A lakás: TERMÉK. Csorba Zoltán: Lakásépítés, lakásgazdálkodás

Átírás

1 A lakás: TERMÉK Csorba Zoltán: Lakásépítés, lakásgazdálkodás

2 OTTHON LAKÓHELY ÉRTÉK TERMÉK Csorba Zoltán 2

3 A lakás: termék, árucikk A termék valamilyen szükségletet elégít ki, - árucikk - általában a piacon értékesíthető. A termékek sajátos csoportja a tartós fogyasztási cikkek kategóriája, ezek közé sorolható a lakás. Ebben az értelemben figyelemmel kell lennünk az életciklusokkal, egzisztenciális körülményekkel, státuszokkal változó lakásigényekre, a lakásmobilitásra. Csorba Zoltán 3

4 A lakás: tartós fogyasztási cikk Lakóhajók Hollandiában. A lakásszükséglet kielégítése során a lakás, mint tartós fogyasztási cikk az épített lakóház mellett más formában is Megjelenhet: ilyenek a lakóhajók, lakókocsik, (amerikai nyugdíjas telepek, franciaországi cigányok) sátrak, stb. Csorba Zoltán 4

5 Lakás fogyasztás A tartós fogyasztási cikkek előállítása, használatba adása, üzemeltetése, karbantartása, korszerűsítése és leselejtezése eszköz és munkaigényes tevékenység, a korszerű gazdaság mozgató ereje. A lakással kapcsolatos kiadások ( rezsi ) az egyes háztartások költségvetésének meghatározó kiadási tételei, amelyek a társadalom szociális helyzetére kihatnak. A lakás építésével, használatával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos tevékenységek során foglalkoztatásra van igény, amiből jövedelmek képződnek. Csorba Zoltán 5

6 Termelés: lakásépítés A lakásépítési tevékenység során tisztázandó jogviszonyok: A telek tulajdonjoga, a tulajdonosi hozzájárulás pontos tartalma. Az építési tevékenység során (az elszámolásból adódó) tulajdonviszonyok, ideértve a kivitelező, illetve a hitelt biztosító bank pozícióját. Az elkészült lakást értékesítő társaság jogállása, és felhatalmazása. Csorba Zoltán 6

7 Háztartás a gazdaságban Munkabér TERMELÉS (piac) HÁZTARTÁS Tőke Vételár VÁLLALKOZÁS FOGYASZTÁS (piac) Bevétel Csorba Zoltán 7

8 Éves háztartási kiadások/fő, KSH 2002 A lakásra fordított éves kiadások mintegy az összes kiadás ötödével szerepelnek, de az egyes háztartások között jelentős eltérésekkel számolhatunk Csorba Zoltán 8

9 Szükséglet, igény, kereslet Csorba Zoltán 9

10 A lakásviszonyok feltárása A lakásvagyon regisztrálása, mennyiségi, minőségi értékelése, A lakott lakások aránya, a lakók száma, az igénybevétel jogcíme Lakáshoz jutási esélyek, Igények és szükségletek, Igények felmérése, Csorba Zoltán 10

11 Lakásszükséglet számítás Mennyiségi lakáshiány, a háztartások és a lakások aránya Minőségi lakáshiány: igény/ szükséglet (lakásnagyság, komfortfokozat, fizikai állapot) Funkcionális lakáshiány, (nem lakás célra használt lakások aránya. Mobilitás miatt üres lakások aránya Elavulás (100 év megbízható élettartam, 1% avulás) Csorba Zoltán 11

12 KSH Háztartások száma 2012-ben összesen Háztartások átlagos taglétszáma: 260fő/100 háztartás, (410/ /100 az egyes decilisekben) Lakások (népszámlálás előzetes) lakóegység ( lakás) ebből Budapesten (57% kisebb mint 59m2 ), városokban (38% kisebb mint 59m2), a többi községekben. Laksűrűség: 215 fő/ 100 lakás Csorba Zoltán 12

13 Minőségi jellemzők Új lakás,- használt lakás Lakásosztályok Elosztási rendszerek- piaci mozgások A szociális környezet hatása a piaci mozgásokra A tömeges lakásépítés termékeinek értékváltozásai Csorba Zoltán 13

