DABAS Integra lt Telepu le sfejleszte si Strate gia ja

Átírás

1 DABAS Integra lt Telepu le sfejleszte si Strate gia ja Megalapzó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidlgzása című prjekt keretében. 2015

2 Készítette: Knzrciumvezető: PESTTERV Kft. Budapest VIII. Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel: Fax: pestterv@pestterv.hu HitesyBartuczHllai Eurcnsulting Kft. Cím: 1054 Budapest, Vértanúk tere 1, félemelet 7. Tel: Fax: inf@hbhe.hu Hnlap: Felelős tervező Schuchmann Péter, Kárlyi Jáns, Makkai Krisztina PESTTERV Kft Vársépítészet Makkai Krisztina PESTTERV Kft Gazdaság Tagai Gergely MTA KRTK RKI Társadalm Kárlyi Jáns PESTTERV Kft Közművek Jrdán Péter Dima András Dima Kft Közlekedés Rhrer Ádám Közlekedés Kft Zöldfelületek és Tájrendezés Burányi Endre PESTTERV Kft

3 Tartalmjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcslatk A területfejlesztési dkumentumkkal való összefüggések vizsgálata Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció (OFTK) Pest megye területfejlesztési kncepciója A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szmszéds települések hatálys településszerkezeti terveinek - az adtt település fejlesztését beflyásló - vnatkzó megállapításai Hatálys településfejlesztési döntések bemutatása A hatálys fejlesztési kncepció, integrált településfejlesztési stratégia vnatkzó megállapításai Hatálys településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A település társadalma Demgráfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, fglalkztatttság, jövedelmi visznyk, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, knfliktusk, érdekvisznyk Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszlgáltatásk (ktatás, egészségügy stb.) Esélyegyenlőség biztsítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fntsabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet beflyásló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci visznyk (kereslet-kínálat) Az önkrmányzat gazdálkdása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyngazdálkdás, gazdasági prgram Az önkrmányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Fglalkztatásplitika Lakás- és helyiséggazdálkdás Intézményfenntartás Energiagazdálkdás Településüzemeltetési szlgáltatásk A táji és természeti adttságk vizsgálata

4 1.13. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata Önkrmányzati tulajdn kataszter Az épített környezet értékei és knfliktusai Közlekedés Hálózatk és hálózati kapcslatk Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpárs és gyalgs közlekedés Parklás Közművesítés Vízgazdálkdás Vízi-közművek Energia közművek Elektrnikus hírközlés (vezetékes elektrnikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Hnvédelem, katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, beflyásló vagy krlátzó tényezők) Ásványi nyersanyag lelőhely Vársi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A várs és környezetének fejlesztését beflyásló külső és belső tényezők összefglaló értékelése Eltérő jellemzőkkel rendelkező vársrészek A vársrészek kijelölése Vársrészek adttságainak összehasnlító elemzése. Az előző fejlesztési időszakban megvalósult fejlesztések bemutatása vársrészenként Szegregációval veszélyeztetett területek ÁBRAJEGYZÉK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

5 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcslatk Dabas a Közép-Magyarrszági Régióhz tartzó várs. A térségben meghatárzó Budapest településhálózati túlsúlya. A Fővárs a régió közpntjaként a legnagybb vnzáskörzettel rendelkezik, hatása az agglmeráción kívüli Pest megyei települések vnatkzásában is érvényesül. Dabas ebben a térben egy reginális szerepkörrel nem rendelkező mikrtérségi közigazgatási-, ktatási és fglalkztatási közpnt. A régiós és Pest megyei közigazgatási határk egybeesése miatt hasnlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Dabas aznban Bács-Kiskun megyével is határs, így egyes funkciók tekintetében Pest megye határain túlnyúlóan, néhány közeli, Bács-Kiskun megyékhez tartzó település szintén a várs közvetett vnzáskörzetébe tartzik. Dabas közlekedési kapcslatai kedvezőek, a Budapestet Kecskeméttel összekötő 5. számú főút mentén, és az M5- ös autópálya közelében fekszik. Dabas négy krábbi falu (Gyón, Alsódabas, Felsődabas és Sári), illetve két, mára belterületté átalakult tanyacsprt (Dabasi-Szőlők és Besnyő) összevnásával jött lére, któber 1-ével. A várs 166,6 km2-es közigazgatási területe nylc településsel határs (Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Hernád, Örkény, Tatárszentgyörgy, Bugyi, Kunpeszér). Mivel Dabas Pest megye déli részén, Bács határában fekszik, gyakran apsztrfálják a Kiskunság kapujaként is. A település 1989-ben kaptt vársi rangt. Dabas a krábbi Dabasi kistérség kismértékű átalakulása után a Dabasi járás közpntjává vált. A járást 11 település alktja, melynek messze legnépesebb települése Dabas. A település egyrészt a fővárs jellemző dminanciája, illetve a környező nagybb vársk jelenléte miatt (Cegléd, illetve Kecskemét) járási szintű feladatkat lát el. A várs száms lyan közigazgatási, szlgáltató, ktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval rendelkezik, amelyek a környék településeit is kiszlgálják. Mivel a közelben több hasnló vagy nagybb méretű várs is található, a funkciók kevésbé kncentráltak. A várs által nyújttt térségi hatókörű szlgáltatásk így skrétűek. A kiskereskedelem, a járóbeteg-szakellátás teljesítménye, a nappali tagzats középisklai hallgatók száma, valamint a jgi személyiséggel működő vállalkzásk száma alapján végzett elemzés arra mutattt rá, hgy Dabas szlgáltatásai révén körülbelül 10%-kal több lakst lát el, mint saját népessége, tehát funkcinális értelemben is vnzáskörzettel rendelkező kisvársnak tekinthető. Fglalkztatási szerepe alapján az egykri mezőgazdasági tevékenységre épülő falvak összenövéséből kialakult várs napjainkra mdern fglalkztatási struktúrájú ipari-szlgáltató várssá vált. Mivel aznban az ingázás kiterjedt jelentős számú ingázó jár a vársból Budapestre dlgzni Dabas lakófunkciójú vársnak is tekinthető. 5

6 1.2. A területfejlesztési dkumentumkkal való összefüggések vizsgálata A krábban közötti időszakban - készült Integrált Vársfejlesztési Stratégiák számára az akkr hatálys rszágs és térségi fejlesztési dkumentumk határzták meg a tervezés kereteit. Ezek: az akkr hatálys Országs Fejlesztésplitikai Kncepcióról és az Országs Területfejlesztési Kncepcióról szóló rszággyűlési határzatkban, valamint az Új Magyarrszág Fejlesztési Tervben megjelenített rszágs fejlesztési célrendszere, a Közép-magyarrszági Operatív Prgram , az ajánltt tervezési módszertan vnatkzásában pedig az NGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság által 2007-ben kiadtt vársrehabilitációs kiadvány, a (Vársrehabilitáció ban - Kézikönyv a vársk számára) Már a között készült vársfejlesztési dkumentumk is megállapíttták, hgy a vársk kiemelkedő fejlesztésplitikai megjelenítését többek között térségük versenyképességének meghatárzásában játsztt kulcsszerepük indklja. E megállapítással összhangban Dabas 2008-ban készült Integrált Vársfejlesztési Stratégiájában már hangsúlyt kaptt a térségi szerep és annak erősítése. A vársk fejlesztésnél kiemelt szempnt vlt a társadalmi- gazdasági- környezeti értelemben vett fenntarthatóság érvényesítése, amely a vársplitikában integrált megközelítést igényelt. Bár Dabas IVS-e elsősrban a vársközpnt fejlesztésére kncentrált, a dkumentumban kellő részletezettséggel és tartalmmal kerültek meghatárzásra a vársrészek és az aznsíttt akcióterületek integrált fejlesztésének részletei is Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció (OFTK) A közötti európai uniós fejlesztési időszakra való felkészülés idején (az elmúlt években) hazánkban alapvetően megváltztak a terület- és településfejlesztés törvényi és szervezeti keretei. Az Országgyűlés január 3-án elfgadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepcióról szóló határzatt, ezzel új irányt szabtt az rszág, a térségek és a települések fejlesztéséhez. Az Országgyűlés döntése alapján a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Kncepcióban elfgadtt alapelveket és stratégiai célkitűzéseket úgy a jgalktásban, mint a szakplitikai stratégia-és prgramalktásban flyamatsan érvényre kell juttatni. Ebből következik, hgy a várstérségek (járásk) és a járásközpnt vársk tervezésénél is érvényesíteni kell (az EU2020 Stratégiáhz is kapcslódó, azzal összehanglt) célkitűzéseket. (Ezért indklt mintegy iránymutatásul - ezen rszágs célkitűzések számbavétele a közötti időszakra szóló megalapzó munkarészei között). A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 kncepció integrálja a hazai fejlesztési célkat és igényeket, valamint meghatárzza azk területi dimenzióit, ami a as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készülő tervdkumentumk megalapzását is szlgálja, valamint az rszág társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből, illetve az EU2020 Stratégiáhz illeszkedve hsszú távú 6

7 jövőképet, fejlesztésplitikai célkat és elveket határz meg az rszág egésze, valamint térségei illetve vársai számára. A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 kncepció a tvábbi tervezés így az Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidlgzása srán is figyelembe veendő hrizntális szempntkat határztt meg: a) a befgadás a társadalmi felzárkózás támgatását, b) az esélyegyenlőség megteremtését, a nemzetiségi identitás erősítését, c) a fenntartható fejlődést fenntartható növekedést, d) az értékmegőrzést és az intelligens növekedést; A fejlesztési frrásk felhasználásának NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 kncepcióban rögzített alapelvei: a) nemzeti fejlesztési célk és priritásk érvényesítése, b) a közpénzfelhasználás a közhasznt eredményezzen, c) partnerség és közösségi részvétel, d) fglalkztatáshz való hzzájárulás, e) a természeti erőfrrásk mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állaptának és értékeinek megőrzése,javítása, f) a megtermelt értékek hasznsulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség, g) a területfejlesztési szempntból kedvezményezett, ezen belül a leghátránysabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló frráskat meghatárztt támgatási szabályk alapján indklt felhasználni, h) a területfejlesztési szempntból kedvezményezett, ezen belül a leghátránysabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújttt pályázatkat a pályázatk értékelése srán a felzárkóztatás elősegítése érdekében indkltelőnyben részesíteni A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 kncepció a nemzeti jövőkép elérése érdekében négy hsszú távú, 2030-ig szóló átfgó fejlesztési célt jelölt ki. a) értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdasági fejlődés, b) népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm, c) természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet. Az átfgó célk megvalósulása érdekében specifikus és területi célkitűzések kerültek meghatárzásra: A célk a társadalm és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, így a járásközpnti vársi ITS-ek számára is kirajzlják azkat a fejlesztési súlypntkat, amelyekre a középtávú fókuszált fejlesztési feladatk épülhetnek. A szakplitikában érvényesítendő specifikus célk: a) versenyképes, innvatív gazdaság, 7

8 b) gyógyító Magyarrszág, egészséges társadalm, egészség- és sprtgazdaság, c) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, d) kreatív tudástársadalm, piacképes készségek, K+F+I, e) értéktudats és szlidáris öngndskdó társadalm, f) jó állam, szlgáltató állam és biztnság, g) stratégiai erőfrrásk megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, A területi specifikus célk, amelyek Dabas tervezését is érintik: a többközpntú térszerkezetet biztsító várshálózat, a vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, a területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, összekapcslt terek: az elérhetőség és mbilitás biztsítása. A magyar fejlesztésplitika elsődleges keretét az Európai Unió khéziós és vidékfejlesztési plitikája, illetve a as prgramzási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési frrásk képezik. A Kncepció a nemzeti szükségletekből és sajátsságkból kiindulva középtávn ( között) kijelöli azkat a stratégiai fókuszkat, amelyek az rszág hsszú távú céljainak megvalósulását szlgálhatják. A nemzeti priritásk igazdnak az Európai Unió által megfgalmaztt prgramzási keretekhez, melyeket érvényesíteni kell a hazai tervezés és végrehajtás srán. Az egyes nemzeti priritásk alatt aznsíttt fejlesztési tématerületek az európai uniós frrásk felhasználásának keretét képező as fejlesztési prgramk tématerületeit is megalapzzák az alábbiak szerint: a) patrióta gazdaság, kis-és középvállalati bázisn, nagyvállalati partnerségben, b) frdulat a teljes fglalkztatttság és tudástársadalm felé, c) útban az erőfrrás- és energiahatéknyság, illetve az energiafüggetlenség felé, d) népesedési és közösségi frdulat, e) területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán. 8

9 1. ábra - Az rszág jövőképe és fejlesztési célrendszere a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 kncepcióban frrás: "Nemzeti Fejlesztés 2030" 9

10 2. ábra - Az Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció célrendszerének kapcslata az EU2020 stratégiával frrás: "Nemzeti Fejlesztés 2030" 3. ábra - Priritásk és fejlesztési tématerületek a Nemzeti Fejlesztés 2030 kncepcióban frrás: "Nemzeti Fejlesztés 2030" 10

11 A középtávra szóló integrált vársfejlesztési stratégiák számára iránymutatóak azk a priritásk és fejlesztési tématerületek is, amelyeket a dkumentum a as időszakra meghatárz. A várs-vidék együttműködést érvényesítő várstérség fejlesztés NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 kncepcióban meghatárztt szempntjai, amelyeknek érvényt kell szerezni a vársi ITS-ek kidlgzása srán: Teret kell nyerniük a várstérségi települések által közösen kialakíttt és megvalósíttt fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiszttt és a pályázati útn elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. A vársi fejlesztések is a térség egészének javát szlgálják, az erőfrrásk települések közötti funkcinális és harmnikus elsztásával. Mindez dedikált frráskereteken, térségi együttműködésben kialakíttt helyi- térségi prjektcsmagk vagy prgramk frmájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési frrásk felhasználásakr A nagybb vársainkban különösen a húszezer fő feletti vársainkban külön erőfrráskat kell frdítani a vársi közpntk fejlesztését szlgáló sajáts akciókra is Ugyanakkr kialakítandók a vidékies települések sajátsságainak megfelelő fejlesztések is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással. A várstérségek fejlesztéseit közpntilag rientálni kell, összhangban a krmányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fnts, hgy e tárgykör skszínű legyen, lehetőséget adva a kmplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a fglalkztatásra, a közszlgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatfrmálásra vagy akár a képzésekre. Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hgy a beavatkzás terei itt is egy vagy több várstérségből épüljenek fel (pl. a területplitika vagy egyes ágazati plitikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi építőelemévé e valós helyi szintű térszerveződés. Együtt-tervezés: nemcsak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkdásában és tervezésében (ld. terület- településrendezési- és településfejlesztési tervezés, helyi adóplitika) is a térségi, a várst és vnzáskörzetét szerves egységben kezelőszemléletet és gyakrlatt kell alkalmazni. Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső vársi zöldfelületek és a várst övező öklógiailag értékes területek közti kapcslatk erősítésére. Stratégiai várstérség-fejlesztés követelményei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dkumentum szerint: Nemzeti szinten összehanglt, reális adttságkra alapztt, vársgazdasági szempntkat is integráló várstérség fejlesztési, és különösen várstérségi gazdaságfejlesztési stratégiák kidlgzása és végrehajtása szükséges a nemzetgazdasági növekedés élénkítése érdekében Olyan vársi jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes krdináció révén elősegítik, hgy a vársk térségi és gazdasági szempntknak is megfelelve integrált stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalktó, hasnló adttságkkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kiltva, hanem összehanglt tervezésük és fejlesztéseik révén 11

12 hatéknyabbés fenntarthatóbb rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalm képviselőivel, a települést használó csprtk preferenciáival Pest megye és az agglmeráció (a metrplisz térség) fejlesztése a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dkumentumban A Pest megye vársainak mindegyike csatlakzhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található belső gyűrű vársai fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várstérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hgy a metrplisz térség valós gazdasági egységbe frrjn, hgy gazdasági fejlődése több közpnt köré szerveződjön és kiegyensúlyzttabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támgathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagsan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tvább a népességtömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszlgáló zöldgyűrű. A dkumentum szerint Pest megye önmagában is egy kmplex fejlesztési térség, melynek az agglmerációs és a belső gyűrű vársai kapcslódásk mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A vársknak itt is meg kell szervezniük térségük közszlgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempntból rszágsan is elmaradtt térségek prblémaköre. E megyei szintű fejlesztésekkel is fglalkzik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei decentralizált fejezeteként. 4. ábra Budapest vnzáskörzete 12

13 Az rszág speciális térségeinek fejlesztését szlgáló fejlesztési feladatk: 5. ábra Vidéki térségek A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dkumentum speciális fejlesztési térségek lehatárlását tartalmazó besrlása szerint Dabas térsége vidéki térség a Hmkhátság északi határvidékén, amelynek tervezésénél a Hmkhátság kmplex fejlesztését szlgáló fejlesztésplitikai feladatk is érvényesítendők. Ezek: A között működő Hmkhátsági Speciális Célprgram flytatása, kiemelten a szárazságtűrő és alternatív növények termesztésbe vnása, az erre vnatkzó termesztési és fajtakísérletek, mdellértékű tájgazdálkdási prjektek megvalósítása, a vízgazdálkdás, a tájhasználat és a gazdálkdás összhangját megteremtő gazdálkdási rendszerek, agrtechnikai módszerek terjesztése. A megváltztt éghajlati feltételekhez alkalmazkdó gazdálkdási frmák elterjesztése. A Duna és a Tisza vízgazdálkdási jellegű prgramjaihz, beavatkzásaihz illeszkedve a Hmkhátság vízgazdálkdási prblémáinak átfgó rendezése, a táj- és környezetgazdálkdási szempntkkal összhangban. A belvízrendszerek felülvizsgálata, belvízelvezetés, a táji fenntarthatóságt veszélyeztető mértékben vízigényes kultúrák és ipari tevékenységek visszaszrítása. A területhasználat, a gazdálkdás és a vízgazdálkdás összehanglása, szükséges esetekben a területés gazdálkdási frma váltásának elősegítése. A népességmegtartást és a tájfenntartást biztsító agrár-és élelmiszergazdaság működésének biztsítása, bővítése, a speciális táji körülményeknek megfelelő krszerű technlógiák használatának elősegítése. 13

14 A tanyai gazdaságk fennmaradásának, piacra jutásának segítése, annak érdekében, hgy tájfenntartó és megélhetést biztsító szerepüket betölthessék. A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dkumentumban a sikeres várs stratégiájának alapelemei iránymutatóak Dabas Integrált Településfejlesztési Stratégiája kidlgzása srán is. 6. ábra - A sikeres várs stratégiájának alapelemei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dkumentumban Pest megye területfejlesztési kncepciója Pest megye új, a Nemzeti Fejlesztés 2030 c. dkumentummal összhangban elkészült területfejlesztési kncepciója elfgadására az új rszágs fejlesztési kncepció jóváhagyását követően került sr. Az alábbi fejezet a Pest megyei területfejlesztési kncepció célkitűzéseit tekinti át, amelyek Dabas ITS számára is keretül és iránymutatásul szlgálnak. Kiemelésre kerülnek a megyei kncepció azn elemei, amelyekhez Dabas közvetlenül is kapcslódhat. A megyei területfejlesztési kncepció tűzi le azkat a sarkpntkat, amelyek a megye vársai, települései fejlesztési stratégiáinak kidlgzása srán is figyelembe veendők. Dabas ITS kidlgzásánál is meghatárzandók azk a kapcslódási pntk, amelyeken keresztül a vársi stratégia összhangban lesz a magasabb rendű megyei fejlesztési dkumentumban kitűzött célkkal, és azk eléréséhez hzzájárul. Pest Megye Területfejlesztési Kncepciójának átfgó célkitűzései: Társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, önmaga srsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adttságaira építve 14

15 Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyzása; a lkális és makrtérségi érdekeket kiszlgálni tudó, fenntartható környezet 7. ábra - A kncepció átfgó, stratégiai és hrizntális céljai A célrendszer struktúrájának felépítése srán hárm nagy átfgó célt határz meg a kncepció, melyeken belül ágazati és területi stratégiai célk kerültek kitűzésre.. A stratégiai célk teremtik meg a Prgramalktás fázisának gerincét. A hrizntális célk lyan jellegű kitűzések, melyeknek jellegüknél fgva szükséges valamennyi stratégiai célt áthatniuk, hatásuk nem krlátzódhat egyetlen szegmensre sem önállóan. Speciális stratégiai cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Hmkhátság térségének kmplex fejlesztése. A célkitűzés teljesítéséhez mindhárm átfgó célban rögzített kitűzésekből használni kell elemeket. Pest megye fejlesztésének hrizntális céljai A területi- és az ágazati stratégiai célk mellett a kncepció meghatárz néhány lyan hrizntális célt is, amelyek flyamats szem előtt tartása, és a bennük megfgalmaztt célkitűzések megvalósítására történő flyamats dafigyelés elengedhetetlenül szükséges. Ezek a hrizntális célk lyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezeti- és szemléletbeli szempntkat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztésplitikájában, a prgramzásban és majd a megvalósításk srán is következetesen érvényre kell juttatni: 15

16 Területi khézió Társadalmi khézió, szciális felzárkóztatás Fenntarthatóság, klíma és energiaplitika Partnerség, együttműködés A térségi identitás és Pest megye prfiljának erősítése Hatéknyság Értékmegőrzés, értékteremtés Pest megye fejlesztésének stratégiai céljai Átfgó cél: társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek A szciális és közbiztnság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, családbarát megye, a társadalmi bizalm erősítése. Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása. Egészséges társadalm, a megye lakssága egészségi állaptának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Kreatív, tudásalapú társadalm, krszerű gyakrlati tudás biztsítása, az ktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése Átfgó cél: gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adttságaira építve A gazdaság teljesítményének, hatéknyságának és stabilitásának erősítése; több lábn álló gazdaság; a technlógia és tudás intenzív, valamint a fglalkztatást erősítő hagymánys ágazatk kiegyensúlyztt fejlesztése. Gazdasági húzótérségeink innvációs teljesítményének, versenyképességének, exprtjának növelése. Makrreginális lgisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében. A fejlődésben elmaradtt Szbi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása 16

17 Átfgó cél: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyzása a lkális- és makrtérségi érdekeket kiszlgálni tudó, fenntartható környezet Pest megye térségének nemzetközi és rszágs multimdális közlekedési kapcslatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózats térstruktúra kialakulása érdekében A térség khéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcslatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpntk és vnzáskörzetük közlekedését és az elővársi közlekedést Tervezett, krdinált térségfejlesztés, plicentrikus települési struktúra, takaréks területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése Energiagazdálkdás, vízgazdálkdás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szlgálatában Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Hmkhátság kmplex fejlesztése Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása Hmkhátság kmplex fejlesztése Dabas elsősrban a Pest megyei területfejlesztési kncepció Gazdaság dinamizálása átfgó céljáhz kapcslódik, a kncepció az építő- és építőanyagipar, illetve a lgisztikai fejlesztése priritásk esetében knkrét kapcslódási pntt kínál az alábbiak szerint: Építő- és építőanyag ipar A válság előtt a Pest megyei építő- és építőanyag ipar nagymértékben hzzájárult a megye gazdasági teljesítményének növekedéséhez; arányait tekintve nagybb szerepet töltött be a termelésben és a fglalkztatásban, mint az más hazai térségekre jellemző. Átlagn felüli teljesítményét a fő gazdasági ágak tekintetében a Pest megyei építőipar rszágn belüli részesedése a legnagybb erősítette az új építésű lakásépítkezések száma, az építési beruházásk visznylagsan nagy aránya, valamint a teljes vertikum tekintetében az építési alapanyagk előállítása mészkő, hmk, kiemelten a kavicsbányászat (Pesti-síkság, Dunaharaszti, Dunavarsány, Bugyi, Dabas, Délegyháza, Kiskunlacháza, a Csepel-szigeten, Szigetszentmiklós), nem fém ásványi anyagk gyártása. Operatív célk - A megye építőanyag-iparának fejlesztése, különös tekintettel a rendelkezésre álló nyersanyagfrráskra való fkzttabb építésre. - Az építés és különösen az alapanyaggyártás hatéknyságának, energiahatéknyságának erősítése, a fajlags költségszint jelentős csökkentése a technlógiai fejlesztések ösztönzésével és a tudástranszfer támgatásával (tanácsadó mérnöki feladatk, területi tudásközpnt, területi és ágazati partnerség, KKV tanácsadás). Lgisztika 17

18 Operatív célk - A lgisztika teljesítményének növelése, azn belül az rszágn áthaladó tranzit arányának csökkentése a multimdális csmópntk fejlesztésével; az áruflyamt megállító tevékenységek lkális gyártás, ide vnztt elsztási tevékenységek gócpntjai előtérbe állításával, különös tekintettel az Érd térségében a Fővárssal közösen tervezett ipari-lgisztikai közpnt (Duna Intermdális Lgisztikai Közpnt) megvalósításának elősegítésére. - Az M0-ás mentén, a metrplisztérségbe ágyazttan, a Dabasi kistérségre is figyelemmel, kijelölni a lgisztikai szlgáltatásra, fejlesztésre preferált területeket; az önkrmányzati és a vállalkzói körrel partnerségben. A Pest megyei kncepció a kiskunlacházai repülőtér pzicinálásáhz is kapcslódan tervez egy új nymvnalú harántirányú közúti kapcslatt Dél-Pest megyeében, amely Dabas közlekedési kapcslatait is javítja. - A repülőtér pzicinálását és fejlesztését segítő közúti hálózatfejlesztés: első ütemben az 51-es út várst elkerülő szakaszának, távlatban pedig a Százhalmbatta Kiskunlacháza Dabas Nagykáta Hatvan új, haránt irányú kapcslatkat biztsító rszágs főútnak (és a szükséges Duna hidaknak) megépítésével. A Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyzása Pest megyei átfgó cél Dabas térségében új közúti és vasúti fejlesztéseket is előirányz: A megye hsszú távn kívánats térstruktúrájának kialakítása Középső, új fejlesztési zóna a megye belső perifériáinak bekapcslásával, az Ercsi Kiskunlacháza Dabas Újhartyán Pilis Albertirsa - Nagykáta térségében: Új harántló (kelet-nyugati irányú) közúti kapcslat megvalósulása, amely az M6, 51. sz. főút, M5, 5. sz. főút, 4. sz. főút, M4, 31. sz. főút között teremt összeköttetést. A vasúti áruszállítás gerincét az EU által középtávn támgattt V0 vasúti kapcslat (európai áruszállítási flysó) képezi a zónában. A fejlődés feltétele a vnzó környezet megteremtése a humán infrastruktúra, az életminőség, lakókörnyezet, szlgáltatási színvnal, kultúra területén egyaránt. Dabas térségi szerepköreit és a megyei közpntrendszerben betöltött szerepét a Pest megyei területfejlesztési kncepció az alábbiak szerint határzza meg: Vársk és térségük együtt tervezése, a várstérségi tervezés meghnsítása Pest megyében: Az OFTK tervezetének megfgalmazása szerint a jövőben a várstérségek (a közigazgatási határkhz kevésbé ragaszkdó), a valós gazdasági és társadalmi kapcslatkat érvényre juttató funkcinális várstérségek válnak a magyar területfejlesztési gyakrlat alapegységeivé. Pest megye fejlesztésének célja e vnatkzásban a fenntartható várstérségi fejlődés biztsítása a megye minden térségében. 18

19 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Dabas várs közigazgatási területét az alábbi területrendezési tervek érintik: Országs Területrendezési Terv (OTrT) Pest Megye Területrendezési Terv (PMTrT) Az OTrT előírásait Dabas területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pntsítja tvább. Jelenleg aznban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módsíttt - PMTrT között átmenetileg eltérés van. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hzataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módsításánál az OTrT által kijelölt rszágs jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatkat az OTrT előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. A megyei területrendezési tervben megállapíttt térségi területfelhasználási kategóriákn belül az OTrT előírásait kell alkalmazni. Bár ezek az előírásk első srban a településrendezési eszközökre vnatkznak, aznban ezeket részben az ITS készítésekr is érdemes figyelembe venni. Emiatt a 2014-es OTrT és a PMTrT vnatkzó részeit is ismertetjük. A megyei területrendezési övezetek szabályzási tartalma Dabas tervezésénél is figyelembe veendő. A terület alkalmassági krlátzásk már az ITS készítése srán is rientálnak az új fejlesztési célk és ptenciális helyszínek meghatárzásakr. Az OTrT és a PMTrT övezeti szabályainak és a területi lehatárlásknak való tételes megfelelés aznban elsősrban nem a vársfejlesztési stratégiai dkumentumk készítése, hanem a vársrendezési tervezés srán válik knkrét feladattá. DABAS AZ OTRT SZERKEZETI TERVÉBEN Az OTrT Dabas területét érintő szerkezeti elemei a következőek: A település területének a települési térségen kívüli legnagybb része a mezőgazdasági, illetve az erdőgazdálkdási térségbe tartzik. 19

20 5. sz. főút, 101 sz. főút Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest] Lajsmizse Kecskemét egyéb rszágs törzshálózati vasúti pálya Budapestet délről kerülő vasútvnal (V0): Szárliget Szár Bdmér Vértesacsa Vereb Baracska Ercsi Szigetszentmártn Kiskunlacháza Bugyi Dabas Újhartyán Albertirsa egyéb rszágs törzshálózati vasúti pálya Albertirsa Szigetcsép Ercsi Martnvásár a 400 kv-s átviteli hálózat távvezetékeleme Algyő Pálmnstra Kecskemét Pusztavacs Százhalmbatta kőlaj szállítóvezeték Százhalmbatta Ócsa Cegléd Szajl (I.) termékvezeték Százhalmbatta Ócsa Cegléd Szajl (II.) termékvezeték Az OTrT Dabas területét is érintő övezetei Országs öklógiai hálózat, Kiváló termőhelyi adttságú szántóterület, Jó termőhelyi adttságú szántóterület, Kiváló termőhelyi adttságú erdőterület, Tájképvédelmi szempntból kiemelten kezelendő terület, Országs vízminőség-védelmi terület, Kiemelt fntsságú hnvédelmi terület. PEST MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV CÉLJAI: elősegíteni Pest megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt váltztatáskat is figyelembe vevő - tvábbi fejlesztését, a települések, településcsprtk számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, biztsítani a Budapesti agglmeráció és Pest megye területrendezési tervi elhatárzásainak összhangját, elősegíteni a megye elmaradtt és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályzás alakításával a településközi kapcslatk erősítését, az együttműködés elmélyítését, biztsítani a területi adttságk és erőfrrásk hsszú távú hasznsítását és védelmét, elősegíteni a megye településrendszerének kiegyensúlyztt fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságk kiegyenlítését, a meglévő közpntk erősítését, a településrendszer közpntjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hzzáférhetőség biztsítását, meghatárzni a térségi terület-felhasználás rendszerének, ptimális hsszú távú szerkezetét, elősegíteni a terület-felhasználási és környezethasználati knfliktusk felldását, meghatárzni a műszaki-infrastrukturális hálózatk összehanglt elhelyezését, azk térbeli rendjét, 20

21 összehangltan érvényesíteni az öklógiai, társadalmi elvek és értékeket, a megye területén található öklógiailag értékes és a tájképvédelem szempntjából értékes területek megőrzésével biztsítani a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmét, a területrendezés sajáts eszközeivel elősegíteni a turizmus-, idegenfrgalm fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet kialakítását, a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztsítását. A megyei területrendezési terve módsításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfgadtt településszerkezeti tervek, amelyek adtt település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfgalmazásra és elfgadásra. E települési területi jövőképek összességének az rszágs és térségi elemekkel való szintetizálása biztsítja, hgy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az rszágs, a térségi és a helyi érdekeket. Pest megye területrendezési tervéről a Pest Megyei Önkrmányzat Közgyűlésének Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkrmányzati rendelete rendelkezik. A Területrendezési terv megyei szabályzási ajánlásairól a 19/2012. (04.27.) Kgyh határzat, a Területrendezési terv intézkedési javaslatairól a 20/2102. (04.27.) Kgyh határzat van hatályban. A rendelet célja, hgy meghatárzza Pest megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatk összehanglt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, öklógiai és kulturális adttságk, értékek megőrzésére, illetve természeti erőfrrásk védelmére, és fenntartható használatára. DABAS A PMTRT SZERKEZETI TERVÉBEN A megyei területrendezési terv - a készítésére vnatkzó tartalmi követelményeket rögzítő 218/2009. (X. 6.) Krm. rendelet előírásaival összhangban - térségi területfelhasználási kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevntan, a megfelelő megyei területfelhasználási kategóriák részeként tartalmazza a PMTrT. Dabas hatálys településszerkezeti tervében meghatárztt valamennyi - meglévő és tervezett - beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a PMTrT szerkezeti tervébe. A gyrsfrgalmi úthálózatn túl a PMTrT főút és mellékút kategóriákat alkalmaz. Dabas belső úthálózatát a PMTrT teljes egészében nem tartalmazhatja. A megyei terv több lyan útkapcslatt tartalmaz, amelyek Dabas területét is érinti: - 5.sz.főút: Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged Röszke - (Szerbia), illetve ennek Dabast elkerülő szaksza - Szabadegyháza (62.sz. főút) - Adny - Ráckeve - Dabas - Újhartyán (M5) új főúti kapcslat A várst érintő vasútvnalat tartalmazza a megyei terv az alábbiak szerint: - Budapest Lajsmizse - Kecskemét egyéb rszágs törzshálózati vasútvnal Kerékpárs közlekedésben Dabas területére vnatkzóan egy térségi jelentőségű kerékpárútvnalat határz meg a PMTrT: - (Duna)-Ráckeve-Dabas-Pilis-Nagykáta térségi jelentőségű kerékpárút 21

22 Ezen felül még egy térségi hulladéklerakó helyet tartalmaz Dabas területén a PMTrT. 9. ábra - Dabas a PMTRT szerkezeti tervében A PMTrT övezeti érintettségekkel kapcslatban kiemeljük, hgy a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módsításáról szóló évi CCXXIX. törvény) az alábbi megyei övezeteket megszűntette, így ezeket nem kell alkalmazni: sz. melléklet: Térségi kmplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete sz. melléklet: Országs jelentőségű tájképvédelmi terület sz. melléklet: Világörökség és világörökség-vármánys terület övezete sz. melléklet: Történeti települési terület övezete sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkdási terület övezete 22

23 sz. melléklet: Rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete A PMTrT Dabas területét is érintő övezetei, és az övezeti érintettség területnagysága: 1. táblázat - A PMTrT Dabas területét is érintő övezetei, és az övezeti érintettség területnagysága Övezet hektár Magterület 4945,69 Öklógiai flysó övezete 794,9 Pufferterület 4945,69 Kiváló termőhelyi adttságú szántóterületek övezete 1177,63 Kiváló termőhelyi adttságú erdőterület 2796,36 Rendszeresen belvízjárta terület övezete 1304,17 Kiemelt fntsságú meglévő hnvédelmi 6527,388 terület 23

24 A PMTrT krlátzó övezeteinek Dabast érintő alábbi lehatárlása érzékelteti, hgy hl vannak Dabas közigazgatási területén lyan területek, amelyek a fejlesztés srán övezeti krlátzás nélkül felhasználhatók (ezek a fehér színű területek) és melyek a különböző (földvédelmi-, erdővédelmi-, természet és tájvédelmi) krlátzáskkal érintett területek (pirs színnel kiemelt területek). A krlátzó övezetek és a PMTrT-ben hzzájuk kapcslódó előírásk tehát meghatárzzák, hgy hl esik krlátzás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. Ez ugyan az ITS-t közvetlenül nem érinti, de a fejlesztési elképzelések térbeli meghatárzásánál mindenképpen célszerű figyelembe venni. 10. ábra - A PMTrT krlátzó övezeteinek Dabast érintő lehatárlása 1.4. A szmszéds települések hatálys településszerkezeti terveinek - az adtt település fejlesztését beflyásló - vnatkzó megállapításai Dabassal szmszéds települések: Tatárszentgyörgy, Örkény, Újhartyán, Hernád, Kakucs, Inárcs, Ócsa, Bugyi, Kunpeszér. Dabas szmszéds települései és Dabas közigazgatási határai mentén knfliktust eredményező területfejlesztések nem történtek. A szmszéds települések TRT módsítási szándékait Dabas Önkrmányzata nem kifgáslta, illetve Dabas fejlesztési szándékai ellen sem érkezett kifgás. 24

25 A szmszéds települések településszerkezeti tervi váltzásai közvetett hatással lehetnek Dabas fejlődősére. A gyrsfrgalmi útvnalak közelsége fkztt versenyhelyzetet és knfliktust teremthet a gazdasági területfejlesztések vnatkzásában a szmszéds településekkel Hatálys településfejlesztési döntések bemutatása A hatálys fejlesztési kncepció, integrált településfejlesztési stratégia vnatkzó megállapításai Dabas várs településrendezési tervét megalapzó településfejlesztési kncepció (PESTTERV 1998) rámutattt arra, hgy Dabas egyik legnagybb hiányssága a telepített közpnt jellegéből adódik. A kncepció szerint a várs az ezredfrduló előttii időszakban még nem nyújttta vnzáskörzete, térsége számára a vársi szlgáltatásk lyan széles választékát, amelyet az elvárt. Ennek ka egyrészt Budapest relatív közelsége, a szmszéds Ócsa ilyen irányú funkcióinak bővülése, valamint a kereskedelem, szlgáltatásk fejlődése szempntjából mindig is meghatárzó átmenő frgalm belterületet elkerülő vlta. A vársfejlesztési kncepció szerint: Cél az értéknövelő vársfejlesztés; a vársi területek, a humán és műszaki infrastruktúra és környezet összehanglt értéknövelő fejlesztése. Ez a vársfejlesztés értékőrző, értékfejlesztő a kialakult adttságkra épít területtakaréks, ugyanakkr- teret- területet biztsít a vársi gazdaság, a társadalmfejlődéséhez infrastruktúra és környezetfejlesztéssel krdinált területfejlesztést valósít meg övezeti rendszerével felértékeli a területeket (és nem rntja) megakadályzza az intenzitás növekedését megfelelő környezetet biztsít a várslakók, fejlesztők, vállalkzók számára Része a vársfejlesztésnek az értéknövelő közlekedésfejlesztés az rszágs közlekedési rendszereket a várs érdekeinek megfelelően frmálja illeszkedik a nagytávú rszágs fejlesztési elképzelésekbe a fejlesztést a negatív környezeti hatásk minimalizálásával ldja meg vársi hálózat tvábbfejlesztésével szlgálja a differenciált közlekedési igényeket valamint a környezetminőség javítását. 25

26 Hatálys településfejlesztési és településrendezési szerződések és a fejlesztésben érdekelt gazdasági szereplők, vállalkzásk között nincsenek jelenleg hatálys településfejlesztési illetve településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata Dabas Várs Integrált Vársfejlesztési Stratégiája 2008-ban készült. Dabas Várs Akcióterületi terve Dabas Várs Településfejlesztési Kncepciója. Településszerkezeti terv: A 154/2006. (VI.22). sz. önk. határzattal elfgadtt településszerkezeti terv Részterületi módsítása: június 1. től hatálys településszerkezeti tervi módsítás a vársközpnt területén. Helyi Építési Szabályzat és Szabályzási terv: A 24/2006. (VI.22). sz. önkrmányzati rendelet. Részterületi módsítása: június 1. től hatálys szabályzási tervi módsítás a vársközpnt területén. A Hész-t módsító tvábbi rendeletek: Dabas várs hatálys településrendezési eszközeinek felülvizsgálata a településfejlesztési kncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajáts jgintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Krmányrendelet alapján az ITS elfgadását követően elkészítendő A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatálys településszerkezeti terv a településfejlesztés vnatkzásában az alábbi összegző megállapításk tehetők: Megfelelő mennyiségű lakó és gazdasági célú területkijelölés található a településszerkezeti tervben, elegendő mzgásteret biztsítanak. a várs fejlődésére. - Lakóterületi ellátttság vnatkzásában megállapítható, hgy elegendő lakóterületi tartalékkkal rendelkezik, amely újabb területfejlesztési igényeket generál, úgy mint intézményi és infrastrúktura hálózat bővítés, kiépítés. Új lakó célú fejlesztési igény nem realizálható. A gazdasági területfejlesztés céljára kijelölt területek közül jelentős mennyiségű terület várja fejlesztőit. - A várs intézményi kapacitása jelenleg kielégítő, de az ktatás-nevelés tekintetében is intézménybővítéssel kell számlni. 26

27 A hatálys településrendezési eszközök felülvizsgálata időszerűvé válik, mert 2006 óta átfgó felülvizsgálat nem történt. A beépítésre szánt területek tvábbi növelése nem indklt, a területfelhasználásk biztsítják a keretfeltételeket a fejlesztési célk megvalósításáhz, de a beépítésre szánt területi kijelöléseken belül a mai fejlesztési igényeknek megfelelő területfelhasználási átsrláskra szükség lesz. A 2009 óta történt településfejlesztési tevékenységek területi értelemben a hatálys településrendezési terv meglévő, területfelhasználás és övezet keretén belül megldhatók vltak. 11. ábra - A várs szerkezete A várs szerkezet frrás: IVS Településszerkezet rövid bemutatása: A hárm, közel egyfrma léptékű önálló település egyesülése a mai napig jól látható a vársszerkezeten. A várs településrészeit a krábban önálló települések alktják., A várs a mai napig a történeti faluhatárk alapján tagzódik kerületekre. A közpnti vársrész (a Dabas településrész) maga is két település, Alsó- és Felsődabas egyesülésével jött létre. Dabashz kapcslódik a Szőlőhegy elnevezésű zártkerti terület, illetve az Öregrszágút menti lakóterület. Sári településrészhez értjük Besnyő területét, míg közúti kapcslatai, megközelíthetősége révén Gyónhz a Dabasi-Szőlők nevű belterületként nyilvántarttt településrész kapcslódik. A Dabast alktó településrészeket a Bugyi község felől Tatárszentgyörgy irányába vezető út köti össze. Valamennyi településrész (Alsódabas, Felsődabas, Sári és Gyón) történeti közpntja is ezen az útn 27

28 található, ez a várs fő útja, e mentén terül el a mintegy 16 km hsszú, hárm településből összefrrt várs. Ennek az útnak a neve a sári vársrészben Szent Jáns út, Felsődabasn Fő út, Alsódabasn Szent István út, a gyóni településrészen pedig Kssuth Lajs út. A tvábbiakban ezt az utat fő útként említjük. A XX. század elején az 5-ös számú fő közlekedési út megépültével a település legfntsabb megközelítési iránya eltlódtt északkeleti irányba. A várs iparterületei két területre összpntsulnak. Az egyik a 70-es években, az 5-ös út és az Újhartyán felé vezető út találkzásánál létrejött iparterület. A másik Sári településrész északnyugati határánál, szintén az 5-ös út mentén kijelölt Ipari Park, mely január óta működik. A stratégia illesztését a rendezési tervhez a krábbi IVS vársrészenként tárgyalta, alapvetően a területek övezeti besrlását, rendezési terv adta lehetőségek keretet (beépítettség és egyéb mutatók) vetette össze a vársrészi célkból levezethető fejlesztésekhez szükséges rendezési tervben meghatárztt feltételrendszerrel. 2. táblázat - Az IVS fejlesztési szándékainak illeszkedése a településrendezési tervhez Vársrészenkénti területfelhasználási kategóriái Sári vársrész/ tényleges használat és a területfelhasználás közötti eltérések A rendezési terv a településrészen vegyes területet nem jelöl, a vársrész területét falusias illetve kertvársias beépítési kategóriákba srlja. A Zentai utcai játszótér V jelű, vízgazdálkdási övezetben szerepel, és a Páskm utcai játszótér pedig Lke-2 jelű kertvársi övezetben jelölt. Dabas vársrész A vársrész szabályzási tervének módsítása 2008-ban az akkri prjektek megvalósítása érdekében történt. A szennyvíztelep áttelepítése középtávn végrehajtandó feladat. Környezetében a vársközpnt szmszédságában jelentős nagyságú, ptenciális fejlesztési területek állnak rendelkezésre, jelenleg külterületként. Az összhang/ vagy az összhang hiányának bemutatása A Szent Jáns út Tabáni út és Szabadság tér közti szakaszán településközpnt vegyes terület kijelölése szükséges. Ezeket zöldterületi övezetbe kell srlni. Összhang hiánya, TRT módsítás szükséges A módsíttt rendezési terv a prblémát kezelte, vagyis összhang biztsíttt a tervek között. Összhang hiánya, TRT módsítás szükséges A várs fő ütőere a Bartók Béla út. Fnts a területen intenzívebb beépítés ösztönzése, tudats utcakép frmálással. A vársközpnt frgalmcsillapítását elsősrban új kiváltó úthálózat megépítésével lehet elérni, amely lehetőséget ad arra, hgy a Bartók Béla A rendezési terv módsítása a Szabadság út mentén jelentős ipari, gazdasági területek feltárását tartalmazza, és ezzel egyidejűleg lyan úthálózat kialakítását célzza, amely a Szabadság út kizárólags közlekedési tengely szerepét 28

