5/1994. (III.31.) Kgy. számú rendelete. (egységes szerkezetben)

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 11/1996. (VII.12.) Kgy. sz., 17/1999. (VII.9.) Kgy. sz., 5/2001. (III. 9.) Kgy. sz., a 6/2004. (IV.30.) a 17/2004. (X.1.) és a 7/2006. (III.31.) rendeletével 1 módosított 5/1994. (III.31.) Kgy. számú rendelete (egységes szerkezetben) a megyei önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 54. (1) és (3) bekezdésében, 58. (2)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja: 2 I. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya azokra a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki, amelyek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kizárólagos tulajdonában vannak Nem áll fenn vételi jog a megyei önkormányzat tulajdonában lévő, alapfeladat ellátását biztosító olyan lakásra, amely lakás szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősül. 3. Nem idegeníthetők el azok a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, amelyek valamely intézmény zárt területén vannak, s attól műszakilag és az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvileg) nem különíthetők el. 1 A (III.31.) rendelet által módosított szöveg dőlt betűvel szedve. A rendelet kihírdetése napján március 31-én lép hatályba. 2 A rendelet bevezető részét a 6/2004. (IV.30.) rendelet 38. -a módosította. 3 Az 1. -t a 11/1996. (VII.12.) sz. rendelet 1. -a módosította

2 2 4. (1) Lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről a Megyei Közgyűlés dönt. (2) Az elidegenítésre vonatkozó döntés meghozatalára a Megyei Önkormányzati Hivatal indokolt előterjesztése alapján kerül sor. 4 (3) Az elidegenítésre történő kijelölés, az elidegenítés előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a B-A-Z Megyei Önkormányzat Hivatala 5 végzi el (továbbiakban: elidegenítéssel megbízott szerv). (4) Az adás-vételi szerződések aláírására a Megyei Közgyűlés Elnöke jogosult. II. Lakások elidegenítésének részletes szabályai 5. (1) Az elidegenítésre kerülő lakás megvásárlására a jogszerűen bentlakók jogosultak a következő sorrend szerint: a.) a bérlő b.) a bérlőtársak egyenlő arányban c.) a társbérlő, az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában d.) az a.)-c.) pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokona, valamint örökbefogadott gyermeke e.) 6 (2) Az elidegenítésre kijelölt lakást vételre elsőként az elővásárlási jog jogosultjai részére kell felajánlani. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: a.) az ingatlan legfontosabb ingatlannyilvántartási és más jellemző adatait (pl. címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfort fokozata, stb.) b.) az épület, a lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, c.) a lakás forgalmi értékét, vételárát, a kialakításánál figyelembe vett tényezőket, d.) fizetési feltételeket. 4 A 4. (2) bekezdést a 11/1996. (VII.12.) sz. rendelet 2.. (1) bekezdése módosította 5 A 4. (3) bekezdést a 11/1996. (VII.12.) sz. rendelet 2. (2) bekezdése módosította 6 Az 5. (1)bekezdésének e.) pontját a 6/2004. (IV.30.) rendelet 41. -a hatályon kívül helyezte.

3 3 (3) Az elidegenítéssel megbízott szerv köteles felhívni az elővásárlási jog jogosultjának figyelmét arra, hogy a kiküldött ajánlat kézhezvételétől számított 30 7 napon belül nyilatkozzék a lakás megvásárlására vonatkozóan. 6. (1) A lakás forgalmi értékét két ingatlanforgalmi szakértővel, értékbecslővel kell felértékeltetni és a forgalmi értéket a két értékbecslés számtani átlaga alapján kell megállapítani. 8 (2) A forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlőnek január l. után a lakásra igazoltan fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével. (3) A lakás vételára a lakottság tényének figyelembevételével a forgalmi érték 60 %-a. 7. A vételár megfizetésére irányadó szabályok: (1) Az adásvételi szerződés megkötésekor, amennyiben a jogosult kéri, a megállapított vételár legfeljebb 20 %-ának egyösszegben való megfizetése köthető ki, amit a Megyei Önkormányzat számlájára kell befizetni. 9 (2) A vételár hátralékot a vevőnek 15 év alatt kell kiegyenlíteni, havonta fizetendő egyenlő részletekben. 10 (3) Részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevőnek a fennmaradó vételárhátralékra a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) (1) bek. által meghatározott mértékű kamatot kell fizetni. A törlesztőrészlet késedelmes fizetése esetén a Ptk (1) bek. által meghatározott kamaton felül a (2) bek.-ben meghatározott kamattal növelt összeget kell megfizetni.három havi törlesztőrészlet befizetésének elmulasztása esetén a vevő elveszíti a részletfizetés lehetőségét, s az egész vételárhátralék megfizetése egyösszegben esedékessé válik. 11 (4) Amennyiben a vevő a vételárat szerződéskötéskor egyösszegben megfizeti, a teljes vételárból 30 % kedvezmény illeti meg. (5) A vételár hátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevő részére a még fennálló tartozásból 30 % engedményt kell adni. 7 Az 5. 3) bekezdést a 11/1996. (VII.12.) sz. rendelet 3. -a módosította 8 A 6. (1) bekezdést a 17/2004. (X.1.) rendelet 2. -a módosította. 9 A 7. (1) bekezdését a 7/2006. (III.31.) rendelet 8. -a módosította. 10 A 7. (2) bekezdését a 7/2006. (III.31.) rendelet 8. -a módosította. 11 A 7. (3) bekezdést a 11/1996. (VII.12.) sz. rendelet 4. -a módosította

