ECSER. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSíTÁSA

Átírás

1 ECSER TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSíTÁSA A FELÜLVIZSGÁLAT INDOKOLTSÁGA Az elmúlt évek flyamatainak értékelése alapján megállapítható, hgy az Önkrmányzat Képviselőtestülete által 2000-ben jóváhagytt településfejlesztési kncepció az akkr feltárt körülmények között alapvetően helyesen és időtállóan fgalmazta meg Ecser fejlesztésének fő irányait. A kncepció mentén kialakíttt településplitika és az arra alapzó településrendezési tervek is jól szlgálták a település fejlődését, választ adtak a településszerkezet és a területfelhasználás alakításának kérdéseire. Ugyanakkr az elmúlt években több lyan tényező váltztt, amely szükségessé teszi a településfejlesztési kncepció felülvizsgálatát, a krábban elfgadtt fejlesztési irányk kiegészítését, illetve a priritásk részleges megváltztatását. A felülvizsgálat aktualitását az adja, hgy - a Budapesti agglmeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényben biztsíttt lehetőségek kihasználására - megkezdődött a község településszerkezeti tervének felülvizsgálata és módsítása. A felülvizsgálatt szükségessé tevő tényezők: Az Európai Unióhz való csatlakzást követően rszágs és reginális szinten is átértékelésre került a területfejlesztés célrendszere, megújult a területfejlesztési tervezés, megkezdődtek az európai fejlesztési frrásk felhasználását lehetővé tevő tervezések úgy rszágs, mint reginális és kistérségi szinten. Elfgadásra került az új Országs Területfejlesztési Kncepció, amely a krábbi területfejlesztési dkumentumkkal ellentétben kiemelt szerepet szán a Budapesti agglmeráció fejlesztésének. Elkészült a közötti időszak fejlesztési priritásait meghatárzó NRSK, amely az Európai Unióval kötendő fejlesztési megállapdás alapja. Elkészült és elfgadásra került a Közép-Magyarrszági Régió fejlesztési stratégiája, (az újjáalakult agglmerációs Fejlesztési Tanáccsal együttműködve) flyamatban a régió és az agglmeráció peratív prgramjainak kidlgzása. A tervező munka srán kirajzlódnak azk a nagyprjektek, amelyek megvalósításának esélye van az EU frrásk felhasználásával. A települések következő időszakra szóló településfejlesztési priritásai meghatárzásánál is indklt számba venni mindazkat az rszágs, reginális és kistérségi célkat, amelyek beflyáslhatják a helyi és térségi fejlesztések támgattt irányait. Tekintettel arra, hgy a fejlesztések nemzeti önrészének biztsítása előreláthatóan a következő fejlesztési időszakban felemészti a nemzeti frrásk többségét, nagy figyelmet kell frdítani a támgattt fejlesztési iránykhz való csatlakzásnak (Ecser vnatkzásában az Országs Területfejlesztési Kncepció budapesti agglmerációra vnatkzó fejlesztési priritásai, valamint a Közép-Magyarrszági Régió stratégiai prgramja együttesen képezik azkat a fejlesztési dkumentumkat, amelyek a község településfejlesztési kncepciója felülvizsgálatánál feltétlenül figyelembevételre érdemesek). 1

2 Az elmúlt években a gyrsfrgalmi úthálózat fejlesztésében bekövetkezett gyrs váltzásk időben már rövid távra beláthatóvá teszik az MO autópálya Ecsert is érintő következő szakaszának, valamint az autópályáhz kapcslódó főúthálózatfejlesztések megvalósítását. Ez a tény a krábbi, évtizedekig tartó biznytalansággal szemben teljesen új helyzetet teremt az autópályáhz kapcslódó területek fejlesztésében. A légiközlekedés és szállítás szerepének és jelentőségének növekedése a glbalizálódó világban jelentős mértékben felértékeli a nemzetközi repülőtereket illetve a repülőterek fejlesztésére, a repülési funkcióhz kapcslódó funkciók letelepítésére alkalmas területeket. Vnatkzik ez Budapestre, illetve a Ferihegyi repülőtér tágabb környezetére is. A világgazdaság fejlődésével növekszik a térségek elérhetőségének jelentősége, a gazdaság fejlesztéséhez kapcslódóan növekszik az üzleti célú utazásk és az áruszállítás jelentősége, nő a repüléshez kapcslódó lgisztikai szlgáltatásk köre és vlumene. A fapads légitársaságk térnyerésével a világban egyre szélesebb társadalmi rétegek számára válnak elérhetővé más rszágk és várstérségek turisztikai, szabadidőgazdasági szlgáltatásai, ami dinamikusan növeli az utazási igényeket