Bak és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 8945 Bak, Széchenyi tér 2. Üzleti jelentés

Átírás

1 Bak és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 8945 Bak, Széchenyi tér 2. Cg.: Üzleti jelentés Dátum: Bak, május 14. Bak és Vidéke Takarékszövetkezet Rétiné Varga Éva Horváth Józsefné Ügyvezető-igazgató Ügyvezető-főkönyvelő

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség 4 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok 6 4. Várható fejlődés 6 5. A K+F tevékenység 7 6. Környezetvédelem bemutatása 7 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája 7 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS Kockázatkezelési politika A hitel-, működési, deviza, kamat, likviditás- és koncentrációs kockázat bemutatása 12 1.sz. melléklet: Jövedelmezőségi mutatók 14 2.sz.melléklet: A betétállomány alakulása sz. melléklet : Hitelállomány alakulása 16 4.sz.melléklet:Lejárati összhang 17 5.sz. melléklet: Követelések 18 6.sz. melléklet: Telephelyek bemutatása 19 2

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: A év utolsó negyedévében kirobbant gazdasági vállság jelentősen megváltoztatta a hitelintézetek piaci helyzetét, lehetőségeit. A válság hatására jelentősen csökkent a beruházások száma, ezzel egy időben jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma is. A megváltozott piaci körülmények a mai napig hatással vannak az ügyfelek fizetőképességére. A gazdaság továbbra is stagnáló, a IV. negyedévtől indult meg a növekedés, azonban a válságból való kilábalásról még nem beszélhetünk. A munkanélküliségi ráta megyénkben 2014-ben 9,4 %, a mutató értéke 2,9 %-ponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ami lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, viszont szűkült a kamatmarzs. A 2014.évi XL.tv. előírása alapján eft egyéb céltartalékot képeztünk a fogyasztási kölcsönszerződések felülvizsgálata alapján kiszámított ben esedékes kötelezettségekre. Az ügyfélkörünkbe tartozó mikro-, kis- és közép vállalkozások megnövekedett hiteligényét, Szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett, óvatos, körültekintő hitelbírálattal, a biztosítéki rendszer megerősítésével igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A lakossági szektorban kissé mérséklődött a hiteligény, a megtakarítások lakóingatlanba történő forgatása csökkent. Ügyfeleink inkább a szabad felhasználású jelzáloghiteleket, személyi hiteleket, valamint a folyószámla hiteleket igényelték. A hitelintézet eredményét jelentősen terhelte a jegybanki alapkamat csökkentése. A jegybanki alapkamat januártól decemberig 3,00 %-ról 7 lépésben 2,10 %-ra mérséklődött. A Takarékszövetkezet a jegybanki alapkamat változásához igazodva változatta betéti kamatait akciós betéti kamatok meghirdetésével -, valamint a hitel kamatait, amennyiben azok referencia kamathoz kötöttek, a referencia kamat változtatásakor módosítottuk. A 2014-es évben a Szövetkezetet is terhelő különadó, valamint a tranzakciós illeték is jelentős mértékben hozzájárult az eredmény csökkentéséhez. A Takarékszövetkezetek életében jelentős változással bírt a júliusában kihirdetett a 2013.évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról. Szövetkezetünk is az Integrációs Szervezet tagja, így az integrációs törvény előírásainak megfelelően köteles a könyveit vezetni valamint pénzpiaci tevékenységét folytatni. A 2014-es évben fontos feladatként kezeltük az Integrációs törvény szerinti előírásoknak, a január 01.-én életbe lépő Bázel III. szabályoknak, a bankbiztonsági követelményeknek való teljeskörű megfelelés biztosítását. A Takarékszövetkezet 2014.évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 54 millió Ft adózás előtti eredményt. Ugyanakkor feleljen meg a tagság bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását az üzleti terv elfogadásakor érvényben lévő jogszabályok betartásával. 3