29 útn az Iskla utca és a Semmelweis utca között egy időnként (hétvégenként, esténként és rendezvények idején) frgalm-mentesíthető szakaszt létrehzása. Gyón vársrész A vársrész rendezési tervének módsítását a közlekedési prblémák megldása indklja. A Határ út és a Dabasi út vnalában javaslt új összekötő út részben két meglévő utca nymvnalára esik, részben pedig telkek és lakóépületek kiszabályzásával ldható meg. A településrész rendezési terv váltztatásával érintett a Halász Móricz kúria mögötti, Tó utca és a mellette fekvő terület. megszünteti. A módsíttt rendezési terv a prblémát kezelte, vagyis összhang biztsíttt a tervek között. Ez nem szerepelt a 2008-ban készült rendezési tervi módsításban, így azt a srn következő módsítás alkalmával át kell elvégezni. Összhang hiánya, TRT módsítás szükséges A 2009 évi IVS fejlesztéseket jelöl meg ezen a területen. A zöldterületi tervben rögzített elemeket (például az útfásítás) a rendezési terv következő módsításakr kell a tervre rávezetni. Összhang hiánya, TRT módsítás szükséges Összegzés: A hatálys rendezési tervben és az IVS-ben feltüntetett fejlesztési célk és beavatkzásk néhány területen még nem vltak összhangban a rendezési tervben is meghatárztt területhasznsítási frmákkal. Bár az IVS készítése srán figyelembe lettek véve a krábbi évek srán kidlgztt elképzelések, és az IVS készítésével párhuzamsan leflytattt településrendezési tervi módsításk, száms pntban illeszkednek a fejlesztésekhez, de a szerkezeti terv módsítására szükség van. A településrendezési terv teljes felülvizsgálata szükséges a már elkészült részterületi módsításkkal egybeszerkesztve és a magasabb rendű jgszabálykkal való összhangigazlással együtt A település társadalma Demgráfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, fglalkztatttság, jövedelmi visznyk, életminőség A várs területe 166 km 2, lakónépessége fő (2013), népsűrűsége 99,9 fő/km 2, amely az rszágs átlaghz 105 fő/km 2 közelítő érték. A lakónépesség 13 éves távlatban történő alakulása egyenletesnek mndható, melyben kisebb mértékű csökkenések és növekedések állandó váltakzása jellemző. A várs népessége 2000-ben fő vlt, mely 2013-ra 732 fővel növekedett. 29

30 A visznylag állandó, csak kisebb mzgáskkal jellemző népességszám mellet a krösszetétel fkzats tendenciákat mutat. A fiatalkrúak és az időskrúak állandó népességen belüli részaránya, valamint az öregségi mutató alapján a várs és környezete fkzats elöregedést jelez, mely társadalmilag egy kedvezőtlen jelenség. 12. ábra - Lakónépesség alakulása ( ) (fő) frrás: Lechner Nnprfit Kft Fkzats csökkenés figyelhető meg a 14 éven aluliak arányában, mely mellett a 60 évesnél idősebb krú népesség fkzatsan emelkedik. Emellett a éves krsztály közel egyenletesen alakul. Ez a tendencia a járásközpntk, a Dabasi járás, és Magyarrszág átlagával is egyezik, melyhez képest a település kicsivel kedvezőbb értékekkel is rendelkezik. A 14 évesnél fiatalabbak aránya 2000-ben 18,2% vlt, 2013-ra az arány 14,6%-ra csökkent. Ehhez hasnlóan a 60 évesnél idősebbek aránya 16,6%-ról 21%- ra emelkedett, mely a járási átlaggal egyezik, de Magyarrszág és a megyei járásközpntk értékeinél így is pár százalékkal alacsnyabb. Az öregségi mutató ennek alapján jóval meghaladja a 100%-t, a 2000-ben mért 91,2-es értékhez képest az arány 2013-ra már 144,2 lett. A járási átlaghz és a megyei járásközpntkhz képest ez az arány kedvezőtlenebb, aznban még mindig jóval elmarad a Magyarrszágra számítható öregségi mutatótól, mely így a településre nézve kedvezőbbnek mndható. 30

31 13. ábra - Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 14. ábra - Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%) frrás: Lechner Nnprfit Kft 15. ábra - Öregségi mutató (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) (%) 31

32 frrás: Lechner Nnprfit Kft A vársban és a járásban az rszághz és a Pest megyei járásközpntkhz hasnló demgráfiai flyamatk végett, ezekhez hasnlóan alakulnak a népesedési flyamatk is. 16. ábra - Természetes fgyás, szaprdás frrás: Lechner Nnprfit Kft A természetes szaprdás aznban negatív egyenlegű, azaz minden évben kevesebben születnek a vársban, mint ahányan meghalnak, tehát természetes fgyás jellemző, akárcsak az rszágra, illetve járásra nézve is. A természetes fgyás legkiugróbb értéke 2004-ben vlt regisztrálható, 6,2 ezrelékkel, mely magasan a többi átlag felett van. A természetes fgyás mértéke az években igen váltzó, nem mutatható ki egyenletes tendencia. A 2013-as évben aznban az egyik legalacsnyabb érték vlt jellemző (0,6 ezrelék), mely még a járási és megyei járásközpntk átlagától is alacsnyabb érték. A várs közel állandó népessége egyrészt adódik a természetes szaprdás negatív egyenlegéből, melyet a vándrlás pzitív egyenlege egészít ki. A település vándrlási egyenlege jellemzően pzitív, vagyis egyre 32

33 többen költöztek be és telepedtek le. Az utóbbi 13 évben egy esetben, 2010-ben regisztráltak negatív mérleget, de csupán csak -1 ezrelékes értékkel. Legmagasabb értékek 2004, 2005, és 2007-ben jelentkeztek 11 ezrelék körüli aránnyal ban ez 5,4 ezrelék vlt, ami Pest megyei visznylatban kedvezőnek mndható., és a járásba irányuló migráció is flyamatsan mérséklődött az elmúlt években. 17. ábra - Vándrlási egyenleg alakulása (ezrelék) A évi népszámlálás alapján Dabasn a legnagybb létszámú nemzetiségi közösség a szlvák (1157 fő). A járás is magasabb szlvák nemzetiségi aránnyal rendelkezik, melynek aznban 95%-a Dabasn él. A cigány (rmani, beás) etnikai kisebbséghez tartzó népesség 334 fő, mely népességhez visznyíttt aránya jelentősen alacsnyabb, mint a járásban vagy a megyében tapasztalható érték. Emellett kisebb számban előfrduló nemzetiségek a német, rmán és ukrán. A településen külön Ruszin, Rma és Szlvák Önkrmányzat is működik, mely mellett nagy szerepe van a Dabas-Sári Szlvák Egyesületnek, amelynek legfőbb célja a szlvák nemzetiség kultúrájának és hagymányainak megőrzése, áplása, valamint a más nemzetiségek közötti kapcslatk fenntartása. 3. táblázat - Nemzetiség, anyanyelv, vagy családban használt nyelv (fő) magyar cigány (rmani, beás) német rmán szlvák ukrán hazai nemzetiségek együtt egyéb Pest megye Dabasi járás Dabas frrás: Népszámlálás (2011) alapján saját szerkesztés 33

34 18. ábra - A cigány (rmani, beás) etnikai kisebbséghez tartzó népesség aránya (%) frrás: Lechner Nnprfit Kft A 7 évesnél idősebb népesség arányában, akik érettségivel, mint legmagasabb isklai végzettséggel rendelkeznek, a település az rszágs, és a többi menyei járásközpnt átlagától elmarad. Ugyancsak hasnló tendencia jelentkezik a 25 éves és idősebb népesség arányában, akik felsőfkú végzettséggel rendelkeznek, aznban itt még nagybb szórás jelentkezik az rszágs, és többi járásközpnt között. A Pest megyei járásközpntk kedvező helyzetet mutatnak, mindkét esetben több százalékkal meghaladják az rszágs értékeket. Ehhez képest kitűnik Dabas, mint ugyancsak megyei járásközpnt, alacsnyabb isklázttsági aránya, aznban a járási átlaghz képest a település húzóerővel bír. 19. ábra - Érettségivel, mint legmagasabb isklai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%)

35 frrás: Lechner Nnprfit Kft 20. ábra - Felsőfkú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában frrás: Lechner Nnprfit Kft A fglalkztatttság a gazdasági aktivitás évi adatai alapján kedvezőbben alakul Dabasn az rszágs átlagnál. A munkanélküli ráta 5,2% a vársban, mely az rszágs és a járási átlag alatt van, aznban kedvezőtlenebb érték a megye járásközpntjaihz visznyítva. A fglalkztatttak aránya a éves népességen belül kedvezőnek mndható, meghaladja az rszágs, a megyei és a járási átlagt is. A munkanélküliek és a fglalkztatttak aránya Pest megyében és a Pest megyei járási székhelyeken ugyancsak kedvezőbb az rszágs átlaghz visznyítva: a munkanélküliség kisebb, a fglalkztatttság nagybb mértékű. 21. ábra - Fglalkztatttak aránya a éves népességen belül (%)

36 frrás: Lechner Nnprfit Kft 22. ábra - Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) frrás: Lechner Nnprfit Kft A száz laksra jutó adófizetők száma az utóbbi években magasabb értékeket mutat mind az rszágs, a megyei és a járási átlagknál, mely összhangban van a magasabb fglalkztatási aránnyal is. Az e tekintetben való növekedés 2005 után indult meg, s tvábbi növekedés prgnsztizálható a tendencia alapján. Az aktív krú fglalkztatttak száma nagymértékben beflyáslja a helyi adóbevételek alakulását. 23. ábra - Száz laksra jutó adófizetők száma (fő) frrás: Lechner Nnprfit Kft 36

37 24. ábra - Egy laksra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) frrás: Lechner Nnprfit Kft Az egy laksra jutó nettó belföldi jövedelem, az rszágs visznylatknak megfelelően, a 2000-es évektől, 2008-ig jelentősen növekedett. Az ekkr kirbbant gazdasági válság itt is éreztette hatását, mely után a jövedelmi visznyk stagnálása vlt jellemző. A 2012-es évben ezt már kis mértékű növekedés követte, aznban ezen érték még mindig alulmarad az rszág és a járásközpntk értékeitől. A helyi laksság életminőségét alapvetően meghatárzza a települési lakásállmány összetétele és a lakóingatlank állapta, minősége. Dabasn 6635 lakás alktja a lakásállmányt. A legtöbb lakás 2008-ban épült a vársban, azóta évről évre flyamatsan csökken a lakásépítések mértéke, jelenleg az új építésű lakásk aránya az 1%-t sem éri el az éves teljes lakásállmányból (2013). Az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya 27%-ról 8%-ra csökkent a vársban között, mely ilyen szempntból az életminőség jelentős javulását jelenti. 37

38 25. ábra - Lakásállmány (db) frrás: Lechner Nnprfit Kft A vársban élők életminőségét, az élhető várs feltételeit, ezáltal a lakóhelyhez való kötődést beflyáslják a meglévő zöldfelületek is. Az egy főre jutó zöldterület nagysága sem Dabasn, sem a járásban nem éri el a Pest megyei és az rszágs átlagt. A települési átlag értéke 2013-ban 1,9 m 2 vlt, ami jóval alacsnyabb az rszágs 16,9 m 2 -es átlaghz képest. Ez nem feltétlen jelent skkal kevesebb zöldfelületi arányt, mivel a jelentős eltérés egyik ka a magánkertek túlsúlya a települési zöldterületekkel szemben Térbeli-társadalmi rétegződés, knfliktusk, érdekvisznyk A várs Helyi Esélyegyenlőségi Prgramja külön vizsgálja a térbeli rétegződéseket, mely szerint megállapíttt, hgy jól körülhatárlható szegregátum a vársban nem található. Aznban elmndhető, hgy az elmúlt évek srán kialakultak lyan utcák, melyekben a vársi átlagnál jelentősen magasabb a rmák, illetve a mélyszegénységben élők aránya. A telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői: kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállmányának állapta, közműellátttsága, közszlgáltatáskhz való hzzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb. Az ilyen típusú utcák közös jellemzője, hgy például hiányznak a szilárd burklatú utak, illetve amennyiben mégis vannak, azk rendkívül rssz minőségűek. Az itt élők rendszerint az átlagméretnél kisebb lakáskban laknak, de úgynevezett substandrad lakásk aránya meglehetősen alacsny. Az ebbe a kategóriába srlt lakásk jelentős része is elsősrban régi építésű lakóépület. Jellemző az ilyen területen lévő házakra, hgy nagy számú válygházat lehet találni, illetve megjelennek lyan épületek is, amelyben társasházszerűen több család is lakik, elkülönülő lakáskban. Az Önkrmányzat célja ezekkel az utcákkal az, hgy a közlekedési feltételeket javítsa. Az Önkrmányzat az elmúlt években is létesített szilárd burklatú utakat, valamint végzett útfelújításkat is, ezért kitűzött cél, hgy ezek a beruházásk az említett utcákban is megvalósuljanak. 38

39 A telepen/szegregátumkban élők száma, társadalmi prblémák szempntjából főbb jellemzői: pl. életkri megszlás, fglalkztatttsági helyzet, segélyezettek, hátránys, halmzttan hátránys helyzetű gyermekek aránya, stb. Az említett utcákban élő laksságról alapvetően elmndható, hgy nagyszámú gyermek él ezen a területen. A fglalkztatttsági helyzet itt nem éri el a települési átlagt, az itt lakók nagy többsége munkanélküli. Az Önkrmányzat természetesen megpróbálja ezeket a személyek ezt a lehetőségeihez mérten visszavezetni a munka világába, valamint knyhakerti növények megvételével szeretné elérni, hgy a dlgzni tudó és akaró családk megpróbálják az idejüket egyfelől valamely célhz kötötten elvégezni, másfelől a saját knyhakertjüknek köszönhetően az ellátásukról részben gndskdni. Az itt élő laksságról ezenfelül elmndható, hgy az isklai végzettség itt az átlag alatti. Ez sajns ka annak, hgy az itt élők a későbbiekben nem, vagy csak nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacn Települési identitást erősítő tényezők Dabasn a települési identitást erősítik a helyi kulturális élet tevékenységei és rendezvényei, a civil szervezetek tevékenységei, helyi nemzetiségi kezdeményezések, a környéken található természeti értékek és az arra épülő turisztikai desztináció menedzsment. Dabasn élénk közösségi élet van, melyet az Önkrmányzat is igyekszik minden rendelkezésére álló eszközzel támgatni. A közösségi prgramk egy részét maga az Önkrmányzat szervezi (ilyen például természetesen a szeptemberben megrendezendő vársi napk) de a közösségi prgramk másik része magánkezdeményezésre és magánszervezéssel jött létre. Az Ilyen prgramk szólhatnak az egész várs laksságáhz, mint például a szintén népszerű dabasi lecsófesztivál, de szólhatnak egy kisebb létszámú csprthz is, mint például a vársban lévő különböző nyugdíjasklubk által szervezett prgramk. A közösségi élet egy kitüntetett színtere a Kssuth Művelődési Közpnt és Galéria, amely Dabasn található. A Művelődési Közpnthz hasnló szerepet tölt be a Sári Faluház és a Rétesház Sáriban, illetve a Halász Móric Kúria Gyónn. Így tehát elmndható, hgy a közösségi életnek minden vársrész tekintetében van legalább egy- egy kitüntetett közpntja. A már említett helyszínek aznban nem csak a szervezett prgramknak adnak helyet, hanem fnts szerepük van abban is, hgy teret biztsítanak önszerveződő kezdeményezéseknek is. Az intézmények keretein belül különböző tanflyamk és önképző csprtk működnek. Az említett intézmények helyt adnak különböző egyesületeknek, illetve klubknak is. A Halász Bldizsár Vársi Könyvtár szintén a várs kulturális életének egy közpnti pntja. A könyvtár gyűjteménye több, mint 40 ezer kötetet tartalmaz, és külön értéke a könyvtárnak, hgy a helytörténeti gyűjtemény is flyamatsan gyarapdik. A közösségi élet fnts színterei ezenfelül biznys nyittt közösségi terek is. Külön kiemelendő a Dabasi Plgármesteri Hivatal előtti főtér, mely tthnt ad például az újévi, illetve az adventi ünnepségeknek, melyek szintén a várs életének szerves részét képezik. A másik kitüntetett tér a Jubileumi Park, amelyben létesült játszótér a kisgyermekek számára, valamint sprtpályák a kicsit nagybbak részére is. A Jubileumi Park ad tthnt a vársi majálisnak, illetve a vársi napknak is. A Park külön érétkének számítanak az esetenként 100 évnél idősebb fák is, amelyek önmagukban is vársunk külön természeti értékeit képviselik. A település rendelkezik ingyenesen hzzáférhető vársi lappal, a Dabasi Újsággal. A vársi lap beszáml a település közösségének az életéről, tudósít a laksságt érintő önkrmányzati hírekről, és helyet kap benne 39

40 a várs közösségi- kulturális- vallási- és sprtéletének bemutatása is. A Képviselőtestület valamennyi ülésének ismertetése bekerül az újságba. Az újság megjelenésének költségeit fedezi, és biztsítja azt is, hgy a kiadvány minden dabasi háztartásba eljussn. Településünkön száms civil szervezet működik, melyek közül a legjelentősebbek: Álds Hagymányőrző Kulturális Közhasznú Egyesület Bátki Jáns Nyugdíjas Klub Egyesület Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete Dabas Vársi Nyugdíjas Klub Egyesület Dabas-Gyón Plgárőr Egyesület Dabas-Sári Szlvákk Egyesülete Dabasi Plgári Kör Egyesület Dinnyés Lajs Nyugdíjas Klub Egyesület ÉFOSZ Pest Megyei Közhasznú Egyesület Fiatal Műemlékvédők Egyesülete Fgadj el Egyesület Gyóni Géza Nyugdíjas Klub Egyesület Kisdabasért Egyesület Pest Megyei Népművelők Egyesülete Trafik Kör- Krtárs Művészeti Egyesület Zsibngók Ifjúsági és Szabadidő Egyesület A felsrlás gazdagságából is kiderül, hgy a helyi civil szerveződések az ifjúság szórakztatásától a nyugdíjask megszervezéséig a krtárs művészettől, az esélyegyenlőségen keresztül a nemzetiségi kultúra megőrzéséig lefedik az élet különböző területeit. törekszik arra, hgy amelyik kérdésben csak lehet, együttműködjön a helyi civil szerveződésekkel, ezzel is becsatrnázva a döntéshzatalba a helyi laksság véleményét és észrevételeit. (Helyi Esélyegyenlőségi Prgram) 40

41 1.8. A település humán infrastruktúrája Humán közszlgáltatásk (ktatás, egészségügy stb.) Egészségügy Dabas lakssága az egészségügyi közszlgáltatásk jelentős részét, sk járási településsel ellentétben, helyben elérheti. A vársban egy jól felszerelt és jól működő rendelőintézet található (dr. Halász Géza Rendelőintézet) melyben a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően helyet kaptt egy 10 ágyas nappali kórház, valamint úgynevezett egynaps sebészet. A várs területén biztsíttt a házi- és gyermekrvsi ellátás, a fgrvsi alapellátás, valamint a szájsebészet. A várs területén működik ügyeleti, védőnői, valamint isklai- és ifjúsági rvsi ellátás is, ami isklapszichlógussal egészül ki. A várs területén jelenleg 5 fő házirvs, és 3 fő gyermekrvs dlgzik. Az rvsk mellett 6 fő körzeti áplónő is segíti a munkát. A védőnői szlgálatt jelenleg 9 fő védőnő látja el. 26. ábra - Egy házi- és házi gyermekrvsra jutó laksk száma (fő) frrás: Lechner Nnprfit Kft A házirvsk és a gyermekrvsk leterheltsége a településen flyamatsan nagy mértékű: egy házirvs mind Dabasn, mind a járásban jóval több beteget lát el, mint a Pest megyei járásban dlgzók, vagy az egy rvsra jutó rszágs átlags betegszám. Bár 2011-es évhez képest egy kismértékű javulás látszik: 3101 főről 2073 főre csökkent az egy rvsra jutó ellátttak száma, aznban még mindig az rvsk jelentős túlterheltsége jellemző. Ez a leterheltség a Dabasi járásban közepesen erősnek minősül: jóval meghaladja Pusztavacs (1342 fő), Hernád (1345 fő) és Kakucs (1438 fő) ellátási arányait, de elmarad Újhartyán (2721 fő) és Tábrfalva (3278 fő) túlterheltségétől. 41

42 27. ábra - Egy házi- és házi gyermekrvsra jutó laksk száma (fő) frrás: Lechner Nnprfit Kft A várs területén éjszakai és munkaszüneti közpnti felnőtt rvsi ügyelet 24 órás sürgősségi ügyelet frmájában tevékenykedik. A területi ellátásért felelős kórház a Budapest XX. Kerületében található Jahn Ferenc Kórház, gyermekek esetében a Heim Pál Kórház, VIII. kerületi telephelye. A népegészségügyi és a kragyermekkri kötelező szűrésekhez való hzzáférés a laksság számára biztsíttt. A vársban végzett szűrések a laksság számára egyrészt térítésmentesen másrészt önkéntesen vehetőek igénybe. Több alkalmmal is sr került már lyan szűrésekre, lyan prgramkra, amelyeket munkaszüneti napkra időzítettek, hgy a felnőtt, munkában álló laksságnak lehetősége legyen a szűréseken való prblémamentes megjelenésre. A primer és a szekunder prevenció tevékenységét leghatéknyabban a védőnői szlgálat és a házirvsi szlgálat végzi. A fgászati szűrést az iskla-e és egészségügyi feladatk közt a gyermekfgrvsk végzik az intézményekkel való megállapdásk alapján. Az isklafgászati rendeléseken szinte minden gyermek részt vesz. Szciális ellátás A szciális ellátás keretein belül a várs területén gyermekjóléti szlgálat található, amely által gndztt kiskrúak száma közel 300 fő. A Családsegítő Szlgálat szlgáltatásait is ~300 fő veszi igénybe. A családsegítő szlgálat fenntartásában és működtetésében Dabas várs mellet Inárcs, Újlengyel és Újhartyán községek önkrmányzatai vesznek részt. Szciális étkeztetésben jelenleg fő vesz részt. Dabasn jelenleg még nincs önkrmányzati fenntartású bölcsőde. A keletkező igények kielégítésére jelenleg a családi napközik rendszere jelenti a megldást, a településen 2 db működik. A várs területén két darab idősek tthna is található. Az idősek tthnaiban összesen 259 férőhely van biztsítva az időseknek. A férőhelyek majd mindegyike be van tölte. 42

43 Mindemellett a várs területén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is működik. Ezt a házi segítségnyújtást körülbelül 40 fő veszi igénybe. A szciális és egészségügyi szlgáltatásk jelenleg a vársban és a járásban összehangltan és egymást lefedve működnek. A szlgáltatásk nagymértékben lefedik a laksság és az arra leginkább rászrulók szükségleteit. A szlgáltatásk és természetesen az igények ellenőrzése és vizsgálata flyamats. A rendszer működése igyekszik lyan lenni, hgy a valós szükségletekre egyrészt a lehető legrövidebb időn belül reagálni tudjn, és ez a reakció a lehető legjbb szakmai színvnalat érje el. A helyi szciális ellátórendszer középpntjában tvábbra is a segítségre szruló emberek állnak, akiknek színvnalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szciális szlgáltatásk gyakrlatában a személyközpntú szciális munka flyamatsan biztsíttt, amely megteremti a hátránys helyzetben lévők támgatásának az esélyegyenlőséget biztsító feltételeit. Oktatás A vársban 2 családi napközi mellett működik még 3 óvda (összesen 7 feladatellátási helyen), 3 általáns iskla, 1 gimnázium, 1 szakképző iskla, és 2 művészetktatási intézmény. Az egyik óvdában az etnikai hagymányknak megfelelően, szlvák nyelven is flyik a nemzetiségi óvdai nevelés. Az óvdai férőhelyek száma 2010 óta 655 db. A túltelítettség utáni javuló kapacitáskihasználtságk azt jelzik, hgy a településen megldódni látszik az óvdai szlgáltatáskhz való hzzáférés. Az egy óvdai férőhelyre jutó óvdásk száma 0,92 mely hasnló arány a járási, a megyei és az rszágs átlaghz képest. 28. ábra - Óvdai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) frrás: Lechner Nnprfit Kft. 43

44 29. ábra - Egy óvdai férőhelyre jutó óvdásk száma frrás: Lechner Nnprfit Kft. 30. ábra - Általáns isklai tanulók száma (gyógypedagógiai ktatással együtt) (fő) frrás: Lechner Nnprfit Kft. Az általáns isklai tanulók száma 2013-ban 1295 fő vlt, s létszámuk fkzatsan csökken, 2001-ben még 1795 tanulót számlált a település. Aznban a település nagyságának és közpnti szerepének köszönhetően, hármszr-tízszer annyi általáns isklás jár Dabasra, mint a járás többi településére. A más településekről bejáró általáns isklás tanulók aránya a Dabasi járáshz képest alacsny: 2013-ban 8,6% szemben a járásbeli 10,7%-kal, és elmarad a Pest megyei és az rszágs átlagtól is (11% és 14,5%). A bejárók aránya ebben a krcsprtban 2008 óta kis mértékben növekvő tendenciát mutat. 44

45 31. ábra - Más településről bejáró általáns isklai tanulók aránya a nappali ktatásban (%) frrás: Lechner Nnprfit Kft Az általáns iskláskrúak csprtján belül a más településekről bejárók aránya a járásn belül erősen szóródik: Tatárszentgyörgyön, Örkényben és Kakucsn nagyn alacsny (1,7-2%), míg Pusztavacsn és Újhartyánban pedig kiugróan magas (35%). A feladatellátási helyek átlags létszámának tekintetében a település több tanulóval rendelkezik, mint a járási, vagy az rszágs átlag, aznban száma jelentősen elmarad a többi megyei járásközpnti településtől. Két kiugró évtől eltekintve a szám 2002-től csökkenő tendenciát mutat, mely összhangban van a tanulók létszámának csökkenésével. 32. ábra - Általáns isklai feladatellátási helyek átlags létszáma (fő) 45

46 Dabasn a Táncsics Mihály Gimnázium, és a Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla és Kllégium képviseli a középfkú ktatási intézményhálózatt. A gimnáziumban ktatásra rendelkezésre áll 12 sztályterem, 6 csprtszba, kémia-fizika előadóterem, szertárk, 10 fős labratórium a kémia és fizika tantárgyak fakultatív keretben történő tanításáhz, számítástechnika terem és Internet terem. A könyvtár működik, de fejlesztése állandó feladatt ad az intézménynek. Az iskla technikai eszközökkel megfelelően fel van szerelve. A Szakképző Iskla képzései közé tartzik: szakisklai képzés (a 11. évflyamtól választható szakmák, évente váltzó képzési kínálattal: blti eladó, fdrász, kőműves, villanyszerelő, nőiruha készítő, karsszéria lakats); szakközépisklai képzés (közlekedés, valamint kereskedelem-marketing, üzletiadminisztráció szakmacsprtkban, és akkreditált felsőfkú szakképzés (13-14 évf.: nemzetközi szállítmányzási és lgisztikai szakügyintéző, kereskedelmi szakmenedzser, valamint építészmérnök asszisztens képzésekkel). Az iskla lehetőséget biztsít az érettségi megszerzésére esti és nappali tagzatn. A középisklába járók száma 2013-ban 867 fő vlt, de a tanulók száma évről-évre nagy eltéréseket mutat. 33. ábra - Nappali tagzats középisklai tanulók száma (a hat-, nylcévflyams gimnáziumk megfelelő évflyamaival együtt) (fő) frrás: Lechner Nnprfit Kft A két intézmény beisklázási körzete elsősrban a várs és a járás települései, aznban távlabbi településekről is fgadnak diákkat. A más településekről bejáró középisklás tanulók aránya a 2013-as évben 41,6% vlt, mely a járási és rszágs átlaggal megegyező. A megyei járásközpntk magasabb értékeket mutatnak, tehát vnzástényezőjük erősebb. Különösen alacsny arány mutatkztt a településen ben, mikr 20-21% vlt csupán a bejáró diákk aránya. 46

47 34. ábra - Más településről bejáró középisklai isklai tanulók aránya a nappali ktatásban (%) Kultúra és sprt frrás: Lechner Nnprfit Kft Dabas vársi könyvtára a Halász Bldizsár könyvtár, amely hétfőtől-szmbatig várja az lvasókat, könyvekkel, újságkkal, flyóiratkkal, hang- és videóanyaggal, Internet igénybevételi lehetőséggel. A vársi középisklák is rendelkeznek saját könyvtárral. A Táncsics Mihály Gimnázium mintegy db könyvvel, kiadvánnyal és szakmai anyaggal rendelkezik, és hasnlóan jól felszerelt a Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla és Kllégium könyvtára is. Az általáns isklákban csak könyvtárszbák működnek, ezen a várs váltztatni szeretne, mely váltzást a törvényi előírásk is indklják. Művelődési tthn jellegű intézmény több is található a vársban, az alábbiak szerint: A Kssuth Művelődési Közpnt (Dabas vársrész, Szent István út 58., az egykri Úri Kaszinó épülete) különféle fglalkzáskkal (néptánc, kézműves kör, rendezvények), kiállításkkal, zenei- és kulturális rendezvényekkel és szabadidős prgramkkal várja látgatóit. A Halász Móricz kúria (Gyón vársrész, Kssuth Lajs u. 7.) közművelődési tevékenysége különféle családi rendezvényeket, mzgáskultúrával fglalkzó tevékenységeket, vársi nagyrendezvényeket, falunap megszervezését, irdalmi kulturális fglalkzáskat ölel fel. A Sári Faluház (Sári vársrész, Szent Jáns út 112.) fő feladata a sári településrész közművelődési igényeinek kielégítése. Fő tevékenységei népzenei- és néptánc fglalkzásk, kiállításk, szabadidős prgramk szervezése. A sári búcsú, szüreti felvnulás, a téltemetés rendezvények és az egész várst érintő augusztus 20-i rendezvény megszervezése is feladatai közé tartzik. A Dabasi-Szőlők Civil Közösségi Ház (Gyón vársrész, Dabasi szőlők, Tinódi út 1.) a legfiatalabb közművelődési intézmény a vársban, 2007 tavaszától működik. Rendszeres prgramjai között nyugdíjasés ifjúsági klub működtetése szerepel, de szervezett már kiállítást, családi napt és egyéb közösségi rendezvényeket is. 47

48 A felsrltakn túl tájházak és emlékszbák töltenek be közművelődési funkciót (Gyóni tájház, Gyóni Géza emlékszba, Halász-Szánthó emlékszba, Kssuth-ház). Ehelyütt említhetjük meg a civil szervezeteket is. Dabasn négy nyugdíjas klub, egy vakk- és gyengén látók klubja, több kulturális alapítvány működik. A Lkálpatrióta Egyesület Dabas közügyeiben is képviseli véleményét, míg a Trafik Kör 2001-ben alakult, fiatal művészeket tömörítő alternatív csprtsulás. Végül, de nem utlsó srban, a helyi média a Rádió Dabast (FM 93,4, 50 km-es körzetben sugárz, stúdiója a Plgármesteri Hivatalnak helyet adó épületben található) és vársi televíziót jelenti. Dabasn az Iskla utca 5. szám alatt található a közelmúltban épült Dabasi Sprtcsarnk. A hármszintes épület haszns alapterülete m2, befgadóképessége 1920 fő. Alkalmas nemzetközi röplabda-, kézilabda-, ksárlabda- és teremlabdarúgó- mérkőzések megrendezésére, kiegészítésekkel pedig szinte minden típusú sprtrendezvényre. Amatőr, illetve tömegsprt rendezvényeknél egy időben hárm ksárlabdapálya, tenisz- és tllaslabdapálya is kialakítható. A küzdőtér alkalmas kncertek, szórakztató rendezvények, kiállításk, vásárk és nagy létszámú knferenciák lebnylítására is. Az épületben knferenciaterem, VIP páhly, edzőterem és egyéb szlgáltató helyiségek találhatók. A csarnk rendelkezik közpnti hangsítással és küzdőteres helyi kisstúdióval. A csarnkban található egy kisebb, 110 fő befgadására alkalmas knferenciaterem is. A gyóni vársrész területén található a Dabasi Strand, amely 20 éves működési szünet után 2001-ben nyittta meg újra kapuit. A strand területén egy feszített víztükrű 25 m-es úszómedence és egy fkzatsan mélyülő fürdőmedence, valamint két db fűtött C-s gyermekpancsló medence és óriáscsúszdák alktják a medencekínálatt. A strand területén található egy csónakázó- és egy hrgásztó is. Legfntsabb hiányssága, hgy nem rendelkezik termálkúttal, illetve létesítményei és infrastruktúrája elöregedettek. Létesítményei részlegesen felújításra kerültek Esélyegyenlőség biztsítása Az esélyegyenlőség előremzdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény évi CIX. módsítása értelmében az önkrmányzat öt évre szóló esélyegyenlőségi tervet fgadtt el, melynek időbeli hatálya az Esélyegyenlőségi Prgram elfgadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztsításának követelményét, a közszlgáltatáskhz történő egyenlő hzzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a fglalkztatás, a szciális biztnság, az egészségügy, az ktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés srán feltárt prblémák kmplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A prgram az előírásknak megfelelően öt nagy témakört vizsgál: a mélyszegénységben élők és a rmák helyzete, esélyegyenlősége; a gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység; a nők, az idősek, és a fgyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége. Az egyik legsúlysabb gnd a mélyszegénységben élők, közöttük pedig elsősrban a rma származású laksság helyzetének fkzats rmlása. Az egyre rmló helyzet következménye a mélyszegénységben élők, illetve rmák leszakadása, kiszrulása az ktatásból, melynek egyenes következménye, hgy a kiszruló személyek még nagybb hátránnyal szembesülnek a fglalkztatás területén. Ezen csprtk leszakadása sajns az egészségügyi szlgáltatásk területén is nymn követhető. A rmákra ezenfelül jellemző, hgy 48

49 még a halmzttan hátránys helyzetű csprtkn belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartznak. A településen a veszélyeztetett kiskrú gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés jelentős, ugyanis a 2008-as 333 főről, az átmeneti emelkedést követően a veszélyeztetett kiskrúak száma 2011-ben 157 főre csökkent. A nagyarányú csökkenés ka lehet, hgy a vársi gyermekjóléti ellátórendszer megfelelően működik, így képes arra, hgy a veszélyeztetettség kialakulását megelőzze. A védelembe vett kiskrúak száma szintén csökkent, a 2008-as érték harmadára. Emellett a település gndt frdít a rászruló gyerekek kedvezményes isklai étkeztetésre, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fgyatékssággal élő gyerekek közktatási lehetőségeire, illetve a szlgáltatáskhz való egyenlő hzzáférésre. Az önkrmányzat kiemelt céljának tekinti, hgy minden gyermek, legyen akár hátránys helyzetű, akár halmzttan hátránys helyzetű, akár fgyatékkal élő, ugyanlyan eséllyel férjen hzzá a különböző közszlgáltatáskhz (védőnői, speciális, gyermekrvsi, gyermekjólléti ellátás, egészségfejlesztési, sprt-, szabadidős és szünidős prgramkhz való hzzáférés), melyet elsősrban pzitív diszkriminációval szándékzik kezelni. A nők helyzetét tekintve a legjelentősebb prblémák, hgy a munkanélküliség mértéke a nők körében magasabb, a gyermeküket egyedül nevelő nők esetében magas a szegénység kckázata, a GYES-ről való visszatérés a gyermek elhelyezése miatt prblémás lehet, az tthn maradó édesanya elmagánysdása az anya mentális állaptának rsszabbdásáhz is vezethet, illetve a nők elleni, családn belüli erőszak skszr felderítetlen marad. Az önkrmányzat megldási elképzelései a prblémák kezelésére: prgramk létrehzása, melyek krszerű ismeretek megszerzésére adnak lehetőséget, így növelve a nők munkaerőpiaci lehetőségeit; célztt támgatási rendszer kialakítása, mely csökkenti a szegénységi kckázatt; szabadidőprgramk szervezése, valamint családbarát közterek kialakítása. A bántalmaztt nők figyelmét fel kell hívni arra, hgy milyen intézmények felé jelezhetik a bántalmazást. Az idősek körében prblémát kz, hgy magas az egyedül élők aránya, körükben egyes betegségek miatt az általáns egészségi állapt rsszabb, gyakran válnak bűnelkövetőek áldzatává, az idősekkel kapcslats társadalmi szteretípiák megnehezítik életüket, valamint az idősek szinte teljes digitális írástudatlansága egyre több területről szrulnak ki. A prblémák mérséklésére megldást nyújthat: prgramk szervezése, melyek biztsítják lyan közösségi terek létrejöttét, amelyek aktivitásra serkentik az időseket; szűrőprgramk szervezése, egy idősek tthnát védő rendszer, és tájékztató rendszer kidlgzása; a helyi média bevnásával figyelemfelhívás a fiatalabb generációk számára a szteretípiák tarthatatlanságára, illetve képzések indítása az önkrmányzat részéről, melyek visszaszrítják az idősek digitális írástudatlanságát. A fgyatékkal élők, és ezzel együtt a családjaik is a legsérülékenyebb társadalmi csprtt alktják. Az Önkrmányzat feladata ezzel a társadalmi csprttal az, hgy teremtsen egy lyan környezetet, és ezt működtesse is, amelyben a fgyatékkal élők egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életük srán. Az egyenlő esélyekkel való érvényesülésnek ki kell terjednie a lakhatásra, a közlekedési eszközök használatára, a szciális és egészségügyi ellátásra, az ktatásra és a munka világára, a kulturális életre, a társadalmi életre, a sprt- és a szórakzás területére is. Az önkrmányzat a tulajdnában lévő DASZOFE Nnprfit kft-n keresztül biztsítja a fgyatékkal élők egy részének fglalkztatását, valamint több civil szervezet is működik a fgyatéksk életfeltételeinek jbbítása érdekében. Ilyen civil szervezet a Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete, a Fgadj El Egyesület, valamint az ÉFOSZ Pest Megyei Közhasznú Egyesület, melyekkel az önkrmányzat is együttműködik. 49

50 1.9. A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Dabas gazdasági szerepére és súlyára külső tényezőként jelentős hatással van gazdasági környezete. Ebből a szempntból a várs helyzete Magyarrszágn belül kedvezőnek mndható. A várs a Közép-Magyarrszág régióban, az rszág gazdaságilag legfejlettebb térségében fekszik, ami az Európai Unió keleti tagrszágain belül is az egyik legfejlettebb terület az egy főre jutó GDP értéke itt meghaladja az uniós átlagt is. Ugyan Dabas kívül esik a Budapestet övező agglmerációs gyűrűn, aznban a tradicinálisan kialakult szrs piaci kapcslatk a fővárssal kedveznek Dabas fejlődési lehetőségeinek, és az rszág piaci közpntjára fókuszáló befektetők látóteréből sem esik ki a várs kedvező elérhetőségi visznyai flytán. Aznban kérdés, hgy a visznylag kedvező helyzeti tényezőket mennyire tudja kihasználni Dabas saját adttságaira építve. 4. táblázat - A Közép-Magyarrszág régió gazdasági fejlettsége kelet-közép-európai összehasnlításban Helyezés Ország Régió GDP/fő* az EU-27 átlag százalékában, Szlvákia Bratislavský kraj Csehrszág Praha Rmánia Bucuresti - Ilfv Magyarrszág Közép-Magyarrszág Lengyelrszág Mazwieckie Szlvénia Zahdna Slvenija 100 *Vásárlóerő paritás alapján frrás: Eurstat, Grss dmestic prduct (GDP) at current market prices by NUTS 2 regins A Duna menti síkság és a Duna Tisza közi síkvidék találkzásánál fekvő Dabas számára skáig az itteni mezőgazdasági adttságk jelentették a helyi gazdaság elsődleges mzgatóerejét. A településrészeket alktó egykri falvak és külterületi települési egységek lakssága a 70-es, 80-as évtizedekig jbbára földművelésből és az ehhez kapcslódó kereskedelmi tevékenységből élt. A várst kiszlgáló kisipari tevékenységeken és néhány jelentősebb üzemen kívül (például Reálszisztéma Dabasi Nymda) túlmenően nem alakult ki Dabasn stabil ipar. A rendszerváltzást követő gazdasági átrendeződés többek között a jelentős helyi fglalkztató szerepet is betöltő termelőszövetkezet (valamint a hzzá kapcslódó ipari szövetkezetek) megszűnését hzta. Aznban tvábbra is visznylag magas (többek közt a megyei átlagt meghaladó) maradt a vársban mind a mezőgazdasági fglalkztatttak, mind pedig az agrárprfilú vállalkzásk aránya. Az elmúlt évtizedek srán Dabas gazdaságában jól megfigyelhető szerkezeti diverzifikálódás ment végbe, és a várs egy mdernizálódó fglalkztatási struktúrájú ipari-szlgáltató várssá vált. Aznban jelenleg még hiányzik az a stabilitás, ami egy igazán élénk gazdaság kialakulását és 50

