A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

Átírás

1 A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről szóló évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) határozza meg. Területfejlesztés: Területrendezés: Az országos, valamint a térségi szintű társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok feltérképezése és a beavatkozási irányok meghatározása, továbbá a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési célok, koncepciók meghatározása és fejlesztési programok keretében történő megvalósítása. Az ország és térségei vonatkozásában a terület-felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak meghatározása. Magában foglalja a táj terhelhetőségének meghatározását, a területi adottságok célszerű hasznosítására vonatkozó javaslatok kidolgozását, az európai és a határmenti területrendezési tevékenység összehangolását. Fejlesztési koncepció: Az ország, vagy térsége hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait meghatározó tervdokumentum. Fejlesztési program: A koncepció alapján kidolgozott középtávú - stratégiai és operatív programokra épülő cselekvési terv. A területrendezés és a területfejlesztés feladata: - a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, - a főváros és a vidék, a városok és a községek, a fejlett és az elmaradott térségek közötti jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, - az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése, - a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A területrendezés és a területfejlesztés feladata: - a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása, - fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, megvalósítása, - az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a határmenti térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése. A területfejlesztés feladata különösen: - az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, - az elmaradott térségek felzárkóztatásának elősegítése, - a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése, a munkanélküliség mérséklése, - az innováció feltételeinek javítása, - a kiemelt térségek fejlődésének elősegítése, - vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

2 A területrendezés feladata különösen: - a környezeti adottságok feltárása és értékelése, - az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, elhelyezésének megállapítása, - az országos és térségi célok összehangolása. Az állam területfejlesztési feladata különösen: - az elmaradott térségek felzárkóztatása, - a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése, - az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése. A területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásában együttműködnek: - az állami szervek, - az önkormányzatok, - természetes személyek és szervezeteik - a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek A településfejlesztés és településrendezés előírásait külön törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény határozza meg. II. A területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervek rendszerében a évi CXCVIII. törvény január 1. napjától az alábbi változtatásokat léptette életbe. A területfejlesztési és területrendezési feladatokat területi szinten január 1. napjáig a területfejlesztési önkormányzati társulás, a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei önkormányzat, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács látta el. A január 1. napján bekövetkezett módosulás eredményeként a területfejlesztés és területrendezés feladatait területi szinten a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei önkormányzat, a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a megyei területfejlesztési konzultációs fórum, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési ügynökség valósítja meg. A január 1. napján megszűnő szervezetek: - kistérségi fejlesztési tanács, - megyei területfejlesztési tanács, - regionális fejlesztési tanács. A január 1. napján létrejött szervezetek: - a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, - a megyei területfejlesztési konzultációs fórum, - regionális fejlesztési ügynökség. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kistérségi, megyei, és regionális fejlesztési tanácsok, megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, valamint a megalakulás, átalakulás és megszüntetés eljárásrendjét külön kormányrendelet fogja megállapítani. III. Területfejlesztési önkormányzati társulás A területfejlesztési önkormányzati társulást mint jogi személyiségű társulást - a települési önkormányzatok közös területfejlesztési célok megvalósítására hozhatják létre január 1. napját követően a társulásokra nem alkalmazhatók a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény előírásai, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi ellenőrzés helyett törvényességi felügyeletet gyakorolnak felettük.

