Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Átírás

1 Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Vezetői összefglaló Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, któber 31.

2 Vezetői összefglaló A tanulmány háttere, indkltsága és célja A Közép-Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás A leghátránysabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése, ÁROP 1.1.5/C 1 keretében valósíthatja meg a Munkaerő-piaci reintegrációs szlgáltatási rendszer a Baktalórántházai kistérségben című prjektet. A prjekthez kapcslódó szükséglet- és helyzetfeltáró munkával a TKT a Revita Alapítványt bízta meg. A feltáró munka indkltságát igazlja, hgy nem álltak rendelkezésre megfelelő infrmációk a kistérség munkaerőpiaci szlgáltatói rendszeréről, illetve a munkáltatók és munkavállalók szükségleteit krábban nem vizsgálta senki a kistérségben. A helyzet- és szükségletfeltárás célja lyan elemzés készítése, amely megalapzza a kmplex munkaerő-piaci (re)integrációs szlgáltatási rendszer kialakítását és alkalmazását a Baktalórántházai kistérségben. A cél elérése érdekében négy területet vizsgáltunk: a kistérség szciális és fglalkztatási helyzetét (III. fejezet); a munkanélküli emberek véleményét, szükségleteit, mtivációját (IV. fejezet); a kistérségi fglalkztatók véleményét, szükségleteit, mtivációit (V. és VI. fejezet); a kistérség fglalkztatási intézményrendszerét (VII. fejezet). A kutatás május 20. és któber 31. között zajltt, a kistérségi terepmunka keretében több mérőeszközt is használtunk a kutatatási cél elérése érdekében (kérdőíves adatgyűjtés, félig strukturált interjúk, fókuszcsprts interjú, igényfelmérő adatlap). Az elemzés srán a jelenlegi helyzet megismerése, a szükségletek, igények, valamint a meglévő és hiányzó erőfrrásk bjektív elemzésének összegző gndlatai mellett javaslatkat is megfgalmaztunk a kistérség számára. A Baktalórántházai kistérség bemutatása A 19 településből álló Baktalórántházai kistérség Szablcs-Szatmár-Bereg megye egyik leghátránysabb helyzetű kistérsége. Gazdaságában a mezőgazdaság a dmináns ágazat. A vállalkzók aktivitása, versenyképessége és fglalkztatásban betöltött szerepe alacsny. A fős népesség krösszetétele a természetes szaprdás miatt kedvezőbb az rszágs értékeknél, visznt a kistérséget évek óta negatív vándrlási egyenleg és szelektív migráció jellemzi. A cigányság aránya a népességen belül meghaladja a 10%-t, de a szegénység és a társadalmi leszakadás lényegesen nagybb társadalmi kört érint, emiatt a laksság jelentős részének egyetlen hivatals bevételi frrása a helyi önkrmányzatk által biztsíttt szciális ellátás. Ennek egyik ka az alacsny fglalkztatttsági mutató és a tartósan munkanélküliek magas aránya. A kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatók hátterében többek között a népesség alacsny isklai végzettsége áll