51 fenntartását elősegíthetné. A tvábbélő helyi adttságk (vállalkzói környezet, humán tőke stb.) pedig több szempntból még nem tudtak megerősödni, hgy Dabas gazdasági pzícióját javítsák. Dabas helyi gazdaságának meghatárzó szereplői azk a termelő, szlgáltató egységek, amelyek az elmúlt évtizedekben - többnyire a helyi erőfrráskra alapzva itt jöttek létre, itt fejlődtek. Tvábbi fejlődésük (kapacitásaik fejlesztése és technlógiai fejlesztésük) a dabasi gazdaság tvábbi erősítésének legfntsabb bázisa. Ezért az új vállalkzásk vársba (térségbe) vnzása mellett kiemelt jelentőségű a meglévő (ipari-, termelő-, kereskedelmi és szlgáltató) vállalkzásk fejlesztése. Ezek közé tartzik (a teljesség nélkül): a DIEGO Padlóburkló Kft, kereskedelmi hálózat, amely meghatárzó szerepet tölt be a Kárpát-medence laminált padló, szőnyeg, PVC-padló, függöny és az ezekhez tartzó kiegészítő termékek kereskedelmi piacán (Dabas, Betn út 26) a nagyüzemi könyvgyártás, illetve a nymtatás és teljes körű kötészeti feldlgzás teljes vertikumát évtizedek óta biztsító REÁLSZISZTÉMA DABASI NYOMDA Zrt (Dabas, Vasút u. 105) a hmlkzati hőszigetelő rendszereket gyártó KING STONE CHEMICALS Kft. (Dabas, Ipari Parkban) a jakuzzik, hidrmasszázs kádak, zuhanykabink, infraszauna jakuzzik rbt technikával felszerelt gyártóegységekben történő gyártásával és kereskedelmével elismertté vált WELLIS Magyarrszág Kft, (Dabas, Mánteleki utca) a CHEMITÄT Kereskedelmi és Vegyianyaggyártó Kft.(Dabas, Csarnk u. 1-3) az út-, magas-, mély- és közműépítéssel és betngyártással fglalkzó Grdiusz Kft. (Dabas, Kssuth Lajs út 1) a használlat eledel és takarmány gyártásával fglalkzó VITAFORT Takarmánygyártó és Frgalmazó Rt., (Dabas, Szabadság út 3). a tejfeldlgzással fglalkzó Dabastej Kft. (Dabas, Zsilinszky majr 1) a száraztésztát gyártó Bgnár és Társa 2001 Tésztaipari Kft. (Dabas, Klapka utca 28) A várs kiemelten támgatja e vállalkzásk gazdaságfejlesztési-, telephely- és technlógia fejlesztési pályázatait. Dabas helyzetéről, gazdasági erejéről skat elmnd a helyi vállalkzásk néhány fntsabb adata. Az ezer laksra jutó társasági adózók száma 43,1, ami a gazdasági társaságkkal összefüggésben alacsnyabb vállalkzói aktivitást jelez a megyén belül, habár ez az érték nem skkal marad el a pest megyei járásközpntk vagy a megye egészének átlagától. Mind a befektetett eszközök fajlags értéke, mind pedig a jegyzett tőke egy társasági adózóra jutó nagysága jelzi, hgy a dabasi társas vállalkzásk visznylag kisméretűek a várs gazdasági társaságaira jellemző értékek többszörösét érik el a térségi átlagk. Ugyanakkr az értékesítés nettó árbevétele alapján a dabasi székhelyű vállalkzásk nem maradnak el a megye más járásközpntjainak hasnló értékétől (vagy pedig van néhány helyi vállalkzás, ami kiemelkedő árbevétellel rendelkezik). A Dabasn megtelepedett gazdasági szereplők legnagybb része kizárólag a magyar piackhz kötődik. A vársi székhelyű vállalkzáskban rendkívül alacsny, csupán 6%-s a külföldi tőke aránya. Ráadásul az itteni cégek termelőtevékenysége is jbbára a hazai piact szlgálja ki. Az exprtértékesítés csupán 8,3%-ra tehető a nettó árbevétel arányában. Míg ez az érték a megye összességét (vagy járásközpntjait) tekintve az előbbi többszöröse. 51

52 5. táblázat - A Dabasn székhellyel rendelkező vállalkzásk néhány fntsabb adata Megnevezés Külföldi tőke aránya (%), 2012 Értékesítés nettó árbevétele egy társasági adózóra (ezer Ft), 2012 Befektetett eszközök értéke egy társasági adózóra (ezer Ft), 2012 Ezer laksra jutó társasági adózó, 2012 Exprtértékesítés a nettó árbevétel arányában (%), 2012 Jegyzett tőke egy társasági adózóra (ezer Ft), 2012 Dabas ,1 8, Pest megyei járásközpntk n.a ,7 29, Pest megye n.a ,0 35, Budapest n.a ,0 23, Magyarrszág n.a ,5 31, frrás: NAV, Társasági adóbevallás, települési adatk, 2012 A helyi iparűzési adóbevételek értékei sk szempntból megerősítik a dabasi társas vállalkzásk néhány jellemző adata alapján kirajzlódó képet a várs gazdasági súlyáról, pzícióiról. A több éves visszatekintésben rendelkezésre álló HIPA adatk a már krábban ismertetett jelzőszámkkal összhangban Dabas elmaradását jelzik a figyelembe vett térségi átlagértékekhez képest (Pest megye átlaga, a megyei járásközpntk átlaga) ben a dabasi helyi iparűzési adóbevételek bár meghaladták a 25 ezer Ft/főt, de ez mindössze 75%-a vlt a pest megyei járásközpntk átlagának és körülbelül 2/3-a a megye egészére vnatkzó értéknek. A krábbi évek adatai alapján elmndható, hgy ez az arány Dabas és Pest megye visznylatában nem módsult az elmúlt évben, ellenben 2000 és 2010 között a várs jócskán tudtt közeledni járásközpnt társaihz az iparűzési adóbevételek összevetése alapján. Ez azt is mutatja, hgy a dabasi gazdaság nem maradt le a térség (Pest megye, Közép-Magyarrszág) más szereplőitől. Sőt, biznys mértékű felzárkózás is megfigyelhető vlt ebben az időszakban, tanúsítva a dabasi vállalkzásk növekvő gazdasági ptenciálját. 6. táblázat - Az egy főre jutó helyi iparűzési adó (HIPA) bevétel Dabasn a 2000, 2005, évben Várs HIPA ezer Ft/fő, év HIPA ezer Ft/fő, év HIPA ezer Ft/fő, év Dabas 9,9 19,4 25,8 Pest megyei járásközpntk 15,2 28,5 33,9 Pest megye 14,4 29,5 38,8 Budapest 46,3 42,1 50,4 Magyarrszág 18,2 25,3 33,8 frrás: KSH Tstar adatbázis megfelelő évei Dabas gazdasági helyzetét és súlyát, más településekkel (várskkal) való összemérhetőségét a gazdasági szereplők általáns jellemzőin kívül (tőke, bevételek nagysága stb.) az is meghatárzza, hgy milyen szerepet tölt be a várs a fglalkztatásban. Figyelembe véve mind a helyi visznykat, mind pedig az esetleges térségi szerepkört. Az ingázási jellemzők tükrében elmndható, hgy Dabas fglalkztatási 52

53 visznyai kedvezően alakultak a 2001-es és 2011-es népszámlálásk adatai szerint. Csakúgy, mint Pest megye több más részén, Dabasn is jelentősen növekedett ezen időszak alatt a helyben dlgzó népesség száma, ráadásul Dabas esetében a járásközpntk fglalkztatási bővülését jóval meghaladó arányban. A vársban nemcsak a helyben dlgzók száma gyarapdtt dinamikusan. Ezen csprtn belül a településre beingázók száma is számttevően megnövekedett, 2001 és 2011 között csaknem megduplázódtt. Így Dabas szerepe mint térségi fglalkztató szintén jelentősebbé vált. Az ingázási flyamatk kiszélesedése ugyanakkr a településről eljárók számának (kisebb mértékű) gyarapdásában is tetten érhető. Ezzel együtt máig elmndható, hgy ingázási szempntból Dabas kibcsátó település. Ezt a fglalkztatási kapacitás (a helyben lévő munkahelyek száma a fglalkztatttak arányában) értéke is jelzi. A már vázlt tendenciáknak megfelelően a fglalkztatási kapacitás is javult, mégpedig a térségi átlagknál nagybb mértékben. 7. táblázat - Ingázás és a fglalkztatási kapacitás alakulása Dabasn, Település neve Helyben dlgzók száma összesen Településről eljárók száma Településre beingázók száma Fglalkztatási kapacitás* (%) Dabas ,7 82,6 Pest megyei járásközpntk ,4 80,8 Pest megye ,7 69,5 Budapest ,8 119,1 Magyarrszág ,9 95,4 frrás: KSH, Népszámlálás, *Fglakztatási kapacitás: a helyben lévő munkahelyek a fglalkztattt laksk arányában (%) Az elingázó dabasi fglalkztattt laksk számára Budapest jelenti az ingázás elsődleges célterületét. Bár Dabas kívül esik az agglmerációs gyűrűn, a fővárstól való távlsága nem jelentős, megközelítési lehetőségei pedig megfelelők a napi ingázáshz. Budapesten kívül skan járnak el Dabasról a környező vársk munkahelyeire, többek közt Újhartyánba, Ócsára, Gyálra, Dunaharasztiba. Emellett pedig a népesebb szmszéds (járásbeli) települések is nagybb számban fglalkztatnak dabasiakat például Alsónémedi, Bugyi, Hernád, Örkény és Inárcs. A legtöbb előbb említett település esetében az ingázási kapcslatk kölcsönösek, az innen eljáró fglalkztatttak számára Dabas mint ingázási célpnt is megjelenik. A Dabasra dlgzni járók másik részét a közeli kisebb településekről bejárók teszik ki. Így például Tatárszentgyörgy, Kakucs, Tábrfalva, Újlengyel vagy Pusztavacs munkavállalóinak számára is fnts fglalkztatási közpnt Dabas. Dabas fglalkztatási szerepkörére és gazdasági pzíciójára reflektál a vársban tapasztalható munkanélküliség mértéke és ennek időbeli váltzása is. Az elmúlt tizenöt évre visszatekintve elmndható, hgy Dabas igen kedvező helyzetben vlt ebben a tekintetben, hiszen a 2000-es évek nagy részében a nyilvántarttt álláskeresők száma alapján mért munkanélküliségi ráta csupán 2,5 4,5% körül mzgtt. Az évtized végén a gazdasági válság begyűrűző hatásai nymán az álláskeresők száma és aránya itt is emelkedni kezdett ben a munkanélküliek száma már meghaladta az 1000 főt, és a munkaképes krú (18 59 éves) lakssághz visznyíttt arányuk pedig elérte a 10%-t. A legutóbbi (2013-as) adatk szerint visznt visszarendeződött a munkanélküliség mértéke a válság előtt tapasztalható szint közelébe. 53

54 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Dabas gazdaságának már számba vett jellemzői mellett az is beflyáslja a várs gazdasági helyzetéről alkttt képet, hgy az itt megtelepedett gazdasági szereplők milyen ágazatkban tevékenykednek és hgy milyen az itteni vállalkzáskra jellemző méretstruktúra. A majd ezer dabasi regisztrált társas vállalkzást (2012-es adat) nézve elmndható, hgy jelentős részük (73%) valamely szlgáltató ágazatban tevékenykedik. Emellett 24%-s az ipari ágazatkhz kapcslódó vállalkzásk aránya, míg mezőgazdasági tevékenységet Dabas társas vállalkzásainak csupán 2,7%-a flytat. Az egyes nemzetgazdasági ágakat önállóan tekintve a legnagybb számban a kereskedelemmel fglalkzó cégeket találjuk, a dabasi társas vállalkzásk több mint negyede fglalkzik ezzel a tevékenységgel. Emellett az építőipari, feldlgzóipari, valamint a szakmai, tudmánys, műszaki területhez köthető gazdasági társaságk részaránya éri el a 10%- t. Hasnló súlyt nem képviselnek, de megemlíthetők Dabas fntsabb gazdasági szereplői között a szállítással, raktárzással, az ingatlanügyekkel, valamint a vendéglátással fglalkzó cégek, illetve az adminisztratív és szlgáltatást támgató tevékenységet ellátó vállalkzásk. 8. táblázat - Dabasi regisztrált társas vállalkzásk nemzetgazdasági ágak szerinti megszlása 2012-ben Nemzetgazdasági ág Dabas Pest megyei járásközpntk Pest megye Budapest Magyarrszág A Mezőgazdaság, % 2,69 1,19 1,49 0,44 2,30 B Bányászat, % 0,10 0,05 0,10 0,06 0,11 C Feldlgzóipar, % 11,17 8,53 8,52 5,91 8,01 D - Villamsenergia ellátás, % 0,00 0,17 0,12 0,17 0,21 E Vízellátás, % 0,62 0,42 0,46 0,23 0,40 F Építőipar, % 12,10 10,84 11,73 7,56 9,76 G Kereskedelem, % 25,54 24,20 23,42 23,68 23,84 H - Szállítás, raktárzás, % 8,17 4,07 4,30 2,49 3,35 I Vendéglátás, % 4,86 4,12 4,16 4,32 4,94 J - Infrmáció, kmmunikáció, % 3,21 6,57 6,68 8,40 6,05 K - Pénzügy, biztsítás, % 2,59 2,54 2,34 2,20 2,36 L Ingatlanügyletek, % 6,10 6,45 6,18 9,42 7,37 M - Szakmai tud., műszaki tev, % 10,44 15,99 15,60 19,66 16,35 N - Adminisztratív és szlg. tám., % 4,55 5,85 6,20 6,82 5,76 O - Védelem, közigazgatás, % 0,00 0,02 0,03 0,03 0,03 P Oktatás, % 1,34 1,98 1,83 1,91 1,86 Q - Egészségügyi, szciális ellátás, % 3,52 2,89 2,53 2,32 3,32 R - Művészet, szórakztatás, % 1,24 1,98 2,15 2,34 2,03 S - Egyéb szlgáltatás, % 1,76 2,12 2,13 2,03 1,92 T+U Egyéb tevékenység, % 0,00 0,01 0,01 0,01 0,01 Regisztrált társas váll. száma, db (100%) frrás: KSH, Tstar

55 Dabasn a térségi átlagknál (Pest megye járásközpntjai, a megye egésze) magasabb a mezőgazdasági, feldlgzóipari és építőipari ágazatkban tevékenykedő társas vállalkzásk aránya. Ugyanakkr igazán jelentős eltérés az előbbiekhez képest csak néhány nemzetgazdasági ág esetében tapasztalható. Dabasn a szállítási, raktárzási területen dlgzó cégek aránya körülbelül kétszerese a megyei járásközpntk és Pest megye értékének. A várs kedvező frgalmi helyzetének köszönhető az M5-ös autópálya közelsége, Budapest jó megközelíthetősége, hgy a lgisztikai tevékenységeket flytató vállalkzásk nagy számban választtták Dabast tevékenységük (székhelyük) helyszínének. Dabas nagybb arányban néhány szlgáltató ágazatt tekintve marad el a térségi átlagk (járásközpntk, Pest megye) értékétől. Ilyenek például az infrmáció, kmmunikáció, a szakmai, tudmánys, műszaki tevékenység, az adminisztratív és szlgáltatás támgató ágazatk vagy az ktatás, művészet és szórakztatás. A várs térségközpnti szerepére utal visznt az egészségügyi és szciális ellátásban tevékenykedő vállalkzásk magasabb aránya. A dabasi vállalkzásk gazdasági jellemzői (például jegyzett tőke stb.) biznys szempntból már reflektáltak a helyi gazdasági társaságk súlyára, méretjellemzőire, de ezt más szempntból világítják meg a regisztrált társas vállalkzásk létszám kategóriák szerinti megszlására vnatkzó adatk. A dabasi székhellyel rendelkező vállalkzásk több mint 90%-a 9 vagy ennél kevesebb főt fglalkztat. Arányaiban ez kevesebb, mint a pest megyei járásközpntk vagy a megye egészének átlaga. Dabas esetében ez a kifejezetten erős kis- és középvállalkzói szektrnak köszönhető. Mind a dabasi kisvállalkzásk (~7%), mind pedig a középvállalkzásk (~1%) aránya jóval magasabb, mint a kiemelt térségi átlagk. 250 főnél több fglalkztatttal rendelkező helyi székhelyű vállalat visznt nincs a vársban. 9. táblázat - Dabasi regisztrált társas vállalkzásk létszám kategória szerinti megszlása 2012-ben Megnevezés Regisztrált 0 és társas ismeretlen vállalkzás fő (%) összesen, db 1-9 fő (%) fő (%) fő (%) fő (%) fő (%) 500 és több fő (%) Dabas ,8 61,4 4,7 2,2 0,9 0,0 0,0 Pest megyei járásközpntk ,5 58,7 2,9 1,3 0,6 0,1 0,0 Pest megye ,8 58,5 2,8 1,3 0,6 0,1 0,0 Budapest ,9 53,0 2,9 1,4 0,7 0,1 0,1 Magyarrszág ,4 57,7 3,3 1,7 0,8 0,1 0,1 frrás: KSH, Tstar, 2012 A dabasi középvállalkzásk közül 100 főnél többet fglalkzat a DIEGO Kereskedelmi és Szlgáltató Kft., a Reálszisztéma Dabasi Nymda Rt., a takarmánygyártással fglalkzó VITAFORT Rt. és a vegyipari tevékenységet végző CHEMITAT Kft. Tvábbá jelentősebb szerepet vállal fel a helyi fglalkztatásból például a DAKÖV (Dabas és Környéke Vízügyi Szlgáltató) Kft., az árufuvarzási prfilú a FERRO-SPED 2000 Kft. vagy a METAL 99 Kft., amely fémszerkezet-gyártással fglalkzik. A kisebb vállalkzásk között megtalálhatók építőipari, illetve lgisztikai prfilú cégek, különféle vegyipari termékeket és szerszámgépeket gyártó üzemek, valamint kereskedelmi és szlgáltató tevékenységet flytató vállalkzásk. (Wellis) 55

56 A gazdasági szervezetek jellemzői, fntsabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése Dabas vársának és az ide települt gazdasági társaságk frrásszerzési képességeit több szempnt alapján érdemes megvizsgálni. Ezen jellemzők tvább árnyalják a település gazdasági helyzetéről, fejlesztési ptenciáljáról kialakítható képet. Az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között bnylíttt pályázatk közül Dabasn 87 prjekt kaptt támgatást. A megítélt támgatási összeg pedig meghaladta a 7 milliárd frintt. Ezen szempnt alapján a várs frrásszerző képessége igen jónak tekinthető térségi összevetésben, hiszen mind a 10 ezer főre jutó támgattt pályázatk száma (53), mind pedig az egy laksra jutó támgatási összeg (430 ezer Ft) jelentősen meghaladja Pest megye, valamint Dabas kistérségének átlagát. Az adatk pedig arra is utalnak, hgy több nagybb értékű fejlesztés is megvalósulhattt. Ezt támasztja alá, hgy a támgatást nyert pályázatk száma alapján a pályázati sikeresség körülbelül 50%-s, visznt az igényelt frrásmennyiség nagyjából 60%-át elnyerték dabasi szervezetek pályázatai. A as prgramzási időszakban a támgattt pályázatk legnagybb része a Közép-Magyarrszág Operatív Prgramhz tartzó knstrukciókból tudtt frrást szerezni. De Dabasn több prjekt is megvalósulhattt a Környezet és Energia Operatív Prgram és a Társadalmi Megújulás Operatív Prgram alintézkedéseihez köthetően. Ebben az időszakban Dabasnak sikeres ÁROP pályázat is vlt. 10. táblázat - Beérkezett és támgattt ÚMFT pályázatk Dabasn, Beérkezett pályázatk száma Támgattt pályázatk száma Igényelt támgatási összeg (Ft) Megítélt támgatási összeg (Ft) Összesen ÁROP 2 1 KEOP 12 5 KMOP TÁMOP frrás: palyazat.gv.hu A támgattt pályázatk számának megszlása a vállalkzási frmák, a gazdasági társaság típusai szerint jelentős eltérésekről tudósít Dabas, valamint tágabb térsége, Pest megye között. A Dabasi kistérség pályázati megszlásadatai nagyrész Dabast követik, hiszen a várs frrásszerzési súlya dmináns a kistérségen belül. Dabasn a 2007 és 2013 közötti prgramzási időszakban a támgattt pályázatk 55%- át különböző vállalkzási frmák nyerték el, míg Pest megyében ez az érték csaknem elérte a 65%-t is. Elsősrban a dabasi mikrvállakzásk visszafgttabb frrásszerzési tevékenységéből adódik ez a különbség. A vársban visznt a megyei átlagt mintegy 10 százalékpnttal haladta meg az államháztartásn belüli nnprfit szervezetek (például a helyi önkrmányzat) súlya a támgatást nyert pályázatk között. 11. táblázat - Támgattt pályázatk számának megszlása KKV besrlás szerint Dabasn,

57 Státusz Pályázatk megszlása Dabas (%) Pályázatk megszlása Dabasi kistérség (%) Pályázatk megszlása Pest megye (%) Belföldi természetes személy Mikrvállalkzás Kisvállalkzás Közép-vállalkzás Nem besrlható Nnprfit szervezet államháztartásn belül Nnprfit szervezet államháztartásn kívül Támgatási szempntból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartzó vállalkzás frrás: palyazat.gv.hu A as időszakban az Új Magyarrszág Fejlesztési Prgramhz kapcslódóan Dabasn a vállalkzói szféra pályázatai elsősrban a Közép-Magyarrszág Operatív Prgram alintézkedéseit érintették. A KMOP-s kiírásk mellett TÁMOP knstrukciókhz kapcslódó fejlesztési prjektek megvalósításában is részt vettek helyi gazdasági társaságk. A megítélt támgatásk összessége (és a pályázatk száma) alapján a valamilyen knkrét beruházással is járó technlógiai fejlesztést elősegítő prjektekhez kapcslódtt leginkább a dabasi vállalkzásk frrásszerző tevékenysége (mikr-, kis- és középvállalkzásk technlógiai fejlesztései, kmplex technlógiai beruházás). Ezek mellett vállalati flyamatmenedzsmentet támgató, minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetését segítő fejlesztések is megvalósulhattak KMOP knstrukciókból. Az átlags megítélt támgatási összeg nagysága alapján a beruházási jellegű prjektek elsősége nem egyértelmű. Egy-két-nagybb fejlesztési prjekt mellett jelentős vlt még ebben az időszakban a minőségirányítási rendszerek bevezetésére vagy a munkahelymegőrző támgatást képzéssel kmbináló TÁMOP prjektekre frdíttt támgatási összeg. 12. táblázat - Támgattt ÚMFT prgramk adatai, (vállalkzásk) Alintézkedés Pályázók száma Megítélt támgatás összesen (Ft) Átlags megítélt támgatási összeg (Ft) KMOP 1.2.1/A Mikr- és kisvállalkzásk technlógia fejlesztése KMOP ,-09/A Mikr-, kis- és középvállalkzásk technlógia fejlesztése KMOP Kmplex technlógiai beruházás a hátránys helyzetű kistérségekben induló vállalkzásk részére KMOP Vállalati flyamatmenedzsment támgatása KMOP Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványk bevezetésének támgatása

58 TÁMOP 2.3.3/A-09/2 Munkahelymegőrző támgatás képzéssel kmbinálva Összesen frrás: palyazat.gv.hu A 2007 és 2013 közötti időszakban a legnagybb támgatási összeget elnyert vállalkzói pályázatk Dabasn részben néhány aktívabb cég-cégcsprt frrásszerzési tevékenységéhez kapcslódnak. Ilyenek például a METAL 99 Fémszerkezetgyártó és Szlgáltató Kft. fejlesztései vagy a Wellis-csprt pályázatai, amelyek több támgatási knstrukcióban is sikeresek vltak. Ezeken kívül tvábbi vállalkzásk technlógiai fejlesztései (KING STONE CHEMICALS Vegyipari és Kereskedelmi Kft., PATENT-BAU Építőipari Kivitelező és Szlgáltató Bt., TÜZÉPKER Kereskedelmi és Szlgáltató Kft.) vagy eszközbeszerzései (D-PACK Gyártó, Szlgáltató és Kereskedelmi Kft., ADING-H Kereskedelmi és Szlgáltató Kft.) említhetők a legnagybb helyi vállalkzói (uniós támgatás elnyert) fejlesztések között. Dabasn a legnagybb prjektösszegű fejlesztéseket a várs önkrmányzata hajttta végre a as prgramzási időszakban ÚMFT frráskból. (A megvalósult fejlesztések felsrlását a vársrészeket bemutató fejezet tartalmazza.) Egyenként is több százmillió frints támgatást nyertek többek között az önkrmányzat vársközpnt rehabilitációt szlgáló, a helyi szakrvsi rendelőintézet fejlesztést célzó, óvdaépítést támgató vagy a térségi integrált szakképző közpnt szakmai fejlesztését megvalósító prjektjei. Ezen kívül száms önkrmányzati kezdeményezésű infrastrukturális beruházás (út- és kerékpárút fejlesztések) és intézményi fejlesztés is támgatást nyert ez idő alatt. Az utóbbi években az európai uniós frrásk mellett más támgatási lehetőségeket is igénybe vett. Így hazai frráskból valósulhattt meg az ifjúsági tábrztatás flyamats fejlesztése vagy a Lurkó Óvda bővítése. Az önkrmányzati saját frrásk egy része a támgattt fejlesztések önrészét biztsítja, más részét az önkrmányzati vagyn gyarapítására, tervezésre és kisebb léptékű beruházáskra frdítják. A várs fejlesztései a települési épített és természeti környezet fenntartásán, az intézmények és az infrastruktúra flytns fejlesztésén túl azt a célt is szlgálják, hgy Dabas újra tudja pzícinálni diverzifikálódó gazdaságát. Ezt alapzza meg, hgy a vársvezetés egy 3D bemutató- és fejlesztőközpnt, valamint inkubátrház létesítését is tervezi, magas hzzáadtt értékű szektrkban (infrmációs és kmmunikációs technlógiák, kreatív iparágak) tevékenykedő vállalkzásk bevnzása érdekében. 58

59 A gazdasági versenyképességet beflyásló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Dabas gazdaságának versenyképességét beflyásló tényezők között a vállalkzási környezet sajátsságain túl lyan faktrk is jelentős szerepet kapnak, mint a humán tőke minősége a munkaerőként is számn tartható népesség képzettségi jellemzői alapján. E tekintetben Dabas kifejezetten kedvezőtlen helyzetben van, összevetve más Pest megyei járásközpntkkal, illetve a megye egészével. A legalább érettségit biztsító középfkú végzettséggel rendelkező népesség aránya csupán a 17,6%-t érte el 1990-ben. Ezzel a várs jelentősen elmaradt az akkr térségi átlagktól ig egyenletes és visznylag gyrs tempóban növekedett a középfkú végzettségűek aránya Dabasn, aznban a megye más részeinek még gyrsabb fejlődésével nem tudtt lépést tartani, számttevő közeledés e húsz éves időszak adatait nézve nem figyelhető meg. Hasnlóképpen lehet nyilatkzni az egyetemi és főisklai végzettséggel rendelkezők arányáról, és az ezzel kapcslats időbeli trendekről re ugyan Dabasn már elérte a felsőfkú képzettségűek aránya a 12,5%-t, de ugyanebben az időtávban más járásközpntkban, illetve Pest megye egészében az ugyanezen mutatót jellemző gyarapdás skkal intenzívebb vlt, főleg a 2000-es évtized alatt. Ugyanakkr Dabas nem csak a térségi képzettségi átlagértékekhez visznyítva mutat lemaradást: a pest megyei járásközpntk rangsrában minden mutató és minden vizsgált időpnt alapján ez a várs állt az utlsó helyen (vagy az utlsó helyek egyikén). Ezek alapján elmndható, hgy a laksság kedvezőtlennek tekinthető képzettségi visznyai miatt Dabas versenyképességi hátrányba is kerülhet településtársaival szemben (például, ha egy letelepedni kívánó vállalat telephely-választási döntését az beflyáslja, hgy nem talál megfelelő minőségű munkaerőt a vársban). A csak lassan javuló képzettségi szerkezet arra is utal, hgy a várs nem tudja megtartani a magasabb képzettségű szakembereket. Ez a miatt is kedvezőtlen flyamat, mivel Dabas isklavárs is a vársban több (térségi szerepkörű) általáns- és középiskla, illetve szakképző intézmény működik, így az intézményi feltételek fejlesztésével lehetőség nyílna a prbléma rvslásáhz helyben hzzájárulni (pl. helyi fglalkztatási igényekhez jbban igazdó szakképzési rendszer). 13. táblázat - Dabas képzettségi visznyainak váltzása, Területi szint Középfkú végzettségűek a 18-x népesség arányában (%) Egyetemi, főisklai végzettségűek a 25-x népesség arányában (%) Dabas 17,6 27,0 39,7 5,5 7,4 12,5 Pest megyei járásközpntk 29,2 41,9 55,1 9,8 13,9 21,9 Pest megye 24,0 37,5 51,5 7,3 11,7 19,8 Budapest 45,1 58,7 69,9 19,0 23,8 34,1 Magyarrszág 29,2 38,2 49,0 10,1 12,6 19,0 frrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001, 2011 Hgy a dabasi fglalkztattt laksk milyen ágazatkban, és milyen státuszú fglalkzáskban dlgznak, szintén hatással lehet a várs gazdaságának versenyképességére, hiszen ez a vizsgálati szempnt arról is 59

60 tudósít, hgy mennyire diverzifikált a munkaerő megszlása (képzettség, tevékenységi kör szerint). Ezen fglalkzási jellemzők alapján elmndható, hgy 2012-ben Dabasn a fglalkztattt laksság több mint ötöde szakképzettséget nem igénylő munkákat láttt el. Nem ilyen magas, de Dabas fglalkztattt laksságának 10%-át meghaladó részesedés jellemezte ezen kívül a szlgáltatási jellegű és az egyéb felsőfkú vagy középfkú képzettséget igénylő fglalkzáskat, illetve a gépkezelői, összeszerelői és járművezetői, valamint az ipari és építőipari területeken dlgzók arányát. Dabas fglalkztatási rétegződését Pest megye vagy a megyei járásközpntk átlagáhz hasnlítva szembetűnő, hgy a vársban skkal kisebb a magasabb képzettséget igénylő, magasabb státuszú fglalkzási kategóriák aránya. Ugyanakkr több esetben kifejezetten magas az alacsnyabb végzettséget igénylő fglalkzási típusk aránya. Különösen kirívó a szakképzettséget nem igénylő fglalkzásk 20%-s aránya, amely nem csak a megyén belül, de rszágsan is magasnak tekinthető. Mindez tvábbi kedvezőtlen adalékkal szlgálhat Dabas versenyképességi tényezőinek értékeléséhez. 14. táblázat - Fglalkzási rétegződés Dabasn 2012-ben Fglalkzás (FEOR 1. jegy alapján) Dabas Pest megyei járásközpntk Pest megye Budapest Magyarrszág Fegyveres fglalkzásai, % Gazdasági törvényhzók, % szervek vezetők, 0,6 0,7 0,7 0,5 0,8 7,7 9,9 9,5 12,1 7,6 Felsőfkú képzettség önálló alkalmazását igénylő fglalkzásk, % Egyéb felsőfkú vagy középfkú képzettséget igénylő fglalkzásk, % 8,3 14,4 12,9 20,0 13,0 14,0 17,1 16,3 19,3 15,1 Irdai és ügyviteli fglalkzásk, % Szlgáltatási fglalkzásk, % Mezőgazdasági erdőgazdálkdási fglalkzásk, % jellegű jellegű és jellegű 8,0 8,9 8,7 10,3 7,4 14,7 15,2 15,3 14,2 13,7 1,2 0,4 0,6 0,2 1,0 Ipari és építőipari fglalkzásk, % 10,9 9,2 9,5 6,3 10,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, % 13,6 9,2 9,9 4,8 11,4 Szakképzettséget nem igénylő fglalkzásk, % 20,9 15,1 16,5 12,5 19,3 Összesen, fő (100%) frrás: Nyugdíjbiztsítási Igazgatóság adatszlgáltatása a járulékfizetőkről, 2012 Dabas gazdasági versenyképességének egy másik lehetséges és figyelemre érdemes tényezője a várs frgalmi helyzete, ami a gazdasági szereplők számára fnts piack elérhetőségét határzza meg. Dabas 60

61 már kívül esik a budapesti agglmeráció területén, aznban távlsága a fővárstól nem jelentős (50 kilméter a budapesti belvársig). A kedvező piaci elérhetőség, mint telephely-választási tényező a várs gazdasági pzícióját erősítheti. Emellett Dabas gazdasági pzíciója szempntjából előnyösnek tekinthető az M5-ös autópálya közelsége. Bár a település nem közvetlenül az autópálya mellett fekszik, a legközelebbi autópálya-csmópntk (Inárcs és Újhartyán) egy 10 kilméteres úttal elérhetők. Az autópálya és a vele párhuzams 5-ös számú főút teremt kapcslatt az Alföld déli része és az rszág középső területei, valamint a fővárs között. Az útvnal megyeszékhelyeket fűz fel (Kecskemét és Szeged), és elsődleges közúti kapcslattal szlgál Szerbia és Rmánia irányába. Az M5-ös autópálya része a TEN-hálózatnak is, fnts tranzitflysó Nyugat-Európa (elsősrban Németrszág) és a délkelet-európai, balkáni államk között. Dabasn vasútvnal is áthalad. A Budapestet Kecskeméttel összekötő 142-es vnal aznban sem a személyszállításban, sem a teherfrgalmban nem tölt be jelentős szerepet. Ráadásul a vasúti frgalm a mellékvnal Lajsmizse Kecskemét közötti szakaszán szünetelt is 2007 és 2010 között. Dabas versenyképességének értékelése szempntjából nem megkerülhető tényező a település kutatási, fejlesztési és innvációs képessége. A várs gazdasági helyzetének többféle szempntrendszert figyelembe vevő elemzése száms adalékkal szlgálhat e versenyképességi tényezőről is például a gazdasági szektrk súlyának, a munkaerő fglalkzási csprtjainak vagy a laksság képzettségi visznyainak értékelésén keresztül. Dabas ebből a szempntból nincs kedvező helyzetben: a tudásintenzív gazdasági ágazatk súlya alacsny a vársban, és a népesség képzettségi visznyai sem jók. A K+F tevékenységről ugyanakkr csak egy szélesebb térségi körben (Pest megyére vnatkzóan) állnak rendelkezésre pnts adatk és infrmációk. Ez alapján a várs tágabb környezete (a megye egésze) kiemelkedően jó pzícióban van az rszágn belül K+F kapacitásait illetően. Aznban a várs elsősrban abban érdekelt, hgy helyben tudja növelni gazdaságának versenyképességét magas színvnalú gazdasági tevékenységek bevnzásával. Így például a dabasi ipari park számára is fnts fejlesztési cél, hgy innvatív, technlógia-intenzív, magas K+F ptenciállal rendelkező cégeket vnzzn a vársba. A jelenlegi innvációs ptenciál biznys szegmenseinek megjelenítésére alkalmasak a szabadalmi bejelentések településekre vnatkzó adatai. Ezen versenyképességi szempntt figyelembe véve Dabas helyzete igen kedvezőtlen, hiszen a szabadalmi bejelentések laksra vnatkztattt száma 2009 és 2012 között mindössze 1,21 vlt (összesen körülbelül 2 szabadalmi bejelentés a négy év alatt). Ez pedig mind a pest megyei járásközpntk, mind pedig a megye egészének hasnló értékétől messze elmarad. Tvább árnyalja ezt a képet, hgy ebben az időszakban nem is akadt dabasi kezdeményezésű, megadtt szabadalmi bejelentés. 15. táblázat - Szabadalmi bejelentések és megadtt szabadalmi bejelentések száma Dabasn a időszakban Település Szabadalmi bejelentés tízezer laksra ( ) Megadtt szabadalmi bejelentés tízezer laksra ( ) Dabas 1,21 0,00 Pest megyei járásközpntk 2,87 0,49 Pest megye 3,27 0,37 Budapest 6,86 1,69 Magyarrszág 2,74 0,52 frrás: Szellemi Tulajdn Nemzeti Hivatala adatszlgáltatása

62 Ingatlanpiaci visznyk (kereslet-kínálat) Dabasn a 2011-es népszámlálás lakásösszeírása mintegy 6500 lakóingatlant vett nyilvántartásba. A 6015 laktt lakás és üdülő mellett 542 darabra tehető a nem laktt lakásk száma. Arányaiban ez a dabasi lakásállmány némileg több mint 8%-ának felel meg, ami nem nagyn tér el a térségi visznyítási alapt képző pest megyei települések, illetve járásközpntk átlagától kevéssel alatta marad. A dabasi lakásk 98%-a magánszemélyek tulajdna. Az egyéb tulajdnsi típusk mellett mindössze 44 lakóingatlan áll a várs önkrmányzatának tulajdnában, ami arányaiban jóval kevesebb (kb. fele), mint más pest megyei járásközpntk esetében, de a megyei átlagt sem éri el. 16. táblázat - Dabas lakásainak főbb jellemzői Területi egység neve Laktt lakás Nem laktt lakás Lakás és laktt üdülő együtt Magánszemély tulajdna Önkrmányzati tulajdnú 1960 előtt épült lakásk aránya (%) között épült lakásk aránya (%) között épült lakásk aránya (%) 2001 után épült lakásk aránya (%) Dabas ,6 37,9 27,7 15,8 Pest megyei járás közpntk ,0 35,5 26,1 18,4 Pest megye ,9 32,3 26,3 18,5 Budapest ,0 30,2 17,3 11,6 Magyarrszág ,4 36,2 21,7 9,7 frrás: KSH, Népszámlálás, 2011 A legutóbbi népszámlálás infrmációi alapján Dabas legtöbb lakása (a jelenlegi lakóingatlank 38%-a) az 1960 és 1980 közötti időszakban épült, ami egybeesett a település népességgyarapdásának legdinamikusabb időszakával. Összességében az 1980 előtt épült lakásk aránya meghaladja az 55%-t, ami megfelel a pest megyei átlagértékeknek (települések, járásközpntk) és 2001 között építették Dabasn a jelenlegi lakásk 27,7%-át. Ebben az időszakban valószínűsíthetően a helyi laksság építési kezdeményezéseiről dminálhattak, hiszen például az 1980-as évtized vlt Dabasn a lakásépítések leglendületesebb periódusa, míg a népesség száma jelentősen nem gyarapdtt ezen évek alatt. A 2000 utáni évek adatai azt mutatják, hgy bár az új lakásk aránya a vársban nem éri el a térségbeli járásközpntk vagy Pest megye átlagát, de a budapesti agglmeráció területén kívül eső Dabasn is lendületet kaptt a lakásállmány bővülése, megújulása. 62

63 35. ábra - A dabasi lakásk megszlása lakásméret kategóriák szerint frrás: KSH, Népszámlálás, 2011 A dabasi lakóingatlank átlags alapterülete 88 m 2. Ezzel a várs lakásállmánya Érd és Pilisvörösvár mellett a legnagybb átlags lakásméretet mutatja a pest megyei járásközpntk közül. Nemcsak az átlags alapterület, de a lakásméret kategóriák megszlása is jelzi, hgy Dabasn a nagybb méretű lakóingatlank elterjedtek. A várs lakásainak 85%-a 60 m 2 -nél nagybb alapterületű, míg 40 m 2 -nél kisebb méretű lakás alig található a településen. Ezen jellemzőket jól szemlélteti Dabas vársképe és településszerkezete is. A várs jelenlegi szerkezete nem egy rganikus fejlődés eredménye: a jelenlegi település négy falu (Gyón, Alsódabas, Felsődabas és Sári), valamint két tanyacsprt összecsatlásával alakult ki. A krábbi falusias (kertvársias) környezet javarészt megmaradt, a szabadn álló családi házas beépítés dminálja a vársképet mindez garantálja a lakóingatlank jellemzően nagy méretét is (nagy alapterületű, ill. többgenerációs lakóépületek). Így nem meglepő, hgy Dabasn a 4 és több szbás lakásk aránya meghaladja a 26%-t, ami nem skkal marad el a megyei járásközpntk átlagától. Dabasn a kisebb lakásméret kategóriák alacsny aránya azt is jelzi, hgy a vársban nem terjedt el a telepszerű, illetve a társasházas beépítési frma. Ezt közvetlenül is megerősíti az épületek lakásszámára vnatkzó statisztikai adat. A 4 10 és a 11 X lakáss épületek együttes aránya sem éri el Dabasn a 1,5%- t, ami jelentősen alulmúlja a pest megyei járásközpntk átlagát, de nem éri el még a Pest megye összes településére vnatkztattt átlagértéket sem. A dabasi lakásk több mint 90%-a tekinthető összkmfrtsnak vagy kmfrtsnak. A vársban az összkmfrts lakásk aránya alacsnyabb, a kmfrts lakáské magasabb, mint a térségi (járásközpnt, megye) átlag. A félkmfrts és kmfrt nélküli lakásk aránya együttesen meghaladja a 8%-t, ami a pest megyei járásközpntk átlagáhz visznyítva kedvezőtlenebb képet mutat. De a két mutatószám egyenkénti értéke is nagybb lakáskmfrtbéli hiánysságkat mutat Dabasn. Ahgy az a kmfrt nélküli lakáskra vnatkzó adatból is következik, Dabasn körülbelül 5%-ra tehető azn lakásk aránya, amelyekben nincs fürdőszba. Ugyanakkr a várs lakóingatlanainak egy jó része több fürdőszbával is rendelkezik. Ennek eredőjeként adódik, hgy Dabasn 100 lakásra 106 fürdőszba jut, ami a pest megyei járásközpntk és egyéb települések hasnló értékéhez visznyítva szintén kedvezőtlenebb képet fest a várs lakásállmányának minőségi jellemzőiről. 63

64 17. táblázat - Dabas lakásainak főbb minőségi jellemzői Területi egység neve Száz laktt lakásra és laktt üdülőre jutó lakó 4 és több szbás lakásk aránya (%) 100 lakásra jutó fürdőszbák száma Összkmfrts lakásk aránya (%) Kmfrts lakásk aránya (%) Félkmfrts lakásk aránya (%) Kmfrt nélküli, szükség és egyéb lakásk aránya (%) 4 10 lakáss épületek aránya (%) 11 X lakáss épületek aránya (%) Dabas , ,3 36,4 3,5 4,7 1,0 0,4 Pest megyei járásközpntk , ,5 26,0 2,5 3,9 2,5 1,5 Pest megye , ,0 26,3 2,8 4,9 1,4 0,6 Budapest , ,8 25,3 1,8 2,1 9,3 11,6 Magyarrszág , ,4 31,3 2,9 6,4 2,1 2,2 frrás: KSH, Népszámlálás, 2011 A dabasi lakáspiact érintő biznys trendekről közvetíthet az ingatlanárak hsszabb időtávra kiterjedő vizsgálata. A 2000-es évek elején a lakásk átlags négyzetméterára csak kevéssel haladta meg a 100 ezer frintt. Ezzel a dabasi ingatlanárak jelentősen elmaradtak a pest megyei átlagtól, amely már ekkr megközelítette a 200 ezer frint/m 2 -t és 2005 között a vársban meredeken emelkedett a lakóingatlank átlags négyzetméterára, elérve a pest megyei átlagértéket is. A 2010-es évekig Dabas és Pest megye más településeinek átlag ingatlanárai hasnló tartmányban mzgtak. Dabas lakáspiaca visznt csak néhány éves késéssel reagált a gazdasági válságt követő keresletcsökkenésre, a négyzetméterenkénti átlagárak 2012-ig stabilan tarttták magukat a 200 ezres szint közelében, mikr Pest megyében összességében már csökkenő árakat lehetett tapasztalni. A vársi lakáspiac jellemzőit természetesen nem csak a keresleti tényezők, hanem a kínálat jellemzői is beflyáslják. A lakóingatlank közül a mdern, újabb építésű társasházi lakásk négyzetméterenkénti átlagára a legmagasabb, míg ettől jelentősen elmaradnak a családi házak és panellakásk fajlags árai. Egy Dabas méretű település ingatlanpiacát jelentősen beflyáslják a kisebb mzgásk, kínálati összetételt érintő váltzásk. Például 2015 februárjában mindössze egy panellakás vlt a piacn, míg a családi házak átlagárait lyan szélsőségek alakíttták, mint a 3,7 milliós értékű félkész falazat vagy a 70 milliós, 300 m 2 alapterületű ház. 64

65 36. ábra - Az eladó dabasi lakóingatlank átlagárának váltzása 2003 és 2013 között frrás: Az önkrmányzat gazdálkdása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyngazdálkdás, gazdasági prgram Az önkrmányzatk gazdálkdását a évi CLXXXIX., Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló önkrmányzati törvény, a évi CXCV. törvény az államháztartásról, az aktuális éves költségvetési törvény és az önkrmányzatk éves költségvetéssel kapcslats és egyéb rendeletei (gazdasági prgram, vagyngazdálkdási terv stb.) együttesen szabályzzák ban a helyi önkrmányzatk költségvetésének szerkezete jelentősen átalakult több szabályzási módsítás hatására. Dabas számára ez a következőket jelentette: 2013 januárjától felálltak a járási hivatalk, így az önkrmányzat és a plgármesteri hivatal feladatai jelentősen átrendeződtek. Az államigazgatási feladat- és hatáskörök nagybb része a helyi önkrmányzattól a járási krmányhivatalkhz került. A évtől a nrmatív finanszírzást felváltó feladatfinanszírzás keretében az általáns működéshez és ágazati feladatkhz kapcslódó állami támgatáskból származó bevétel csak a kötelezően ellátandó feladatkra frdítható, így az önkrmányzat által önként vállalt feladatkat (Dabasn például a szakrvsi rendelőintézet fenntartása) más bevételi frráskból kellett finanszírzni. A dabasi isklák (általáns isklák, középisklák, művészeti iskla) fenntartása átkerült az Klebelsberg Intézményfenntartó Közpnthz. A várs aznban tvábbra is szerepet vállalt ezen ktatási intézmények működtetésében től kezdődően ment végbe Magyarrszágn az önkrmányzatk adósságknszlidációja. Először a megyei önkrmányzatk adósságát rendezték, majd 2012-ben az 5000 főnél kisebb 65

