LÁZTERÁPIA MÁGNESES NANORÉSZECSKÉKKEL Rácz Judit, 1,2 Nándori István 2,3
|
|
- Lilla Vass
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 x (mm) 0 1 x (mm) z = 92 mm b) t (fs) 5. ábra: A körlapon történô elhajlás kísérleti vizsgálata. Az (a) ábra szemlélteti a kísérlet sematikus vázlatát, a geometriai hullám (GW), a szélihullám (BW) és a Poisson Arago-folt (PAf) megjelenését a D körlemezen való elhajlás során. A (b) ábrán a mért, míg a (c) ábrán számolt térerôsség idôbeli lefutása látható három különbözô, az optikai tengelyre merôleges síkban [6]. ris rések, valamint összetettebb résformáknál is ellenôrizték az elmélet helyességét. A számolási és kísérleti eredmények minden esetben szép egyezést mutattak, és példázták a hullámtermészet talán legfontosabb bizonyítéka, a hullámok elhajlása jelenségét. 3 z = 92 mm c) t (fs) és Young elmélete teljes mértékben ekvivalens. Tehát végsô soron egyik elmélet sem tekinthetô a másikkal szemben felsôbbrendûnek, és ez az eset jól mutatja, hogy pusztán az elsô nehézségek miatt nem feltétlenül elvetendô egy-egy új megközelítés. Konklúzió A felvázolt elméleti és kísérleti eredmények mind egyértelmûen demonstrálják, hogy Young fényelhajlással kapcsolatos elmélete teljes mértékben megállja helyét. Bár Fresnel megközelítése szélesebb körben alkalmazható az elhajlási jelenségek tárgyalásakor, bizonyos esetekben Young megközelítésével a tapasztalatok könnyebb interpretációja adódik, és matematikai kezelésük is egyszerûbbé válik (felületi integrálok helyett elégséges a rés pereme mentén értelmezett vonalintegrálok kiszámítása). A bemutatott eredmények nem csak a hullámtermészet egy szép példáját mutatják, de ezek alapján levonható az a következtetés is, hogy Fresnel Irodalom 1. A. Rubinowicz: Thomas Young and the Theory of Diffraction. Nature 180 (1957) E. W. Marchand, E. Wolf: Boundary Diffraction Wave in the Domain of the Rayleigh Kirchhoff Diffraction Theory. J. Opt. Soc. Am. 52 (1962) További képek és videók hasonló kísérletekrôl az SZTE OKT munkatársai által készített digitális tananyagokban: physx.u-szeged.hu/~opthome/optics/indexh.html 4. Horváth Zoltán: Femtoszekundumos fényimpulzusok fókuszálása. Kandidátusi értekezés, JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged, Z.. Horváth, J. Klebniczki, G. Kurdi, A. Kovács: Experimental investigation of the boundary wave pulse. Opt. Commun. 239 (2004) P. Saari, P. Bowlan, H. Valtna-ukner, M. õhmus, P. Piksarv, R. Trebino: Basic diffraction phenomena in time domain. Opt. Express 18 (2010) ÁZTERÁPIA MÁGNESES NANORÉSZECSKÉKKE Rácz Judit, 1,2 Nándori István 2,3 1 Debreceni Egyetem 2 MTA Atomki, Debrecen 3 MTA DE Részecskefizikai Kutatócsoport Jelen írásban egy olyan kutatási terület debreceni vonatkozású eredményeivel szeretnénk megismertetni az Olvasót, ahol az elméleti fizika eszköztárát használjuk egy orvosbiológiai alkalmazás céljából. A mágneses tulajdonsággal rendelkezô nanoméretû kristályok (mágneses nanorészecskék) segítségével végzett lázterápia, azaz hyperthermia napjaink egyik legfontosabb, megoldásra váró orvosi problémájához, a daganatos elváltozások kezeléséhez szolgáltat kiegészítô terápiás eljárást az eddig alkalmazott módszerekhez. A hyperthermia olyan alternatív daganatkezelési módszer, amely azon alapul, hogy magas hômérséklet hatására bizonyos tumorsejtek elpusztulnak, illetve fokozottan érzékennyé válnak a kemoterápiás és a sugárterápiás kezelésekre. A szervezetbe juttatott mágneses nanorészecskék a külsô gerjesztô térbôl energiát vesznek fel és azt a környezetüknek adják le, ezáltal lokálisan és kontrollált módon emelhetô a hômérséklet az emberi szervezetben. A kutatómunkánkban azt vizsgáljuk, milyen feltételek mellett lehetne hatékonyabbá tenni ezt a hôtermelést. 298 FIZIKAI SZEME 2014 / 9