4 A Szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében az 1. sz. mellékletben foglaltak alapján változott. A takarékszövetkezet jövedelmezőségi mutatóinak nagy része javulást mutat az előző évi adatokhoz képest. A mutatók pozitív irányú elmozdulásához nagymértékben hozzájárult: - Kamatkülönbözetünk növekedése ( eft ) - Kapott jutalék- és díjbevételek emelkedése ( eft ) - A hitelleírások miatt elszámolt tárgyévi értékvesztés évi összegénél jelentősen alacsonyabb szintje, - a pótlólagos tranzakciós illeték 2013-ban jelentkező eredménycsökkentő hatásának megszűnése ( eft) A hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége mutató értéke az előző évhez képest 15,3 százalékpontos növekedést mutat. A szövetkezet bevételeinek fő forrása a hitelezési tevékenységből keletkezik. A 3.számú melléklet szemlélteti a hitelállomány változását. Összességében a én nyilvántartott hitelállomány alacsonyabb volt az előző évinél eft-tal. A táblázatból jól látható, hogy a lakossági illetve a nem pénzügyi szektor hitelei csökkentek, míg az önálló vállalkozók, önkormányzatok hitelállománya megnövekedett az előző év végi állapothoz képest. A nem pénzügyi szektor állományának csökkenésében nagy szerepe van a támogatások megelőlegezésére folyósított hitelek év végi törlesztésének. A lakossági hitelek állományának mérséklődése valamennyi hitelfajta esetén fennáll. A szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarge, valamint a hitelállomány-mérséklődés hatására a hitelintézeti műveletek jövedelmezősége 7,8 %-kal alacsonyabb az előző évinél. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2014-ben 19,5 %- kal emelkedett. Ennek oka, hogy az egyéb ráfordítások között az előző évben új elemként jelentkező pótlólagos tranzakciós illetékből adódó ráfordítás 2014-ben nem terhelte eredményünket. Jelentős mértékben csökkent 2013-hoz képest az egyéb ráfordítások között a leírt követelések ráfordítása. Jutalék bevételünk emelkedése is hozzájárult a pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményességének a emelkedéséhez. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága, mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 26,9-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 11,77 %. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 3,4 ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Az előző évi értékhez képest 0,6 tizeddel emelkedett a mutató értéke. 4

5 A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és - képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2014-ben idegen banki forrás bevonására eft értékben került sor, mivel a lekötött betéteink lejárati idő előtti felvételével nem kívántunk kamat veszteséget realizálni. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. A folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége 0,48-szorosan biztosított. Ami 0,1 tizeddel tér el az előző évi adathoz képest. A likvid eszközök aránya az előző évi állapothoz képest 1,7 % ponttal mérséklődött, értéke 29,6 %. A mutató azt fejezi k, hogy a betéteseknek mekkora esélye van arra, hogy bármikor a pénzükhöz jussanak. A hitelek a betétek %-ában 60,6 % -ra mérséklődött a bázis 67,2 %-ról, köszönhetően a hitelek állománycsökkenésének és a betétek növekedésének. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4.sz melléklet) A hitelportfolió minősége kis mértékben romlott, mely a folytatódó pénzügyi válság, munkahely megszűnések következtében fizetési nehézségekkel küszködő ügyfeleink késedelmes állományának a rosszabb minősítési kategóriába történő sorolásából adódik. A mutató alakulását a problémamentes hitelállomány törlesztése is negatívan befolyásolta. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőkészség és fizető képesség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. A hitelveszteségi ráta előző évi 3,64 %-os értéke 1,91 % százalékponttal csökkent. A leírt követelésekre 100 %-os mértékű értékvesztést már a követelés leírását megelőzően elszámoltuk. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 29,4 %, ami 2013.dec.31.-én 35,8 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított értékvesztés arány 3,0 %. A mutató az előző évi értékhez képest 1,0 százalékponttal csökkent, ami azt jelzi, hogy kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelés megalapozottságát. (5.sz.melléklet ) A bevételarányos költségszínt valamint az eszközarányos költségszint változásai az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. 5