3 IV. Kistérségi fejlesztési tanács A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény (Tktv.) mellékletében meghatározott kistérségekhez tartozó településeknek január. 1. napjáig - a kistérségek keretein belül gondoskodniuk kellett a területfejlesztési feladatok ellátásáról. A kötelezettségnek kettő módon tehettek eleget. Az egyik megoldás szerint az adott kistérséghez tartozó valamennyi település részvételével működő többcélú kistérségi társulás a területfejlesztési feladatok ellátását is vállalta. A második megoldási mód esetében kistérségi fejlesztési tanácsot kellett az adott kistérséghez tartozó összes települési önkormányzat részvételével létrehozni, ha az adott kistérségben többcélú kistérségi társulás nem jött létre, vagy megszűnt, illetve akkor is, ha a területfejlesztési feladatok ellátását az adott kistérségbe tartozó települések bármelyike nem vállalta január 1. napját követően a területfejlesztési feladatok kistérségi szintű ellátásának a kötelezettsége megszűnt. Kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozására és további működtetésére már nincs lehetőség. Ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások a tagönkormányzatok akaratának megfelelően továbbra is elláthatják a területfejlesztési feladatokat, azonban a területfejlesztési feladatok ellátásában nem köteles valamennyi tagönkormányzat részt venni és azok ellátásához a központi költségvetésnek nem kell ösztönző támogatást nyújtania. A Tktv. 12. (1) és (2) bekezdése a fővárosi és megyei kormányhivatal többcélú kistérségi társulással kapcsolatos hatásköre vonatkozásában továbbra is törvényességi ellenőrzésről és törvényességi észrevételről beszél, pedig a január 1. napjától a törvényességi ellenőrzést felváltotta a törvényességi felügyelet, a törvényességi észrevételt pedig a törvényességi felhívás. A kistérségi fejlesztési tanács - mint szervezeti forma - megszűnésével a többcélú kistérségi társulásoknak már csak a Tktv-ben meghatározott működési szabályokat kell alkalmazniuk. A kistérségi fejlesztési tanácsi feladatokat ellátó többcélú kistérségi társulás ülésein tanácskozási joggal történő többek között a fővárosi és megyei kormányhivatalnak is biztosított - állandó részvétel lehetősége is megszűnt. V. Megyei önkormányzat Módosultak a megyei önkormányzat és a megyei önkormányzat közgyűlésének a Tftv. 11. (1), illetve (2) bekezdéseiben meghatározott feladatai. A törvénymódosítás eredményeként megyei önkormányzatnak nem kell a területrendezési terv elkészítésekor a külön miniszteri rendeletben meghatározott tartalmi követelményeket figyelembe vennie. A területi összehangolási kötelezettség a kötelező feladatok helyett a fejlesztéspolitikai szerepből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatokra terjed ki. A megyei jogú városokkal és települési önkormányzatokkal történő együttműködés során megszűnik a területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása. A területi információs rendszer kialakítása érdekében a Körponti Statisztikai Hivatallal nem annak megyei igazgatóságával történik az együttműködés. A megyei önkormányzat közgyűlésének nem kell a megszűnt megyei területfejlesztési tanács döntéséhez kapcsolódóan a megyei területfejlesztési koncepcióról állást foglalnia. Új feladat az elfogadott területrendezési tervnek a dokumentációk gyűjtésére kijelölt szervnek történő megküldése. A megye területrendezési tervének pedig nem kell tartalmaznia a megyei jogú város településszerkezeti terve térségi jelentőségű elemeit. A megyei területfejlesztési tanács - mint szervezeti forma - megszűnésének következtében a jogalkotó a megyei önkormányzathoz telepítette a megyei területfejlesztési tanácsnak a települési önkormányzatok, a területi államigazgatási szervek, valamint a civil és szakmai szervezetek irányában fennálló együttműködési kötelezettségét (Tftv. 13. (1) bekezdés). Továbbá a megyei önkormányzat vette át a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek megye területén belüli összehangolásával járó feladatokat (Tftv. 13. (2) bekezdés a)-k) pont). A területfejlesztési koncepcióról szóló rendelet elfogadását megelőzően be kell szerezni a területfejlesztési stratégiai tervezésért felelős miniszter, a területfejlesztési programról szóló rendelet elfogadását megelőzően be kell szerezni a miniszter állásfoglalását (Tftv. 13. (4) bekezdés).