3 A kistérségben a családsegítés, a támgató szlgálat, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szlgálat működik társulási frmában 5 mikrtérségi társulásban szlgáltatásnként váltzó területi határkkal, ami akadálya a hatékny és azns színvnalú munkavégzésnek. A felülről ösztönzött társulási frma jelentős váltzáskat indukált a szciális alapszlgáltatásk ellátásában. A munkanélküli emberek a kistérségben A kistérségben élő jelenleg regisztrált munkanélküli emberek körében végzett kérdőíves kutatás célja a jövőben munkát vállaló személyek céliránys megismerése, véleményük, szándékaik és mtivációik feltárása vlt, amely bármilyen őket bevnó, mzdító kezdeményezés elindításáhz nélkülözhetetlen. Az eredmények részletes leírása srán a következő témakörökben mutatjuk be a munkanélküli emberek sajátsságait: demgráfiai adatk (életkr, nem, háztartás, isklai végzettség); megélhetésre vnatkzó bjektív és szubjektív mutatók (anyagi helyzet megítélése, bevételek és kiadásk); munkaéletút (munkahelyek száma, munkával töltött idő, munkanélküliség hssza); újbóli munkavállalás esélyei (munkahelykínálat, jövőkép); munkavállalást akadályzó tényezők; munkakeresés; vállalásk az újbóli munkába állás érdekében (mbilitás, átlagstól eltérő munkakörülmények és a munkavállaló számára hátránys fglalkztatási feltételek, szlgáltatásk, képzések); krábban igénybe vett szlgáltatásk; közfglalkztatás. A kérdőíves kutatás srán összegyűjtött sajátsságk, jellemzők vizsgálata alapján lehetségessé válik a csprtalktás a munkanélküli válaszadók között. Mivel az eredmények elsősrban fglalkztatás-fejlesztési célkra kerülnek felhasználásra, ezért a csprtalktási flyamatba azkat a tényezőket vntuk be, melyek a munkanélküliek mtiváltságát, rugalmasságát, akadályzttságát és mbilitását mutatják meg. Ennek megfelelően öt csprtt tudunk létrehzni, melyek elkülönítését elsősrban az indklja, hgy lényegi eltéréseik miatt a fglalkztathatóság növelése érdekében különböző egyénekre szabtt felkészítést kívánnak meg a (humán)fejlesztő szakemberek részéről: Munkára kész, akadályktól mentes és mbil: Aznnal fglalkztatható csprt (144 fő, 15%) A csprt tagjai aktívan keresik a munkalehetőséget, az aznnali munkavállalásban rendszerint nem akadályzná őket semmi. A mbilitási hajlandóságuk kiemelkedő, a munkakörülmények és fglalkztatási feltételek tekintetében rendkívül rugalmasak, illetve a képzések, szlgáltatásk felé is nyitttak, bérigényük átlags. 3

4 Munkára kész, akadálymentes, mbil, de nem keres munkát: Közfglalkztattt csprt (52 fő, 5,4%) Annak ellenére, hgy többségük munkára kész állaptban van és nincs az életében munkavállalást akadályzó tényező, mégsem keresnek munkát, melyek ka a közfglalkztatásban való részvétel. Mbilitási hajlandóságuk magas, és a legtöbb munkakörülmény és fglalkztatási feltétel tekintetében kmprmisszum-készek, a szlgáltatásk igénybe vételére nyitttak. Munkára kész, prblémamentes, de nem mbilizálható: Helyhezkötött csprt (306 fő, 31,8%) A munkába állást sem a szándék hiánya, sem akadályzó tényező nem nehezíti, ám a csprttagknak mégis csak a fele keres munkát, melynek ka a feketemunka által biztsíttt jövedelem. A mbilitási hajlandóság az átlagstól alacsnyabb, a munkavállalással kapcslats kmprmisszumkészség és a szlgáltatásk iránt való nyitttsága minta átlagának felel meg. Munkára kész, de akadályztt: Akadályztt csprt (277 fő, 28,8%) A munkakeresési aktivitás és a munkavállalási mtivációk ellenére a csprt fglalkztatása egészségügyi vagy családi akadálykba ütközik. Az átlagsnál alacsnyabb a mbilitásuk, az átlagstól eltérő munkakörülmények és fglalkztatási feltételek kapcsán kevésbé kmprmisszum-készek, ám a szlgáltatásk és képzések irányában nyitttak. Nem kész a munkába állásra, akadályztt és nem mbil: Lemndó csprt (182 fő, 19%) Nincsenek munkára kész állaptban, jellemzően egészségügyi vagy családi prbléma akadályzza a munkavállalásukat, munkakeresési aktivitásuk is alacsny. Kifejezetten visszautasítóak az átlagstól eltérő munkakörülmények és fglalkztatási feltételek irányába, mbilitásuk a legalacsnyabb a csprtk között. A kistérség munkáltatói A munkáltatói fókuszcsprts interjú és igényfelmérés keretében arra kerestük a választ, hgy mi ösztönzi, illetve mi gátlja a kistérség munkáltatóit abban, hgy tartósan munkanélküli embereket fglalkztassanak. Az elemzés srán azkra a tényezőkre világítttunk rá, amelyek meglátásunk szerint egy sikeres fglalkztatási prjekt lebnylításáhz szükségesek: létszámbővítés, munkaerő-felvétel; tartósan munkanélküli emberek fglalkztatása; tartósan munkanélküli emberek fglalkztatását ösztönző tényezők; tartósan munkanélküli emberek fglalkztatását elősegítő szlgáltatásk. 4