6 A személyi jellegű ráfordításokkal arányos nyereség mutatója jelentős eltérést mutat a as évi mutatóhoz képest, annak ellenére, hogy a személyi jellegű ráfordítások a évihez képest emelkedtek. Az előző évi negatív összegű adózás utáni eredmény torzítja a mutató értékét. A különböző hatékonysági mutatók alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel, munkaerővel valamint a piaci tényezőket és a jogszabályi környezetet is figyelembe véve a tervezettől elmaradva gazdálkodott. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok A Takarékszövetkezet január hónapban közel 2 milliós (1 705 e Ft) adózott eredményt realizált. Ezzel is hozzájárulva vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzetének javításához. Hitelportfoliónk tekintetében 1,75%-os, betétállományunkat tekintve 0,05 %-os visszaesés volt tapasztalható 2015 első hónapjában. 4. Várható fejlődés A korábbi évek megváltozott piaci körülményei 2014-ben is érzékeltették hatásukat a bankszektor egészében. Ez alól a takarékszövetkezet sem volt kivétel. Az Integrációs közös üzleti célok elérése érdekében a Takarékszövetkezet közös tervezési és visszamérési struktúrát alakított ki és működtet. A tervezési folyamat kiinduló bázisa a Takarékbank által készített makrogazdasági előrejelzés és a Takarékbank által összeállított előzetes integrációs pénzügyi célkitűzések. A 2015-re vonatkozó, a Takarékbank által is elfogadott üzleti politikánkban feltételezzük, hogy a Takarékszövetkezet az eddiginél aktívabb hitelezési politikát folytatva végzi üzletági tevékenységét, s ennek megfelelően teljesíti az elvárt célkitűzéseket. Bruttó hitelállományunk növekedését 20,8 %-ban határoztuk meg, melynek teljesítéséhez nagyban hozzájárulhat a Növekedési Hitelprogram folytatása, az Integráción belüli új hitelkonstrukciók bevezetése. A betéti oldalon az állomány 5,2 %-os növekedését és a hozzá kapcsolódó forrásköltségek év végi állapotához képest mérsékeltebb összegét tűzte ki célul a Takarékszövetkezet, s a jövedelmezőség, a hitel/betét arány, a likviditás stb. szem előtt tartása mellett fontosnak ítéli a passzív üzletág kiemelt céljai között szerepeltetni a befektetési szolgáltatási tevékenység bővítését. A évben a törvényi szabályozás értelmében a különadó hasonló mértékben eredménycsökkentő hatású, mint az előző években, illetve a tranzakciós illeték is jelentősen csökkenti eredményességünket. Ez negatívan hat a tőkeellátottságra is. 6

7 Mindezek következtében a Takarékszövetkezet a évben a mérlegfőösszeg 3 %-os növekedésével és a mérleg szerinti eredmény 64,7 mft-ban meghatározott értéke mellett készítette el üzleti tervét. A befektetési tevékenység aktivitását célul tűztük ki az üzleti tervben, az állomány nagymértékű növekedésével kalkulálunk, egyúttal feltételezve a forrásköltségek mérséklődését és a díjbevétel növekedését. Előtérbe kell helyeznünk a jutalékos tevékenységek esetében a dinamikusan növekvő díjbevételt (KÖT, SIGNÁL, Fundamenta). Az Integrációs stratégiai elképzelések vonatkozásában is fontos dönteni az ügyfélkiszolgálás a térség pénzügyi szolgáltatásokkal való mind teljesebb ellátása érdekében. Élve a MasterCard kínálta lehetőségnek az ügyfélkörünkbe szeretnénk POS terminálokat PayPass adapterrel együtt kihelyezni. Fontosnak ítéljük, hogy az ügyintézést az ügyféltérben fel kell, hogy váltsa az értékesítés, vagy még tovább fejlesztve a tanácsadás. E cél elérése érdekében a dolgozók intenzív tanfolyamokon vesznek részt folyamatosan. Adózás előtti eredményként a fentiek ismeretében 79,9 mft-ot határoztunk meg terveinkben. 5. A K+F tevékenység Nem jellemző információ. 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet mint környezetet szennyező anyagokat az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. Az informatika területén jelentkező veszélyes hulladékok (selejtezett számítástechnikai berendezések, adathordozók) megsemmisítését a velünk szerződésben álló hulladékgyűjtő és hasznosító cég bonyolítja. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2014-ben 69 fő volt, amely 1 fővel haladja meg az egy évvel korábbi ( 68) adatot. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozóink többsége a tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 7

