Orfű Község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/1994. számú önkormányzati rendelete

Átírás

1 Orfű Község Önkormányzata Képviselőtestületének 5/1994. számú önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról Orfű Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, az évi XVII. törvénnyel módosított évi LXXVIII. törvény végrehajtására az e törvény 93. -ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet a rendelet hatálya 1.. (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati tulajdonában lévő minden lakásra és a nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségre. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az évi LXXVIII. törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI ELSŐ RÉSZ A lakásbérlet létrejötte 2.. A lakásbérlet szerződéssel kapcsolatos jogviszonyokban a bérbeadói jogokat a Képviselőtestület gyakorolja. 3.. A Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról. 4.. (1) A megüresedő lakásoknak éves átlagban 50 %-át a szociálisan rászorulók észére kell bérbe adni. (2) Szociálisan rászorulónak kell tekinteni a családot vagy egyedülálló személyt, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú nyugdíjminimum másfélszeresét (egyedülálló esetében a kétszeresét) és a család illetve a magánszemély nem rendelkezik másik lakással vagy számottevő vagyonnal. 35

2 (3) A (2) bekezdésben foglalt jövedelmi értékhatároktól a Képviselőtestület egyedi elbírálás alapján 20 %-al eltérhet. Számottevőnek számító vagyon nagyságát a Képviselőtestület az összes körülményekre tekintettel esetenként bírálja el. 5.. Az évente megüresedő lakások 50 %-át piaci feltételekkel kell bérbe adni. Az így bérbeadandó lakások jegyzékét a Polgármesteri Hivatal nyilvánosan közzéteszi. A bérleti ajánlatok közül a bérbeadó a legkedvezőbbet fogadja el. 6.. A Képviselőtestület határozathat úgy, hogy a megüresedő lakást meghatározott munkakört betöltő személy részére kell bérbe adni. 7.. Az önkormányzati forrásból épülő lakások esetében a Képviselőtestület határozza meg, hogy a lakásokat milyen arányban kell bérbe adni piaci feltételek szerint, szociális jelleggel, illetve meghatározott munkakört betöltő személy/ek/ részére. 8. Lakás nem lakás céljára csak kivételesen, akkor adható bérbe, ha a bérlő a lakásban a lakosság ellátását javító tevékenységet folytat. 9.. Lakásra bérlőtársi szerződés csak házastársak, illetve- legalább ötévi együttlakás esetén közeli hozzátartozó, élettárs közös kérelme alapján köthető. II. Fejezet A felek jogai és kötelezettségei 10.. Azokban az esetekben, melyekben a törvény lehetővé teszi a bérbeadó és a bérlő megállapodását, a bérbeadó jogosult a megállapodás tartalmának a törvény keretei közötti meghatározására A lakást jogcím nélkül használó személy a használat első 6 hónapjában a lakbérnek megfelelő összegű használati díjat, azt követően ennek kétszeresét köteles fizetni A bérlő a bérbeadó engedélyével befogadhatja a lakásba a törvényben foglalt hozzátartozókon túl élettársát és testvérét, ha azok lakással nem rendelkeznek. III. Fejezet A lakásbérlet megszűnése 13.. Ha a lakásbérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján úgy szűnik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy és pénzbeli térítést fizet, a pénzbeli térítés mértéke a) kisebb értékű cserelakás biztosítása esetén a két lakás éves lakbére közötti különbség maximum 10-szerese, b) cserelakás biztosítása nélkül a leadott lakás éves lakbérének maximum 10-szerese lehet. 36