66 laksságú települések kerültek srra ban pedig az 5000 fő feletti települések adósságállmányának 35 75%-át vette át a közpnti költségvetés. A Dabas és a Magyar Államkincstár közötti megállapdás alapján a település adósságának 50%-át vállalta át az állam tól a helyi önkrmányzat számára átengedett bevételek közül a gépjárműadó 60%-át közpntsíttta az állam, és a krábban még részben helyben maradó személyi jövedelemadó immár teljes mértékben a közpnti költségvetés része lett. Dabas Várs Önkrmányzatának költségvetési bevételei közözött évente az egyik legjelentősebb tételt az önkrmányzat működési támgatásai jelentik. Ezen önkrmányzati feladatellátással összefüggő állami támgatásk között a legnagybb súlya az önkrmányzat köznevelési feladatait és általáns működését támgató bevételi összegeknek van, de kmly tételt jelentenek a működési célú közpntsíttt előirányzatk és a szciális és gyermekjóléti feladatk jgcímén érkező támgatásk is. A működési támgatáskhz hasnló nagyságrendű bevételt jelentenek az államháztartásn belülről (az Országs Egészségbiztsítási Pénztárból) származó működési támgatásk és az önkrmányzat saját bevételei közé srlható különféle közhatalmi bevételek is. A táblázatban utóbbiak között szerepelnek a 2012-es évre azk az átvett pénzeszközök is (gépjárműadó, SzJA helyben maradó része), amelyeket a következő évtől közpntsíttt az állam. Ennek köszönhetően figyelhető meg 2012 és 2013 között utóbbi tétel esetében a körülbelül 50%-s visszaesés. A tvábbi saját bevételek közül a kisebb jelentőségű felhalmzási bevételek (önkrmányzati ingatlank, egyéb vagyntárgyak értékesítése) mellett a működési bevételek (szlgáltatásk ellenértéke, ellátási díjak, ÁFA stb.) képviselnek nagybb bevételi súlyt. A felhalmzási célú pénzeszközök (pl. európai uniós fejlesztési támgatásk) is több százmilliós (milliárds) tételt jelenthetnek az önkrmányzat számára az adtt évtől függően. 18. táblázat - Dabas önkrmányzatának költségvetési bevételei 2012 és 2015 között Bevételi jgcímek (ezer frint) * 2014* 2015 Önkrmányzat működési támgatásai Helyi önkrmányzatk működésének általáns támgatása Önkrmányzatk egyes köznevelési feladatainak támgatása Önkrmányzatk szciális és gyermekjóléti feladatainak támgatása Önkrmányzatk kulturális feladatainak támgatása Működési célú közpntsíttt előirányzatk Működési célú támgatásk államháztartásn belülről Felhalmzási célú támgatásk államháztartásn belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmzási bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmzási célú átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek összesen *Az év flyamán módsíttt előirányzatkkal számlva frrás: Önkrmányzati adatszlgáltatás a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról 66

67 A várs önkrmányzata számára tekintélyes összeget jelentenek a helyi adók, a gépjárműadó és az egyéb közhatalmi bevételek, amelyek évi millió frinttal járulnak hzzá a költségvetés bevételi ldaláhz. A helyi adónemek közül önmagában a legjelentősebb tételt az iparűzési adó képezi. Dabasn évről-évre emelkedik az iparűzési adóból beflyó összegek nagysága az érintett vállalkzásk számának és teljesítőképességének bővülése nymán, így az önkrmányzat által a költségvetésbe tervezett értékek is egyre magasabbak. Krábban több százmilliós adótételt jelentett a várs számára a gépjárműadó. A as részleges közpntsítás miatt az elmúlt években Dabas már csak egy kisebb összeggel (~80 millió frint) rendelkezhet utóbbi frrásból. Évek óta stabil bevételt jelentenek visznt a helyi adók között az építményadó és a magánszemélyeket terhelő kmmunális adó. A közhatalmi bevételeket a kisebb, néhány milliós tételek az idegenfrgalmi adó, a talajterhelési díj és a különböző pótlékk és bírságk egészítik ki. 19. táblázat - Helyi adók és egyéb közhatalmi bevételek Dabasn 2009 és 2015 között Gépjárműadó (e Ft) Építményadó (e Ft) Kmmunális adó (e Ft) Iparűzési adó (e Ft) Idegenfrgalmi adó (e Ft) Talajterhelési díj (e Ft) Pótlék, bírság (e Ft) Összesen (e Ft) * n/a * n/a frrás: önkrmányzati adatszlgáltatás a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról *2014 és 2015 esetében tervezett érték Dabasn az önkrmányzat költségvetésének kiadási ldalán éves szinten 2 2,5 milliárd frints tételt jelentenek a kötelező és önként vállalt feladatk ellátását szlgáló működési költségvetés ráfrdításai. Ezek közül a különböző dlgi kiadáskra és személyi juttatáskra frdíttt kiadásk aránya a legmagasabb, de a munkaadókat terhelő járulékk (és a szciális hzzájárulási adó), valamint az egyéb működési célú kiadásk is körülbelül millió frints költséget jelentenek Dabas számára. Ebből a szempntból hztt váltzást a 2013-as év, amikr átszerveződtek az önkrmányzatk feladat- és hatáskörei. Így többek között a fenntartói feladatk közpntsításával a közktatási intézmények személyi és járulékkiadásai már nem a dabasi önkrmányzatt terhelik. Ugyanakkr ezen intézmények dlgi kiadásainak fedezésével a várs tvábbra is részt vesz a működtetésben. Az évenkénti beruházásk és fejlesztések összegétől függően váltznak Dabasn a felhalmzási költségvetés kiadásai, amelyek néhány százmilliós, de az utóbbi évekre jellemző módn 1,5 2 milliárd frints tételt is jelenthetnek. A beruházásk között legnagybb súllyal az európai uniós és egyéb finanszírzású prjektek megvalósítási költségei szerepelnek, kisebb a jelentősége az egyéb jellegű beruházásknak (például ingatlanvásárlás). Dabas önkrmányzata az elmúlt években százmilliós nagyságrendű költségvetési tartalékt is elkülönített. 67

68 20. táblázat - Dabas önkrmányzatának költségvetési kiadásai 2012 és 2015 között Kiadási jgcímek (ezer frint) * 2014* 2015 Működési költségvetés kiadásai Személyi juttatásk Munkaadókat terhelő járulékk és szciális hzzájárulási adó Dlgi kiadásk Ellátttak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadásk Felhalmzási költségvetés kiadásai Beruházásk Ebből EU-s frrásból megvalósuló beruházás Felújításk Ebből EU-s frrásból megvalósuló felújítás 0 0 Egyéb felhalmzási kiadásk Tartalékk Költségvetési kiadásk összesen frrás: Önkrmányzati adatszlgáltatás a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról *Az év flyamán módsíttt előirányzatkkal számlva Dabas Várs Önkrmányzatának a 2011 és 2014 közötti időszakra vnatkzó gazdasági prgramja a település által elláttt feladatk minőségének javítását és a lakssági ellátás színvnalának emelését jelölte meg átfgó célként. (A gazdasági prgram részleteiben a as fejezetben kerül bemutatásra.) A gazdasági prgram megvalósulása érdekében a dabasi önkrmányzat a legfntsabb feladatnak a megszerzett vagynnal történő gazdálkdást, valamint az önkrmányzati vagyn állagának és értékének megőrzését tekinti. A várs vagyngazdálkdási feladatait az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, a Nemzeti vagynról szóló évi CXCVI. törvény 7. -a és a Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a alapján Dabasn a 16/2013. (V.01.) az önkrmányzat vagynáról és a vagyngazdálkdás szabályairól hztt önkrmányzati rendelet szabályzza. A vagyngazdálkdással kapcslats legfntsabb alapelv, hgy az önkrmányzat által bármilyen vagyntárgy hasznsítása (például ingatlanmegsztás, értékesítés vagy vásárlás) csak úgy történhet, hgy annak bevétele, annak hatása csak pzitív irányba mzdíthatja el a várs vagynát. A várs vagynának gyarapítása nem csak elvként, hanem célként is megjelenik. Ennek egy lehetséges frrását a helyben maradó adókból keletkező bevétel jelentheti, amit a várs fejlesztésére kell felhasználni. A vagyngazdálkdási célkkal és elvekkel összhangban Dabas évre vnatkzó rövidtávú vagyngazdálkdási terve a következőket határzta meg: Az önkrmányzati vagynnal mint a nemzeti vagynnal felelős módn, rendeltetésszerűen kell gazdálkdni 68

69 A vagyngazdálkdás feladata az önkrmányzat teherbíró képességéhez igazdó, elsődlegesen a közfeladatk ellátásáhz és a mindenkri társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékny és költségtakaréks működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznsítása, gyarapítása, tvábbá a feleslegessé váló vagyntárgyak elidegenítése Az önkrmányzati vagynfejlesztés (létrehzás, bővítés, felújítás) céljait a Képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendelet határzza meg Az önkrmányzati vagyn hasznsításának alternatívái: az önkrmányzati vagyn alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztsítása, hasznsításának célja a kötelező és önként vállalt feladatk hatékny és eredményes ellátása. A hasznsítás frmái: a. A feladatk ellátásáhz nem szükséges vagyn elidegenítése b. Ezek használatba adása, bérbe adása c. Önkrmányzati vagyntárgyakkal vállalkzási tevékenység flytatása Az önkrmányzat vagynelemeiben bekövetkező váltzáskat az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet és az ezt megalapzó beszámló rögzíti. Az önkrmányzati vagyn mérleg szerinti alakulását a csökkenési ldaln a jgszabályi módsulásk miatti váltzásk mellett az értékcsökkenés, ingatlan átadás, ingatlan értékesítés és a bnttt ingatlank alakítják. A vagyngyarapdás ldalt pedig a felújításk, beruházásk, ingatlan vásárlás, részesedések vásárlása alktják. Az önkrmányzat tulajdnában álló vagynelemeket (építmények, ingatlank, utak, közművek, részesedések gazdasági társaságkban) a as vagynrendelet és az önkrmányzat 2014-es SzMSz rendelet mellékletei srlják fel Az önkrmányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A krábbi, 2008-as Integrált Vársfejlesztési Stratégia elfgadása után hztt vársfejlesztési rendelet (Dabas Várs Önkrmányzatának 39/2009. (VIII.11.) rendelete a vársfejlesztési és vársrehabilitációhz kapcslódó feladatkról) határzza meg az önkrmányzat által ellátandó vársfejlesztési és rehabilitációs feladatk körét. Ezen feladatk: A vársfejlesztési és rehabilitációs akcióterületen ellátandó önkrmányzati közszlgáltatási feladatk: településfejlesztés; településrendezés; épített- és természeti környezet védelme; lakás- és ingatlangazdálkdás; közterületrendezés és-fejlesztés A szciális vársrehabilitáció akcióterületén ellátandó közszlgáltatási feladatk (az előbbi pntban felsrltak mellett): gndskdás a közbiztnság helyi feladatairól; közreműködés a helyi fglalkztatás megldásában; az óvdáról, az alapfkú nevelésről, ktatásról, az egészségügyi, a szciális alapellátásról, valamint a gyermekjóléti és ifjúsági feladatkról való gndskdás; közösségi tér biztsítása; közművelődési tevékenység; a nemzeti és etnikai kisebbségek jgai érvényesítésének biztsítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése; a laksság önszerveződő közösségei tevékenységének támgatása, együttműködés a közösségekkel 69

70 Az akcióterületek fejlesztési srrendjének, valamint az ellátandó közszlgáltatási feladatk körének meghatárzása, amit a Képviselő-testület állapít meg Ugyanezen rendelet jelölte ki Dabas vársfejlesztő társaságát, ami a széleskörű településüzemeltetési feladatkat is ellátó önkrmányzati tulajdnú DASZOFE Nnprfit Kft. lett. A Kft.-n belül a tényleges vársfejlesztési feladatkat a Vársfejlesztő Divízió végzi. A vársfejlesztő társaság ez irányú fő tevékenysége: az IVS-ben meghatárztt fejlesztési elképzelések gndzása, a szükséges előzetes tervek elkészítése, valamint javaslatk megfgalmazása, a felmerülő prblémák kezelése; a vársrehabilitációs feladatk keretében az Akcióterületi Tervek kmplex előkészítése és megvalósítása; a várs IVS-éhez kapcslódó, valamint egyéb, a várs fejlődését elősegítő pályázati és prjektlehetőségek feltárása, illetve azk lehetséges összehanglása; innvációs, valamint kutatás-fejlesztési tevékenység. Dabas Várs Önkrmányzatának településfejlesztési tevékenységét a Gazdasági Bizttság munkája is segíti. A Bizttság a költségvetés ellenőrzésével és végrehajtásával, az önkrmányzati beruházásk és felújításk előkészítésével és véleményezésével, az önkrmányzati ingatlank hasznsítási kérdéseinek kidlgzásával, valamint a területfejlesztési elképzelések, tervek kialakításában való részvétellel járul hzzá a vársfejlesztési feladatk ellátásáhz. Az önkrmányzati intézmények közül Dabas Várs Plgármesteri Hivatalának több alegysége is érintett tevékenysége révén a település-/vársfejlesztéssel kapcslats feladatkban. Ilyenek többek között a Gazdasági Irda és ezen belül is a Vársfejlesztési Irda, illetve a Műszaki Irda Gazdaságfejlesztési tevékenység 2011-ben hztt rendelet (18/2011. (III. 3.) önkrmányzati rendelet) az Önkrmányzat január 1-től december 31-ig terjedő időszakra szóló gazdasági prgramjáról. A gazdasági prgram célja, hgy javítsa a település kötelező feladatainak ellátását és a laksság ellátási színvnalát. A gazdasági prgram végrehajtásával kapcslatban a következő kiemelt feladatk fgalmazódtak meg (2. ): A gazdaság helyi szereplői számára a versenyképességet támgató, innvációt szlgáló szabályzó rendszer megalktása A település kulturális értékeinek és természeti kincseinek fkztt védelme Az infrastruktúra tvábbi fejlesztése, különös tekintettel az intézményi és hivatásfrgalmi közlekedési, csapadék és belvíz-elvezetési infrastruktúrára A környezetkultúra javítása, a településesztétikai kultúra fejlesztése Az intézmények kihasználtságának javítása A családalapítás, gyermekvállalás elősegítése Az idősek életkörülményeinek, biztnságának javítása Lakásépítési hitelfeltételek miatt nehéz helyzetbe került családk krízis helyzetből való kitörésének segítése az állami intézkedésekkel összhangban A tudmányk, művészetek, sprt területén tehetségkutatás, kivételes képességű gyerekek, fiatalk, felnőttek menedzselése 70

71 A vársban a közösségépítés fkzása, civil szervezetek aktív működésének segítése A kisebbségi önkrmányzatk támgatása A gazdasági prgram végrehajtásának feltételeit nagyban meghatárzza az önkrmányzat vagyngazdálkdása (lásd bővebben az es fejezetben). Emellett kötelező és önként vállalt feladatellátási terhei (az előbbire kaptt állami támgatással együtt), valamint a várs saját bevételeivel kapcslats gazdálkdási lépések is kiemelt fntsságúak. A gazdasági prgram sikeres végrehajtásának érdekében Dabas jelentős hangsúlyt fektet a saját bevételek növelésére. A várs önkrmányzata azzal száml, hgy adóbevételei nőni fgnak, mert a fejlesztés alatt álló ipari területekkel megteremti a feltételét új adófizető, munkahelyet teremtő cégek letelepedésének és a helyben működő vállalkzásk működésének, fejlesztésének. A várs 2015-től érvényes gazdasági prgramjának elfgadása jelenleg zajlik. Sári településrész határában működik a Dabasi Ipari Park. Az ipari park cím tulajdnsa Dabas Várs Önkrmányzata, A 38 hektárs ipari park betelepítettsége 70%, 2014-ben az ipari park területén működő 13 vállalkzás alkalmaztti létszáma megközelítette a 350 főt. Az itt működő üzemek, vállalkzásk jellemző tevékenységi körei többek között szállítmányzás, vasáru kis és nagykereskedelem, papír csmaglóeszközgyártás, műanyag feldlgzás, raktárzás, nyílászáró termékek frgalmazása, építőipari kivitelezés. Az ipari park betelepítése lassabban halad a tervezettnél, aminek fő kai a gazdasági, pénzügyi válság hatásai, a közművek kiépítésének elhúzódása, a térségi verseny más ipari parkkkal és a megváltztt befektetői szkásk. Jelenleg jgi, pénzügyi és műszaki tanácsadás áll a betelepülők rendelkezésére, amelyet a FERRO- SPED Kft. lát el. Az ipari park tvábbi fejlesztési elképzelései között szerepel az alapinfrastruktúra teljes kiépítése, a meglévő hálózatk bővítésével, valamint az induló vállalkzáskat segítő inkubátrház létesítése Fglalkztatásplitika Dabas fglalkztatási, munkaerő-piaci helyzetével az es és az es fejezet több szempnt alapján fglalkztt. A munkaerő-piaci jellemzők alapján a várs helyzete kétarcúnak mndható. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a munkanélküliségi ráta a vársban 10,6%-s vlt, míg a dabasi fglalkztatttak számának a munkaképes krú lakssághz visznyíttt aránya meghaladta a 62%-t. Dabas mindkét jelzőszám alapján némileg kedvezőbb helyzetben van a pest megyei járásközpntkhz, illetve a megye egészéhez visznyítva. Amiben visznt előnytelennek mndható Dabas fglalkztatttainak helyzete, az hgy jövedelmi kilátásaik kedvezőtlenebbek térségi összevetésben. Ezt a már vizsgált fglalkzási rétegződés (1.9.4-es fejezet) is magyarázza, de a közvetlen jövedelemadatk is alátámasztják ben Dabasn az egy adózóra jutó átlags havi jövedelem 111 ezer frint vlt. Mindeközben Pest megye és a megyei járásközpntk átlaga is meghaladta a 140 ezer frint/hó/főt. De nemcsak ebben a visznyításban tekinthető kedvezőtlennek Dabas laksainak jövedelmi pzíciója: a pest megyei járásközpntk jövedelmi rangsrában Dabas csak Nagykőröst előzi meg. A 2010-es években a dabasi fglalkztattt laksk száma meghaladja a 7100 főt (2011, népszámlálási adat). Mintegy 4300 dabasi laks helyben talál munkát, míg más településekre 2800-an ingáznak. A vársban fglalkztattt dabasiak a helyi üzemekben, szlgáltatóintézményekben és -egységekben dlgznak. Az egyik legnagybb helyi fglalkztató, amely a 2013-as 71

72 költségvetés végrehajtásának beszámlója alapján abban az évben 375 főt fglalkztattt fenntarttt intézményeiben. A vársban egyre nagybb jelentőségű fglalkztatásplitikai eszköz a közmunka, évek óta növekvő a közfglalkztatásba bevnt laksság száma és a közfglalkztatttak aránya ben már 521 fő dlgztt közmunkásként rövidebb vagy hsszabb ideig Dabasn. A közfglalkztatásban résztvevők közül a legtöbb munkaerőt alkalmazza, minden évben a közmunkásk körülbelül 60%- a talál az önkrmányzatnál munkalehetőséget. Dabasn a közmunkáskra leginkább jellemző fglalkztatási területek: adminisztrátr, parkgndzó, erdészeti segédmunkás, útkarbantartó, biztnsági őr, intézménytakarító, kisgépkezelő. 21. táblázat - A közfglalkztatásban résztvevők száma Dabasn 2011 és 2014 között Év Közfglalkztatásban résztvevők száma Közfglalkztatásban résztvevők aránya a település aktív krú laksságáhz képest (%) Közfglalkztatásban résztvevők száma az önkrmányzatnál , , , n/a 323 frrás: önkrmányzati adatszlgáltatás A közfglalkzatás mellett a dabasi önkrmányzat és több helyi gazdasági szervezet egyéb módn is igyekszik a munkanélküliek egzisztenciáján javítani, illetve segíteni őket visszailleszkedni a társadalmba, a munka világába. Ilyenek az új képzettség és végzettség megszerzésére irányuló, a Munkaügyi Közpnt által szervezett képzések, amelyekben például az önkrmányzat által fglalkztattt közfglalkztatttak is nagy számban vettek részt elmúlt időszakban. Emellett az utóbbi években Dabas vállalkzásai és civil szervezetei közül is többen nyertek támgatást munkahelymegőrző és egyéb munkaerő-piaci prgramk megvalósítására TÁMOP frráskból. Például a KANCSÁR TRANSZ Kft., a METAL 99 Kft., a Pest Megyei Rmák Reginális Jgvédő és Fglalkztatási Alapítvány vagy a Wellis Magyarrszág Kereskedelmi és Szlgáltató Kft Lakás- és helyiséggazdálkdás A lakás- és helyiséggazdálkdás kérdéseit Magyarrszágn száms jgszabály érinti évi CLXXXIX. törvény Magyarrszág helyi önkrmányzatairól az önkrmányzatk feladataként határzza meg a tulajdnukban lévő ingatlankkal való gazdálkdást. A lakásk és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vnatkzó egyes szabálykról szóló évi LXXVIII. törvény pedig felhatalmazza a helyi önkrmányzatkat arra, hgy rendeletben szabályzzák a lakás- és helyiséggazdálkdás egyes részleteket a helyi sajátsságk figyelembevételével ban megújíttta rendeletét az önkrmányzati tulajdnú lakásk és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről (30/2013. (XI. 6.)). A rendelettel Dabas Várs Önkrmányzatának célja, hgy szabályzza azt a flyamatt, amellyel a várs a lakásaival történő gazdálkdása, a bérlakásk bérbeadása útján bevételre tesz szert, amelyet elkülönítetten 72

73 kezel és a lakásk felújítására, krszerűsítésére, illetve újabb lakás megvásárlására frdíthat. A jgszabály rendelkezik az önkrmányzati feladatkról és hatáskörökről (Dabas Várs Plgármestere és Jegyzője, az önkrmányzat Gazdasági Bizttsága, képviselő-testület feladatai és hatáskörei), a bérlővé válás feltételeiről, a felek jgairól és kötelezettségeiről, valamint a lakás- és helyiségbérlés flyamatának szabályairól. A tulajdnában álló lakásk bérbeadása történhet szciális rászrultság alapján és piaci alapn. A szciális rászrultság alapján bérbe adható lakásk bérbeadása pályázati útn történhet. Ezeket a pályázatkat Dabas Várs Plgármestere bírálja el. A lakás és helyiséggazdálkdási rendelet szigrúan szabályzza a szciális rászrultság alapján igénybe vehető lakásk bérlésének kritériumait. Nem pályázhatnak szciális bérlakás bérlésére azn személyek, akik lakóingatlannal vagy nagybb ingó vagynnal rendelkeznek, jövedelmük meghaladja az 57 ezer frintt, illetve akinek köztartzása van az Dabas önkrmányzata felé vagy aki krábban megsértette az önkrmányzati lakásra vnatkzó bérleti szerződést. A piaci alapn bérbe adandó lakásk esetében a legfntsabb lakásgazdálkdási elv, hgy a fizetendő bérleti díjból Dabas Várs Önkrmányzatának nyeresége származzn. A 2011-es népszámlálás 44 önkrmányzati tulajdnú lakóingatlant vett nyilvántartásba Dabasn. A ban elfgadtt lakás- és helyiséggazdálkdási rendelet 29-ben állapíttta meg a bérbe adható dabasi önkrmányzati lakásk számát (jelenleg mind laktt). Ezek körülbelül fele-fele részben szciális alapn, valamint piaci alapn bérbe adható lakóingatlank (15, illetve 14 darab). A szciális bérlakásk alapterülete általánsságban kisebb a piaci alapn bérbe adható lakáskénál. Ezt tükrözi szbaszámuk is. Míg előbbiek között az 1 2 szbás lakásk vannak többségben, addig utóbbira a 2 3 szbás lakásnagyság a jellemző. A szciális, illetve piaci alapn bérbe adható lakóingatlank általáns kmfrtjegyeik tekintetében is különböznek. A piaci bérlakásk között többségben vannak az összkmfrts lakásk, míg a szciális alapn bérbe adható lakásk a legnagybb számban kmfrts lakóingatlank. A szciális bérlakásk között kmfrt nélküli lakásk is találhatók. 22. táblázat - A bérbe adható önkrmányzati lakásk fntsabb adatai Dabasn Darabszám Átlags alapterület (m 2 ) Átlags szbaszám Össz- Kmfrkmfrts ts lakásk száma Kmfrt nélküli Szciális alapn bérbe adható lakásk Piaci alapn bérbe adható lakásk , , frrás: önkrmányzati adatszlgáltatás A szciális bérlakásk lakbére a kmfrtfkzattól függően havi frint/m 2. A piaci alapn bérbe adandó lakásk esetében a bérleti díjat minden lakás esetében egyedileg határzza meg Dabas Várs Önkrmányzata. Utóbbi bérleti díja frint/m 2 /hó közötti értéket ér el. A jelenleg érvényben lévő lakbéreket 2013 decemberében határzta meg az önkrmányzat ban összesen frint bérleti díj flyt be az önkrmányzat kasszájába, míg 2014-ben ez elérte a frintt is (+37%). A várssal szembeni lakbér-hátralék nagysága 2002-től összesen frint. 73

74 A 2013-as önkrmányzati jgszabály a helyiséggazdálkdás szabályairól is rendelkezik, az önkrmányzati tulajdnú helyiségek bérletbe adásának feltételeit meghatárzva. A helyiségbérleteknél egyedi díjak kerülnek megállapításra, a helyiség elhelyezkedésétől, állaptától függően. Jelenleg 80 üzlethelység áll önkrmányzati tulajdnban Dabasn, mindegyik rendelkezik bérlővel is Intézményfenntartás Dabasn az önkrmányzati intézmények fenntartásának és működtetésének feltételeit és magát az intézményi struktúrát több jelentős váltzás is érintette az elmúlt években ben például a 83/2012. (IV.26) önkrmányzati határzat alapján a Halász Bldizsár Vársi Könyvtár belvasztásra került a Kssuth Művelődési Közpntba. Ennél jelentősebb átalakulást hztt, hgy január 1-jével a dabasi ktatási intézmények a Klebersberg Intézményfenntartó Közpnt fenntartásába és/vagy működtetésébe kerültek. Ennek srán fenntartásra a KLIK-hez átadásra kerültek a II. Rákóczi Ferenc Általáns Iskla, a Kssuth Lajs Általáns Iskla, a Gyóni Géza Általáns Iskla és a Múzsák Alapfkú Művészetktatási Intézmény. Ezen alapfkú ktatási intézményeket Dabas önkrmányzata működteti a Dabasi Intézményfenntartó Közpnt szakmai felügyelete mellett. A Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla és Kllégium kapcsán nemcsak fenntartói, de működtetői feladatát is átadta a Klebersberg Intézményfenntartó Közpntnak. Dabas Várs Önkrmányzatának költségvetési intézményei 2015-ben: Óvdák 1. számú Óvda (Szivárvány Óvda, Napsugár Óvda) 2. számú Óvda (Bóbita Óvda, Új Bóbita Óvda) 3. számú Óvda (Mesevár Óvda, Lurkó Óvda, Szőlőkert Óvda) Dabas hárm óvdájában, több telephelyen körülbelül 640 gyermek alapellátását biztsíttta az önkrmányzat 2014-ben. Ez a férőhelyek 97%-s kihasználtságát jelentette a tavalyi évben. Kulturális és sprt intézmények Kssuth Művelődési Közpnt és Halász Bldizsár Vársi Könyvtár A Halász Bldizsár Vársi Könyvtár alapfeladata a tájékztatás, a könyvtári állmány helyben használatának és kölcsönzésének szlgáltatása. Emellett a könyvtár számítógép- és internethasználat is biztsít a látgatók részére, valamint tematikus és könyvtárhasználati fglalkzáskat is szervez. Az elmúlt években évi ezer alkalmmal vették igénybe a könyvtár szlgáltatásait. A Kssuth Művelődési Ház a laksság közművelődési igényei kielégítéséhez járul hzzá, széleskörű kultúraszlgáltatás biztsításával. A művelődési ház helyszínt biztsít az alktóés művelődési közösségek tevékenysége számára, tábrkat, kiállításkat, vásárkat és rendezvényeket szervez, valamint lehetőséget biztsít családi rendezvények és szabadidős prgramk lebnylítására. 74

75 Egészségügyi intézmények Dr. Halász Géza szakrvsi Rendelőintézet A Dr. Halász Géza Szakrvsi Rendelőintézet legfntsabb feladata a járóbeteg szakellátás, de az intézmény több helyi, vársi egészségügyi szlgáltatást is nyújt: például ügyeleti szlgálatt, védőnői szlgálatt, sprtrvsi tevékenységet, fglalkzás-egészségügyi szlgáltatást. A szakrvsi rendelőintézet tevékenységét térségi feladatként látja el, 13 település mintegy 60 ezer laksára kiterjedően. Plgármesteri Hivatal A vársban a plgármesteri hivatal tevékenységét és feladatait a 21/2014. (XI.28.) számú, Dabas Várs Önkrmányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkrmányzati rendelet szabályzza. A Dabasi Intézményfenntartó Közpnt az önkrmányzati intézmények fenntartói feladatainak ellátása mellett működteti a várs alapfkú ktatási intézményeit. Ezen kívül a közpnt végzi a közétkeztetést biztsító knyhák (a Dabasi Önkrmányzati Knyha egységei) üzemeltetését is. Az önkrmányzati intézményrendszer és a tvábbi felvállalt intézmények működtetése mellett Dabas Várs Önkrmányzata a vársi intézményhálózat infrastruktúrájának flyamats fejlesztésére törekszik. Az elmúlt évek srán főként támgattt fejlesztések és beruházásk nymán valósult meg több intézmény energetikai fejlesztése és felújítása, a plgármesteri hivatal akadálymentesítése, óvdaépítés és -bővítések vagy a szakrendelő bővítése Energiagazdálkdás Dabas Várs Önkrmányzatának nincsen lefektetett energetikai stratégiája, aznban az ezen a téren kifejtett tudats építkezés és fejlesztési szemlélet leszűrhető a dabasi önkrmányzat által végrehajttt beruházási tevékenység alapján és a benyújttt pályázatkból is. Erre rá is kényszerül az önkrmányzat, hiszen intézményüzemeltetőként szembesül az intézmények energiaköltségeinek flyamats növekedésével, amely veszélyeztetheti a működtetés biztnságát. A várs a 2000-es évek elejétől kezdve már részt vett megújuló energiafrrás pályázatkban. Az elmúlt tíz évben pedig tucatnyi, célzttan energetikai jellegű fejlesztést hajttt végre vagy pályáztt meg, kezdve a 2006-s panelprgramtól, amelynek srán négy társasház 77 lakásának energiatakaréks krszerűsítése és felújítása valósulhattt meg, a szakrvsi rendelőintézet és az idősek tthna energetikai fejlesztésén keresztül a két általáns isklában végrehajttt beruházáskig. Ez idő alatt nem nyert támgatást az önkrmányzat energiaracinalizálási prgram megvalósítását, a közvilágítás energiahatéknyságának átalakítását támgató, illetve a Szt. István úti közösségi ház valamint a Dabasi Önkrmányzati Knyha energetikai fejlesztését célzó pályázat. 75

76 23. táblázat - Dabas energetikai célú prjektjei és pályázatai az elmúlt tíz évben Prjekt, pályázat megnevezése Pályázat kiírója, támgatási knstrukció Igényelt támgatási összeg (Ft) Megítélt támgatás (Ft) Összköltség (Ft) Státusz Gyóni Géza Általáns Iskla energetikai fejlesztése Gyóni Géza Általáns Iskla energetikai fejlesztése Dabasi Önkrmányzati Knyha energetikai fejlesztése Dabas, Közösségi Ház energetikai fejlesztése Dabas, Közvilágítás energiahatéknyságának átalakítása EU-Önerő Alap KEOP /B KEOP /B KEOP /A KEOP /A Befejezve 2014-ben Befejezve 2014-ben Nem támgattt Nem támgattt Nem támgattt Dabas, Szakrvsi Rendelőintézet épületének energetikai fejlesztése KMOP Befejezve 2014-ben Dabas, Átrium Idősek Otthna épületének energetikai fejlesztése KMOP Befejezve 2014-ben Dabas, Kssuth Lajs Általáns Iskla kmplex megújuló energia felhasználás, mintaprjekt létrehzása KMOP Befejezve 2013-ban ENSZ fejlesztési Prgram, Energiaracinalizálási prgram, Glbális megvalósíthatósági tanulmány Környezetvédelmi Alap Befejezve 2006-ban Energiaracinalizálási megvalósítás prgram, KIOP Nem támgattt Iparsíttt technlógiával épített lakóépületek energiatakaréks krszerűsítése és felújítása LKFT-2006-LA Befejezve 2006-ban frrás: önkrmányzati adatszlgáltatás Az elmúlt évek legnagybb vlumenű energetikai fejlesztése Dabasn a Kssuth Lajs Általáns Iskla kmplex megújuló energia felhasználás, mintaprjekt létrehzása és a Gyóni Géza Általáns Iskla energetikai fejlesztése vltak. A várs mindkét beruházással ezen intézmények üzemeltetési költségeinek csökkentését kívánta elérni, illetve törekedett az energiafüggőség és környezeti terhelések mérséklésére is. Mind a Kssuth Lajs Általáns Isklában, mind pedig a Gyóni Géza Általáns Isklában megvalósíttt prgram fő eleme a fűtés- és melegvíz-ellátás technlógiai megújítása vlt hőszivattyús berendezések elhelyezésével. Emellett ftvltatikus napelemek üzembe állítására is sr került, az energiaellátás költségeinek tvábbi csökkentése végett. A Kssuth Lajs Általáns Isklában ezt kiegészítette a fűtésrendszer krszerűsítése (mennyezetfűtés kialakítása) is, míg a Gyóni Géza Általáns Iskla épületenergetikai fejlesztése magában fglalta a külső falak hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét és a világítási rendszer krszerűsítését is. 76

77 Energetikai szempntk Dabas Várs Önkrmányzatának egyéb, kmplex fejlesztési nagyprjektjeiben is érvényesülnek. A Dr. Halász Géza Szakrvsi Rendelőintézet közelmúltban végrehajttt fejlesztése-bővítése keretében energiatakaréks eszközök beszerzésére is sr került, a működési költségek csökkentése céljából. A dabasi Bóbita Óvda építése srán pedig fnts szempntként merült fel a környezetbarát üzemeltetést lehetővé tévő infrastruktúra kiépítése. A nem támgattt energetikai pályázatk kijelölik azkat a területeket, amelyeken a várs tvábbi fejlesztéseket tervez. Ilyen például a Dabasi Vársi Knyha, amelynek teljes körű felújítását az önkrmányzat idénre tervezi Településüzemeltetési szlgáltatásk A évi CLXXXIX. törvény Magyarrszág helyi önkrmányzatairól rendelkezik az önkrmányzatk feladat- és hatásköreiről. A törvény 13. paragrafusa srlja fel azkat a közfeladatkat, amelyeket helyben kell ellátniuk a helyi önkrmányzatknak. Dabas Várs Önkrmányzatának 21/2014. (XI.28.) önkrmányzati rendelete Dabas Várs Önkrmányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról részletezi, hgy melyek azk a kötelező feladatkörök és önként vállalt feladatk, amelyeket az önkrmányzat lát el saját hatáskörben vagy szerződés alapján valamely szlgáltatóval. Ezek közül az üzemeltetési szlgáltatásk körébe tartznak: A településüzemeltetés A köztemetők fenntartását és üzemeltetését a DASZOFE Nnprfit Kft. Temetkezési Irdája biztsítja a dabasi önkrmányzat 26/2012. (III.30.) a temetők és a temetkezés rendjéről szóló önkrmányzati rendeletnek megfelelően. Ennek alapján az üzemeltető feladatai közé tartzik a dabasi temetők rendjének megtartása, a kegyeleti helyek gndzása, a temetők méltóságának megőrzése, szakfelügyeletek, jgszabályk előírásainak betartása, betartatása, ellenőrzése. A közvilágítás biztsítását szerződés alapján az ELMŰ Rt. végzi. A helyi közutak és közterületek fenntartását az önkrmányzati törvény alapján Dabas Várs Önkrmányzata látja el. Környezet-egészségügy A köztisztaság és településtisztaság biztsítását, valamint a hulladékkezelést (szelektív hulladék gyűjtését) az NHSZ Dabas Kft. és NHSZ OKÖT Nnprfit Kft. végzi az önkrmányzattal kötött szlgáltatási szerződés alapján. A szlgáltató feladat és hatásköreit a 29/2012. (IV.27.) önkrmányzati rendelet A település hulladék kezeléséről szabályzza. Az NHSZ Dabas és NHSZ OKÖT szlgáltatásainak köre az újrahasznsításn alapuló hulladékgazdálkdást célzza (begyűjtés, szállítás, hasznsítás). A tevékenység így kiterjed a települési hulladékkra és az újrahasznsítható anyagkra is. Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkdás, vízkárelhárítás; vízközmű-szlgáltatás A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, a csatrnázás és szennyvíztisztítás, valamint az egészséges ivóvízellátás biztsítását a Dabas és Környéke Vízügyi (DAKÖV) Kft. Dabasi Üzemigazgatósága végzi. Az üzemeltetési feladatk tekintetében a 16/2011. (III.03.) számú önkrmányzati rendelet (A lakssági és közületi víz- és csatrnahasználatról) szabályzásai az 77

78 irányadók. ennél a gazdasági szervezetnél tagsági (résztulajdnsi) jgt gyakrl más pest megyei helyi önkrmányzatkkal együtt. Hnvédelem, plgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfglalkztatás A helyi tűzvédelemről való gndskdást a dabasi tűzltóság látja el ben az önkrmányzatk hivatáss tűzltóságai megszűntek. Ezeket az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzltóságk válttták fel. Dabasn a krábbi önálló tűzltó-parancsnkság jelenleg a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mnr Katasztrófavédelmi Kirendeltségének dabasi szervezeti egysége. A kistermelők, őstermelők számára - jgszabályban meghatárztt termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztsítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is A Közterület-használat rendjéről szóló 32/2013. (XII.09.) számú önkrmányzati rendelet alapján a dabasi önkrmányzat önként vállalt feladatként szervezi a piac és vásárk tartását. Közreműködés a település közbiztnságának biztsításában Ugyancsak önként vállalt feladatt ellátva működik közre a település közbiztnságának biztsításában a plgárőrség támgatásával és közterület-felügyelet működtetésével a Plgármesteri Hivataln belül, valamint a mezőőri szlgálat fenntartásában, a 18/2012. (III.01.) számú, a mezőőri szlgálatról szóló önkrmányzati rendelet rendelkezései szerint. A helyi közösségi közlekedés biztsítása A helyi tömegközlekedést a vársban több helyen megálló helyközi járatkkal a Vlánbusz Zrt. biztsítja A táji és természeti adttságk vizsgálata Az egyéb fejlesztési és tervelőzmények mellett a 2008.évi IVS Természeti környezet c. alfejezete fglalkzik a táj- és természeti adttságaival, a várs természetvédelmi helyzetével. Dabas táji környezetét alapvetően az északnyugatról délkelet felé vezető hmkhátak és a köztük lévő turjánskkal, láprétekkel, láperdőkkel tarkíttt dmbrzat, valamint a Duna egykri hltágában létesített Duna-Tisza csatrna határzza meg. A terület agrárgazdasági ptenciálja és természeti értékei elsősrban az éghajlattól, ezen belül is a csapadék mennyiségétől függenek. Az Országs Meterlógiai Szlgálat megfigyelései szerint az 1980-as évektől az aszálys időjárás vált uralkdóvá a területen, mintegy mm-el kevesebb csapadék hulltt évente, mint az azt megelőző évtizedekben. (Az IVS felhívja a figyelmet, hgy a Hmkhátságt az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete, a FAO félsivatagi övezetbe srlta a várhatóan bekövetkező hsszú távú hatásk miatt.) A talajvízszint nagyméretű csökkenése nemcsak a szántóföldi termelést lehetetleníti el, hanem a meglévő értékes gyep-, és erdőállmányt is veszélyeztetette. Dabas esetében némi biztnságt jelenthet a vízpótlás lehetőségét biztsító Duna Tisza főcsatrna, amely a várs határában flyik. Az IVS vizsgálatk lezárulása óta kevésbé egyértelmű a kiszáradási tendencia, de még közelről sem álltak vissza a kb. fél évszázaddal ezelőtt jellemző talajvízszint- és vízellátttsági- mutatók. Jellemzőbb visznt az éghajlati szélsőségek térnyerése, a kiszámíthatóság szintjének csökkenése, - az extrém meleg és az extrém hideg, valamit szélsőségesen száraz, csapadéks és szeles rövid periódusk rendszertelen ismétlődése. Ez 78

79 az agráriumban a belvízkárk és az aszálykárk akár egy éven belüli előfrdulását is eredményezi, de a természetes élőhelyek ellenállóbbak, kevésbé degradálódtak, legalábbis az időjárási hatásk következtében. A település kialakult tájszerkezetét alktó tájhasználati módk jellemzéséhez a statisztikák közül földhivatali nyilvántartási adatk használhatók fel. A TAKARNET adatbázis frrásadatait és feldlgztt művelési ág megszlási adatait tartalmazzák az alábbi 24., 25.sz. táblázatk: 24. táblázat - Földrészlet statisztika fekvésenként 1./ Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészletek száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakásk száma összes terület (m2) legkisebb földrészlet terület (m2) legnagybb földrészlet terület (m2) átlags földrészlet terület (m2) belterület /9, külterület /90, ÖSSZESEN /100,0 25. táblázat - Földrészlet statisztika művelési áganként 2./ Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (ha,m2) * /%/ legkisebb alrészlet terület (m2) legnagybb alrészlet terület (m2) átlags alrészlet terület (m2) erdő fásíttt ter E: 1858, ,12% gyep (L) gyep (R) Gyep (L+R): 1447,8818 8,72% nádas ,12% gyümölcsös szőlő Ült.: 30,2145 0,18% kert ,01% Ült.+kert 31,6129 0,19% szántó ,7349 9,24% MÖT 714, ,66% TT 3741, ,75% kivett ,25% ÖSSZESEN ,00% Dabas Pest megye egyik legnagybb igazgatási területtel rendelkező települése (Cegléd és Nagykőrös után). A következő elemzés értékelésénél erre a tényre tekintettel kell lenni. Előrebcsátandó az a tvábbi sajátsság is, hgy a település természetben gyepes ligetes területeinek túlnymó része kivettként van nyilvántartva, mivel hnvédségi lőtér és gyakrlóterület. Ez a mechanikus elemzési adatkat trzítja. A nyilvántarttt termőterületi (TT) / kivett területi arányban kiemelkedően magas, több mint 50%-s a kivett aránya (ez a nagykiterjedésű külterületen belül a hnvédségi területhasználat együttes eredménye, amely az igazgatási terület közel 40%-át érinti). A termőterület (TT) nagysága önmagában jelentős, de a nagy 79