8 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 1 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval 0 0 0% d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % 0 0 0% 9. Kockázatkezelési politika Ahhoz, hogy a pénzügyi szektorban kialakult élesedő versenyben a Takarékszövetkezet fenn tudjon maradni egyrészt alkalmazkodni kell a környezeti változásokhoz, másrészt az eddigieknél kockázatosabb üzleteket kénytelen vállalni. Ezt felismerve alakítottuk ki a kockázatkezelési politikánkat. Főbb kockázataink az alábbiak: Hitelkockázat Működési kockázat Piaci kockázatok ( deviza-, kamatláb) Likviditási kockázat Koncentrációs kockázat Ellenőrzési/vezetési kockázat Stratégiai kockázat Külső tényezők kockázata 1 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 8

9 A kockázatok kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a külső tényezők kockázatainak kezelésére, a versenyképesség megtartására, hogy működésünket a jövőben is színvonalas szolgáltatásokkal, alacsony működési költségekkel fenn tudjuk tartani. Vannak mérhető és nem mérhető kockázataink. A fejlett számítástechnikának köszönhetően egyre teljesebben tudjuk számszerűsíteni és behatárolni a kockázatokat és olyan kockázatcsökkentő eljárásokat tudunk alkalmazni, hogy a működésünket rendkívüli események sem veszélyeztethetik. A jövedelmezőség, likviditás és a biztonság számunkra egyaránt fontos működési kritérium. A Takarékszövetkezet egyik legjelentősebb feladatának tekinti, hogy a kamatlábkockázatokat azonosítsa, folyamatosan mérje, ellenőrizze, limitálja, kezelje. Az Igazgatóság évben minden alkalommal megtárgyalta a kamatlábbal kapcsolatos előterjesztést és mindig meghozta a szükséges döntéseket a piaci kamatmozgások megfelelő kihasználására. A Takarékszövetkezet megfelelő információs rendszerrel rendelkezik a kamatkockázati kitettség mérésére, figyelésére, ellenőrzésére és jelentésére. A hitelkockázat kezelésére, a prudens működésre kötelez bennünket a jogi környezet és a szabályozás. Megemlítjük, hogy szigorúan a törvényi keretek között végezzük az engedélyezett tevékenységeket. Az ügyfélkockázatot az ügyfelek minősítési rendszere nagy mértékben kezelni tudja. A partnerkockázat igen alacsony szintű, hiszen a Takarékbank Zrt a fő partnerünk, amelynek egyben meghatározó tulajdonosai is vagyunk integrációs szinten. A hitelkockázat kézben tartása az alábbi módszerekkel, eszközökkel történik alapvetően: pozíciók korlátozásával, ennek fő eszköze a limitrendszerünk kárvalószínűségek csökkentésével. Diverzifikáljuk hitel termékeinket, szektor, futamidő, fedezet stb. oldalról. Alapvető követelmény a biztosítékok rendszere, a fedezetalapú hitelezés, a jövedelemalapú hitelezés esetén pedig az ügyfél mögötti biztosítékok alkalmazása. A különböző hitelkockázatot hordozó portfoliók és kitettségek folyamatos nyomon követésével, ellenőrzésével, Tőkemegfelelés: A január 1.-től életbe lépett az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról határozza meg a hitelezési kockázatok kezelése és tőkekövetelményének számítása során alkalmazandó szabályokat. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája: A 2014-ben érvényben lévő kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. Az MNB-nek (korábban PSZÁF) a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés felépítése, szervezeten belüli elhelyezkedése Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 9

