CSILLAGVÁROS: DUNAVARSÁNY JÖVŐSTRATÉGIÁJA

Átírás

1 CSILLAGVÁROS: JÖVŐSTRATÉGIÁJA Integrált prjektcsmagk 6. kötet január Elfgadva a Képviselő-testület 4/2017. (I. 17.) számú határzatával.

2 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia Megbízó: Dunavarsány Várs Önkrmányzata Cím: 2336 Dunavarsány, Kssuth Lajs utca 18. Tel: Hnlap: Gergőné Varga Tünde Tyukdi-Bihari Zsuzsanna plgármester aljegyző, kapcslattartó Vezető tervező: HÉTFA Elemző Közpnt Kft. Cím: 1051 Budapest, Október 6. utca 19., IV. emelet 2. Tel: Fax: inf@hetfa.hu Hnlap: Balás Gábr prjektvezető Baranyai Zslt vezető tanácsadó 2

3 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A jövőstratégia célja Dunavarsány adttságai Térségi adttságk A térség hierarchikus visznyai Települési adttságk Erősségek aznsítása, fejlesztési lehetőségek Budapest közelségében rejlő gazdasági és társadalmi ptenciál A várs infrastrukturális ellátttságában, mikrtérségi szerepében rejlő ptenciál Rekreációs célpntk és turisztikai fejlesztés Települési benchmarkk Lehetséges kperációk távlatai Települési szint A részleges térségi együttműködés szintje A tágabb térségi együttműködés szintje Zászlóshajóprjektek Településszintű prjektek Térségi kperációra épülő prjektek Prjektek külső érték szerinti súlyzása A zászlóshajóprjektek belső khéziós vetületei A zászlóshajóprjektek összesített rangsra Nyilvánsság, kmmunikáció Kckázatk

4 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia BEVEZETÉS Dunavarsány jövőstratégiájának célja, hgy elősegítse lyan fejlesztések elindítását, amelyek révén a várs jbban aznsíthatóvá válik, és amelyek közül kiválasztható egy (vagy akár több) lyan zászlóshajó, ami a jövőben segít érdekesebbé, vnzóbbá és nagybb jelentőségűvé válni Dunavarsányt. Ehhez lyan javaslatkat tesz a stratégia, amelyek akár csak évtizedes időtávban is, de a vársra egyedi módn jellemző látványsságkat, kapacitáskat hzhatnak létre. Egyes javaslatk támaszkdnak a várs létező erőfrrásaira és adttságaira, másk nem; egyesek közülük térségi kperációra épülnek, míg másk a várs határain belülre kncentrálnak. A jövőstratégia része a belső, dunavarsányi identitás figyelembe vétele is, elsősrban annak szempntjából, mennyiben lehetnek képesek a települési khéziót is növelni azk a prjektjavaslatk, amelyek eredendően a várs külső aznsíthatóságának erősítését célzzák. Fnts, hgy a jövőbeli beavatkzásk srán is mindkét szempntra jussn majd figyelem. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Dunavarsány jövőstratégiájának fő célja, hgy lyan lehetőségeket kínáljn a vársnak, amik egyszerre teszik azt kívülről jól aznsíthatóvá, vnzóbbá; és egyszerre segítik elő a lkális identitás fejlesztését is. A várs adttságai elsősrban a jelen lévő környezeti értékek, illetve az limpiai közpnt jelentette hagymányk felől kínálnak lehetőségeket erre. Lehetséges aznban Dunavarsány létező adttságaitól független látványsságk, vnzerők tervezése is. A várs fő erősségei: - Budapest közelségében rejlő gazdasági és társadalmi ptenciál, - várs infrastrukturális ellátttságában és kistérségi vezető szerepében lévő ptenciál, - rekreációs és turisztikai jellegű ptenciál. A Dunavarsányhz hasnló méretű magyar települések többsége nem rendelkezik jól aznsítható, pzitív asszciációval. Amelyek igen, azk egy része örökölt értékekkel bír, más része gyógyfürdővel, ami épp emiatt relatív inflálódtt vnzerő. A haszns példák között a természeti értékek kiaknázása (több helyen), illetve a piliscsabai egyetemi campus szerepel. A javaslt kilenc zászlóshajóprjekt közül a várs vnzereje szempntjából a bányatavakra, illetve általában a térség hálózats turisztikai ptenciáljára vnatkzó, településközi kperációt feltételező javaslatk biznyultak a legkedvezőbbnek. A helyi identitás szempntjából ezek aznban kevésbé erős lehetőségek, inkább a vízisprt-kapacitásk fejlesztéséről feltételezhető, hgy érdemben segítené a vársi khézió, énkép fejlődését. A két szempntrendszert egyenrangúként összegezve a következő hárm prjekt kapta a legmagasabb pntszámkat: - Vízisprt-kapacitásk fejlesztése (versenyhelyszín-fejlesztés az limpiai közpnt bővítésével) - A déli bányatavak közös, krdinált fejlesztése (szabadidős prgramk kmplex, egymásra épülő kínálata a bányatavak minél nagybb részének bevnásával) - Magyarrszágn el nem érhető állatk bemutatása (miniállatkert különleges fajkkal) 4

5 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia 1. A JÖVŐSTRATÉGIA CÉLJA Dunavarsány dinamikusan növekvő, kedvező társadalmi, környezeti és gazdasági adttságkkal rendelkező kisvárs. Azt a települési nagyságrendet képviseli, amely a községi múltból épp az elmúlt és elkövetkező években alakul át a szlgáltatásk szélesebb körét kínáló, a társadalmi skféleség magasabb szintjét képviselő várssá. Dunavarsány kialakulásából és krábbi fejlődéséből fakadó örökség, hgy nem tartzik az ismert, jól aznsítható települések közé. Népessége jelentős gyarapdására Budapest alvótelepüléseként került sr, és időközben hiába vált jóval funkciógazdagabb, sk munkahelyet kínáló várssá, (részben) e múlt miatt nincs a területén lyan üzem, intézmény, látványsság vagy emlék, ami megkönnyítené, hgy a várs nevéhez asszciáció rendelődjön. A jövőstratégia célja e hiánysságnak pótlása, összhangban a vársfejlődésből szervesen következő funkcióbővítő ambíciókkal. Míg a vársfejlesztés alapdkumentumai, mint a településfejlesztési kncepció vagy az integrált településfejlesztési stratégia a létező vársi adttságkra, igényekre reflektáló építkezés kereteit jelölik ki, addig a jövőstratégia jóval kötetlenebbül gndlkzhat, és azt tűzheti ki célnak: miről szóljn a jövő Dunavarsánya? Mi lehet az a jól aznsítható, vnzó, észrevehető funkció, intézmény, látványsság, aminek révén knkrét emlékek, gndlatk rendelhetők Dunavarsány nevéhez az rszág nyilvánsságnak minél nagybb része által? A következő fejezetekben ennek körüljárására és kifejtésére kerül sr kiegészítve a helyi identitás kérdésével. Dunavarsány említett fejlődési ívéből következően nem alakult ki lyan erős helyi közösség, ami nagy arányban tulajdnítana identitásképző erőt a lakhelyének. Így ha célul tűzzük ki a várs kívülről való könnyű aznsíthatóságát, annak kivitelezése srán épp annyira figyelemmel kell lennünk a dunavarsányiak saját, helyi identitásának építésére is. 5