14 Az elégedettség vizsgálata Szociológia és marketing: A szociológia általában vizsgálja az életkörülményeket, ezen belül a lakással és a lakókörnyezettel kapcsolatos elégedettséget, A marketing a lakóhely változtatással kapcsolatos szándékokat kutatja és az erre irányuló döntések előkészítését igyekszik befolyásolni Csorba Zoltán 14

15 Lakásosztályok Az elmúlt időszak elosztási rendszere. A termékek és szolgáltatások szubvenciója (mély,- közepes és alacsony szubvenció). Személyes (és kollektív, pl. szövetkezeti) érdekérvényesítés hatása Privatizáció és a szubvenciók átalakulása, piaci hatások. Az eredeti rendszer teljes borulása. Csorba Zoltán 15

16 Lakáselosztás Piaci értékesítés: Hitel felvételével, Árveréssel, Szolgáltatás fejében, Közösségi lakásvagyon igénybevétele: Szolgálati lakás, közszolgálati munkásoknak Várólista alapján, igényjogosultaknak, Közérdekből, kártalanítás gyanánt, Szükséghelyzetbe, ideiglenes vagy végleges helyzetben Csorba Zoltán 16

17 Projektek indítása Új lakásépítés Település-rehabilitáció Épület-rehabilitáció Épület felújítások Homlokzatok tatarozása Lakás komfortfokozat javítás Hőtechnika, energiatakarékosság Egészségvédelem: pl. azbeszt mentesítés Csorba Zoltán 17

18 Fizetőképesség Csorba Zoltán 18

19 Lakás finanszírozás Lakáshitel / lakásberuházás hányadosa Lakásért fizetett készpénz / lakásberuházás Sajátmunka értéke / lakásberuházás Kapott támogatások értéke / lakásberuházás Hitelhátralékosok aránya Kényszerelárverezések aránya. Csorba Zoltán 19

20 Hitel és eladósodás A hitel a jövőbeni növekedés megelőlegezése, vagy a vagyon felélése. Az adós besorolása: jó adós vagy rossz adós. Kockázatok és garanciák Bérlakás vagy sajátlakás. A lakbér: piaci vagy non profit A saját tulajdonú lakás költsége: önrész + hitel. A hitel fedezete: a várható jövedelem és a megépült lakás, mint vagyontárgy, pénzbeli megtakarítás, befektetés. Csorba Zoltán 20

21 Hiteltörlesztés A törlesztő részlet nagysága, aránya a családi jövedelemhez viszonyítva, Annuitás: a hosszúlejáratú hitelek törlesztése egyenlő részletekben, határidőre Kamatperiódusok, Moratórium: haladék Átütemezés (növekvő kamat vagy árfolyam változás miatt) azonos törlesztő részlet, meghosszabbított törlesztési idő. Csorba Zoltán 21

22 A jelzálog hitel Klasszikus formája az ingatlan alapú jelzálog, az ókortól ismert. A hitel fedezete az ingatlan értéke. (A kockázatok miatt a piaci érték %-a) Az építés, illetve lakás vétel céljára felvett, általában hosszú lejáratú hitel. Szabad felhasználású hitel. Csorba Zoltán 22

23 Citysedés: az ingatlanpiacon a nagy tőkeerejű befektetők olyan árat diktálnak, amit a lakások már nem tudnak megfizetni. London, Dockland Csorba Zoltán 23

24 Kínálat Csorba Zoltán 24

25 Lakáskínálat A lakáskínálat teljesítménymutatói (indikátorai): A. Lakásépítés, épített lakás/1000fő B. Háztartási lakáskiadások C. Lakásfinanszírozás D. Lakástámogatás, E. Lakásgazdálkodás F. Lakásszabályozás Csorba Zoltán 25

26 Az új lakás költségeinek összetevői Tervezés, szervezés, Telekár, Infrastruktúra, kapcsolódó kiadások Nettó építési költségek, ( ezen belül: közterhek, és haszon), Az építéshez felvett bankhitel költségei, Marketing, értékesítés költségei Csorba Zoltán 26