5 Vizsgálatunk eredményeként azt akartuk megtudni, mivel mtiválható a kistérségi fglalkztatási prjekt leendő partnereként egy helyi vállalkzó annak kapcsán, hgy a tartósan munkanélküli emberek nyílt munkaerő-piaci elhelyezésében aktív szerepet vállaljn. Az elemzés legfntsabb megállításai: A kistérségben két szereplőre számíthat a munkaerő felvétele kapcsán a vállalkzó: a plgármesterre (aki a leghatéknyabb szereplő ebben a rendszerben), illetve a munkaügyi kirendeltségre (aki frrást ad). A munkáltatók a kiválasztás srán nem a tartós vagy nem tartós visznyrendszerben gndlkznak, hanem a szakmai tudást és a mtivációt vizsgálják. A képzési és bértámgatásk megítélése inkább negatív képet mutat. A fglalkztatás fejlesztésével és bővítésével kapcslatban infrmációs vákuumról számltak be a munkaadók. A települési önkrmányzatk, illetve a kistérség szervezetei nem nyújtanak intézményesített szlgáltatást a versenyszféra helyi szereplőinek. A kistérség szlgáltatáshiánys környezetében a vállalkzó maga küzd meg a munkaerő-felvétellel, annak minden kckázatával. Az igényfelmérésben résztvevő munkaadók kevesebb mint felénél jelenik meg a nyitttság, a mtiváció és az együttműködési készség egy új fglalkztatási prgram irányában, míg tvábbra is többen vannak, aki szkeptikusak ebben a helyzetben, és nem hisznek a térségi szintű váltzásk bekövetkeztében. A megállapításkhz kapcslódó javaslatk: A fglalkztatás terén kistérségi szlgáltatói intézmény- és eszközrendszert szükségszerű kialakítani, amely erősíti a vállalkzók együttműködési hajlandóságát a tartósan munkanélküli emberek fglalkztatásával kapcslatban. A rendszer elemei a következők: térítésmentes szlgáltatói csmag összeállítása; munkáltatói kapcslattartói rendszer kialakítása, amellyel minden együttműködni kívánó munkaadó becsatlható a fglalkztatással kapcslats kétirányú infrmáció-áramlásába; a munkaadók termelői, szlgáltatói kapacitásainak, szlgáltatási szükségleteinek feltérképezése; a munkáltatók munkaerő-piaci igényeinek és lehetőségeinek felmérése, flyamats nymn követése, a vállalkzói kör intenzívebb bekapcslása a fglalkztatást érintő döntések előkészítésébe, a szakmai anyagk megalktásába, illetve véleményezésébe (pl. Kistérségi Fejlesztési Bizttság, Fglalkztatási Fórum). 5

6 A kistérség fglalkztatási intézményrendszere A fglalkztatási területen érintett szakértőkkel készített félig strukturált interjúk feldlgzása srán arra kerestük a választ, hgy a kistérség pillanatnyilag hl tart a kmplex fglalkztatási prjekt sikeres lebnylítását megalapzó szakmai tényezők tekintetében. Ennek megfelelően a kistérség: humánerőfrrásának (a fglalkztatást elősegítő humánszlgáltatásban érintett szciális és fglalkztatási szakemberek); humánszlgáltatásának (a családsegítő közpntk beilleszkedést segítő és a munkaügyi kirendeltségek fglalkztatást elősegítő szlgáltatásai); humán prjektjeinek (fglalkztatást elősegítő elsősrban nyílt munkaerő-piaci prjektek) mennyiségi és minőségi mutatóit, valamint a köztük fellelhető összefüggéseket vizsgáltuk. A humánerőfrrás elemzésének legfntsabb megállapításai: A humánszlgáltatói tevékenység tervezéséhez és megalapzásáhz szükséges humánerőfrrás-tényezők adttak. A szciális és fglalkztatási intézményrendszer személyi kapacitásai tekintetében fellépő egymással szrsan összefnódó prblémák már a humánszlgáltatói alaptevékenység működését is veszélyeztetik, emellett kmly hiánytényező a speciális fglalkztatási szaktudás. A humánerőfrrás témaköréhez kapcslódó legfntsabb javaslatk: A helyi szakemberek hatéknyabb munkavégzése érdekében szervezetfejlesztésre, szupervízióra, a helyi szakemberek (tvább)képzésére (speciális munkaerő-piaci ismeretek ktatása) van szükség. Egy kistérségi humánerőfrrás adatbázis létrehzásával párhuzamsan hirdessenek meg: egy Hazatérés típusú prgramt; kistérségi ösztöndíj prgramt; az ösztöndíjprgram keretében alakítsák ki a szakmai gyakrlat rendszerét. A humánszlgáltatásk elemzésének legfntsabb megállapításai: A mikrtérségeken belüli, valamint a kirendeltségek közötti szakmai együttműködések, tvábbá a települések közötti knszenzus alapú kperációs mechanizmusk jó alapt biztsíthatnak a humánszlgáltatás kistérségi szintű szervezéséhez. A humánszlgáltatásk elérhetősége, minősége kapcsán kmly hiánysságk tapasztalhatóak a kistérségben. 6