2 gerjesztô tér esetén kapott relaxáció elméleti tanulmányozása. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy lehetséges-e és ha igen, akkor milyen feltételek mellett tudunk nagyobb hôtermelést elérni, ha a külsô gerjesztô teret két, egymásra merôleges rezgô tér összegeként állítjuk elô úgy, hogy egymáshoz képest 90 fáziskülönbséggel rezegjenek, vagyis eredôjük egy forgó tér legyen. (Ezt hasonlítjuk össze az azonos fázisban vett eredô tér esetével, ami a rezgô esetnek felel meg.) 1. ábra. Az egy-doménes mágneses nanorészecskék beállnak a külsô gerjesztô tér irányába [1]. Bevezetés A mágneses nanorészecskék jellemzô módon olyan nanoméretû egykristályok, amelyek ferromágneses tulajdonsággal rendelkeznek (azonban a Curie-hômérsékletük feletti hômérsékleti tartományban elveszítik azt). Egyetlen mágneses domént tartalmaznak, így minden nanorészecskéhez egyértelmûen meghatározott mágnesezettség vektor rendelhetô. Az egyes nanorészecskék mágnesezettségük révén a külsô mágneses térrel kölcsönhatásba lépnek. Például idôben állandó mágneses tér hatására az egyedi részecskék mágnesezettség vektora beáll a tér irányába, relaxálódik (1. ábra). Idôben változó külsô gerjesztô tér esetén pedig a relaxáció során követi a teret. A relaxáció, illetve általánosabban a mágnesezettség dinamikájának vizsgálata nanorészecskék esetén elméleti és gyakorlati szempontból is érdekes. Példaként említhetjük a mágneses információtárolást vagy az MRI-t. A mágneses nanorészecskék a külsô gerjesztô tér hatására a relaxáció során energiát vesznek fel a gerjesztô térbôl, vagyis hôt termelnek. A legtöbb alkalmazás esetében ez energiaveszteségként jelentkezik, ezért fontos ennek csökkentése. Ez alól kivételt képez a külsô gerjesztô tér alacsony frekvenciás tartományába esô orvosi alkalmazások esete, ahol az energiaveszteség, azaz a hôtermelés maximalizálása a feladat. A relaxáció során a környezetnek leadott hô jól alkalmazható tumorterápiás célokra, mivel bizonyos tumorsejtek érzékenyebben reagálnak a hômérsékletemelkedésre, mint az egészséges szövetek. Számos tudományos munka foglakozik a nanorészecskék anyagának, illetve (az orvosi alkalmazáshoz elengedhetetlen) biokompatibilis burkolatának optimális megválasztásával [1, 2]. A legtöbb tanulmány rezgô külsô mágneses gerjesztô térre vonatkozik, míg viszonylag kevés vizsgálat történt forgó esetre, ráadásul ezek elsôsorban a dinamikai folyamatokra és nem a veszteség meghatározására vonatkoznak. Tehát az energiaveszteség meghatározása és ezen keresztül a hôtermelés hatékonyságának lehetséges növelése forgó mágneses tér esetén nyitott kérdés. Kutatási munkánkban hosszú távú célkitûzésünk a forgó külsô ázterápia hyperthermia A mágneses nanorészecskékkel végzett hyperthermiának számos elônye létezik a hagyományos tumorterápiás eljárásokkal szemben. Ezek közül a teljesség igénye nélkül csak a legfontosabbakat említjük meg. Ez az alternatív daganatkezelési módszer rendkívül lokalizált, vagyis a mágneses nanorészecskék hôtermelô hatásukat csak a rákos sejtek közvetlen közelében fejtik ki, így nem károsítják az egészséges emberi szöveteket, illetve hatóanyagok szállítására is alkalmasak (2. ábra). A hyperthermia nem vált ki a szervezet számára megterhelô mellékhatásokat (szédülés, fejfájás, hányinger, allergiás reakciók), mint a kemoterápiás kezelések. Többek között olyan daganatok kezelésére is kiválóan alkalmas, amelyek sebészeti úton nagyon nehezen kezelhetôek, mint például az agydaganat, amely kezelése során a vér-agy gát miatt még a gyógyszeres kezelési eljárás is nehézségekbe ütközik. A hyperthermia számos elônye mellett azonban nagyon fontos hangsúlyozni nem önálló kezelés, hanem a hagyományos kemo- és sugárterápiás eljárások mellett alkalmazható kiegészítô terápia. Ezen daganatkezelési módszerek kombinációja ugyanis akkor is hatásos lehet, ha a kezelések külön-külön nem bizonyulnak hatékonynak, vagy a beteg szervezete nem megfelelôen reagál. 2. ábra. A mágneses nanorészecskék terelhetôk külsô mágneses tér segítségével, így hatóanyagok szállítására használhatók, illetve a külsô gerjesztô tér hatására hôt termelnek, amely jól alkalmazható tumorterápiás célokra [2]. É D RÁCZ JUDIT, NÁNDORI ISTVÁN: ÁZTERÁPIA MÁGNESES NANORÉSZECSKÉKKE 299
