A devizahitelezés hatásai és következményei Miskolci Egyetem Hantos Elemér Szakkollégium előadás 2012. április 12. Miskolc Dr. Kovács Levente főtitkár Magyar Bankszövetség
A devizahitelek felfutása A vállalati devizahitelek aránya mérsékelten, a lakossági devizahiteleké jelentősen növekedett! 2
A devizahitelezés felfutásának főbb okai 1 Hitelkeresleti okok Kamatpolitika miatt drága forinthitelek Jelzáloghitelezés felpörgetése 2000-től kamattámogatással és SZJA kedvezményekkel, 2003-tól a kedvezmények megvonása Ingatlanár boom a 2000-es években, felgyorsuló ingatlanberuházások Rövidtávú, kockázatokat figyelmen kívül hagyó hitelfelvevői szemlélet Megugró fogyasztás + olcsó devizahitelek felfutó hitelkereslet 3
A devizahitelezés felfutásának főbb okai 2 Hitelkínálati okok Dráguló forintbetétek Olcsó devizaforrások bőséges rendelkezésre állása: relatív magas megtérülési mutatók a magyar piacon anyabanki források rendelkezésre bocsátása Forrásköltség csökkentés: a deviza hitelkereslet kielégítése olcsóbb devizaforrásokkal hitellel azonos devizanemű forrás deviza/deviza SWAP Rövidtávú, kockázatokat figyelmen kívül hagyó hitelezői szemlélet Hitel/betét arány az időszakban: 110% 150% 4
Forint és CHF kamatlábak különbözete 7% 6% 5% 4% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Adatok: MNB Jelentős kamatkülönbözet a HUF és a CHF között! 5
Devizahitelek aránya 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Loans (net) Corporate loans Retail loans Total assets 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 A lakossági devizahitelek túlnyomó része CHF-ben denominált! 6
éves törlestőrészlet Devizahitel vagy forinthitel? 20 éves HUF és CHF hitelek egyensúlyi árfolyamok melletti törlesztésének elvi modellje 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 HUF törlesztés reálértéken CHF törlesztés futamidő nominál (év) és reálértéken HUF hitel: CSÖKKENŐ teher! Devizahitel: ÁLLANDÓ teher! 7
CHF piaci vs. egyensúlyi árfolyamok alakulása 2003-tól NEM NYERÉS VESZTESÉG 8
És az átlagbérek alakulása 2003-tól A válság miatt megtört a béremelkedés! A relatív törlesztési terhek megnőttek! 9
CHF átlagárfolyamok hosszú távú alakulása 240 200 160 120 80 40 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Múltbeli tapasztalat az árfolyamok gyors emelkedésének a veszélye! 10
Lakásberuházás és lakáshitel Új lakásépítések (fent) és lakáscélú hitelek (lent) alakulása 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 4 500 000 4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Adatok: KSH államilag nem támogatott állomány 11
Lakásszám, -minőség változása 120 110 100 50% 45% 40% 100 szobára jutó népesség összesen (bal skála) 90 35% 80 30% 1990 2001 2006 2011 3 és annál több szobás lakások aránya (jobb skála) Adatok: KSH Az állami lakástámogatást felváltó banki lakáshitelezés eredménye: tovább javuló lakásszerkezet 12
Háztartások jövedelmének felhasználása 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% 96% 94% 92% 90% 88% 86% 84% 82% 80% 78% Felhalmozás / beruházás Nettó tőketranszferek és hitelnyújtás Fogyasztás Adatok: KSH A 2000-es éveket megelőzően a lakosság a növekvő fogyasztását a felhalmozásai terhére finanszírozta, utána megtakarításai csökkentésével, eladósodással 13
Megugró lakossági fogyasztás (100 főre jutó átlagos állomány) 180 160 140 120 Személyi számítógép 100 80 60 40 Mobiltelefon 20 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Adatok: KSH 14
Kiemelt szolgáltatások árainak emelkedése 2003. évi bázison 280% 260% 240% 220% 200% Nettó átlagkeresetek változása versenyszférában Villamos energia 180% 160% 140% 120% 100% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Helyi közlekedés (vonaljegy) Pénzügyi szolgáltatások Adatok: KSH A pénzügyi szolgáltatások árváltozása a nettó átlagkeresetek növekedése alatt volt. 15
Erősödő verseny a forintforrásokért 2,50 2,00 1,50 1,00 Forint lekötött betét spread 0,50 0,00-0,50 Adatok: MNB A verseny intenzitása alacsony szintre szorította a betéti kamatfelárat. 16
Források rendelkezésre állása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% bankközi idegen forrás a betétek %- ban Idegen forrás devizahányada Idegen forrás forinthányada Adatok:PSZÁF Bankközi forrásként zömében külföldi deviza bevonására került sor 2003-2008 között 17
Lakossági NPL (90+) ráta Az árfolyamkockázat része a devizahitelek nemfizetési (hitel) kockázatának! 18
Átlag alatti minőségű jelzáloghitelek 1 aránya 2011 végén 2 1 3 3 Adatok: MNB 1. Árfolyamhatás 2. és 3. Típusból (gazdaságból) eredő hatás 19