10 648/2012/EU rendelet módosításáról szabályozza a nyilvánosságra hozatali követelményeket, mely szerint: Az intézményeknek minden egyes kockázati típus tekintetében nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatkezelési célkitűzéseiket és szabályaikat. A kockázati stratégiát az Ügyvezetők együttesen készítették el, és az Igazgatóság hagyta jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerültek. Takarékszövetkezetünk i hatállyal felvételre került az Integráció egyetemes felelősségű belső körébe a évi CXXXV. törvény 20/A. -a alapján. A Takarékbank Zrt. Igazgatósága a évi CXXXV. tv. (ISztv.) 19. (5) bekezdés vonatkozásában kötelező alkalmazásra kibocsátotta a szövetkezeti hitelintézeti integráció kockázatkezelési szabályzatait, úgymint Kockázati Stratégia, Hitelkockázat-kezelési Szabályzat, Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzat, Likviditási Kockázatkezelési Szabályzat, és Befektetési Szabályzat, amelyek től kötelező hatályúak. A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény 97. (1) bekezdése szerint a hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. (2) A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. (5) A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti. A törvényi előírásoknak megfelelően a Takarékszövetkezetnek terveznie kell tőkéjét, hogy mindenkor biztosítsa a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része. Az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban gördülő módon - három évre előre éves bontásban határozza meg a szabályozási, belső szempontból rendelkezésre álló tőkét, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelményt és a belső tőkeszükségletet. A tőketervezés magában foglalja a következőket: a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet 10

11 belső tőkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel Szavatoló tőke és a belső tőke meghatározása A Takarékszövetkezet a szavatoló tőkét az 575/2013/EU rendelete alapján, legalább a Felügyeleti adatszolgáltatásban szereplő formátumban számolja. A belső tőkeszámítás céljára a Takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza. Kockázatok összesítése A különböző típusú kockázatok számszerűsített belső tőkeszükségletét, a meghatározott tőkepuffert és a számított stressz-puffert a Takarékszövetkezet az építőkocka elv alapján összesíti, amely az előzőek összeadását jelenti. Az építőkocka elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a különböző típusú kockázatokra feltételezett veszteségek mindegyike egyszerre következik be. Az építőkocka elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését. Tőkemegfelelés alakulásának figyelése A Takarékszövetkezet - havi gyakorisággal - közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás beküldését megelőzően meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: Havonta számolja a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; Havonta számolja a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; Havonta elvégzi a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz-tesztjét. Évente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének meghatározásához az önértékelést. Tőkemegfelelésről szóló jelentések A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követik. A tőkemegfelelésről szóló belső jelentések tartalmának és formátumának összhangban kell lenni a takarékszövetkezet szabályzatában szereplő táblázatokkal. 11