3 A mágneses nanorészecske jellemzôi Optimális esetben a nanorészecskék a nanométeres mérettartományba esnek. Ennél kisebb méret esetén a véráramba jutva a vesén keresztül túlzottan hamar kiürülnek az emberi szervezetbôl. Az ennél nagyobb méret a lokalizálás szempontjából jelenthet problémát, illetve a kristályon belül mágneses doménfalak kialakulásához vezethet, ami a hôtermelô-képességet csökkenti. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az energiatermelés hatékonysága szempontjából az egydoménes részecskék sokkal kedvezôbbek, mint azok a részecskék, amelyekben doménfalak vannak. Fontos, hogy a mágneses nanorészecskék Curiehômérsékleténél alacsonyabb hômérséklet-tartományon dolgozzunk, hiszen a Curie-hômérséklet felett a részecskék elvesztik mágneses tulajdonságukat, és a külsô gerjesztô térre nem reagálnak. Ebbôl következik, hogy kizárólag olyan anyagokat választhatunk, amelyek Curie-hômérséklete magasabb, mint 42 C. A Curie-hômérsékletet célszerû úgy hangolni, hogy az a C tartományba essen, mert 45 C felett az anyag elveszti mágneses tulajdonságát, megszûnik a hôtermelés és így könnyedén megakadályozhatjuk az emberi szervezet túlfûtését. A hô hatására bekövetkezô sejtpusztulásnak két típusa létezik: az apoptózis és a nekrózis. Az apoptózis, azaz a természetes sejthalál jellemzô 45 C alatti hômérsékleten, ekkor az elpusztult sejteket a makrofágok eltávolítják az emberi szervezetbôl. A nekrózis során, vagyis a 45 C feletti hômérsékleten a szervezet nem tudja megfelelô módon eltakarítani az elpusztult sejteket, így súlyos gyulladás, vérmérgezés alakulhat ki. Minden egyes mágneses nanorészecskét biokompatibilis külsô burkolat borít, amely véd a nanorészecskék esetleges toxikus hatásától, ugyanakkor lehetôvé teszi, hogy a terápiát lokálissá tegyük, azaz a mágneses nanorészecskék hôtermelô hatásukat kizárólag a rákos sejtek közvetlen közelében fejtsék ki. A hôtermelés kétféleképp lehetséges: vagy a mágneses nanorészecske rögzített és csak a mágnesezettség orientációja változik, vagy maga a mágneses nanorészecske is elfordulhat. A részecske mindkét esetben a külsô gerjesztô térbôl vesz fel energiát és azt valamilyen súrlódás hatására leadja környezetének. Az elsô esetben mágneses viszkozitásról, míg a második esetben a szokásos értelemben vett viszkozitásról beszélünk. Ennek megfelelôen a két eset tárgyalása ugyanazon matematikai formalizmus segítségével lehetséges, legfeljebb viszkozitási együtthatóban térnek el egymástól. Ha a mágneses nanorészecskék mérete kisebb, mint 20 nm, akkor a részecskék nem tudnak elmozdulni a közegben, vagyis csak a mágnesezettség orientációja változik. Ezen méretskála felett a részecskék elfordulása lehetséges és a szokásos értelemben vett viszkózus fûtésrôl beszélünk [3]. A mágneses nanorészecskék lokalizálása, a rákos sejtekhez való eljuttatása háromféleképpen valósítható meg: mágneses tereléssel (bôr közelében), markerek segítségével (biokémiai úton), vagy közvetlenül a tumorba való injekciózásuk révén. 3. ábra. A külsô burkolat számos funkciós csoportot is tartalmaz, amelyek lehetôvé teszik a nanorészecske tumorsejthez való specifikus kapcsolódását, a sejtbe való esetleges behatolását, továbbá tumorellenes gyógyszermolekula is kapcsolható még hozzá. A nanorészecskérôl lelógó alakzatok az ilyen különbözô típusú csoportokat jelölik [1]. Ehhez az szükséges, hogy a külsô biokompatibilis burkolathoz receptorok, markerek, ligandumok kapcsolódjanak, amelyek alkalmasak gyógyszermolekulák megkötésére, továbbá segítségükkel a nanorészecskék a tumorsejtekhez irányíthatóak. Egy mágneses nanorészecske sematikus ábráját szemlélteti a 3. ábra. A kutatás célja Elméleti kutatómunkánk fô célja annak feltérképezése, milyen feltételek mellett lehet a külsô gerjesztô tér paramétereinek változtatásával a hôtermelés hatékonyságát növelni. Például biztosíthat-e nagyobb hôtermelést, ha forgó (cirkulárisan polarizált) teret használunk a szokásos rezgô (lineárisan polarizált) térrel szemben. Egy ilyen kérdés megválaszolása szisztematikus vizsgálatot igényel. Célszerû a legegyszerûbb esettel kezdeni, azután haladni a bonyolultabb számítási technikát igénylô realisztikusabb modellek felé. Elsô lépésként egyetlen, gömbszimmetrikus (izotróp) mágneses nanorészecske esetét vizsgáltuk, ami nyilvánvalóan durva egyszerûsítést jelent. A részecske elkerülhetetlenül anizotróp, mert nem pontosan gömb alakú (alak-anizotrópia) és egykristály lévén, nem lehet amorf (kristály-anizotrópia). A környezettel való kölcsönhatás eredményeként fellépô relaxációt a legegyszerûbb módon (a késôbb részletezett determinisztikus andau ifshitz Gilbert-egyenletet használva) vettük figyelembe [4]. Az izotrópia azt jelentette, hogy mágneses szempontból nincs kitüntetett irány a mágnesezettségvektor számára. Az egyrészecskére kapott eredmény segítségével számoltunk ki egy sok-részecskés rendszer esetén várható átlagot. Azt kaptuk, hogy izotróp esetben a rezgô, külsô gerjesztô térrel nagyobb energiaveszteséget lehet elérni, mint forgó térrel [4]. Hasonló eredményt publikáltak [5] arra az esetre is, amikor nem a determinisztikus, hanem a környezettel való termikus kölcsönhatást 300 FIZIKAI SZEME 2014 / 9