A Ferihegyi repülőtér működtetésének privatizálása új lendületet adhat rövid távn a repülőtér, közép és hsszabb távn pedig a repülőtér nagybb térsége számára. Az Ecser közigazgatási területén fekvő a repülőtérhez, illetve a gyrsfrgalmi úthálózathz egyaránt jól kapcslódó ptenciális fejlesztési területei kiemelkedő jelentőségűek a repülőtéri térség egészének fejlesztése srán. Ezt a tényt a hatálys településfejlesztési kncepció nem azzal a súllyal kezelte, mint amekkra szerepe lehet ezen területek fejlesztésének és értékének megfelelő hasznsításának a település egésze fejlődésében. Fentiekkel összefüggésben úgy az rszágs, mint a reginális területfejlesztési dkumentumk a Ferihegyi repülőtér térségét rszágs és reginális jelentőségű fejlesztési célterületnek tekintik. A nemzetközi repülőtér térsége kitüntetett pnt a Közép-Magyarrszági Régióban, illetve a budapesti agglmerációban. Ezt tényt az érintett települések helyi fejlesztési dkumentumainak is célszerű figyelembe venni. Az Országgyűlés 2005 júniusában elfgadta a Budapesti Agglmeráció Területrendezési Tervéről szóló (2005: LXIV: számú) törvényt, amely (többek között) Ecser község Képviselőtestületének kezdeményezésére, az önkrmányzat támgatásával a Budapest közigazgatási határ, a Ferihegyi repülőtér, Ecser belterülete (érvényes településszerkezeti terve által beépítésre szánt területe) és a Budapest Újszász vasútvnal által határlt térség egészét lyan egyéb rendeltetésű terület -nek minősítette, amely a Ferihegyi repülőtér fejlesztésére, illetve a repülőtéri funkcióhz kapcslódó egyéb funkciók letelepítésére szlgál. (Ezt a területet a törvény szerint a településrendezési tervben kizárólag közlekedési, ipari-, szlgáltató-, és kereskedelmi célú építmények elhelyezésére szlgáló területnek, illetve zöldterületnek lehet kijelölni.) Annak érdekében, hgy Ecser a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módsítása srán élhessen a törvényi besrlás nyújttta területbővítési lehetőséggel, a településfejlesztési kncepcióban a jelenleg hatálys településfejlesztési kncepcióban megfgalmazttaknál markánsabban és egyértelműbben kell megfgalmazni e területek hasznsításának irányait. Azkat az iránykat, amelyek megvalósulásából keletkező többletfrrásk lehetőséget adnak a kialakult hagymánys lakó és intézményterületek minőségi fejlesztésére, az itt élők 2

3 életminőségének javítására. Meg kell határzni a támgattt funkciókat, valamint a területigénybevételnek azt az intenzitását, amellyel a fejlesztési ptenciál a terület értékéhez képest magas színvnaln kihasználható, ugyanakkr összességében a területek öklógiai ptenciálértéke sem csökken (mint azt az épített környezet alakításáról szóló törvény módsításának május 1-én hatályba lépett előírásai is rögzítik). A jelenleg hatálys területfejlesztési kncepció nem emeli ki kellő hangsúllyal Ecser sajáts helyzetét a kistérségben. A község Budapesthez, illetve a Ferihegyi repülőtérhez való közvetlen kapcslódása, a mezőgazdasági területek gyengébb termőképessége és a területek más irányú fejleszthetősége miatt az ecseri fejlesztési priritásk természetszerűen eltérhetnek a kistérségi célrendszer hangsúlyaitól. A hatálys településfejlesztési kncepció a fejlesztési célkitűzések megvalósításában csak a laksság és a hatóságk együttműködésének szükségességét rögzíti. Ebben a vnatkzásban a fejlesztési kncepció kiegészítése indklt: egyrészt az Önkrmányzat és a területfejlesztésben meghatárzó szerepet játszó vállalkzói szférával a térségi gazdaság mai és ptenciális szereplőivel való összehanglt együttműködés és egységes fellépés szükségességének meghatárzása, másrészt a térségen belüli a fejlesztésekben esetenként ptenciális versenyhelyzetben lévő települési és kerületi önkrmányzatkkal és térségi fejlesztő szervezetekkel való együttműködés szükségességének kiemelése a különböző adttságú fejlesztési területek speciális fejlesztési irányainak meghatárzása érdekében, a versenyen túl a térség más térségekhez képest összehasnlíthatatlan fejlesztési ptenciáljának közös célk érdekében történő összehanglt kihasználására. Az épített környezet alakításáról szóló törvény május 1-jén hatályba léptetett módsítása bevezeti a településrendezési megállapdás intézményét, amelyben a települési önkrmányzatk megállapdhatnak a területek tulajdnsaival, fejlesztőivel a területek funkcióváltásának, illetve a funkcióváltás lehetőségét megteremtő területi átminősítés feltételrendszerében. A településfejlesztési kncepcióban célszerű rögzíteni, hgy az önkrmányzat mely területek vnatkzásában ragaszkdik a településrendezési megállapdás -hz, illetve, hgy mely esetekben tekint el ettől. Fenti tényezők összességében Ecser településfejlesztési kncepciójának aktualizálását, kiegészítését igénylik. 3