12 A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálata A Takarékszövetkezet évente elvégezte a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet a Takarékszövetkezet Igazgatósága hagyott jóvá. A felülvizsgálat minimálisan az alábbiakra terjedt ki: A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó módszertan változásai, amennyiben a változtatást kellően megalapozott tényezők indokolják; A kockázati stratégia felülvizsgálata, új 3 éves időszakra történő tovább görgetése A tőketerv felülvizsgálata, új 3 éves időszakra történő továbbgörgetése A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatával kapcsolatos szervezeti változások és felelősségi körök változása Takarékszövetkezetünk i hatállyal egyetemes felelősségű belső körébe felvételre kerülésével a Takarékbank központilag kiadott szabályzatai határozzák meg a jövőben a tőkemegfelelés számításának módszertanát. 10. A hitel-, működési, deviza, kamat, likviditás- és koncentrációs kockázat bemutatása I. Pillér alatti kockázataink: Hitelkockázat A Takarékszövetkezet évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. A hitelkockázat számszerűsítésére a sztenderd módszert alkalmazza Szövetkezetünk. Kockázattal súlyozott kitettségeink értéke: eft, melynek tőkekövetelménye: eft. Működési kockázat Működési kockázataink kezelését és tőkekövetelményének számítását a 200/2007. (VII.30.) Korm.rendelet előírásai alapján végezzük. Számszerűsítésére az alapmutató módszert alkalmazzuk. E kockázatunk tőkekövetelménye december 31.-én eft. Devizaárfolyam kockázat: Devizaárfolyam kockázataink tőkekövetelményének meghatározását a 244/2000 (XII:234.) Korm.rendelet szabályozza. Devizapozícióinkat a rendeletben foglaltak szerint értékeltük, illetve deviza árfolyam kockázatunkat a rendelet előírásai szerint mértük. Nettó hosszú pozíciónk a beszámolási időszak végén eft, ennek tőkekövetelménye nem keletkezett. II.Pillér alatti kockázatok: Kamatkockázat A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot is megfelelően kezelni tudtuk azzal, hogy hiteleink jelentős része a jegybanki alapkamathoz kötött és annak ellenére, hogy csökkentek a forrásköltségeink, jövedelem kiesés következett be, mert ugyan az alapkamathoz kötött hitelek kamatai is hasonlóan emelkedtek, viszont a több mint 800 mft Növekedési Hitelprogram keretében kifolyósított hitel kamatai ennél mérsékeltebben árazottak. 12

13 A II. Pillér alatti kockázatok tőkekövetelményének számítása során alkalmazott stressz teszt eredményeképpen kamatkockázatunk tőkekövetelménye eft. Likviditási kockázat A likviditáskezelés szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. A Takarékszövetkezet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával az idegen és saját forrásokkal oly módon gazdálkodik, hogy folyamatosan fenntartja a likviditását. Mindent elkövet annak érdekében, hogy az esedékes és jogos kötelezettségek azonnali kifizetéséhez mindig rendelkezzen a szükséges mennyiségű pénzeszközzel. Folyamatosan biztosítja likviditását, forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi és a lejárati struktúra megfelelő összhangjával biztosítja. Mindenkor teljesítettük és teljesítjük a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket, annak megfelelő menedzselését ben az átlagos tartalékolási előírás eft, a tényleges teljesítés pedig eft volt. Egyetlen napon sem csökkent az elhelyezés - a tartalékolás - az előírt szint alá. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el, tisztában vagyunk és kezelni tudjuk a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét. 13

14 1.sz. melléklet: Jövedelmezőségi mutatók 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Me év 2014.év Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % -15,7% 1,6% 17,3% 2 Eszközarányos bevétel % 11,2% 8,9% -2,3% 3 Eszközarányos nyereség % -1,8% 0,1% 1,9% 4 Saját tőke arányos nyereség % -43,9% 3,8% 47,7% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 63,1% 78,4% 15,3% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % -17,0% 2,5% 19,5% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 28,0% 20,2% -7,8% 8 Kamatmarge % 4,89% 4,76% -0,13% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 24,9 26,9 2,0 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 9,49% 11,77% 2,28% 11 Hitelfedezettségi mutató % 15,0% 15,9% 0,9% 12 Kockázatvállalási mutató 2,8 3,4 0,6 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 80,5% 81,7% 1,2% 14 Likviditási ráta I. 0,47 0,48 0,01 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,36 0,35-0,01 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 31,3% 29,6% -1,7% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 13,5% 12,6% -0,9% 18 Hitelveszteségi ráta % 3,64% 1,73% -1,91% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 35,8% 29,4% -6,4% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 4,0% 3,0% -1,0% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 45,0% 53,2% 8,2% 22 Eszközarányos költségek % 4,7% 4,4% -0,3% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % -64,1% 5,2% 69,3% 14