4 pontosabban figyelembe vevô sztochasztikus andau ifshitz Gilbert-egyenletet használták (de továbbra is izotróp részecskét vizsgáltak). Ennek megfelelôen a következô lépés a valóságban nyilvánvalóan jelenlévô anizotrópia figyelembe vétele volt. Két anizotrópiatípus létezik, a kristálytérés az alakanizotrópia. Számításaink során a dominánsabb alakanizotrópiát vettük figyelembe, vagyis amikor a mágnesezettségvektor számára létezik egy egyértelmûen kitüntetett irány. A legegyszerûbb modell az egy-tengelyû anizotrópia, ahol a nanorészecskéket egyetlen forgástengelyû elnyújtott szivarnak vagy lapos lencsének képzeljük. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a mágneses nanorészecskék anizotrópiájának figyelembe vételével növelhetô-e a hôtermelés hatékonysága forgó tér esetén [6]. replô adatokkal való összehasonlítás céljából úgy választottuk, hogy a forgó síkra merôleges, vagyis z -irányú legyen: H aniso γ 0, 0, λ eff M z, ahol M z a mágnesezettség z-komponense, λ eff pedig az anizotrópia mértékét jellemzô dimenziótlan paraméter, amely megmutatja, hogy az anizotrópiatér mennyire releváns a külsô gerjesztô térhez képest. Ha λ eff, akkor az anizotrópiatér dominál és a külsô gerjesztô tér elhanyagolható az anizotrópiatérhez képest. Ha az anizotrópiatér mint esetünkben is a külsô, forgó tér forgástengelyével esik egybe, akkor andau ifshitz Gilbert-egyenlet H eff = H ext H aniso γ cos(ωt), sin(ωt), λ eff M z. A mágneses nanorészecskék relaxációjának leírására az egyik legegyszerûbb módszer a andau ifshitz Gilbert (G) egyenlet használata (lehet determinisztikus vagy sztochasztikus). Ezen egyenlet megoldásával megkapjuk a mágnesezettségvektor idôbeli változását külsô gerjesztô tér, illetve az anizotrópiát figyelembe vevô úgynevezett anizotrópiatér jelenlétében (vagyis ez a mozgásegyenlet). A determinisztikus G egyenlet tartalmaz egy súrlódásjellegû tagot, aminek segítségével írjuk le a relaxációt. Sztochasztikus esetben a termikus fluktuációk is fontos szerepet játszanak, ami a környezettel való termikus kölcsönhatás pontosabb leírását jelenti, viszont a megoldás megtalálása nehezebb feladat. A sztochasztikus G egyenlettel nem végeztünk vizsgálatokat. Ha ismerjük az G egyenlet megoldását, akkor ki tudjuk számítani a veszteséget, vagyis például az egy ciklusra esô hôtermelést. A determinisztikus G egyenlet legfontosabb tulajdonsága, hogy a mágnesezettségvektor nagyságát nem változtatja meg, ezért bevezetjük az M = m/m s egységvektort (ahol m a mágnesezettségvektor és m s annak nagysága). Az G egyenlet tehát a mágnesezettség dinamikáját leíró differenciálegyenlet, amely a következôképpen írható, ahol H eff a külsô, forgó mágneses tér és az anizotró- piatér együttese. a vektoriális szorzatot jelöli. γ arányos a giromágneses együtthatóval, az α súrlódási tényezô a súrlódás leírására bevezetett fenomenologikus állandó. Az egyenletben szereplô második tag felelôs a relaxáció figyelembevételéért. Az x-y síkban forgó H ext külsô mágneses tér: d dt M = γ M H eff α M H eff M, H ext γ cos(ωt), sin(ωt), 0, ahol ω a forgás szögsebessége, ω a armor-frekvencia. A H aniso anizotrópiateret a szakirodalomban sze- Célszerû áttérni a külsô forgó térhez rögzített koordinátarendszerbe, ahol az O koordináta-transzformáció mátrixa: O = cos(ωt) sin(ωt) 0 sin(ωt) cos(ωt) Az új, Descartes-koordinátákbeli u egységvektor komponensei (u x, u y és u z ) az alábbi transzformáció segítségével kaphatók meg a laboratóriumi rendszerben definiált mágnesezettségvektorból: u (u x, u y, u z )=O M. Áttérve a θ, φ polárkoordinátákra (és felhasználva, hogy u és M egységvektorok, azaz u = M = 1): u x = sinθ cosφ, u y = u z = cosθ. sinθ sinφ, Ekkor az G egyenlet alakja a következô: dθ dt dφ dt sinφ α N cosθ cosφ α N λ eff sinθ cosθ, cosφ cosθ sinθ ahol ω = γ H ext, α N = α H ext. A λ eff = 0 izotróp eset ω α N sinφ sinθ ω λ eff cosθ, Az izotróp esetre felírt G egyenlet megoldása során azt kapjuk [4], hogy a mágnesezettségvektor kezdôfeltételtôl függetlenül mindig stacionárius megoldásra áll be: RÁCZ JUDIT, NÁNDORI ISTVÁN: ÁZTERÁPIA MÁGNESES NANORÉSZECSKÉKKE 301
