Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Átírás

1 Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár május.

2 Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei Karta Toledói Deklaráció Budapest Nyilatkozat 2

3 Járástól járásig Járások megszűnése 1983 Városkörnyékek A területiség leépülése a rendszerváltáskor Gyenge megye, közbenső szint nélkül Területi statisztika nehéz évei, aztán Kezdetben volt a munkaerőpiaci vonzáskörzet Statisztikai kistérségek 1994-ben 3

4 Területfejlesztési társulások 1996-tól Kistérségi együttműködés intézményes és pénzügyi ösztönzése Kormányzati rivalizálás kistérségi területfejlesztési tanácsok törvényben rögzítése 2004 Nagy Sándor Önkormányzatok többcélú társulásai NUTS IV-ből LAU (Local Authority Unit) Járások megalakítása I. 1. 4

5 Territorial units in Hungary on the basis of the NUTS system 1 Central Hungarian Region, 2 Central Transdanubian Region, 3 West Transdanubian Region, 4 South Transdanubian Region, 5 North Hungarian Region, 6 North Great Plain, 7 South Great Plain. 5

6 Területrendezés Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvény 6

7 Az Ország Szerkezeti Terve meghatározza: 1. az 1000 ha-nál nagyobb országos területfelhasználási kategóriákat erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vegyes területfelhasználású térség települési térség vízgazdálkodási térség 2. az országos jelentőségű infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét közúti, vasúti, vízi és kerékpár közlekedési hálózatok és építmények (hidak, repülőterek, kikötők) villamosenergia, szénhidrogén, földgáz hálózatok erőművek szükségtározók, kiemelt jelentőségű vízi létesítmények 7

8 célok: települések adottságaira épülő decentralizált fejlődés biztosítása, fenntarthatóság követelményeit kielégítő térszerkezet és területhasználat meghatározása, műszaki infrastruktúra rendszer összehangolása, települések összenövésének megakadályozása, környezeti állapot javítása, a zöld gyűrű védelme, kötöttpályás közlekedés fejlesztése, eredmény: fenntarthatóság követelményeit kielégítő gazdasági fejlesztéshez szükséges területek biztosítása. 8

9 A járás a hazai tervezésben

10 1181/2013. (IV.5.) KORMÁNY határozat a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről kiemelt jelentőséget tulajdonít az integrált városfejlesztés kérdésének a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása és az ehhez szükséges térségi és helyi egyeztető és partnerségi mechanizmusok kialakítása, 10

11 a térség kapcsolatrendszerének fejlesztése és együttműködésének erősítése érdekében az integrált várostérségi fejlesztések előtérbe helyezése, a fejlesztések hatékonysága érdekében a közös várostérségi tervezést, az együttműködést és a közös fejlesztéseket megfelelő támogatással szükséges ösztönözése, széleskörű partnerség biztosítása 11

12 a megyei jogú városok esetében integrált városfejlesztési programok kidolgozása, kiterjesztve azokat vonzáskörzetükre, amit a városok a környező településekkel közösen, a megyei önkormányzat bevonásával, az elérhető legfrissebb adatok, helyi felmérések és tapasztalatok alapján határolhatnak le. A lehatárolás során ajánlott szempontok kiemelten: ba) a térség kapcsolatrendszere, kiemelten a munkaerőpiac szempontjából bb) a településekkel közös érdekeltségű fejlesztések bc) egyéb földrajzi és kulturális tényezők 12

13 a megyei szintű tervezési folyamat során ca) a megyei jogú városokkal való egyeztetésen túl a kis- és középvárosok fejlesztési igényeinek tekintetbe vétele, cb) a járási székhelyek megerősítése és a város-vidék kapcsolatrendszerének fejlesztése, a térség egészének javát szolgáló fejlesztések tervezése, cc) kiegyensúlyozott településhálózati struktúra létrehozása érdekében a települések közötti együtttervezés, cd) a városok és települések közötti térségi együttműködések ösztönzése, ce) a fejlesztések igény és szükség szerint átnyúlhatnak a közigazgatási (járási és megyei) határokon. 13

14 2014 Járásszékhelyek Integrált Településfejlesztési Stratégiái 14

15 Célcsoportok Járásszékhelyek önkormányzatai összesen 118 kisvárosi járásszékhely 34 középvárosi járásszékhely 23 budapesti kerület 15

16 Célok időszak IVS tapasztalatainak összegzése ITS felülvizsgálat indokai jelenlegi időszak tapasztalatai Az elmúlt 5-7 év gazdasági- társadalmi változásai A hazai jogszabályi környezet a kohéziós politika új szabályai Egységes szemlélettel, egyenszilárdságú ITS-ek készíttetése Alapot a közötti időszakban megvalósuló fejlesztések alátámasztásához 16

17 Az ITS jellege Regionális Operatív Programok technikai segítségnyújtási kerete finanszírozza A városok kész tervet kapnak, amely Egységes szemléletű, a minisztérium által minőségbiztosított; Várossal folyamatosan egyeztetett; Integrálja a települést érintő fő ágazati vagy tematikus stratégiák, koncepciók megállapításait és céljait; Illeszkedik az EU 2014 utáni kohéziós politikájának céljaihoz és beavatkozási logikájához; Vonzáskörzettel egyeztetett; illeszkedik a megyei (fővárosi) fejlesztési elképzelésekhez; Megalapozó vizsgálata felhasználható a településrendezési eszközök készítésekor; Átlagosan 80 szakértői nap ráfordítással készült. 17

18 Projekt szereplői Belügyminisztérium központi koordináció Regionális szakértői csoportok közbeszerzés alapján történő kiválasztása Statisztikai adatok biztosítása minőségbiztosítás 18

19 A projekt szereplői Regionális szakértői csoportok - koordinátorok Regionális koordinátorok a projektterv megvalósulásának biztosítása, a szakértők munkájának megszervezése szakmai információk megosztása kapcsolattartás a megyei koordinátorokkal Megyei koordinátorok Kapcsolat a megyékkel a fejlesztési elképzeléseik beépítése érdekében Települések hasonló tervezési problémáinak egységes kezelése Kapcsolattartás a régiós koordinátorral 19

20 Projekt szereplői Regionális szakértői csoportok - tervezők Regionális szintű tervezői csoportok kapnak megbízást Tagjaiból, az egyes települési adottságok alapján összeválogatott települési tervezői csapatok állnak fel Felelős településtervező vezeti az ITS készítését Szakági tervezők (közlekedés, víz- és energiaközmű, zöldfelület és tájrendezés stb.) és szakértők (antiszegregáció, gazdaságfejlesztés, társadalompolitika, épített környezet védelme stb.) felelnek az egyes munkarészek elkészítéséért 20

21 Projekt szereplői Város, kerület A használható ITS létrehozásában döntő szerep Legyen aktív, álljon a folyamat élére! Vonja be a helyi érdekcsoportokat Polgármester/jegyző szerepe A projekt során elkészült ITS dokumentum jóváhagyása Városi koordinátor kijelölése 21

22 A kohéziós politika csak keret, nem cél cél a versenyképesség javítása A településfejlesztés a problémák megoldását kell, hogy szolgálja A módszertan nem önmagáért van, hanem segítő eszköz Az ár alatti vállalás a tervezők egyéni kockázata 22

23 Köszönöm a figyelmet! 23