Üzleti jelentés 2013.

Átírás

1 Rónasági TAKARÉKSZÖVETKEZET Fülöpszállás, Kiskunság tér l. Üzleti jelentés Cg.: /

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 6 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 8 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 8 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA AZ HITEL-, KAMAT, LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT BEMUTATÁSA 19 1.sz. melléklet 21 2.sz. melléklet 22 3.sz. melléklet 23 4.sz. melléklet 24 2

3 1. Bevezető 1.1.Makrogazdasági környezet A magyar gazdaság első három negyedévében a várakozásokat meghaladó mértékben, 0,6 %-kal bővült éves szinten. A növekedés folyamatos gyorsulása figyelhető meg, hiszen a harmadik negyedévben már 1,6 %-os bővülést értünk el. A gazdaság talpra állítását a második negyedévtől egyértelműen a belső kereslet élénkülése segítette, mely nyolc negyedév folyamatos zsugorodását követően tudott ismét bővülni. A mezőgazdaság tavaly nagymértékben befolyásolta a GDP növekedés ütemét, a jó termésnek köszönhetően 21,7 %-kal nőtt. Az építőipar óta tartó folyamatos zuhanása tavaly megállt, mely elsősorban a közösségi fejlesztéseknek, pl. közutak, vasutak, katasztrófa védelemnek köszönhető. A munkanélküliségi ráta év végére közel öt éves mélypontra süllyedt, ennek következtében a foglalkoztatottak száma óta első alkalommal haladta meg a 4 millió főt. Az elmúlt év közepétől a foglalkoztatás növekedésében a közfoglalkoztatás mellett egyre fontosabb szerepet játszott, amely az elsősorban feldolgozó iparban tapasztalható új támogatás nélküli munkahelyeknek köszönhető. A munkaerő piaci helyzet elmúlt egyéves javulása leginkább a középfokú végzettséggel rendelkezőknek kedvezett. Az inflációs ráta négy évtizedes mélypontra süllyedt, így 2013-ban a fogyasztó árak átlagos emelkedése mindössze 1,7 %-os volt, amely egyértelműen a rezsicsökkentés következménye. Ki kell emelnünk azonban a pénzügyi szolgáltatások területén tapasztalható igen jelentős emelkedést, a mely a költségvetés hiányát finanszírozandó tranzakciós illeték drasztikus kivetéséből keletkezik, ennek beszedését a pénzügyi intézményeken keresztül rendelte el az állam. Végéhez közeledik a másfél éve tartó kamatcsökkentési tendencia. Az MNB Monetáris Tanácsa által év augusztusában indított kamatcsökkentési ciklus 2013-ban is folytatódott, az alapkamat az év eleji 5.75 %-ról napjainkra 2,6 százalékra mérséklődött. A kamatcsökkentési ciklus kezdete óta a 280 Ft körüli forint/euró árfolyam napjainkban már 315 Ft-ra is betekintett, viszont elmondható, hogy 2013-ban aránylag magas szinten, de stabil tartományban maradt. A fizetések vásárlóereje a évi 3,4 %-os csökkenést követően első tíz hónapjában 3,2 %-kal nőtt az alacsony inflációnak és a gyorsuló bérkiáramlásnak köszönhetően. A nettó bérek azonosan emelkedtek a költségvetési és a versenyszférában, a legnagyobb növekedés az építőiparban, az egészségügyben és az oktatásban volt. 1.2 A bankpiac és tőkepiac helyzete A bakszektort változatlanul a stabil tőkehelyzet, az alacsony profit és a visszafogott aktivitás jellemzi. A hazai bankrendszerben a válság kezdete óta a hitelezési tevékenység leépítése figyelhető meg. A pénzintézeti szektor működését visszafogja a csökkenő nyereségesség: a között évi átlagban megtermelt közel 300 milliárd Ft-os nyereség már 2010-ben mínuszba fordult, és veszteségesek voltak a 2011-es és 2012-es évek is. A évben bevezetésre kerülő tranzakciós illeték, illetve ennek június hónapban történt megduplázása, a 3

