A rendelet hatálya Általános rendelkezések

Átírás

1 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 13/1997. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1 a tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, lakóépületek (a továbbiakban: lakások) és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) elidegenítésére a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és a hozzájuk tartozó helyiségekre terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tételes felsorolását e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (3) Az önkormányzat a lakások szolgálati jellege miatt alapelvként rögzíti, hogy az esetleges elidegenítés nem veszélyeztetheti intézményei hosszú távú szakember-ellátottságát. 2. A Tolna Megyei Önkormányzat 42/1997. (IV. 24.) sz. határozata 1-3. pontjaiban meghatározott alapelveknek megfelelően nem idegeníthetők el: a) az önkormányzati hivatal, valamint intézményei épületében kialakított lakások és helyiségek, b) azok a lakások és helyiségek, amelyek az önkormányzati hivatal, illetve intézményei területén az intézménnyel egy helyrajzi számon helyezkednek el, abban az esetben sem idegeníthetők el, ha önálló ingatlanként történő megosztásukra az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint lehetőség van. Elővásárlási jog 3. (1) A Közgyűlés által elidegenítésre kijelölt lakásra és helyiségekre elővásárlási jog illeti: a) bérlőt, 1 2 A 14/2003. (X. 28.) Tolna m. ör. 11. (2) bekezdése szerinti rendelet-megjelölés Módosította: 7/1998. (II. 26.) Tolna m. ör., 5/2000. (III. 17.) AB határozat

2 2. oldal b) bérlőtársakat egyenlő arányban, c) az a)-b) pontban foglaltak hozzájárulásával az egyenes ági rokont, valamint az örökbefogadott gyermeket. (2) Az elidegenítés szándékát az elővásárlásra jogosultakkal közölni kell. A jogosultaknak az előírt határidőn belül nemleges esetben is írásban kell nyilatkozniuk. 4. Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül, és sem önmaga, sem a vele együttlakó egyenes ági leszármazottja az elővásárlási jogával nem él, lakásának elidegenítésére csak elhunytát követően kerülhet sor. 3 A lakás, helyiség vételárának megállapítása 5. 4 A fizetendő vételár megállapítása 6. (1) Az elidegenítésre kijelölt lakások vételára: a) elővásárlási joggal rendelkező bérlő esetében a beköltözhető forgalmi érték 80%-a, b) elővásárlási joggal nem rendelkező harmadik személy esetében a beköltözhető forgalmi érték 100%-a, c) helyiség esetében a beköltözhető forgalmi érték 100%-a, tekintet nélkül arra, hogy rendelkezik-e elővásárlási joggal. (2) (3) 5 6 Fizetési feltételek 7. (1) Az elővásárlási jog jogosultját (3. (1) bek.) kérelmére legalább 25 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg, ebben az esetben a jogosultnak a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10%-át egy összegben, A 4. második és harmadik mondatait hatályon kívül helyezte a 7/1998. (II. 26.) Tolna m. ör. 1. -a (1998. február 26- Az 5. -t megsemmisítette az 5/2000. (III. 17.) AB határozat (2000. március 17-ével) A 6. (2) bekezdését megsemmisítette az 5/2000. (III. 17.) AB határozat (2000. március 17-ével) A 6. (3) bekezdését megsemmisítette az 5/2000. (III. 17.) AB határozat (2000. március 17-ével)

3 3. oldal készpénzben kell megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékra 10% kamatot kell fizetni. (2) Amennyiben a jogosult a teljes vételárat készpénzben a szerződéskötéskor kifizeti, 40 % árengedmény illeti meg. (3) Ha a vevő a vételárhátralékot 25 évnél rövidebb idő alatt fizeti meg, a fennálló vételárhátralék: a) 35 százalékát nem kell megfizetnie, ha a vételárhátralék teljes összegét a szerződés megkötésétől számított egy éven belül megfizeti, b) 30 százalékát nem kell megfizetnie, ha a vételárhátralék teljes összegét a szerződés megkötésétől számított két éven belül megfizeti, c) 25 százalékát nem kell megfizetnie, ha a vételárhátralék teljes összegét a szerződés megkötését követő három éven belül megfizeti, d) három éven túl a hátralék teljes összegének kifizetésekor 10 százalék fizetési kedvezmény adható. (4) A törlesztő részletek minden hónap 10. napján válnak esedékessé. Fizetésük elmulasztása esetén a be nem fizetett részlet után a Ptk a alapján késedelmi kamatot kell fizetni. (5) A jogosult által részletfizetés mellett megvásárolt lakásra a részletfizetés időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni és az ingatlan-nyilvántartásba a Tolna Megyei Önkormányzat javára bejegyeztetni. (6) Ha az előző bekezdésben foglalt tilalom fennállása alatt a megvásárolt lakás tulajdonosa a lakás tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli, ahhoz csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a még fennálló tartozást egy összegben, a kamattal növelten megfizeti. (7) Azok a bérleti jogviszonnyal nem rendelkező harmadik személyek, akiket e rendelet alapján elővásárlási jog nem illet meg, a lakást a lakott forgalmi érték 100%-ának egyösszegű megfizetése esetén vásárolhatják meg. Ebben az esetben árengedmény, illetve részletfizetési kedvezmény nem adható. A lakottsággal kapcsolatos értékcsökkentés mértékét szakértő állapítja meg. 7 Az értékesítési eljárás szabályai Az értékesítés bonyolítása 8. (1) A Közgyűlés e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével kijelöli az értékesíthető lakások és hozzá tartozó helyiségek (garázs, stb.) körét. (2) A hivatal értesíti az elővásárlásra jogosultakat. Elővásárlási jog esetén az ajánlati kötöttség időtartama 1 év. 7

4 4. oldal (3) Az ajánlatnak tartalmaznia kell: - a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait, - a lakás általános jellemzőit, - a lakás forgalmi értékét, vételárát, - a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét, - a részletfizetés időtartamát és a kamat mértékét, - a vételárengedmény feltételeit és mértékét, - az ajánlati kötöttség időtartamát. (4) Az illetékes szakbizottságok véleményének ismeretében értékhatártól függetlenül a Közgyűlés dönt az elidegenítésről. 8 (5) Az adásvételi szerződés aláírására a Közgyűlés elnöke jogosult. 9 (6) Az első adásvételi szerződés megkötése előtt a több lakásos épületet társasházzá kell alakítani. 10 (7) A Hivatal illetve megbízottja elkészíti a műszaki dokumentációkat, a társasházi alapító okiratot, az esetleges műszaki megosztásokat. Aláírásra elkészíti a társasház földhivatali bejegyzéséhez szükséges okmányokat. 11 Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása 9. (1) Az értékesítésből befolyt vételárat az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell elhelyezni. (2) A vételár csak az önkormányzat tulajdonában lévő lakások (lakásrészek) és helyiségek felújítására, korszerűsítésére, vagy új lakások építésére használható fel. Átmeneti és záró rendelkezések 10. (1) Az értékesítésre kijelölt, illetve vételi szándék bejelentése alapján értékesítésre előkészített lakásban, helyiségben csak azonnali beavatkozást igénylő munka végezhető

5 5. oldal (2) Az adásvételi szerződés csak akkor köthető meg, ha a bérlőnek a vétel tárgyára semminemű köztartozása, közüzemi díj és üzemeltetési költséghátraléka nem áll fenn. (3) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a felek a szerződés megtámadásának a jogáról nem mondhatnak le, illetve a megtámadás jogát nem zárhatják ki. (4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadóak. E rendelet január 1-jén lép hatályba. 11. Bach József a Közgyűlés elnöke dr. Farkas László megyei főjegyző