6 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia 2. ADOTTSÁGAI 2.1. Térségi adttságk Dunavarsány a Budapest déli agglmerációjában fekvő Szigetszentmiklósi járás egyik kisvársa. A Budapesthez való közelség alapvető meghatárzója a térségnek. Ennek fő társadalmi hatása a bevándrlásból fakadó laksságszám-növekedés, illetve a munka-, tanulási, szórakzási, vásárlási céllal Budapestre történő ingázás. Gazdaságilag Budapest közelsége és könnyű megközelíthetősége kedvező helyzetet jelent a térségben letelepedő vállalatk számára, ami a térség településeinek gazdasági hasznnal jár. A turizmus szempntjából kiemelendő, hgy a térség gépjárművel, közösségi közlekedéssel és alternatív közlekedési módkn (gyalgs útvnalak, kerékpárutak) egyaránt könnyen megközelíthető. A térségben található települési vnzástényezők, kultúrtörténeti és természeti értékek jellemzően helyi jelentőségűek, ugyanakkr a térségi vnzástényezők alkalmasak arra, hgy turisztikai célpntként szlgáljanak. A térség gelógiai adttsága, hgy felszíne alatt jól hasznsítható kavicsréteg található, melyet bányatavak segítségével termeltek/nek ki. A bányatavak Dunavarsány, Délegyháza, Dunaharaszti települések területére kncentrálódnak, de megtalálhatóak Taksnyban, Kiskunlacházán valamint Majsházán is. A bányatavak tekintetében a térségben vlt törekvés együttműködésre, egy térségi környezetvédelmi társulás létrehzására, mely a térségben a kitermelés illetve a rekultivációt krdinálta vlna, mindezidáig aznban a kezdeményezés nem ért el jelentős eredményeket A térség hierarchikus visznyai A térség infrastrukturális, illetve gazdasági-társadalmi hierarchikus visznyait alapvetően két tényező határzza meg: Budapest közelsége, illetve az egyes települések járásn belül betöltött szerepe. Budapest közelsége száms lehetőséget rejt a térség települései számára (bevándrlás miatt növekvő népesség, kedvező gazdasági lehetőségek), ugyanakkr Budapest elszívó hatása alvóvárskat hz létre. A Szigetszentmiklósi járás kilenc településből (hat vársból, egy nagyközségből és két községből) áll. A Csepelszigeten található járásszékhely, Szigetszentmiklós rendelkezik a legnagybb területtel és népességgel, illetve tekinthető a legjbb infrastruktúrájú településnek. Itt található többek között a Járási Hivatal, valamint a település kiterjedt egészségügyi ellátórendszerrel (mentőállmás, szakrvsi rendelő, közpnti rvsi ügyelet), száms ktatási intézménnyel (hárm bölcsőde, nylc óvda, hárm általáns iskla, két szakközépiskla és egy gimnázium), száms közművelődési- és sprtintézménnyel, illetve szlgáltatással rendelkezik. A járás súlypntját ebből következően a Csepel-sziget települései adják, melyek gazdasági szempntból egy egységet alktnak. Dunavarsány a járás települései között közepes méretű, laksságú és szlgáltatási kínálatú. A várs szerepet játszik a környező községek, Majsháza és Délegyháza életében is. A hárm település együttműködését közös múltjuk is indklja: Dunavarsány 1946-ban vált független településsé, innentől kezdve 1990-ig Délegyházával és Majsházával közös tanácst tarttt fenn. A községek a rendszerváltás után önállósdtak, aznban 2013 óta Dunavarsány Majsházával ismét közös önkrmányzati hivatalt tart fenn. A rendszerváltás után Dunavarsány krdinálta a kistérségben közmű-beruházásk (víz, gáz, telefn, szennyvízcsatrnahálózat), zömét. A várs jelenleg is száms szlgáltatást nyújt a saját és a környező települések laksai számára: az rvsi ügyeleti ellátás, a gyermekjóléti és családsegítő szlgálat, az általáns és a művészeti iskla egyre inkább összeköti a környező településeket Dunavarsánnyal. 6

7 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia Közlekedés 2.3. Települési adttságk Dunavarsány Pest megyében, Budapest déli agglmerációjában, a Szigetszentmiklósi járásban fekvő kisvárs. Budapest közelsége a várs társadalmi és gazdasági életét alapvetően meghatárzza. Dunavarsánytól a fővárs közpntja 26 km-re található, mely könnyen megközelíthető autóval az 51-es számú főútn illetve az M0-s autóútn, vnattal a Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvnaln, illetve Vlán buszkkal. A Budapest felé irányuló közösségi közlekedés megfelelően kiépített, vasútn elővársi frgalmban tanítási napkn 20 pár vnat közlekedik, míg autóbuszk 20 percenként indulnak Budapest felé. A településen belül és a környező településekre, ill. a járásszékhelyre buszközelekedés áll rendelkezésre aznban a közösségi közlekedés ebben a visznylatban nem igazdik a lakók igényeihez, a járásszékhely és a távlabbi vársrészekből a vársközpnt elérése körülményes. A Budapest felé irányuló közlekedés mind a laksság szempntjából, mind gazdaságilag előnyös. Dunavarsány fekvése miatt kedvező bevándrlási célpnt, mivel a fővárs mind gépjárművel, mind közösségi közlekedéssel könnyen megközelíthető. A gazdasági beruházásk szempntjából előnyt jelent az elérhető vasúti (teher)frgalm, melyet a Budapest-Belgrád vasútvnal fejlesztése tvább erősít. A tököli repülőtér és a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is könnyen megközelíthető a vársból. Prblémát jelent aznban, hgy a vársn keresztülhaladó vasútvnal, illetve az 51-es főút elválasztja a várs biznys részeit (Dunapart, Frrás lakópark, Erőspuszta, Naprózsa lakópark) az intézményeket és szlgáltatáskat tömörítő közpnti vársrésztől. A tervezett Budapest-Belgrád gyrsvasút megépítése az elválasztó hatást tvább fkzhatja. Mivel e vársrészek közlekedése nem megfelelő, a közösségi közlekedés eléréshez nagy rágyalglási távlságk léteznek, nincsenek kiépített gyalgs és kerékpárs utak, így a várs vérkeringéséből való kiesés prblémaként jelentkezik. A vársk külterületi részei (például a kiváló rekreációs lehetőséget rejtő bányatavak, Olimpiai Közpnt) nem érhetőek el közvetlenül a vársközpnt felől, így ezeknek a várs életében betöltött szerepe nem tud megfelelően érvényesülni. A környező települések megközelítése szintén hagy kívánnivalókat maga után, mind gépjárműfrgalm (a szmszéds Bugyira nem vezet közvetlen autóút), mind közösségi közlekedés tekintetében. Ipari park Dunavarsány fekvéséből adódóan kedvező célpnt ipari beruházásk számára. Jelenleg Dunavarsány ipari parkjában két jelentős vállalat végez tevékenységet: az IBIDEN Hungary Kft. és a Fémalk Zrt., mindkettő rszágs jelentőségű gépipari beszállító vállalat. E cégek révén a vársnak igen jelentős iparűzésiadó-bevételei vannak, emiatt aznban gazdálkdása biznys mértékig ki is van szlgáltatva e bevételi frrásnak. Az ipari park súlya a helyi fglalkztatásban nem jelentős, a vállalatk a kvalifikált munkaerőt Budapestről vnzzák be, az egyszerűbb munkaflyamatkra pedig a környékről busszal utaztatnak munkáskat. Kavicsbányák A térségre jellemző kavicsbányászat, illetve az ezzel összefüggő bányatavak jelenléte Dunavarsányt is erősen érinti. Dunavarsányban jelenleg egy aktív bánya található, a várs a kavicsbányászat számára nem szándékzik új lehetőséget adni, a bányahatóságk által ezidáig lefektetett bányatelkeken és a településrendezési eszközökben szereplő kavicsbánya-területeken kívül újakat létesíteni. A bányatavak egy részének rekultivációja megkezdődött, több kínál már szlgáltatáskat (hrgászat, vízisprtk): pl. Farmertó, Aranypikkely hrgásztó, Mby Dick hrgásztó, Waterwrld Park (Rukkel-tó). 7