4 ECSER TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÉLKITŰZÉSEIT BEFOLYÁSOLÓ ORSZÁGOS REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK 1. Az Országs Területfejlesztési Kncepció Alábbiakban a 2005-ben rszággyűlési határzattal elfgadtt Országs Területfejlesztési Kncepció (OTK) azn elemei kerülnek összefglalásra, amelyek lyan követelményeket fgalmaznak meg, amelyeket Ecser településfejlesztési kncepciója, majd településrendezési terve készítése srán is figyelembe kell venni. Az OTK a területi harmónia vízióját, mint célállaptt fgalmazza meg: A cél egy lyan harmnikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, mely a helyi adttságkra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik - köztük mind több európai szinten is versenyképes területegységgel, és amely szervesen és hatéknyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalm számára az alapvető esélyeket meghatárzó közszlgáltatásk és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. A versenyképes budapesti metrplisz-térség kialakítása (mely a fővárs egész várstérségére vnatkztatható) A budapesti agglmeráció az OTK szerint is - az rszág legversenyképesebb területe, az rszág legfntsabb kapcslódási pntja, amely egyedülállóan alkalmas arra, hgy rajta keresztül hazánk egésze bekapcslódjn az európai, illetve a glbális gazdasági, társadalmi, kulturális vérkeringésbe. Száms funkciójából adódóan nem a hazai térségekkel, hanem más, elsősrban közép-európai, nagyvársi térségekkel kell versenyeznie. Az rszág legnépesebb, erős szuburbanizációval rendelkező agglmerációjában elengedhetetlen tvábbá az élhető nagyvárs, és egy harmnikusan működő agglmerációs rendszer megteremtése. E térség adttságait figyelembe véve az OTK lyan fejlesztési célkat megfgalmaz, meg amelyek összhangban vannak a térségre krábban 1999-ben készült de mindmáig jóvá nem hagytt - területfejlesztési kncepciójában, illetve a Közép-Magyarrszági régió fejlesztési stratégiájában fglaltakkal. A metrplisz infrastruktúra fejlesztése a személyfrgalm, az infrmáció és kmmunikáció technlógiai, magas szintű üzleti infrastruktúra fejlesztések terén kell, hgy leginkább megnyilvánuljn. Ebben a vnatkzásban Ecser és térsége (a repülőtér, a vasúti és közúti kapcslatk miatt) kiváló adttsággal és fejlesztési ptenciállal rendelkezik, melynek kihasználása a település és a térség közös érdeke. Az agglmerációs települések fizikai összenövésének megakadályzása, a zöldmezős beruházásk és a belterületbe vnásk krlátzásával, a fővárs körüli zöld területek védelmével, ill. növelésével cél egy kiegyensúlyztt zöldfelületi rendszer, öklógiai és rekreációs zöld gyűrű kialakítása. E gyűrűben biztsítani kell egyrészt a köztes mező- és erdőgazdálkdási zöldterületek öklógiai célú hasznsulását, másrészt a fővárs számára minőségi rekreációs lehetőségek a fenntarthatóság szempntjaival összhangban álló - széles körét (pl. kerékpárs-, vízi-, hrgász-, lvassprt és turizmus, természetjárás, vízi turizmus, stb.), lehetővé téve a jelenleg kevés helyszínen nagy terhelést jelentő kiránduló- és üdülőfrgalm szétterítését, ezzel összhangban az erdők közjóléti szlgáltatásainak bővítését. Ebben a vnatkzásban Ecser helyzete sajáts. Egyrészt egyes területeken a fizikai összenövés már megtörtént (Budapest és Ecser határában), másrészt éppen a területi ptenciálk kihasználása érdekében 4