80 igazgatási terület 50%-a alatt marad. A termőterületen belül körülbelül ~fele fele az erdőterületek (E) és a mezőgazdasági területek (MÖT) aránya. Az erdő (E) művelési ágba srlt arány alacsnyabb a vnatkztatási (járási, megyei) átlagknál. (Az erdőterületi adat nem egyezik az egyéb nyilvántartási és mért adatkkal, - itt az eltérések nagyságrendiek. Ennek kaira alább visszatérünk.) A MÖT-en uralkdó művelési ág nem állapítható meg, a szántó (~9%) és a gyepek (R+L közel 9%), közel egyenlő arányban vannak jelen (a valós felszíni fedettséget vizsgálva egyértelmű, hgy az uralkdó művelési ág a gyep és ezen belül is a legelő, lenne, ha a hnvédségi területet is figyelembe vennénk). Az ültetvények (gyümölcsös + szőlő) a kert területtel együtt sem éri el az 0,2%-t). Elenyésző a nádas terület, halastó nincs nyilvántartva. Az átlagsnál nagybb igazgatási terület fekvések szerinti megszlásában dmináns a külterületi arány, zártkert nincs nyilvántartva. A művelési ágak fenti táblázatba fglalt megszlásából levnható következtetés, hgy a természetközeli növényzetet lehetővé tevő (erdő+gyep+nádas) művelési ág arány alacsny, ~20 %. A természeti állaptkhz képest jelentősen átalakíttt felszínek aránya tehát az igazgatási terület több mint a ¾-e, ezen belül igen magas a kivett területi, 54% feletti arány. Öklógiai szempntból figyelembe veendő aznban, hgy a kivett Dabas esetében magában fglal jelentős bilógiailag aktív felületeket, gyepeket, ligetes gyepeket, erdőket, vizenyős, mcsaras területeket is, amelyek természetvédelmi szempntból értékes területek. A statisztikai adatk trzulása a hnvédségi gyakrlótér kivettként való nyilvántartásából ered, a bilógiailag aktív felületek aránya a mechanikusan számítható adatknál jóval magasabbak. A tájhasználati módk elemzéséhez tehát a földnyilvántartási adatk csak részben szlgálhatnak alapként, Dabas esetében csak a fenti megszrításk alkalmazásával. Az előzményben közölt (a jelenlegi nyilvántartással sem adatszerűségében sem adatszerkezetében nem egyező, azzal csak részben összevethető) területhasználati megszlást elemző táblázat és értékelés valószínűsíthetően több elemében jbban megközelíti a valós tájhasználatt tükröző felületi indexeket (az IVS a KSH 2000-évi adatait közölte): 26. táblázat - A földhasználat művelési ágak szerint megszlása Dabasn A földhasználat művelési ágak szerint megszlása Dabasn Terület (ha) Megszlási arány (%) Szántó 9027,05 62,09% Knyhakert 130,58 0,90% Üvegház 7,54 0,05% Szőlő 14,3 0,10% Gyümölcsös 35,63 0,25% Rét 652,03 4,48% Legelő 387,64 2,67% Mezőgazdasági terület 10247,23 70,48% Erdő 4121,1 28,35% Halastó 0,08 0,00% Termőterület 14368,41 98,83% Művelés alól kivett terület 170,01 1,17% Használt terület összesen ,42 100,00% 1 Megjegyzendő, hgy a kimutatás nem tartalmaz Dabas igazgatási területéből valamivel több, mint 2000 ha-t, ez feltehetően a hnvédségi területnek az a része, amelyről nem állt rendelkezésre adat. Ez a differencia felületminőségi szempntból valószínűleg döntően a kivett területeket gyarapítja, amely a jelenlegi igazgatási terület arányában 12,42%, összesítve az itt kivettként közölt adattal 13,58%. A valós kivett területi arány jelenleg tehát 14% körüli értékre tehető, - amely jóval kisebb az aktuális nyilvántartásban szereplő, 54%-t meghaladó adatnál. 80

81 A kivett területek igen alacsny (1%-t alig meghaladó) aránya jelzi, hgy a katnai területen belüli művelési ágakat is valós használatuk szerint tartalmazza a kimutatás (ellentétben a Takarnet nyilvántartással). Az erdőterületek itt közölt aránya (amely nagy valószínűséggel tartalmazza a hnvédségi terület erdőit is*) a Duna Tisza közére jellemző 17%-nál több mint 10%-al nagybb, ami igen magas arány. Az erdőterületek jelentős része védett természeti területen fekszik, amely kedvez az értékes társulásk tvábbi fennmaradásának. Az erdők többnyire összefüggő területeket alktnak, *nagybbrészt a külterület déli, délnyugati részén helyezkednek el. *A várs igazgatási területének erdősültsége így megközelíti a 30%-t, amely mind rszágs mind térségi (megyei) összehasnlításban kedvező. (A tájhasználat értékelésénél célszerűbb ezt az adatt használni, mint a földhivatali nyilvántartást, amely kevesebb mint fel ennyi erdő művelési ágba srlt területet tartalmaz. Az erdészeti nyilvántartás nem áll rendelkezésre, de valószínűsíthetően a nagybb adattal közelítően egyezik.) A szántóföldi növénytermesztésnek jelentős szerepe van a térségben, annak ellenére, hgy a szántók átlags aranykrna-értéke igen alacsny, mindössze 12 AK. Szintén alacsny a gyümölcsterületek aranykrna-értéke (átlagsan 23 AK), míg a szőlőterületeké közepesnek mndható (átlagsan 27,13 AK). Az éghajlati, vízháztartási váltzásk miatt a szántóföldi növénytermesztés várhatóan egyre nehezebb helyzetbe kerülhet, ha az aszálykárkat csak a főcsatrna mentén lehet majd öntözéssel enyhíteni, vagy a vetésszerkezeten kell jelentősen váltztatni. A mezőgazdaságban és a kapcslódó élelmiszergazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása és bővítése a helyi hagymányk mentén a megváltztt piaci és érdekeltségi visznyk figyelembevételével szükséges. A földhasználat megszlásából is kitűnik, hgy a természeti területek elsősrban az erdőterületekhez, csak másdsrban kötődnek a gyepekhez, az ökhálóhz tartzó területek pedig jelentősen érintik az egyéb földhasználatkat, az uralkdó művelési ágnak tekinthető szántó is. A Pest megyei Krmányhivatal Földhivatali Osztályának adatszlgáltatása alapján az alábbiakkal egészíthető ki a vizsgálat (az alábbi kivágat a Véleményező Szerv /2015.sz. levelének váltztatás nélküli részlete): 81

82 Kiemelkedőek a természeti értékek, váltzats az élővilág. A turjánerdők, a tájvédelmi körzet, az ősbrókás az Európai Unió által létrehztt Natura2000 prgram részei, amelyet a helyi jellegzetes tájak védelmében hztak létre. A táji adttságk predesztinálják a területet a táj- és természetvédelmi ltalm magas szinten való kiterjesztésére és biztsítására. A várs igazgatási területének több mint fele áll valamilyen szintű természetvédelem vagy hálózati érintettség alatt. A védett területek közül a legjelentősebb rszágs szintű védelem a Dabasi Turjáns, valamint az Ócsai Tájvédelmi Körzet részterülete. Ezek mellett visznylag kevés helyi védettségű természeti terület található Dabasn. Ezeket a várs 33/ (VII.29.) önkrmányzati rendelete srlja fel, amely együttesen vnatkzik az épített és természeti környezet helyi védelmére. A helyi védett természeti területeket a rendelet 1.sz. melléklete srlja fel. A természetvédelmi szempntból jelentős területek döntő hányadát a Natura2000 és az rszágs öklógiai hálózat, valamint az rszágs védettségű természeti területek nagyrészt egymást átfedő - területei teszik ki. A külterület északi részén található rét-legelő és ligetes, erdős területek az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képezik. A belterülettől délnyugati irányban fekszik a nagykiterjedésű, rszágs jelentőségű ex-lege védett Dabasi Turjáns Természetvédelmi Terület. Védett természeti területek találhatók a belterülettől délnyugatra fekvő (főként vlt hnvédségi) területeken, a Duna-völgyi főcsatrna mellett, valamint az 5-ös út északkeleti ldalán fekvő erdős területeken is. Természetvédelmi szempntból talán a legnagybb jelentőségű az 1966 óta védett 147 hektárs dabasi turjáns. A váltzó méretű és alakú mélyedések gazdag lápvilágnak adnak tthnt, míg a hmkhátak száraz környezeti adttságai közt pusztagyepek alakultak ki. A vidék növényzete az élőhelyek skszínűsége miatt igen gazdag, részben lápi, részben hmki növényzet; valamint az ezek között kialakult átmenetek brítják a felszínt. A hmki kaszálók a legritkább rchideák utlsó termőhelyei, tíz, jórészt igen ritka rchideafélének biztsít zavartalan tenyészőhelyet. Rendkívül fajgazdag a Dabas határában elhelyezkedő üde rétek zöme, a legtöbb védett lápi növény előfrdulása ehhez az asszciációhz kötődik (pl.: szúnyglábú bibircsvirág, buglys szegfű, krnistárnics, mcsári nőszőfű és a szarvasbangó, amely 1989-től Dabas címernövénye). A földhasználat IVS-ben közölt elszlásából kitűnik, hgy a természeti területek elsősrban az erdőterületekhez, csak másdsrban kötődnek a gyepekhez, az ökhálóhz tartzó területek pedig jelentősen érintik az egyéb földhasználatkat, az uralkdó művelési ágnak tekinthető szántó is. A TeIR egy főre jutó védett természeti terület (m 2 /fő) kimutatásában nincs Dabasi és Dabasi késtérségi, járási adat, illetve 0 szerepel. Ez az adathiány statisztikai hibának tekinthető. A valós adat a megyei átlag fölé tehető. 82

83 37. ábra - Egy főre jutó védett természeti terület (m2/fő) A várs településrendezési tervének 2 tájrendezési, zöldfelületi és értékvédelmi alátámasztó munkarészei is megállapítják, hgy a várs területének természeti - öklógiai értékességéből következően az igazgatási terület jelentős hányadát lefedik az rszágs öklógiai hálózat övezetei, valamint Natura2000 védett területei is, - egymással és az egyéb védettségű területekkel (TK, TT) is jelentős átfedésben. A nyílt hzzáférésű természetvédelmi infrmációs rendszer adatai szerint Dabasn 6 terület áll helyi védelem alatt / rszágs egyedi védettség 2 területen van nyilvántartva, ezekből a TK több települést érint. 27. táblázat Országs és helyi védett területek Országs védettségű: # Név Település Védettségi szint Védelmi kategória 1 Dabasi-turjáns TT Dabas rszágs jelentőségű, egyedi TT 2 Ócsai TK Dabas, Inárcs, Ócsa rszágs jelentőségű, egyedi TK Helyi védett: # Név Település Védettségi szint Védelmi kategória 1 Dabasi 'Eperfás' Dabas helyi jelentőségű TT 2 Dabasi Parlag-tónál álló kcsánys tölgy Dabas helyi jelentőségű TE 3 Dabasi Pusztatemplm-dmb Dabas helyi jelentőségű TT 4 Dabasi-templmkert növényzete Dabas helyi jelentőségű TE 5 Dabas, Tanuló utcai platánsr Dabas helyi jelentőségű TE 6 Dabas, Vadkörtefa Dabas helyi jelentőségű TE /TK= Tájvédelmi Körzet; TT = Természetvédelmi Terület; TE= Természeti Emlék/ A Pest megyei Krmányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fősztálya az alábbiakkal kérte kiegészíteni a vizsgálat szövegét (az alábbi kivágat a Véleményező Szerv PE/KTF/ /2015.sz. levelének váltztatás nélküli részlete): 2 Hatálys: A 2006-ban módsíttt 154/2006.(VI.22.) sz. Kt. határzattal elfgadtt TSZT 83

84 1.13. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A zöldterületek témakörét az IVS számú A várs zöldterületei c. fejezete tartalmazza. Az IVS vársrészi fejezetei ugyancsak tartalmaznak részletes zöldterületi leíráskat a alfejezetekben. A település zöldterületei, zöldfelületi intézményei és belterülethez közvetlenül kapcslódó települési zöldfelületek nem alktnak egységes rendszert, szétszórtan, szigetszerűen jelennek meg a településen. Szinte teljesen hiányzik az egyes zöldfelületeket összekötő fásítás, így nem alakult ki egységes arculatt tükröző zöldfelületi hálózat. A település zöldterületi adttságain javít, hgy a településre jellemző falusias családi házas beépítés miatt a rekreációs igények nagybb része saját telken belül is megldható, és az effektív zöldfelület hiány kisebb, mint az a statisztikailag kimutatható zöldterületi ellátttságból következhetne. A köztéri zöldfelületek néhány üdítő kivételt leszámítva - többnyire nincsenek megfelelően karbantartva, berendezésük nem egységes. A településen 5 játszótér található, amelyek flyamatsan fejlesztésre szrulnak. Kiemelkedően magas zöldfelületi értéket képvisel a Tanuló utca platánfasra, a Zlinszky utca melletti kegyeleti park, valamint a Halász Móricz-kúria kertje. A település jelentősebb közterületi zöldfelületi elemei, nagybb kiterjedésű közparkjai a következők: a Jubileumi park, a Gyóni főtér 56-s emlékművel, az egykri gyóni vásártér, a vársközpnt, a Gyóni strand, Sári zarándksétány, valamint 84

85 a Dabasi vásártér. A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfntsabb eszköze. A vegyes épületállmány miatt kizárólag az útfásítással alakítható ki egységes település- és utcakép. A meglévő zöldfelületek védelme mellett szükséges lenne a belterület egészén ahl ilyen nincs, és a keresztszelvény lehetővé teszi egy fkzatsan végrehajttt, egységes utcafásítási prgram megvalósítása. Tvábbi feladat a rendezési tervben kijelölt települési zöldterületek megvalósítása, megfelelő színvnalú kialakítása és fenntartása. A település közhasznú zöldterületeinek összterülete az IVS szerint m 2. A KSH/TeIR statisztikai mutatók ennél jóval kedvezőtlenebb adatkat közölnek. A TeIR IVS készítést támgató adatbázis által hzzáférhető időszakában ( ) a területi és az ellátttsági mutatók stagnáló tendenciát mutatnak. 38. ábra - Közhasznú zöldterületek területi és az ellátttsági mutatói frrás: KSH/TEIR REMEK A nyilvántarttt zöldfelület 2010-ben ~ m 2, az 1 főre jutó: 1,7m 2. Ezt összevetve a 2006-s adattal megállapítható, hgy a várs nyilvántarttt zöldterülete ~170 m 2 -rel csökkent, azaz lényegileg szinten marad, az ellátttságt jelző fajlags mutató sem váltztt, azaz rendkívül alacsny szinten maradt. Ezt a fenti grafikn is megerősíti, de a as adat némi javulást mutat, az ellátttsági mutató 11-12%-kal emelkedett. A területi és ellátttsági mutatókat elemezve megállapítható, hgy a várs történeti adttságainak, kialakult településszerkezetének köszönhetően zöldterületi ellátttsága legalábbis a statisztika szerint - kiemelkedően kedvezőtlen. 85

86 39. ábra - Az egy laksra jutó zöldterület nagysága (m 2 ) Az egy laksra jutó zöldterület nagysága (m2) tekintetében a Dabas vársi mutató stagnál, enyhe javulása ellenére is minden összehasnlító átlag alatt van. Az IVS vársrészi zöldterületi leírásaiból kiderül, hgy a zöld területek és az ellátttsági helyzet is eltéréseket mutat, a településszerkezeti és területfelhasználási visznyk alapján. A Sári vársrész zöldfelületi szempntból legfntsabb belterületi zöldterületei és egyéb zöldfelületei (erdők, terek, kertek): - a tájház környezete, - a Szent Jáns út, Inárcsi út, Rákóczi Ferenc utca találkzásánál lévő tér, - a két óvda és két iskla - a katlikus templm kertje, - a temető, - a sprttelep és a Zentai utca menti sprtpálya, - és a Páskm utcai játszótér, - és a láperdő. Az IVS megállapítása szerint a zöldfelületek többsége elhanyaglt, fejlesztési lépések mindössze a Szent Jáns út, Inárcsi út, Rákóczi Ferenc utca találkzásánál lévő tér, a Szent Jáns Általáns Iskla és a tájház területén indultak meg. Ezek időközben meg is valósultak. Sári települési karaktere egyértelműen falusias hangulatú, így a zöldfelületek arányát is jórészt a családi házak magánkertjei határzzák meg. A Duna-Tisza-főcsatrna déli ldalán, az Újszülöttek ligete melletti terület kedvelt kirándulóhely a helyiek körében, aznban az infrastruktúra és a kellő funkciók hiányában a terület nem teljes értékű park. Ökturisztikai, rekreációs és rendezvényi szempntból is alkalmas helyszín lehet a láperdő (Duna Tiszafőcsatrna északi ldala), valamint a tájház és a Rétesház környezete. A sprttelep területén jelenleg egyetlen futballpálya található, de a terület nagysága egy egész sprtcentrum kialakítására lehetőséget nyújt. Az IVS szrgalmazta a játszóterek felújítását, tvábbá az egyes zöldfelületeket összekapcsló és egységes utcaképet biztsító fásítás kialakítását. A Dabasi vársrész zöldfelületi szempntból legfntsabb belterületi zöldterületei és egyéb zöldfelületei (terek, kertek): - a templmkertek, - a kegyeleti park, 86

87 - a temető, a Jubileumi park, - száms kúriakert, - a főtér, a vásártér, - a Kssuth Lajs Általáns Iskla, a Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla és Kllégium, a Táncsics Mihály Gimnázium kertje és az óvdák kertjei. Jelentős értéket képvisel a Zlinszky utca melletti kegyeleti park, amely krábban refrmátus temetőként működött. Faállmánya szép krs egyedeket is tartalmaz (strfa, vadgesztenye stb.). Ennek egy részén rendezésre került kegyeleti parkként. A tér északi felén, a Tanuló utca két ldalán értékes, egységes platánfasr áll, ami jelentősen emeli a tér színvnalát. Az IVS alapján akcióterületként került kijelölésre a Vársközpnt területe, amelyre külön akcióterületi terv (ATT) is készült 2009-ben. Ennek alapján megtörtént a vársközpnt megújítása, beleértve a közpnt zöldfelületeit (Szt. István tér, Jubileumi park, Martinvics tér, fasrk, ref. öregtemető park) is. Nha a kúriakertekben az eredeti térstruktúra és funkciók nem lelhetők fel, egy-egy faegyed még megmaradt mutatóba, így ezek a zöldfelületek jelentős értékű tartalékt jelentenek. A Jubileumi park fejlesztése flyamats feladatt jelent az önkrmányzat számára. Az erdei trnapálya elkészült, Dabas egyetlen szabványs játszótere is itt található. A terület fejlődésével egy intenzív, keresztirányú zöldterület kialakítására nyílik majd itt lehetőség. A Jubileumi park területén áll a vársban százéves faként ismert, év körüli kcsánys tölgy. Dabasról a Kssuth László utcán keresztül juthatunk el délnyugati irányba a Dabasi Turjáns Természetvédelmi Területhez, amely kiemelkedő btanikai különlegességgel ékeskedik. A várs turisztikai vnzerejének fejlesztése érdekében mindenképpen javaslt az itteni értékek bemutatása egy tanösvény kiépítése által, ly módn, hgy a flórát és faunát a lehető legkisebb kársítás és zavarás érje. A Gyóni vársrész zöldfelületi szempntból legfntsabb belterületi zöldterületei és egyéb zöldfelületei (terek, kertek): - a templmkertek, - a kegyeleti park, a temetők, - a kúriakertek, - a Gyóni Géza Általáns Iskla, az óvda kertje, - a régi vásártér, - a strand - és a gyóni főtér. Ez a településrész Sárihz hasnlóan falusias hangulatú, a spntán, halmazszerűen kialakult településszerkezetbe helyenként apró hangulats zöldfelületi maradványk ékelődtek be, amelyek kiemelkedő értéket képviselnek, így megőrzendők. Jelentős vallástörténeti emlék a kpjafás temető, ahl még száms kpjafa fellehető, igaz nagyrészük rssz állaptban van. A gyóni főtér zöldfelületi állapta kifgáslható. Az 56-s emlékmű a gyóni temetőbe került áthelyezésre, a téren található játszószerek krszerűtlenek, a növényzet hiánys, hiányznak a burklt felületek. A zöldfelületek rendezése, megújítása flyamatban van, a várs tervei közt szerepel a zöldfelületi rendszer rendezési tervben rögzített fejlesztése, valamint a meglévő vársi zöldfelületek növényzetének karbantartása, felszereltségének krszerűsítése és lehetőség szerinti területi bővítése is. 87

88 1.14. Az épített környezet vizsgálata A várs mai képére leginkább a falusias településkép jellemző, az új vársközpnt és az alsódabasi kúriák környezetének kivételével. Sári, Gyón és Alsódabas településrészek közpntjaiban elaprózódtt telkek találhatóak, miközben a település egészén a nagy telkek jellemzőek, amelyeken gyakri az intenzív mezőgazdasági művelés, elsősrban a fóliasátras zöldségtermesztés. Az utcahálózat a vársban a történeti településrészek eredeti, több száz éve beállt, nőtt jellegű utcahálózatán alapul, a települések közpntjaiban strukturális váltzás nem jött létre. Az utóbbi ötven évben beépült területeken visznt zömmel a hálós szerkesztésű utcavezetés jellemző. A jellemző hagymánys beépítés a falusias környezetnek megfelelően fésűs rendszerű, ldalhatárn álló, ezzel az utóbbi évtizedek beépítései sem szakítttak. A múlt század másdik harmadáig a hagymánys egytraktuss parasztház frma vlt a jellemző, majd megkezdődött a meglévő épületállmány átépülése. Mára a parasztházak túlnymó többsége átépült, magasabb kmfrtt biztsítva tulajdnsaik számára. Ennek negatív következménye az egységes utcaképek felbmlása. A hagymánys szerkezetbe beépült házak skfélék, mind tömegalakítás, mind anyaghasználat, mind reprezentációs törekvések tekintetében. Leginkább azkn a helyeken maradtak meg a klasszikus parasztházak, ahl a telkek méretei nem tettek lehetővé más típusú építést. Az átépüléssel párhuzamsan a történeti településrészek közpntjaiban megjelentek a szlgáltató funkciók, üzletek, bankfiókk, stb. A kereskedelmi és szlgáltató épületek hmlkzatképzései, hirdető és reklámtáblái tvább színesítik a Dabasra napjainkban jellemző tarka összképet. A várs mindemellett rendelkezik építészeti értékekkel. E tekintetben ki kell emelni az alsódabasi kúriaterületet, ahl mintegy tizenöt, építészetileg is értékes klasszicista kúria található. Ezek a kúriák és környezetük alktták valaha Alsódabas közpnti részét, száms intézőlakkal és cselédkaszárnyával együtt. Alsódabas a kúriák parkjainak, telkeinek felsztásával, új utcák nyitásával nyerte el mai frmáját. A kis és középnemesi kúriák nagy sűrűsége a területen műemlékileg és vizuálisan is izgalmassá, gazdaggá teszi a területet, de a kúriák közé beépült épületek (zömmel lakóházak) megbntják a terület egységességét, széttaglva egymástól a hasnló krú épületeket. A megmaradt úrilakk egy része magánkézben van és lakóházként funkcinál, egy részében pedig közösségi funkciók működnek. (A gyermekkönyvtár összeköltözött a könyvtárral, másik kúriába a KLIK költözött, harmadikban a fiatal műemlékvédők egyesülete kap helyet.) A területen a Martinvics tér valamint a Bartók Béla út és a Szent István út találkzásánál figyelhetünk meg kisvársias hangulatt sugalló plgári stílusú épületeket, illetve részben zártsrú beépítést, amely történetileg is vársias karakterrel rendelkezik. (A terület néhány épületét az épített örökségről írt pntban mutatjuk be.) A vársközpnt körüli területen a beépítés egyes részleteiben vársiasnak nevezhető, de nincs a területnek kialakult és egységes építészeti karaktere. A Bartók Béla út mentén keveredik az iparsíttt lakótelepek építészete az inkább vársias megjelenést sugalló új épületekével, tömegalakításban és anyaghasználatban egyaránt más-más karaktert képviselve. Összességében megállapítható, hgy Dabas karaktere alapvetően falusias. A vársközpntnak a Bartók Béla út mentén nincs egységes építészeti karaktere. A várs közigazgatási, szciális ellátó és kereskedelmi közpntja többé-kevésbé kialakult. Az elmúlt években történt vársközpnt fejlesztések a vársiasdás 88

89 flyamatát vizuális módn is megindíttták. A vársközpnt fejlesztés a kisvársi létfrmáhz léptékében is illeszkedő és esztétikai kialakításában pzitív képet mutat Területfelhasználás vizsgálata Dabas vársrészei: Alsódabas, Felsődabas, Öregrszágút, Szőlőhegy, Sári, Besnyő, Gyón és a Dabasi-Szőlők. Dabas vársát alktó történeti települések: Alsódabas, Felsődabas, Öregrszágút, Szőlőhegy, Sári, Besnyő, Gyón és a Dabasi-Szőlők. Ezek közül Alsódabast, Felsődabast, és az Öregrszágút nevű településrészt együtt tárgyaljuk, mint dabasi vársrészt, mivel a hárm történelmi település mára összefrrt és közigazgatásilag is egy kerület alá tartzik. A kistérségi funkciókat ellátó épületek a vársközpnt területére kncentrálódnak. Elsősrban igazgatási és szciális intézményekről van szó (pl. szakrvsi rendelő, gimnázium, általáns iskla, önkrmányzat épülete, a rendőrség, bíróság, földhivatal, mentőállmás). A Bartók Béla útn az 5-ös úttól egészen a Vörösmarty útig terjedő szakaszn nagy sűrűségben vannak jelen a kiskereskedelmi üzletek, és itt található hárm üzletház is. A várs főterét a Plgármesteri Hivatal épületét is hrdzó Szent István tér alktja, amely az azt körülfgó épületek telepítésekr, tervezetten jött létre. Sári vársrész A vársrészt a krábban önálló közigazgatással rendelkező Sári és Besnyő településrész alktja. A településrész a múlt század közepétől két irányban bővült: a mai 5-ös út és a felsődabasi faluhatár irányába. Mára a településrész kissé beszrult, hsszú távú területi fejlődése minden irányból akadályztt. Bár a délnyugati ldaln még állnak rendelkezésre szabad földterületek, ám ezek vizenyősek, beépítésük nehézkes. A besnyői településrész skáig pusztaként szerepelt, lakssága jelenleg mintegy 300 fő. Utcavezetése hálós szerkezetű, telkei tágasak, szinte kizárólag lakófunkciót hrdz, főutcája az Inárcsi út. Az Inárcsi útn nemrégiben kerékpárút és járda épült. A település történelmi magja a Hajcsár utca és a Tabáni út közötti területen található, ahl jól látható az eredeti, nőtt utcaszerkezet. A telkek jelentős része ezen a területen elaprózódtt. Sári településrészt északnyugati irányból az Ipari Park határlja. Nagyságáról, a betelepült cégek számáról a krábbiakban már vlt szó. Az Ipari Parkn kívül Sári területén nincsenek jelentősebb ipari-szlgáltató létesítmények. Sáriban elsősrban az alapellátásra szaksdtt kiskereskedelmi egységek működnek. A közösségi funkciók közül kiemelhetjük a Sári Faluházat, amely elsősrban hagymányőrző rendezvényeknek, ünnepségeknek és közösségi tevékenységeknek ad tthnt. A településrészen található a Dabasi Futball Egyesület versenypályája két edzőpályával. Dabasi vársrész A dabasi vársrészt alktó településrészek Alsódabas, Felsődabas, a Szőlőhegy, és az Öregrszágút. Ezek közül önálló történeti településként Alsódabas és Felsődabas említhető. A vársrész a Sári vársrésztől a főutat keresztező Tulipán utca, a gyóni vársrésztől pedig a Határ út vnalával határlható le. A dabasi vársrész a várs funkciókban leggazdagabb része. A közintézmények, üzletházak, kereskedelmi egységek, sprt- és szabadidős infrastruktúra nagybb része ide kncentrálódik. Alsó- és Felsődabas utcahálózata a Fő út, a József Attila út és a Bem József út mentén összefrrt, az épített környezet karaktere a Kssuth László utcáig falusias. Innen kezdődik a krábban már elemzett kúriaterület. A Klapka utcától a gyóni vársrész felé a település karaktere újra falusias karakterű, szabálytalan hálós 89

90 utcarendszerrel. A főutca tengelyétől az eddig nyúlánk várstest elkezd kiterebélyesedni, és megjelenik egy harmadik hsszirányú út a Vörösmarty út. Ez újabb kapcslatt hz létre a Dabasi és a gyóni vársrész között. A főút Kssuth László utca és Klapka utca közötti szakaszán a funkciók vársiasak, de a mai vársközpnt nem ide szerveződött, hanem a Bartók Béla út 5-ös úthz közelebb eső szakaszára. A vársrész épített környezete nagyrészt falusias jellegű, ez alól kivételt képez a kúriaterület, a Bartók Béla út teljes hssza, és a vársközpnt területe. A falusias karakterű településrészekről a felsődabasi településrészen a fő út mentén a hagymánys épületállmányt felváltó szabadn álló megjelenést sugalló házak rsszul illeszkednek a kialakult telekszerkezetbe, de a múlt század másdik felében kiszttt telkek már tágasabbak, a beépítés ezeken a területeken harmnikusabb. A Szent István út Kssuth László utca és Klapka utca közötti szakaszán az épített környezet szintén vegyes képet mutat. A főtéren megépült a Kapisztrán trny, a Bartók Béla út és a Szent István út találkzása frekventált hely, a környéken kis sprtpályák, kávéház és vendéglők is találhatók. A terület a várs egyik valódi funkcinális terévé válhatna, de ehhez először a közterületek rendezése szükséges. A Bartók Béla útn a funkciók vegyesek, az itt található üzletek épületeinek tömegalakítása és anyaghasználata rendszertelen, az épületek előkertjeinek használata nem kialakult. A főút mentén Alsó- és Felső-Dabas kereskedelmi-szlgáltató egységei már túlmutatnak az alapellátásn. Felsődabasn a Vásártér utca József Attila utca kereszteződése, a vásártér, és a Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla épülete, valamint az felsődabasi templm környezete (az egykri felsődabasi faluközpnt) képez lassan frmálódó vegyes funkciókkal jellemezhető vársi teret, ám egyelőre sem a szlgáltatásk és a funkciók sűrűsödése, sem pedig az épületállmány nem alkt valódi vársi alközpntt. Gyóni vársrész A gyóni és a dabasi vársrészek a Határ út mentén találkznak. A településrész egykri közpntját a Vasút út és a Luther utca jelöli ki a főútn. Funkcinálisan és területileg is Gyónhz tartzik a Dabasi-Szőlők vársrész. Területileg leválik Gyónról, a Dabasi-Szőlőket Gyónnal a Vasút utca köti össze. A területet a 60-as években nyilváníttták belterületté, ezt követően az lcsó telekárak következtében lakssága növekedni kezdett. Helyzete hasnló, mint a Sári vársrészben lévő Besnyőé, de a Dabasi-Szőlők valamivel népesebb, mint Besnyő. Rendelkezik templmmal, faluházzal és alapvető élelmiszereket árusító blttal. Távlsága a gyóni alközpnttól 4 km. A vársrész fejleszthetősége a délnyugati ldalán krlátztt, itt ágazik el a főút Tatárszentgyörgy és Örkény irányába. Északkeleti irányban az 5-ös út távlsága bőséges helyet biztsít a településrész fejlődéséhez. Ezt a teret a település a múlt század közepétől fkzatsan ki is tölti, napjainkban pedig elkezdődött a délkeleti irányú terjeszkedés is. A gyóni vársrészben Sárihz hasnlóan az alapellátásra szaksdtt kiskereskedelmi egységek gyóni főtér környezetében kncentrálódnak, itt található a gyógyszertár, a psta, több üzlet, és vendéglátóhely. Flyamatban van egy tér kialakulása is, mely pihenő és rendezvényterületként szlgálhat. Hasnlóképpen a dabasi és a gyóni vársrészek találkzásánál is nagy területeket találunk feltáratlanul. Az utcahálózat hiánysságai miatt ezeken a területeken növénytermesztés flyik, pedig értékes és jó fekvésű, építésre alkalmas belterületekről van szó. A vársrész délnyugati részén található a strand. Megközelítése a Halász Móricz kúria melletti utcáról történik. Elsősrban a várs és a közeli települések lakói használják, számttevő turisztikai vnzereje nincs. A Halász Móricz kúria, a strand, a lvaspálya és a lőtér egymáshz való közelsége rekreációs, illetve turisztikai fejlesztési lehetőségeket kínál. 90

91 Szegregációval veszélyeztetett területek A KSH adatai alapján vársban szegregátum nincs, csak két szegregációval veszélyeztetett terület van, ahl a szegregációs mutató 30 és 34% közé esik. (A szegregációs mutató a legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát mutatja az aktív krúak csprtján belül, azkn a területeken, ahl az érintett népesség száma eléri az 50 főt.) Az 1. sz. szegregációval veszélyeztetett terület a Szőlő köz - Martinvics utca - Vacsi utca - Hnvéd utca által határlt tér. Itt 110 fő él. Már a krsztályi összetétel is egy sajáts, a tipikus szegregátumktól részben eltérő képet mutat, hiszen itt erőteljes elöregedés látszik. Másfelől igen jellegzetes, ktatási és fglalkztatási integrációt érintő hiánysságk derülnek ki abból, hgy az 1. sz. szegregációval veszélyeztetett területen élők több, mint fele legfeljebb 8 általáns isklai sztállyal rendelkezik. A 2. sz. szegregációval veszélyeztetett terület a Pasa köz - Damjanich utca - Székely köz - Alktmány utca - Alktmány utca Gárdnyi Géza utca sarka által lehatárlt tér, ahl 50 fő él. Legfntsabb jellemzője, hgy ez egy a belterülettől térben erősen elkülönülő településrész, így az elhelyezkedésénél fgva (izláció, (köz)szlgáltatáskhz való hzzáférés) a szegregálódásnak fkzttan kitett terület. A flyamatk megelőzésére az infrastruktúra-beruházásk (megközelíthetőség, úthálózat, közlekedés) valamint a szlgáltatásk elérhetővé tétele a legalkalmasabb Önkrmányzati tulajdn kataszter (A fejezet tartalma képviselő-testületének 16/2013. (v.01.) önkrmányzati rendelete az önkrmányzat vagynáról és a vagyngazdálkdás szabályairól - utlsó módsítás: 23/2014 (IX.28.) önkrmányzati rendelet, valamint a 2008 évi IVS adatain alapulnak.) A vagynkezelők feladatai: Az önkrmányzat vagynkezelői (az önkrmányzat hivatala, az általa alapíttt és fenntarttt intézménye, tvábbá a frgalmképes vagyn kezelésére, hasznsítására jgszabály alapján speciálisan e célra társasági frmában létrehztt, az önkrmányzat többségi tulajdnában levő vagynkezelő társaság, vagy egyszemélyes gazdasági társaság) a rájuk bíztt vagynt kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkdás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben levő vagyntárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcslats feladatkat ellátni. A részletes rendelkezések az önkrmányzati vagyn kategrizálásával kezdődik. A 3. a törzsvagynt, és annak két részét, a frgalmképtelen és a krlátzttan frgalmképes vagyntárgyakat tartalmazza. Dabas Önkrmányzat frgalmképtelen ingatlanvagyna kiterjed a önkrmányzati törzsvagyn részét képező (627 db ingatlann belül) út, közút, csatrna, árk,közpark, pince, parkló, külterületi út - művelési ágú ingatlankra, melyek helyét és egyéb adatait a Dabas Önkrmányzata Képviselő-testületének 16/2013. (V.01.) számú rendelet 1/a és 1/b melléklete rögzít. (a rendelkezésre álló dkumentum, az 1/a mellékletet tartalmazza.) 91

92 A krlátzttan frgalmképes ingatlankról nem áll rendelkezésre nevesített lista infrmáció. (A krlátzttan frgalmképes vagynt a 2a, 2/b számú melléklet tartalmazza.) A frgalmképes ingatlankról nem áll rendelkezésre nevesített lista infrmáció. (A krlátzttan frgalmképes vagynt a 3. számú melléklet tartalmazza.) 2009 évi adatk alapján a várs könyv szerint értéken mintegy 9-9,5 milliárd frints frgalmképes ingatlanvagynnal rendelkezik. Az ingatlanvagyn a várs teljes területén, bel- és külterületen egyaránt különféle méretű beépítetlen szántókban, gyepterületekben, telkekben, lakóházakban, közcélú intézményeknek helyet adó épületekben és száms más funkciójú épületben testesül meg. Ezen ingatlank összesített területe meghaladja a 241,2ha-t Az épített környezet értékei és knfliktusai (A munkarész az Integrált Vársfejlesztési Stratégia megállapításain, a 2005 évben készült Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány megállapításain és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásán alapul.) A vársban igen gazdag a XIX. századból származó épületállmány, amely adttságt összefglalóan a kúriák vársa szlgen fgalmazza meg leginkább. A vársban egyedülálló sűrűségben találhatók kúriák (egykri uradalmi közpntk, úrilakk), melyek nagy része klasszicista stílusban épült a XVIII-XIX. században. A várs alsódabasi részén található kúriaterületen kevesebb, mint egy négyzetkilméteren, száms kúriaépület található, a vársközpnttól mindössze néhányszáz méterre. Emellett, valaha önálló települések felekezeti templmai, parókiái és temetői is fennmaradtak. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány templmt, kúriát és tájjellegű épületet, amelyek Dabas építészeti örökségét képviselik. Refrmátus templm, Ravasz László u.: 1793-ban épült, cpf stílusú templm. Egyszerű, példásan szép, arányaiban mértéktartó, jellegzetesen falusi templm. Templmkertjében napóra-jelzőkő van felállítva. Kssuth László műemléksírját 1879-ben állíttták fel, és a felavatásakr helyezték el a sírn Kssuth Lajs turini kszrúját, mely később a templm márványszekrényében került elhelyezésre. Evangélikus templm, Luther u. 14.: Az 1786-ban épült templm stílusa barkknak indult, de rmantikus, eklektikus és szecessziós elemek és díszítések színesítik a templm külső- és belső képét. Ugyanezen a telken áll az evangélikus paplak, melynek falai között született a költőlelkű Gyóni (Áchim) Géza. Itt láttak napvilágt első versei, jelentek meg verseskötetei. Római katlikus templm, Szent Jáns út 143.: Egytrnyú, íves szentély-záródású, késő barkk épület, amely az években épült egy meglévő káplna helyére. Műemléki és vársképi szempntból is értékes a templm kálváriája. A kúriaépületek nagyrészt elfgadható, esetenként jó állaptban vannak (bár egyes épületek műemléki szempntból nem a legszerencsésebb módn kerültek felújításra), de a legrsszabb esetben is óvják tulajdnsaik az épületeket a pusztulástól. A legnagybb kársdás az idők flyamán a környezetüket érte, száms kúria telkét felszttták és beépítették lakóházakkal. Zlinszky kúria, Gyón, Kssuth Lajs út 87., Úri kaszinó, Alsódabas, Szent István út 58., Halász Antal kúria, Alsódabas, Bajcsy-Zsilinszky utca 11., Halász Móricz kúria, Gyón, Kssuth Lajs út 7. 92

93 Végül, de nem utlsó srban, külön említést érdemelnek a tájjellegű épületek. Az utóbbi évtizedekben a várs hagymánys épületeinek átépülése felgyrsult, ám ezzel párhuzamsan megjelent a népi építészet emlékeinek megóvására való törekvés is. Mivel a vársrészek túlnymó része alapvetően falusias karakterű, még mindig jelentős számban lelhetők fel megóvásra érdemes épületek. Ezek közül is kiemelhetőek a tájházak, ahl a védelemről a közösség gndskdik. Műemléki védettség: (a KÖH nyilvántartás alapján) Dabas nyilvántarttt műemléke: (27 db műemlék bjektum) A védettnek nyilváníttt emlékeken túl a vársban is és a Dabasi Szőlőkben is vannak lyan köztéri alktásk, emléktáblák, amelyek hzzájárulnak a helyi identitás erősítéséhez, a közterületek kulturáltsága növeléséhez Ilyenek: Dinnyés emlékszlp Bátki Jáns emléktábla Bisztrai emlékhely Káplna előtti kereszt Balázs Mária emléktábla 1944-es, másdik világhábrús áldzatk kpjafája 93

94 A védett értékek listája: 94

95 95

96 Helyi védettség: (a KÖH nyilvántartás alapján) 96

97 1.15. Közlekedés Hálózatk és hálózati kapcslatk A vársnak jó rszágs közúthálózati kapcslatai vannak: - Az M5 autópálya település közpntjától 10 km-en belül halad el, az E75 európai főúthálózat része, Budapestről perces eljutást biztsít. Frgalma Ej/nap - Az 5. sz. főút Dabas észak-keleti határán halad, 2x1 frgalmi sávs, külterületi jellegű, frgalma Ej/nap - Az M5 és 5. sz. főút felőli kapcslatt biztsító összekötő és bekötő utak (4606, 52105, 52108, 52109) az egyes településrészeknek a megközelítő útjai is. - A 4606 jelű út az M5 és a 4.sz. főút felé az rszágs hálózat egyik fő megközelítési iránya, jelentős frgalmú 5800 E/nap. - Az 5202 jelű út az 5. sz. főúttól délre eső településeket köti össze, és a település belső közúti tengelye, frgalma a vársközpntban 5500 E/nap, a külterületen 2700 E/nap. Dabas közösségi közlekedési kapcslatai közül a Budapest Lajsmizse 142. sz. vasútvnal egyvágányú, krszerűtlen infrastruktúrájú mellékvnal. Az utazási sebesség a vnaln alacsny. Kőbánya-Kispesttől Dabasig az utazási idő átlagsan 70 perc. Vasútállmása a belterület határán van, gyalgs megközelítése kedvezőtlen. A Vlánbusz távlsági járatai (1080, 1081, 1090) az 5. sz. főútn közlekednek, a helyközi járatk Budapest, Kecskemét és a környező települések felé bnylítják le az utasfrgalmat. A helyközi járatk az 5202 jelű útn illetve a 4606 jelű útn közlekedve településen belüli frgalmat is lebnylítanak Közúti közlekedés A település belső közúti frgalmának jelentős része az rszágs mellékutak belterületi szakaszain bnylódik le, az 5. sz. főútat a belső frgalm nem veszi igénybe. A településrészek közötti frgalm tengelye a Szent Jáns út - Fő út Szent István út Kssuth Lajs út az 5202 jelű út része. A 10 km-t meghaladó hsszúságú belterületi szakasszal párhuzamsan nem alakult ki összefüggő gyűjtőút, így a belső frgalmnak nincs alternatív útvnala. Az 5. sz. főútról és a vasútállmás felőli kapcslatt biztsító Bartók Béla út a 4606 jelű út belső szakasza, Gyón és Dabasi szőlők megközelítése a Vasút útn, az jelű bekötő útn lehetséges. A legnagybb terhelésű útszakasz a Bartók Béla út, tehermentesítése párhuzams útvnal kiépítésével lenne lehetséges. Mindkét út szintben keresztezi a vasúti pályát. Jelentős települési hálózati elem a Vörösmarty Mihály utca Dabas közpntját és Gyónt köti össze. A belterület úthálózata a többféle funkció (parklás, ingatlankiszlgálás, kerékpárs frgalm) miatt helyenként kis utazási sebességet biztsít. 97

98 Közösségi közlekedés Dabas vasútállmás kedvezőtlen elhelyezkedésű a település belterületéhez képest, gyalgs megközelítés átlagsan az 1 km-t meghaladja. Kapcslatát a 618 és 640 számú Vlánbusz járatk biztsítják. Gyón vasúti megálló még távlabb esik a laktt területektől, utasfrgalma jelentéktelen. A Szent Jáns út - Fő út Szent István út Kssuth Lajs út vnalán 10, a Bartók Béla útn 9 helyközi járat megfelelő sűrűségű frgalmat bnylít le. A járatk közül több csak Dabas településrészei között közlekedik: , Dabasi szőlők, 618 Sári-Besnyő, 623 Gyón felé. Az autóbusz hálózat a belterületen m gyalglási távlság figyelembevételével jó területi ellátást biztsít. Sári területén 7, Dabas területén 13, Gyón területén 12 megálló bnylítja le az utasfrgalmat. Autóbusz végállmás hiányában a Vlánbusz járatai a vársközpntban az utcában, a vársból kivezető utak belterület határán levő frdulóinál végállmásznak Kerékpárs és gyalgs közlekedés A várs kerékpárs hálózata több irányban kiépült, a településrészek közötti kerékpárs frgalm intenzív. Dabas közpntjában a két nagy frgalmú irányban: fő út, Bartók Béla út önálló kerékpárút van. A Vörösmarty utcában utcaszélesítés után kerékpársávt építettek. Sári településrészen Bugyi irányába épült kerékpárút. A vasútállmás kerékpárs és gyalgs infrastruktúrája alacsny színvnalú. Dabas közpntjában krszerű gyalgs tér épült (Március 15. tér) Parklás A vasútállmásnál a P+R igény nem jelentős, megfelelően kiépített parkló nincs. A főút melletti leállósávk a vársközpnt legjelentősebb közcélú parklói. A jelentősebb intézményekhez és kereskedelmi létesítményekhez a szükséges kapacitású parklók megvalósultak. A Plgármesteri Hivatal és a Vársi bíróság részére a Szt. István téri parklók kapacitása megfelelő. A Sprtarénáhz telken belüli parkló épült. A dabasi sprttelepnek nincs kiépített parklója 98