8 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia Ugyanakkr lehetőség van a tavak tvábbi rekreációs és turisztikai célú felhasználására. A térség tájképét erősen meghatárzza a bányatavak látványa. A bányászat srán kialakult tavak ptenciális turisztikai vnzástényezőt és identitáselemet is jelentenek a település számára. A bányatavak mihamarabbi rekultivációja és rekreációs, turisztikai vagy egyéb hasznsítása azért is kiemelkedő fntsságú, mert mind a még működésben lévő bányák, mind a már nem működő, de még nem rekultivált tavak jelentős környezetterhelő hatást kznak. Ugyanakkr a közösségi felhasználást krlátzza, hgy a bányatavak nem önkrmányzati, hanem magántulajdnban állnak. Kis-Duna-ág Dunavarsány a Ráckevei- (Srksári-) Duna-ág mentén terül el, a Duna-ág hasznsítása ugyanakkr rszágs szinten tisztázandó kérdés. A Dunavarsány területére eső Duna-part és környezete karakteres természeti érték, tájképvédelmi szempntból kiemelten kezelendő, védett terület. A Duna-menti sáv és különösen a gyepfltk hagymánys tájhasználat és krábbi, természetközeli élőhelyek maradványai, tipikus, tájegységre jellemző ezáltal ptenciális vnzástényezőt jelentő területek. Ezen területek alkalmasak lehetnek kis frgalmú, alacsny terheléssel járó rekreációs és ökturisztikai hasznsításra. Prblémát jelent, hgy Duna Dunavarsánynál flyó mellékága a sziget környezetében feliszaplódtt, növényzettel erősen benőtt, így ezen a szakaszn fenyeget az eliszapsdás, feltöltődés veszélye. Ugyanakkr a prbléma rvslása nem kizárólag települési, hanem térségi, illetve rszágs jelentőségű kérdés. Jelenleg Dunavarsány Duna-parti vársrészét váltzóan lakó, üdülő és sprtlási, illetve rekreációs különleges területek alktják. Az 51-es út mentén kevés gazdasági terület, illetve a vársrész déli végén mezőgazdasági és erdőterületek is találhatók. Dunapartn nyaralók, rszágs kerékpárút és a Dunavarsányi Olimpiai Közpnt helyezkedik el, utóbbinak biznys sprtkapacitásai a laksság előtt is nyitttak. A Duna-part közösségi hasznsításának lehetőségét krlátzza az erős beépítettség, mely sem az üdülési rekreációs használat, sem a természet- illetve környezetvédelem szempntjából nem kedvező. A Duna-part jelenleg nincs erősen bevnva a közösségi életbe, kevés a kiépített közösségi terület, illetve kevés szlgáltatás és intézmény található ebben a vársrészben (pl. Mami Vendégház és tanösvény). A közösségi elérést jelenleg a vársközpnt rssz megközelíthetősége (nem megfelelő közösségi közlekedés, kiépített gyalg-, és kerékpárút hiánya, illetve Duna-parti fekvése ellenére Dunavarsányban közfrgalmú vízi közlekedés nincs kiépítve) krlátzza. Civil társadalm, sprt Dunavarsány társadalmát kiegyensúlyztt népességösszetétel és lakásállmány, magas fglalkztatttság és aktív civil élet jellemzi. A vársszerkezet töredezett, Dunavarsány több elkülönülő részből áll össze, ami gyengíti a vársi identitást. Egyes vársrészek megközelíthetősége is hiánys. Társadalmi prblémák egyetlen, alacsny népességű településrészen, Erőspusztán látszanak csak sűrűsödni. A népesség régóta növekvő tendenciát mutat, aminek nymán több új beépítésű része is van Dunavarsánynak. A várs jelentős fejlesztési tartalékterületekkel is rendelkezik, ami mind a gazdasági, mind a lakáscélú növekedést lehetővé teszi. Dunavarsányban a közösségi élet szervezésében nagy számú civil szervezet vesz részt. A civil szervezetek fnts szereppel bírnak a helyi társadalm aznsságtudatának frmálásában, a társadalmi összetartzás erősítésében, a helyi közösségek önállóságának kialakításában. A szervezetek skféle köz- és közhasznú feladatt látnak el, biztsítják az államplgárk közéletbe való bekapcslódását. Keretet adnak a különböző érdeklődésű csprtk szerveződéséhez, közösségi prgramk generálói. Hzzájárulnak a hátránys helyzetű rétegek társadalmi integrációjáhz, a többszörösen hátránys 8

9 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia helyzetű rétegek körében elősegítik a munkaerőpiacra valóvisszatérést, illetve jelentős szerepet játszanak az újnnan beköltözők helyi identitásának kialakulásában. A civil szféra kezdeményezései a közösségi életben, illetve biznys témákhz kapcslódóan prgramk vagy rendezvények bemutatásában nyilvánul meg. A közösségi élet legfntsabb színtere a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár és a Sli De Glria Közösségi Ház. A civil szervezetek mellet Dunavarsány önkrmányzata is aktívan tesz a dunavarsányi közösség érdekében, például váltzats sprtlási lehetőségek (gyermek- és ifjúsági tömegsprt, az óvdai és az isklai testnevelés, szabadidősprt, fgyatékssággal élők sprtja, utánpótlás-nevelés, versenysprt) biztsításával, feltételeinek támgatásával. A civil szervezetek és az önkrmányzati törekvések pzitív hatásai ellenére a társadalm egységes identitásának kialakulását, erősítését nagyban nehezíti, hgy a várs két, egymástól földrajzilag elkülönülő részből áll; a hnfglalás krában kialakult településrészből, Nagyvarsányból, és a későbbi vársfejlődést jelentősen beflyásló Budapest Kelebia Belgrád vasútvnal mellé kiépült Kisvarsányból. Nagyvarsányban hagymánysan türingiai svábk leszármazttai élnek, akik a mai napig áplják szkásaikat, nyelvi és zenei hagymányaikat, míg a vársközpnttól távlabbi vársrészek a várs vérkeringésébe részben a helyi közlekedési infrastruktúra hiánysságai miatt kevéssé vannak bekapcslva. Olimpiai Közpnt, edzőtábr A Dunavarsányi Olimpiai Közpnt Dunavarsány területén fekvő kiváló természeti adttsággal rendelkező versenysprt- és szabadidő-kmplexum, mely edzőtábrként is funkcinál. A Közpnt biznys sprtkapacitásai a laksság előtt is nyitttak. Az Olimpiai Közpnt Dunavarsány ismert létesítménye, mely egyrészt a környékbeli laksság számára biznys rekreációs szlgáltatáskat nyújt, illetve tvábbi hasznsítása esetén turisztikai célpntként szerepelhet. Az Olimpiai Közpntt körülvevő vársrész infrastruktúrájának kiépítetlensége nehezíti a megfelelő kihasználtságt. A környéken kevés szlgáltatás és intézmény található (pl. Mami Vendégház), illetve a vársközpnt közösségi közlekedéssel való elérése nem megfelelő. 9

