Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2013.

Átírás

1 Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2013.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 6 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 6 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 7 6. KÖRNYZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 7 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 7 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) 8 9. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA 8 1.sz. melléklet 12 2.sz. melléklet 13 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem változtak. A gazdaság teljesítménye szolid mértékű növekedést mutat, melyhez leginkább a mezőgazdaság és az építőipar járult hozzá. A munkanélküliségi ráta országos átlaga 10,2 %, megyénkben ez a mutató 15 % körüli szinten alakult 2013-ban. Lényegesen változásként kell megemlíteni az MNB kamatpolitikáját, miszerint a jegybanki alapkamat folyamatos csökkentésének hatására a takarékszövetkezet kamatszintje is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ez a hitelezési tevékenységünkre pozitív hatást gyakorolt, viszont szűkült a kamatmarzs. A takarékszövetkezet jövedelmezőségét erősen befolyásolta a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése. Ez olyan mértékű terhet rótt a takarékszövetkezetre, hogy nem tudott eltekinteni attól, hogy az illetékfizetési kötelezettséget a jutalékaiban ne érvényesítse. A takarékszövetkezet ügyfélköre természetes személyekből, mikro-, kis-, és középvállalkozásokból áll. Önkormányzati számlavezetést és hitelezési tevékenységet is végez. A működési területünkön az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű. A nagyobb lélekszámú településeken elhelyezkedő kirendeltségek, illetve a megyeszékhelyen lévő központi egység esetében egyre több piaci szereplő megjelenésével kell számolni. Például hitelközvetítők, zálogházak, más bankok fiókjai. Termékkörünket folyamatosan bővítjük. A termékpaletta bővítésén túl mindenképen a keresztértékesítésből adódó lehetőségeket igyekszünk kihasználni. Takarékszövetkezetünk gyors, rugalmas ügyfélkiszolgálással, személyes ügyfélkapcsolattal igyekszik a piaci versenyben pozícióját megtartani. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk év folyamán a vállalkozói hitelek iránt javult a kereslet, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 12 alkalommal csökkent. A takarékszövetkezetnél a hitelek jelentős köre referencia kamathoz kötött, így az alapkamat változás hatása folyamatosan érvényesítésre került a referencia kamatokon keresztül. A takarékszövetkezet évre azt a célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással 37,8 millió Ft adózás előtti eredményt érjen el, ugyanakkor feleljen meg a tagság és az ügyfelek bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a kamatszínvonal általános csökkenését, amely azt jelentette, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni kellett, ügyelve arra, hogy a betétállomány ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. 3

4 A passzív pénzpiaci tevékenységnek köszönhetően 2013-ban 7,49 %-kal emelkedett a takarékszövetkezet betétállománya. Legjelentősebb mértékben a vállalkozói ügyfelek folyószámla valamint rövid lejáratú lekötött betétei nőttek. A betétállomány összességében e Ft-tal emelkedett. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A takarékszövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél jobb hasznosítása jellemezte. A hitelállomány e Ft-tal emelkedett, a hitelkihelyezések 37 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 63 % jutott a vállalkozói körnek. A hitelkihelyezésekre pozitív hatást gyakorolt a kamatszint csökkenése, valamint a növekedési hitelprogram keretében nyújtott hitelek iránt is nagy volt az érdeklődés. A program első ütemében takarékszövetkezetünk 400 millió forint hitelkeretet igényelt. Ebből év végére 356 millió forint folyósításra is került. A szövetkezet adózás előtti eredménye 2013-ban e Ft, ami a tervezett eredmény 1,77 szerese, az előző évinek pedig 31 %-a. Az eredmény a saját tőkét figyelembe-véve a küldöttgyűlés döntését is e Ft-tal növelte. A takarékszövetkezet auditált szavatoló tőkéje e Ft-ra emelkedett, amely e Ft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató egy év alatt 22,55 %-ról 25,94 %-ra nőtt, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet. Az Integrációs törvény értelmében december hónapban kiadásra kerültek a Szövetkezeti Hitelintézetek részére közvetlen és közvetett hatályú szabályzatok. Ezeket a szabályzatokat a Szövetkezeti Hitelintézeteknek az egységes értékelés miatt már a 2013-as üzleti évre is alkalmazni kellett. Ennek keretében készült el az eszköztételek minősítésével kapcsolatos és fedezetértékeléssel kapcsolatos közös szabályzat. Az ezekben megfogalmazott módszerek és elvek alapján a takarékszövetkezet év végén elszámolta a szükséges értékvesztéseket, céltartalékokat, illetve visszaírásra is sor került. Az általános kockázati céltartalék i egyenlege az integrációs közös szabályzat rendelkezése alapján átvezetésre került az eredménytartalékba. A törvényileg előirt 10 %-os általános tartalék is megképzésre került. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is- növelni. 4

