I. RÉSZ. A rendelet hatálya 1.

Átírás

1 Kazincbarcika Város Önkormányzatának 27/2004. (IX. 03.) sz. rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésének feltételeiről, valamint az elidegenítésből származó bevételek felhasználásának szabályairól Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Kt.) a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított évi LXV törvény 16. /1/ bekezdésében, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 54. -a és a 62/B. /2/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Kazincbarcika Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésének feltételeiről, valamint az elidegenítésből származó bevételek felhasználásának szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: I. RÉSZ A rendelet hatálya 1. /1/ A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra (továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség). 1 /2/ A lakásokra és helyiségekre az Ltv. 91/A. -ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni. Az elidegenítést végző meghatározása 2 2. /1/ Az Önkormányzat tulajdonát képező lakások és helyiségek elidegenítéséről az elidegenítés lebonyolításával megbízott gazdasági társaság javaslatára, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselőtestület dönt. /2/ A lakások és helyiségek elidegenítésének lebonyolítását és az azzal kapcsolatos feladatokat a tulajdonos Önkormányzat nevében az azzal megbízott gazdasági társaság látja el. 1 Az 1. /2/ bekezdését a 24/2007. (V. 25.) sz. Ör. módosította. 2 A 2. -t az 55/2012. (XII.20) sz. Ör. módosította

2 2 II. RÉSZA LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE A lakások elidegenítésének jogcímei /1/ Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat: 1 a.) a LTV. 49. /1/ bekezdésében megnevezett vásárlásra jogosult, b.) lakottan harmadik személy részére, c.) üres állapotban (nyilvános versenytárgyalás útján), 2 d.) lehet elidegeníteni. 3 /2/ 4 /3/ 3. A lakás bérlő részére történő elidegenítése 5 4. /1/ Azokat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakásokat, amelyeket a tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület elidegenítésre kijelölt, a harmadik személy részére történő elidegenítés előtt a 3.. /1/ bekezdés a./ pontjában meghatározott vásárlásra jogosultak részére kell megvételre felajánlani. /2/ Amennyiben az /1/ bekezdésben megjelölt vásárlásra jogosult az előírt fizetési feltételek szerint a vételre felajánlott lakást nem vásárolja meg, úgy az 5. -ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. 6 /3/ Nem lehet elidegeníteni az állami támogatással megvalósult önkormányzati bérlakásokat, azaz az Egressy Béni út , Egressy Béni tér 1-3. szám alatti, és a Hámán Kató út 6-8., szám alatti tetőtéri lakásokat, a Tompa Mihály út 2/A. szám alatti nyugdíjasházban lévő lakásokat, a Bercsényi út 14. szám alatti garzonházban lévő lakásokat. 1 A 3. /1/ bekezdés a) pontjának szövegét a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör. módosította. 2 A 3. /1/ bekezdés d) pontját hatályon kívül helyezte a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör. 3 A 3. /2/ bekezdését hatályon kívül helyezte az 55/2012. (XII.20.) sz. Ör. 4 A 3. /3/ bekezdés szövegét hatályon kívül helyezte a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör. 5 A 4. szövegét a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör. módosította. 6 A 4. -t /3/ bekezdéssel kiegészítette az 55/2012. (XII.20.) sz. Ör.