10 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia 3. ERŐSSÉGEK AZONOSÍTÁSA, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A fent leírtak alapján hárm fő erősséget érdemes kiemelni Dunavarsányról: 1) a Budapest közelségében rejlő gazdasági és társadalmi ptenciált; 2) a várs infrastrukturális ellátttságában és kistérségi vezető szerepében lévő ptenciált; 3) a rekreációs és turisztikai jellegű ptenciált Budapest közelségében rejlő gazdasági és társadalmi ptenciál Budapest közelsége a várs társadalmi és gazdasági életét alapvetően meghatárzza, a várs erősségének tekinthető. A kedvező megközelítési lehetőségek ptenciális fejlesztési és beruházási célpnttá teszik a települést, melynek jbb kiaknázása szükséges. A várs szintén vnzó célpnt lehet a betelepülő laksság számára, mivel a fővárs közelében tud nyugdt, élhető, természetközeli kisvársi életet biztsítani. Különösen igaz ez akkr, ha a Duna Budapesttől északra eső szakaszát vesszük például amely jelentős karriert futtt be a fővárs egyik első számú rekreációs célterületeként; lyan kiemelt célpntkkal, mint Szentendre, Vác, a Dunakanyar (vagy akár a Római-part). Elsőre úgy tűnhet, az északi Duna-szakasz nem vethető össze a délivel, hiszen teljesen eltérő természetföldrajzi adttságkkal rendelkezik. Ez biznys mértékig igaz is, hiszen a Csepel-sziget környékén nincsenek lyan látványs képződmények, mint a hegyek között meghúzódó Dunakanyar ugyanakkr a hasnlóságk is jelentősek. A Szentendrei-sziget hmkskavicss talajra épült üdülőterületeinek (pl. Hránynak és Suránynak) az adttságai kifejezetten hasnlók a Szigetszentmiklósi kistérségre jellemzőkkel. Maga Szentendre esetében is legalább akkra vnzerő a várs sajátsan délszláv atmszférája, mint a környező hegyek alktta háttér előbbi pedig Ráckevén is éppúgy jelen van. Elterjedtsége miatt kevésbé feltűnő vagy egztikus, de a Ráckevei-Duna-ág mentén fekvő települések közül skban jellemző sváb örökség hasnlóképp alkalmas alap a tematikus vnzerők fejlesztése számára. Mindezek nymán bátran kijelenthető, hgy Budapest déli agglmerációjában van ptenciál arra, hgy rekreációs tükörképéül szlgálhassn a Duna északabbi szakaszai környékének. Dunavarsány helyzete e szempntból vegyes, hiszen kevésbé rendelkezik markáns arculattal, mint például Ráckeve. Ugyanakkr befgadható és szerethető várs megfelelő természeti adttságkkal, amit elkerült az a fajta agglmerációs túlfejlődés, ami a Szigetszentmiklósi járásn belül sem példátlan, és ami nyugatabbra például Érdet elvágja attól, hgy a környékéhez hasnlóan vnzó rekreációs célpnt lehessen A várs infrastrukturális ellátttságában, mikrtérségi szerepében rejlő ptenciál Dunavarsány infrastrukturális színvnala, az elérhető szlgáltatásk és intézmények száma és minősége miatt a környező községek között jelentős szerepet tölt be, mely erősségre mind a vársn belül, mind a környező települések körében - érdemes építenie. Dunavarsány jelenleg méretéhez és jelentőségéhez képest megfelelő infrastrukturális ellátttsággal rendelkezik, mely alkalmas arra, hgy a helyi laksság igényeit kielégítse és új lakókat vnzzn be. A vársban található egészségügyi-, ktatási és sprtintézmények, az aktív civil szervezeti élet és az elérhető szlgáltatásk száma Dunavarsányt élhető várssá teszik. A várs kistérségi szerepe nagyban támaszkdik erre az infrastrukturális előnyére. Ennek fejlesztése Dunavarsány alközpnti szerepének erősödéséhez, a térség életébe való aktívabb bekapcslódásáhz vezet. A jelenlegi infrastruktúra jbb kihasználtsága érdekében célszerű a várs közpnti részétől távlabb eső, jelenleg nehezen megközelíthető, gyengébb infrastruktúrájú területeket (Duna-parti nyaralók, Erőspuszta, Naprózsa és Frrás lakóparkk), illetve a környező községeket bekapcslni a várs vérkeringésébe. A jó 10

11 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia vársn belüli közlekedés, az intézmények és szlgáltatásk jbb elérése segíti az új betelepülők esetében a helyi identitás kialakulását, erősíti a közösségi érzést, emelett hatékny eszköz lehet a társadalmi prblémák, a szegregáció és a leszakadás kezelésében és megelőzősében, valamint megteremtheti a várs tvábbi bővülésének lehetőségét. A környező községekkel való erősebb kapcslatt eredményez, ha azk lakssága a Dunavarsányban megtalálható szlgáltatáskhz a lehető legkönnyebben tud hzzáférni. Szintén a várs jbb ismertségét és a ptenciáljainak jbb kihasználását jelentené, ha a várs területén található rekreációs és turisztikai területek, szlgáltatásk jbban, a vársközpnt felől is, gyalgs- és kerékpárútn is megközelíthetőek lennének Rekreációs célpntk és turisztikai fejlesztés Bár a Dunavarsány környezetében található települési vnzástényezők, kultúrtörténeti és természeti értékek jellemzően helyi jelentőségűek, ugyanakkr a térségi vnzástényezők alkalmasak arra, hgy turisztikai célpntként szlgáljanak. Dunavarsány ptimális turisztikai célpnttá válását erősíti kedvező fekvése, Budapest felől való könnyű megközelíthetősége. A helyi vnzástényezők közül érdemes kiemelni a Srksári- (Ráckevei-) Duna-ágat, illetve ennek partját, mely védett természeti értékként ökturizmus, illetve rekreációs tevékenységek, szlgáltatásk célpntja lehet. Szintén jellegzetes tájkarakterisztikai érték a Dunavarsány területén található bányatavak területe, mely egyedi látványával a várs meghatárzó értékévé válhat. A terület rekultivációja és (tvábbi) rekreációs, sprt- és turisztikai szlgáltatásk kiépítése, illetve e területek becsatlása a várs infrastrukturájába Dunavarsányt kedvező turisztikai célpnttá teheti. Dunavarsány turisztikai szerepének növelése érdekében szükséges tehát a jelenleg is értékkel bíró területek (Duna-part, bányatavak, Olimpiai Közpnt) jbb megközelíthetőségének biztsítása mind közúti, mind közösségi, illetve gyalgs- és kerékpárs közlekedéssel. A bányatavak esetében a terület tvábbi rekultivációja és közösségi, turisztikai célú hasznsítása kívánats. A Duna-part tvábbi hasznsítása a beépítettség miatt fennálló krlátk figyelembe vételével szintén kívánats. A közösségi terek, part menti sétány és kerékpárút illetve erdei zöldutak, kirándulóutak kialakítása mind a helyi közösség számára identitásfrmáló tényező lehet, növelheti a várs élhetőségét, mind pedig vnzó kirándulási célpntként szlgálhat az idelátgatók számára. A Dunavarsányi Olimpiai Közpnt rszágsan ismert sprtlétesítmény, mely a versenysprtlók kiszlgálása mellett biznys szlgáltatáskat a laksságnak is kínál. A létesítmény jbb elérése érdeklében célszerű azt a várs közösségi közlekedésébe bekapcslni, gyalgs- és kerékpárúthz csatlakztatni. 11