27 Szabályozás A házak, lakások zöldkártyáinak kiállítása alapjaiban fogja megváltozni az ingatlanvásárlás és forgalmazás eddig kialakult rendszerét től csak ezzel a bizonyítvánnyal lehet majd eladni vagy bérbe adni az ingatlanokat. A szabályozás hatása a piacra: Energia tanúsítvány nélkül egy lakás, vagy egy ház eladhatatlan lesz. Ha pedig lesz energia tanúsítványa a háznak, lakásnak, akkor pedig azért lesz eladhatatlan. A szakértők szerint akinek a jövőben nem lesz ilyen okmánya, annak a lakásának piaci értéke csökkenni fog, az okmány hiánya a hitelbírálatkor is érzékelhető lesz. Csorba Zoltán 27

28 Csorba Zoltán 28

29 A lakás mobilitási együttható Az együttható szerint a mobilitás n évben egyenlő az adott évben lakáshoz jutott családok és az abban az évben épített lakások arányával, ami Nyugat- Európában meghaladhatja a 2,5 -öt, míg hazánkban 2,0 alatt van. Σ Cs n M n = Σ L én A mobilitás saját alakulása tulajdonú és a bérlakások esetében. Csorba Zoltán 29

30 Használt lakások Hagyományos, belvárosi lakások. Családi, illetve társasházak Lakótelepek Hagyományos technológia, kisebb egységek. (<500 lakás) Iparosított technológia, alacsony beépítésű, kisebb és közepes egységek. ( lakás) Tömeges lakásépítés, iparosított technológia (házgyárak, lakás) Csorba Zoltán 30

31 A tömeges lakásépítés öröksége: Teljesítmény elv: meghatározott időre tervezett megbízható élettartam. Területileg koncentráltan, egy időben jelentkező azonos szerkezeti károsodások A beruházások során vállalt kompromisszumok Dömpingkínálat, gyors piaci leértékelődés Csorba Zoltán 31

32 A bérlakások fajtái Piaci lakbérű bérlakások (lakásuzsora, lakbérszabályozás, hatósági követelmények). Szolgálati (bér) lakások, helyhez kötött közszolgálat, illetve jövedelem kiegészítés. Szociális bérlakások célzott társadalmi rétegek életkörülményeinek javítására. Non profit, közhasznú bérlakások. A magyarországi gyakorlatban jelenleg nincsenek egységes elvek a minimális bérlakás szektor kezelésére. Csorba Zoltán 32

33 Lízing Lízing: a bérlet sajátos formája. Lízing: olyan ügylet, ahol a lízingbe adó olyan céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott, (vagy kiválasztható) eszközt, hogy díjfizetés ellenében azt használatra a lízingbe vevőnek adott időre átengedje. A szerződésben rögzített időtartam (futamidő) lejárta után megállapodás szerinti maradványértéken a lízingelő végleges tulajdonába kerül. Operatív lízing: a lízingelő nem akar tulajdonjogot szerezni, csak használja az lízing tárgyát. Pénzügyi lízing: a lízingbe adó megvásárolja a szállítótól a lízingbe vevő által igényelt tárgyat, amit díj ellenében a lízingbe vevőnek használatba ad. Ez a leggyakoribb. Csorba Zoltán 33

34 Támogatások Csorba Zoltán 34

35 A támogatás jellege lehet személy kő Csorba Zoltán 35

36 Támogatási alapok Létesíthető támogatási alap, alapítvány. Feltölthető a költségvetésből, elkülöníthető bevételekből és partnerek hozzájárulásából, (pl. bank, biztosító) Fecskeházak kauciós és megtakarítási letétjeiből Az alapok előnyösebb kamatozása, (nagy összeg, tartós lekötés) Törlesztési támogatás a fiataloknak, holland módszer Csorba Zoltán 36

37 Hitelszövetkezetek A hitelszövetkezetek működésével a családalapító életciklus befektetési költségigénye előtakarékossággal és az öngondoskodással időben megosztható, A lakásfenntartási költségek nagyobb váratlan kiadásaira, korszerűsítésekre tőkefedezet és kedvezményes hitelkeret biztosítható, Az öngondoskodás csoportos formáira, közösségek és érdekközösségen alapuló szolidaritásra épülő szervezetekként működtethetőek. Csorba Zoltán 37

38 Bausparkasse A hitelszövetkezetek német változata, a XVII sz. -tól működő rendszer. Az 1990-es törvényi szabályozás területi elven működik, a magyar kezdeményezés ezen alapult. A megtakarítás és a hitel felhasználható építésre és korszerűsítésre. Csorba Zoltán 38