5 jelölte ki a budapesti agglmeráció területrendezési tervéről szól törvény a budapesti határig terjedő területeket, mint a Ferihegyi repülőtér fejlesztéséhez, a repüléshez és a lgisztikáhz kapcslódó funkciók telepítése érdekében. Ennek tükrében a zöldövezeti elemek a község D-i és középső térségében mint a beépítésre szánt területeket tagló területfelhasználási egységek jelennek meg elsősrban az eltérő funkciójú területek elválasztására. Összefüggő területet a község közigazgatási területének É-i térségében képeznek, de a turisztikai hasznsítási lehetőségek ebben a térségben is krlátzttal. Harmnikusan működő agglmerációs rendszer megteremtése, fejlesztések menedzselése az agglmeráció szereplőinek hatékny együttműködésével; A kiegyensúlyztt térszerkezet kialakítása, az alközpntk fejlesztése, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében szükséges, hgy a különböző szereplők összehanglt, túlztt területhasználatt kerülő fejlesztései eredményeként az agglmerációban élők mind nagybb aránya számára váljanak településükön ill. a szmszéds településeken elérhetővé a munkahelyek, szlgáltatásk, csökkentve a közlekedési rendszer és a környezet terhelését. Közlekedési kapcslatk mdernizációja, a környezeti szennyezéseket csökkentő beruházásk támgatása, haránt irányú közlekedési kapcslatk fejlesztése, frgalmcsillapító, az elővársi gyűrűvel összehanglt integrált várstervezés megteremtése, a környezetbarát közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni közlekedéssel szemben. Az Országs Területfejlesztési Kncepció kiemelt területplitikai célkitűzései: a térségi versenyképesség növelése, a területi felzárkózás és a fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem. E célk között a közlekedés-földrajzi helyzet valamint a területi sajátsságk figyelembevételével és kihasználásával - Ecser leginkább a térségi versenyképesség növeléséhez járulhat hzzá. Tekintettel arra, hgy a településrendezési tervezés kiemelten a településszerkezet, a területfelhasználás és a területhasználat adttságknak, ptenciálknak kíméletes kihasználására, a fejlesztési célkitűzésekkel összehanglt alakítására irányul, a településrendezés szempntjából kiemelt jelentőségűek az Országs Területfejlesztési Kncepció térhasználatra vnatkzó célkitűzései és megfgalmaztt követelményei: Fenntartható területhasználat: A lkális fenntarthatóság érdekében gazdaságitársadalmi flyamatk térbeli szervezése igazdik az egyes térségek természeti és épített környezetének, kulturális örökségének terhelhetőségéhez. Hatékny területhasználat: A hatékny térhasználat esetén a térbeli tevékenységek szervezése, az egyes funkciók elhelyezése nem képez akadályt, skkal inkább jótékny hatást gyakrl a társadalmi igények kielégítésére és a gazdasági flyamatk kibntakzására. Biztnságs területhasználat: A térhasználat körültekintő szervezésével növelhető a helyi társadalm biztnságérzete, egészségének, testi épségének a biztsítása, feleslegessé téve száms ezt rvsló megkésett és költséges intézkedést. Egyenlő esélyeket nyújtó területhasználat: A területfejlesztési plitikai fejlesztéseknek is szlgálniuk kell a hátránys helyzetű társadalmi csprtk (pl. a fgyatékssággal élők, alacsny jövedelműek) egyenlő esélyeit a funkciók elérésében, és általában a térbeli mzgásukban. E szempntk alapján a fejlesztések alábbi térhasználati elveit és priritásait határzza meg az OTK településrendezés, valamint a fejlesztések hatásvizsgálatainak számára: 5

6 Az erőfrrásk védelmét szlgáló területhasználat: A tisztább, természetesebb környezet, egészségesebb és fenntartható társadalm érdekében: nem vagy nehezen megújuló helyi erőfrrásk (pl. termőföld, tájkép, természetes területek, kulturális örökség) védelmét szlgáló területhasználat, mely ahl az lehetséges - a barnamezős területeken megvalósuló fejlesztéseket ösztönözni a zöld mezős beruházáskkal szemben, szlgálja a vársi-vidéki funkciók térbeli csprtsítását. Az értékmegőrzést, hzzáférést biztsító térhasználat-szervezés: A környezettudats, helyi identitású, esélyegyenlőséget biztsító, társadalm érdekében biztsítani kell a közkincset képező természeti és kulturális értékek, valamint a közszlgáltatásk és a közérdeklődésre számn tarttt rendezvények helyszínének fenntartható módn történő elérhetőségét, hzzáférhetőségét. A hatékny, fenntartható térségi rendszereket, térségi gndlkdást kialakító térhasználat-szervezés: Előnyt kell élvezniük a környezetükbe illeszkedő, az anyag- energia, infrmáció és tudás áramlását minél hsszabban az adtt térségben tartó, a helyi erőfrráskat minél skldalúbban hasznsító, valamint a vársi-vidéki munkamegsztást kibntakztató kezdeményezéseknek. A személy-, anyag- és energiamzgatás igényét csökkentő és fenntartható módn kielégítő térhasználat-szervezés: Törekedni kell az utazási kényszer és az utazási idő csökkentésére, hasznsítására, valamint a fenntartható és biztnságs utazási módk alkalmazására. A fejlesztéseknek szlgálniuk kell a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztnsági kárkzásának, illetve a kárkzás kckázatának csökkentését. 