12 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia 3.4. Települési benchmarkk A Dunavarsány előtt álló arculatfejlesztési döntések kntextusba helyezéséhez érdemes áttekinteni, más, hasnló méretű magyar települések mennyire rendelkeznek rszágs ismertséggel, illetve milyen asszciációk révén válnak beaznsíthatóvá (ha egyáltalán). Település Népesség Jelentősebb pzitív asszciáció Sülysáp Tamási gyógyfürdő Fehérgyarmat Piliscsaba egyetemi campus Ercsi Plgár gyógyfürdő, utlet áruház Lenti gyógyfürdő, kisvasút Jászárkszállás Dévaványa túzkrezervátum Nyíradny Sándrfalva Tura kastély Füzesabny Kunhegyes Erdőkertes Dunavarsány Sltvadkert tó Nyergesújfalu Nagykvácsi Üröm Páty Őrbttyán hrgásztó Létavértes Kistelek gyógyfürdő Zirc apátság, arbrétum Vésztő történeti emlékhely Plgárdi Enying Mindszent Ács Ibrány táblázat: Dunavarsányhz hasnló méretű magyar települések ismertebb vnzerői. A fenti táblázatban Magyarrszág népesség szerint srba állíttt települései közül a tizenöt Dunavarsány előtti és a tizenöt Dunavarsány utáni látható, a január 1-i állapt szerint. E harminc várs és község közül 19-ben semmilyen jelentősebb intézmény, látnivaló vagy egyéb érdekesség nem vlt aznsítható (a szinte mindegyikben megtalálható tételeket, így például a templmkat és strandkat figyelmen kívül hagyva). A fennmaradtak közül a gyógyfürdő a leggyakribb találat, ami visznt épp ezért önmagában nem tűnik alkalmasnak arra, hgy egy település kitűnjön vele. Az egyedi találatk között részben történeti emlékek apátság, emlékhely, kastély, arbrétum, részben természeti vnzerők (tó, rezervátum) találhatók. Ezek közül Dunavarsány számára értelemszerűen az utóbbiak népszerűsége bírhat példaértékkel. A kevésbé örökségfüggő találatk között bevásárlóközpnt, kisvasút és egyetemi campus szerepel. Ezek közül az előbbi autópálya mellett fekszik, így Dunavarsányban kevésbé lehet érdekes, míg a másdik az utakkal, vasúttal sűrűn szabdalt elővársi környezetben nem valószínű, hgy kezelhető költségekkel megvalósítható lenne (illetve nem felelne meg annak a követelménynek sem, hgy a kisvasutak autenticitása az eredeti, pl. fakitermelési funkciójukból ered). A piliscsabai egyetemi campus visznt akár direkt példaként is kezelhető, hiszen egy budapesti egyetem képzési helyszínéről van szó, egy Dunavarsányhz kifejezetten hasnlóan elővársi pzíciójú településen. 12

13 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia 4. LEHETSÉGES KOOPERÁCIÓK TÁVLATAI A fenti célk egy része önállóan, települési szinten is elérhető, ugyanakkr látszanak lyan területek, melyeken a más településekkel való együttműködés szükséges lehet. Hárm együttműködési szintet érdemes megkülönböztetni (1. Települési szint; 2. Részleges térségi együttműködés szintje; 3. Tágabb térségi együttműködés szintje), melyeken eltérő célk érhetőek el Települési szint Települési szinten megvalósítható a belső közlekedési infrastruktúra fejlesztése, gyalgs- és kerékpárutak kiépítése. A településhatárn belül megvalósuló rekreációs és turisztikai fejlesztés szintén települési szinten megldható mint a Duna-parti sétány és kerékpárút kiépítése, zöldutak építése, rekrációs célú közösségi terek kialakítása, illetve a bányatavak rekultivációjának és turisztikai célú hasznsításának ösztönzése. Dunavarsány turisztikai jelentőségét növelheti egy sajáts, karakteres látványsság, különlegesség kialakítása, esetleg rszágs jelentőségű intézmény megnyitása A részleges térségi együttműködés szintje A turisztikai célpnttá válás érdekében célszerű a környező Majsháza és Délegyháza összefgásával a várs helyett a térség turisztikai vnzerejére építeni. Érdemes megfntlni a térség jellegzetességét meghatárzó Duna-part, illetve bányatavak közös, illetve krdinált fejlesztését, mely a térség turisztikai vnzerejét növeli. A térség adttságaira építő turisztikai hálózat kialakításában elengedhetetlen szerepe van a szmszéds, illetve a járás tvábbi települései közötti közlekedés infrastrukturális fejlesztésének, mely több település összefgását kívánja. A településeket összekötő kerékpár- és gyalgsutak, illetve a megfelelő buszs közelekedés az érintett települések részvételével tud leghatéknyabban megvalósulni. A térséget érintő bányatavak tekintetében szintén jelentős szerepe lehet a térségi összefgásnak. Erre az érintett településkben látszik is akarat, krábban felmerült egy a bányatavakat érintő, térségi környezetvédelmi társulás létrehzása, mely a térségben flyó kitermelést és rekultivációt krdinálná A tágabb térségi együttműködés szintje A várs jbb térségi beágyazttságának, infrastrukturális kapcslatainak növelése szélesebb térségi együttműködés keretein belül érhető el. A járás települései közötti jbb közelkedési infrastruktúra kialakítása, a járásszékhely jbb megközelíthetőségének elérése a járás összefgását, krdinált fellépését kívánja. Környezetvédelmi és turisztikai szempntból szintén fnts a tágabb térségi szint összefgása. A Duna-ág rendezése és turisztikai célú hasznsítása, a vízi közfrgalmú közelkedés lehetőségeinek megteremtése, a térség, turisztikai célpnttá tétele csak széleskörű összefgással és krdinált cselekvéssel valósítható meg. 13