4 meghosszabbított banki különadó mellett, valamint a kamatjövedelmeket terhelő 6 %-os egészségügyi hozzájárulás tovább fékezi a bankok profitjának a javulását. A magyar bankrendszer stabil tőkehelyzete mellett a válság hatására a hitelezési aktivitásának a visszafogásával reagált, hiszen a lakosság és a vállalkozások fizetőképességében is romlás volt megfigyelhető. A nem teljesítő hitelek aránya évben újabb rekordszintre emelkedett, némi csökkenés a vállalati szektorban figyelhető meg. A banki hitelezésről elmondható, hogy a lakossági hitelek állománya tovább csökken, míg a vállalati hitelezésre élénkítően hatott az MNB növekedési hitelprogramja. Egyenlőre az látszik, hogy e program átmeneti lökést adott a vállalati hitelezésnek, amelynek hatására várható, hogy a hitelintézetek ismét aktivizálják magukat a fejlesztési hitelek piacán, amennyiben tartósnak ígérkezik a gazdaság növekedése. A lakosság tulajdonában lévő pénzügyi eszközök átrendeződése folytatódott. A bankbetétek csökkentek, nőtt viszont a lakosságnál kint lévő készpénz mennyisége, az állampapírok és a befektetési jegyek állománya. A háztartások az elmúlt évben is többet törlesztettek, mint amennyi hitelt felvettek, ennek ellenére a forintárfolyam változásából fakadó átértékelődés tovább növelte adósság állományát A Rónasági Takarékszövetkezet tevékenysége 2013-ban Takarékszövetkezetünk az elmúlt üzleti évben is az alapszabályban foglaltaknak megfelelően a küldöttgyűlés által elfogadott üzleti terv alapján folytatta tevékenységét. Igazgatóságunk éves munkaterv alapján ülésezett, beszámoltatta az ügyvezetést az elvégzett munkáról, az üzleti terv végrehajtásának állásáról. Az üzletpolitika előterében az ügyfélkör bővítésén és minőségi kiszolgálásán túl új lehetőségek keresése és kiaknázása áll annak érdekében, hogy a kormány területfejlesztési célkitűzéseivel összhangban, a kistérségi feladatok, a kis és középvállalkozások, a mezőgazdaság, valamint a lakosság számára színvonalas banki szolgáltatásokkal segítse a vidék fejlődését. Tudjuk, hogy piaci részesedésünk nem meghatározó, mégis elmondhatjuk, hogy a Takarékszövetkezetek ma is pozitív szerepet töltenek be a vidék, a falvak, és kisebb-nagyobb városok gazdasági életében. Nem elhanyagolható, hogy mit teszünk a kis és közepes vállalkozások, önkormányzatok finanszírozása területén, a helyi vállalkozások életben tartásában. Mi továbbra is a vidék első számú pénzügyi szolgáltatója kívánunk maradni, ez eredendő küldetésünk, ennek a szolgálatnak vetjük alá feladatainkat, immáron 56 éve. Takarékszövetkezetünk gazdálkodását a prudens, minden területen a biztonságos üzemelésben gondolkodás határozta meg. Működésünk stabilizálása és likviditásunk megőrzése, valamint tőkehelyzetünk további növelése tette ki fő feladatainkat. Üzletpolitikánkban évre közzétett számadataink mértéktartó állománynövekedést tartalmaztak. A mérlegfőösszeg 2,4 %, a forrásállomány 3, a hitelállomány 2 %-os növelését irányoztuk elő. A Rónasági Takarékszövetkezet a évet a tervezett 23 milliárddal szemben, 25 milliárd 157 millió Ft mérlegfőösszeggel zárta. A növekedés döntő részben a kötelezettségek emelkedéséből származik. A takarékszövetkezet kamatpolitikája, a szolgáltatások színvonala emelkedésének köszönhetően az ügyfelektől származó források is bővültek. A takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben megerősítette annak ellenére, hogy a forrásgyűjtésben a konkurencia erősödése volt 4

5 tapasztalható. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (forrás állomány) a évet meghaladó mértékben millió forinttal emelkedett, mely 224 millió Ft-tal magasabb az előző évitől. A kiemelkedő forrásnövekmény eléréséhez nagymértékben hozzájárult az új császártöltési fiók is. A betétállomány megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a látraszóló és folyószámla betétek aránya 22,2 %-ról, 26,58 %-ra nőtt. Az előző évhez viszonyítva a rövid lejáratú lakossági betétek aránya 4 %-kal csökkent, a hosszú lejáratú betétek aránya változatlan. Továbbra is a rövid lejáratú, illetve a látra szóló megtakarítás volt a népszerű, mely a betétek 98 %-a. Lásd: 2. számú melléklet Szektor szerinti megoszlás: Lakossági 82 %, nem pénzügyi vállalatok 10,7 %, önkormányzat 1,4 %, önálló vállalkozók 4,6 %, egyéb 1,3 %. A lakossági megtakarítások aránya majdnem 2 % ponttal csökkent. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségekből eft a forint alapú devizahitelezés miatt felvett hitel, eft-tal csökkent. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettséget növelte a Növekedési Hitelprogram lebonyolításához szintén a Takarékbank Zrt-től felvett refinanszírozási hitel, mely az év végén eft volt. Az ügyfelekkel szembeni követelés állomány év végén eft volt, melyet a mérlegben csökkentett a eft értékvesztés. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva eft-tal csökkent nettó értéken, így aránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva 43,1 %-ról, 38,3 %-ra mérséklődött. Ez a teljesítmény lényegesen elmarad a korábbi években tapasztalt növekedéstől. A követelés állomány megoszlása az eredeti szerződéses lejárat szerint: Éven belüli kihelyezés 25,5 %, éven túli kihelyezések aránya 74,5 %, mely 3,2 % ponttal emelkedett. Szektor szerint: Nem pénzügyi vállalatok 57 %, lakosság 25,8 %, önálló vállalkozók 14,9 %, egyéb pénzügyi közvetítők 2,2 %, önkormányzat, nonprofit 0,1 %. A lakossági szektorba kihelyezett állomány aránya 3,8 százalék ponttal csökkent, 3,4 százalék ponttal emelkedett viszont az önálló vállalkozók részére kihelyezett állomány aránya, mely döntően a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelek állományának emelkedésének köszönhető. A nem pénzügyi vállalatok szektor felé kihelyezett hitelek aránya kis mértékben 0,8 százalék ponttal magasabb az előző évinél. Lásd: 3. sz. melléklet A deviza hitelek állománya ezer forintot tett ki a mérleg forduló napján, mely eft-tal csökkent. Az eszközállomány összetételének változását vizsgálva megállapítható, hogy 4,3 % ponttal csökkent az ügyfelekkel szembeni követelések, ugyanakkor 5,5 % ponttal nőtt a befektetett pénzügyi eszközök aránya. A szövetkezet adózás előtti eredménye eft, mely az előző évi 29,9 százaléka, a tervezett értéknél is 2,9 százalékkal alacsonyabb. A tranzakciós illeték megemelése, valamint a 208 %-os pót befizetés, mely júniusában vált ismertté, szükségessé tette, hogy a 90 milliós adózás előtti eredmény tervünket 45 millió Ft-ra módosítsuk. Ezen eredmény egyben a saját tőkét figyelembe véve a küldöttgyűlés döntését is eft-tal növelte. Mérleg szerinti eredményünk alakulására kedvezőtlenül hatott, hogy a eft 10 %-os mértékű társasági adón felül, a 2009.évben képzett fejlesztési tartalékot nem tudtuk felhasználni, a feloldott rész után 19 % mértékű társasági adót kellet megfizetnünk eft összegben. További elvonást jelentett a hitelintézet számára, hogy az üzleti év december 23-5

