A bérlakásépítés lehetősége és jelentősége Magyarországon

Átírás

1 A bérlakásépítés lehetősége és jelentősége Magyarországon Párdi Zsófia Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület november 23.

2 Magántulajdon vagy bérlakás? Mindkettőre szükség van!

3 Miért van szükség bérlakásokra? Élethelyzet Anyagi lehetőségek Mobilitás Elvándorlás Rövidtávú lakáskiadás A lakások megoszlása a használat jogcíme szerint (%) A lakó tulajdona Hozzátartozó tulajdona Bérelt magánlakás Önkormányzati bérlakás Szívességi, egyéb jogcímen lakott 3, ,1 85, (Forrás: KSH Miben élünk? évi lakásfelmérés)

4 A szegények vagy a középréteg támogatása? Mindkettőre szükség van! Egy lakás 100 évre épül, nem csak az építtetőt szolgálja ki. Mindenki egy lépcsővel feljebb léphet.

5 Miért van szükség közösségi bérlakásrendszerre? A piaci és a szociális kategória között nincs bérlakás Az egyre szűkülő a középosztály ne csússzon le Kiszámítható lakhatás megteremtése Mindenki eggyel feljebb léphessen a lakhatási minőség tekintetében Minőségi és fenntartható bérlakásállomány létrehozása

6 A közösségi bérlakásrendszer modellje Közhasznú bérlakásépítő társaságok (ld. osztrák pl.) Magas minőség megcélozása Jó ellenőrizhetőség Maximált lakbér < lakásávásárlási hitel törlesztő részlete Támogatások + olcsó hitel alacsony építési és finanszírozási költség Piaci résztvevők (bankok, ingatlanberuházók, építőipar) hatékony bevonása

7 Bérlakások és magántulajdonú lakások aránya az Európai Unióban, 2014.

8 Németország Ausztria Dánia Egyesült Franciaország Hollandia Svédország EU Belgium Luxemburg Ciprus Olaszország Finnország Görögország Portugália Szlovénia Spanyolorsz Csehország Málta Lettország Lengyelország Bulgária Norvégia Magyarország Horvátország Litvánia Szlovákia Románia Bérlakások aránya az EU-ban, Forrás: Eurostat, ,5 42,8 36,7 35,2 34,9 33,1 30,7 29, ,5 27,1 26,8 26, ,1 23,3 21,2 21, ,1 16,5 15,7 15,6 10,9 10,3 10,1 9,7 3,9 %

9 Magyarország Románia Szlovákia Lengyelország EU 15 Franciaország Ausztria Hollandia Csehország Németország Svédország Svájc Bérlakástípusok megoszlása Bérlakásállomány néhány európai országban, % 65% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 9% 19% 19% 40% 38% 34% 35% 50% 46% 58% 58% Bérlakások aránya a magánszektorban Bérlakások aránya a szociális szektorban 0%

10 Bérlakásépítés vagy használt lakások bevonása? Mindkettőre szükség van!

11 Nem lakott lakások A KSH felmérése szerint 2015-ben 560 ezer nem lakott lakás volt Magyarországon. (Forrás: KSH Miben élünk? évi lakásfelmérés) Nem üres - Irodának használt lakások - Idényszerűen használt lakások (pl. vidéki településen lévő nyaralók) - Feketén kiadott és nem lakottnak jelentett lakások - Átmenetileg üres lakások (indokolt üres lakás arány, állomány ~3%-a, ~120 ezer db) Rossz minőségű, elhelyezkedésű - 48%-uk (268 ezer db) egyszintes családi ház, további 17%-uk (95 ezer db) parasztház és tanya - 38,9%-uk 1960, 77,6%-uk a rendszerváltás előtt épült lakás - 44%-uk (246 ezer db) kistelepülésen található (elvándorlás) - Észak-Mo-on a lakások több mint 18%-a üres A nem lakott lakásokra hivatkozás nem jelent megoldást a bérlakásproblémára!

12 A nem lakott lakások építési év szerinti megoszlása (%) 38,9 38,7 8,9 13, Nem tudni 77, (Forrás: KSH Miben élünk? évi lakásfelmérés)

13 Lakásépítések

14 Lakásépítés bérlakásépítés Magyarországon Épített lakások száma (db) Bérbeadás céljából épült lakás (db) Forrás: KSH

15 Miért van szükség bérlakások építésére? Bérházak szétszórt bérlakásállomány helyett Minőségi építés Alacsony energiafelhasználás megfizethető fenntartás (rezsi) Hozzájárul a lakásállomány minőségi megújításához Városrész-rehabilitáció barnamezős beruházásokkal (helyettesítő új építéssel) Ipari centrumok, lakáshiány

16 Lakásügy: közérdek Gazdaságélénkítés (GDP) Nemzeti vagyon Lakásállomány megújítása Életminőség Településfejlesztés Építési minőség Fiatalok hazai perspektívája Adó- és járulékbevétel Lakhatás Demográfia Munkahelyek Mobilitás Környezetvédelem Fenntarthatóság Integráció

17 Finanszírozás Állami megvalósítás vagy állami ösztönzők Uniós források, kvótapénzek, vagy hazai költségvetési források Pénzintézetek: MNB, MFB, EIB

18 EU-s források optimális felhasználása Uniós források becsatornázása a bérlakásépítésbe: Partnerségi megállapodás Operatív programok EIB-kölcsönök Kedvező kamat Forint alap Hosszú futamidő

19 Finanszírozási modell: pl. tőketámogatás Célcsoport: bérből, fizetésből élő alacsony jövedelmű réteg, gyermeket vállaló fiatalok Bérleti díj: 1000Ft/nm/hó Ehhez szükséges: 50% vissza nem térítendő támogatás (állami, EU) 50% hitelrész (kedvezményes, 3,5% kamat) Hitel visszafizetése a bérleti díjból 5000 db bérlakás építése = 40Md Ft tőketámogatás + 40Md Ft hitel Bérlő oldali támogatások pl.: lakás-előtakarékosság bekapcsolása a lakásbérlésbe emelt összegű cafeteriaelem bevezetése új építésű bérlakások eléréséhez

20 Mire van szükség? Állami szerepvállalás a bérlakásépítésben, a lakásügyben politikai elköteleződés EU-s támogatások felhasználása Megfelelő jogszabályi környezet kialakítása (építés, bérlőkijelölés, működtetés, fenntartás) Kiszámíthatóság megteremtése (éves célszámok + források, hosszú távú lakáspolitika, konszenzus)

21 A bérlakásépítés rendszerelemei Bérlakásépítés & Finanszírozás Bérlakásépítés & Építészet Bérlakásépítés & Szervezeti, jogi kérdések Bérlakásépítés & Szociális szempontok, bérlőkiválasztás Bérlakásépítés & Üzemeltetés Bérlakásépítés & Gazdaságfejlesztés

22 Köszönöm a figyelmet!