2. Pest megye stratégiai prgramjának - Ecsert is érintő - fő elemei Pest megyei területfejlesztési prgramjában az alábbi JÖVŐKÉP fgalmazódtt meg: Pest megye Budapesttel együtt fejlődő térség, amely a közpnti helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan kihasználja, ezáltal lakssága számára magas színvnalú élet- és munkalehetőségeket nyújt a megye minden térségében egyaránt. A megye tervezési-, tudásbázis-, és partnerség-fejlesztési tevékenységének eredményeképpen a spntán szuburbanizációt tervezett, krdinált térségfejlesztés váltja fel az EU-s elveknek megfelelően, az EU-s támgatási pályázati frráskat a lehető legnagybb mértékben hasznsítva. E JÖVŐKÉP több lyan elemet tartalmaz, amelynek elérésében a területi tervezésnek és ezen belül a rendezésnek is van szerepe: (Ezek közül azk kerültek alábbiakban kiemelésre, amelyek Ecser fejlesztési és rendezési tervezésére is kihatással lehetnek.) Pest megye Budapesttel egy fejlesztési térséget alkt. A megye és a fővárs együttműködése érdekegyeztetésen alapuló, célja az ésszerű munkamegsztás, nem egymás rvására, hanem a kölcsönös előnyök alapján. A megye ezáltal képes a közpnti helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan kihasználni; lakssága számára magas színvnalú szlgáltatásk elérését és színvnalas munkahelyeket biztsítani, és a gazdasági fejlődés ütemét fenntartani. A megye az EU-s reginális fejlesztési frráskat maximálisan kihasználja, jó érdekérvényesítése révén eléri, hgy a nemzeti szinten meghatárztt prjektek a megye javát szlgálják. Ennek eredményeképpen fejlett, gyrs, sűrűn közlekedő elővársi vasúti kapcslat szlgálja ki a közlekedési igényeket. 6

7 Az agglmeráció képe megváltzik; a települések rendezettek, a településközpntk agóraként, kellemes találkzóhelyként működnek. A spntán szuburbanizációt tervezett, krdinált térségfejlesztés váltja fel, az EU elveknek megfelelően, partnerségi, szlidaritási alapn, érdekegyeztetéssel. A tájsebeket begyógyíttták, a természeti környezet gndztt, nem szemetes, a parlagkat, az EU vidékfejlesztési támgatásainak hála, az agglmerációban is újra művelik. A laksság isklázttabb, mint ma, környezettudats és szciálisan érzékeny magatartásfrmát sajátíttt el az óvdától kezdve, aminek eredménye meglátszik az erdők, földek, települések állaptán, és az egymással való érintkezésben. A megye területén kedvező életkörülményeket találnak, színvnalas szabadidős szlgáltatáskat vehetnek igénybe az tt lakók, a Budapestről kirándulók, a bel- és külföldi turisták. A megyében a vasúti közlekedés bnylítja a személyfrgalm jelentős részét. Az utakn csökkent a zsúfltság. Megépül a körgyűrű, a haránt összekötő utak, a Tápiómentéhez is gyrsfrgalmi út vezet. Megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladéklerakás és kezelés megldódtt. A megye valamennyi településén megldtt a szennyvízelvezetés és a magas technlógiai szintű szennyvízkezelés. 3. A Mnr és térsége területfejlesztési kncepciója és prgramja (Hazai térségfejlesztő Kft, 2000) a kistérség jövőképét, a Közép-Magyarrszági Régió legdinamikusabban fejlődő térségeként határzta meg. A kistérségi kiemelt célk között A hagymánykra épülő mezőgazdaság termelésre alapztt termék előállítás felélesztése és megerősítése, A kistérség brvidékeinek széles körben való népszerűsítése és elismertetése, a br- és gasztrnómiai turizmus élénkítése, A lvassprt és a lvas turizmus igényeinek magas színvnalú kielégítése, A térségi környezetgazdálkdás illetve tudats európai színvnalú és igényű bevezetése, A hagymánykra és a térségi ptenciálra épített imázs és kmmunikáció kialakítása szerepel Fentiek mellett már a kistérségi kncepcióban markáns célként fgalmazódtt meg, hgy a térségi infrastrukturális, lgisztikai adttságk maximális figyelembe vételével ki kell aknázni a kedvező közép-magyarrszági elhelyezkedés előnyeit. Ezen belül cél: a Budapesten és Ferihegyen összpntsuló üzleti élet igényeire épülő, átfgó szlgáltatásk kiépítése és megerősítése, valamint a közúti és vasúti tömegközlekedéshez és szállításhz kapcslódó tevékenységek támgatása. 7