6 án elfogadott Takarékbank által kidolgozott közvetlen hatályú Számviteli Politikában meghatározottak szerint december 31. fordulónappal a meglévő eft Általános kockázati céltartalékot át kellett vezetni az eredménytartalékba, melynek 19 %-os mértékű adóvonzatát eft-ot a évi LIX törvény én hatályba lépett módosítása révén hitelintézeti hozzájárulásként kell megfizetni. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje eft-ra csökkent, mely eft-os csökkenést jelent. A szavatoló tőke alakulására kedvezőtlenül hatott, hogy az üzleti évben 12,5 millió Ft-tal kellett csökkenteni az alárendelt kölcsöntőkét, valamint az üzleti évben elért mérleg szerinti eredmény a korábbi évektől lényegesen elmaradt. A bankbiztonságot kifejező I. pillér alatti tőke-megfelelési mutató egy év alatt 16,91 százalékról, 18,00 %-ra emelkedett, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet. A tőke megfelelési index 2. pillér alatt 159,67 százalékról 169,51 százalékra, a tőke megfelelési mutató 12,77 százalékról, 13,56 százalékra emelkedett. A SREP alatt előírt tőkekövetelmény, a szabályozói tőkekövetelmény 131 százaléka eft, tőkemegfelelési index 171,76 %, a tőke megfelelési mutató 13,74 %. Takarékszövetkezetünk kockázati profiljának megfelelő tőkével rendelkezik, a szabályozói tőkekövetelmény feletti többlet tőke lehetőséget nyújt a további fejlődésre. Szövetkezetünk évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon szükséges értékvesztéseket és visszaírásokat. Céltartalékot továbbra is csak a függő és jövőbeni kötelezettségek után képeztünk, melynek összege eft. Általános kockázati céltartalékot nem képeztünk, év közben nem került felhasználásra, ugyanis a követelések mögötti értékvesztés minden esetben teljes mértékben fedezetet nyújtott a követelés leírásra. A december 31-i fordulónapi állomány az eredménytartalékba átvezetésre került. A Hpt a szerinti általános tartalék, az adózott eredmény tíz százaléka megképzésre került. Az üzleti év gazdálkodásának értékelése kapcsán megállapítható, hogy a piaci, banki versenyben sikerült helytállnunk. Kiemelkedő eredményes gazdálkodásról nem adhatunk számot, ennek alapvető oka a negatív gazdasági folyamatokban keresendő. Az azonban elmondható, hogy évek óta egyenletes fejlődést értünk el. Elismerést érdemlőnek tartjuk azt, hogy Takarékszövetkezetünk évek óta nyereségesen gazdálkodik. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség (Lásd:1.sz.mell) Az adózott eredmény az összes bevétel arányában 0,3 %-ot ért el, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 4,0 százalékponttal romlott. A bevétel az eszközökre vetítve 8,9 %-os színvonalat ért el, ami alacsonyabb az előző évitől. 2,4 százalék-ponttal A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség 0,5 százalék ponttal csökkent. A saját tőke -arányos nyereség 2013-ban 0,5 %, amely 7,1 %-ponttal alacsonyabb a évinél. 6

7 A hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 49,8 %, ami a bázishoz viszonyítva 8,4 százalék ponttal magasabb. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2013-ban 2,0 % volt, 4,6 százalék ponttal romlott. A szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei, és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A kamatozó eszközök átlagállománya 2,562, a kamatozó források átlagállománya 2,430 milliárd forinttal bővült. Az eszközöknél realizált átlaghozam 8,82 százalékról 6,49 százalékra, ezzel szemben az átlagos forrásköltségek 5,58 százalékról 3,46 százalékra csökkent, minek következtében a kamatmarzs 3,03 %, bázis szinten alakult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 17,0 -szeresét tette ki, az előző évhez viszonyítva 1,4 százalék ponttal magasabb. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4,0 %, 0,8 százalék ponttal magasabb ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2013-ban sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, rendkívüli betétkivonásra sem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. 0,64-szeresen biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 36,6 %-os. A hitelek a betétek %-ában 52,4 százalékról, 49,0 százalékra mérséklődött. A hitelportfolió minősége szövetkezetünknél is romlott. A problémás kintlévőségek kezelésére kiemelt figyelmet fordítunk, előtérbe helyezzük az ügyféllel történő megegyezést. További szigorítást jelentett hitelezési gyakorlatunkban, hogy júliusától, az előző évi auditált szavatoló tőke öt százalékát elérő kockázat vállalásokat engedélyezésre fel kell terjesztenünk a SZHISZ felé. A minősített eszközökön belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel szembeni követelés állomány, mely december 31-én eft volt. A problémamentes és külön figyelendő kategóriába sorolt követelések aránya 84,7 százalékról 83,6 százalékra csökkent. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 17,8 %, ami 2012.december 31.-én 10,2 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított arány változatlan 4,3 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. 7