5 f 4. ábra. Az izotróp esetre (λ eff = 0) vonatkozó G egyenlet numerikus megoldása az α N = 0,1, ω = 1 és ω = 0,2 paraméterekkel. M x (t) =u x 0 cos(ωt) M y (t) =u x 0 sin(ωt) M z (t) =u z 0, ami a forgó térhez rögzített rendszerben egy fixponti megoldást jelent. Fixpont alatt azt értjük, hogy a forgó koordinátarendszerben érvényes differenciálegyenletek bal oldalán álló dθ/dt és dφ/dt deriváltak nullának adódnak, a laboratóriumi rendszerben amelyben a mágneses részecske energiát ad le a mozgás forgó marad. A 4. ábrán két fixpont jelenik meg. Az egyenlítô felett egy vonzó fixpont (pont), míg az egyenlítô alatt egy taszító fixpont (üres kör). A polárkoordinátákat úgy választottuk, hogy az egyenlítô az ábrát két egyenlô részre osztó vízszintes vonal. Izotróp esetben az egy ciklusra esô energiaveszteség (hôtermelés nagysága) a stacionárius megoldás alapján a következô képlettel számolható ki: 2π ω E = μ 0 m s dt H 0 dm dt u y 0 sin(ωt), u y 0 cos(ωt), amely képlet anizotróp esetben is használható lesz. A relaxáció elméleti tanulmányozása során az adódott, hogy izotróp nanorészecskék alacsony frekvenciás határesetében vagyis a hyperthermia tartományában rezgô, külsô, gerjesztô tér alkalmazásával nagyobb energiaveszteség érhetô el, mint forgó, külsô, gerjesztô tér felhasználásával. = μ 0 2π m s H( u y 0 ), Anizotróp eset, alacsony (10 5 Hz) frekvencia Anizotróp (λ eff 0) esetben az G egyenlet megoldása során a forgó térhez rögzített rendszerben szintén fixponti megoldásokat kapunk [6]. A vonzó fixpontok száma azonban függ az anizotrópia nagyságától. f 5. ábra. Az anizotróp (λ eff 0) esetre vonatkozó G egyenlet numerikus megoldása az α N = 0,1, ω = 1, ω = 0,2 és λ eff = paraméterekkel. Anizotróp esetben minden egyes α N, ω és ω paraméterhármashoz tartozik egy λ cr kritikus anizotrópiaérték, amelynél nagyobb λ eff értékek esetén már nem egy, hanem két vonzó fixpont jelenik meg. Az egyik vonzó fixpont az egyenlítô alatt, míg a másik az egyenlítô felett helyezkedik el, a két vonzó fixpontot pedig a nyeregpont (különálló fekete pont) választja el egymástól, mint ahogyan ezt az 5. ábra is szemlélteti. A vonzó fixpontok számának növekedése egyben azt is jelenti, hogy az energiaveszteséget nem elegendô csupán egy pontra számolni, hanem a második vonzó fixpontra is alkalmazni kell az energiaveszteség meghatározására szolgáló képletet. Az így kapott eredményeket a 6. ábra szemlélteti, ahol a vízszintes tengelyen az anizotrópia nagysága, a függôleges tengelyen pedig az egy ciklusra esô energiaveszteség 6. ábra. Az energiaveszteség ábrázolása az anizotrópia függvényében. A folytonos vonal az egyenlítô feletti, a szaggatott vonal az egyenlítô alatti vonzó fixponthoz tartozó energiaveszteséget szemlélteti l» cr 1,175 an w = 1 w = 0, l eff 302 FIZIKAI SZEME 2014 / 9
6 0,25 0,20 a w = 5 w N = 0,20 0,15 0,10 5 l» cr ,25 0,20 w w = 0,20 a N 0,15 0,10 5 l» cr 1, ,25 0,20 a w = 0,15 w N = 0,20 0,15 0,10 5 l» cr 2, ábra. Anizotróp egy-részecskére vonatkozó számítási eredményeink összegzése a moderált frekvenciatartományon. l eff f van feltüntetve. A folytonos és a szaggatott vonal a két különbözô vonzó fixponthoz tartozó energiaveszteséget szemlélteti, amely a λ eff 0 határesetben az izotróp egy-részecskére vonatkozó számítási eredményeket adja vissza. Jól látható, hogy a függvény monoton csökkenô, vagyis az anizotróp egy-részecskét leíró esetben [6] nem tudtunk nagyobb energiaveszteséget elérni, mint korábban az izotróp esetben [4]. RÁCZ JUDIT, NÁNDORI ISTVÁN: ÁZTERÁPIA MÁGNESES NANORÉSZECSKÉKKE 303