4 VI. Megyei területfejlesztési tanács január 1. napjától a megyei területfejlesztési tanács feladatait az. V. pontban ismertetetteknek megfelelően átvette a megyei önkormányzat. A megszűnés következtében a Tktv. 13. (1) bekezdésében meghatározott kistérségi lehatárolás megváltoztatásának kezdeményezéséhez is már csupán a társulási tanács véleményét kell beszerezni. A megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. A jogutódlással kapcsolatos átadás-átvétel magában foglalja a megyei területfejlesztési tanács tulajdonában lévő üzletrészek, valamint munkaszervezet (nonprofit kft) átadás-átvételét, továbbá amennyiben vannak a foglalkoztatottak munkajogi kérdéseinek rendezését. Az átadás-átvételnek ki kell terjednie a hatályos esetleg több évre megkötött vállalkozási szerződésekre és a decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállományra is. Az átadás-étvétel lebonyolítása során az egyes állami szervek ás állami tulajdonú, valamint egyéb szervezetek átadás-átvételi eljárásáról szóló 2/2010. (VI. 8.) KIM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. VII. Regionális területfejlesztési konzultációs fórum Az új szervezeti formaként megjelenő fórumot az egy régió területén működő megyei közgyűlési elnökök kötelesek létrehozni. A fórum összehangolja a megyei önkormányzati döntéshozatalt, és az egyező döntést régiós álláspontként képviseli. Külön munkaszervezete nincs. A régió fogalmát a Tftv. 5. e) pontja határozza meg, mely szerint a régió tervezési-statisztikai, fejlesztési célból létrehozott egy vagy több megyére kiterjedő területfejlesztési egység. VIII. Megyei területfejlesztési konzultációs fórum Az új szervezeti formaként megjelenő fórumot a megyei közgyűlés és a megyében működő megyei jogú városok közgyűlései kötelesek létrehozni. A tagság fele-fele arányban a megyei közgyűlési és a megyei jogú városi küldöttekből áll össze. A fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztési ügyeiben. Külön munkaszervezete nincs. IX. Térségi fejlesztési tanács A jogi személyiségű térségi fejlesztési tanács létrehozásának joga a megyei és a regionális fejlesztési tanács megszűnésével - a megyei közgyűlésre szállt át. A megyei közgyűléseknek a szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezniük a térségi fejlesztési tanács keretében ellátott feladatokról. Módosulás következett be a tagság összetételében, melynek következtében a tagság a megyei közgyűlési elnökökből, ez érintett közgyűlések egy-egy képviselőjéből és a Balaton Fejlesztési Tanács esetében a kormány képviselőjéből áll össze. A tagságból kikerültek a térségi fejlesztési tanácsi és regionális fejlesztési tanácsi képviselők. Az állandó meghívottak között a gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek részvételi joga a megyei területfejlesztési tanács helyett a térségi fejlesztési tanács döntéséhez kötődik. A törvénymódosítást követően megszűnt a kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanácsként működő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. A Tftv. 16. (4) bekezdése szabályozza a térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges források körét (költségvetési hozzájárulás, pályázatokon elnyert források, a szavazat jogú tagok befizetései),

5 azzal, hogy költségvetési hozzájárulás csak kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanácsnak nyújtható. A térségi fejlesztési tanácsok felett gyakorolt törvényességi felügyelet szabályait a Tftv. (10)-(16) bekezdései állapítják meg. Ennek keretében a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal a térségi fejlesztési tanács szabályzatai, működése, szervezete, döntéshozatali eljárása jogszabályszerűségét vizsgálja. A jogszabálysértés esetén a kormányhivatal törvényességi felhívással él. A felhívás elutasítása, megtárgyalásának vagy a felhívás alapján megteendő intézkedésnek az elmulasztása esetén a kormányhivatal bírósághoz fordulhat, ismételt jogszabálysértés esetén a működés felfüggesztése mellett felügyelő biztos kirendeléséről dönthet. X. Regionális fejlesztési tanács A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozására, valamint más közös fejlesztési feladatok ellátására létrehozott regionális fejlesztési tanács január 1. napjától megszűnt. A regionális fejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. A jogutódlással kapcsolatos átadás-átvétel magában foglalja a regionális fejlesztési tanács tulajdonában lévő üzletrészek, valamint a hatályos - esetleg több évre megkötött - szerződéseinek (például: működéshez kapcsolódóak) átadás-átvételét. A hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállomány azonban nem kerül átadásra, azt a regionális fejlesztési ügynökség kezeli a továbbiakban.. Az átadás-étvétel lebonyolítása során az egyes állami szervek ás állami tulajdonú, valamint egyéb szervezetek átadás-átvételi eljárásáról szóló 2/2010. (VI. 8.) KIM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. XI. Regionális fejlesztési ügynökség A miniszter január 1. napjától a megyei, fővárosi fejlesztési program megvalósításához kapcsolódó előkészítési és végrehajtási feladatok ellátására nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget köteles működtetni. Feladata a kapcsolattartás, a területfejlesztési programok megvalósításának szervezése, és a lebonyolításukban való észvétel. A regionális fejlesztési ügynökség térítésmentesen került január 1. napjától a magyar állam tulajdonába.