8 A bevételarányos költségszínt 27,6 %, ami 3,9 százalék ponttal magasabb az előző évinél. Az eszközarányos költségszint 2,4 %, 0,2 % ponttal csökkent. A személyi jellegű ráfordítás arányos nyereség 1,7 %, mely 26,2 % ponttal alacsonyabb az előző évinél. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok ben az MNB Monetáris Tanácsa folytatta az alapkamat csökkentési politikáját a decemberi 3 %-ról, mely jelenleg 2,6 %. Mérleg fordulónapján függővé tett kamatokból eft térült meg, ez kedvezően hatott az eredmény alakulására. Mérlegkészítés időpontjáig esedékes kamatokból nem került megfizetésre 972 eft, mely csökkentette az eredményt, a nullás számlaosztályban kellett elszámolni. A mérleg készítés időpontjában újraminősítések elvégzésekor a hitel követeléseknél eft, az egyéb követelések között nyilvántartott halasztott fizetéssel eladott eszközöknél, valamint vevőköveteléseknél eft többlet értékvesztés elszámolása vált szükségessé. A beruházások között nyilvántartott ingatlan után forgalmi érték csökkenése miatt eft terven felüli értékcsökkenés került elszámolásra. A függő kötelezettségek után képzett céltartalékból felszabadításra került. Összességében megállapítható, hogy a mérlegkészítéskor elvégzett értékelések a üzleti év eredményének alakulását negatívan befolyásolták. 4. Várható fejlődés Takarékszövetkezetünk a üzleti évben is fejlődést kíván elérni, amelynek mértéke sokkal szerényebb lesz, mint amit az elmúlt évben sikerült teljesíteni. A forrásoldal szerkezetében továbbra is meghatározó lesz a lakossági megtakarítások aránya. Az MFB-vel kötött megállapodásokkal, valamint az MNB Növekedési Hitelprogramjával támogatott hitel konstrukció közvetítésével növelni fogjuk a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeinket. Nagy átrendeződést nem tervezünk, és az nem is várható az eszköz struktúrán belül. Eszköz oldalon egyrészt az alacsonyabb kockázatú lakossági hitelezés növelését kívánatos fokozni, elsősorban az ügyfelek lakáskérdéseinek a megoldásával. A vállalkozói, mezőgazdasági, önkormányzati hiteligények kielégítése, ezáltal az állomány növekedésének az elérése szerepel terveinkben. Időben szükséges lépni a végrehajtási, behajtási ügyek intézése területén, minden szükséges eszköz felhasználásával. Szükséges az átvett eszközök értékesítése tekintetében pozitív elmozdulást elérni. A működési költségek folyamatos emelkedése, a tranzakciós illeték fizetési kötelezettség növekedése (a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel miatt) az eredmény csökkenését fogja eredményezni. 8

9 A megyeszékhelyen elsősorban, de az egész működési területen jelenlévő kereskedelmi bankokkal, és a takarékszövetkezetekkel szemben minimális cél a Takarékszövetkezetünk jelenlegi pozíciójának megőrzése, megyeszékhelyen növelése. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a saját forrásból történő hitelezés növelésére, de a jutalékbevétel növelése is kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon. A vállalkozások igénye az alacsonyabb kamatra szükségessé és elkerülhetetlenné teszi az idegen forrásból történő hitel kihelyezéseket. Fokozni kell a keresztértékesítéseket. A hozzánk hűséges ügyfelek részére más termékeket is fel kell ajánlani. Amennyiben a központi marketing ebben az évben is elmarad, az előző évhez hasonló reklámtevékenységet szükséges folytatni, mind a termékek körében, mind pedig a jutalékbevételt eredményező szolgáltatások területén. További jelentős céljaink: - A jövedelmezőség és a tartalékok lehetőségek szerinti növelése - A készpénzforgalom visszaszorítása ügyfél tájékoztatással - Takarékszövetkezeti és Takarékbanki kapcsolatok bővítése - Stabil, hatékony, kockázatkerülő, nyereséges működés biztosítása - Teljes körű ügyfélkiszolgálás nyújtása a helyi kirendeltségeken - Versenyképes betéti-, hitel-, és számlavezetési kondíciók fenntartása - Személyes ügyfélkapcsolatok további erősítése Kiemelt célok, legfontosabb prioritások évben Hitelezés: Ismét nehéz évre számíthat Takarékszövetkezetünk a hitelezés vonatkozásában. Takarékszövetkezetünk részesedése 2013-ban a lakossági ügyfelek piacán tovább csökkent, ebben a gazdasági évben is gyenge lesz a hitelkereslet, emiatt nehéz lesz hitelezni a lakosság körében egyrészt a fizetőképesség hiánya, másrészt a lakosság még mindig jelentősnek mondható eladósodása miatt. A vállalkozói szektor hitelállománya 2013-ban csak kismértékben növekedett annak ellenére, hogy az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében jelentősnek mondható hitelezést hajtottunk végre ben sem szabad piacvesztést elszenvednünk. Ennek érdekében: Kívánatos a Hitel/Betét arány csökkenésének a megállítása, hiszen a jelenlegi mutató nem biztosítja megnyugtatóan a nyereséges gazdálkodást. A mutatószám növelése, és %-os hitel/betét arány tartása lenne a cél. A lakossági hitelezés területén kiemelt figyelmet kell fordítani a lakáscélú hitelezésre mind a támogatott, mind a piaci kamatozású hiteleknél. Fontos feladat a fogyasztási célú hitelek állományának a növelése. Ennek érdekében gyorsítani kell a hitelbírálatot, rendszeresen akciókat kell meghirdetni. 9