15 2.sz.melléklet: A betétállomány alakulása adatok Ft-ban Megnevezés Záró db szám Záró tőke Megoszlás (%) Záró db szám Záró tőke Megoszlás (%) 1. Kamatozó betét éven belül ,26% ,29% 2. Kamatozó betét rövid lej ,30% ,84% 3. Kamatozó betét hosszú lej ,08% ,07% 4. Takaréklevél betét + kamat ,14% ,05% 5. Lakáscélú megtakarítás ,04% ,04% 6. Lakossági folyószámla (látra szóló) ,68% ,99% 7. Lakossági folyószámla éven belül ,52% ,77% 8. Garancia betét éven belül + kamat ,02% ,02% 9. Garancia betét éven túl + kamat 0 0 0,00% 0 0 0,00% 10. Értékjegy, Letéti jegy + kamat ,00% ,00% 11. Takarékszámlabetét (rövid+hosszú) ,78% ,84% 12. Takarékszelvény ,82% ,86% 13. Kamatjegy ,02% ,01% 14. Tartós befektetési számla ,38% ,28% 15. Lakossági betétek összesen ,04% ,05% 16. Önálló váll. folyószámla betéte ,40% ,51% 17. Önálló váll. éven bel. lekötött betét ,23% ,33% 18. Egyéni vállalkozók összesen ,63% ,84% 19. Háztartások betétei összesen ,67% ,89% 20. Nem pénzügyi váll. folyószámla betét ,78% ,13% 21. Nem pénzügyi váll. rövid lejáratú betét ,16% ,53% 22. Nem pénzügyi váll. hosszú lejáratú betét 0 0 0,00% 0 0 0,00% 23. Nem pénzügyi váll. Összesen ,95% ,66% 24. Háztartást segítő nonprofit int. folyószámla betét ,70% ,88% 25. Háztartást segítő nonprofit int. rövid. lej. betét ,47% ,42% 26. Önkormányzatok folyószámla betéte ,12% ,07% 27. Önkormányzatok folyószámla betét éven belül ,09% ,09% 28. Egyéb szektorok összesen ,39% ,45% 29. Mindösszesen ,00% ,00% 15

16 3. sz. melléklet : Hitelállomány alakulása H I T E L F A J T Á K adatok Ft-ban Darab Állomány Megoszlás(%) Darab Állomány Megoszlás(%) 1. Építési hitelek max. 5 év ,42% ,43% 2. Építési hitel 5 éven túl ,01% ,25% 3. Személyi és áruvás. hit. max. 5 év ,14% ,87% 4. Személyi és áruvás. hit. 5 éven túl ,98% ,97% 5. Egyéb röv. lej. hit ,12% 0 0 0,00% 6. Egyéb hosszú lej. Hitel ,01% 0 0 0,00% 7. Egyéb rövid lejáratú (jelzálog) hitel ,11% ,10% 8. Egyéb (jelzálog) hitel max. 5 év ,33% ,22% 9. Egyéb (jelzálog) hitel 5 éven túl ,53% ,19% 10. Lakossági folyószámla hitel ,35% ,27% 11. LAKOSSÁGI HITELEK ÖSSZ.: (1+11) ,01% ,30% 12. Önálló vállalkozók folyószámla hitele ,26% ,90% 13. Önálló vállalkozók rövid lej. hitele ,26% ,08% 14. Önálló váll. hosszú lej. hit. max. 5 év ,54% ,97% 15. Önálló váll. hosszú lej. hit. 5 éven túl ,32% ,01% 16. ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK HITELE( ) ,39% ,96% 17. HÁZTARTÁSOK ÖSSZESEN (12+17) ,40% ,20% 18. Nem pü-i váll. folyószámla hitele ,73% ,35% 19. Nem pü-i váll. jelzálog hit. 5 éven túl ,00% ,32% 20. Nem pü-i váll. építési jelz. tip. 5 éven túl ,06% ,14% 21. Nem pü-i váll. rövid lej. hitele ,02% ,52% 22. Nem pü-i váll. hosszú lej. hit. max. 5 év ,03% ,62% 23. Nem pü-i váll. hosszú lej. hitele 5 éven túl ,94% ,68% 24. NEM PÜ-I VÁLL. HITELEK ÖSSZ.: ( ) ,78% ,63% 25. Önkormányzatok folyószámla hitele ,00% 0 0 0,00% 26. Önkormányzatok rövid lej. hitele ,20% ,42% 27. Önkormányzatok hosszú lej. hitele (max 5 év-5 éven túl) ,11% ,13% 28. Háztartást segítő nonprof. szerv. folyószla hitele ,00% ,00% 29. Háztartást segítő nonprof. szerv. rövid lej hitele ,51% ,56% 30. EGYÉB SZEKTOROK HITELE ÖSSZ.:( ) ,82% ,11% 31. MINDÖSSZESEN: ( ) ,00% ,00% 16

