Szabadság és Reform Intézet

Átírás

1 Felsőoktatási PPP-k Szabadság és Reform Intézet Befektetés vagy Kifektetés? A magyar felsőoktatás jövője c. konferencia

2 Téves eszmék a felsőoktatásban 1. Túl sok a diplomás. 2. A tömeges felsőoktatás szükségképpen a minőség hanyatlásával jár. 3. Az államnak azt a képzést kell támogatnia, amit a piac megfizet / amit a piac nem fizet meg. 4. A hallgatói létszám alapú finanszírozás rossz ösztönzőket gerjeszt. 5. Spórolni kell a felsőoktatáson: az állami pénzt magánpénzzel kell helyettesíteni. 6. Az állami források csökkentése racionálisabb gazdálkodásra ösztönöz.

3 A felsőoktatásban a PPP-s fejlesztések nagy része fölösleges volt.

4 A PPP szerződéseket jelentősen túlárazták.

5 A PPP-lufi miatt nincs pénz most másra.

6 Az állam segítséget nyújt a felsőoktatást azzal, hogy kiváltja a PPP-k egy részét.

7 Számok Mennyi oktatási négyzetméter jutott egy hallgatóra ben és 2010-ben? 42 nm és 16 nm Mennyi volt az átlagos bruttó négyzetméterár a felsőoktatási PPP-kben? 239 ezer Ft Mennyi az összes felsőoktatási PPP beruházás értéke nagyságrendileg (jelenértéken az összes ingatlanfejlesztés)? 120 Md Ft Mennyi az éves PPP díj? 21 Md Ft Mennyit fizetett a magyar állam a PPP-k előtt évente felújításra és fejlesztésre a felsőoktatásban? 11 Md Ft

8 Magyarországi felsőoktatási beruházások ( ) A beruházott összegek megoszlása forrásuk szerint PPP EU alapok Kormány folyamatban leállítva Forrás: Magyar Bálint, Pénzügykutató Rt.

9 Az én megoldásom: A felsőoktatásban a PPP-s fejlesztések nagy része fölösleges volt. A PPP-lufi miatt nincs pénz most másra. Az állam segítséget nyújt a felsőoktatást azzal, hogy kiváltja a PPP-k egy részét. A PPP szerződéseket jelentősen túlárazták.

10 A túlárazás egyáltalán nem triviális, mert az intézmények széleskörű gazdasági jogosítványokkal rendelkeztek; nyílt pályázatokat írtak ki és széleskörű volt a verseny a finanszírozásnál és az építésnél/üzemeltetésnél egyaránt; a négyzetméterárak viszonylag alacsonyak; az állam által fizetett éves PPP díj (kb. 10,5 Md Ft) nominális értéken nagyjából ugyanannyi, mint amennyit az állam korábban fejlesztésekre és felújításokra fordított.

11 Esettanulmány: Budapesti Corvinus Egyetem, C épület 2007 Oktatási infrastruktúra: 22,896 m 2 29 M EUR (7,25 Md HUF)

12 A konstrukció: operatív lízing A magánberuházó nagyrészt hitelből megépít egy épületet egy állami tulajdonban lévő telken. Az egyetem 20 éven keresztül bérli az épület egy részét meghatározott díj ellenében. A bérleti díj 50%-át közvetlenül az állam finanszírozza. A magánberuházó végzi az épület üzemeltetését, karbantartását és felújítását.

13 Résztvevők Eurohypo Bank Hitelnyújtó Wallis Ingatlan Rt. (Wingprojekt 6) Magánberuházó BCE Egyetem Magyar Állam Fenntartó

14 Dátumok 2004 Közbeszerzési eljárás kiírása 2005 Eredményhirdetés, Hitelfelvétel, Engedélyek 2007 Épület átadása, Bérlet kezdete 2027 Bérlet lejárata előkészítés építkezés bérlet

15 Telek Magyar Állam Tulajdonos BCE Vagyonkezelő Wingprojekt 6 Földhasználó

16 Hitel Euro alapú (2005-ben: Ft/ ) Euro referencia kamathoz kötött A devizaárfolyam-kockázatot és a referencia kamat megváltozásának kockázatát a magánberuházó áthárítja az egyetemre/államra. A bérleti díj forintban fizetendő, de évente kiigazítják.