10 Kiemelt figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozói ügyfélkör részére nyújtott szolgáltatások ismertetésére. Az ügyfelek körében növelni kell az új hiteltermékeket, és a betéti- és hitelkártyák darabszámát. Minden kirendeltségen alkalmazni kell a keresztértékesítést. Takarékszövetkezetünk várakozással tekint a kötelező integrációból fakadó új hitel kihelyezési lehetőségek elé, amelyektől várható a hitelállományunk növekedése. Hiteleknél preferált célok: Területi elhelyezkedésünkből következően a mezőgazdasági vállalkozások teljes körű kiszolgálása. Támogatások megelőlegezése. A lehetőségek függvényében a vissza nem térítendő támogatások és kamattámogatások közvetítése. Agrár Széchenyi kártya népszerűsítése. Vállalkozások (mikro- kis és közép) éven belüli, és éven túli hitelekkel történő kiszolgálása. A magyarországi pályázatok közvetítésében való aktív részvétel a működési körzetünkben. Pl. kombinált mikro hitel pályázathoz hitel biztosítása. Egyéb kamattámogatásos hitelek folyósításának vállalása. Széchenyi kártya közvetítése. Aktív részvétel az MFB refinanszírozású hitelek és az MFB saját forrású hiteleinek a közvetítésében. Növekedési Hitelprogramban való további aktív, ügyfél igényekhez igazodó részvétel. Önkormányzati igények kielégítése, önkormányzati hitelek folyósítása, pályázataik megelőlegezése. Nonprofit intézmények, szervezetek, egyházközségek hitel igényének kielégítése. Bankgarancia és bankkezesség vállalása. Lakossági hitelek területén kiemelt feladatok: - Felújítási hitelek, lakás-takarékpénztári megtakarítással kombinált hitelek közvetítése. - Kamattámogatásos, új és használt lakásvásárlási hitelek folyósítása. - Fogyasztási hitelek bővítése akciós termékekkel. - Lakossági számlavezetéshez kapcsolódó folyószámla hitelek állományának növelése. - Hitelkártya intenzívebb elterjesztése. - Munkáltatói hitelek folyósítása. Fokozottan kívánunk élni a Garancia Alapok viszont garanciás konstrukcióival, valamint az állami készfizető kezesség vállalással. Szabad felhasználású, célhoz nem kötött vállalkozói és lakossági hitelek állományának növelése. A válság következtében nehéz helyzetbe jutott adósok hiteleit lehetőség szerint újra tárgyaljuk, - a megfelelőség felülvizsgálata után - részükre kedvezőbb fizetési feltételeket biztosítunk. Források: A folyó évi gazdálkodásunk évében továbbra is elsőrendű feladatnak kell tekinteni a lakossági és vállalkozói bankszámla állomány növelésével kapcsolatos 10

11 tevékenységeink erősítését, valamint a konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe vevők körének bővítését. Továbbra is szükséges a bankkártya üzletág részesedésének növelése az új típusú kártyatermékek forgalmazásával. POS ügyfélterminálok bővítése, IVR-SMS szolgáltatás növelése, a NetBank szolgáltatás lehetőségeinek további kiterjesztése az ügyfeleink felé. Az aktív számlákon az állandó megbízások db számának növelése, a jutalék bevétel összegének növelése érdekében. A devizaszámla vezetés lehetőségeinek a kihasználása, új ügyfelek szerzése a tevékenység további szélesítése. Kívánatos lenne még több civil szervezet, alapítvány, egyesület és klub számlavezetésének a megnyerése. Az új Integráció működése kapcsán új betétes, számlás ügyfelekre számítunk. Jutalékos üzletág: A hagyományos üzleti termékeink kamatbevételei mellett fontos cél a jutalékos üzletágakból származó bevételek arányának növelése. Számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat igénybevevők körének bővítésére és a forgalom növelésére kell törekedni. Az ügyfelek helyben történő, teljes körű kiszolgálását kell célul kitűzni, amelynek érdekében fejleszteni kell az egyéb szolgáltatások igénybevételi lehetőségét: - Biztosítások (Signal) meglévő ügyfeleinknek is, kihasználva a keresztértékesítés formáját. Vállalkozói ügyfeleknek vagyon, ingatlan ügyletek esetén épület, lakásbiztosítás. - Értékpapír forgalmazás növelése a forgalmazással megbízott kirendeltségekben. Jutalékterv növelésének a területei: Számlavezetésből származó pénzforgalmi és lebonyolítási jutalékok növelése. Hitelkártyák, bankkártyák növelésével ezen termékek jutalékának növelése. Garancia és kezességvállalási díjak növelése. Biztosítási jutalékok és költségtérítések növelése. Értékpapír ügynöki tevékenységből származó jutalékok növelése. FHB megállapodásból eredő jutalékok bővítése. Devizaszámla vezetéséből származó jutalékok növelése. Informatikai és egyéb beruházás, fejlesztés területei: Számítástechnikai eszközök szükség szerinti cseréje, bővítése. Kisebb felújítások, festések a kirendeltségekben. Páhin ügyfélpult cseréje Tabdin pénztárfülke, és térelválasztó megoldása. Akasztón új, korszerű kirendeltség építése. Kecskemét Kőhíd utca ügyféltér korszerűsítése. 11