8 ECSER TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A 2000-ben jóváhagytt kncepció 2006 évi felülvizsgálata srán módsíttt és kiegészített váltzat A település Képviselőtestülete (a településrendezési terv megalapzására) a településplitikai elhatárzásknak megfelelően, a település fejlődésének, fejlesztésének fő irányait és elveit az alábbiak szerint szabja meg: A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS STRATÉGIAI CÉLJAI I. Ecser váljn a szűkebb és tágabb környezetében együttműködő településsé A hatálys településfejlesztési kncepció a fejlesztési célkitűzések megvalósításában a laksság és a hatóságk együttműködésének szükségességét rögzíti, indklt ezt kiegészíteni két vnatkzásban: egyrészt az Önkrmányzat és a területfejlesztésben meghatárzó szerepet játszó vállalkzói szférával - a térségi gazdaság mai és ptenciális szereplőivel való - összehanglt együttműködés és egységes fellépés szükségessége, másrészt a térségen belüli a fejlesztésekben esetenként ptenciális versenyhelyzetben lévő települési és kerületi önkrmányzatkkal és térségi fejlesztő szervezetekkel való együttműködés szükségessége vnatkzásában, a különböző adttságú fejlesztési területek speciális fejlesztési irányainak meghatárzása, a fejlesztési ptenciál közös célk érdekében történő összehanglt kihasználása érdekében. Ennek eredményeként Ecser a mikrtérséggel, elsősrban a fővárs XVII. kerületével, Vecséssel, Üllővel, Maglóddal együttműködve, a kölcsönös előnyök figyelembevételével fejlődik majd, gazdasági kapcslatrendszere aznban (területei kivételes ptenciáljának köszönhetően) fkzatsan szélesedik. II. Ecser a Ferihegyi repülőtérhez kapcslódó fejlesztési területek hasznsításával - váljn a K-i agglmeráció meghatárzó jelentőségű üzleti közpntjává, - a térség egésze versenyképességét is erősítő - településsé. Ecser reginális jelentőségű területi ptenciáljának ésszerű kihasználásával (de az értékes fejlesztési területekkel való takaréks felhasználással) legyen erős és fejlődőképes helyi gazdasággal rendelkező település. Az üzleti közpntnak helyt adó területet a település hagymánys lakóterületétől elkülönülve lyan struktúrával kell kialakítani, hgy a fejlesztésből származó közlekedési frgalmnövekedés a lakóterületen ne kzzn többlet környezeti terhelést, az elkülönítés biztsítsa a hagymánys településszerkezet és beépítési karakter megőrzését, a fejlesztési területeken pedig a település zavarása nélkül - tegye lehetővé az ettől lényegesen eltérő területi szerkezetű és építészeti karakterű az üzleti, lgisztikai közpnt funkciónak megfelelő - beépítés megvalósítását, a kialakítandó területi struktúra biztsítsa a tervezett M4 autópálya fővársi bevezető szakaszának 8

9 a Tápió menti főút megvalósításának területi feltételeit, a fejlesztési területek vasúti megközelítésének és feltárásának lehetőségét, a Merzse mcsár hsszú távú védelmének környezeti feltételeit. A fejlesztési területen a különböző funkciójú közlekedési elemek kmbinációjaként lyan szerkezet kialakítása támgattt, amely egyrészt biztsítja az átmenő frgalm legkisebb környezeti terheléssel járó átvezetését, biztsítja a fejlesztési területek többldalú feltárását lehetővé teszi a fejlesztések ütemezését. A fejlesztési területeket, kiemelten a Budapest közigazgatási határ, a Ferihegyi repülőtér, Ecser belterülete (érvényes településszerkezeti terve által beépítésre szánt területe) és a Budapest Újszász vasútvnal által határlt területet - a Budapesti Agglmeráció Területrendezési Tervéről szóló (2005: LXIV: számú) törvény előírásaival összhangban - a Ferihegyi repülőtér fejlesztésére, illetve a repülőtéri funkcióhz kapcslódó egyéb funkciók letelepítésére kell alkalmassá tenni. E területen az OTÉK szerinti