99 1.16. Közművesítés Vízgazdálkdás Felszíni vízgazdálkdási szempntból: Dabas várs közigazgatási területén elhelyezkedő vízgazdálkdási művek megszlása az alábbi: Kizárólags állami tulajdnú, VIZIG kezelésű belvíz és kettősműködésű csatrnák: Duna-völgyi főcsatrna, Duna-Tisza-csatrna, Szittyó csatrna, XX. csatrna, XX. árapasztó csatrna Jelenleg Társulati kezelésű és üzemeltetésű állami tulajdnú belvízcsatrnák: Duna-Tisza-csatrna meghsszabbítás, XX/a., csatrna, XX/b. csatrna, XXVII. csatrna, XXIX. csatrna, XXVII/a. csatrna Vegyes tulajdnvisznyú belviz csatrnák (állami, önkrmányzati-, magán) XXDC/a. csatrna, XXIX/b. csatrna, A Duna-lply Nemzeti Park kezelésében levő állami tulajdnú belvízcsatrnák (az Ócsai Tájvédelmi Körzet része) XXV. csatrna, XXV/a. csatma, XXVI. csatrna, XXVIII. csatrna A XX. csatrna felső szakasza és fenti mellékágai a Magyar Hnvédség Tábrfalvai Lő es Gyakrlóterületén húzódnak. Felszín alatti vízkészletek védelme és viziközművek vnatkzásában Dabas területét érinti a DAKÖV Kft. üzemeltetésében lévő sérülékeny földtani környezetű Dabasi Vízmű vízbázis. A vízbázis védőidmainak és védőterületeinek kijelölése megtörtént Vízi-közművek Vízellátás Dabas várs ivóvízbázisa felszín alatti vizekből áll. A vízbázis védendő termelése 2400 m 3 /d. Dabas ivóvízbázisa sérülékeny. A vízbázis védőterülete és védőidma azns, a súlypnti krdinátái Y= m; X= m. Dabasn 15 db víztermelő kút található, ebből 7 db tartalék kút. A hidrgelógiai,,b'' zónába került besrlásba a vízbázis. A kutakból kiemelt víz vas- és mangántartalma a vízbázis védelmét biztsító fejlesztés előtt magasabb vlt, mint az előírt határérték, ezért került sr vízminőség-javító berendezés beállítására. A kutakból kinyert napi vízmennyiség jelentősen elmarad a lehetséges maximális vízhzamhz képest, ami azt jelenti, hgy a kutak vízbázisa akár hsszabb időre is megnyugtató módn képes biztsítani a várs ivóvízellátását. Dabas vízellátását a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. üzemelteti. 99

100 A vízbázis kapacitása 2137 m 3 /d, a kitermelhető elméleti vízmennyiség 2108 m 3 /d. A vezetékes ivóvízhálózat lényeges gépészeti egységének számító vársi víztrny mind gépészeti, mind építészeti vnatkzású felújítása a múlt évben megtörtént. A települési hálózat kiépítettsége elérte a 100 %-t, a rendszert a várs terjeszkedésével párhuzamsan flyamatsan bővítik és karbantartják. A várs teljes ivóvíz-hálózati kiépítettsége rszágs összehasnlításban is kiemelkedőnek számít (rszágs érték: 93 %), ugyanakkr a kistérségen belül még jbban megmutatkzik. A vízellátásba bekapcslt ingatlank száma 6075 db. A vízellátásba bekapcslt üdülők száma 0 db. Napi vízigény, várs átlags vízfgyasztása 1860 m 3 /d. A szlgáltattt vízmennyisége: - háztartásk számára m 3 /év, 1250,0 m3/d - gazdálkdók számára m 3 /év, 168,0 m3/d - intézmények (beleértve az önkrmányzati tulajdnú létesítményeket is) számára m 3 /év, 45,6 m3/d A szlgáltatásra átvett víz mennyisége m 3 /év, 1870,0 m3/d Az egy km-re vetített meghibásdásk száma 1,7 db. A településen található vízvezetékek kra: 40. ábra - A településen található vízvezetékek kra Csőanyag Eternit KM-PVC KPE Kr 40 év 30 év 25 év A közüzemi hálózat hssza közel 172,2 km. Megvalósult/flyamatban lévő fejlesztések között: - Eternit vezetékek kiváltása műanyag KPE csőre, - KEOP vízminőség javító prgram: (körvezetékes, vas- és mangántalanító berendezések létesítése, víztárzó építése). Tervezett fejlesztések 2014 után: - Eternit vezeték kiváltása KPE műanyag csőre, - Közpnti telephelyen új mélyfúrású kút létesítése, - Közpnti telephelyen áramfejlesztő létesítése, - Ivóvízhálózat bővítése, - Új föld feletti tűzcsapk létesítése, - Víztrny jelzőrendszer kiépítése. A vársközpntban több helyen, valamint a fővezetékek régi építésű, anyaguk általában nem krszerű, azbesztcement, mely kránál fgva is meghibásdásra, mai útterhelések mellett csőtörésre hajlamsak. Közmű-reknstrukciók srán krszerű KPE, göv csövekre kell átépíteni. Az új beépítéseknél a vízellátó hálózat a krszerűnek számító, előbbi időszakban KM-PVC, majd KPE csövekből épültek. A vársban flyamatban van az ivóvíz vízminőség javító prgram megvalósítása (vastalanítás, ammóniamentesítés, mangántalanítás, arzénmentesítés vnatkzásában). A prgram részeként megvalósuló körvezeték építés új eddig ellátatlan területek ivóvízellátását biztsítja. 100

101 Szennyvízcsatrnázás, szennyvíztisztítás A vársban elválaszttt rendszerű csatrnázás valósult meg. Dabas vársában a szennyvízcsatrnázása az utóbbi az években az északi területen fejlődött a legtöbbet. A várs szennyvízcsatrnázásának megvalósult rendszerénél zárt gravitációs és nymás alatti szennyvízcsatrna gyűjti össze szennyvizeket, majd átemelő és nymóvezeték segítségével alkt egységes elvezető rendszert a szennyvíztisztító telepig. A településen 20 db átemelő található. A gravitációs szennyvízcsatrna hssza 105,10 km. A nymás alatti szennyvízcsatrna hssza 60,20 km. A gravitációs csatrnarendszer főgyűjtői DN 400 mm-es átmérővel KG-PVC anyagú csőből épültek ki a Kssuth Lajs utca és a Tó utca mentén. A tvábbi gravitációs szennyvízcsatrnák DN 160, DN 200 és DN 300 KG-PVC anyagú csőből épültek ki. A településen található nymóvezetékek D 75, D 90, D 110 és D 160 átmérőjű KPE anyagú csőből épültek ki. A szennyvíztisztító telepre két DN 225 mm átmérőjű KM-PVC anyagú nymóvezeték érkezik be. A szennyvíztisztító telep a 0136 hrsz.-ú ingatlann található. A telep kapacitása 2000 m 3 /d, LE. A befgadó víztest neve Duna - Tisza köze Duna - völgy északi része, a víztest típusa sekély pórzus. A tisztíttt szennyvíz mennyiség m 3 /év, a befgadóra gyakrlt hatása elhanyaglható. Dabas várs szennyvíz-csatrnázttsága a évig körülbelül a 95 %-s kiépítettségi szinten állt az ingatlankra vnatkzólag. A közcsatrnába bekötött ingatlank száma 5677 db, a zárt tárzóval - szippantással megldtt ingatlank száma 442 db. A szennyvíztisztító-telepre érkezett szennyvízmennyiségek: - átlags 1456 m 3 /d - lakssági 1226 m 3 /d - ipari/közterületi 230 m 3 /d Megvalósult/flyamatban lévő fejlesztések között: - Dabas Várs Szennyvíztisztító telep reknstrukció (szagcsökkentést szlgáló technlógiai fejlesztés), - Szennyvíztelep és hálózat technlógiai fejlesztése (PIAC-13 pályázat keretein belül), - Gépi rács felújítása Tervezett fejlesztések 2014 után: - A szennyvíztisztító áthelyezése a vársközpnt fejlesztéséhez szükséges területek biztsítása érdekében - Átemelő nymócsövének cseréje, - Átemelők bélelése, - Átemelő szivattyúk felújítása, - Szennyvíztelep szivattyúk, keverők felújítása, - Szennyvíztelep irányítástechnika felújítása, - Szennyvíztelep kezelőépület felújítása, - Kmpsztáló csarnk felújítása, - Csatrnahálózat bővítése, - Iszap-víztelenítő berendezés beszerzése 101

102 Csapadékvíz elvezetés A településen a csapadékvíz-elvezető hálózat hiánys, döntően csak a közpnti területen épült ki. A várs kiterjedt részein szikkasztással történik a csapadékvíz elvezetése. A vársban jelenleg csak a Bartók Béla útn és Szent István út egy részén (Bartók Béla út - Béke utca között) van vízelvezető rendszer kiépítve, más működő csapadékvíz elvezető rendszer. Dabas vízgyűjtő területének a befgadója a Dunavölgyi-főcsatrna. Dabas településre 2008 májusában készítettek egy megvalósíthatósági tanulmányt, melyben a közpnt eddig csatrnázatlan területei szerepelnek, melynek hssza kb. 20 km Energia közművek Villamsenergia-ellátás Nagy-, és középfeszültségű hálózatk Dabas és térségében villams-erőmű nem található. A nagyfeszültségű alaphálózatkat az MVM Rt. üzemelteti. A fgyasztók nincsenek közvetlen összeköttetésben az alaphálózatkkal. A térségi fgyasztók ellátását az áramszlgáltatók tulajdnában és kezelésében lévő nagyfeszültségű 120 kv-s szabadvezetékes főelsztó hálózatk biztsítják. A középfeszültségű hálózatk és villams berendezések 20 kv-n működnek. A meglévő 35 kv-s hálózatkat nem fejlesztik, fkzatsan megszűnnek, a 10 kv-s hálózatt csak a nagyvársk belterületén használják. A közvetlen fgyasztói hálózatk 20/0,4 kv-s transzfrmátrai általában a településeken találhatók. Egy-egy településen belül több 20/04 kv-s transzfrmátr is működik, a terület nagyságától és a fgyasztók igényétől függően váltzó teljesítménnyel. Dabas várs elektrms ellátását az ELMŰ tulajdnában lévő Felsőbabádi transzfrmátr alállmásról ( 2 x 25 MVA, mely később 2 x 40 MVA-re bövül) biztsítják. A településen az áramellátás mindenütt biztsíttt, valamint a közvilágítás is. Háztartási villams-energia fgyasztók száma 6249 db, a szlgáltattt mennyiség MWh. Az egyéb villams-energia fgyasztók száma 1307 db, míg a szlgáltattt mennyiség MWh. A településen a kisfeszültségű vezetékek hssza 135,5 km. Hőenergia-ellátás Dabas vársában a hő-ellátás - főzés, fűtés, meleg-víz előállítás - vezetékes földgázellátással történik. Az ingatlank kis hányadának hőenergia ellátásánál még mindig jelen van a palacks PB-gáz, villamsenergia illetve hagymánys tüzelőanyag is. Földgázellátás Dabas vársában a vezetékes gázszlgáltatást a TIGÁZ Tiszántúli Gázszlgáltató Zrt. végzi. A várs vezetékes gázellátással rendelkezik. Dabas várs gázellátását az újhartyáni gázátadó állmásról biztsítják. A gázátadó állmásról kibcsáttt gázmennyiség 34,2 MJ/m 3 havnta. 102

103 A gázfgadótól indul ki az a nagy-középnymású rendszer, mely nymásszabályzókn keresztül középnymású és kisnymású rendszerrel biztsítja a várs gázellátását. A szintén a gázfgadóból indul ki a várs felé a középnymású hálózat DN 300 mm-es átmérővel. A Szelei út mentén üzemel tvább a közép-nymású hálózat, mint gerinc-vezeték. A kisnymású rendszer fővezetéke DN 400, DN 300, DN 200 mm-es. A középnymású rendszer gerinc-vezetékei, DN 300, D 160, D 110, D 90 mm-esek. Az elsztó-vezetékek D 63 mm-esek. A lakótelepen és vársközpntn kívül a gázellátást a vársban középnymású rendszerű hálózat biztsítja. A várs úthálózat mentén szinte valamennyi utcában kiépült a gázhálózat. Az egyedi nagy fgyasztók, mint már említettük - az Ipartelepi út mentén - közvetlenül a nagyközépnymású rendszerről nymásszabályzón keresztül kapja a gázt. A vársban gázellátásban részesülő fgyasztók száma eléri a 5382 db-t. A felhasznált lakssági gázenergia m 3. A vársban az egyéb gázellátásban részesülő fgyasztók száma 479 db, míg a felhasznált gázenergia m 3. A településen a gázvezeték hálózat összes hssza 159,9 km. A várs gázhálózata már a 90-es évek közepére elkészült, azóta már csak a településfejlődésével, átalakulásával járó újabb igények kielégítése történik (utcai vezetékek kiépítése, illetve meghsszabbítása). Megújuló energia Dabasn jelenleg is van megújuló energia-hasznsítás. A nap- és a getermikus energia felhasználására flyamatsan dlgzzák ki a lehetőségeket. Egyedi napelemmel működő napenergia-ellátás több ingatlannál már üzemel. A Kssuth és a Gyóni Géza isklákban getermikus energia hasznsító valósult meg, valamint napelemek kerültek felszerelésre, az óvda napkllektrral felszerelt. A laksság is növekvő mértékben alkalmaz a lakóházakn napelemeket Elektrnikus hírközlés (vezetékes elektrnikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Távbeszélő-hálózatk Dabas várs távbeszélő hálózati ellátását az UPC Magyarrszág Kft biztsítja. A dabasi fgyasztók 29-es hívószámn csatlakzhatnak az rszágs rendszerhez. Dabas távközlési közpnt kiinduló távközlési vezetékek a közpnti belterületen alépítményi és földkábeles hálózatkkal, míg a település többi részén földkábeles és kábeles kitáplálású, szigetelt légvezetékes hálózatkkal épültek ki. A távközlési légvezetékek vagy betngyáms faszlps, illetve a külső területeken a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatk betnszlps tartószerkezetein kerültek elhelyezésre, az előfizetői csatlakzásk ennek megfelelően föld- vagy légkábeles kivitelezéssel épültek ki. A távbeszélő hálózat a település nagy részén kiépült, a DÉT-COM Dabas és Térsége Távközlési és Telekmmunikációs Zrt. üzemelteti a hálózatt. 103

104 A távbeszélő hálózatkn keresztül vehető igénybe az Internet, , Telefax és az adatátviteli szlgáltatásk, az alközpnt és a hálózatk jelentős tartalék kapacitással rendelkeznek. Mbil távközlés Dabas várs mbil távközlési ellátás szempntjából lefedettnek tekinthető. A várs vnzáskörzetében a mbil távközlést szlgáló bázisállmásk és adóberendezések üzemelnek. Telekmmunikáció A műsrszóró telekmmunikációs adóállmásk vételére egyedi, kisközösségi és nagyközösségi telekmmunikációs hálózatk valósultak meg és épültek ki Dabas várs területén. A vársban létesített kábeltelevíziós hálózatk, melyek a távközlési hálózatkkal együtt, velük azns nymvnalakn, alépítményekben és légkábeles tartószerkezeteken, illetve helyenként a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatk tartószlpaira szerelten valósultak meg. Fenti rendszer lehetővé teszi előfizetői részére szinte valamennyi földi és műhldas sugárzású műsrszóró telekmmunikációs adóállmás vételét, a választtt prgramcsmagkkal kapcslats egyedi szerződésekben rögzítettek alapján Környezetvédelem (és településüzemeltetés) A környezetvédelem és -alakítás fntsságát az IVS kevéssé hangsúlysan, summásan fgalmazza meg, helyzetfeltáró munkarészében visznylag kevés figyelmet frdít a témakör kifejtésére, csupán néhány szakterület (Felszíni és felszín alatti vizek, Levegőtisztaság, Hulladékgazdálkdás, Flyékny hulladékk) rövid összefglalását tartalmazza. A környezeti helyzet feltárása és elemzése alapvetően egyéb frrásk felhasználásával végezhető el. Felszíni és felszín alatti vizek védelme, föld- és talajvédelem Megállapítható, hgy a felszíni vizek szempntjából Dabas érzékeny helyzetben van, mivel száms mélyfekvésű, leflyástalan területtel rendelkezik. Vízminőségi prblémák inkább a felszín alatti vízkészletet veszélyeztetik a várs hidrgelógiai adttságaiból, valamint a közelmúlt szennyezéseiből következően. A priritási rangsr szerint a felszín alatti vizek védelme (1.) és ezzel összefüggésben a talajszennyezés elleni védelem (2.) szrs összefüggésben a hulladékártalmatlanítás kérdéskörével-, tvábbá a felszíni vizek védelme (3.) kiemelt feladat. Az előzményi dkumentációk egyhangúan hangsúlyzzák, hgy a vízgazdálkdás, a felszíni vízrendezés megldatlan, a 2008-ban elkezdett prgram megvalósítása kellő állami frrásk hiányában lassú, az ütemezés felülvizsgálatra szrul. A vízzel való veszélyeztetettség csökkentése, átgndlt vízgazdálkdás, a vízrendezés (a csapadékvíz és a belvízrendezés) megldása, a 2008-ban kezdett prgram ütemezett megvalósítása a várs egyik legfntsabb környezetvédelmi feladata. A vezetékes vízellátás és szennyvíz elevezetés magas arányban van kiépítve, a belterületen 67% körüli a csatrnázttság (2011-es adat). 104

105 Az előzményi adatk összevethetők a TeIR adatbázissal. Ennek alábbi grafikus elemzése a Közti emelkedést követően magasabb szintű stabilizálódásn belüli enyhe hullámzást mutat: 41. ábra - A közüzemi szennyvíz-gyűjtő hálózatban (közcsatrnában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége egy laksra (m3 I I I I A közüzemi szennyvíz-gyűjtő hálózatban (közcsatrnában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége egy laksra (m3). A csatrnázttság az rszágs és megyei átlag alatti, a kistérségi járási átlag körül alakul. Flyamats emelése elsősrban felszín alatti vízvédelmi szempntból kiemelt feladat. A helyi szennyvíztisztító telep áthelyezése tervezett. Így válik biztsítttá a védőtávlsággal való érintettség megszüntetése a vársközpnti fejlesztési területeken valamint a szükség szerinti kapacitás bővítése, mivel a rákötések az elmúlt évtizedben lassan, de flyamatsan növekvő tendenciát mutatnak. A TeIR adatbázis szerint a szennyvíztisztító kapacitás a es időszakban 815m 3 /d érték körül stabilizálódtt: 42. ábra - Szennyvíztisztító kapacitás frrás: TeIR 105

106 A flyékny hulladékk kezelése a szennyvíztisztító telepen megldtt, a környezeti veszélyeztetés mértéke a csatrna rákötések számával csökken. A belterület 2013-ban 85%-ban csatrnáztt, a csatrnázttság 2006-ban 89%-s vlt. az ellentmndás, a csökkentő számadat valószínűleg nagyszámú új beépítésnek vagy statisztikai hibának köszönhető. A reális adat 90% fölötti csatrnázttságt mutat (mint a évi adatk). I A felülvizsgálat srán ez utóbbi környezeti jellemzők összehasnlítására nyílik mód. A REMEK adatbázisból a közműllóra vnatkzó adatk váltzása releváns a lakókörnyezet minősége és települési környezetvédelmi szempntból. Ennek alakulását az alábbi grafikn szemlélteti. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatrnahálózat hssza hullámzóan nő, a közműlló nyílása végülis szűkült a vizsgált időszakban. Ez települési környezetvédelmi, közegészségügyi, víz- és földvédelmi szempntból kedvező, a 2006-s állapthz képest több mintegy 9%-s javulást jelez. 43. ábra - A víz- és csatrna bekötések alakulása és a közműmlló között I Az adatk aznban még mindig csatrnázttsági hiányra (ellátatlanságra) hívják fel a figyelmet. Ennek mértéke a 85%-s bekötöttség alapján 15%. Mivel aznban a vezetékes vízhálózatba kötött lakásk aránya csak 86%, e két mutató alapján kedvezőbb közműlló különbözet számítható: a vezetékes vízellátásba kötött lakásk mindössze 1%-a nem rendelkezik csatrna bekötéssel. Vezetékes vízellátás bekötöttségi arány(%), - vezetékes csatrna bekötöttségi arány(%) A szennyvízkérdés megldása föld- és talajvédelmi szempntból is alapvető tényező, miután az egyéb ptenciális talajszennyezési körülmények a rendszerváltást követő időszak rövid ideig tartó visszaesése után stabilizálódtak. A mezőgazdálkdásból eredő földhasználati és talajszennyezési veszélyek 90-es évekre jellemző átmeneti növekedése (a szabályztt nagyüzemei keretek megszüntetése és az új struktúrában 106

107 fellépő kezdeti szakértelem hiány) után a helyzet stabilizálódtt, a kemikáliák használata alacsnyabb szinten állandósult. A hnvédségi területről származó ptenciális szennyezési veszélyek átmenetileg sem növekedtek. A termőföld védelmi szempntkat a kivett területek növekedésével járó településfejlesztés srán is érvényesítették. A föld- és talajvédelemre, illetve ezzel összefüggésben a felszíni és felszín alatti vízkészlet és vízminőség védelmére is jelentős hatással van a hulladékgyűjtés és kezelés megldásának milyensége, a hulladékártalmatlanítás színvnala. A hulladékgazdálkdás témakörét knkrét számadatkkal is bemutatja a Helyi hulladékgazdálkdási terv (Hgt.: ), mind az szállítás gyűjtés, mind a lerakás területén. Prblémaként említi az illegális lerakást és az ebből eredő talajszennyezést. A hulladékk intézményes gyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása a vársban megldtt, a TeIR adatbázis a közötti időszakra az alábbi hulladékgazdálkdási adatkat közli. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevnt lakásk aránya (82,6%), 44. ábra - Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevnt lakásk aránya (%) A vársi arány az rszágs és megyei átlag alatt van, egyezik a járási átlaggal. A csökkenő tendencia ellentmnd az általáns környezetvédelmi elvárásknak. A várs rendelkezik helyi környezetvédelmi és köztisztasági rendelttel, helyi hulladékgazdálkdási rendelettel (2012.) és helyi hulladékgazdálkdási tervvel. A meglevő állapt jellemzését és a hulladékgazdálkdási célkitűzések ismertetését a Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE c. dkumentáció Dabasi kötete ismerteti (készítette: az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából ÖkSzenna Környezetvédelmi Szlgáltató Kft. Szenna, április). Ez a dkumentáció a vársra mind a kmmunális hulladékgazdálkdás egészére, mind ezen belül a szelektív gyűjtésre környezetvédelmi szempntból megfelelő ellátttsági adatkat tartalmaz. Fel kell hívni aznban a figyelmet arra, hgy ezzel szemben az rszágs statisztikában (KSH, TeIR) ezek nem, vagy nem megfelelően jelennek meg (adatszlgáltatási hiánysság vagy feldlgzási hiba flytán). Lásd alább: 107

108 45. ábra - Szelektív hulladékgyűjtésbe bevnt lakásk aránya (%) 46. Ábra - A laksságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállíttt települési szilárd hulladék aránya (%) A vársra és a járásra a fenti 2 szelektív táblázat nem tartalmaz adatt, (illetve ennek értéke: 0), - ez nyilvánvalóan statisztikai hiba, mivel a vársban működik szelektív kmmunális hulladékgyűjtő rendszer. Levegőtisztaság védelmi, zaj- és rezgésvédelmi szempntból a várs visznylag kedvező térségi természeti környezeti adttságkkal rendelkezik, jelentősebb kncentrált szennyezést kibcsátó frrás nincs a közelében. Általáns jó állaptát csak a közlekedési terhelés és a deflációból, a mezőgazdálkdásból eredő prszennyezés rntja. A légszennyezés tvábbi frrásai tvábbá a nem prmentesített utak és a krszerűtlen kmmunális fűtés és időszaks szabadtéri égetés. Ami a szennyezés mértékének megszlását illeti, annak elsődleges frrása a közúti gépjárműfrgalm és ennek csatrnái közül is elsődlegesen az 5. sz. főközlekedési út. A főút jelenlegi nymvnalvezetése települési környezetvédelmi szempntból visznylag kedvező, jellemzően a beépített terület keleti szélén halad. Ezért az uralkdó szélirány kedvezően beflyáslja a légszennyezés elszlását, nem súlysbítja a terhelés hatásait. 108

109 A terhelési mutatók számszerűsítése, a terhelési határértékekkel való összevetése, prgnózisa és a védelmi intézkedések megfgalmazása a települési környezetvédelmi prgram feladata. A terhelési számításk alapját képező közúti terhelési adatkat az rszágs közúti keresztmetszeti frgalmszámlálás eredményeit közzétevő közlekedési frrásanyagk közlik (pl.: Ezen adatk alapján határzhatók meg a zaj- és rezgésterhelési adatk is, melyek számszerűsítése és elemzése ugyancsak a települési környezetvédelmi prgram feladatkörébe tartzik. A számíttt adatk jelenleg nem állnak rendelkezésre, mivel a várs nem rendelkezik aktuális települési környezetvédelmi prgrammal. A rendelkezésre álló kistérségi prgram (Mnr Dabas kistérségre, PESTTERV Kft ) több elemében elévült, az érvényes tartalmi és lehatárlási követelmények alapján megújítandó. Zaj- és rezgésvédelmi szempntból kritikus helyhez kötött állandó létesítmény, pntfrrás a településrendezési terv vizsgálatai szerint nem található a településen. A rendezési terv zajvédelmi övezeti besrlást nem vizsgál és nem javasl a településen. Ennek megalapzása szintén a települési környezetvédelmi prgram feladata. A vársközpnt akcióterületi terve ( sz. A környezeti kárk bemutatása és feltárása c. fejezetében) ugyancsak a közlekedési eredetű terhelést határzza meg az első helyen. Megállapítása szerint az akcióterületen a jelentős gépjárműfrgalm miatt a Bartók Béla út prterhelése jelentős. Tekintve, hgy a térségben hmktalajk jellemzőek, így a nyári száraz, aszálys időszakk miatt a defláció a belterületen is jelentős. A szálló hmk megkötése jó minőségű növényfelülettel (talajtakaró cserje, gyep) megldható. A Bartók Béla út felújításával és súlykrlátzás bevezetésével ez a szennyezési frma lkálisan megldódtt. A településen a zajterhelés legjelentősebb frrása is a közlekedés. Az 5. számú főút jelentős átmenő frgalma, a közlekedési terület melletti intenzív beépítésű területrészeken számttevő zajterhelést kz. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibcsátású ipari-gazdasági telephely, vagy szórakzóhely nem működik. A beépítésre szánt területi fejlesztések következtében nem várhatók lyan mértékű frgalmi váltzásk, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen beflyáslnák. A közlekedési eredetű zajterhelés csökkenése a közlekedéshálózati fejlesztésektől várható, elsősrban a tervezett 5-ös elkerülő út megvalósulása esetén. A Vársközpnt ATT fent idézett részlete az IVS-sel egyidős, 2009-ből való. Ennél valamivel frissebb a várs Gazdasági Prgramja ( ), amelynek Környezetvédelmi fejezetét idézzük e fejezet összefglalásaként (2011. évi állapt, a 2014-ig kitűzött célkkal kiegészítve): - Az elmúlt években Dabasn nagyt léptünk előre a környezetvédelem terén. Elkészült a csatrnahálózat, megépült a teljes kapacitású szennyvíz telep és átadásra került az európai színvnalú reginális hulladékkezelő. Új, 110 literes hulladékgyűjtő edényt kaptt minden háztartás. Kihelyeztük a szelektív szemétgyűjtéshez szükséges knténereket és felállítttunk egy mdern kmpsztáló gépsrt. Megépült a térségi állati hullák gyűjtőhelye. - Az eddig elért eredmények ellenére az elkövetkezendő években még száms megvalósítandó feladat vár az önkrmányzatra a környezetvédelem terén: - Flytatjuk a településünk tisztaságát szlgáló akciók, prgramk szervezését. A vársi 109

110 zöldterületek és a kertek szerves hulladékainak kmpsztálását eszközvásárlási támgatással mdern kmpszttárlók beszerzésével kívánjuk segíteni. Segítjük a háztartáskban keletkező veszélyeshulladékk begyűjtését. - Az ivóvíz bázis védelmére a már nem működő artézi kutakat szakszerűen lezárjuk. A meglévő csapadékvíz elvezető-árkkat és átereszeket, karbantartjuk, kitisztítjuk. Az ivóvíz magas vastartalma miatt pályázunk tisztító berendezés beszerzésére. - Szrgalmazzuk építési betntörmeléket törő gép telepítését a reginális hulladéklerakóba. A várs környezetvédelmi, ezen belül levegőtisztaság védelmi és zajvédelmi helyzetének tvábbi javítása (a fent idézett időtávn túl) az 5.sz. főút belterülettől távlabb vezetett elkerülő szakaszának megépítésével érhető el. Árvízvédelem A település nem tartzik az árvíz veszélyeztetett települések közé. Dabas Sári vársrészén az 5-ös főút alatt átflyó Duna völgyi főcsatrna patak vízszintje az elmúlt időszakban megtörtént "kuriózumként", hgy lyan mértékben megemelkedett a főcsatrna vízszintje, hgy néhány lakóházat közvetlenül fenyegetett. A vízszint emelkedés ka a patak vízgyűjtő területén elvégzett beavatkzás és a krábbi nagy mennyiségű csapadék együttes hatása vlt. A víz kitörését hmkzsákk lerakásával sikerült megelőzni. 47. ábra - Dabasi árvíz Dabas várs alapjában véve árvízvédelem szempntjából nem veszélyeztetett terület. Belvízvédelem Dabas Várs a Duna völgyi főcsatrna vízgyűjtőterületén, belvizektől veszélyeztetett területen, a régi Duna meder vnalában helyezkedik el. A terület ez által (a kavicss altalaj következtében) érzékenyen reagál a megemelkedett Duna vízszintekre is. A prbléma megldására a XX. század első felében, már több állami beavatkzás történt. Az Állami és Társulati kezelésben lévő csatrnák a befgadói a meglévő kisterületet érintő belterületi belvíz és csapadékvíz elvezető rendszernek. A várs síkvidéki fekvése miatt a csapadékvíz elvezetés nem 110

111 megldtt. A keletkezett csapadékvizek az utak mentén kialakíttt szikkasztó árkkban kerültek elszikkasztásra, melynek következtében több esetben megemelkedett a talajvíz, és belvizes elöntések keletkeztek. A szikkasztó árkk nincsenek összeköttetésben, elkerülve a víznek a mélyebb helyekre való eljutását. A kárs talajvíz emelkedés miatt az elmúlt 10 évben az épületek pincéjében, alagsrában kmly kárk keletkeztek Hnvédelem, katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, beflyásló vagy krlátzó tényezők) HONVÉDELMI TERÜLETEK Dabas közigazgatási területén a Magyar Állam tulajdnában, a Hnvédelmi Minisztérium vagynkezelésében a 0720/1, 0720/10, 0720/16, 0720/17, 0720/18, 0720/19, 0720/20, 0720/21, 0720/23, 0720/24, 0720/26, 0720/27, 0720/28, 0720/29, 0720/3, 0720/32, 0720/33, 0720/34, 0720/7, 0720/8, 6268/2, 6269/2, 6270/2, 6273/2, 6274/2, 6275/4, 6275/6, 6276/2, 6277/2, 6285/2, 6286/2, 6287/2, helyrajzi szamú hnvédelmi rendeltetesű ingatlankat tarznak, melyek az Országs Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 12. (1) bekezdés i) pntja szerint kiemelt fntsságú hnvédelmi terület övezetébe srltak. KATASZTRÓFA ELLENI VÉDELEM Katasztrófa típusk és veszélyek: - Természet eredetű veszélyek - Tömegrendezvények - Hidrlógiai: Árvíz Belvíz Hirtelen áradás - Gelógiai: Földrengés Földcsuszamlás - Meterlógiai: Szélvihark Aszály Hőség Rendkívüli hideg Téli veszélyek Heves zivatar Trnádó - Tűzesetek: Tűz Erdőtűz Épülettűz (Panel) - Bilógiai veszélyek: Ízeltlábúak Szúnyginvázió - Civilizációs eredetű veszélyek: Nukleáris baleset Vegyi baleset Veszélyes anyagk előállítása Közlekedési balesetek - veszélyes anyagk szállítása Közlekedési balesetek Járványk Migráció Terrrizmus Az előzményi IVS a katasztrófavédelmi szakterületekkel nem fglalkzik, erre vnatkzó fejezetet nem tartalmaz. Ebből a szempntból az egyéb előzményi dkumentumk is hiánysnak minősíthetők: katasztrófavédelmi, plgári védelmi, ár- és belvízvédelmi, haváriaelemzési és elhárítási fejezettel vagy nem rendelkeznek, vagy csak egyes katasztrófavédelmi részterületeket érintenek. A katasztrófa védelmi adttságk közül meghatárzóak az alábbiak: - építésföldtani adttságk: mrflógiai adttságk, talajtulajdnságk (ismertetve: TRT természeti adttságkat leíró vizsgálati fejezetben) 111

112 - vízrajzi adttságk: ár- és belvízvédelem (ismertetve: TRT fenti és emellett a vízi közműves fejezetben) - egyéb veszélyeztető tényezők, rendkívüli környezetveszélyeztetés (az előzményekben nem szerepel). A katasztrófavédelmi szakirdalm definíciói szerint a környezeti biztnság azn képességet jelenti, hgy a környezeti erőfrrásk szűkössége és a környezeti kársdás elkerülésével képes fejlődését biztsítani. A környezetbiztnságt beflyásló tényezők hárm csprtba srlhatók: Természeti eredetű kárkzásk (pl.: árvizek, földrengés) Műszaki eredetű kárk (pl.: ipari baleset) Társadalmi eredetű kárkzásk (pl.: deviancia, szciális feszültségek). A környezetbiztnsági tényezők vizsgálata alapján Dabas fő környezeti kckázatát a közlekedésben, azn belül is elsősrban a veszélyes anyagk és áruk közúti fuvarzásában látjuk. Az 5.sz. főút a várs belterületének közelében halad, egy ttani havária közvetlenül érintené Dabas keleti részét. Az ipari területek a vársban a lakóingatlanktól távlabb helyezkednek, az 5. sz. főút mellett. Ezek a lakóterületekre közvetlen veszélyt nem jelentenek. A SEVESO II. irányelv, azaz a 18/2006. (I.26.) krmányrendelet hatálya alá tartzó üzem jelenleg Dabas vársában nem aznsíttt. Az előzményi dkumentumk helyzetértékelése szerint a vársban a katasztrófavédelmemmel is összefüggő kiemelt feladat a vízgazdálkdás, a vízrendezés (a csapadékvíz és a belvízrendezés) megldása. Dabas 2008-as Belterületi Csapadékvíz-elvezetési Megvalósítási Tanulmánnyal (Csapadékvíz MT) rendelkezik, mely a pályázati kiíráshz készült. A belterületi vízrendezés ennek alapján flyamatban van, de a terv felülvizsgálata és kiegészítése aktuális. Gelógiai jelenségek Hazánkban számttevő pusztítást kzó földrengés, földcsuszamlás, vagy partfalmlás évtizedek óta nem frdult elő. Ez köszönhető Magyarrszág kedvező geföldrajzi elhelyezkedésének. Katasztrófavédelmi, haváriaelemzési és elhárítási szempntból a fent hivatkztt és részben idézett TRT és TKP fejezetek valamennyi témakörrel fglalkznak valamilyen szinten, kivéve a földrengés veszély megállapítását. Ezzel kiegészítendő a katasztrófavédelmi fejezet. A kiegészítést a hnlapn közzétett nyílt infrmációk alapján állítttuk össze: Dabas a magyarrszági visznyrendszerben a gyenge - közepes veszélyeztetettségű, zóna határának közelében helyezkedik el. A zóna jellemző hrizntális gyrsulási értékei (50 évre, 10%-s meghaladási valószínűséggel): PGA(g): 0,11/0,12 között; PGA (m/s 2 ): -1,15/-1,2 között (l.: az ábrán). 48. ábra Hrizntális gyrsulásértékek 50évre 10% meghaladási valószínűség mellett 112

113 A földrengések megfigyeléséhez, a földrengés-paraméterek pnts meghatárzásáhz a földrengéshullámk műszeres regisztrálása szükséges, a mdern szeizmgráfk képesek a talajnak akár mm-es elmzdulását is regisztrálni. Magyarrszágn jelenleg 20 szeizmlógiai mérőállmás működik. Átlags zaj- (talajnyugtalanság) visznykat feltételezve a hálózat észlelési küszöbe ML= magnitúdó körül van. Az rszág középső részén valamivel alacsnyabb, a határk környékén kissé magasabb. Ez azt jelenti, hgy a laksság által érzékelt valamennyi rengést a hálózat nagy valószínűséggel detektálja. 28. táblázat - A Budapesti állmás (BUD)* műszerezettsége és az üzemeltető szervezet A Budapesti állmás (BUD)* műszerezettsége és az üzemeltető szervezet: Állmás kód Alapkőzet Állmás típusa (1) Érzékelő típusa (2) Regisztrálás (3) Szervezet (4) BUD dlmit 3C BB STS-2 D-C GGI *főbb jellemzői: szélessávú állmás, valósidejű adatátvitellel; jelmagyarázat: (1) 3C - hárm kmpnenses szeizmméter; BB - széles sávú szeizmméter (2) STS-2 - Streckeisen széles sávú szeizmméter; (3) D - digitális regisztrálás; C - flyamats regisztrálás (4) GGI - MTA CSFK Gedéziai és Gefizikai Intézet frrás: A világ egyes tájain az emberiség fejlődését végigkísérte a veszélyes földmzgáskkal való együtt élés (pl. Japán). Az ilyen jelenségeket eredetük szerint négy kategóriába srlhatjuk: vulkanikus, kzmikus, csúszáss és tektnikus földrengések. A Magyarrszág több területére jellemző képződmények túlterhelés, különböző fizikai hatásk flytán összemlanak. Hasnló eseményeket tapasztalhattunk egyes vársainkban a nem eléggé körültekintő talajmechanikai vizsgálatkat követő építménykárknál. Magyarrszág a nagy kiterjedésű Eurázsiai-lemez belsejében, a Földközi-tenger földrengési övezetétől északra terül el. A felszín alatt több mzgást mutató törésvnal ismert. Hazánkban földrengés évente közel 10 esetben regisztrálható, amelyekről óta feljegyzések is tanúskdnak. Mindeddig több mint 300 eseményt tapasztaltak, ezek ereje a Richter-skála szerint 4-6,5 fks vlt. Észlelési küszöb közelében lévő földrengésre évente többször, kárt kzókra évenként számíthatunk. A fentieket összefglalva a hivatkzáskat is beleértve - megállapítható, hgy Dabas katasztrófavédelmi szempntból nem tartzik a veszélyeztetett, illetve fkzttan veszélyeztetett kategóriába. A részletes katasztrófavédelmi és plgári védelmi előíráskat a várs védelmi terve, valamit a jelentősebb intézmények és gazdasági egységek (üzemek) szabályzatai tartalmazzák. 113

114 49. ábra Pest megyei települések katasztrófavédelmi besrlása frrás: Az rszág településeit így Pest megye településeit is - az adtt település vnatkzásában leflytattt kckázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi sztálykba kell srlni. A besrlást a települést érintő veszélyeztető hatásk kmplex elemzése alapján, kckázatbecslés útján kell megállapítani. A kckázataznsítás srán az adtt területen a helyi sajátsságkra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni. A kckázataznsítást követően a kckázatelemzés és értékelés srán meg kell határzni a település területére vnatkzó egyes veszélyeztető hatásk következményeit, valamint a bekövetkezés valószínűségét (gyakriságát), figyelemmel az egyes veszélyeztető hatásk egymásra gyakrlt és együttes hatására is. A település az aznsíttt veszélyeztető hatásk és a bekövetkezési gyakriság, valamint a krrekciós tényező alapján kaptt értékeknek megfelelően kerül katasztrófavédelmi sztályba besrlásra. Az éves besrlás felülvizsgálatát követően a megye területén 6 település I., 63 település II., 118 település III. katasztrófavédelmi besrlásúvá vált. Dabas II. katasztrófavédelmi sztályba tartzik. Hazánk árvíz veszélyeztetettségi mértéke: Magyarrszág Európa egyik árvizektől leginkább fenyegetett területe. Flyóink árterein több mint 800 településen közel 3,3 millió ember él. Ez a földfelület az rszág területének 23%-át jelenti. Európában hasnló helyzetben csak Hllandia van, ahl ez az arány 20%. A Pannn-lavór -ban 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, évenként rendkívüli árvízzel kell számlnunk. Dabas várs természeti és civilizációs eredetű veszélyeztetettsége szempntjából a kevésbé veszélyeztetett települések közé tartzik. Árvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapn történő besrlásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM- BM együttes rendelet mellékletében nem szerepel Dabas várs, az fejezetben fglaltaknak megfelelően a településnek árvízzel veszélyeztetett területei nincsenek. 114

115 Belvízveszélyes területek A település belvízrendszerének bemutatását az fejezet tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapn történő besrlásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM- BM együttes rendelet melléklete szerint Dabas nem veszélyeztetett település. 50. ábra - Magyarrszág belvíz veszélyeztetettségi térképe (1. belvízzel nem, vagy alig veszélyeztetett terület, 2. belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület, 3. belvízzel közepesen veszélyeztetett terület, 4. belvízzel erősen veszélyeztetett terület) frrás: A magyarrszági belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapzása, BELVÍZ-INFO Prjekt (GOP ), Ásványi nyersanyag lelőhely Dabas területe része Pest megye területrendezési terve Ásványi nyersanyag-gazdálkdási terület övezetének. A várs területe bővelkedik építőipari nyersanyagkban. Közülük a dunai hrdalék lerakódásk nymán települt hmk és a kavicskészletek a legjelentősebbek Vársi klíma A terület klimatikus adttságai közül legjelentősebb beflyásló tényező a várs táji fekvése, mrflógiai adttságai és ezek klímafrmáló, beflyásló szerepe, pzitív hatásai: a síkvidék egyenletes kitettségi visznyai, a nagykiterjedésű alföldi területről származó állandó széljárás által szállíttt frisslevegő állandó mzgása, a helyi áramlási visznyk. E pzitív hatást helyenként jelentősen lerntják a közlekedési flysók 115