3 3 A lakás harmadik személy részére történő elidegenítése 5. 1 /1/ Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. /2/ Ha a 4. /1/ bekezdésében megjelölt bérlő a részére vételre felajánlott lakást nem vásárolja meg és a lakás megvásárlására harmadik személy tesz ajánlatot, a harmadik személy által felajánlott vételárat a bérlővel közölni kell. /3/ A bérlőt 30 napos határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy a harmadik személy által felajánlott vételárral, és a harmadik személyre irányadó fizetési feltételekkel a lakást megvásárolja-e. /4/ Harmadik személy részére a lakást csak akkor lehet elidegeníteni, ha a bérlő (bérlőtárs) a vételre történő felajánlás alapján: a.) a lakást nem vásárolja meg és b.) a harmadik személy által felajánlott vételáron sem él vásárlási jogával. 2 /5/ / Ha a lakás bérlője nem részesül nyugellátásban, a lakást harmadik személynek csak akkor lehet eladni, ha a bérlő a részére vételre felajánlott lakást a 11. /1/-/2/ bekezdésében meghatározott vételáron nem vásárolja meg. 3 /6/ Ha a lakást a 4. /l/ bekezdésben megnevezett bérlő nem vásárolja meg és a lakás lakottan történő elidegenítésének feltételei fennállnak, az elidegenítés nyilvános versenytárgyalás (licit) útján történik. Az induló licit mértéke nem lehet kevesebb, mint a forgalmi érték 80 %-a. Üres állapotban történő értékesítés 6. /1/ Az értékesítésre kijelölt üres lakásokat nyilvános versenytárgyalás útján (licit) kell értékesíteni. /2/ A lakás üres állapotban történő értékesítése esetén a licit induló összege, a lakásra megállapított forgalmi érték. 1 Az 5. /1/ bekezdését a 21/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. 2 Az 5. /5/ bekezdését az 5/2012. (XII.20.) sz. Ör. módosította 3 Az 5. /6/ bekezdését a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör. módosította.

4 4 /3/ Az elidegenítéssel megbízott gazdasági társaság javaslatára az üres lakást akkor is értékesíteni lehet, ha: a.) a lakás jelenlegi állapotában nem bérbeadható, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, és b.) a lakás műszaki állapota miatt szükséges felújítása gazdaságtalan A vételre történő felajánlás tartalma 8. /1/ A vételre való felajánlásnak tartalmaznia kell: a.) a lakás címét, ingatlan nyilvántartási adatait, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, b.) az épület, lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, c.) a lakás forgalmi értékét, d.) a lakás vételárát, e.) a vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit, f.) a lakás megvételének szándékáról adandó válasz határidejét (továbbiakban: ajánlati kötöttség). 2 /2/ Az ajánlati kötöttség határideje a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított hatvanadik nap. A lakás vételára A forgalmi érték megállapítása 9. A lakás forgalmi értékének megállapítása forgalmi értékbecslés (továbbiakban: értékbecslés) alapján történik. Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat kell tartalmaznia a városban az értékbecslés készítését megelőző egy éven belül, legalább két - magánforgalomban adásvétel útján elidegenített - hasonló adottságú lakás vételáráról. A vételár alapja 10. A forgalmi érték képezi a vételár alapját akkor, ha a lakást üresen bárki, vagy lakottan kívülálló harmadik személy vásárolja meg. 1 A 7. -t hatályon kívül helyezte a 35/2004. (X. 29.) sz. Ör. 2 A 8. /2/ bekezdését az 55/2012. (XII.20.) sz. Ör. módosította

5 5 A vételár mértéke /1/ Ha a szociális alapon bérbeadott lakást a bentlakó bérlő vásárolja meg, a lakás vételára a lakás forgalmi értékének 60 %-a. 34 /2/ Ha a nem szociális alapon bérbeadott lakást a bentlakó bérlő vásárolja meg, a lakás vételára a lakás forgalmi értéke. A vételárat az adásvételi szerződés megkötése napját követő 60 napon belül egyösszegben készpénzben, vagy a R 12. /6/ bekezdésében meghatározott részletfizetési kedvezménnyel lehet megfizetni. /3/A lakás forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek a lakásra igazoltan fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével. 5 /4/ Ha az elővásárlási joggal nem érintett lakás a R 3. (1) bekezdés c.) pontjában meghatározott módon kívülállónak kerül értékesítésre, a lakás vételára nem lehet kevesebb, mint annak forgalmi értéke. Fizetési feltételek /1/ Ha a lakást a 3. /1/ bekezdés a./ pontjában megnevezett vásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételárat egyösszegben, vagy 25 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti ki. 7 /2 A vételárnak a szerződés megkötésekor egyösszegben, készpénzben történő megfizetése esetén a vevőt a vételárból a vételár 20 %-ának megfelelő összegű árengedmény illeti meg. 1 A 11. -t módosította a 30/2011. (IX.23.) sz. Ör. 2 A 11. /1/ bekezdését az 55/2012. (XII.20.) sz. Ör. módosította 3 A 11. /2/ bekezdését a 33/2012. (VIII.31.) sz. Ör. módosította 4 A 11. /2/ bekezdését az 55/2012. (XII.20.) sz. Ör. módosította 5 A 11. /4/ bekezdését a 33/2012. (VIII.31.) sz. Ör. módosította 6 A 12. /1/ bekezdését a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör. módosította. 7 A 12. /2/ bekezdését az 55/2012. (XII. 20.) sz. Ör. módosította.