Árfolyam komponens hatás a devizahitelek NPL rátájára 10.Q2 10.Q4 11.Q2 11.Q4 10.Q1 11.Q3 10.Q3 11.Q1 Forrás: PSZÁF 20
7% Forint és EUR vállalati hitelkamatlábak különbözete 6% 5% 4% 3% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Adatok: MNB Jelentős kamatkülönbözet a HUF és az EUR között! 21
Devizahitelek aránya 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Loans (net) Corporate loans Retail loans Total assets 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 A vállalati devizahitelek meghatározó része EUR-ban denominált! 22
Vállalati hitelezés alakulása 1 Az árfolyam- és inflációszűrt hitelállományok csökkennek 17000 15000 13000 11000 9000 7000 hitelek összesen, vlan áron, mrd HUF nem pü-i vállalkozók hitele, vlan áron, mrd HUF 5000 3000 1000 2004. 09. 2005. 09. 2006. 09. 2007. 09. 2008. 09. 2009. 09. 2010. 09. 2011. 09. A csökkenő tendencia még 3 évig folytatódhat! 23
Vállalati hitelezés alakulása 2 A KKV hitelezés részaránya növekedett! 22% 20% 18% 16% 14% közép kis mikró 12% 10% 2008. Szept 2011. Szept 24
Vállalkozói hitelállomány éves változási üteme GDP váll. hitelállomány kapcsolat 25% 20% 15% 10% y = 2,0x - 0,0 R² = 0,4 5% 0% -5% -10% -15% -20% -8% -7% -6% -5% -4% -3% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% GDP éves ütem A GDP 1%-os változásához 2%-os vállalkozói hitelállomány változás kapcsolódik 25
Eszközarányos eredmény 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Kamateredmény Nem kamateredmény Működési költségek Értékvesztés és kockázati céltartalék változása RoA (adózás előtti) RoA (adózott) Adatok: PSZÁF 26
Tőkearányos nyereség 25% 20% Infláció 15% 10% 5% 0% -5% RoE (adózott) Reál RoE (adózott) -10% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Adatok: PSZÁF 27
Nyilatkozatok a devizahitelekről Róna Péter: A devizahitelek rossz termékek voltak. Érdemes volna a svájci frank alapú hitelezést hibás termékké nyilvánítani, így az igazságszolgáltatás kártérítést állapíthatna meg a hiteleseknek. A hazai pénzintézetek jelentősen túlszámláztak az ügyfeleknek A bankok által összeharácsolt összeggel csökkentené a devizahitelesek tartozását. A hiteleseket kisegíti a bajból a frankhitelek euró hitelre váltása, s később annak forintra váltása. (Klubrádió 2011. július) Probléma megoldására az lenne, hogy az OTP és az FHB vásárolja fel a devizahitel-állományt a bankoktól húsz százalékos diszkontáron, amelyért saját kibocsátású kötvénnyel fizetne, és a devizahiteleket konvertálnák forinthitelre. A diszkontveszteség felét vállalják a bankok, a másik felét az állam, például úgy, hogy beszámítja azt a bankadóba. (TV2 2011. szeptember) 28
Nyilatkozatok a devizahitelekről Pataki Attila Sohasem volt tartalékom, mindig úgy éltem, hogy amit megkerestem, azt feléltem. Öt vagy hat hitelem van összesen. Például a kocsin és még a motoromon is" (2010. aug. Napi Ász) Álljanak ki a bankok, hogy mi a céljuk: az, hogy vissza tudjuk fizetni a hiteleinket, vagy hogy a virtuális csalással 270 forintig feltornázott svájci frank árfolyammal elvegyék otthonainkat. (2011. augusztus TV2 Aktív Extra) 29
2012 fő kihívások 1. A pénzügyi szektor európai beágyazottsága biztosítja a stabilitást, tőkemegfelelést és likviditást; a pénzügyi szektor erős és kész a reálszféra kiszolgálására. - A hitelpiacon lassú növekedés prognosztizálható; - A külső likviditás bevonása szűkül kisebb hitel/betét arány. 2. Alapkövetelmény a politikai és gazdasági elit megbékélése - a lassú gazdasági növekedéssel; (annak megbecsülése!) - az európai beágyazottsággal; azaz a megerősödő magyar középosztálynak az európai birodalomban kell kiharcolnia az új helyét. (1867 vs. 1848!) 30
2012 fő kihívások 3. 3-4 éves, átmeneti újrapozícionálási időszakban élünk, amelyben újraértelmezzük az európai hatás vs. magyar hatás viszonyát. Új egyensúlyi állapot a pénzügyi szektorban: marad az európai beágyazottság, a nemzeti érdekek, értékek fokozottabb hangsúlyozásával. 4. Az árfolyamgát konstrukció törvénykezési feltételrendszerének kialakítása. 5. A lakossági hitelezés újraértelmezése - expanzióból optimalizálás - a hitel szerepe és feltételrendszere 31
2012 fő kihívások 6. Real estate financing új korszakba lép; új feltételrendszer - több, mint ciklus management; - külföldi befektetők szerepe átértékelődött; - szigorúbb risk feltételek 7. A souvereign risk átminősítése - az önkormányzatok; - a treasury műveletek és - az állami vállalatok terén KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 32