7 A 6. ábráról az is leolvasható, ha λ eff < λ cr, azaz csak egyetlen vonzó fixpont van, akkor az energiaveszteség nem sokkal tér el az izotróp esettôl, míg a második vonzó fixpont, vagyis λ eff > λ cr megjelenése nagy mértékben csökkenti az energiaveszteséget, ami jelen esetben kedvezôtlen jelenség. Anizotróp eset, közepes frekvencia Az energiaveszteség kiszámítását a teljesség kedvéért a magasabb frekvenciák irányába haladva is elvégeztük [7], itt azonban törekednünk kellett arra, hogy még a hyperthermia tartományán belül maradjunk, hiszen ellenkezô esetben az eljárás alkalmatlanná válik tumorterápiás célokra. Az így kapott eredményeket az egyre növekvô frekvenciák irányába haladva a 7. ábra foglalja öszsze. A bal oldali oszlopban az energiaveszteséget ábrázoltuk az anizotrópia függvényében, a jobb oldali oszlopban pedig az anizotrópia kritikus értékéhez tartozó fázisgörbéket tüntettük fel. átható, hogy nagyobb frekvenciák esetén az anizotrópia kritikus értéke is megnô, de az energiaveszteség továbbra is az izotróp esethez tartozó érték alatt marad. Összegzés Eddigi kutatómunkánk alapján úgy tûnik, hogy nem érdemes forgó teret használni. Izotróp esetben a rezgô külsô tér esetén adódott nagyobb hôtermelés. Továbbá azt tapasztaltuk, hogy forgó gerjesztô tér esetében az anizotrópia (λ eff > 0) csökkenti az energiaveszteséget (hôtermelést), függetlenül attól, hogy a frekvencia közepes vagy alacsony tartományán vizsgálódtunk. Természetesen ezen eredmények további finomítást igényelnek, hiszen közelítéseket használtunk. A környezettel való termikus kölcsönhatás pontosabb leírását kapnánk például, ha a sztochasztikus G egyenletet próbálnánk megoldani. Mielôtt a realisztikusabb (egyben technikailag nehezebben kezelhetô) egyenletek felé fordulnánk, érdemes két részletre kitérni és itt a zárszóban megemlíteni. Az egyik a negatív anizotrópia-paraméter, λ eff < 0 használata (lapos lencse az elnyújtott szivar helyett). Ekkor eddigi eredményeink alapján forgó tér esetén, kis anizotrópia-értékeknél az egy ciklus alatt termelt hô növekedésére számíthatunk az izotróp esethez képest. Másrészt, az elôzetes számítások alapján úgy látjuk, hogy váltakozó irányú forgó teret alkalmazva növelhetô az egy ciklusra esô hôtermelés. E kettô a negatív anizotrópia-paraméter és a váltakozó irányú forgó tér kombinálása ígéretesnek tûnik, ami talán elvezet ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyük a hôtermelést a forgó külsô gerjesztô tér használatával. Irodalom 1. S. Bucak, B. Yavuztürk, A. D. Sezer: Magnetic Nanoparticles: Synthesis, Surface Modifications and Application in Drug Delivery. in Recent Advances in Novel Drug Carrier Systems. ISBN: , (2012), 2. A.. E. Rast: Thesis (Ph.D.) University of Alabama, Birmingham, G. Vallejo-Fernandez et al, J. Phys. D: Appl. Phys. 46 (2013) ; Europhysics News 44/6 (2013) P. F. de Châtel, I. Nándori, J. Hakl, S. Mészáros, K. Vad, J. Phys.: Condens. Matter 21 (2009) Yu.. Raikher, V. I. Stepanov, Physical Review E 83 (2012) I. Nándori, J. Rácz, Physical Review E 86 (2012) J. Rácz, I. Nándori, J. Halász, P. F. de Châtel, Acta Phy. Deb. XVII (2013) 163. A JEÖÉSMENTES BIOÉRZÉKEÉS MODERN ESZKÖZEI Janosov Milán Eötvös oránd Tudományegyetem, Biológiai Fizikai Tanszék Kozma Péter Fraunhofer Institute for Biomedical Engineering, Potsdam, Németország Egyre gyakoribb, hogy a fizikai tudományok más természettudományokkal együttmûködve keresnek választ napjaink tudományos és technikai kihívásaira, megválaszolandó kérdéseire. Így az interdiszciplinaritás már nem csupán a kutatásokban és fejlesztésekben, valamint az ezeket tárgyaló nemzetközi szakirodalomban jelenik meg, hanem egyre több példát találhatunk erre az egyetemi képzés- és kurzuskínálatban is. A tudományterületek ilyen jellegû összefonódásának klasszikus képviselôi a következôkben bemutatott bioérzékelôk, amelyek tervezéséhez és megépítéséhez nem csupán biológiai, fizikai és kémiai ismeretek szükségesek, hanem az orvosi szemlélet és a mérnöki látásmód is nélkülözhetetlen ben Clark és yons megalkotta az elsô bioérzékelôt, az enzim elektródot, amelyben elsôként ötvöztek egy biológiai folyamatot, az enzimmûködést egy hagyományos elektrokémiai méréstechnikával, az amperometriával, hogy ily módon a koszorúérmûtétek során lehetôvé tegyék a vér oxigéntartalmának folyamatos mérését [1]. Úttörô munkájukkal új tudományterületet indítottak útjára, amelyet ma bioszenzorikaként ismerünk. Az elmúlt fél évszázad során a bioszenzorika számos orvosbiológiai és biotechnológiai alkalmazása látott napvilágot, amelyekkel nem csupán izgalmas alapkutatási kérdésekre adható válasz, de segítségükkel ma már a mindennapi élet is megkönnyíthetô. Gondoljunk például a vércukorszintmérôkre vagy az 304 FIZIKAI SZEME 2014 / 9