4 4 (6) A vételár részletfizetéssel történő megfizetése esetén a kamatmentesség biztosítását a Megyei Közgyűlés Elnökétől írásban lehet kérni. 12 (7) A Megyei Közgyűlés Elnöke kamatmentességet abban az esetben engedélyezhet, ha lakást olyan személy vásárolja meg, akinek családjában: a.) az együttlakó közeli hozzátartozók egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az adott év január 1-jén érvényes saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b.) az együttlakó közeli hozzátartozók tulajdonában, haszonélvezetében, önkormányzati bérletében nincs másik lakás (1) Amennyiben az elidegenítés részletfizetésre történt, a vételár hátralék és járulékai erejéig a földhivtali ingatlannyilvántartásba az önkormányzat javára jelzálogjogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. (2) Az ingatlan további megterheléséhez a Megyei Közgyűlés Elnöke - az önkormányzat érdekeit figyelembe véve - járulhat hozzá. (3) Az értékesített jelzálogjoggal és a jelzálogjog fennállásáig tartó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanok ingyenes vagy visszterhes átruházása csak a vételár hátralék egyösszegben történő kiegyenlítése esetén engedélyezhető. 9. (1) Üres állapotban lévő lakások értékesítése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 12/1997. (XI. 14.) Kgy. sz. rendelet 5. számú mellékletének megfelelően versenytárgyalás útján történik. (2) 14 III. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések 10. (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén a helyiséget a bérlő (bérlőtárs) részére vételre kell felajánlani (elővásárlási jog). Az ajánlatnak tartalmaznia kell: 12 A 7. -t (6) bekezdéssel a 6/2004. (IV.30.) rendelet 39. -a egészítette ki. 13 A 7. -t (7) bekezdéssel a 6/2004. (IV.30.) rendelet 39. -a egészítette ki. 14 A 9. (2)bekezdését a 6/2004. (IV.30.) rendelet 41. -a hatályon kívül helyezte.

5 5 a.) a helyiség fontosabb adatait (címe, alapterülete, közművesítettsége, műszaki állapota) b.) a helyiség forgalmi értékét, vételárát, a kialakításuknál figyelembe vett tényezőket. c.) a fizetési feltételeket. 11. A helyiség vételára a tényleges forgalmi érték, amelynek 50 %-át a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A helyiség forgalmi értékét két ingatlanforgalmi szakértővel, értékbecslővel kell felértékeltetni és a forgalmi értéket a két értékbecslés számtani átlaga alapján kell megállapítani A fennmaradó vételárhátralékra - a vevő írásbeli kérelmére - legfeljebb 2 év időtartamra részletfizetési kedvezmény adható. A vételár hátralékot havonta egyenlő részletekben kell megfizetni a Ptk (1) bek.-ben meghatározott mértékű kamattal növelten. A törlesztőrészlet késedelmes fizetése esetén a Ptk (1) bek. által meghatározott kamaton felül a (2) bek.-ben meghatározott kamattal növelt összeget kell megfizetni. Háromhavi törlesztőrészlet befizetésének elmulasztása esetén a vevő elveszíti a részletfizetés lehetőségét, s az egész vételárhátralék egyösszegben esedékessé váltik Részletfizetés esetén a vételár hátralék és járulékai erejéig a földhivatali ingatlannyilvántartásba az önkormányzat javára jelzálogjogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. 14. Az ingatlan további megterheléséhez a Megyei Közgyűlés Elnöke - az önkormányzat érdekeit figyelembe véve - járulhat hozzá. 15. Az értékesített, jelzálogjoggal és a jelzálogjog fennállásáig tartó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanok ingyenes vagy visszterhes átruházása csak a vételár hátralék egyösszegben történő kiegyenlítése után lehetséges. 16. (1) Üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 12/1997. (XI. 14.) Kgy. sz. rendelet 5. számú mellékletének megfelelően versenytárgyalás útján történik. (2) A helyiséget annak kell elidegeníteni, aki a vételár kiegyenlítésére a legkedvezőbb ajánlatot teszi. A kikiáltási ár a forgalmi érték. 15 A 11. -t a 17/2004. (X.1.) rendelet 3. -a módosította. 16 A 12. -t a 11/1996. (VII.12.) sz. rendelet 5. -a módosította

6 6 IV. Vegyes rendelkezések 17. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetéséről a helyben szokásos módon a főjegyző gondoskodik. 18. A rendeletben nem részletezett kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/1997. (XI.14.) Kgy. számú rendelet az irányadó. 17 K.m.f. Veresné dr. Jakab Zsuzsanna s.k. főjegyző Szabó György s.k. közgyűlés elnöke A kiadmány hiteléül: 17 A 18. -t a 6/2004. (IV.30.) rendelet 40. -a módosította.