közlekedési, ipari-, szlgáltató-, és kereskedelmi célú építmények elhelyezésére szlgáló terület, valamint a zöldterület kijelölése támgatható. A területigénybevétel támgattt intenzitását (a településszerkezeti és szabályzási tervekben) úgy kell meghatárzni, hgy az egyaránt lehetőséget adjn a fejlesztési ptenciál magas színvnaln történő kihasználására, ugyanakkr biztsítsa, hgy (település szinten összességében) a területek öklógiai ptenciálértéke ne csökkenjen. A kialakításra kerülő területfelhasználási övezetekben a beépítési % (a településközpnti vegyes, különleges rendeltetésű területek kivételével) ne haladja meg az 50%-t. Az intenzív beépítést a kötelező zöldfelületi előírásk alkalmazásával kell kmpenzálni. Így az urbanizálás miatt bekövetkező többletterhelés és a környezet átfgó fejlesztése srán bekövetkező bilógiai aktivitás növekedés összhangba kerül. A területi felértékelődésből, a területi átminősítésből, valamint a terület tényleges hasznsításából származó többlet helyi adóbevételeket Ecser kialakult hagymánys lakó és intézményterületeinek, zöldterületeinek minőségi fejlesztésére, összességében az itt élők életminőségének javítására kell frdítani. III. Fentiek figyelembevételével Ecser mai belterülete hsszútávn is maradjn fenntartható kertvárs karakterű település, amely - identitását és történeti közpntját megőrizve, megújítva - megőrzi a fővársközeli falusias beépítés jellegét. A fejlesztési területek karaktere és beépítési módja - a különleges funkciónak megfelelően - ettől alapvetően eltérő lehet. A települési karakter és a helyi identitás védelme érdekében településszerkezet-fejlesztési beavatkzáskkal - területek közötti zöldsávk kialakításával kell biztsítani az eltérő funkciójú területi egységek - a hagymánys falu és az új fejlesztési területek fizikai elkülönítését. 9

10 Ecser beépítésre szánt területét (a Budapesti Agglmeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény értelmében) 3%-al 12,5 hektárral növelheti. Ez a területi növekmény egyrészt lehetőséget kell, hgy adjn a belterülettől DK-re az ipari-, gazdasági terület - mintegy 5 hektárral való - bővítésére. 7,5 hektárral nő a beépítésre szánt terület az MO autópálya és a krábban jóváhagytt szabályzási tervvel rendelkező terület között kereskedelmi-, gazdasági célú területfelhasználással. A 3%-ba nem számítanak be azk a területek, amelyeket az agglmeráció területrendezési terve, illetve a község érvényes településszerkezeti terve már beépítésre szánt területnek minősített, de még nem került ténylegesen felhasználásra. IV. Ecser távlatban legyen lyan település, amely éves távlatban mintegy ember - XXI. századi követelményeknek megfelelő életminőséget biztsító - tthna, lyan, amely egyaránt biztsítja: a lakás, a megélhetés (a munka lehetősége, illetve elérhetősége), a magas színvnalú integrált ellátás az egészséges életkörülmények és életmód a kultúra és szabadidőeltöltés intézményei elérhetőségének feltételeit és lehetőségét minden plgára számára. Ez igényli: a mai belterületen a tömbbelsők feltárását, a Budapest és a krábbi belterület közötti területen több ütemben kialakíttt lakótelkek fkzats beépítését, valamint a jelenlegi belterülettől Ny-ra a krábban kereskedelmi-, gazdasági célú terület egy részének lyan lakóterületi hasznsítását, amely az üzleti közpnt kialakításával párhuzamsan megjelenő helyben lakás speciális igényeit elégítheti ki. Új lakóterület csak a megjelölt népességszám mértékéig krlátztt mértékben jelölhető ki lyan területen, amely kapcslódik a község belterületi lakóterületéhez, ahl a környezet mai és prgnsztizált környezetminősége nem krlátzza a lakóterület kialakítását. A fejlesztési célk eléréséhez szükséges a község szerkezetének és területfelhasználásának fentiekkel összhangban történő tvábbfejlesztése, a település ellátó intézményeinek tvábbfejlesztése, az ellátási színvnal javítása, az intézményhálózat bővítése népesség növekedésével és az ellátási színvnal társadalmilag elvárt emelkedésével megegyező mértékben 10