39 Lakásszövetkezetek A lakásszövetkezeteknek két típusa működik Magyarországon a XIX század végétől: Építőszövetkezetek Fenntartó szövetkeztek A tulajdonszerkezet szempontjából is kétféle szövetkezetről beszélhetünk A korábbi szövetkezetek tagjai a befektetés arányában voltak a szövetkezeti vagyon (a lakóépület, vagy lakóépületek) tulajdonosai, hitelszövetkezetként működtek A XX század második felétől alakított szövetkezetekben a lakástulajdonosok szövetkeztek. A lakásépítő szövetkezet tulajdonában levő lakóházat a tulajdonosok által alapított fenntartó szövetkezet is működtetheti. Csorba Zoltán 39

40 Szociális szempontok népességszám átlagos háztartás/családnagyság háztartás és családösszetétel egy lakásra jutó háztartások száma egy szobára jutó személyek száma egy főre jutó lakásterület zsúfolt lakások aránya új háztartások száma lakótelepi mobilitás/szándékok beköltözés, elvándorlás hajléktalanok száma lakással nem rendelkezők száma Csorba Zoltán 40

41 A támogatás alanya A szolgáltató (pl. Svájc, ahol a lakó külföldi!) Aki lakást épít, Aki lakást hasznosít, bérbe ad Aki a szolgáltatást igénybe veszi A lakó, aki vagy Alanyi jogon Rászorultsági elv alapján Lakhatási támogatásban részesül. Mind a kettő. Csorba Zoltán 41

42 A támogatás tárgya Épület (társasház) Beépítés (pl. sorház, alacsony intenzív beépítés) Műemlék, kulturális örökség Városrész (rehabilitáció) Technológia (pl. panel, panelfelújítás) Szerkezet (hőtechnika, környezetvédelem, akadálymentesség Csorba Zoltán 42

43 Támogatottak Személy Alanyi jogon Rászorultsági elv alapján Önkéntes kötelezettség vállalás fejében Különleges kedvezmény Önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került (elvesztette a munkáját, meghalt a családfő) Szervezet szociális non-profit alapítvány Vállalkozás Csorba Zoltán 43

44 Lakásépítés támogatások Otthon Település Termék Érték Személy támogatás vagy hitel támogatás, hitel Adó Kedvezmény, Adó Kedvezmény, telekjuttatás Árengedmény Befektetési kedvezmény Szervezet adó telekjuttatás Árengedmény Adó kedvezmény önkormányzat Fizetési Kedvezmény, garanciák részvétele, feltételek Befektetési kedvezmény Objektum városrész épület szerkezet fejlesztési támogatás közművesítés Pl. energia Takarékosság, stb. Pl. műemlék védelem Csorba Zoltán 44

45 Közteher a lakásköltségekben Versenypiac A gazdálkodó szervezetek kiadásaikat (általában) adózás előtti bevételeikből vonják le. Lakossági piac A lakosság a lakással és a lakóingatlannal kapcsolatos költségeit adózott jövedelméből fedezi. Csorba Zoltán 45

46 Közterhek a lakásárban (példa) Bruttó jövedelem: Ft/hó, (1000 ) Ft/év Közterhek: SZJA Ft /év (2002) TB. 10% Nettó jövedelem: /hónap 1m2 lakás, bruttó FT, (1000 ) Közterhek: ÁFA 25% Társasági adó SZJA Jövedéki adó Iparűzési adó Nettó lakásár: Csorba Zoltán 46

47 A lakáspiac Csorba Zoltán 47

48 Piac A piac lényege a javak (és a pénz) cseréje az eladó és a vevő között, a társadalmi munkamegosztás eredményeként. A kereslet és a kínálat függvényében beszélhetünk: Piaci versenyről, ha az eladók száma magas, széleskörű, nagy választékot biztosító kínálattal, Monopóliumról, ha az eladók száma kevés, és a választék szűkös, a kereslethez képest. A piaci verseny árszabályozó szerepe, a piacliberalizáció (1980-as évek). A globális gazdaság erőviszonyai: a multinacionális és transznacionális vállalatok, helyi kereslet. Csorba Zoltán 48