12 Marketing (reklám) politika 2014-ben: Az előző évhez hasonlóan hirdetésekkel, szóróanyagokkal kell még szélesebb ügyfélkört megnyerni takarékszövetkezetünk szolgáltatásainak igénybevételére. Cél: Egyes betéti és hitel termékek értékesítésének az elősegítése, akciók támogatása. kistelepülések első számú pénzügyi szolgáltatója kép erősítése. Amennyiben megvalósul, csatlakozni kell az országos reklám- és marketing kampányhoz, alkalmazni kell a jól bevált és ismert technikákat, szlogeneket. Oktatás, képzés: Mindent meg kell tenni a minőségi munka, a szolgáltatások színvonalának javítása érdekében. Értékesítést segítő tréningeket kell szervezni, ezt az Integráció közösségéhez igazodva, arra épülve kell megvalósítani. Az új belépő kollégákkal meg kell ismerteti az informatikai rendszerünket, a dolgozókkal el kell sajátíttatni a program (szoftver) alkalmazását. Az informatikai rendszer üzemeltetésébe egyre több kollégát kell bevonni. Az új befektetési termékek oktatásáról folyamatosan gondoskodni kell. Meg kell kísérelni a TÁMOP pályázat keretében oktatásokat megnyerni és megszervezni. Folyamatosan értékelni kell a munkatársak szakmai színvonalát, fejleszteni kell az üzletmenet és az éves terv szempontjából elsődleges fontosságú szakterületeket. Ki kell használni a partnerek (Megyei Szövetség, Takarékszövetkezetek) által felkínált képzéseket, illetve helyben is segíthetők a képzések megvalósulásai. Meg kell valósítani az évente kötelező oktatások megtartását (bankbiztonság, adat-, tűz-, munkavédelem, pénzmosás, informatikai biztonság, stb.) Belső oktatás keretében meg kell oldani: Termékekkel, szolgáltatássokkal kapcsolatos eljárásrendek oktatását. Elszámolás forgalmi ismeretek bővítését. Jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérését. Új termékek megjelenésekor a szolgáltatások bővítése érdekében a dolgozók folyamatos oktatását. Takarékszövetkezetünk a Takarékbankkal és a Takarékszövetkezetekkel kötött együttműködésből adódó új termékek bevezetésével és az informatikai rendszer nyújtotta lehetőségek kihasználásával javítani kívánja az ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatások minőségét, valamint a rendszer automatizmusa következtében felszabaduló időt az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás további javítására, optimalizálására kell fordítani. A fentiekben vázolt szöveges értékelést, elemzést követően az alábbiak szerint állítottuk össze számszaki terveinket. A Rónasági Takarékszövetkezet Igazgatósága az alábbiakban részletezett középtávú tervet fogadta el a és évekre vonatkozóan. 12

13 FŐBB TERVSZÁMOK ÉVBEN Adatok: Ezer Ft-ban Mérleg főösszeg Betétállomány Hitelállomány Adózás előtti nyereség Saját tőke millió Ft millió Ft millió Ft 60.- millió Ft millió Ft TERVSZÁMOK ÉV VÉGÉN Adatok: Ezer Ft-ban Mérleg főösszeg Betétállomány Hitelállomány Bruttó nyereség Saját tőke millió Ft millió Ft millió Ft 80.- millió Ft millió Ft TERVSZÁMOK ÉV VÉGÉN Adatok: Ezer Ft-ban Mérleg főösszeg Betétállomány Hitelállomány Bruttó nyereség Saját tőke millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft A Rónasági Takarékszövetkezet kisebbségi részvényes a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRT- ben, tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének, valamint az OBA Betétbiztosítási Alapnak. Igazgatóságunk a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációja által meghatározandó üzleti arculathoz kíván csatlakozni, reklámjaiban, marketingjében a közös arculat megjelenítését alkalmazza a további jó üzleti hírnév megtartása érdekében, így egy egységes piaci megjelenést biztosító magyar tulajdonú Szövetkezeti Hitelintézetként szolgálja ki ügyfeleit, és kívánja megvalósítani üzleti elképzeléseit. 13

14 5. A K+F tevékenység: Nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet az alábbi környezet szennyező anyagot bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2013-ban 69 fő. A humán erőforrások fejlesztése érdekében továbbra is biztosítani fogjuk munkatársaink rendszeres továbbképzését. Külső oktatás keretében szükséges egy termék értékesítési tréning beiktatása, a szokásos ügynöki oktatások újbóli megszervezése, új termékek bevezetéséhez folyamatos szakismeretek megteremtése. A belső oktatások kiemelt célja 2014-ben is az egyes termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásrendek oktatása, az új szabályzatok megismerése. Az alkalmazottak számítástechnikai tudásának a szinten tartása is kiemelt feladat. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége 62 fő tulajdonosai is a szövetkezetnek, 18 százalékos tulajdoni aránnyal. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 14

15 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 1 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására % b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 9. Kockázatkezelési politika Kockázati stratégia: A Rónasági Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja az intézmény kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete 1 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 15

16 Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. Tárgyévi terv Év T+1 Év T+2 Év T+3 Töblettőke mértéke(cab32) 500, , , ,000 Tőkemegfelelési mutató I.pillér alatt (CAB321) 11,84 12,72 13,35 14,40 Szabályozói tőkeköv. 1041, , , ,00 Tőkemegfelelési mutató II.pillér alatt (CAB343) 9,65 10,17 10,60 11,27 Tőkemegfelelési mutató Srep alatt( CAB333) 9,78 10,51 11,03 11,90 Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. Kockázati típus Szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény (mft) Év T-1 Tárgyév Év T+1 Év T+2 Év T+3 Hitelezési kockázat 596, , , , ,646 Devizaárfolyam kockázat 0,000 3,181 0,00 0,000 0,000 Működési kockázat 138, , , , ,000 Koncentrációs kockázatok 2,228 0,000 15,000 20,000 30,000 Szükséges tőkepuffer 141, , , , ,329 Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerültek meghatározásra. 16