11 A környezet és a környezeti elemek védelme, átfgó terület és környezetgazdálkdás megvalósítása A közlekedési hálózat és a közlekedési rendszer tvábbfejlesztése A tervezett MO autópálya keleti szakaszának megvalósítása. (Az MO autópálya településszerkezeti hatása egyrészt abban nyilvánul meg, hgy kelet felöl meggátlja a spntán összenövést Maglóddal, másrészt távlatban fejlesztő erőként hat a település keleti részén.) Az M4 autópálya tervezett nymvnalán első ütemben az MO és a község közötti főúti kapcslat kiépítése Új budapesti kapcslat kiépítése a tervezett M4 ütemezett megvalósításával A Tápió menti főút ütemezett megvalósításával új térségi kapcslatk lehetőségének biztsítása A község belső úthálózatának fejlesztése a lakó- és gazdasági területek fejlődésével (kiépülésével) párhuzamsan. A parklási igényének megldása részben telken belül, részben közterületen. Ahl kevés a hely - kicsi a szabályzási szélesség - tt az árkk részbeni lefedésével. A kerékpárút hálózat kialakítása - elsősrban a frgalmi utak mentén javaslható - felfestéssel - ill. önállóan, a vasútvnal északi ldalán. A tömegközlekedés javítása, a vasút szerepének növelése az elővársi integrált közlekedésben A fejlesztési területen intermdális közpnt kiépítési lehetőségének támgatása a repülési, vasúti, közúti kapcslatk kihasználásával A gyalgsk biztnságs közlekedésért a főbb közlekedési utak mentén "kijelölt gyalgátkelők" számának növelése. Az infrastruktúra tvábbfejlesztése: Az infrastrukturális ellátás kncepcinális újragndlása vizi és energiaközművek és a hírközlés vnatkzásában egyaránt a fejlesztési területek infrastruktúra igényének ütemezett kielégítése érdekében, az új lakóterületek bekapcslása a község infrastrukturális hálózatába (új építési engedély kiadása csak a megfelelő közművek kiépülése után lehetséges) a meglévő szennyvízelvezetés rendszer tvábbfejlesztése (a rákötések számának növelése) Az épített és a természeti környezet védelme és fejlesztése: a településközpnt revitalizációja, kapcslódás a főutca prgramhz a helyi védelemre javaslt épületek megóvása, 11

12 a közterületek rendezése, fásítás, parksítás (a cserfa visszatelepítése), településszerkezetet tagló zöldsávk kialakítása az előkertek "kivirágztatása", csatlakzás a "virágs település" mzgalmhz, külterületi mezővédő erdősávk, fasrk telepítésének támgatása. A jelenleg hatálys törvényi lehetőségek kihasználása a településfejlesztési célk megvalósítása érdekében: Az épített környezet alakításáról szóló törvény módsítása nyújttt lehetőséggel élve szükséges, hgy a települési önkrmányzat településrendezési megállapdás keretében minden lyan területtulajdnssal és fejlesztőivel megállapdást kössön a fejlesztések feltételrendszeréről, ahl a terület hasznsításának feltétele a terület besrlásának megváltztatása a településszerkezeti tervben, illetve ahl a területtulajdns, vagy a fejlesztő a szabályzási tervben rögzített területfelhasználási és beépítési szabályk 10%- nál nagybb vlumenű megváltztatását kezdeményezi. Az ecseri plgárknak - és ezzel az önkrmányzatnak is - az az érdeke, hgy a hasznnal járó ingatlanfejlesztések valós költségei részét képezzék azk a tervezési költségek, amelyek lyan dkumentum előállításával kapcslatsak, amelyek megalapzzák az ingatlanfejlesztésekkel kapcslats önkrmányzati és közigazgatási döntéseket, mindazk az infrastruktúrafejlesztéssel kapcslats költségek, amelyek a terület tervezett funkciójának kiszlgálásáhz nélkülözhetetlenek, lakóterület-fejlesztés vnatkzásában pedig mindazk a költségek, amelyek az ideköltöző plgárk ellátásáhz nélkülözhetetlenek fenntartási és fejlesztési többletköltségek fedezetét biztsítják, összességében mindazk a költségek, amelyek frrásai ma nincsenek meg sem az állami támgatásk, sem a helyi adóbevételek ldalán. Ennek hiányában ugyanis a helyi közösség fizeti meg a funkcióbővítés és a népességnövekedés költségeinek egy részét, ami a település üzemeltetésének és minőségi fejlesztésének költségvetési lehetőségeit csökkenti. A települési célkat a településfejlesztési kncepció szerint érvényesíteni kell a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módsítása, valamint a Szabályzási tervek készítése srán. A megvalósulás srán felmerülő váltztatáskat pedig rendszeresen át kell vezetni mind a településfejlesztési kncepción, mind a területrendezési terv munkarészein. Budapest Ecser május 11. PESTTERV Kft 12