49 Lakáspiac A lakáspiac, mint az ingatlanpiac speciális része. A piac működése: kínálat- kereslet. Az igények kielégítése. Marketing. Spekuláció. A szükséglet, igény, fizetőképesség. Kiszorulás a lakáspiacról. A lakáspiac hatása a település társadalmi szerkezetének alakulására, torzulásaira. Területi anomáliák, falu- város ellentét, konjunkturális területi ellentétek. Piacszabályozás. Csorba Zoltán 49

50 Lakáspiac az ingatlanpiacban A lakáspiac, mint az ingatlanpiac speciális része. A piac működése: kínálat- kereslet. Az igények kielégítése. Marketing. Spekuláció. A szükséglet, igény, fizetőképesség. Kiszorulás a lakáspiacról. A lakáspiac hatása a település társadalmi szerkezetének alakulására, torzulásaira. Területi anomáliák, falu- város ellentét, konjunkturális területi ellentétek. Piacszabályozás. Csorba Zoltán 50

51 Ciklusok A családi lakásigények ciklikus változásai a generációváltás függvényében Az épület élettartama a fenntartás ciklikus igényei, Az ingatlanpiac ciklikussága Csorba Zoltán 51

52 A gazdasági ciklusok hatása. A vagyongazdálkodás, különösképpen az ingatlangazdálkodás és a gazdaság ciklusai hatnak egymásra. A gazdaság ciklusai: 1. Visszaesés, (recesszió), 2. Pangás, (depresszió), 3. Élénkülés 4. Fellendülés (prosperitás) A prosperitás szakaszában képződött jövedelmek befektetése a recesszió idején jelentkezik, a pangás idején pedig az ingatlan befektetések előkészítik a gazdaság élénkülését. A pangás idején a költségek csökkenése hitelképessé teszi a cégeket, a tőkepiac pedig keresi a kihelyezési lehetőségeket. Csorba Zoltán 52

53 Válság és ingatlanpiac Értékválság: (csődhelyzetekben) a könyvelési érték és a piaci érték jelentős különbsége, túlkínálat Hitelválság: az előállítási érték és a piaci érték közötti különbség, a hitelfedezet (ingatlan) leértékelődése Csorba Zoltán 53

54 A lakáspiac és a városfejlesztés A város építés nagy korszakait jellemző nagyarányú akciókban a lakáspiac alakulását hat tényező befolyásolja: Városfejlesztési koncepció, ( övezeti rendszer, terület-felhasználás). Korszerű építési technológia. Beruházói tőke, befektetési szándék. Lakástípusok, amelyek lefedik a jelentkező igényeket. Lakáshiány, fizetőképes kereslet. A városi lakókörnyezet minőségével szemben támasztott követelmények Csorba Zoltán 54

55 Ár, érték, piacképesség Csorba Zoltán 55

56 A piacot befolyásoló tényezők A globális piac: a spekulációs tőke szabad áramlása. A lakáspiac és a hitelpiac összefüggései. Cserearányok. Lakásszükséglet és fizetőképes kereslet. A kínálat és a kereslet területi jellemzői. A társadalom demográfiai és szociális összetétele. Állami lakáspolitikai koncepció. Önkormányzati lakáspolitika. Csorba Zoltán 56

57 A piaci stratégia lehetséges módozatai: A kialakult helyzet megnyugtató, annak szinten tartására, a fogyasztók megtartására irányuló stratégia. Fenntartó Minőségorientált, teljesítményjavító A piaci helyzet javítására, új fogyasztók bevonására, a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásra irányuló stratégia. Terjeszkedő, a tartalékok feltárásával termelésnövelő, Diverzifikáló, más területekre betörő, a versenypozíciót kihasználó Kockázatcsökkentő Csorba Zoltán 57

58 Piaci adottságok elemzése A piacfejlődés és a piaci részesedés arányai A piac alakulása következtében változó optimumok A piaci magatartás alternatívái a folyamatok várható alakulásának függvényében Csorba Zoltán 58

59 A SWOT elemzés alkalmazása A SWOT elemzés alapján határozhatjuk meg a stratégia főbb tennivalóit. A feltárt adottságokat minősítjük majd a gyenge, a közepes, a jó és a kiváló minősítési kategóriába soroljuk be. Ennek alapján megállapítjuk a célok elérése szempontjából a település adottságai közül az erősségeket, illetve a gyengeségeket. Külön csoportosítjuk a potenciális partnerek számára jelentkező lehetőségeket és a veszélyeket. Csorba Zoltán 59