fizikai szemle 2014/9
fizikai szemle 2014/9 POSZTEREINKET KERESD A FIZIKAISZEMLE.HU MELLÉKLETEK MENÜPONTJÁBAN! A poszterek szabadon letölthetõk, kinyomtathatók és oktatási célra, nonprofit felhasználhatók. Kereskedelmi forgalomba
A FÉNYELHAJLÁS YOUNG-FÉLE ELMÉLETE ÉS ALKALMAZÁSA AZ ULTRARÖVID FÉNYIMPULZUSOK DIFFRAKCIÓJAKOR A SZÉLIHULLÁM-IMPULZUS
A FÉNYELHAJLÁS YOUNG-FÉLE ELMÉLETE ÉS ALKALMAZÁSA AZ ULTRARÖVI FÉNYIMPULZUSOK IFFRAKCIÓJAKOR A SZÉLIHULLÁM-IMPULZUS Major Balázs, Horváth Zoltán, Kovács Attila Pál, Bor Zsolt Szegedi Tudományegyetem Optikai
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
A brachistochron probléma megoldása
A brachistochron probléma megoldása Adott a függőleges síkban két nem egy függőleges egyenesen fekvő P 0 és P 1 pont, amelyek közül a P 1 fekszik alacsonyabban. Azt a kérdést fogjuk vizsgálni. hogy van-e
A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
Mágneses szuszceptibilitás mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 7. MÉRÉS Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 5. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja Az
Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.
Kvantum statisztika A kvantummechanika előadások során már megtanultuk, hogy az anyagot felépítő részecskék nemklasszikus, hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek aminek következtében viselkedésük sok szempontból
Végeselem modellezés alapjai 1. óra
Végeselem modellezés alapjai. óra Gyenge alak, Tesztfüggvény, Lagrange-féle alakfüggvény, Stiness mátrix Kivonat Az óra célja, hogy megismertesse a végeselem módszer (FEM) alkalmazását egy egyszer probléma,
A hőterjedés dinamikája vékony szilikon rétegekben. Gambár Katalin, Márkus Ferenc. Tudomány Napja 2012 Gábor Dénes Főiskola
A hőterjedés dinamikája vékony szilikon rétegekben Gambár Katalin, Márkus Ferenc Tudomány Napja 2012 Gábor Dénes Főiskola Miről szeretnék beszélni: A kutatás motivációi A fizikai egyenletek (elméleti modellek)
Mechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
Modern Fizika Labor. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: Az optikai pumpálás. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.19. A mérés száma és címe: 7. Az optikai pumpálás Értékelés: A beadás dátuma: 2005.10.28. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence Optikai pumpálás segítségével
Ütközések elemzése energia-impulzus diagramokkal II. A relativisztikus rakéta
Ütközések elemzése energia-impulzus diagramokkal II. A relativisztikus rakéta Bokor Nándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizika Tanszék 1111 Budapest, Budafoki u. 8. Ebben a cikkben olyan
0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)
Fázisátalakulások vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés
A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.
Felügyelt önálló tanulás - Analízis III Kormos Máté Differenciálható sokaságok Sokaságok Röviden, sokaságoknak nevezzük azokat az objektumokat, amelyek egy n dimenziós térben lokálisan k dimenziósak Definíció:
Egy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben
Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,
EGYSZERŰ, SZÉP ÉS IGAZ
EGYSZERŰ, SZÉP ÉS IGAZ AVAGY EGY FIZIKUS (FIZIKATANÁR?) VILÁGKÉPE Trócsányi Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport 62. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató,
azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén
Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 20. Az 1. ábrán vázolt síkgörbe rúd méretei és terhelése ismert.
Elektromágneses hullámok - Interferencia
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (d) Elektromágneses hullámok - Interferencia Utolsó módosítás: 2012 október 18. 1 Interferencia (1) Mi történik két elektromágneses hullám találkozásakor? Az elektromágneses
Matematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot.