116 (5.sz. főút) légszennyező hatásai. Ezek úthálózat fejlesztéssel (elkerülőút építése) és frgalmszervezési és szabályzási eszközökkel mérsékelhetők. A tvábbi légszennyező frrásként figyelembe veendő deflációs felületek (szánttt, tárcsáztt mezőgazdasági területek, földutak), ezek csökkentése, növényzettel való minél nagybb arányú lefedése a helyi klímát is javítja. A településen működő gazdasági és vársüzemeltetési telephelyeknek (ipari, szlgáltató és mezőgazdasági üzemek, telephelyek, szennyvíztisztító telep, hulladékártalmatlanító telep) nrmál üzemmenet szerint nincs jelentős környezetszennyező, helyi klímát beflyásló hatása, esetleges havária esetén frdulhat elő ideiglenesen a helyi légköri visznykat beflyásló, beavatkzást igénylő szituáció. A területen meterlógiai megfigyelő állmás nem működik, knkrét helyi mérési adatk nem állnak rendelkezésre. A várs klímaállapta összességében kedvezőnek minősíthető. Helyi szinten különbségek állapíthatók meg a különböző öklógiai adttságú vársrészek klímajellemzői között: a sűrűbben beépített, magasabb burklati aránnyal rendelkező és járműfrgalmmal erősebben terhelt közpnti fekvésű területek és a lazábban beépített, kevésbé terhelt erdő- és természetközeli perifériák között, ez utóbbiak javára. A jövőben a vársi mikrklíma helyi javításáhz a terület zöldfelületi intenzitásának, bilógiai aktivitásának növelésével lehet hzzájárulni. A fentieken túl fnts a belterületek zöldterületi arányának és a vársi területek bilógiai aktivitásának növelése, az utcák, terek és telkek fásítása. 116

117 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Dabasn a lakónépesség számbeli alakulása kiegyenlített, 2000 óta 732-fővel nőtt a laksság (2013-ban fő), ez összességében kevesebb, mint 5 százalékpnts növekedést jelent. A laksság demgráfiai összetételét tekintve elöregedő tendenciák érvényesülnek: míg a 14 éven aluliak aránya csökken a 60 évesnél idősebbek aránya nő. Az elöregedés mértéke (az öregségi mutató) aznban elmarad az rszágs átlagtól és a Pest megyei járásközpntkéval megegyező. Ez a relatív jó helyzet és stabil laksságszám egyfelől annak köszönhető, hgy a középkrúak stabil a részarányt képeznek a helyi társadalmn belül, másfelől az elmúlt 13 évben ingadzó mértékű természetes fgyást ellensúlyzza a pzitív vándrlási többlet. Ugyanakkr a helyi társadalm demgráfiai összetételéből és a visszafgtt mértékű (+5-10 ezrelék között ingadzó) vándrlási egyenlegből, az elöregedés egy lyan prblémának tűnik, amire a vársnak tudatsan fel kell készülnie. A helyi társadalm etnikai összetételére a visznylags hetergenitás jellemző, egy nagybb, járási szinten is kiemelkedő létszámú szlvák közösség van a vársban. A Szlvák Önkrmányzat mellett a településen Ruszin, és Rma Önkrmányzat működik. A rmák részaránya a helyi társadalmn (344 fő, kb. 2 %) belül elmarad a járásbeli és a Pest megyére jellemző arányszámktól, ugyanakkr a sajáts társadalmi helyzetük miatt a mélyszegénységben élő vagy azzal veszélyeztetett helyi rma laksság helyzetének javítása megkülönböztetett figyelmet követel. A multietnikusság alapvetően kedvezhet a másság elfgadásának, a tleráns társadalm kiépítéséhez és megerősítéséhez, és emellett a civil szervezetek, kisebbségi önkrmányzat összehanglt tevékenysége, a skszínűség egy fnts erőfrrása is lehet a várs tvábbi fejlesztésének. Dabas laksságának isklázttsága a 7 évesnél idősebb laksság körében elmarad az rszágs és a megyei átlagtól is mind az érettségizettek, mind a felsőfkú végzettséggel rendelkezők körében. A fglalkztatttság a éves krsztályban aznban a 2011-es adatk alapján kedvezőbb képet mutat, néhány százalékpnttal megelőzve a magyarrszági és a Pest megyei átlagt. A munkanélküliek aránya 5,2%, ami bár valamivel kisebb, mint az rszágs és a járási átlagérték, aznban relatíve kedvezőtlenebb a megye járásközpntjaihz visznyítva. A száz laksra jutó adófizetők száma től nő, magasabb az rszágs, a megyei és a járási átlagnál, ami az összességében kedvező fglalkztatási aránynak köszönhető. Ugyanakkr a Dabasn 2000 óta flyamatsan növekvő egy laksra jutó belföldi jövedelem mértéke még mindig messze elmarad az rszágs és a Pest Megyei járásközpntk átlagértékeitől, amit a laksság visznylag alacsny isklázttsági szintje magyaráz. A vársnak az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya 27%-ról 8%-ra sikerült csökkentenie közötti időszakban, amely még az új építésű lakásk rendkívül csekély (1%-s) aránya ellenére is a lakhatási visznyk és az életminőség jelentős javulását jelenti. 117

118 A vársban hátrányt jelent a pihenő-és részben a közösségi terek részleges hiánya, aznban a helyi prgramk és közösségek szervezésében az önkrmányzat és a civil szervezetek kmly munkát végeznek. A közösségi élet legfntsabb színtere a Dabas vársrészben a Kssuth Művelődési Közpnt és Galéria, de ilyen szerepet tölt be a Sári Faluház és a Rétesház Sári vársrészben valamint a Halász Móric Kúria Gyón vársrészben. A társadalmi integráltság, a helyi megtartó erők szempntjából igen kedvező, hgy a minden vársrészben van legalább egy közpntja, ami szervezi a közösségi életet. A hárm, közel egyfrma léptékű önálló település egyesülése a mai napig jól látható a vársszerkezeten. Összességében megállapítható, hgy Dabas karaktere alapvetően falusias. A vársközpntnak a Bartók Béla út mentén nincs egységes építészeti karaktere. A várs közigazgatási, szciális ellátó és kereskedelmi közpntja többé-kevésbé kialakult, de az a vizuális fókusz, amely esztétikailag jelenítené meg vársiasdást, még nem jött létre. A várs mindemellett rendelkezik építészeti értékekkel. E tekintetben ki kell emelni az alsódabasi kúriaterületet, ahl mintegy tizenöt, építészetileg is értékes klasszicista kúria található. A leflytattt településrendezési tervi módsításk, száms pntban illeszkednek a fejlesztésekhez, de a szerkezeti terv módsítására szükség van. Az ingatlanvagyn a várs teljes területén, bel- és külterületen egyaránt különféle méretű beépítetlen szántókban, gyepterületekben, telkekben, lakóházakban, közcélú intézményeknek helyet adó épületekben és száms más funkciójú épületben testesül meg. Az ingatlanvagyn nagybb részét a várs nem kívánja értékesíteni, illetve nem kívánja bevnni a várs-rehabilitációba. A víziközmű-szlgáltatás hsszú távú biztsíthatósága érdekében a fenntartható fejlődés szempntjaira tekintettel víziközmű-szlgáltatási ágazatnként tizenöt éves időtávra gördülőfejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. Dabas esetében az ellátásért az önkrmányzat felelős, mivel a vársi szennyvízcsatrna hálózat és szennyvíztisztító telep, mint vízi-közmű vagyn a várs tulajdnában van. Dabas várs közműellátása összközműves frmában épült ki. A várs vízellátása megldttnak tekinthető. A vízbázis ldal jelenlegi igények biztsítására megfelelő, sőt a tvábbi kmfrtsítási igényeket is biztsítani tudja. A várs településfejlesztése srán figyelembe kell venni a fkzttan érzékeny, ezen belül kiemelten érzékeny vízminőség védelmi területeket. A víztárzási kapacitás a távlati nagybb vízigények biztsítására is alkalmas. A beépítés-fejlesztésekhez az azbeszt cement anyagú fővezetékek reknstrukciójával kell számlni. A jelentősebb iparterületek kmmunális és tűzi-vízigényének biztsítása érdekében DN 150, DN 200 m-es KPE gerincvezetékekkel. A víz bázis, víztárzás és vízminőség szempntjából tvábbra is megfelelő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre. A vársban a szennyvízcsatrnázás elérte a 95 %-s kiépítettséget. Dabas szennyvíztisztító-telepe rssz helyen van, mivel védőtávlságával akadályzza a vársközpnt tvábbi fejlesztését Áthelyezése tervezett. Dabas várs szennyvízcsatrna-hálózata gravitációs, és nymás alatti rendszerű. A várs legnagybb részén a csapadékvíz elvezetése nyílt árkrendszerrel történik. A településen egységes csapadékvíz-elvezető rendszert kell kialakítani a már elkészült csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv alapján. A tanulmányterv és megújíttt vízjgi engedélyezési terv is van a fejlesztés megalapzására. A fejlesztés srán a közterületek integrált helyigényének figyelembe vételével. 118

119 Az árkrendszereket fel kell, hgy váltsa a felszínközeli zárt csapadékcsatrnák, illetve a zárt szabványs mélyépítésű csapadékcsatrnák. A várs csapadékcsatrnázásának megldása egyben a belvízveszély csökkentését is biztsítja. Az energiaközművek tekintetében a várs villamsenergia-ellátása 100%-snak tekinthető. A nagyfeszültségű rendszer alállmástól kiinduló középfeszültségű rendszer megfelelő kapacitáskkal rendelkezik a távlati beépítés-fejlesztések kiszlgálására is. A kisfeszültségű hálózatk fejlesztése a település vegyes (Vt) területeknél a légvezetékes hálózatk átépítését jelentené földkábeles hálózatkká. A várs földgázellátása szintén 100%-snak mndható. A várs nagy-középnymású és középnymású gázhálózata a távlati igények kiszlgálására is alkalmas. A hírközlés rendszere mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli rendszereknél az igényeknek megfelelően kiépült, melyekről a távlati igények is biztsítható. 119

120 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A várs és környezetének fejlesztését beflyásló külső és belső tényezők összefglaló értékelése A várs jelenlegi helyzetének bemutatása és elemezése után érdemes összefglalnunk Dabas és környezetének fejlesztését beflyásló külső és belső tényezőket. Ebben az ún. SWOT elemzés segít, mely a stratégiaalktás flyamatának egyik legfntsabb lépéseként átfgó képet ad a várs erősségeiről, gyengeségeiről (belső tényezők), valamint az erősségek kihasználásán alapuló lehetőségekről és azkról a veszélyekről, melyek csökkenthetik a fejlődés esélyeit (külső tényezők). ERŐSSÉGEK, POTENCIÁLOK Kedvező közlekedés-földrajzi helyzet. A fővárshz és a repülőtérhez való közelség; nemzetközi jelentőségű közlekedési flysó (az M5 autópálya) melletti fekvés, jó megközelíthetőség úgy az rszág keleti-, mint - az MO kapcslatrendszerének köszönhetően - északi és nyugati térségei felé. A térséghez tartzó települések elérhetősége biztsíttt. Kiváló gazdaságföldrajzi pzíció, ebből adódó fejlesztési ptenciál. A várs az rszág dinamikusan fejlődő gócterületének, a budapesti nagyvársi térségnek része, így közvetítő szerepe van az da és az nnan az rszág távlabbi térségei felé javak befgadásában és tvábbításában. Dabas a pzícióját flyamatsan javító (mérsékelt dinamikájú) várs. Kedvező a demgráfiai szerkezet, stabil a helyi társadalm, flyamatsan bővül a népesség. 10 év alatt ezer fő lakónépesség bővülés, az rszágs átlagnál kisebb mértékű természetes népességfgyás, az rszágs és a Pest megyei járásközpntk átlagát is meghaladó pzitív vándrlási egyenleg, rszágs összehasnlításban kedvezőbb az öregedési mutató, az állandó népességen belül pedig az aktív krú népesség aránya kismértékben magasabb. Stabil a vársvezetés, következetes a vársfejlesztési plitika. Értékrendjében, irányvnalában, személyi összetételében is stabil, dinamikus a plitikai és a szakmai vársvezetés. Jó a várs (az önkrmányzat és a vállalkzásk) frrásszerző képessége. A közötti időszakban a támgattt pályázatk számaránya és az átlags támgatási összeg is meghaladta a megyei átlagt. Befgadó a helyi társadalm 120

121 Javuló képzettségű a helyi társadalm Miközben a legfeljebb általáns isklát végzettek aránya csökkent, az érettségizettek aránya nőtt, a felsőfkú végzettségűek aránya jelentősen (7,4%-ról 12,5%- ra) nőtt. A növekedés rszágs mértéket meghaladó. Erősödő a helyi gazdaság, bővülő a fglalkztatttság A fglalkztatttak aránya a népességen belül egy évtized alatt jelentős mértékben nőtt (55,5%-ról 62,2%-ra), a növekedés erőteljesebb, mint az rszág, illetve a Pest megyei járásközpntk fglalkztatttsági mutatói javulását jellemző érték. Dabas térségi közpnt (járásközpnti intézményekkel, kistérségi közpnti szereppel), kiemelkedő szerep a térségben élők képzésében és fglalkztatásában. Teljes körű és magas színvnalú a laksság helyi szintű ellátása, biztsíttt az egészséges lakókörnyezet, kedvezőek a feltételek a családk élete fenntartásáhz, illetve a gyerekneveléshez. Nemzetközi versenyekre is alkalmas a sprtcsarnk, amely térségi és rszágs jelentőségű sprtrendezvények és az aktív sprtélet lehetőségét nyújtja. Vnzó a kisvársi lét, jó a közbiztnság, színvnalasak az óvdák, általáns és középisklák, jók tvábbtanulási lehetőségek, megfelelő az egészségügyi ellátás, a szakrvsi rendelőintézet krszerű felújíttt épületben működik. Dabas isklavárs (3 általáns iskla, 2 középiskla) az ktatási intézmények vársi és térségi feladatkat egyaránt ellátnak. Országs összehasnlításban is jó színvnalú az egészségügyi infrastruktúra a szakrvsi rendelő (50 szakrvs, nappali kórház és egynaps sebészet). Erősödőek a tradíciók a vársban és a várst alktó - eltérő adttságú vársrészekben. Erős a civil társadalm, a helyi társadalmi szervezetek száma magas. Gazdag a sprt és a kulturális élet, a rendezvények száma nagy. Dabas a kúriák vársa, gazdag az épített örökség. Funkcióbővítő reknstrukciókkal javul az értékes épületállmány közcélú kihasználtsága, az épített örökség megőrzésének hatéknysága. A vársközpntban (az új beépítések és a közterületetek fejlesztése révén) frmálódik (a krábban hiányzó) építészeti karakter Gyengülő mezővársi jelleg mellett a falusi jelleg fennmarad Sáriban és Gyónn, a kertvársi jelleg erősödik Dabasn. Bővülnek, szépülnek a közösségi szabadterek, (főtér, jubileumi park, Szent Jakab sétány Sáriban, kegyeleti park) 121

122 Vásárjg, vásártér fejlesztése Teljes körű a közműellátttság a lakó és munkahelyi területek vízi- és energia közművekkel való közel teljes körű az ellátttság. Tartalék kapacitásk vannak a tvábbi fejlesztésekhez. Adttak a mezőgazdálkdási és vállalkzási ismeretek, a gazdálkdási hagymányk kiemelten Sári és Gyón településrészen. A különleges földrajzi adttságknak, a váltzats vízrajzi jellemzőknek és az eltérő talajfajtáknak megfelelően alakult a tájhasználat és a területhasználat az egykri Ős-Duna medrében kialakult mcsarak és lápk valamint az Alföld hmks-futóhmks területe között fekvő térségben. Kiemelkedőek a természeti értékek, váltzats az élővilág melynek elemeit és területeit a Duna-Iply- Nemzeti Park) kezeli. A Tájvédelmi körzet, a turjánerdők, valamint az ősbrókás az Európai Unió által létrehztt Natura2000 prgram részei, amelyet a helyi jellegzetes tájak védelmében hztak létre. Megfelelő az ellátttság a lakssági és vállalkzói gazdasági szlgáltatásk terén Dabas az elmúlt 15 évben mdern fglalkztatási struktúrájú ipari- szlgáltató várssá átalakult. A gazdaság fő prfilját a nymdaipar, állati takarmány gyártás valamint a Dabasi Ipari Parkba települt lgisztikai és termelő cégek és Magyarrszág meghatárzó vas- és acélkereskedése van jelen. A várs átmenő frgalmának köszönhetően a kiskereskedelem is jelentős. GYENGESÉGEK, PROBLÉMÁK A mezőgazdasági területek minősége gyenge, vagy közepes. A szántók átlags aranykrna-értéke igen alacsny (mindössze 12 AK). Szintén alacsny a gyümölcsterületek aranykrna-értéke (átlagsan 23 AK), míg a szőlőterületeké közepesnek mndható (átlagsan 27 AK) A vízgazdálkdás, a vízrendezés (a csapadékvíz és a belvízrendezés) megldatlan, a 2008-ban elkezdett prgram megvalósítása kellő állami frrásk hiányában lassú, az ütemezés felülvizsgálatra szrul. Szennyvíztisztító telep jelenlegi helye akadályzza a várs közpnti részének fejlesztését A várstest történeti kk miatt elnyúló. A mai várs a területén krábban létezett négy falu (Gyón, Alsódabas, Felsődabas és Sári), illetve két, mára belterületté átalakult tanyacsprt (Dabasi Szőlők és Sáribesnyő) összevnásával alakult ki. A várstest így mintegy 15 kilméter hsszan nyúlik el a Budapestet Kecskeméttel összekötő 5-ös főút mentén ÉNy-DK irányban. (A keresztirányú fejlesztések lehetősége ÉK-i irányba a közlekedési flysó, DNy-i irányba a vízrajzi visznyk és a természeti értéke, lőtér miatt erőteljesen krlátztt). 122

123 Eltérő az egyes vársrészek helyzete, laksságának összetétele, képzettsége, fglalkztatttságának jellemzői, ami differenciált fejlesztési beavatkzáskat tesz szükségessé. Eltérő az egyes vársrészek ellátttsága, a szlgáltatáskhz való hzzáférés lehetősége és kényelme. Ez különbségeket eredményez az egyes vársrészek népességmegtartó és népesség vnzó képességében. Gyenge az alközpntk szlgáltatási színvnala. Kapacitáshiánys, illetve felújításra szrul az intézményhálózat egy része. (Bővíteni indklt a Gyóni Géza és a Kssuth Lajs isklákat, fel kell újítani a Sári iskla trnateremét, indklt a házirvsi rendelők krszerűsítése, felújítása, a sári és a gyóni óvdák krszerűsítése, felújítása, valamint a tanuszda krszerűsítése, felújítása. Gyónn új óvda létesítése szükséges. Hiányzik egy vársi, térségi jelentőségű és kmplex funkciójú művelődési közpnt A visznylag nagy távlságk miatt a legtöbb szlgáltatást nyújtó vársközpnt és az egyes vársrészek közötti távlság még kerékpárral is számttevő, önálló helyi közösségi közlekedés nincs (a vársn belüli közlekedési igényeket a helyközi járatk csak részben elégítik ki) Az ipari- gazdasági-, lgisztikai munkahelyek többségének helyet adó területek megközelíthetősége a térség és a várs egésze visznylatában egyaránt kedvezőtlen, Helyi közösségi közlekedés hiánya, autóbusz pályaudvar hiánya Kellő mennyiségű kerékpárutak hiánya a vársrészek közötti biztnságs közlekedéshez, a munkahelyi területek, az ellátó intézmények valamint a turisztikai jelentőségű területek megközelítéséhez. Járdák állapta sk szakaszn rssz (vagy hiányzik a járda) különösen a mellékutcákban Eltérő az egyes vársrészekben a telekstruktúra és a lakáskínálat, amelynek következtében a különböző vársrészek eltérő lakssági igényeket elégítenek ki. Hiányzik a bérlakás szektr, amely mbilabbá tehetné a népességet, segítené az ide települők lakáshz jutását. A vársn belüli költözés a vársközpntt erősíti, Sári és Gyón településrészeket gyengíti. A várs ipari-, gazdasági struktúrája hiánys, a K+F tevékenység bővülő, de még térségi összehasnlításban gyenge. Erőteljes az ingázás, amely nemcsak a helyi, kevesebb és rsszabbul fizetett munkalehetőségekből adódó munkaerőtöbbletet szívja fel, hanem a vársban fglalkzási lehetőséget nem találó, képzettebb, aktívabb munkaerőt is. Nagyrészt a fővársban találnak munkát. 123

124 Összehasnlításban alacsnyabb a laksk jövedelme. (Bár az egy laksra jutó jövedelem a 2008-as válságt követő évek átmeneti visszaesése után - kismértékben, de flyamatsan nő, a jövedelmi szint elmarad az rszágs, illetve a Pest megyei járásközpnt vársk átlagától.) A megújuló vársközpntn, a kúriákat tömörítő vársrészeken kívül jellemző az építészeti karakter hiánya Megfelelő méretű trnatermek és szabadtéri sprtpályák, uszda, illetve a megfelelő méretű tanuszda hiányzik az általáns isklák egy részében a mindennaps testnevelés órák feltételei biztsításáhz Szűk a kapacitás az 1-3 éves krú gyermekek ellátásában A település-rész közpntk funkcióhiánysak, a közösségi épületek, közösségi terek hiánya jellemző a vársrészközpntkban Kedvezőtlennek mndhatók a várs laksságának képzettségi visznyai. Dabasn a legalább középisklai érettségivel rendelkező 18-X éves népesség aránya és a felsőfkú végzettséggel rendelkezők száma a 25-X éves népességhez visznyítva jelentősen elmarad a térségi átlagktól (Pest megye, megyei járásközpntk). A legutóbbi (2001, 2011) népszámlálásk alapján mindkét képzettségi mutató tekintetében utlsó helyen állt Dabas a pest megyei járásközpntk között. A kedvezőtlen képzettségi struktúra kihat a fglalkzási szerkezetre, de az itt végzett gazdasági tevékenységekre is (pl. találnak-e a vársba települni szándékzó vállalkzásk megfelelő munkaerőt?). Alacsny a dabasi vállalkzásk tőkeereje, és a helyi vállalkzásk csak kis mértékben jelennek meg a glbális piackn (alacsny külföldi tőkehányad, exprtérékesítés aránya is kicsi). LEHETŐSÉGEK A meglévő értékek megőrzése, a XXI. századi kihívásknak megfelelő tudats vársfejlesztés Aktív gazdaságfejlesztési plitika, a helyi gazdaság fejlesztését, a fglalkztatás növelését szlgáló rszágs és helyi eszközkészlet bővülése, erőteljesebb hzzájárulás a vársi fejlesztések pénzügyi alapjainak megteremtéséhez Helyi adttságkra épülő gazdasági szerkezet tvábbfejlesztése Tudmánys-, technlógiai HITEC fejlesztőközpnt (hzzá kapcslódóan mdern XXI. századi vársrész) kialakítása, ami rszágs szintű vnzást gyakrlhat a speciális képzettségű és képességű munkavállalók és családjaik letelepedéséhez, ezzel a helyi társadalm bővítéséhez 124

125 A várs jbb térségi pzicinálása, kapcslatrendszerének skldalú fejlesztése, hatékny vársmarketing annak érdekében, hgy a várs felkerüljön az rszág és a régió gazdasági és turisztikai térképére A mezőgazdaságban és a kapcslódó élelmiszergazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása és bővítése a helyi hagymányk mentén a megváltztt piaci és érdekeltségi visznyk figyelembevételével Az öklógiai adttságknak legjbban megfelelő tájhasználat bővítése, fenntartható mezőgazdaság megvalósítása Bérlakás prgram indítása a várs népességvnzó képességének, a népesség lakóhelyi mbilitása növelése érdekében A vízzel való veszélyeztetettség csökkentése, átgndlt vízgazdálkdás, a vízrendezés (a csapadékvíz és a belvízrendezés) megldása, a 2008-ban kezdett prgram ütemezett megvalósítása A kedvező lakóhelyi környezet tvábbfejlesztése, az egyszerre falu, egyszerre várs pzíció megtartása, amelynek egyaránt szerves része a létesítendő XXI. századi technlógiai park és vársrész, a kertvárs (helyenként alvóvársi funkcióval) és a falusias miliőt megőrző településrész kedvező táji környezetben A szakképzés és a gazdaságfejlesztés erőteljesebb összehanglása, erőteljesebb együttműködés a képzés és a helyi (térségi) gazdaság szereplői között. Gazdasági igényekkel összehanglt képzési rendszer kialakítása a szakközépisklai prgramk tvábbfejlesztésével. A Dabasi Ipari Park jelentette területi ptenciál kihasználása a magántulajdnú területek fejlesztésbe vnásával, a befektetések ösztönzésével. Tájlabr mezőgazdasági és tájkutató bázis lehetőségének megteremtése a K+F tevékenységek bővítése a mezőgazdasági kutatók, a helyi gazdák, a táj frmálói és a környezetvédők közötti párbeszéd kialakításáhz, a táji-, természeti adttságkhz igazdó, de a piaci követelményeket is figyelembe vevő térségi tájgazdálkdás megteremtéséhez. Települési környezet tvábbi fejlesztése, gyerekbarát környezet kialakítása Krszerű uszda létrehzása. A vásártér tvábbi fejlesztése Megújuló energiafrrásk felhasználásának bővítése Turisztikai közpnt szerep kialakítása és erősítése 125

126 KOCKÁZATOK, VESZÉLYEK A Pest megyéhez tartzásból (illetve az EU fejlettségi szint átlagát meghaladó Közép Magyarrszági Régióhz való tartzásból) adódó hátrányk az EU-s fejlesztési frráskhz való hzzájutásban. A sajáts helyzet nem megfelelő kezelése az rszágs fejlesztésplitikában, az EU-s frráskat kiegészítő hazai frrásk hiánya, illetve szűkössége, a régión belüli relatív hátránys helyzet kezeléséhez rendelkezésre álló eszközkészlet krlátzttsága hátrányt és fejlesztési kckázatt jelent. A kedvező gazdaságföldrajzi helyzet, a jó megközelítés, a dinamikusan fejlődő gócterületekhez való közelség egyszerre lehetőség mellett veszély is, mert erőteljes a szűkebb budapesti, illetve a belső agglmerációs térség elszívó hatása A magasabb bérszínvnalat biztsító budapesti munkaerőpiac gyengíti a helyi és a térségi munkaerőpiac versenyképességét Növekszik a jelenleg ingázók hajlandósága az elköltözésre, rmlik a várs népességmegtartó és népesség vnzó képessége A táji ptenciál csökkenhet, a természeti váltzatsság rmlhat az éghajlatváltzással együtt járó szárazabb lkális klíma kialakulásával Eltérő jellemzőkkel rendelkező vársrészek A vársrészek kijelölése Dabas vársát alktó történeti települések: Alsódabas, Felsődabas, Öregrszágút, Szőlőhegy, Sári, Besnyő, Gyón és a Dabasi-Szőlők. Ezek közül Alsódabast, Felsődabast, és az Öregrszágút nevű településrészt együtt tárgyaljuk, mint dabasi vársrészt, mivel a hárm történelmi település mára összefrrt és közigazgatásilag is egy kerület alá tartzik. E településrészek kereskedelmi, szlgáltató és szciális ellátó területei egybeesnek a vársközpnttal. Ugyancsak együtt kezeljük Sári és Besnyő településrészeket, mivel a besnyői településrész szinte kizárólag lakófunkcióval rendelkezik, az itt lakók alapszintű ellátását biztsító szciális és kereskedelmi egységek Sári településközpntban találhatóak. A gyóni településrész szintén jól elkülöníthető alapellátási funkciókat tartalmazó közpnttal rendelkezik, valamint ez a vársrész nyújt alapszlgáltatáskat a várstestről leszakadt, elsősrban lakófunkciójú Dabasi szőlők településrész számára is. A rendezési terv alapján a vársban nagybb összefüggő vegyes terület a Bartók Béla út mentén található, ezen kívül a Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla és Kllégium, valamint a vásártér, a gyóni településrészen lévő strand melletti terület, és az 5-ös út melletti benzinkút körüli terület van vegyes területként nyilvántartva. Tvábbi vegyes funkciójú területek a sári és a gyóni településrészek történeti közpntjai is, melyek aznban a rendezési tervben nem szerepelnek a vegyes területek között. 126

127 A vársban két iparterület található. Az egyik az 5-ös út és a Szabadság út kereszteződésénél létrejött iparterület, másik pedig az 5-ös út mentén a sári településrész északnyugati határánál található Dabasi Ipari Park Vársrészek adttságainak összehasnlító elemzése. Az előző fejlesztési időszakban megvalósult fejlesztések bemutatása vársrészenként Tekintettel arra, hgy az ITS-t megalapzó 2011 évi KSH adatk vársrészi bntásban csak a népesség összetétele, isklázttsága és lakásellátása vnatkzásában álltak rendelkezésre, az ebben a fejezetben a gazdaságra és az ellátásra vnatkzó adatk még 2008 éviek, ezért ezek a jelenlegi helyzet értékelésére nem, csak a vársrészek közötti különbségek érzékeltetésére alkalmasak. SÁRI vársrész A vársrész gazdasága A vársrészben a működő vállalkzásk valamivel több, mint 30 százalékának van székhelye, beleértve az ipari park területén működő vállalkzáskat is. A vállalkzásk döntő többsége kereskedelmi illetve szlgáltató kisvállalkzás (kivéve az ipari park vállalkzásait), a vendéglátó vállalkzásk száma meghaladja a két tucatt. A vársrész gazdaságával kapcslats jellemző adatk az alábbiak szerint alakulnak: a működő vállalkzásk száma 360, (a várs legnagybb vállalkzási közül hárm működik a vársrészben, mindhárm az Ipari Parkban); a kiskereskedelmi üzletek száma 42 (ebből élelmiszer-jellegű üzlet 12; ruházati jellegű üzlet 6) az egyéni vállalkzásk által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 23; a vendéglátóhelyek száma 18. A vársrész társadalma A népszámlálási adatk szerint Sári vársrész lakónépessége 2011-ben 3979 fő vlt, amely a várs teljes laksságának 24%-át képviselte. A lakónépességből: 16,4%-t tesz ki a 0-14 évesek, 62,8%-t képviselnek a év közöttiek, és 20,8%-t a 60 év felettiek aránya. A fiatalkrúak magas aránya jellemzi a vársrészt a többi területhez képest, melynek köszönhetően az idős és az aktív krúak aránya kevéssel a települési átlag alatt van. A éves (aktív krú) laksságn belül nagybb arányt, 23,53%-t képvisel azknak az aránya, akik legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkeznek. A többi vársrésszel összehasnlítva Sári a legkedvezőtlenebb értéket képviseli e tekintetben is. Legalacsnyabb a felsőfkú végzettséggel rendelkező laksk aránya a 25 évnél idősebb népesség körében, 7,4% szemben a várs 12,5%-s átlagával. 127

128 29. táblázat - Sári vársrész társadalmának és lakásállmányának népszámlálási indikátrai Sári vársrész Lakónépességen Lakónépességen Lakónépességen társadalmának és belül a 0-14 évesek belül a évesek belül a 60 év lakásállmányának aránya aránya felettiek aránya népszámlálási indikátrai Lakónépesség 3979 fő 16,4% (1,4%) 62,8% (-1,1%) 20,8% (-0,3%) Legfeljebb általáns Felsőfkú Lakásállmány Alacsny isklai végzettséggel végzettségűek a 25 kmfrtfkzatú rendelkezők aránya éves és idősebb lakásk aránya az aktív krúakn népesség arányában (15-59 évesek) belül 23,5% (+4,2%) 7,4% (-5,1%) 1615 db 9,1 % (+0,9%) Rendszeres Legfeljebb általáns Fglalkztatttak Fglalkztattt munkajövedelemmel isklai végzettséggel aránya a éves nélküli háztartásk nem rendelkezők rendelkezők és népességen belül aránya aránya az aktív rendszeres krúakn (15-59 munkajövedelemmel évesek) belül nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül 36,4% (+2,0%) 11,4% (+2,0%) 59,0% (-2,4%) 36,3% (+4,8%) frrás: KSH, évi Népszámlálás (A zárójeles dőlt adatk a vársi átlagtól való eltérést jelzik) Összességében elmndható, hgy a társadalmi, gazdasági és környezeti mutatókat vizsgálva is e vársrész van a legkedvezőtlenebb helyzetben, melyet tükröznek, többek között, hgy legmagasabb az időskrú népesség aránya, legalacsnyabb a népesség isklázttsága, s e településrészen jellemzőek a legrsszabb gazdasági aktivitási mutatók. Településszerkezet A vársrészt a krábban önálló közigazgatással rendelkező Sári és Besnyő településrész alktja. A két településrészt az Inárcsi út köti össze. Sári az Alsóbesnyői, vagy másként Sári erdő és a Duna-völgyi főcsatrna között terül el. Északnyugatról az ipari park határlja, délkelet felől pedig összenőtt Felsődabassal. Itt találkzik az 5-ös út és a településrészeket összekötő főút, amely a vársrészben Szent Jáns út néven szerepel. Ez a két út határzza meg a településrész szerkezetét, az utcák zöme ezek között halad, vagy ezeket köti össze. Az 5-ös út felől ennek a vársrésznek a legkönnyebb a megközelítése, de ez nem csak előnyökkel jár, a közpntn átmenő frgalmat jelentenek az 5-ös útról letérő autók, és a két út kapcslódási rendje is frgalmtechnikai tisztázásra szrul. 128

129 A településrész a múlt század közepétől két irányban bővült: a mai 5-ös út és a felsődabasi faluhatár irányába. Mára a településrész kissé beszrult, hsszú távú területi fejlődése minden irányból akadályztt. Bár a délnyugati ldaln még állnak rendelkezésre szabad földterületek, ám ezek vizenyősek, beépítésük nehézkes. A besnyői településrész skáig pusztaként szerepelt, lakssága jelenleg mintegy 300 fő. Utcavezetése hálós szerkezetű, telkei tágasak, szinte kizárólag lakófunkciót hrdz, főutcája az Inárcsi út. Az Inárcsi útn és a Tabáni útn és a Szent Jáns útn kerékpárút és járda épült. A település történelmi magja a Hajcsár utca és a Tabáni út közötti területen található, ahl jól látható az eredeti, nőtt utcaszerkezet. A telkek jelentős része ezen a területen elaprózódtt. Kerékpárút a településrészen a Szent Jáns útn, az Inárcsi út és a Harmat utca közötti szakaszn épült ki. Ahhz, hgy jól használható legyen, szükség lenne annak flytatására. A járdák elsősrban a főbb utakn kerültek kiépítésre, a történeti faluközpntban szinte teljesen hiányznak, itt az utak állapta is rssz. Hiánysság, hgy a településrész közpntjában a Szent Jáns út, Inárcsi út, Rákóczi Ferenc utca találkzásánál lévő tér kivételével nincs kmlyabb méretű zöldterület, vagy lyan köztér, ahl nagybb rendezvényt meg lehetne tartani. Talán ezért is lyan kedvelt piknikező hely a Duna-völgyi főcsatrna trklata, de a szabadtéri tevékenységekhez szükséges eszközök itt sincsenek kiépítve. A faluházzal szemben és a Tájház (Rétesház) térségében rendezvénytér került kialakításra. Épített környezet Sári vársrészben 1615 db lakás található. A lakásállmány az elmúlt 10 év alatt csekély mértékben növekedett, aznban jelentős váltzás van a kmfrtsság alakulásában. Az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya 34%-ról 9,1%-ra csökkent, mely az életkörülmények jelentős javulását jelzi. A kmfrt nélküli, félkmfrts és szükséglakásk aránya a laktt lakáskn belül 7,3% a vársi 6,5%-hz képest. Az egyszbás lakásk aránya a laktt lakáskn belül igen alacsny, csupán 1,4% a vársi 4,1%-s átlaghz képest. Ez kedvező érték, mivel a többszbás lakásk magas aránya is az életminőség magasabb színvnalát mutatják. A vársrész hangulata alapvetően falusias, de az épületállmány az utóbbi évtizedekben jelentősen átépült, így csak helyenként alkt egységes karakterű utcaképeket. A történelmileg kialakult utcahálózatba és telekstruktúrába nehezen illeszkednek a szabadn álló beépítést sugalló háztípusk, szétfeszítik az épületegyüttesek eredetileg harmnikus ritmusát, amit a skféle és gyakran hivalkdó anyaghasználat és hmlkzatképzés tvább erősít. A még meglévő tájjellegű épületekből érdemes egy-egy csprtt megtartani, hgy fel lehessen idézni azt a hajdan vlt faluképet, amelyről az utcavezetés lyan beszédesen árulkdik. A főút településközpnti szakaszán kmányirda, rvsi rendelő, száms üzlet, művelődési ház, psta és gyógyszertár található. A psta és az kmányirda mögött parklási lehetőség áll rendelkezésre. Az épületeknek ezen a szakaszn tvábbi átépülése várható, fnts, hgy amennyiben lehetséges, akár szabályzási eszközökkel is elősegítsük a vársias utcakép kulturált megjelenésének kialakulását. Az 5-ös út mentén lévő lakóterületre az út frgalmának átlagsebessége ránymta bélyegét. A terület lakóterületként már nem kedvelt, (ezt mutatja a lermló épületállmány) a kereskedelmi egységek külvársi hangulatt keltő épületeinek és reklámtábláinak megjelenése pedig kedvezőtlen képet fest a vársba érkező számára. 129

130 A vársrész temetője a csatrna túlpartján fekszik, a közpnt felől a Tabáni út hídján közelíthető meg. Kerékpárút, járda nem vezet ide. A vársrész játszóterei a közpnttól visznylag távl esnek, ezért találkzási pntként nem szlgálhatnak, és állaptuk, felszereltségük is száms kívánnivalót hagy maga után. Zöldfelületek Sári zöldfelületeit a láperdő, a tájház környezete, a Szent Jáns út, Inárcsi út, Rákóczi Ferenc utca találkzásánál lévő tér, két óvda, két általáns iskla, a katlikus templm kertje, a temető, a sprttelep, a Zentai utca menti sprtpálya, és a Páskm utcai játszótér alktja. A zöldfelületek többsége elhanyaglt, fejlesztési lépések mindössze a Szent Jáns út, Inárcsi út, Rákóczi Ferenc utca találkzásánál lévő tér, és a tájház területén valósultak meg. Sári építészeti karaktere egyértelműen falusias hangulatú, így a zöldfelületek arányát is jórészt a családi házak magántelke határzza meg. A Duna-Tisza-főcsatrna déli ldalán, az Újszülöttek ligete melletti terület jelenleg is kedvelt kirándulóhely a helyiek körében, aznban az infrastruktúra és a kellő funkciók hiányában a terület nem képes megfelelő minőségű kikapcslódás biztsítására. Ökturisztikai, rekreációs és rendezvényi szempntból is alkalmas helyszín lehet a láperdő (Duna Tiszafőcsatrna északi ldala), valamint a tájház és a Rétesház környezete. A sprttelep területén épül a sprtcentrum. Sárin feltétlenül szükség van a játszóterek felújítására, tvábbá az egyes zöldfelületeket összekapcsló és egységes utcaképet biztsító fásítás kialakítására. Gazdasági funkciók Sári településrészt északnyugati irányból az Ipari Park határlja. Nagyságáról, a betelepült cégek számáról a krábbiakban már vlt szó. Az Ipari Parkn kívül is vannak Sári területén jelentősebb ipari-szlgáltató létesítmények (Pld Wallis). Sáriban elsősrban az alapellátásra szaksdtt kiskereskedelmi egységek működnek, illetve egy kisebb üzletház is épült a Szent Jáns utca mentén a vársrész közpntjában. Ebben az épületben működik a vársi és kistérségi igényeket kiszlgáló Okmányirda is. A vársrészben az alapvető élelmiszer jellegű és alapszlgáltatáskat nyújtó üzletek (élelmiszerüzletek, húsblt, italblt, zöldség-gyümölcs üzlet, virág- és ajándékblt) mellett divatárublt, hangszerblt, hrgászüzlet és szépségszaln is található. A vársrész lakóterületein helyi szlgáltatók működnek (autóalkatrész bltk, autójavító műhelyek, fdrászat). A vendéglátó szlgáltatáskat néhány kiskcsma és fagylaltzó képviseli, ezek döntő többsége kisvállalkzásk által működtetett, helyi (néhány utca, legjbb esetben vársrészi) igényeket kiszlgáló kisüzlet, amelyek közül több lakóházak alsó szintjén, vagy krábban lakóház funkciójú épületben került kialakításra. Közlekedési, távközlési funkciók Sári vársrészt a Dabas-Újlengyel helyközi autóbusz járatk szlgálják ki, amelyek megállnak a Sári isklánál, az kmányhivatalnál, a Csepp utcában, a Sári Kálváriánál, valamint a Sári-Kaparás megállókban. A településrésztől kb. 8 km-re található a dabasi vasútállmás. A közüzemi vízhálózat teljes mértékben kiépítésre került, a csapadékvíz-elvezető hálózat hiánys. A szennyvízcsatrna-hálózat tekintetében szintén teljes a lefedettség. A vársrészben kihelyezett pstahivatal működik. 130

131 Közösségi funkciók A közösségi funkciók közül kiemelhetjük a Sári Faluházat, - amely elsősrban hagymányőrző rendezvényeknek, ünnepségeknek és közösségi tevékenységeknek ad tthnt valamint a Rétesházat, Tájházat. A településrészen található a Dabasi Futball Egyesület versenypályája két edzőpályával. A pályák csak egyesületi sprt célkat szlgálnak, a szabadidős futballhz a dabasi vársrész kínál infrastruktúrát. Szintén a közösségi funkciók között kell megemlítenünk az Álds Hagymányőrző Kulturális Közhasznú Egyesület tevékenységét. Az egyesület ktató és ismeretterjesztő munkát végez a kulturális megújulás, a kultúrák közötti párbeszéd kiterjesztésének jegyében. Legfőbb támgatója a várs önkrmányzata. Államigazgatási, közszlgáltatási funkciók Dabas kisebbségi önkrmányzatai közül a Sári Szlvák Önkrmányzat elsősrban a településrészen élő szlvákság érdekeit képviseli. (A kisebbségi önkrmányzat székhelye Dabas közpntjában a Plgármesteri Hivatalban van.) A várs államigazgatási funkciói közül Sáriban az kmányirda működik, a Szent Jáns útn a Jági üzletházban. Humán szlgáltatási funkciók A vársrészben teljes körűen elérhetőek az alapfkú egészségügyi, szciális és ktatás-nevelési funkciók. A vársrész közpntjában házirvsi rendelés és gyermek-szakrvsi ellátás érhető el, valamint a csecsemőés terhes tanácsadás is biztsíttt. Itt található a Krna Gyógyszertár is. Két óvda ( Szivárvány Óvda, Napsugár Óvda) és két általáns iskla (II. Rákóczi Ferenc Általáns Iskla, Szent Jáns Katlikus Általáns Iskla) is működik a településrészen. Az intézmények nemzetiségi nevelést és ktatást is biztsítanak. A vársrész általáns iskláinak állapta jó, a trnaterem visznt bővítést és felújítást igényel, Óvdák felújítása krszerűsítése is aktuális feladattá vált. A Sprtcentrum megvalósítása flyamatban van. Az elmúlt évek fejlesztései a vársrészben Az elmúlt években a vársrészben csak kisebb léptékű fejlesztések és felújításk valósultak meg. Az önkrmányzati fejlesztések az infrastruktúra és alapszlgáltatáskat fejlesztését célzták, míg a magánszektr fejlesztései elsősrban a vársrész kereskedelmi funkciónak fejlesztésére irányultak. (E tekintetben kivétel az ipari park, ahl az elmúlt években száms betelepülés történt.) Az elmúlt években a vársrészben megvalósíttt jelentősebb önkrmányzati fejlesztések az alábbiak vltak: - a II. Rákóczi Ferenc Általáns Iskla felújítása (2006); - Tájház és Rétesház létesítése (2008); - a Napsugár óvda bővítése trnaszbával és irdával, A Szivárvány óvdában műfüves vifcipálya - kerékpárút a Szent Jáns és a Tabáni útn - Zarándksétány és Szent Jakab szbr, - Zarándk közpnt (a fejlesztés flyamatban) 131