3 14.. Lakásbérleti jog kizárólag másik lakásra cserélhető el 15.. A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy a törvény alapján a bérleti jog folytatására jogosult kivételével másik lakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt A bírósági ítélet révén elhelyezésre jogosult személyt legalább szükséglakás illeti meg. IV. Fejezet Az albérlet 17.. Önkormányzati tulajdonban lévő lakásban albérlet nem létesíthető. V. Fejezet A lakbér mértéke, a külön szolgáltatás díja 18.. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő szociális bérlakások és szolgálati lakások lakbérének mértékét a rendelet 1. szám ú melléklete állapítja meg. (2) A költség alapú önkormányzati bérlakások lakbérének mértékét egyedileg kell megállapítani oly módon, hogy az éves lakbér mértéke a lakás beruházási összköltségének (nem újonnan épített lakás költség lapú önkormányzati bérlakássá nyilvánítása esetén az ingatlanforgalmi szakértő által becsült forgalmi értékének ) 2 %-a legyen. A megállapított lakbér mértékét kétévente felül kell vizsgálni és a KSH. által megállapított inflációnak megfelelően emelni. 19..(1) A lakbér 50 %-áig terjedő lakbértámogatás adható szociális helyzete alapján annak, akinek jövedelme és vagyona nem haladja meg a 4.. (2) bekezdésében foglalt mértéket. (2) A lakbértámogatás mértékét kérelemre a (2) bekezdésben foglalt keretek között a bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan a Képviselőtestület állapítja meg. Három hónapnál nagyobb lakbértartozással rendelkező bérlőnek lakbértámogatás nem adható. (3) A lakbértámogatás összegét a bérlő éves lakbér előírásából le kell vonni és a bérlő a tényleges lakbérnek a lakbértámogatással csökkentett összegét köteles megfizetni. (4) Amennyiben a lakbértámogatásban részesülő bérlőnek három hónapot meghaladó lakbérhátraléka van, a támogatást meg kell szüntetni és a bérlő a megszüntetéstől számított egy éven belül lakbértámogatásban nem részesíthető (1) A közüzemi díjakat (víz, szennyvíz, szemétszállítás, központi antenna) a bérlők közvetlenül a szolgáltatónak fizetik. 37

4 (2) A központi fűtéssel ( PB. gáz) ellátott lakások bérlőik a Polgármesteri Hivatal által kiállított számla alapján a tényleges gázfogyasztás költségét fizetik. MÁSODIK RÉSZ A helyiséggazdálkodás szabályai 21.. A helyiségbérlettel kapcsolatos jogviszonyokban a bérbeadói jogokat a Képviselőtestület gyakorolja A Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről (1) Az üres helyiségek bérbeadása a Képviselőtestület döntésétől függően történhet nyilvános pályáztatással, árveréssel vagy a bérlőnek a Képviselőtestület által történő kijelölésével. (2) A helyiség bérleti díját, illetve licitálás esetén az induló licit-díjat a Képviselőtestület esetenként állapítja meg. (3) Helyiség bérletére vonatkozó szerződés maximum 10 évre köthető Helyiség bérleti díjának átruházásához vagy cseréjéhez a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges. A Képviselőtestület a bérleti jog átruházását vagy cseréjét megtagadhatja, ha az új jogosult a helyiség használatának módját meg kívánja változtatni és ezáltal a lakosság ellátása csorbát szenved, vagy az átruházás illetve csere bár mely más módon sérti az Önkormányzat érdekét A helyiségbérletre egyebekben a lakásbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni. HARMADIK RÉSZ Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése (1) Önkormányzati lakásnak a törvény által vételi joggal felruházott bérlője vételi jogával élve a lakást az alábbi feltételekkel vásárolhatja meg: a) a lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 50 %-a, az jan jan.1. között épített lakások esetében 60 -a, az után épített lakások esetében 70 -a. b) a szerződés megkötésekor a vételár 10 %-át készpénzben ki kell fizetni; 38