14 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia 5. ZÁSZLÓSHAJÓPROJEKTEK Az alábbiakban lyan új települési intézményeket, látványsságkat, vnzerőket határzunk meg, amelyek nagyban hzzájárulhatnak Dunavarsány ismertségének, jelentőségének, imázsának fejlesztéséhez. E prjektek több eltérő irányt is kijelölnek, melyek közül a vársnak kell választani nha nem kizárólagsan, hiszen a prjektek nem ütköznek egymással, akár párhuzamsan is megvalósíthatók, kitűzhetők. Mindegyik zászlóshajóprjektben közös, hgy a megvalósításuk nem vagy nem egészében önkrmányzati kmpetencia: a várs elsősrban lbbizással, illetve közvetítői szerep vállalásával tud részt venni azk elindításában illetve egyes térségi együttműködési lehetőségeknél más településekkel közösen végezheti a megvalósítást. Fnts kiemelni, hgy a ptenciális együttműködő partnerek, prjektgazdák esetleges elutasító álláspntja nem kell, hgy relevanciával bírjn. Az alábbi prjektek hsszú távn célzzák a várs jelentőségének növelését, így megvalósításukig még skszr váltzhatnak a partneri álláspntk, illetve azk knkrét képviselői. Minden prjektet értékelünk vnzerő, gazdasági súly, illetve megvalósíthatóság szerint. Az első fgalm alatt azt értjük, hgy mennyire képes az adtt fejlesztés növelni Dunavarsány ismertségét; a másdik alatt pedig hgy mennyiben járul hzzá a várs bevételeihez és mennyiben teremt munkahelyeket. A megvalósíthatóság az esetleges krlátzó tényezőket, illetve a fejlesztés általáns realitását (így bjektív fntsságát és a ptenciális knkurens szereplőket) veszi számba Településszintű prjektek Elsőként azkat a prjekteket tekintjük át, amelyek nem igényelnek településhatárkn átnyúló együttműködést; megvalósításuk Dunavarsányn belül marad. Külső partnerek részvétele ezek esetében is szükséges, de e partnerek releváns tevékenysége szintén a vársn belül zajlik. Helyspecifikus kötődésekkel bíró fejlesztések Azk a fejlesztések, amelyek valamilyen történeti vagy tematikus előzménnyel bírnak Dunavarsányban, helyzeti előnyben vannak abból szempntból, hgy rganikusan épülnek létező gndlatkra, így természetesen hat, hgy a vársban valósuljanak meg. Másképpen fgalmazva: e prjektek esetében kevésbé merül fel települési knkurencia. Akadály lehet aznban, hgy Dunavarsány csak krlátzttan rendelkezik lyan helyi adttságkkal, amik alkalmasak nagyívű, mégis lkális fejlesztésekre. - Vízisprt-kapacitásk fejlesztése az Olimpiai Közpnt jelenlétéből kiindulva, rszágs jelentőségű védett (nem nyíltvízi) pálya építése kapcslódó sprtközpnttal a kmplexum az edzőkapacitásk biztsításán felül alkalmas lehet rszágs és világversenyek rendezésére is. Nha az Olimpiai Közpnt ma is rendelkezik néminemű ismertséggel, az inkább a szakág iránt érdeklődők körére krlátzódik. Amennyiben a helyszín és környéke a tvábbfejlesztés révén versenyeknek is helyet tud adni, az szélesebb körben is javítja a várs ismertségét. Vnzerő: a sprtkapacitásk fejlesztése versenyek idején magas időszaks figyelmet és ezzel ismertségnövekedést kínál, aznban knkrét helyszínként csak közepes vnzerővel bír, hiszen rendszeres (versenyeken kívüli) felkeresése elsősrban sprtlók számára merül fel. Gazdasági súly: közvetlen bevételeket csupán versenyek idején generál, súlya e szempntból nem jelentős. Megvalósíthatóság: bár a fejlesztéseknek jelentős költségigénye van, a sprtlehetőségek bővítése lyan kulcsterület, amely kiemelten részesül közpnti frráskból különösen limpiai sikersprtágak esetén, mint ez esetben. Akadályt csupán más, hasnló sprtkapacitásk knkurenciája jelent. 14

15 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia - A déli bányatavak közös, krdinált fejlesztése témaparkjelleggel lyan lehetőséget kínál, amihez ugyan vagy száms tó azns kézbe kerülése, vagy száms tulajdns kperációja szükséges, mégis kifejezetten egyedi prjektet jelent. Elsősrban a Dél-Dunavarsányban, egymáshz közel fekvő, bányaművelésből maradéktalanul kivnt 18 darab tó releváns, a Rukkel-tó környezete kevésbé. A déli tavak megfelelően szegmentált hasznsítása lyan kmplex prgramk kínálatát teszi lehetővé, amelyek jól marketingelhető és egyedi élménycsmagt jelenthetnek, kifejezetten széles célcsprtk számára. E tavakn a hagymánys és extrém vízi sprtk, kalandparkk, vízi játszóterek, hrgásztavak, kempingek hálózata hzható létre, megfelelő menedzsment és marketing mellett kiemelkedő vnzerőt alktva. Javaslt a funkciók körének lyan jellegű kiterjesztése, hgy a tavak télen is rendelkezzenek aktuális szabadidős kínálattal. Vnzerő: egyedi, kmplex fejlesztés, ami közkedvelt szabadidős lehetőségeket helyez fókuszába, így vnzerejét csupán a területi kiterjedés krlátssága csrbítja; hiszen Dunavarsány szűk környékén száms hasnló adttságú tó létezik, melyek knkurenciát jelenthetnek. Gazdasági súly: a közkedvelt szabadidős tevékenységre fókuszáló kapacitásk, amennyiben hsszabb idejű itt-tartózkdást is lehetővé tesznek (pl. kempinggel), jelentős jövedelemtermelő és munkahelyteremtő súlyt jelentenek különösen ha sikerül kellő mértékű téli kínálatt is felépíteni. Megvalósíthatóság: a megvalósítás elképzelhetetlen a magántőke intenzív szerepvállalása nélkül (még ha az önkrmányzat kezdeményező szerepe is célszerű lehet), így a vállalkzói érdeklődés tartós hiánya jelent némi kckázatt. - Egyetemi campus létrehzása hasnlóan, mint Piliscsabán a Pázmány Péter Katlikus Egyetem telephelye. A várs jelentős gépiparára tekintettel kínálja magát a lehetőség, hgy műszaki területen működő képzés telepedjen le Dunavarsányban, ahl a releváns iparn felül a jó megközelíthetőség és Budapest közelsége is egyaránt adtt ahhz, hgy ne jelentsen akadályt felsőktatási kapacitásk idetelepítése. A képzés kívánt prfiljából, illetve a földrajzi kapcslódás lehetőségéből fakadóan a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem Gépipari és Autmatizálási Műszaki Főisklai Karának bevnása a legkézenfekvőbb megldás akár meglévő képzések költözésével, akár újak indításával. Az új képzési kapacitásk költsége miatt a fejlesztés mindenképp erős krmányzati támgatást igényel. Vnzerő: a képzésen részt vevőkön túl nem jelentős; a várs ismertségét egy campus jelenléte minimális mértékben növelné. Gazdasági súly: kifejezetten jelentős, hiszen a tetemes többlet-vásárlóerőn felül Dunavarsány vársiasságáhz, így térségi szerepe növekedéséhez is szervesen hzzájárulna. Megvalósíthatóság: alacsny, lévén a helyi gyártóüzemek esetleges érdeklődésén túl semelyik releváns stakehlder (így a Pallasz Athéné Egyetem vagy a krmány) nem érdekelt kifejezetten a campuslétesítésben, különösképp a jelentős létesítési költségek fényében. - Német nemzetiségi közpnt beköltöztetése: a német kisebbség jelenléte egyike Dunavarsány legrégebbi tradícióinak, amit aznban háttérbe szrít a várs flyamats növekedése, így a német örökség marginálissá válásik különösen hgy az identitás Nagyvarsányhz, azaz a várs kisebbik részéhez köthető. Mindeközben a Budapest déli agglmerációjában élő németség más néprajzi tájakkal ellentétben nem helyszíne a Magyarrszági Németek Országs Önkrmányzata semmilyen intézményének. A különféle rszágs kisebbségi létesítmények (színház, középiskla, művelődési közpnt, reginális irda stb.) Magyarrszág 18 településén vannak jelen, lefedve a hagymánysan német vidékek jelentős részét. A Kis-Duna-mente kimaradásának pótlására lehetséges az rszágs önkrmányzat Dunavarsányra költöztetése, ami a nemzetiség számára szimblikus üzenettel bírhat, az elvesző sváb falu megőrzése. Az önkrmányzat 2016-ban egy budai mellékutcabeli családi 15