132 - útfelújításk a Rózsa és a Rzmaring utcákban (a tájház és a Rétesház felújításáhz kapcslódóan, 2007/2008), valamit a Szent Jáns utca, Tabáni utca, Inárcsi út kereszteződésében található tér felújítása. A katlikus egyház beruházásában valósult meg a Szent Jáns Általáns Iskla felújítása (2008), míg a Szent Jáns utca mentén található kereskedelmi és szlgáltató épületek a magánszektr beruházásában kerültek felújításra. Jelentősebb ingatlanfejlesztések nem történtek a vársrészben, az ipari parkt leszámítva a gazdasági funkciók jelentős fejlesztése sem valósult meg. A dabasi vársrész A vársrész gazdasága A vársban működő összes vállalkzás valamivel több, mint 45 százaléka, több mint félezer vállalkzás székhelye található a vársrészben. A vállalkzásk döntő többsége ebben kereskedelmi illetve szlgáltató kisvállalkzás, kivéve a Szabadság út mentien fekvő ipari telephely nagybb vállalatait. A vendéglátóegységek száma megközelíti az ötvenet. A vársrész gazdaságával kapcslats jellemző adatk 2008-ban az alábbiak szerint alakulnak: - a működő vállalkzásk száma: 527 (a vársrész tíz legnagybb vállalkzásából öt működik a vársrészben); - a kiskereskedelmi üzletek száma: 172 (ebből élelmiszer-jellegű üzlet: 20; ruházati jellegű üzlet: 49); - az egyéni vállalkzásk által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma: 109; - a vendéglátóhelyek száma: 49. A vársrész társadalma A Dabas vársrész a legnépesebb, lakónépessége 7031 fő, ami a várs teljes laksságának 43%-át jelenti. A lakónépességből 13,6%-t tesz ki a 0-14 évesek aránya, a év közötti laksság az egyes vársrészek között a legmagasabb arányú, 64,8%; a 60 év feletti laksk aránya 21,6%, amely mutató a vársrészek között a legalacsnyabb. A népességváltzás tendenciája a vársrész jelentős elöregedését mutatja hez képest 4,3%-al csökkent a fiatalkrúak aránya, 2,6%-al csökkent az aktív krúak aránya, mely közben 6,9%-al növekedett a 60 év feletti laksság. Az aktív krú laksságból 13,8%-t tesz ki a legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya (a krábbi 30,7%-hz képest) és 6%-al, 17,3%-re növekedett a felsőfkú végzettséggel rendelkezők aránya, melyek szintén a legkedvezőbb mutatók vársrészi összehasnlításban. Összességében megállapítható, hgy a hárm vársrész közül Dabas népességének legmagasabb a laksság képzettségi szintje, ennek megfelelően az aktivitási és fglalkztatttsági mutatók is ebben a vársrészben a legkedvezőbbek, mely mellett aznban a laksság jelentős mértékű elöregedése jellemző. 30. táblázat -Dabasi vársrész társadalmának és lakásállmányának népszámlálási indikátrai (2011) 132

133 Dabas vársrész Lakónépességen Lakónépességen Lakónépességen társadalmának és belül a 0-14 évesek belül a évesek belül a 60 év lakásállmányának aránya aránya felettiek aránya népszámlálási indikátrai Lakónépesség 7031 fő 13,6% (-1,4%) 64,8% (+0,9%) 21,6% (+0,5%) Legfeljebb általáns Felsőfkú Lakásállmány Alacsny isklai végzettséggel végzettségűek a 25 kmfrtfkzatú rendelkezők aránya éves és idősebb lakásk aránya az aktív krúakn népesség arányában (15-59 évesek) belül 13,8% (-5,5%) 17,3% (+4,8%) 2903 db 4,8% (-3,4%) Rendszeres Legfeljebb általáns Fglalkztatttak Fglalkztattt munkajövedelemmel isklai végzettséggel aránya a éves nélküli háztartásk nem rendelkezők rendelkezők és népességen belül aránya aránya az aktív rendszeres krúakn (15-59 munkajövedelemmel évesek) belül nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül 31,5% (-2,9%) 6,6% (-2,8%) 64,1% (+2,7%) 29,7% (-1,8%) Településszerkezet A dabasi vársrészt alktó településrészek Alsódabas, Felsődabas, a Szőlőhegy, és az Öregrszágút. Ezek közül önálló történeti településként Alsódabas és Felsődabas említhető. A vársrész a Sári vársrésztől a főutat keresztező Tulipán utca, a gyóni vársrésztől pedig a Határ út vnalával határlható le. Az Öregrszágút nevű településrész az egykri rszágút mentén található, mindössze házat számlál. A Szőlőhegy egyéb belterület, de néhány lakóház is található itt. Alsó- és Felsődabas utcahálózata a Fő út, a József Attila út és a Bem József út mentén összefrrt, az épített környezet karaktere a Kssuth László utcáig falusias. Innen kezdődik a krábban már elemzett kúriaterület. A Klapka utcától a gyóni vársrész felé a település karaktere újra falusias karakterű, szabálytalan hálós utcarendszerrel. A főutca tengelyétől az eddig nyúlánk várstest elkezd kiterebélyesedni, és megjelenik egy harmadik hsszirányú út a Vörösmarty út. Ez újabb kapcslatt hz létre a Dabasi és a gyóni vársrész között. A főút Kssuth László utca és Klapka utca közötti szakaszán a funkciók vársiasak, de a mai vársközpnt nem ide szerveződött, hanem a Bartók Béla út 5-ös úthz közelebb eső szakaszára. Felsődabas legjelentősebb épülete a Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla és Kllégium. Mellette található a vásártér, mely havnta ad tthnt állat és kirakdó vásárknak. 133

134 A vársközpnt településszerkezetileg igen vegyes, a klasszikus fésűs beépítés mellett a lakótelepszerűen elhelyezett iparsíttt technlógiával épült társasházaktól, az inkább külvársiasnak mndható üzletsrkig, skféle épület és beépítés jellemző. Átépülése a Bartók Béla út dinamikus fejlődése miatt várható a jövőben, ám kívánats lenne az egységes utcakép, valódi vársközpnti megjelenés létrejötte, amihez irányíttt beavatkzáskra és szabályzási eszközökre egyaránt szükség van. A közpnti funkciók hsszú távú bővítésének akadálya a közpnt egyutcás szerkezete, szinte minden jelentősebb épület a Bartók Béla útra összpntsult. Szükséges lenne ezt a lineáris struktúrát ebben a közpnti zónában felldani. A vársközpnt szmszédságában, a Sprtcsarnk környékén tekintélyes terület áll rendelkezésre tvábbi vársi funkciók elhelyezésére, vagy lakóterületek kialakítására. A terület beépítése flyamatban van a Tesc és az Aldi áruházak megépítésével, a Tüzép telep megvalósításával. Jelentős zavaró hatása van a szennyvíztelepnek, amely a védőtávlságával fejlesztést krlátzó tényező, hatása s közeli lakóterületeken is érződik. A szennyvíztelep kapacitásának határán van, ezért tervezett az áthelyezése a meglévő zavaró hatásk kiküszöbölése miatt, másrészt pedig így lyan értékes területek szabadulhatnak fel, amelyek hsszú távn biztsíthatják a vársközpnt fejlődését. Számttevő tartalékterületet képez a Zlinszky utca és a Vörösmarty Mihály út által közbezárt terület, melynek nagy telkei elsősrban lakófunkciók elhelyezésére alkalmasak. Ennek beépítése a rendezési terv szerint is lehetséges. A várs várható fejlődése srán a refrmátus temető (amelyről az épített örökség pntban vlt szó) zárványt képez a vársszövetben, ennek közparkká, kegyeleti parkká alakítása javaslt. A vársrész fő közlekedési ütőere a Bartók Béla út. A két hsszanti fő közlekedési utat (fő út, és az 5. számú fő közlekedési útvnal) ez a jó pzíciójú kereszttengely köti össze. Nagy frgalma miatt sk kereskedelmi egység települt le az út mentén, de a frgalm átmenő jellege miatt inkább külvársias jellegű mintsem valódi vársközpnt. Az elkészült téren a behajtás és a sebesség krlátztt. Szükség lenne még egy párhuzams átkötésre az 5-ös út és a fő út (Szent István út) között. Ez tehermentesíthetné a főutcát, elősegítve külvársias karakter vársiassá válását. Elkészült a Vörösmarty út és a Bartók Béla út csmópnt körfrgalmának kialakítása. Helyi tömegközlekedés nincs a vársrészben, a belső közlekedést távlsági autóbuszk biztsítják. Távlsági autóbusz-állmás nincs a településrészen, a vasútállmás pedig erősen lermltt állaptban van. Távlsági autóbusz állmást előbb-utóbb mindenképp szükséges lesz építeni, ez jelenleg funkcinális hiánya a vársnak. A dabasi vársrészben kerékpárút a Bartók Béla út és a fő út mentén húzódik. Megtörtént a vársrészeket összekötő kerékpár építése, kerékpársáv épült a Vörösmarthy utcában, Gyón irányába. Célszerű bekapcslni a kerékpárút hálózatba az Öregrszágút területét is. Épített környezet Dabas vársrészben 2903 db lakás található. A lakásállmány az elmúlt 10 év alatt növekedett, mely mellett jelentős váltzás van a kmfrtsság alakulásában is. Az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya 17,6%- tól a 2001-ben a többi vársrészhez képest kedvező arány 4,8%-ra csökkent, mely az életkörülmények jelentős javulását jelzi. A kmfrt nélküli, félkmfrts és szükséglakásk aránya a laktt lakáskn belül 3,6% a vársi 6,5%-hz képest. Az egyszbás lakásk aránya a laktt lakáskn belül igen 3,4%. 134

135 A vársrész épített környezete nagyrészt falusias jellegű, ez alól kivételt képez a kúriaterület, a Bartók Béla út teljes hssza, és a vársközpnt területe. A falusias karakterű településrészekről a felsődabasi településrészen a fő út mentén a hagymánys épületállmányt felváltó szabadn álló megjelenést sugalló házak rsszul illeszkednek a kialakult telekszerkezetbe, de a múlt század másdik felében kiszttt telkek már tágasabbak, a beépítés ezeken a területeken harmnikusabb. A Szent István út Kssuth László utca és Klapka utca közötti szakaszán az épített környezet szintén vegyes képet mutat, de a prblémát itt elsősrban a közterületek rendezetlensége kzza. A vársnak ez az utcaszakasza a bővelkedik leginkább történeti múlttal rendelkező épületekkel (pl. Halász Bálint kúria, Úri Kaszinó, a katlikus templm és a parókia). A Bartók Béla út és a Szent István út találkzása frekventált hely, a környéken kis sprtpályák, kávéház és vendéglők is találhatók. A terület a várs egyik valódi funkcinális terévé válhatna, de ehhez először a közterületek rendezése szükséges. Ennek érdekében elsőként az Úri kaszinóval szemközti teret kell rendezni, majd a környezetében lévő da nem illő töltőállmást és bódékat eltávlítani, illetve a szmszéds üzletház hmlkzatát kell átalakítani. A Bartók Béla útn a funkciók vegyesek, az itt található üzletek épületeinek tömegalakítása és anyaghasználata rendszertelen, az épületek előkertjeinek használata nem kialakult. Negatív hatással vannak az utcaképre a reklám és hirdetőtáblák, valamint a vezetékes közművek szlpai. Dabas főtere a Szent István tér, melyet a plgármesteri Hivatal U alakú épülete és a Bartók Béla út határl. A főtér környezetét a Plgármesteri Hivatal, a Rendőrség, a Bíróság és a Földhivatal épülete, a gimnázium, a szakrvsi rendelő, az üzletház és a harangtrny alktja. Innen délnyugati irányban jutunk vissza a főútra, ez tekinthető a Bartók Béla út alsó szakaszának. Északkeleti irányba haladva az 5-ös főút csmópntjába érünk, ez a Bartók Béla út felső szakasza. A Szent István tér a Bartók Béla út frgalmának csillapítása részben megtörtént. A téren újabb épület elhelyezésére nincs lehetőség, ezért a vársi funkciók bővítése a jövőben egy kereszttengely megnyitását teszi szükségessé. Az Iskla utcán a Plgármesteri Hivatal és a Rendőrség épülete mögött is található egy-egy üres telek, ezek egyikére üzletház tervezett, a másikat az önkrmányzat egy leendő művelődési közpnt telepítésére szánja. Az épületek építészeti nyelvezete meglehetősen vegyes képet mutat. A 70-es években megépült épületek alapvetően mdernista vnulatt mutatnak, nagyjából egységes építészeti karakterrel. Ezzel szemben az utóbbi évtizedekben épített, vagy átépített épületek mzgalmasabb anyaghasználatt és frmavilágt képviselnek. A területen egy lyan épület van, amely nem képvisel építészeti értéket és határzttan vársképet rmbló hatást fejt ki, ez a CBA áruházat is magában fglaló ÁFÉSZ üzletház épülete. A főteret meghatárzó épületek közül ez az egy, ami nem közszlgáltatási funkcióval bír, megújítása vársképi kkból is szükséges lenne. Az épületek felújítása srán törekedni kell azk egymással való harmnizálására, meglévő építészeti értékeik megőrzése mellett. Az egységes építészeti karakter kialakítása érdekében javaslt a területen tervezett épületek terveinek zsűriztetése vársképi szempntk szerint. Zöldfelületek Dabas vársrész zöldfelületeit a templmkertek, a kegyeleti park, a temető, a Jubileumi park, száms kúriakert, a főtér, a vásártér, a Kssuth Lajs Általáns Iskla, a Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla és Kllégium, a Táncsics Mihály Gimnázium kertje és az óvdák kertjei alktják. Jelentős értéket képvisel a 135

136 Zlinszky utca melletti kegyeleti park, amely krábban refrmátus temetőként működött. Faállmánya szép krs egyedeket is tartalmaz (strfa, vadgesztenye stb.). Nha a kúriakertekben az eredeti térstruktúra és funkciók nem lelhetők fel, egy-egy faegyed még megmaradt mutatóba, így ezek a zöldfelületek jelentős értékű tartalékt jelentenek. A Jubileumi park fejlesztése elkezdődött, Dabas egyetlen szabványs játszótere itt található. A terület fejlődésével egy intenzív, keresztirányú zöldterület kialakítására nyílik majd itt lehetőség. A Jubileumi park területén áll a vársban százéves faként ismert, év körüli kcsánys tölgy. Dabasról a Kssuth László utcán keresztül juthatunk el délnyugati irányba a Dabasi Turjáns Természetvédelmi Területhez, amely kiemelkedő btanikai különlegességgel ékeskedik. A várs turisztikai vnzerejének fejlesztése érdekében mindenképpen javaslt az itteni értékek bemutatása egy tanösvény kiépítése által, ly módn, hgy a flórát és faunát a lehető legkisebb kársítás és zavarás érje. A dabasi vársrész a várs funkciókban leggazdagabb része. A közintézmények, üzletházak, kereskedelmi egységek, sprt- és szabadidős infrastruktúra nagybb része ide kncentrálódik. Gazdasági funkciók A főút mentén Alsó- és Felső-Dabas kereskedelmi-szlgáltató egységei már túlmutatnak az alapellátásn, az élelmiszerüzletek, pékségek, zöldség- és gyümölcsbltk mellett megjelennek a magasabb rendű szükségleteket kielégítő szlgáltatásk (például bútrblt, számítástechnikai üzlet, vadászblt, mbiltelefn szaküzlet, díszállat-kereskedés, stb.). Felsődabasn a Vásártér utca József Attila utca kereszteződése, a vásártér, és a Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla épülete, valamint az felsődabasi templm környezete (az egykri felsődabasi faluközpnt) képez lassan frmálódó vegyes funkciókkal jellemezhető vársi teret, ám egyelőre sem a szlgáltatásk és a funkciók sűrűsödése, sem pedig az épületállmány nem alkt valódi vársi alközpntt. A Szent István útn (a főútn) tvábbhaladva a Bartók Béla út csmópntja felé, néhány kmlyabb, nemcsak a közvetlen környezet, hanem valóban vársi vnzáskörzetre számt tartó üzlet és vendéglátó egység működik. Itt, az egykri alsódabasi faluközpnt környékén található az Úri Kaszinó (jelenleg művelődési közpnt), a Halász Bálint kúria (jelenleg LEADER közpnt, falugazdász és vidékfejlesztési irda). Kereskedelmi-szlgáltató szemszögből vitathatatlan a Bartók Béla út, a vársközpnt dminanciája. Itt található a kereskedelmi egységek igen nagy hányada, a várs kilenc üzletháza közül nylc. Az üzletek itt már egyértelműen vársi vnzerővel bírnak, de többségük tvábbra is kisvársias hangulatú, egyéni vállalkzásk, vagy kisebb társas vállalkzásk által működtetett kisüzlet. Ezek az üzletek jelenleg sem megjelenésükben, sem kínálatukban nem egy mdern kereskedelmi-szlgáltató vársközpntra jellemzőek. A Magyarrszágn az elmúlt évtizedben megjelent nemzetközi élelmiszer- és vegyes iparcikkkereskedelemmel fglalkzó lánck közül a Penny Market, magyar tulajdnú versenytársa, a CBA, valamint a Spar, a Tesc és az Aldi települt le Dabas vársközpntjában. A nagybb várskra jellemző nagy alapterületű fedett üzletházak dabasi megfelelője a Passage üzlet- és lakónegyed, amely kisvársi méretben képviseli a nagyvárskban gmba módra elszaprdtt plázákat. Méreteihez visznyítva gazdag kereskedelmi és szlgáltatáskínálatt nyújt, egyebek mellett a Passage épületében található a Spar áruház, az OTP Bank fiókja, a Rssman illatszerblt, és több kisebb üzlet, és szlgáltató. Mivel minőségi környezetet nyújtó, prémium jellegű üzletekről és szlgáltatókról van szó, így a 136

137 Passage tekinthető a dabasi fő utca egyik mágnes üzletének. Jelenleg egyértelműen a Passage képviseli a mai elvárásknak megfelelő minőségi kereskedelmi létesítményt Dabasn. A szűken vett főtér másik végén a CBA áruháznak is helyet adó üzletház ennek a funkciónak nem tud eleget tenni. A részben mezőgazdasági csarnkváz szerkezetű épület inkább egy külvársba való, mint a várs közpntjába. Az üzletházban több kisüzlet is található. A főtér közepén álló Plgármesteri Hivatal U alakú épületének utcafrntján szintén száms kereskedelmi és szlgáltató üzlet található (kávézó, lttózó, takarékszövetkezet, utazási irda, rádióstúdió), de az épület alapvetően a hivatali funkciókat szlgálja ki. A főtér túlldalán lévő Dr. Halász Géza Szakrendelő a belvárs kereskedelmi-szlgáltató funkcióinak szempntjából szintén nincs szerencsés helyen, de jelenléte számttevő frgalmat generál a Bartók Béla útn. A Bartók Béla út felső végén, az 5-ös számú főút csmópntjában több nagybb üzlet is működik, egyebek mellett fürdőszba-szaküzlet, autókereskedés, munkagép-frgalmazó, épületgépészeti- és szerszámáruház, építőanyag-kereskedés, autószervizek és szakbltk. Itt található a várs két benzinkútja is. Szintén itt működik az egyik kereskedelmi szálláshely a Dabas Mtel. Nem messze innen található a Penny Market. A Bartók Béla út flytatásában a Szabadság útn (Újhartyán felé a vársból kifelé vezető 405-ös számú útn) található a Szabadság úti iparterület, ahl egyebek mellett a várs egyik legjelentősebb vállalkzásának a Vitafrt takarmánygyártó és frgalmazó vállalatnak működik a telephelye. Közlekedési és távközlési funkciók A dabasi vársrész helyi közlekedési szlgáltatását a helyközi buszjáratk biztsítják. A várs vasútállmása szintén a közpnti vársrészben található. A taxi szlgáltatást az egész vársban, így a vársrészben is a Dabas-Taxi biztsítja. A közcsatrna-hálózat a hárm településrész közül a Dabas vársrészben a legfejlettebb. Az ivóvíz- és a szennyvíz-hálózat lefedettsége teljes, és a felszíni csapadékvíz-elvezetés is itt a legkiépítettebb. A vársészben két pstafiók működik, a távközlési szlgáltatásk hiánytalanul elérhetőek. Közösségi funkciók Dabas közösségi funkciókban is a legjbban elláttt a hárm településrész közül. Egyebek mellett itt található a Halász Bldizsár vársi könyvtár, valamint a Kssuth Művelődési Közpnt is. Mindkét intézmény egy-egy egykri kúriaépületben nyert elhelyezést, ami a funkciók kiszlgálása szempntjából nem szerencsés. A Művelődési Közpntnak helyet adó épület (az egykri Úri Kaszinó) csak krlátkkal felel meg egy valódi művelődési közpnt igényeinek: az épület kicsi és szűkös, a közeljövőben reknstrukcióra szrul. Ugyanez a helyzet a könyvtár épületével is. Ezeket a funkciókat célszerű integráltan, egymáshz közel elhelyezni lehetőleg a vársközpntba, vagy ahhz közel. Több kúria felújításra került új funkciókkal gazdagítva a közpntt. A mdern Dabasi Sprtcsarnk szintén ebben a vársrészben található. Államigazgatási és közszlgáltatási funkciók A közfunkciókat ellátó intézmények többsége a dabasi vársrészben működik. Gyakrlatilag az összes területi hatósági intézmény ebbe a vársrészbe kncentrálódik, kivéve az Okmányirdát, amely Sáriban működik. Dabas vársrészben találjuk a Tűzltóságt, a Rendőrkapitányságt, a Vársi Bíróságt, az 137

138 Ügyészséget, a Körzeti Földhivatalt, az ÁNTSZ, és az ÁFSZ kirendeltségeit is. Ezek a hivatalk aznban természetesen nem csak a vársrész igényeit elégítik ki, illetékességi területük kiterjed az egész vársra, és annak vnzáskörzetére is. Humán szlgáltatási funkciók Az egészségügyi alapellátást Dabasn hárm házirvs, egy gyermek-szakrvs és két gyógyszertár biztsítja. Ezen felül a vársrésznél nagybb illetékességi területtel rendelkező szakrvsi rendelő, közpnti ügyelet, mentőszlgálat működik. A szciális funkciók között a Fgyatéksk-, valamint a Mzgáskrlátzttak Napközi Otthnát kell megemlítenünk. A vársrészben található a bentlakáss Átrium Idősek Otthna, és a Vöröskereszt szlgálata is. Az óvdás gyermekek számára a Bóbita óvdák biztsítanak elhelyezést. A dabasi vársrészben találjuk a Kssuth Lajs Általáns Isklát, Sugár Rezső Alapfkú Művészetktatási Intézményt (zeneisklát) Múzsák alapfkú művészetktatási intézmény is, illetve szintén itt működik a várs két középfkú ktatást biztsító intézménye a Táncsics Mihály Gimnázium, valamint a Kssuth Zsuzsanna Szakképző Iskla és Kllégium. (A Kssuth Lajs Általáns Isklában a tanuszda fejlesztése és krszerűsítése a feladat). Az elmúlt évek fejlesztései a vársrészben Az elmúlt években (a krábbi fejlesztési időszakban) a vársrészben az egész várs számára jelentős fejlesztések valósultak meg. Az önkrmányzati fejlesztések a vársrész infrastruktúrájának fejlesztését, valamint a vársi, illetve kistérségi jelentőségű egészségügyi és kulturális szlgáltatásk fejlesztését célzták, míg a magánszektr fejlesztései elsősrban a vársrész kereskedelmi funkciónak fejlesztésére irányultak. Az elmúlt években a vársrészben megvalósíttt jelentősebb közösségi illetve önkrmányzati részvételű fejlesztések az alábbiak vltak: a Szakrvsi Rendelőintézet bővítése és krszerűsítése a Szakrvsi Rendelőintézet energiaracinalizálása (napelem fejlesztés) Harangtrny építése a Főtéren Az önkrmányzati hivatal akadálymentesítése, Térségi Hlkauszt Emlékpnt létesítése a Gimnázium bővítése, a hmlkzat felújítása Öveges labr létesítése A Bíróság és Földhivatal épületének hmlkzat felújítása A Kssuth Lajs Általáns Iskla bővítése energetikai krszerűsítése trnaterem felújítása sprtpályái felújítása 138

139 extrém sprtpálya létesítése A Kssuth Zsuzsa Szakképző Iskla bővítése, Több kúria felújítása Új Bóbita óvda építése (a Tátika és a Kip-kp óvdák kiváltására (egy telken férőhellyel) Vörösmarthy út felújítása körfrgalmi csmópnt a Bartók Béla út Vörösmarthy út csmópntjában kerékpársáv építése Jubileumi park fejlesztése és felújítása Átrium idősek tthnán napelemes rendszer létesítése Piaccsarnk létrehzása Közbiztnsági kamerák felszerelése a közvilágítás krszerűsítése (a vársközpntban) a buszmegállók felújítása, hárm új út építése, flyamats útfelújításk, az ivóvízbázis védelmében figyelőkutak létesítése Plgármesteri hivatal épületének akadálymentesítése Gyón vársrész A vársrész gazdasága (2008-as adatk alapján) Gyón vársrészben a vársban működő vállalkzásk 24 százalékának van székhelye, ezek döntő többsége kiskereskedelmi illetve szlgáltató vállalkzás. A vársrész gazdaságával kapcslats főbb adatk az alábbiak: a működő vállalkzásk száma 279, (a várs legnagybb vállalkzási közül kettő, a Reálszisztéma Dabasi Nymda Zrt. illetve a Dieg Kereskedelmi Kft. működik a vársrészben); a kiskereskedelmi üzletek száma 54 (ebből élelmiszer-jellegű üzlet 14; ruházati jellegű üzlet 6); az egyéni vállalkzásk által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 42; a vendéglátóhelyek száma 16. A vársrész társadalma (2011-es KSH adatk szerint) A gyóni vársrész laksainak száma 5120, ezzel a másdik legnépesebb településrész. A lakónépesség tekintetében a 0-14 évesek aránya 15,9%, 63,5%-t képviselnek a év közötti laksk, és 20,5% a 60 év felettiek aránya. 139

140 Az aktív krú (15-59) laksságn belül 23% a legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya, mely jelentősen kedvezőbb érték a krábbi 39%-hz képest. A vársrész laksságában mindössze 9,8% rendelkezik felsőfkú végzettséggel. Gyón laksainak krelszlása visznylag kiegyensúlyztt (vársrészi összehasnlításban), a képzettségi szint aznban alacsny. Az aktivitási és a fglalkztatttsági mutatók alapján Gyón a Sári vársrészhez nagyn hasnló, csupán egy-két mutató tekintetében mutat kedvezőbb értékeket. 31. táblázat - Gyóni vársrész társadalmának és lakásállmányának népszámlálási indikátrai 2011, Gyón vársrész Lakónépességen Lakónépességen Lakónépességen társadalmának és belül a 0-14 évesek belül a évesek belül a 60 év lakásállmányának aránya aránya felettiek aránya népszámlálási indikátrai Lakónépesség 5120 fő 15,9% (+0,9%) 63,5% (-0,4%) 20,5% (+0,6%) Legfeljebb általáns Felsőfkú Lakásállmány Alacsny isklai végzettséggel végzettségűek a 25 kmfrtfkzatú rendelkezők aránya éves és idősebb lakásk aránya az aktív krúakn népesség arányában (15-59 évesek) belül 23% (+3,7%) 9,8% (-2,7%) 1907 db 10,5% (2,3%) Rendszeres Legfeljebb általáns Fglalkztatttak Fglalkztattt munkajövedelemmel isklai végzettséggel aránya a éves nélküli háztartásk nem rendelkezők rendelkezők és népességen belül aránya aránya az aktív rendszeres krúakn (15-59 munkajövedelemmel évesek) belül nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül 36,4% (+2,0%) 11,6% (+2,2%) 59,9% (-1,5%) 29,9% (-1,6%) Településszerkezet A gyóni és a dabasi vársrészek a Határ út mentén találkznak. A településrész egykri közpntját a Vasút út és a Luther utca jelöli ki a főútn. A településközpnt utcahálózata nőtt jellegű, a hzzá kapcslódó újabb beépítésű területeké szabálytalan hálós szerkezetet vesz fel. A várstest itt a legszélesebb. A vársrész fejleszthetősége a délnyugati ldalán krlátztt, itt ágazik el a főút Tatárszentgyörgy és Örkény irányába. Északkeleti irányban az 5-ös út távlsága bőséges helyet biztsít a településrész fejlődéséhez. Ezt a teret a település a múlt század közepétől fkzatsan ki is tölti, napjainkban pedig 140

141 elkezdődött a délkeleti irányú terjeszkedés is. Ezen az ldaln a várstest tanyacsprtkra bmlva terül el az Alföld irányában. Funkcinálisan és területileg is Gyónhz tartzik a Dabasi-Szőlők vársrész. Területileg leválik Gyónról, a Dabasi-Szőlőket Gyónnal a Vasút utca köti össze. A területet a 60-as években nyilváníttták belterületté, ezt követően az lcsó telekárak következtében lakssága növekedni kezdett. Helyzete hasnló, mint a Sári vársrészben lévő Besnyőé, de a Dabasi-Szőlők valamivel népesebb, mint Besnyő. Rendelkezik templmmal, faluházzal és alapvető élelmiszereket árusító blttal. Távlsága a gyóni alközpnttól 4 km. Gyón várásrészben a várs hssztengelyével párhuzams irányú közlekedés, az átmenő és a vársrészek közötti frgalm szintén az 5-ös útn és a főútn flyik. A vársrész megközelíthetőségét nagyban javítja a főúttal és az 5-ös úttal párhuzams Vörösmarty út, mely egyenesen a vársközpntba vezet. Frgalma mérsékelt, a járd megfelelő, illetve kerékpársáv került létesítésre mindkét irányban. A gyóni vársrésznek két lyan keresztirányú utcája van, ami az 5-ös úttól a főútig végigfut. Egyik a már említett Vasút utca, a másik pedig a Vacsi út. A Vasút utca túlterhelt, szűk keresztmetszetein, és hsszú egyenes szakaszain a nagybb sebességű autófrgalm nehézségeket kz. Járda és kerékpárút ezen az útn sincs kiépítve. A Vacsi út a település délkeleti szélén húzódik, és a későbbiekben a várs fejlődésével fnts szerepet kaphat, amennyiben a várs terjeszkedésével valódi keresztirányú gyűjtőúttá válik. A vársrész délkeleti részén kiépülő utcák (Rabárerdő út, Betn út, Örkényi út) burklatai hiányznak, közművesítésük hiánys, van, ahl csak elektrms áram-ellátás épült ki. Ezek az utcák a fellazuló utcaszerkezet és a telkek beépítésének lassú és váltzó üteme miatt kialakulatlan karaktert mutatnak. A szlgáltatási funkciók a főútn Halász Móricz kúria és a Sziráki Pál utca közötti szakaszra csprtsulnak, itt található a gyógyszertár, a psta, több üzlet, és vendéglátóhely. Flyamatban van egy tér kialakulása is, mely pihenő és rendezvényterületként szlgálhat. A településrészen valaha állatvásárkat tartttak. A gyóni vásártér területe máig nem épült be, de zöldfelületként túl nagy területet képez, ezért karbantartása nehézkes. Hasnlóképpen a dabasi és a gyóni vársrészek találkzásánál is nagy területeket találunk feltáratlanul. Az utcahálózat hiánysságai miatt ezeken a területeken növénytermesztés flyik, pedig értékes és jó fekvésű, építésre alkalmas belterületekről van szó. A vársrész délnyugati részén található a strand. Megközelítése a Halász Móricz kúria melletti utcáról történik. Elsősrban a várs és a közeli települések lakói használják, számttevő turisztikai vnzereje nincs. A strand egyik legnagybb hiányssága, hgy nem történt meg a termálvíz feltárása. A stranddal szmszéds területen egy szórakzóhely és két tó található. Innen kifelé helyezkedik el a plgári lőtér, ami száms aktív sprtlót vnz. A Halász Móricz kúria, a strand, a lvaspálya és a lőtér egymáshz való közelsége rekreációs, illetve turisztikai fejlesztési lehetőségeket kínál. A gyóni temetőben új ravatalzó, illetve új parkló épült, a megközelítése aznban váltzatlanul prblémás. A Tatárszentgyörgyi út csmópntja áttekinthetetlen, frgalmtechnikailag megldatlan. Említést érdemel, hgy itt egy természetes dmb található, ahl egy krai térkép szerint valaha szélmalm állt. Épített környezet Gyón vársrészben 1907 db lakás található. A lakásállmány az elmúlt 10 év alatt növekedett, mely mellett a kmfrtsság visznyai is váltztak. Az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya 26,8%-ról 10,5%-ra 141

142 csökkent, mely az életkörülmények javulását jelzi. A kmfrt nélküli, félkmfrts és szükséglakásk aránya a laktt lakáskn belül 8,6%, mely magasnak számít a vársi 6,5%-hz képest. Az egyszbás lakásk aránya a laktt lakáskn belül is igen magas, 6,3% a vársi 4,1%-s átlaghz képest. A beépítésről és a település karakteréről nagyjából ugyanaz mndható el, mint a sári vársrészben, azzal a különbséggel, hgy itt a telekméretek általánsságban nagybbak, így a telekstruktúra harmnikusabban fgadta az épületállmány lecserélődését. A falusias karakterből Gyónn maradt meg a legtöbb. A főtér környezetében több lyan épület áll, amely iparsk, mesterek háza, üzlete, műhelye vlt. Ezek közül egyes épületek jó állaptban fennmaradtak, - ilyen például a kvácsműhely - és van lyan, ami csak nymaiban emlékeztet eredeti frmájára. Szép számmal vannak jelen a népi építészet emlékeit őrző parasztházak a Kör utca, és a Luther utca környékén. Itt az utcavezetés, és a házak telepítése miatt érdekes beszögellések alakultak ki, apró, de intenzív zöldfelületekkel. Ezt a mzgalmas miliőt érdemes helyenként reknstruálni, dafigyelve a járdák, útburklatk környezethez illő alakítására. A vársrész legnevezetesebb épülete a Halász Móric kúria, ahl szálláshelyek kerültek kialakításra. A kúriában megtörtént a fűtéskrszerűsítés, és vizesblkk felújítás a pincében és a földszinti részeken. A másik szép nemesi kúria a Zlinszky kúria jelenleg isklaként üzemel, de ennek a funkciónak csak nehezen tud megfelelni, üzemeltetése gazdaságtalan. A gyóni főtér kialakulatlan, hmlkzatk alktta térfala nincs, a növényzet és a játszószerek ötletszerűen elhelyezettek, kncepciótlank, utcabútrk a téren nincsenek. A tér használati és esztétikai értéke csekély, pedig elhelyezkedése a településrészen belül jónak mndható. A közterületek jelentős része rendezetlen, a táblák, és a vezetékes közművek zavaróak, a buszmegállók elhelyezése rssz. Mindenképpen törekedni kell a főteret körülvevő épületek hmlkzatainak egységes térfallá frmálására. Ehhez visznylag sk beépíthető szabad hely áll rendelkezésre. Javaslt tvábbá a növényzet tervezett telepítése a tér vizuális egységének megteremtése érdekében. Zöldfelületek Gyón zöldfelületeit a templmkertek, a kegyeleti park, a temetők, a kúriakertek, a Gyóni Géza Általáns Iskla, az óvda kertje, a régi vásártér, a strand és a gyóni főtér alktja. Ez a településrész Sárihz hasnlóan falusias hangulatú, a spntán, halmazszerűen kialakult településszerkezetbe helyenként apró hangulats zöldfelületi maradványk ékelődtek be, amelyek kiemelkedő értéket képviselnek, így megőrzendők. Jelentős vallástörténeti emlék a kpjafás temető, ahl még száms kpjafa fellehető, igaz nagyrészük rssz állaptban van. A gyóni főtér jelenlegi zöldfelületi állapta kifgáslható, a játszószerek krszerűtlenek, a növényzet hiánys, hiányznak a burklt felületek. A téren Gyóni Géza szbr került elhelyezésre. Gazdasági funkciók A vársrész gazdaságában meghatárzó a Dabasi Nymda, a Dieg közpnt, a Patina Bt és több építőipari cég jelenléte. Mezőgazdaság vnatkzásában jelentősek a gyümölcsültetvények, Dabasi-Szőlőben az állattenyésztésben a nyúltelep és a sertéstelep. A gyóni vársrészben Sárihz hasnlóan az alapellátásra szaksdtt kiskereskedelmi egységek (vegyesblt, italblt, barkácsblt, pékség, szövetkezeti üzletek) elsősrban a gyóni főtér környezetében 142

143 kncentrálódnak. Kmlyabb, valódi vársi igényeket kiszlgáló kereskedelmi egység ezen a településrészen nincs. Funkcinális ellátttság szempntjából a Dabasi-Szőlők küzd jelentősebb hiánysságkkal. Az alapvető élelmiszereket frgalmazó üzleten túl gyakrlatilag semmiféle gazdasági funkció nincs jelen a területen. Egyelőre aznban a lakóterület nagyságát figyelembe véve a Dabasi szőlők területén semelyik funkció beleértve a kereskedelmit is intenzív fejlesztése nem indklt. Közlekedési, távközlési funkciók Helyi autóbuszjárat hiányában a gyóni vársrészt is a Dabas-Budapest helyközi autóbusz járatk szlgálják ki, amelyek tizenkét helyen állnak meg. Gyón vasúti megállóval is rendelkezik, de jegypénztár nélkül. A dabasi Szőlők zsákjellege kz prblémát. Cél ennek felszámlása és a terület bekapcslása a buszjáratk hálózatába. A vársrészben kihelyezett pstahivatal működik. A távközlés tekintetében a vársrészben semmiféle hiánysság nincs. Közösségi funkciók A közösségi funkciók ellátásában aktív szerepet vállal a Halász Móricz kúria. Az intézmény fő feladata a gyóni településrész közművelődési feladatainak ellátása. Az intézmény kuriózumnak számító tevékenysége a Gyóni Napk megrendezése. Állami igazságszlgáltatási funkciók Az állami és igazságszlgáltatási funkciók döntő része a dabasi vársrészben működik. A településrész egyetlen ilyen funkciónak sem ad tthnt. Humán szlgáltatási funkciók A vársrészben két helyen működik házirvsi rendelő (Luther utca, Vörösmarty u.) a Luther utcai rendelőben gyermek szakrvsi ellátás is elérhető. Ezen túlmenően a védőnői szlgálat csecsemő- és terhes tanácsadást biztsít a vársrészben. A szciális gndzói irda Az Együtt Segítőszlgálat Családsegítő Gyermekjóléti és Házigndzó Szlgálatának telephelyén került kialakításra, a védőnői + 14 fős családi napközi a Luther utcában valósult meg. A vársrészben a Szent Ferenc patika működik. A Vörösmarty utcában működő házirvsi rendelő épülete felújításra és funkcióbővítésre vár. A vársrészben új egészségügyi funkciók telepítésére is szükség van (szciális gndzói irdák, védőnői szlgálat). A Luther utcai vlt kisegítő isklában védőnői szlgálat és 14 férőhelyes családi napközi létesült. A vársrész idősek tthnával is rendelkezik: a Zárdakert Idősek Otthna hagymánys feladatain túlmenően Alzheimer-kórban illetve szellemi leépülésben szenvedő időskrúak speciális ellátására is felkészült. Gyónn hárm óvda várja a gyermekeket, Mesevár, Lurkó és Szőlőkert óvdák (utóbbi a Dabasi-Szőlők területén működik), valamint itt található a Gyóni Géza Általáns Iskla, mely két telephelyen, egy mdern és minden igényt kielégítő közpnti épületben és a vlt Zlinszky kúriában működik. Utóbbi épületet célszerű lenne felszabadítani, és a csprtkat átköltöztetni az általáns iskla főépületébe, ehhez aznban az épület tvábbi bővítésére lenne szükség. 143

144 A gyóni vársrészben szeználisan működő strand található, amely összvársi jelentőségű funkció lehetne, sajns aznban általáns állapta miatt ezt a szerepet kevéssé tudja betölteni. A strand, valamint a szmszédságában található lőtér, illetve lvarda révén hsszabb távn a vársrészben a sprt-rekreációs funkciók képviselhetik az egyik lehetséges fejlesztési irányt. A közüzemi vízhálózat a település délnyugati végén egyes újnnan nyittt utcákban is kiépült. A járda-, valamint csapadékvíz-elvezető hálózat a településrészen hiánys, a vízelvezetés szikkasztással történik. Az elmúlt évek fejlesztései a vársrészben Az elmúlt években ebben a vársrészben is több fejlesztés és felújítás valósult meg. Az önkrmányzati fejlesztések szintén az infrastruktúra és alapszlgáltatáskat fejlesztését célzták, míg a magánszektr fejlesztései elsősrban a vársrész kereskedelmi funkciónak fejlesztésére irányultak. Az elmúlt években a vársrészben megvalósíttt jelentősebb önkrmányzati fejlesztések az alábbiak vltak: új ravatalzó építése, parklók létesítése a temetőnél, a Gyóni Géza Általáns Iskla bővítése és felújítása (2003/04); a Gyóni Géza Általáns Iskla kmplex energetikai krszerűsítése új pstaépület építése (2005); az Együttsegítő Szlgálat épületének felújítása, játszótér építése terápiás céllal (2004); Családi napközi Lurkó óvda trnaszba kialakítása Új szálláshelyek létesítése a strandn (30 fh) Gyóni Géza szbr elhelyezése Vörösmarthy úti kerékpársáv létesítése útfelújításk, útépítések (flyamats) Szegregációval veszélyeztetett területek Dabasn 35% fölötti szegregációs mutatóval rendelkező szegregátum nem található, aznban már a Helyi Esélyegyenlőségi Terv is felhívja a figyelmet arra, hgy az utóbbi időszakban kialakultak lyan utcák, amelyekben a vársi átlagnál jelentősen magasabb a rmák, illetve a mélyszegénységben élők aránya. Ezen utcák közös jellemzője, hgy hiányznak a szilárd burklatú utak, vagy ha vannak, ezek rendkívül rssz minőségűek. Az itt élők rendszerint az átlagméretnél kisebb lakáskban laknak, és az alacsny kmfrtfkzatú lakásk is előfrdulnak. Az önkrmányzat igyekszik az útburklatt és a területek megközelíthetőségén javítani: az elmúlt években is vltak lyan utak, amelyek szilárd burklatt kaptak, és történtek útfelújításk is. A vársvezetés célja, hgy ezek a beruházásk az érintett utcákban is megvalósuljanak. A szegregációval veszélyeztetett területek A KSH adatai alapján vársban két szegregációval veszélyeztetett terület van, ahl a szegregációs mutató 30 és 34% közé esik. (A szegregációs mutató a legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és 144

145 rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát mutatja az aktív krúak csprtján belül, azkn a területeken, ahl az érintett népesség száma eléri az 50 főt.) 51. ábra - Szegregációval veszélyeztetett területek (Frrás: KSH) Az 1. sz. szegregációval veszélyeztetett terület a Szőlő köz - Martinvics utca - Vacsi utca - Hnvéd utca által határlt tér. Itt 110 fő él. A 0-14 évesek aránya (11,8%) hárm százalékpnttal elmarad a krsztály egész településre vetített arányától (15%), miközben a 60 év felettiek aránya (25,5%) több, mint 4 százalékpnttal meghaladja a települési átlagt. Már a krsztályi összetétel is egy sajáts, a tipikus szegregátumktól részben eltérő képet mutat, hiszen itt erőteljes elöregedés látszik. Másfelől igen jellegzetes, ktatási és fglalkztatási integrációt érintő hiánysságk derülnek ki abból, hgy az 1. sz. szegregációval veszélyeztetett területen élők több, mint fele legfeljebb 8 általáns isklai sztállyal rendelkezik (szemben a 19,3 %-s települési átlaggal), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aránya 46,4% a területen (szemben a 34,4%-s települési átlaggal). (ld. 1. ábra) Bár az idősek felé billenő krösszetétel trzíthatja az isklai végzettség értékeit, az aktív krú népességen belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, legfeljebb általáns isklai végzettségűek aránya 33%, míg ez az egész vársra vetítve 9,4%. Ennek fényében meglepő, hgy a fglalkztatttak arány a éves krsztályban csak 10 százalékpnttal marad el a települési átlagtól (51,3 vs 61,4) és a fglalkztattt nélküli háztartásk is hasnlóképpen alakulnak. 145