6 6 1 /3/ Ha a lakást az /1/ bekezdésben megnevezett vásárlásra jogosult részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, a szerződés megkötésekor kérelmére a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb 10 %-ának egy összegben való megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. 2 /4/ A R 3. /1/ bekezdés c.) pontja szerint üres állapotban nyilvános versenytárgyalás útján értékesített lakás vevője a vételárat egyösszegben készpénzzel, vagy részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg. a.) Az egyösszegben történő fizetés esetén a vételárat az adásvételi szerződés megkötését követ 60 napon belül készpénzben kell megfizetni. b.) Ha a lakást a vevő részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, az első vételárrészlet nem lehet kevesebb, mint a vételár 15 %-a, melyet az adásvételi szerződés megkötését követő 60 napon belül kell készpénzben egyösszegben megfizetni. c.) Az első vételárrészlet megfizetése után fennmaradó hátralékra legfeljebb 10 évi részletfizetési kedvezmény adható. A havonta esedékes részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. A vételhátralékra a kamat mértéke azonos a "R 14. -ában megállapított kamat mértékével. 3 /5/ Amennyiben a vásárlásra jogosult a szerződésben előírtnál rövidebb törlesztési idő alatt vállalja a vételár megfizetését, a vételárhátralékból - 10 éven belüli megfizetésnél - 10 % engedmény illeti meg. 4 /6/ Ha a lakást a R 11.. /2/ bekezdése szerinti jogosult részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, az első vételárrészlet nem lehet kevesebb, mint a vételár 10 %-a, melyet az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben kell készpénzben egyösszegben megfizetni. Az első vételárrészlet megfizetése után fennmaradó hátralékra legfeljebb 20 évi részletfizetési kedvezmény adható. A havonta esedékes részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. A vételhátralékra a kamat mértéke azonos a "R 14. -ában megállapított kamat mértékével. Jövedelmi helyzet alapján biztosított kedvezmény A 12. /3/ bekezdését a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör. módosította. 2 A 12. /4/ bekezdését a 33/2012. (VIII.31.) sz. Ör. módosította 3 A 12. /5/ bekezdését beiktatta és szövegét megállapította a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör. 4 A 12. -t /6/ bekezdéssel kiegészítette az 55/2012. (XII.20.) sz. Ör. 5 A 13. -t hatályon kívül helyezte a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör.

7 7 A kamat A vételárhátrálékra vonatkozóan a kamat mértéke megegyezik az elidegenítés időpontjában hatályban lévő Ptk. szerinti kamat mértékével. 23 /1/ III. RÉSZ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE A helyiségek elidegenítésének szabályai 15. /2/ Az eladásra kijelölt helyiséget az elővásárlásra jogosult bérlőnek (bérlőtársaknak) kell vételre felajánlani. 4 /3/ Az ajánlati kötöttség határideje a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított hatvanadik nap. /4/Ha az eladásra kijelölt helyiség bérlője vételi lehetőségével a felajánlásban megjelölt határidőben nem élt, a helyiség harmadik személy részére nyilvános versenytárgyalás (licit) útján idegeníthető el. /5/Ha az üres helyiség bérbeadására meghirdetett pályázat eredménytelen, a helyiség üres állapotban nyilvános versenytárgyalás (licit) útján idegeníthető el. A helyiség vételára 16. /1/ A helyiség vételárát készpénzben kell megfizetni. /2/ A helyiség vételára - ha azt a bérlő (bérlőtárs) vásárolja meg - a forgalmi érték. /3/ Ha a helyiséget harmadik személy bérleti joggal terhelten vásárolja meg, a vételár nem lehet kevesebb mint a forgalmi érték 80 %-a. /4/ Ha a helyiséget üresen vásárolják meg a vételár nem lehet kevesebb mint a forgalmi érték. 1 A 14. -t módosította a 12/2005. (III. 11.) sz. Ör. 2 A 15 /1/ bekezdését a 28/2010 (XI.19.) sz. Ör módosította 3 A 15. /1/ bekezdését hatályon kívül helyezte az 55/2012. (XII.20.) sz. Ör. 4 A 15. /3/ bekezdését az 55/2012. (XII.20.) sz. Ör módosította