16 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia házában működik, így megfelelő méretű csereingatlan keresése nem jelenthet akadályt. Budapest közelsége úgyszintén csökkenti a költözéssel járó ptenciális prblémák körét. A prjekt gyengesége, hgy jelentősége visznylag alacsny, mérsékelten járulhat csak hzzá Dunavarsány ismertségének fejlesztéséhez. Vnzerő: nem jelentős, hiszen a nemzetiségi önkrmányzatk nem tartznak a szélesebb körben ismert vagy jelentős beflyással, súllyal rendelkező intézmények közé. Gazdasági súly: a nemzetiségi önkrmányzat kis létszámú, jelentős közérdeklődésre számt nem tartó intézmény, így ptenciális gazdasági jelentősége csekély. Megvalósíthatóság: nha a költözés nem érdeke a nemzetiségi önkrmányzatnak, jelentősebb ellenérvet sem lehetne felhzni ellene (amennyiben a szükséges frrásk rendelkezésre állása biztsíttt), így a prjekt megvalósíthatósága átlags. - Lvaspólóközpnt létesítése minthgy Dunavarsányban úgy a lótartásnak, mint a sprtkapacitásk jelenlétének vannak hagymányai, adódik, hgy lehetőség nyíljn a lvaspóló megjelenésére is. Lévén hagymánys elitsprt, melynek kevés felszerelt helyszíne van Magyarrszágn (versenyek tartására alkalmas csak egy, Tabajdn), lvaspólóközpnt létesítésével könnyű kitűnni. Bár nem művelik skan, részben társadalmi kötődései, részben látványs jellege miatt nem fenyeget annak veszélye, hgy a fejlesztés súlytalan maradna. Vnzerő: a lvaspóló egyedi, érdeklődésre számt tartani képes sprt, amely ritkasága flytán látványsságként is értelmezhető, így biztsan bírna vnzerővel egy kapcslódó telephely fejlesztése. A sprt alacsny társadalmi elterjedtsége aznban egyúttal krlátt is jelent e téren. Gazdasági súly: a sprt űzőinek csekély száma miatt nem jelentős. Megvalósíthatóság: lévén a közpnt létesítése nagy, pályával eddig nem rendelkező területet fedne le, egyúttal a Budapesthez legközelebbi versenyhelyszínt jelentené, csekély anyagi ösztönzéssel (pl. földterület felajánlásával) is biznyára relatív könnyen lehet befektetőt találni rá. Helyspecifikus kötődéssel nem bíró fejlesztések A vársn belül maradó landmark-prjektekek között vannak, amik alapvetően helyfüggetlenek: elméletileg bárhl is valósulnak meg, azns jelentőséggel és értékkel bírnak. Épp e sajátsságuk miatt kiemelten fnts, hgy valóban egyediek (azaz érdemi knkurenciája nélküliek); illetve kellően érdekesek legyenek. Amennyiben egy egyedi fejlesztés túlzttan bskúrus, úgy nem válik széles körben ismertté és nem segíti elő a várt mértékben Dunavarsány ismertségének, jelentőségének növelését. - Magyarrszágn nem elérhető állatk bemutatása: nha a közeli Fővársi Állat- és Növénykertnek igen gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, száms lyan kultikus, jól ismert állatfaj is említhető, amelyből nincs példány Magyarrszágn, így nagy népszerűségre és ismertségre számíthatnak akkr is, ha csupán néhány faj egyedeire is krlátzódik a bemutatásuk a veresegyházi medvepark például őshns állatkkal is kiemelkedő hírnévre tett szert. Releváns faj lehet például a rzmár, az óriáspanda, a kacsacsőrű emlős vagy a delfinfélék (nha utóbbiak behzatalát jgszabály tiltja, így középtávn sem reális), hiszen ezek egyike sem tekinthető meg Magyarrszágn. A prjekt kapcsán kiemelkedően fnts, hgy megvalósítása csak nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakmai befektető, illetve partner részvételével lehetséges. Vnzerő: a ritka állatk iránti rendkívüli érdeklődésnek megfelelően kimagasló. Gazdasági súly: a fejlesztés ugyan biznysan nagyn népszerű lenne, de lévén pntszerű beavatkzás, e népszerűség egyszeri látgatáskat lenne képes csak generálni, kapcslódó fgyasztás vagy tematikus szinergiák kihasználása nélkül. 16

17 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia Megvalósíthatóság: bár a bizts népszerűség a prjekt javára szól, a ritka állatk tartásával járó tetemes költségek, illetve a szükséges szaktudás magas szintje biznys krlátkat jelent a prjekt megvalósíthatóságát illetően. - Innvatív lakóterület-fejlesztés lyan energiahatéknysági és fenntarthatósági innvációkat bemutató kivitelezéssel, amelyben e témában releváns (akár helyi, környékbeli) üzemek részvétele biztsítja új fejlesztések piltprjektszerű jelenlétét. A mdern, iránymutató megldásk kncentrált jelenléte a szakmai és a szélesebb nyilvánsság számára egyaránt figyelemfelkeltő erővel bír, úgy, hgy mindenközben nem hz létre saját, a település szerves fejlődésétől független intézményeket, kapacitáskat csak lakóházakat. Hátránya, hgy a település ismertsége szempntjából nem tekinthető kimndttan tartós befektetésnek; előnye aznban, hgy finanszírzásában a gyártóés fejlesztőcégeken felül különféle innvációs frrásk is szerephez juthatnak. Vnzerő: az előremutató fejlesztési megldásk csupán rétegigényként tarthatnak számt érdeklődésre, mint ahgy avulásuk is relatív gyrs, így vnzerejük nem jelentős. Gazdasági súly: a prjekt passzív látványsság, ami szakmabelieken és érdeklődők szűk körén kívül nem tarthat számt közérdeklődésre, így gazdasági súlya alacsny. Megvalósíthatóság: az innváció kurrens és támgattt gazdasági terület, így a prjekt előtt nem állnak különösebben magas akadályk Térségi kperációra épülő prjektek Azk a Dunavarsányban jelen lévő erőfrrásk, amelyekre landmark-prjekt építhető, nagyrészt térségi kiterjedésűek; a környező településeken éppúgy jelen vannak. Ebből következik, hgy kiaknázásuk is elsősrban kperációként érdemes: a várs helyett a teljes környék közös marketingértékének, ismertségének növelésével. Dunavarsány szempntjából célszerű lyan közös prjektekben részt venni, amelyek sem nem túlzttan nagy kiterjedésűek, sem nem dminálja azt más, jóval nagybb település. Ennek megfelelően elsősrban Taksny, Bugyi, Áprka, Majsháza és Délegyháza bevnása javaslható de a Budapesttől távlabb fekvő Kiskunlacházával és Ráckevével való együttműködés sem eredményezné valószínűleg azt, hgy Dunavarsány nem részesedne megfelelően a kperációból fakadó ismertségnövekedés előnyeiből. - Kmplex, hálózats turisztikai élménycsmagk sűrű szövésű rendszerének kialakítása gyalgs, kerékpárs, vízi, lvas eszközökkel, módváltással, fürdéssel, hrgászattal közös, erős arculatú ernyőmarketinggel támgatva. A prjekt ideális frmája látványsságk lyan szövedékéből áll össze, amelyek mdulárisan, célszerűen különböző stakehlderek által felügyelve jönnek létre, aznban közösen alktnak lyan erőteljes, vnzó célpntt, ami egyfelől jelentős és flyamats publicitással bírva fejleszti a környék (így Dunavarsány) ismertségét, másfelől mérhető gazdasági felhajtóerővel is bír. Ennek különféle aktív pihenési módk adják a gerincét, melyek között flyamatsan lehetséges az átváltás, az élmények egymásra építése. A prjekt szrsan összekapcslódik a Ráckevei-Duna-ág általánsan kedvező pzíciójának kihasználásával, egy új Dunakanyar, sk új Római-part létrehzásának lehetőségével. E szempntból célszerű egy címke alatt, tudats és prfesszinális, egységesen szervezett marketinggel megjeleníteni a kívánt hálózats élménycsmagt. Vnzerő: Budapest déli agglmerációjában nagy szükség van jól szervezett, átélhető és témagazdag szabadidős lehetőségekre, így egy jól megvalósíttt prjekt vnzereje kifejezetten magas lehet. Gazdasági súly: jelentős, a funkciógazdag, jól marketingelt szlgáltatásk és prgramlehetőségek egész évben fenn képesek tartani az érdeklődést, így a prjektet nem fenyegeti túlzttan a szeznalitás. A várható érdeklődés is a prjekt mellett szól. 17