17 Bérleti díj Létesítés finanszírozási költségei Működtetés, üzemeltetés Közüzemi költségek Felújítás, karbantartás, eszközpótlás 2008-ban bruttó ~1,2 Md HUF Korrekciós tényezők: monitoring rendszer szolgáltatási árindex közüzemi díjak euro-árfolyam, referenciakamat ÁFA változás stb ban bruttó ~ 1,5 Md HUF

18 Kockázatok Tervezési és építési kockázat MAGÁNBEFEKTETŐ Ki a felelős a beruházás megtervezéséért? A szerződés elsősorban a szolgáltatás mennyiségét, minőségét rögzíti, vagy részletesen szabályozza a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközök jellemzőit (méretét, külső megjelenését, technikai színvonalát) is? Az állam vagy a PPP-vállalkozó viseli-e a beruházás során felmerülő (pl. költségnövekedési, hibás tervezésből/kivitelezésből adódó, finanszírozási) kockázatokat? Rendelkezésre állási kockázat MAGÁNBEFEKTETŐ??? Az állam vagy a PPP-vállalkozó viseli-e a működtetés során (pl. meghibásodásból, a működtetés hiányosságaiból, vagy a természeti csapás következtében) fellépő kockázatokat? Milyen szankciók lépnek életbe, ha a vállalkozó időlegesen nem tudja biztosítani az eszközök rendelkezésre állását a szerződés által rögzített színvonalon? Előfordulhat-e olyan eset, hogy az államnak hozzá kell járulni az eszközök fenntartásának finanszírozásához? Melyik fél felel az eszközök karbantartásáért és a biztosításáért? Milyen szankciókat alkalmaz a tárca, ha a nyújtott szolgáltatás színvonala nem megfelelő? Ki viseli annak kockázatát, ha a működtetés költségei váratlanul megnövekednek? Keresleti kockázat EGYETEM/ÁLLAM Ki viseli a keresleti kockázatot? Kaphat-e a magánpartner kompenzációt, ha a kereslet a vártnál, illetve a szerződésben rögzítettnél alacsonyabban alakul? Ki viseli a vártnál, illetve a szerződésben rögzítettnél magasabb kereslet miatt bekövetkező költségeket? Felhasználhatja-e a vállalkozó a létrehozott eszközöket arra, hogy harmadik félnek üzletszerű tevékenységként szolgáltatásokat nyújtson?

19 Ami igazán sokkoló: Az épület a bérlet ideje alatt mindvégig a Magánberuházó tulajdonában marad SŐT AZUTÁN IS! Pedig a bérleti díjban kifizetjük az épület beruházási költsége mellett a folyamatos karbantartást (amortizációt) is: a Bérlemény átadás-átvétele időpontjában meglévő műszaki tartalmának és színvonalának csökkenése nélkül BSZSZ Mi lesz 2027 után? folytatódó bérleti jogviszony esetében a továbbhasználat és szolgáltatás igénybevétel feltételei tekintetében a jelen szerződésben foglalt feltételrendszer, az ellenértékre vonatkozóan a könyv szerinti érték az irányadó.

20 Ez a PPP szerződés csak akkor lehetne korrekt, ha az épület maradványértéke 2027-ben nulla lenne. VAGY az épületet a futamidő végén az egyetem tulajdonába kerülne.

21 Hogyan értékeljük a PPP-k hatását? Pénzáramlások FLOW Fejlesztés költségvetésből PPP állam PPP egyetem évek Épületek összértéke STOCK A évek

22 Hogyan értékeljük a PPP-k hatását? Pénzáramlások FLOW Fejlesztés költségvetésből PPP állam PPP egyetem évek Épületek összértéke STOCK B évek

23 Hogyan értékeljük a PPP-k hatását? Pénzáramlások FLOW Fejlesztés költségvetésből PPP állam PPP egyetem évek Épületek összértéke STOCK C évek

24 Összefoglalás A BCE C épületének PPP-je aránytalanul túlárazott lehet legalább két okból: 1. A kockázatok nagyobb részét az egyetem/állam viseli. 2. A maradványértéket nem megfelelően kezelik.

25 És még semmit nem beszéltünk arról, hogy - mekkora volt a beruházási költség; - mekkora a működtetési költség; - mekkora elvárt hozammal számoltak stb.

26 Köszönöm a figyelmet!