5 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezőségét a különböző mutatószámok tükrében az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában 3,1 %-ot ért el, ami az előző évhez viszonyítva 10,4 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 11,1%-os színvonalat ért el, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a bázisban. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség 0,3 %, ami az előző évhez képest 1,2 százalékponttal csökkent. A saját tőke-arányos nyereség 2013-ban 2,9 %-ra csökkent, amely 9,9 százalékponttal alacsonyabb a évinél. A jövedelmezőségi mutatók bázistól való elmaradását az adózott eredmény jelentős mértékű csökkenése okozta. A takarékszövetkezet tevékenységének eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. A kamatbevételek csökkenését a kamatszint negatív irányú elmozdulása okozta. A hitelkamatok mellett az értékpapírok és bankközi betétek kamatának alakulására is hatással volt a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése. Az ebből származó kamatbevétel is elmaradt az előző évhez képest. Az ügyfelek által elhelyezett betétek átárazódása is fokozatosan megtörtént a jegybanki alapkamat változás hatására, mely kissé késleltetett módon, de csökkentette a takarékszövetkezet forrásköltségét. Az adózás előtti eredmény csökkenését okozta még a tranzakciós illeték egyszeri pótbefizetési kötelezettségből adódó többlet ráfordítás, melyet a takarékszövetkezet nem hárított át az ügyfelek felé, továbbá az értékvesztés képzés növekedése. A folyamat eredményeként a takarékszövetkezet kamatmarzsa 2013 évben 0,8 százalékponttal marad el az előző évi értéktől. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 8,5 szeresét tette ki, mely közel azonos értékű az előző évivel. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképeségi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 25,94 %. Ennek egyik tényezője a szavatoló tőke kedvezően alakult, mivel 2 %-kal emelkedett, ugyanakkor a másik tényező a tőkekövetelmény csökkent, így a mutató értéke 3,39 százalékponttal emelkedett a bázishoz viszonyítva. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2013-ban sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel kihelyezéssel kapcsolatban túlzott igény nem jelentkezett, ugyanakkor rendkívüli betétkivonásra sem került sor. 5

6 A működés biztonságát szemléltetik a likviditási ráta mutatók. A likviditási ráta I. mutató értéke elmaradt az előző évtől, mivel a forgóeszközök állománya évhez viszonyítva csökkenést mutat. A likviditási gyorsráta értéke a bázishoz hasonlóan alakult. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 29,9 %-os. A hitelek a betétek %-ában 55,6 %, mely a bázistól 3,5 százalékponttal marad el. Ennek oka, hogy a betétállomány a nagyobb mértékű emelkedése. A hitelportfolió minősége romlott. Intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőkészség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 59,5 %, ami december 31.-én 62 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított arány 6,3 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó, de mindenképen intézkedések megtételére van szükség, hiszen a mutató a bázis időszakhoz viszonyítva emelkedett. A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszint 3,4 % ponttal, az eszközarányos költségszint 0,6 % ponttal csökkent. A bérarányos adózott eredmény mutatója értéke 44,6 százalékponttal elmarad a múlt évitől. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok Lényeges portfolió változás nem történt. 4. Várható fejlődés A takarékszövetkezet vezetése a makro- és mikro szintű gazdasági tényezők figyelembe vételével elkészítette a évi üzleti tervét. A terv készítésénél, üzletpolitikai célok megfogalmazásánál a környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számolva az elmúlt évekhez viszonyítva visszafogottabb növekedést irányoztunk elő. Ügyfeleink igényeit egyre szélesebb körben kívánjuk kielégíteni. Ennek megvalósítása érdekében új termékek bevezetését, a szolgáltatások körének bővítését tervezzük (befektetések, biztosítások közvetítése) A betét, hitel volumen emelkedésének számításánál figyelembe vettük a lakossági ügyfeleken kívül a vállalkozói szféra részére a kormány által kidolgozott gazdaságélénkítő program kedvező hatásait. Az uniós támogatások megelőlegezése, valamint az uniós pályázatokhoz kapcsolódóan a beruházások megvalósításához szükséges sajáterő szükséglet további hiteligényt indukál évben is szeretnénk a tagság, a lakosság, a vállalkozások, önkormányzatok bizalmát élvezni, gyorsan, rugalmasan mindenki megelégedésére ellátni a pénzügyi feladatainkat. A célkitűzéseink megvalósításához a személyi és tárgyi feltételeink is adottak. 6

7 A betétállomány 3 %-os növekedését tűztük ki célul, az összes állományt e Ft-ban határoztuk meg. A kölcsön kihelyezése következtében e Ft év végi állományt ütemeztünk be, ami 4,5 %-os növekedésnek felel meg. A mérlegfőösszeg 3,3 %-os növekedésével számolunk, amivel /e Ft nagyságot kívánunk elérni. a saját tőke értékét elsősorban eredményágon e Ft-ban tervezzük megvalósítani. adózás előtti eredményünket e Ft-ban irányoztuk elő. a szolgáltatásból származó bevételeink növelése érdekében növelni kívánjuk a vállalkozások és önkormányzatok takarékszövetkezetünknél vezetett számláit, gyarapítani igyekszünk a számlavezetéshez kapcsolódó kényelmi szolgáltatásokat igénylők számát (netbank, SMS szolgáltatás), befektetési és biztosítási termékek egyre szélesebb körben történő közvetítésével a jutalékbevételünk növekedésével számolunk. a költségekkel kapcsolatos hatékony gazdálkodás érdekében a szolgáltatások, beszerzések terén a költségkímélő lehetőségek feltárásán dolgozunk. Partnereinkkel folyamatos párbeszédet folytatunk a díjcsökkentések érdekében. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2013-ban 67 fő volt, 1 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. Kirendeltséget nem kívánunk bezárni, a dolgozói létszámot a gazdálkodás eredményességének és jövedelmezőség vizsgálatának függvényében kívánjuk figyelemmel kísérni. 7

8 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Megnevezés 2012 év 2013 év Index I. Pénzügyi eszközök ,6% a) Készpénz ,5% b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni ,4% c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között ,4% ,5% ,5% 9. Kockázatkezelési politika a.) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája A Főnix Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására és a kockázat-tudatosságának erősítésére. aa.) Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a 8

9 szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvár. ab.) Kockázatvállalási hajlandóság A takarékszövet kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A takarékszövetkezet a kockázatvállalási hajlandóságát három évre határozza meg, melyet évente felülvizsgál. A kockázatvállalás mértékét az igazgatóság állapítja meg, figyelembe véve a hitelintézet célkitűzéseit. ac.) Kockázati szerkezet A takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a hitelintézet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. ad.) Kockázatkezelési szervezet A takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az elnök-ügyvezető a felelős. A takarékszövetkezetnél a kockázat kezelést önálló kockázatkezelő végzi. A kockázatkezelő közvetlenül az elnök-ügyvezető igazgató irányítása alá tartozik. A takarékszövetkezet legjelentősebb kockázatainak bemutatása: Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat a takarékszövetkezetnek a veszteségét fejezi ki, ha a partnere nem a szerződés szerint teljesíti a fennálló kötelezettségét. A hitelkockázatot a takarékszövetkezet a kockázattal súlyozott kitettség érték mutatóval fejezi ki, melynek összege én e Ft. A kockázatot szavatoló tőkével 35 %-ban fedeztük le az előző évi 29 %-kal szemben. Deviza árfolyam kockázat Ez a kockázat azt mutatja meg, hogy a takarékszövetkezetet mennyi veszteség éri a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a devizaárfolyamok változása miatt. A takarékszövetkezet naponta vizsgálja a deviza nyitott pozícióját. Amennyiben a nyitott pozíció mértéke eléri a szavatoló tőke 2 %-át, akkor azt tőkével kell fedezni. A napi vizsgálat és a megtett intézkedéseknek köszönhetően ezt az értéket még a takarékszövetkezet soha nem lépte túl. A nyitott pozíció értéke én e Ft. Kamatkockázat A takarékszövetkezet kamatozó eszközeinek és kamatozó forrásainak kamatláb változásából eredő veszteségét fejezi ki. A takarékszövetkezet a kamatkockázat mérését a sztenderd kamatláb sokkokat feltételező - az ún. 9

10 duration gap elemzés módszertanával végzi. A módszertan alapján meghatározott súlyozott pozíció szavatoló tőke arányában meghatározott értéke 6,96 %. Tőkekövetelmény akkor szükséges, ha ez az érték a 20 %-ot meghaladja. Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a takarékszövetkezet jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni és a takarékszövetkezettel szemben felmerülő jogos és esedékes követelések kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt kedvezőtlen feltételek mellett kell eszközeit értékesítenie vagy pótlólagos forrásokat szereznie. A likviditási kockázatokat több mutatószámmal szokták jellemezni. A takarékszövetkezet által leggyakrabban számolt mutató a nettó likviditási mutató, a 90 napos lejárati összhanghiányra vonatkozó mutató valamint a hitelek bruttó állományának az aránya a betétekhez. A mutatók értékei re vonatkozóan: - nettó likviditási pozíció e Ft, - 90 napos lejárati összhanghiány ráta 106 % - hitel betét arány 55,6 %. A nettó likviditási pozíció értéke nem lehet negatív. A 90 napos lejárati összhanghiány ráta integrációs limitértéke 100 %. A hitel betét arány optimális értéke % közötti. A mutatók értékének alakulása alapján a takarékszövetkezetnek likviditási kockázattal kapcsolatban külön intézkedéseket nem kell tennie. b.) A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés a célkitűzések meghatározása és rendszeres felülvizsgálata az ügyvezetés feladata éves gyakorisággal. A takarékszövetkezet belső tőkeszámítása két fő részére bontható: egyrészt kockázattípusonként számítja a szükséges tőkét; másrészt, ezen felül úgynevezett tőkepuffert és stressz-puffert is számszerűsít. A három összegeként keletkezik a takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete. Belső tőkeszükséglet meghatározása, belső tőkemegfelelés figyelése a számviteli terület feladata, havi gyakorisággal. c.) A különböző típusú kockázatok számszerűsített belső tőkeszükségletét, a tőke-puffert és a stressz-puffert a takarékszövetkezet az építőkocka elv alapján összesíti, amely az előzőek összeadását jelenti. Ez az elv ugyanaz, amit a szabályozás alkalmaz a minimális szavatoló tőke követelmény meghatározásánál. A takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó tőke-puffert határoz meg a nem-számszerűsített kockázati típusokra, valamint a limiteken belüli kockázatokra azoknál a kockázati típusoknál, ahol belső tőkeszükségletet csak a limiten felüli értékekre kell meghatározni. A tőke-puffer nagysága a következő két tényező közül a nagyobb érték: 10

11 Az előzőek szerint számszerűsített belső tőkeszükséglet a takarékszövetkezet által meghatározott százalékos aránya, amelynek mértéke minimálisan 10%, maximálisan 20%. Ennek konkrét értékét a takarékszövetkezet havonta állapítja meg, a belső tőkeszámításhoz alkalmazott excel file segítségével. Az előzőek szerint számszerűsített belső tőkeszükségletnek a takarékszövetkezet által évente egyszer elvégzett önértékelés eredményétől függő százalékos értéke, amely százalékos arány 0%-tól 25%-ig terjedhet. d.) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények A szavatoló tőkéhez valamint a tőkekövetelmény alakulásáról szóló jelentésekhez kapcsolódó excel táblázatokat havi rendszerességgel kell készíteni, melyet a számviteli terület végez a havi felügyeleti jelentésszolgáltatás keretében. A kockázatkezelő negyedévente beszámol az igazgatóság, felügyelő bizottság és ügyvezetés felé a szabályzói és belső tőkemegfelelés alakulásáról. Debrecen, március 7. Fodorné Szabó Judit elnök-ügyvezető ig. Pinczésiné Ludman Viktória ügyvezető igazgató 11

12 1.sz. melléklet A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 13,5% 3,1% -10,4% 2 Eszközarányos bevétel % 11,6% 11,1% -0,5% 3 Eszközarányos nyereség % 1,6% 0,3% -1,2% 4 Saját tőke arányos nyereség % 12,8% 2,9% -9,9% 8 Kamatmarge % 6,4% 5,6% -0,8% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 8,1 8,5 0,4 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 22,55% 25,94% 3,39% 11 Hitelfedezettségi mutató % 41,1% 45,5% 4,4% Likviditás, szolvencia 14 Likviditási ráta I. 0,71 0,57-0,14 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,34 0,36 0,03 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 28,0% 29,9% 1,84% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 11,2% 12,9% 1,7% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 62,0% 59,5% -2,5% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 5,5% 6,3% 0,8% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 38,1% 34,8% -3,4% 22 Eszközarányos költségek % 4,4% 3,8% -0,6% 23 Szem.i jellegű ráfordítás arányos nyereség % 59,3% 14,7% -44,6% 12

13 2.sz. melléklet A telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői S.sz. Cím Létszám Hitelállomány Betétállomány Számla Fő e Ft e Ft darabszáma 1 Vámospércs Nyírábrány Nyíracsád Debrecen I Debrecen II Nyírmártonfalva Kaba Báránd Földes Tetétlen Püspökladány Nádudvar Hajdúszoboszló Nagyrábé Bakonszeg Összesen