5 c) a vételárat 25 évig havonta egyenlő részletekben kell törleszteni; d) a szerződés megkötésétől számított hat év után a fennmaradó vételárhátralék után vevő a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamatot köteles fizetni; (2) Az (1) bekezdés b. c. és d. pontjában foglalt fizetései feltételeket a Képviselőtestület t kérelemre, a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetére tekintettel szociális indokból, egyedi elbírálás alapján a bérlőre nézve kedvezőbben is megállapíthatja. (3) Ha a vevő vállalja a szerződéskötéskör a teljes vételár készpénzben való kiegyenlítését, a vételár 30 -ának megfelelő árengedményt kap. (4) Ha a vevő vállalja, hogy a vásárlástól számított 10 éven belül havi egyenlő részletekben kifizeti a teljes vételár- hátralékot, kamatot nem kell fizetnie. (5) Kárpótlási jeggyel történő fizetés esetében a (2) (3) bekezdésben foglalt kedvezmények nem alkalmazhatók. 27..(1) Ha a Képviselőtestület olyan lakást jelöl ki értékesítésre, amely bérlőjének a törvény értelmében elővásárlási joga van, az elidegenítésre a ban foglaltak az irányadók. Az elidegenítés feltételeinek közlésével a bérlőnek eladási ajánlatot kell tenni, melynek közlésétől számított 6 hónapon belül élhet a bérlő elvásárlási jogával. (2) Ha a lakás megvételét az elővásárlási joggal felruházott bérlő kezdeményezi, az elidegenítés feltételeiben a bérlő és a Képviselőtestület szabadon állapodhatnak meg, de a vételár és a fizetési feltételek a bérlőre nézve nem lehetnek kedvezőbbek a ban foglaltaknak. 28..(1) A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakás elidegenítéséhez a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást a Képviselőtestület nem tagadhatja meg, ha a szerződéskötéstől számított öt év eltelt, a vevő a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét időarányosan teljesítette, az új tulajdonos a fennálló vételár- hátralékot átvállalja és részéről a teljesítés okkal feltételezhető. (2) A megvásárolt lakás megterheléséhez a Képviselőtestület a vételár teljes kiegyenlítéséig nem járul hozzá Ha vevő a szerződésben vállalat kötelezettségét megszegi, a kedvezményeket elveszíti és vételárhátraléka egy összegben esedékessé válik. 30..(1) Önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről a Képviselőtestület vásárlási igény esetén, vagy hivatalból történő kezdeményezésre egyedi határozattal dönt. A lakosság ellátását szolgáló helyiség (elsősorban üzlet) elidegenítése előtt ki kell kérni az ellátással érintett településrész lakosságának véleményét. 39

6 (2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségnek a törvény által elővásárlási joggal felruházott bérlője a helyiséget az alábbi feltételekkel vásárolhatja meg. a) a helyiség vételára a beköltözhető forgalmi érték 80 %-a. b) a vevő a vételárat háromévi részletben is kifizetheti oly módon, hogy a szerződéskötéskor kifizeti a vételár legalább egyharmadát, majd a további két évben a vételárhátralék %-át egy összegben. A vételárhátralékot a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamat terheli. (3) Lakossági ellátást szolgáló helyiség elidegenítése esetén az adás-vételi szerződésben elő kell írni az ellátás ( szolgáltatás) folytatásának kötelezettségét. E kötelezettség megszegésének esetére az Önkormányzat javára szóló 5 éves visszavásárlási jogot kell a szerződésben kikötni. 31..(1) Ha önkormányzati lakás vételi jogosultja a törvényben foglalt határidőn belül nem él vételi jogával vagy ha a lakás illetve helyiség vételi vagy elővételi jogának valamennyi jogosultja az elidegenítéshez hozzájárult és a Képviselőtestület a lakást vagy helyiséget értékesítésre kijelöli, azt nyilvános pályázat vagy árverés útján kell értékesíteni. Az eladási árat a Képviselőtestület szakértői értékbecslésre alapozva állapítja meg, melytől lefelé csak a második pályáztatás (árverés) során lehet eltérni. (2) A törvény alapján vételi illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások és egyéb helyiségek elidegenítése esetén a (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések 32.. A szociális intézményből elbocsátott olyan személynek, aki intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat (lakásügyi hatóság) javára pénzbeni térítés ellenében mondott le, az önkormányzat legalább szükséglakást köteles biztosítani A lakásügyi eljárás során (lakásbérlet, elidegenítés) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezéseit alkalmazni kell E rendelet kihirdetése napján, az 1. számú melléklet január 1. napján lép hatályba. Füziné Kajdy Zita sk. polgármester Dr. Harmat Béla sk. jegyző 40

7 1. sz. MELLÉKLET az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó 5/1994. számú önkormányzati rendelethez. Az önkormányzati lakások bére: Komfortfokozat Összkomfortos lakás Komfortos lakás Félkomfortos lakás Komfort nélküli lakás Lakbér/Ft/m2/hó 180,-Ft 120,-Ft 60,-Ft 40,-Ft 1. A szolgálati lakás jogosult bérlője szolgálati jogviszonyának fennállta alatt 30 %-al csökkentett lakbért köteles fizetni. 2. A nem szolgálati lakás bére a lakás különösen rossz műszaki állapota, állaga esetén legfeljebb 30 %-al mérsékelhető. 41