3. Fejezet Matematikai háttér A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot René Descartes Számtalan kiváló szakirodalom foglalkozik a különféle differenciálegyenletek
Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
Modern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
Gépi tanulás és Mintafelismerés
Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,
Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
Tranziens jelenségek rövid összefoglalás
Tranziens jelenségek rövid összefoglalás Átmenet alakul ki akkor, ha van energiatároló (kapacitás vagy induktivitás) a rendszerben, mert ezeken a feszültség vagy áram nem jelenik meg azonnal, mint az ohmos
Mit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza
Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza odor@mfa.kfki.hu 1. Bevezetõ, dinamikus skálázás, kritikus exponensek, térelmélet formalizmus, renormalizáció, topológius fázis diagrammok,
PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
A projekt eredetileg kért időtartama: 2002 február 1. 2004. december 31. Az időtartam meghosszabbításra került 2005. december 31-ig.
Szakmai zárójelentés az Ultrarövid infravörös és távoli infravörös (THz-es) fényimpulzusok előállítása és alkalmazása című, T 38372 számú OTKA projekthez A projekt eredetileg kért időtartama: 22 február
= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
Molekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
Fázisátalakulások vizsgálata
Klasszikus Fizika Laboratórium VI.mérés Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.18.. 1. Mérés leírása A mérés során egy adott minta viselkedését vizsgáljuk
Háromfázisú aszinkron motorok
Háromfázisú aszinkron motorok 1. példa Egy háromfázisú, 20 kw teljesítményű, 6 pólusú, 400 V/50 Hz hálózatról üzemeltetett aszinkron motor fordulatszáma 950 1/min. Teljesítmény tényezője 0,88, az állórész
JÁTÉKELMÉLETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK
1.Feladat JÁTÉKELMÉLETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az alábbi kifizetőmátrixok három különböző kétszemélyes konstans összegű játék sorjátékosának eredményeit mutatják: 2 1 0 2 2 4 2 3 2 4 0 0 1 0 1 5 3 4 3
Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
Atomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
Passzív és aktív aluláteresztő szűrők
7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1.(a) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 A deformálható testek mozgása (1) A Helmholtz-féle kinematikai alaptétel: A deformálható test elegendően
Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
Fókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségei
Fókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségei K házi-kis Ambrus, Klebniczki József Kecskeméti F iskola GAMF Kar Matematika és Fizika Tanszék, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10. Véges transzverzális
Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
Numerikus módszerek. 9. előadás
Numerikus módszerek 9. előadás Differenciálegyenletek integrálási módszerei x k dx k dt = f x,t; k k ' k, k '=1,2,... M FELADAT: meghatározni x k t n x k, n egyenletes időlépés??? t n =t 0 n JELÖLÉS: f
Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása
Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Készítette: Dr. Kossa Attila kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék. február 6. Határozzuk meg az alábbi ábrán látható derékszögű háromszög
Rácsos szerkezetek. Frissítve: Egy kis elmélet: vakrudak
Egy kis elmélet: vakrudak Az egyik lehetőség, ha két rúd szög alatt találkozik (nem egyvonalban vannak), és nem működik a csomópontra terhelés. Ilyen az 1.ábra C csomópontja. Ekkor az ide befutó mindkét
Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
Matematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
Prizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése
Prizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése Tudományos diákköri dolgozat Írta: DOMBI PÉTER Témavezetô: DR. OSVAY KÁROLY JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Szeged 1998.
Elektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy
19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata
19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolyam Mérőpár: Balázs Miklós 2006.04.19. Beadva: 2006.05.15. Értékelés: A MÉRÉS LEÍRÁSA Fontos megállapítás, hogy a fénysugárzásban
Mechatronika alapjai órai jegyzet
- 1969-ben alakult ki a szó - Rendszerek és folyamatok, rendszertechnika - Automatika, szabályozás - számítástechnika Cd olvasó: Dia Mechatronika alapjai órai jegyzet Minden mechatronikai rendszer alapstruktúrája
Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:
N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2013. szeptember 23. Javítva: 2013.10.09.
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
Mechanika I-II. Példatár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor
Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán
Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az egy adatsorra (idősorra) is alkalmazható módszerek Példa: Az epileptikus
Diffúzió 2003 március 28
Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség
6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?
6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ MECHANIKAI ÉS GÉPTANI INTÉZET A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI Dr. M. Csizmadia Béla egyetemi tanár, az MMK Gépészeti Tagozatának elnöke Budapest 2013. október. 25. BPMK
Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat
Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 3. Hibaszámítás, lineáris regresszió Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Hibaszámítás Hibák fajtái, definíciók Abszolút, relatív, öröklött
W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.
1 Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. Feladat Egy G gépkocsi állandó v 0 nagyságú sebességgel egyenes úton
EGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA
EGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA Írta: Hajdu Endre A számítógépemhez tartozó két hangfal egy-egy négyzet keresztmetszetű hasáb hely - szűke miatt az ablakpárkányon van elhelyezve (. ábra).. ábra Hogy az
Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról
1 Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról Erről viszonylag ritkán olvashatunk, ezért most erről lesz szó. Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi részt 1. ábra. 1. ábra Itt a ( c ) feladat és annak megoldása
Számítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén
ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor
Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
A nehézfémek növényi vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata Mágneses Rezonancia készülékkel. Készítette: Jakusch Pál Környezettudós
A nehézfémek növényi vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata Mágneses Rezonancia készülékkel Készítette: Jakusch Pál Környezettudós Célkitűzés MR készülék növényélettani célú alkalmazása Kontroll