Üzleti jelentés 2012.

Átírás

1 SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Tarcal, Fő út 66. Üzleti jelentés Cg.:

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK VÁRHATÓ FEJLŐDÉS A K+F TEVÉKENYSÉG KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA a.) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája b) A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása c) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények számú melléklet: Főbb mutatók számú melléklet: Betétállomány számú melléklet: Hitelállomány számú melléklet: Lejárati összhang elemzés számú melléklet: Követelések lejárat szerint számú melléklet: A telephelyek bemutatása

3 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: 2012-ben a pénzügyi válság kirobbanása utáni negyedik évben ismét jelentősen lassult a világkereskedelem, az európai gazdaság recesszióba fordult. Azon problémák, amelyek a 2012-es év kedvezőtlen folyamatait előidézték nem szűnnek és nem szűntethetők meg az egyik évről a másikra ra is maradnak a kedvezőtlen kilátások: az állami és magánszektor eladósodottsága, az adóság csökkentéssel járó gyenge lakossági és vállalti kereslet, a hitelezés visszaesése, a bizonytalan piaci kilátások, a hitelszűke következtében halasztott és elmaradó beruházások együtt fogják vissza a fejlett országok 2013-as gazdasági növekedését. Továbbra is nehezen megoldható probléma az eurózóna válsága, az európai integráció mélyítésének mértéke és mikéntje. A magyar gazdaság harmadik negyedévében sem került ki a recesszióból, amiben a évi aszály is jelentős szerepet játszott. A várakozásokat alulmúlva a harmadik negyedévben 1,5 %-kal csökkent a GDP az egy évvel korábbihoz, míg 0,2 %-kal az előző negyedévhez képest. A negyedik negyedévben várakozásokat jóval alulmúlva 2,7 %-kal csökkent a GDP az egy évvel korábbihoz, míg 0,9 %-kal az előző negyedévhez képest, így a magyar gazdaság recessziója tovább mélyült ben összességében 1,7 %-kal csökkent a GDP. Mivel a gazdaság csak lassan lábalhat ki a recesszióból, 2013-ra mindössze 0,2 %-os növekedést várnak az elemzők, 2014-re azonban némileg erőteljesebb 1,5 %-os gyorsulásra számítanak a mostani információk birtokában. A magyar külkereskedelmi mérleg többlete 2012-ben az előzetes adatok alapján minimális mértékben ugyan, de 7 milliárd euró alatt, lényegében a 2011-es szinten maradt. Aggodalomra ad okot azonban, hogy az export dinamikája erőteljesen lassul. A háztartások fogyasztása a várakozásokat meghaladó mértékben 3,9 %-kal csökkent, amely 2013-ban fokozatosan stabilizálódhat, a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje szerény mértékben növekedhet a minimálbér és a nyugdíjak infláció feletti növelésének, valamint a szuperbruttó kivezetésének hatására. A beruházások visszaesése lassabb ütemben folytatódik, amit részben az Európai Unió által finanszírozott beruházások enyhítenek. A lakásépítések idén elérhetik mélypontjukat, azonban érdemi fellendülésre a következő években sem lehet számítani. A 2013-as év elejére 11,8 %-ig emelkedett a munkanélküliségi ráta, amely a tavaszi hónapoktól újra csökkenhet, a nyár végére pedig 10,3 %-ig csökkenhet az elemzők véleménye alapján ben összességében 5,7 %-kal nőttek a fogyasztói árak. Idén februárban 2,8 %-ra csökkent az infláció az előző havi 3,7 %-ról. Az infláció így közel hétéves mélypontra ért, egyúttal a 3 %-os középtávú inflációs cél alá csökkent. Az elemezők az idén 2,6 % jövőre 3,2 % átlagos inflációra számítanak. 3