18 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia Megvalósíthatóság: a prjekt sarkköve a részletekbe menő, intenzív, széles körű kperáció, ami jelent biznys kckázatt. E kckázatt részben tmpítja aznban, hgy a mduláris prjektfelépítés nymán az együttműködés akkr is élhet, ha abban az ptimálisnál kevesebb szereplő (vagy az ptimálisnál kisebb intenzitással) vesz részt. - A bányatavak településközi szintű közös, krdinált fejlesztése: a településszintű prjekteknél már említett lehetőség kiterjesztése tvábbi szmszéds majsházi és délegyházi tavakra, így a vnzerőptenciál, az elérhető prgramk és szlgáltatásk számának megskszrzása. A prjekt ilyen jellegű kiterjesztése esetén célszerű térségi szintű címkézést is kapcslni az innvációhz, könnyű és distinktív aznsíthatósággal: például Tóvidék néven. A már mst is erős hrgászturizmus révén a térségi tóközi együttműködés kiemelkedően jelentős (és a hrgászk milliós tömegével számlva kifejezetten fnts) kínálatt jelenthet az rszágban. Vnzerő: egyedi, kmplex fejlesztés, ami közkedvelt szabadidős lehetőségeket helyez fókuszába, úgy, hgy a jelentős területi kiterjedés a tematikus prgramk közel végtelen kmbinációit teszi elérhetővé így vnzereje kifejezetten magas. Gazdasági súly: a közkedvelt szabadidős tevékenységre fókuszáló kapacitásk, különösen ha (pl. kempinggel) hsszabb idejű itt-tartózkdást is lehetővé tesznek, jelentős jövedelemtermelő és munkahelyteremtő súlyt jelentenek különösen ha sikerül kellő mértékű téli kínálatt is felépíteni. Megvalósíthatóság: a megvalósítás elképzelhetetlen a magántőke intenzív szerepvállalása nélkül (még ha az érintett önkrmányzatk kezdeményező szerepe is célszerű lehet), így a vállalkzói érdeklődés tartós hiánya jelent némi kckázatt Prjektek külső érték szerinti súlyzása Zászlóshajóprjekt Vnzerő Gazdasági súly Megvalósíthatóság Összesen A bányatavak településközi szintű közös, krdinált fejlesztése Kmplex, hálózats turisztikai élménycsmagk A déli bányatavak közös, krdinált fejlesztése Magyarrszágn el nem érhető állatk bemutatása Lvaspólóközpnt létesítése Egyetemi campus létrehzása Innvatív lakóterület-fejlesztés Vízisprt-kapacitásk fejlesztése Német nemzetiségi közpnt beköltöztetése táblázat: Zászlóshajóprjektek vnzerő, gazdasági súly és megvalósíthatóság szerinti értékelése, illetve ezek összegzése. A prjektek vnzerejét, gazdasági súlyát és megvalósíthatóságát összegezve a turisztikai prfilú fejlesztések biznyultak a leginkább perspektivikus választásknak, amelyek szervesen épülnek a várs (és környéke) létező adttságaira. Ezeket a ritka állatk bemutatása, majd a létező lvas kapacitáskra épülő lvaspólóközpnt létesítése követte. A tvábbi prjektek kedvezőtlenebb összpntszámkat kaptak, így közülük csak az innvatív lakóterület-fejlesztést emeljük ki, amely mellett szól magas becsült megvalósíthatósága. 18

19 5.4. A zászlóshajóprjektek belső khéziós vetületei 6. kötet Csillagvárs: jövőstratégia Dunavarsány életében a külső aznsíthatóság mellett a belső önaznsságtudat is fnts tényezőként veendő figyelembe lyanként, amely a várs fejlődésének története és jelenlegi szerkezete miatt elmarad a kívánats szinttől. A töredezett településstruktúra, a jelentősen eltérő időpntkban kiépült vársrészek arculatában és hagymányaiban jelentkező különbségek mind hzzátesznek ahhz, hgy a vársra ne legyen jellemző közösen szttt, a laksság nagy hányadát lefedő közös, helyi identitás. A közelmúltban beköltözöttek nagy száma hasnló hatással bír, hiszen a közösségi integráció időigényes flyamat (még ha épp az alacsny eredendő integritás meg is könnyíti azt Dunavarsányban). Természesen a vársidentitás külső és belső vetülete összefügg, így a fenti, elsősrban a külső aznsíthatóságra fókuszáló prjektek is magukkal képesek vnzani a települési belső identitás alakulását igaz, eltérő mértékben: Belső khéziós Zászlóshajóprjekt ptenciál Vízisprt-kapacitásk fejlesztése 3 A déli bányatavak közös, krdinált fejlesztése 2 Magyarrszágn el nem érhető állatk bemutatása 2 Lvaspólóközpnt létesítése 2 Egyetemi campus létrehzása 2 A bányatavak településközi szintű közös, krdinált fejlesztése 1 Kmplex, hálózats turisztikai élménycsmagk 1 Innvatív lakóterület-fejlesztés 1 Német nemzetiségi közpnt beköltöztetése 1 3. táblázat: Zászlóshajóprjektek relevanciája a belső települési khézió szempntjából. E szempntból a településközi kperációra épülő prjektek értelemszerűen rsszabbul teljesítenek (nha térségi identitás építéséhez biznys mértékig hzzájárulhatnak), mint ahgy a kisebbségi részidentitás kidmbrítását célzó nemzetiségiközpnt-prjekt is. Hasnlóan gyenge belső identitásképző erővel bír az eleve alacsny vnzerejű, helyfüggetlen lakóterületi innvációs prjekt is. Kiemelt khéziós ptenciállal a javaslt zászlóshajóprjektek közül csupán a vízisprtközpnti szerepkör erősítése bír, ami szimblikus erejű, helyi kötődésű és könnyen aznsítható üzenetértékkel bír. Az integrált településfejlesztési stratégiában ugyanakkr száms javaslat fglalkzik kifejezetten a települési identitás fejlesztésével, elsősrban az alábbi prjektek képében: Termelői piac létesítése Vársmarketing - iii. Adatbázis építése a vársi civil kapacitáskról - vii. Beszélgetősarkk : fedett-nyittt vársi találkzóhelyek, utcabútrkkal, helytörténeti anyagkkal - xiv. Falumúzeum fejlesztése, bevnása a helyi identitás erősítésébe 19