7 A kistérségi szintű humánszlgáltatói tevékenységet, illetve a szektrk közötti szakmai együttműködéseket (a fglalkztathatóság fejlesztése, fglalkztatás bővítése témakörben) nem krdinálja senki. A humánszlgáltatási flyamat egészét maguk a humánszlgáltatók sem látják át. A humánszlgáltatás témaköréhez kapcslódó legfntsabb javaslatk: A fglalkztatási beavatkzási területhez kapcslódó infrmációs, krdinációs, szlgáltatásfejlesztői tevékenységeket egy arra kijelölt szakmai szervezetnek célszerű kistérségi szinten krdinálni. Célravezető kialakítani a kistérségi szintű szakmai diskurzus intézményi kereteit (szakmai tvábbképzések, műhelyek). Célszerű flyamatsan biztsítani az infrmációáramlást a fglalkztatás területén érintett szereplők számára (kistérségi hírlevél, fglalkztatási internetes prtál, fglalkztatási infrmációs blkkk a helyi médiában). Célszerű kialakítani, illetve fejleszteni a kistérség belső hiányzó és fejlesztésre szruló humánszlgáltatói kapacitásait. A humánprjektek elemzésének legfntsabb megállapításai: A munkaszervezet által menedzselt és térségi szintű kperációban megvalósíttt sikeres (és népszerű) közmunkaprgramk srán szerzett tapasztalat a későbbi kmplex humánprjektek előkészítése és kivitelezése kapcsán jól hasznsítható. A kistérség több települése nyit a kísérleti fglalkztatási prgramk irányába. A tartósan munkanélküli emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő helyi fglalkztatási tapasztalatk legtöbbnyire a szatelit típusú önkrmányzati cégek működésére és a településszintű közfglalkztatási gyakrlatra krlátzódnak. A kistérség nem rendelkezik semmilyen releváns fglalkztatás-fejlesztést érintő stratégiával. A fglalkztatási területhez kapcslódó fejlesztési feladatkat nem látja el senki, a tervezői tevékenységnek nincs kijelölt felelőse, krdinációs tevékenységet nem végez senki a kistérségben. A humánprjektek témaköréhez kapcslódó legfntsabb javaslatk: Indkltnak látszik szemléletfrmáló szakmai műhelyeket, találkzókat szervezni a tranzit-típusú prjektek és a hzzá kapcslódó fglalkztatást elősegítő humánszlgáltatásk minél teljesebb megismerése érdekében. A kistérségi társulásnak határzttan nyitnia kell a helyi nyílt munkaerő-piaci szereplők felé annak érdekében, hgy a jelenleginél jóval mtiváltabbak legyenek a fglalkztatási együttműködésekben való aktív részvételre. 7

8 A közmunkaprgramk eddigi gyakrlatára és tapasztalataira alapzva: a fglalkztatás-fejlesztés szervezését (pl. stratégiai döntések meghzatala, szakmai kncepciók kialakítása, infrmációs, krdinációs tevékenység ellátása, szlgáltatás-fejlesztés) kistérségi szinten; a fglalkztatási prjektekhez kapcslódó humánszlgáltatásk (fglalkztathatóság fejlesztése, fglalkztatás bővítése) szervezését, irányítását mikrtérségi szinten; a knkrét fglalkztatás lebnylítását elsősrban települési szinten célszerű biztsítani. A Kistérségi Fejlesztési Bizttság (KFB) munkáját segítő, erősítő fglalkztatási fórumt szükségszerű létrehzni. Indkltnak látszik a kistérségi társulásnak hsszú távú kistérségi fglalkztatás-fejlesztési stratégiát illetve ahhz kapcslódó cselekvési és ütemtervet készíteni. 8