60 A SWOT elemzés SWOT angol betűszó: (értelme: erős szellemi munka, magolás, gürcölés ):. (Strong, week, option, threats). Jó matematikai módszer az elemzések, vizsgálatok eredményeinek össze-foglalására és értékelésére. Csorba Zoltán 60

61 Élettartam Tulajdonos: önkormányzat, állam, lakó, vállalkozó. A vagyon működtetése: Érték megőrzése, gyarapítása. Hasznosítás. A szükséges bevételek, források, felkutatása, behajtása. Korszerűsítési és egyéb pályázatok, támogatások. Az ingatlan üzemeltetése. (facility management), biztonság, közüzemi ellátás, takarítás, karbantartás. Felújítás, korszerűsítés, rehabilitáció. Folyamatos és ciklikus tevékenységek. Csorba Zoltán 61

62 Ingatlan gazdálkodási ciklusok Az ingatlangazdálkodás ciklusai a gazdasági ciklusokhoz képest eltoltan jelentkeznek. Ingatlangazdálkodási ciklusok: 1. Túlkínálat (overbuilding), a keresletek csökkennek, a bérek magasak. 2. Kiigazítás (adjustement) Bérleti díjak csökkennek, jobb a kihasználtság, de kevésbé jövedelmező a piac. 3. Stabilizáció. Az egyensúly helyreáll. 4. Fejlesztések (development). A javuló kereslet és a befektetési kedv élénkülése új kapacitásokat hoz létre. Csorba Zoltán 62

63 Vagyongazdálkodási feladatok Portfolió-gazdálkodás (Portfolió management). Vagyoncsoport- gazdálkodás (asset management) Ingatlan gazdálkodás (property management) Létesítmény gazdálkodás (facility management) Pénzügyi kezelés (financial management) Fizikai kezelés (site management) Bérlet, lízing (lease and tenant management) A vagyongazdálkodás célja minimális ráfordítással maximális profit elérése. Csorba Zoltán 63

64 Portfolió gazdálkodás Vagyoncsoport gazdálkodás (Asset management) Ingatlanok Kötvények Részvények Ingatlangazdálkodás (Property management) Fizikai kezelés Pénzügyi kezelés Létesítmény gazdálkodás Bérbeadás Csorba Zoltán 64

65 Fizikai kezelés A vagyon értéke, az értékelés szempontjai, módszerei. Az érték csökkenése, amortizálódása: Fizikai avulás, Erkölcsi avulás, A fizikai kezelés a fizikai avulás megakadályozására irányul, módszere a felújítás, korszerűsítés. Tőkebevonással történő felújítás: Azonnali, egyösszegű, Fokozatos Vagyonfelélés: az értékőrző tevékenység hiánya. Csorba Zoltán 65

66 Létesítmény gazdálkodás Célja az épület erkölcsi avulásának megakadályozása, a hasznosítás érdekében az adott célra optimálisan hasznosítható fizikai feltételek kialakítása. Építészeti, Termelésszervezői, technológiai Műszaki, Viselkedéstudományi Ismeretek felhasználásával és alkalmazásával. A létesítmény gazdálkodás a használó szempontjaiból indul ki, ezért sokan idesorolják a bérbeadás feladatait is. Csorba Zoltán 66

67 Irodalom The Encyclopedia of Housing. Willem van Vliet, editor. Sage Publications, Cséfalvay Zoltán: Globalizáció , Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp Ashworth,G.J. - Voogd,H.: A város értékesítése. Marketingszemlélet a közösségi célú várostervezésben. KJK. Budapest, 1997 KSH Csorba Zoltán 67

68 Irodalom KSH 2004 évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről, évi CXXXIII. Törvény a társasházakról, évi CXIII. Törvény a lakástakarékpénztárakról Ingatlanpiac és lakáspolitika Magyarországon és Svájcban. Szerk. Balázs János, Blaise Galland, Hajnal István. Aula kiadó kft BKE Bp. Önkormányzati Lakásgazdálkodási Stratégiák. (Vargha Aurélné, K+ F alapítvány) Bp Csorba Zoltán 68