4 A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa augusztusban váratlanul havi 25 bázispontos kamatvágási ciklusba kezdett hivatkozva a potenciálistól elmaradó gazdasági növekedésre -, aminek eredményeként a nyári 7 %-ról decemberre 5,75 %-ra csökkent a jegybanki alapkamat. A kamatvágási sorozat az idén sem szakadt meg, az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően március végére 5,00 %-ra csökkentette az alap kamat mértékét. A piaci árazások, a határidős kamatlábak további 0,50 0,75 %-os kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig. A tavalyi kamatvágási sorozat nem okozott érdemi forintgyengülést, azonban az idei év első negyedévének második felében többhónapos mélypontra került az euróval szemben a forint árfolyama, elszakadva a közép-kelet-európai térség valutáitól. A gyengülés mögött elsősorban a piacnak a monetáris politika jövőjével kapcsolatos kétségei húzódnak meg, valószínűsíthető, hogy a befektetők attól tartanak, hogy a jegybank a növekedés beindítása érdekében nemkonvencionális eszközökhöz nyúl. Elemezők szerint azonban a forinton levő nyomás várhatólag enyhülni fog amint az első konkrét jegybanki lépések láthatóvá válnak. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk év folyamán a vállalkozói hitelek iránt csökkent a kereslet, dominánsan a lakossági ügykörünk igényelt hitelt, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A lakossági hitelfolyósítást javította a 2012 első két hónapjában kifolyósított 131 millió forint összegű devizakiváltó hitel folyósítása. Takarékszövetkezetünk összesen 46 db 203 millió forintban folyósított devizahitel kiváltására lakossági fogyasztási hitelt. A vállalkozói szektor részére 41 millió forinttal, 9 %-kal kevesebb hitel folyósítására került sor évben, mint az előző esztendőben. A leglényegesebb külső körülmény a üzleti évben a kamatok enyhe, de folyamatos csökkenése jellemezte. A jegybanki alapkamat öt alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva első negyedévben átlagosan 0,5 %-os betéti kamatemelést hajtott végre, míg a negyedik negyedév folyamán két alkalommal csökkentette a betéti kamatokat a folyamatos jegybanki alapkamat csökkentését követve. A hitel kamatait egy alkalommal csökkentette, valamint a jegybanki alapkamathoz kötött hitelek esetében a jegybanki alapkamat változását követte a hitelek kamata. Az év folyamán két alkalommal hirdettünk fogyasztási hitelakciót. A takarékszövetkezet évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 15 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 215 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt a bankbiztonsági követelményeknek való teljes-körű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának kívánatos összetételét, üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését, amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni kellett, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. 4

5 Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelenlevő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állami papírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában évben is a lakossági betétgyűjtés állt, s ennek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 87,3 %-át. Az adatok azt mutatják, hogy a számlákhoz kapcsolódó, rövid lejáratú lekötött betétek csökkentek és a folyószámla lekötés nélküli betétállomány emelkedett. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél jobb hasznosítása jellemezte. A hitelállomány eft-tal emelkedett, míg a betétállomány eft-tal csökkent. A hitelkihelyezések 57,5 %-át a lakossági hitelnyújtások tették ki, míg 42,5 % jutott a vállalkozói körnek. A szövetkezet adózás előtti eredménye 2012-ben elérte a eft-ot, ami a tervezett 100,1 %-a, az előző évinek pedig 82,4 %-a. Ezen eredmény egyben a saját tőkét figyelembe-véve a küldöttgyűlés döntését is eft-tal növelte. A keletkezett "friss pénz" lehetővé tette a gazdálkodás stabilizálását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek "túlteljesítését". A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje eft- ra emelkedett, amely eft-os növekedést jelent egy év alatt. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató egy év alatt 19,45 %-ról 20,6 %-ra emelkedett, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet. A SREP által meghatározott tőkekövetelmény az I. pillér tőkekövetelményének a 122 %-a, ennek alapján a SREP (PSZÁF előírás) által előírt tőkekövetelmény eft, a tőke-megfelelési mutató 16,88 %. A Takarékszövetkezet (ICAAP) tőkeszükséglet számítása során a szövetkezet tőkeszükséglete eft, a tőke-megfelelési mutató a II. pillér alatt 17,14 %. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került az ügyfelekkel szembeni követelés tételeknél. A céltartalék képzés során a függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék eft-ról eft-ra alakult. A törvényileg előirt általános tartalék is megképzésre került. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük: Szerencsen új kirendeltséget nyitottunk, amelyhez felújítottuk az épületet és felszereltük az új egységet, Kirendeltségeken irodai gépeket cseréltünk le (fénymásoló gépek, bankjegyszámláló gépek), Számítástechnikai gépek cseréje (számítógépek, nyomtatók, ruouter), 5