17 Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a kockázatkezelő az Ügyvezető- főkönyvelővel együttműködve a felelős. Kockázatkezelési feladatkörök: - üzleti döntés előtti kockázati véleményezés - kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és belső tőkeértékelést - kockázatok kontrollja, monitoringja A fenti feladatokat a Takarékszövetkezetnél 1 fő munkatárs látja el. Minden esetben előírás, hogy a terület független legyen az üzleti területektől, s a kockázatkezelés az Ügyvezetésnek és az Igazgatóságnak tartozzon beszámolási kötelezettséggel. Kockázati stratégia felülvizsgálata: A kockázati stratégiát a Takarékszövetkezet legalább évente egyszer rendszeresen felülvizsgálja és a kockázati stratégia időhorizontját gördülő módon legalább egy évre kitolja. A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés magában foglalja a következőket: a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet belső tőkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel A belső tőkemegfelelés értékelési folyamat A hitelintézet tőkemegfelelése Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy 17

18 a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata kiterjed a Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésekre, a minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. Belső tőkeszükséglet számítás: A hitelintézet a minimális tőkeszükségletét határozza meg a bank saját módszertanának segítségével, az MNB-nek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. A fejlett módszereket alkalmazó hitelintézeteknél a gazdasági tőke számítását jelenti. Tőkemegfelelés: a rendelkezésreálló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége Szabályozói tőkemegfelelés a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége Belső tőkemegfelelés a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet különbsége (Belső tőke: A Takarékszövetkezet belső szabályzatában lefektetett módszertan szerinti, saját számítása által belső célokra meghatározott tőke.) Kockázatok összesítése A különböző típusú kockázatok számszerű mértékének kifejezője szabályozásban az adott kockázati típushoz meghatározott tőkekövetelmény, a belső tőkeszükséglet számításnál a jelen szabályzatban előírtak szerint számított tőkeszükséglet, mivel a nem-várt veszteséget tőkenagyság mértékben kell kifejezni. A különböző típusú, számszerűsített kockázatokat a Takarékszövetkezet az építőkocka elv alapján összesíti, amely a különböző kockázatokra mért belső tőkeszükségletek összeadását jelenti. Ez az elv ugyanaz, amit a szabályozás alkalmaz a minimális szavatoló tőke követelmény meghatározásánál. 18

19 Az építőkocka elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a jelen szabályzatban leírtak szerint mért kockázatok mindegyike egyszerre következik be. Az építőkocka elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését. Rónasági Takarékszövetkezet Tőkekövetelmény számítása Megnevezés Összeg (mft) SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint 509,079 Központi kormányok és központi bankok 0,000 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok 0,000 Közszektorbeli intézmények 0,000 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 1,590 Vállalkozások 188,367 Lakosság 61,321 Ingatlannal fedezett követelések 160,732 Késedelmes tételek 39,164 Egyéb tételek 57, Az hitel-, kamat, likviditási kockázat bemutatása Hitelkockázat A Takarékszövetkezet évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. A hitelkockázatot számszerűen a korrigált mérleg-főösszeg mutatóval fejezzük ki, amelynek összege eft az előző évhez viszonyítva 11 százalékkal csökkent. A Takarékszövetkezet tőke megfelelési mutatója l. pillér alatt 18,00 %, 2. pillér alatt 13,56 %. Kamatlábkockázat A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot is megfelelően kezelni tudtuk azzal, hogy hiteleink egy igen jelentős része a jegybanki alapkamathoz vagy BUBOR-hoz kötött és annak ellenére, hogy emelkedtek a forrásköltségeink, jövedelem kiesés nem következett be, mert a hitelek kamatai is hasonlóan emelkedtek. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. Két szinten működik, egyrészt a napi pénz pozíció kezelése, másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése szintjén. Mindenkor biztosítottuk és biztosítjuk a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket ban az átlagos tartalékolási előírás eft, a tényleges teljesítés pedig eft volt november 1-től az MNB lehetőséget adott 19

20 arra, hogy a pénzintézetek a kötelező tartalékként elhelyezett pénzeszköz mértékét saját körben eldönthesse, illetve a korábbi két százalékról, öt százalékra emelje. Takarékszövetkezetünk élt ezzel a lehetőséggel. Ez a döntés kedvezően hatott a jövedelmezőségre is hiszen a tartalékként elhelyezett összeg a mindenkor jegybanki alapkamattal kamatozik, de a zavartalan pénzforgalom lebonyolítása is indokolta az öt százalékra emelést. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el, tisztában vagyunk és kezelni tudjuk a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét. Fülöpszállás, április 03. Losonczy Gáborné Elnök-ügyvezető Marcsóné Lukácsi Edit Ügyvezető-igazgató 20

21 1.sz. melléklet Főbb mutatók S.sz. Megnevezés 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet Jövedelmezőségi mutatók Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- 1 Bevételarányos nyereség % 4,3% 0,3% -4,0% 2 Eszközarányos bevétel % 11,3% 8,9% -2,4% 3 Eszközarányos nyereség % 0,5% 0,0% -0,5% 4 Saját tőke arányos nyereség % 7,6% 0,5% -7,1% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 41,4% 49,8% 8,4% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 6,6% 2,0% -4,6% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 9,4% 6,8% -2,6% 8 Kamatmarge % 3,24% 3,03% -0,2% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 15,6 17,0 1,4 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 16,9% 18,0% 1,1% 11 Hitelfedezettségi mutató % 24,9% 25,5% 0,6% 12 Kockázatvállalási mutató 3,2 4,0 0,80 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 69,6% 61,0% -8,6% 14 Likviditási ráta I. 0,67 0,64-0,03 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,34 0,41 0,07 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 31,2% 36,6% 5,4% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 53,9% 31,5% -22,4% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,11% 0,00% -0,11% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 10,2% 17,8% 7,6% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 4,3% 4,3% 0,0% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 23,7% 27,6% 3,9% 22 Eszközarányos költségek % 2,6% 2,4% -0,2% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 27,9% 1,7% -26,2% 21

22 Forrásállomány kirendeltségenként /e Ft Forrásállomány összetétele / e Ft 2.sz. melléklet Rónasági Takarékszövetkezet Fülöpszállás Rész arány Rész arány Rész arány Rész arány Kirendeltség vált % Betét tipus Szöv.össz.áll vált % Szöv.össz.áll. Szöv.össz.áll. Szöv.össz.áll.. Fülöpszállás ,44% ,98% 120,16% Lakossági folyó számla ,75% ,58% 119,52% Soltszentimre ,37% ,41% 110,56% Vállalkozói bank számla ,90% ,70% 129,03% Csengőd ,66% ,49% 106,74% Könyves látraszoló ,26% ,41% 171,40% Akasztó ,80% ,39% 105,70% Önkorm. sz.és Kp.ktgv ,32% ,01% 83,81% Tabdi ,84% ,29% 136,26% Lekötés nélkül össz ,23% ,70% 122,51% Páhi ,88% ,91% 110,00% Betéti okiratok ,02% 125 0,00% 2,49% Kiskőrös ,80% ,83% 113,37% Könyves betétek ,00% ,71% 124,78% Kecel ,21% ,64% 106,14% Lekötött lakossági sz ,94% ,14% 97,85% Imrehegy ,54% ,54% 109,29% Lakáscélú betét ,18% ,17% 102,17% Kmét ,50% ,54% 99,99% Takarék levél 805 0,00% 735 0,00% 91,30% Kmét ,08% ,03% 107,42% Lekötött bank sz ,60% ,86% 115,35% Császártöltés ,89% ,95% 0,00% Lekötött önkorm sz ,02% ,42% 0,00% Mind összesen: ,00% ,00% 109,18% Lekötött összesen ,77% ,30% 105,80% Mind összesen ,00% ,00% 109,18% Forrásállomány kirendeltségenként Ft-ban) (ezer Betétállomány összetétele (ezer Ft-ban) Könyv betét Váll.bankszla Könyv betét 22,12% Lak.foly.szla Lekötött számla Önkorm.szla Egyéb Egyéb 50,31% Lak.foly.szla 9,58% Váll.bankszla. 11,70% Önkorm.szla. 1,43% Lekötött számla 4,86% 22

23 3.sz. melléklet Rónasági Takarékszövetkezet Fülöpszállás Hitelállomány kirendeltségenként /e Ft Hitelállomány összetétele /e Ft Kirendeltség Rész arány Szöv.össz.áll Rész arány Szöv.össz.áll. vált % Tipus Rész arány Szöv.össz.áll Rész arány Szöv.össz.áll. vált % Fülöpszállás ,89% ,08% 104,48% MG hitelek ,16% ,11% 67,58% Soltszentimre ,44% ,61% 138,97% Vállalkozoi hitelek ,32% ,06% 112,00% Csengőd ,02% ,95% 96,83% Folyószámla váll ,49% ,55% 90,57% Akasztó ,15% ,52% 70,98% Rónazálog ,66% ,18% 89,52% Tabdi ,59% ,53% 89,81% Épitési ,71% ,24% 87,89% Páhi ,64% ,79% 124,41% Személyi ,62% ,24% 85,92% Kiskőrös ,36% ,70% 117,02% Zálog ,41% ,38% 91,72% Kecel ,83% ,64% 128,22% Folyószla. Magán ,17% ,14% 84,42% Imrehegy ,29% ,03% 11,00% Hit.int.szemb.köv ,09% ,09% 0,00% Kmét ,81% ,83% 97,12% Önkormányz. hitel ,35% 0 0,00% 0,00% Kmét ,55% ,74% 90,97% összesen ,00% ,00% 100,54% Császártöltés ,02% ,23% 0,00% Munkáltatói ,14% Központ ,40% ,35% 86,93% Mind összesen: ,00% ,00% 100,54% Hitelállomány kirendeltségenként (ezer Ft-ban) Hitelállomány összetétele (ezer Ft-ban) Mg hitel Vállalkozói Lakossági hitel Vállalkozói; 73,61% Lakossági hitel; 2,38% Épitési hitel; 23,42% Zálog hitel; 0,38% Épitési hitel Zálog hitel Egyéb Egyéb; 0,09% Mg hitel; 0,11% 23

24 Rónasági Takarékszövetkezet Fülöpszállás Kirendeltségek nagyságrendje sz. melléklet Imrehegy 1,05% Kirendeltségek nagyságrendje Kecskemét 11 4,57% Kecskemét 10 16,18% Császártöltés 1,39% Fülöpszállás 5,70% Soltszentimre 2,50% Csengöd 5,69% Akasztó 12,77% Tabdi 1,72% Megnevezés Betét + Hitelállomány Fülöpszállás ,70% Soltszentimre ,50% Csengöd ,69% Akasztó ,77% Tabdi ,72% Páhi ,90% Kiskőrös ,52% Kecel ,01% Imrehegy ,05% Kecskemét ,18% Kecskemét ,57% Császártöltés ,39% Összesen % Kecel 19,01% Páhi 2,90% Kiskőrös 26,52% 24