8 8 IV. RÉSZ Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, elidegenítéshez való hozzájárulás 17. /1/ Amennyiben a lakás elidegenítése részletfizetéssel történt, a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. /2/ Az értékesített, jelzálogjoggal és jelzálogjog fennállásáig tartó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanok ingyenes vagy visszterhes átruházása csak a vételárhátralék egyösszegben történő kiegyenlítése esetén engedélyezhető. Nyilvános versenytárgyalás útján történő elidegenítés közös szabályai 18. /1/ Ha a nyilvános versenytárgyalás (továbbiakban: licit) útján történő elidegenítés feltételei fennállnak, a lakást és helyiséget legalább 15 napos határidővel a helyi lapban és a helyben szokásos módon értékesítésre kell meghirdetni. /2/ A nyilvános licittárgyaláson előzetes bejelentés nélkül, természetes és jogi személyek vehetnek részt. /3/ A licittárgyalás előtt a résztvevőknek Ft pályázati biztosítékot kell letétbe helyezni. A pályázati biztosíték a licittárgyalás után visszajár, kivéve annak, aki a licittárgyalást megnyerte és 8 napon belül az adásvételi szerződést nem köti meg, illetve a vételárat 60 napon belül nem fizeti meg. /4/ A licitálás során a licitlépcső a lakások és a helyiségek esetében Ft. /5/ A licitálást eredménytelennek kell nyilvánítani, ha a tárgyaláson csak egy pályázó jelenik meg.

9 9 Közös rendelkezés 19. Ha a lakást a 3. /1/ bekezdés a./ pontjában megnevezett bérlő, vagy a helyiséget az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, az adásvételi szerződés nem köthető meg addig, amíg a lakásra vagy helyiségre lakbér illetve bérleti díjtartozás, távhő -, vízdíjtartozás áll fenn. V. RÉSZ A lakások elidegenítéséből származó bevételek célonkénti felhasználása 20. /1/ Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó /3/ bekezdés szerint csökkentett teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. /2/ Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit az alábbi célok megvalósítására használhatja fel: a.) a tulajdonában lévő lakóépületek (lakóépületrészek) felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére, b.) használt lakás vásárlására, c.) a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, 1 d.) lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel, e.) településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, új lakás építésére, f.) emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására, g.) csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére, h.) a központi költségvetési előirányzat felhasználásával (állami támogatással) történő önkormányzati bérlakásépítések önrészének biztosítására. /3/ A lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja a.) az épület elidegenítésre való előkészítésével, b.) a földrészlet megosztásával, c.) a társasházzá való átalakítással, d.) a forgalmi érték megállapításával, e.) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket. 1 A 20. /2/ bekezdésének d) pontját az 55/2012. (XII.20.) sz. Ör. módosította

10 10 A célok megvalósításához rendelt források /1/ Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeiből a évi költségvetésében lakásvásárlás és építés támogatására (első lakáshoz jutók helyi támogatása) E Ft-ot különített el. /2/ A célok megvalósításához rendelt forrásokat az önkormányzat tárgyévi költségvetésében kell meghatározni. Hatálybalépés 22. /1/ Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 12/1994. (V.27.) sz. rendelet, valamint az azt módosító 19/1994.(VII.29.) sz. Ör., 8/1997.(III.27.) sz. Ör., 28/1999.(XI.26.) sz. Ör, 4/2002.(II.01.) sz. Ör. és a 7/2004.(II. 27.) sz. rendelet, valamint a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról szóló 20/2001.(VII. 13.) sz. rendelet hatályát veszti. /2/ A folyamatban lévő és még el nem bírált ügyekben jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Kazincbarcika, szeptember 03. Veresné dr. Jakab Zsuzsanna sk. címzetes főjegyző Dr. Király Bálint sk. polgármester A kihirdetés napja: szeptember 03. Veresné dr. Jakab Zsuzsanna sk. címzetes főjegyző 1 A 21. /1/ bekezdését a 24/2007. (V. 25.) sz. Ör. módosította.