6 Páncélszekrény cseréje egy kirendeltségen, Személygépkocsi cseréje. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is - növelni. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (Lásd:1. számú.melléklet) Ennek oka az, hogy az értékvesztés növekedése eft-tal nagyobb összegben csökkentette a szövetkezetünk eredményét, mint tavaly. Az általános költségek növekedése eft-tal alatta maradt a kamatkülönbözet és a jutalék bevételek előző évhez mért növekedésének, tehát a szövetkezet legfontosabb bevétel kategóriái nagyobb növekedést mutatnak, mint a költségek és a ráfordítások. A takarékszövetkezet informatikai, bankbiztonsági célú kiadásai kismértékben emelkedtek 2012-ben, ezen kívül egy új kirendeltséget nyitottunk és az elmúlt években több kirendeltség felújítása elkerülhetetlen volt, amelynek szintén jelentkezett a költségkihatása. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában elérte a 1,8 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 0,6 százalékponttal csökkent. A bevétel az eszközökre vetítve 12,6 %-os színvonalat ért el, ami 1,2 százalékponttal magasabb, mint a bázisban. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet - jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás csökkent. Takarékszövetkezetünk az év folyamán millió Ft (folyószámla forgalommal együtt) hitelt nyújtott, annak ellenére, hogy kölcsönbírálata szigorúbbá vált. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség 0,2 %, ami az előző évhez 0,1százalék-pontos csökkenést jelent. A saját tőke arányos nyereség 2012-ben 2 %-ra csökkent, amely 0,6százalék-ponttal alacsonyabb a évinél. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A növekvő kamatmarzs mellett a hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége elérte a 67,8 %- ot, ami a bázishoz viszonyítva 0,1 százalék-ponttal magasabb. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2012-ben 2,7 % volt, és az év eltelt időszakában is csökkenő tendenciát mutatott. 6

7 A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2012-ben 8,06 % volt, ami 0,72 százalék-ponttal magasabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága - mint azt az előzőekből is érzékelni lehetett - alacsonyabb jövedelmezőségi szint mellett, de javult. A mérleg-főösszeg a saját tőke 9,1-szeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképességi mutatót (hitelezési kockázat szintjén) a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 29,1 %. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke kedvezően alakult, mivel 1,2 %-kal emelkedett, ugyanakkor a kockázatokkal súlyozott mérleg-főösszeg, a mutató nevezője 8 %-kal csökkent, így növelően hatott a mutató alakulására. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 2,7 ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2012-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. 3,9-szeresen biztosított a folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 19,6 %-os. A hitelek a betétek %-ában 44,4 % -ra nőtt a bázis 43,8 %-ról. Ennek oka, hogy a vállalkozói körben a hitelek iránti kereslet nőtt. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2012-ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4. számú melléklet) A hitelportfolió minősége kis mértékben romlott. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. Mivel a fizetőkészség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. A hitelveszteségi ráta számszerűen nem kifejezhető értéket mutat, mivel leírt követelés nem volt takarékszövetkezetünknek 2012-ben. 7

8 Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 51,2 %, ami december 31-én 46,2 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított arány 5,8 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelésének megalapozottságát. (5. számú melléklet) A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a tervezettől némileg a tervezettet túlteljesítve, megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszínt 55,7 %, ami 0,7 százalék-ponttal alacsonyabb a bázistól, és a tervezett százaléktól is jobban alakult. Az eszközarányos költségszint 6,8 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója a tervezettől jobban alakult, mivel az adózott eredmény magasabb a tervezett szintnél és a személyi jellegű költségek csak kevéssel haladták meg a tervezett összeget. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges portfolió változás nem történt. b) Tovább folytatódott a kamatrés színvonal csökkenése. c) A lakossági hitelekre képzendő értékvesztés növekedése még nem állt meg, de jelentősen mérséklődött az előző évhez képest. 4. Várható fejlődés A takarékszövetkezet elkészítette a évi üzleti tervét. A terv készítésénél az alábbi ismert - feltételezett - jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy az alábbi terveket sikerül teljesíteni: A mérleg főösszeg MFt A források betétállomány MFt A kihelyezés hitelfolyósítás 900 MFt Az adózás előtti eredmény 10 MFt Saját tőke 540 MFt A hitelintézeti különadó 4 MFt Tőke-megfelelési mutató 10 % felett Tranzakciós illeték 30 MFt Üzlethálózat fejlesztését nem tervezünk a következő években. A takarékossági intézkedések folyamatos napirenden való tartása, költségek csökkentése, főleg az igénybe vett szolgáltatások terén. 5. A K+F tevékenység Takarékszövetkezetünkre nem jellemző információ. 8

9 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2012-ben 48,2 fő volt, 1,2 fővel magasabb, mint egy évvel korábban. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek. (48,1 %-ban) A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, és ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 1 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b) Szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni c) Szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % ######## % % % ######## 1 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 9

10 9. Kockázatkezelési politika a.) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul. A kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbiakra terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. b) A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása A takarékszövetkezet tőketerve: Rendelkezésre álló szavatoló tőke Szabályozói minimum tőkekövetelmény Belső tőkekövetelmény (ICAAP) Adatok eft-ban * Tőke többlet/hiány** * Az első oszlopban a tényadatok, míg az utolsó 3 oszlopban a tervszámok kerültek feltüntetésre ** A szabályozói minimum tőke és a belső tőkekövetelmény közül a nagyobb összeg csökkentve a rendelkezésre álló szavatoló tőkével A rendelkezésre álló szavatoló tőkét eredményágon kívánjuk növelni a következő három évben, mivel a tőke-megfelelési mutatónk nem tesz indokolttá nagyobb összegű szavatoló tőke növekedést. A tervszámok készítésénél a gazdasági recesszió hatására és a kormányzat által előírt hitelintézeti különadó további fennmaradása és az új tranzakciós illeték bevezetése miatt az elkövetkező években csak mérsékelt növekedéssel számoltunk mind az aktív, mind a passzív területen. Ennek következtében az adózás előtti eredmény csökkenésével illetve minimális emelkedésével tervezünk a következő években. Eredményágon évente millió forintos adózás előtti eredményt figyelembe véve, a szavatoló tőke összegét évente 5-8 millió forinttal növeltük. A tőketervezés Takarékszövetkezetünknél a tervezés szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban három évre előre éves bontásban 10

11 számszerűen meghatározzuk a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális tőkekövetelmény értékeit. A hitelezési kockázat a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint végzi a Takarékszövetkezet, így a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető. c) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése Tőkemegfelelés alakulásának figyelése érdekében: Havonta számoljuk a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásában. Havonta számoljuk a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásában, Havonta elkészítjük a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz-tesztjét kockázati típusokra, Évente elvégezzük a tőkepuffer mértékének meghatározásához szükséges önértékelést. Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként mutatja be. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer, Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer, Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere), Működési kockázat alapmutató módszer. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limiteket állít fel. Takarékszövetkezetnél a kockázatok előzetes kiszűrését alapvetően az illetékes döntési szinteken lévő személyek végzik (vezetők, ügyvezetők, igazgatóság). A kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az ügyvezetés a felelős. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának kontrollját a belső ellenőrzés biztosítja. Az ellenőrzésnek minimum ki kell, hogy terjedjen az alábbiakra: a kitettségi osztályokba történő besorolás megfelelőségére, a kockázati súlyok alkalmazása, a hitelezési kockázat mérséklés feltételeinek szabályzati szintű megfelelésének és a kockázatok fedezetéhez szükséges szavatoló tőke igény számításának ellenőrzésére. 11

12 d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények Takarékszövetkezetünk a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente jelentést készít az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az ügyvezetés havonta nyomon követi a tőkemegfelelés alakulását. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát a belső ellenőr a rendes évi munkaterve keretében évente megvizsgálja. Tarcal, április Harasztosi Mihályné elnök-ügyvezető... Posgai Imréné ügyvezető-főkönyvelő 12

13 1. számú melléklet: Főbb mutatók 1. A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzet S.sz. Megnevezés Jövedelmezőségi mutatók Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- 1 Bevételarányos nyereség % 2,4% 1,8% -0,6% 2 Eszközarányos bevétel % 11,4% 12,6% 1,2% 3 Eszközarányos nyereség % 0,3% 0,2% -0,1% 4 Saját tőke arányos nyereség % 2,6% 2,0% -0,6% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 67,7% 67,8% 0,1% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 3,4% 2,7% -0,7% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 2,0% 1,7% -0,3% 8 Kamatmarge % 7,34% 8,06% 0,72% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 9,3 9,1-0,2 10 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 26,6% 29,1% 2,5% 11 Hitelfedezettségi mutató % 46,4% 50,9% 4,5% 12 Kockázatvállalási mutató 2,5 2,7 0,20 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 74,0% 55,7% -18,3% 14 Likviditási ráta I. 0,89 0,77-0,12 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,16 0,25 0,09 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 12,6% 19,6% 7,0% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problémamentes arány) % 11,9% 13,9% 2,0% 18 Hitelveszteségi ráta % 0,6% 0,0% -0,6% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 46,2% 51,2% 5,0% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 4,8% 5,8% 1,0% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 56,4% 55,7% -0,7% 22 Eszközarányos költségek % 6,4% 6,8% 0,4% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 6,4% 4,7% -1,7% 13

14 2. számú melléklet: Betétállomány BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Adatok: ezer Ft-ban Sorsz. Állomány Elhelyezés Elhelyezés Felvét Felvét Állomány BETÉTFAJTA 2011.XII XII Takarékbetétek Lakáscélú megtakarítások 03 (ifj.,otthon) Betét I Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Önkormányzat folyószámla + lekötött betét Nonprofit váll. folyószámla + lekötött betét Betét II Takarékszelvény Matrac betétjegy Egyéb értékpapírszerű betétek Takaréklevél Betét III Mindösszesen

15 3. számú melléklet: Hitelállomány HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM év Sorszám HITELFAJTA Állomány Hitel nyújtás Hitel nyújtás Hitel törlesztés Hitel törlesztés Egyéb terhelés Adatok: ezer Ft-ban Egyéb jóváírás Állomány 2011.XII XII Lakáscélú hitelek Régi "kedv." kölcsön Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek (3+4) Lakossági folyószámla hitelek Lakossági egyéb hitelek LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek (beruh, forgóe) Vállalkozói folyószámla, Széchenyi Önkormányzati hitelek Egyéb hitelek MINDÖSSZESEN: Munkáltatói hitel

16 4. számú melléklet: Lejárati összhang elemzés LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS december 31. Adatok: ezer Ft-ban Hiv. Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap nap nap 1-2 év között 2-3 év között 3-5 év között 5-10 év között 10 év felett Lejárat nélkül Összesen 4A021 a b c d e f g h i j k l Finanszírozási rés (gap) Mérleg: Eszközök - Források A011 Eszközök A012 Források A Bevételek A Ráfordítások Finanszírozási rés (gap) 4A061 Eredménytételekkel korrigált A Betétek átcsoportosítása A Betétek becsült kif.-e A083 Egyéb források átcsoportosítása 0 4A0711 Lejárt tételek miatti korrekciók A0712 Lejárt tételek várható megtérülése A072 Értékpapírok átcsoportosítása A073 Lejárat nélküli eszközök átcsoportosítása 4A091 Módosított finanszírozási rés (gap) A032 Mérlegen kívüli kötelezettségek 0 4A031 Mérlegen kívüli követelések 0 4A061 Nettó bázispozíció 0 4A111 Finanszírozási rés (gap)

17 5. számú melléklet: Követelések lejárat szerint KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT december 31. Adatok: ezer Ft-ban Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv sz. értéken) PSZÁF Megnevezés Nem lejárt 0-30 nap nap nap 1 év felett Összesen Nem lejárt értékveszt 0-30 nap értékveszt nap értékveszt nap értékveszt 1 év felett értékveszt Összesen értékvesztés a b c d e i a b c d e i 8NAC0 Követelések összesen: NAC1 Értékpapírok NAC2 Jegybanki és bankközi betétek NAC3 Hitelek NAC31 Hitelek - Pénzügyi vállalatok 0 0 Hitelek - Nem pénzügyi 8NAC32 vállalatok NAC33 Hitelek - Háztartások NAC331 Hitelek - Háztartások - Lakosság NAC332 Hitelek - Háztartások - Egyéni vállalkozók NAC34 Hitelek - Egyéb NAC35 Hitelek - Külföld NAC4 Egyéb követelések

18 6. számú melléklet: A telephelyek bemutatása A takarékszövetkezet telephelyei és főbb jellemzői: S.sz. Cím Létszám Fő Betétállomány eft Hitelállomány eft Tarcal, Fő út Mezőzombor, Rákóczi út 14. 2, Szerencs, Rákóczi út , Bekecs, Honvéd út Taktaharkány, Magtár út 7. 3, Tiszalúc, Széchenyi út 9. 2, Taktaszada, Petőfi út Megyaszó, Monoki út Prügy, Szabadság út Tállya, Rákóczi út 36. 3, Rátka, Kossuth út 58. 2, Mád, Rákóczi út 46. 2, Monok, Kossuth út 9/a. 2, Szerencs, Rákóczi út