17 4.sz.melléklet:Lejárati összhang Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap nap nap 1-2 év 2-3 év 3-5 év 5-10 év adatok eft-ban 10 é felett lej. nélkül Összesen a b c d e f g h i j k l Finansz. rés I. (Eszk.-Forrás) Eszközök Források Mérlegen kívüli követelések 0 Mérlegen kívüli kötelezettségek 0 Finansz.rés II.(E-F-Mérl.k.) Bevételek Ráfordítások Finanszírozási résiii.(eredm.tét.korr.) Értékpapírok átcsoportosítása 0 Hitel-tőke konv.szárm.vagy.érd.,átv.eszk Források átcsoportosítása Finanstzírozási rés IV-V

18 5.sz. melléklet: Követelések KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT MNB sorszám MNB kód Megnevezés Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) Nem lejárt 1-30 nap nap nap 1 év felett Összesen 1 8NACT0 I. LEJÁRATI ESEDÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ KÖVETELÉSEK NACT1 Értékpapírok NACT2 Jegybanki és bankközi betétek NACT3 Hitelek NACT31 Hitelek - Belföld - Pénzügyi vállalatok ebből: Hitelek - Belföld - Pénzügyi 6 8NACT311 vállalkozások Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) NACT32 8 8NACT321 ebből: projektfinanszírozási hitelek NACT33 Hitelek - Belföld - Háztartások NACT331 Hitelek - Belföld - Háztartások - Lakosság NACT3311 ebből: Jelzáloghitel NACT332 Hitelek - Belföld - Háztartások - Önálló vállalkozók NACT3321 ebből: projektfinanszírozási hitelek NACT34 Hitelek - Belföld - Egyéb ebből: Hitelek - Belföld - Egyéb - Önkormányzatok NACT NACT3411 ebből: projektfinanszírozási hitelek NACT35 Hitelek - Külföld NACT351 ebből: projektfinanszírozási hitelek NACT4 Egyéb követelések

19 6.sz. melléklet: Telephelyek bemutatása A Takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői Átlagos statisztikai létszám fő Betétállomány eft Hitelállomány eft S.sz. Cím 1. Bak, Széchenyi tér 2. központ Bak, Széchenyi tér 2. kirendeltség Pusztaszentlászló, Kossuth L. u Hahót, Kossuth tér Zalaegerszeg, Eötvös ü Gutorfölde, Verseny u Zalaszentbalázs, Kossuth u Nova, Néphadsereg utca Pacsa, József Attila u Búcsúszentlászló, Széchenyi u Gelse, Kossuth u Zalaszentmihály, Deák F. u Surd, Kossuth u. 9/b Nagykanizsa, Kápona tér (Miklósfa) Murakeresztúr, Állomás tér Nagykanizsa, Rozgonyi u Söjtör, Deák F. u Nagykapornak, Fő u. 30/d Takarékszövetkezet összesen: