Turizmus társadalmigazdasági

Átírás

1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 5. téma: A turizmus tárgya alrendszer 1 Mirıl lesz szó: A turizmus tárgya a turisztikai kínálat (eredeti, származtatott, infrastruktúra és szuprastruktúra), desztináció, település, vállalkozások, együttmőködés A turizmus intézményei 2 1

2 Emlékeztetı: A turizmus rendszere Mi jellemzi a Helyet Vállalkozásokat Szervezeteket? 3 A TURIZMUS TÁRGYA, INTÉZMÉNYEI Intézményi alrendszer: 1. turisztikai település 2. turisztikai létesítmények (vállalkozások) a primer, közvetlen szolgáltatási területeken a másodlagos, közvetett szolgáltatási területeken 3. turisztikai szervezetek Eredeti kínálat: mindazon tényezık, amelyek lényegüket tekintve nem vonatkoznak közvetlenül az idegenforgalomra, de vonzerejük következtében a turizmusnak irányt adnak és alakítják; Származtatott kínálat minden olyan szolgáltatás, amelyet turisztikai felhasználás céljából készenlétben tartanak. 4 2

3 A turisztikai kínálat Az eredeti kínálathoz sorolhatók (alcsoportok is képezhetık) : természeti adottságok (földrajzi fekvés, egyes geológiai képzıdmények, geomorfológiai, vízrajzi formációk, klíma, topográfia, domborzat, táj, növényzet, állatvilág); társadalmi-kulturális viszonyok, mint kultúra, vallási és világi építmények, hagyományok, nyelv, mentalitás, vendégszeretet, népszokások; általános infrastruktúra, amely lehetıvé teszi átfogó gazdasági és társadalmi tevékenységek kibontakozását.» Alapinfrastruktúra (ivóvíz, szennyvíz, energia, közlekedés ) 5 A származtatott kínálat a helyváltoztatást szolgáló létesítmények a tartózkodást szolgáló létesítmények, azaz a szálláshelyek, ellátást és szórakozást, illetve pihenés jellegő, rekreációs sport- tevékenységet szolgáló létesítmények, gazdasági tevékenységet szolgáló létesítmények (kongresszus és tanfolyam lehetıségek, bevásárlási lehetıségek stb.) közvetítési létesítmények, amelyek szolgáltatásokat és információkat egyaránt közvetíthetnek (utazási ügynökségek, turisztikai egyesület ill. szövetség, Tourinform). Az általános infrastruktúra, mivel nem speciálisan turisztikai felhasználású, az eredeti kínálat része, míg a turisztikai infra- és szuprastruktúra a származtatott kínálathoz tartozik. 6 3

4 Turisztikai infrastruktúra turisztikai közlekedési szállítóeszközök (speciális közlekedési eszközök) pl. függı - és fogaskerekő vasutak; a helyi turizmus létesítményei, azaz a vendégek pihenését és szabadidıs tevékenységét szolgáló létesítmények, gyógyhelyi létesítmények, azaz a természeti tényezıknek gyógyászati eszközként történı felhasználását szolgáló létesítmények, gyógyfürdık, klimatikus gyógyhelyek; szórakozóhelyek kongresszusi központok; ellátási és információs szolgálatok. Turisztikai szuprastruktúra szálláshelyek: szállodák, panziók, apartman-szállók, egyéb szállások, apartmanok üdülıházak, kemping- és lakókocsi-helyek, tömegszállások, ellátást biztosító helyek: éttermek, vendéglık, snack- és önkiszolgáló létesítmények, szabadidıs vagy a hivatásturizmus, továbbá a rendezvényturizmus programszolgáltató létesítményei és helyszínei 7 A kínálat elemei és hordozói Akik alakítják Kik ık? Forrás: Kaspar-Fekete 8 4

5 A kínálat elemei és hordozói Forrás: Kaspar-Fekete 9 A turisztikai desztináció HELY A turisztikai település, kistérség, atraktív táj és objektum a turisztikai események kikristályosodásának középpontjai. Desztinációként rendelkeznek vonzerıvel, a szükséges fogadási feltételekkel, a látogathatóság kritériumaival mind szervezeti háttér, mind pedig szolgáltatások és a marketing vonatkozásában. Hosszú távon csak az a turisztikai desztináció számíthat a turisztikai «túlkínálat» versenyében maradandó sikerre, amely mint turisztikai márka összetéveszthetetlen, más desztinációval nem helyettesíthetı turisztikai márkaterméke(ke)t kínál, megjelenésében vonzerıt sugároz, érzelmeket közvetít és megfelelı szintő ismertséget tud felmutatni. Ismérvei: 1. egy földrajzi terület: resort, hely (kistérség, település stb.), régió, ország, kontinens, 2. amelyet a vendég, ill. a vendégek egy szegmense (preferenciái alapján) mint utazási célt, célterületet kiválaszt, 3. és amely tartalmazza a tartózkodáshoz elengedhetetlen turisztikai célú szolgáltatásokat, mint szállás, ellátás, valamint a kikapcsolódás és/vagy a munkavégzés feltételeit. 4. A desztinációk ily módon az incoming-turizmus (beutaztatás) legfontosabb verseny- egységei, amelyeket, mint stratégiai üzletegységet kell vezetni. 10 5

6 HELY Turisztikai desztináció-menedzsment A TDM azon tevékenységek összessége, amelyek egy adott földrajzi térség számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon, és számukra ottani tartózkodásuk során tökéletes utazási élményt nyújtson, tehát a térség turisztikai fogadóterületté - desztinációvá - váljon. A desztinációmenedzsment, és a desztináció-márkásítás haszna: A turista számára: A desztináció azonosíthatóvá válik számára. A desztináció speciális fogyasztói igények kielégítésére alkalmas egyedi, megbízható, és kiszámítható turisztikai termékké válik. A kínálati oldal számára : A marketingeszközök célirányosabban és eredményesebben alkalmazhatók. A termékfejlesztési politika a turisztikai kereslet igényeihez való tudatosabb alkalmazkodást és célirányos, speciális fejlesztéseket tesz lehetıvé. A turisztikai márkatermék egyszerő helyettesíthetısége és kicserélhetısége megszőnik. A desztináció a turisztikai piacon egyedi arculatot kap, felismerhetıvé válik, a vevık hatékonyabb megtartását eredményezheti. Egy desztináció más-más célcsoportok számára mást jelenthet, de az üzenetek ne keveredjenek!! 11 Feladat: fogalmazzon meg az alábbi desztinációk számára egy vagy két fı üzenetet kik a célcsoportok, mikor jönnek?

7 HELY A turisztikai település Magyarországon a települések négy csoportja: 1. kiemelt üdülıkörzetekhez tartozó (pl. Sopron- Kıszeghegyalja, Balaton, Tisza-tó stb.); 2. üdülıkörzetekhez tartozó (Mecsek-Villány, Szigetköz, Aggtelek és környéke stb.); 3. üdülıkörzeten kívüli, üdülés-idegenforgalmi adottságokkal rendelkezı és 4. nem üdülıhely jellegő települések. Kategorizálás az alábbiak szerint: Természeti tényezık Közlekedési fekvés Rendezvények és létesítmények 13 Turisztikai települések típusai HELY 14 7

8 Turisztikai vállalkozások VÁLLALKOZÁS Céljuk tárgyi és személyi vonatkozású szolgáltatások elıkészítése, elıállítása és értékesítése a a turizmus keretében. Feladatuk többé- kevésbé kizárólag dologi és személyi vonatkozású idegenforgalmi szolgáltatások elıállítása Jelentıségük a turizmus tárgya alrendszerben különbözı primer (elsıdleges szolgáltatású) turisztikai vállalkozások: kizárólag vagy túlnyomórészt az idegenforgalmat szolgálják, ez a fıtevékenységi profil Szekunder (másodlagos szolgáltatású), vagy közvetett turisztikai vállalkozások: a turizmus szolgálatában áll, de nem ebbıl származik a fı bevétele A primer turisztikai vállalkozások csoportosítása: az adott turisztikai vállalkozás elsıdleges kapcsolati rendszere alapján: tárgyi vonatkozású turisztikai vállalkozások a turisztikai településhez kapcsolódnak (szálláshelyek, gyógyászati létesítmények, turisztikai közlekedési létesítmények) alanyi vonatkozású turisztikai vállalkozások a turizmus alanya körül tevékenykednek (idegenforgalmi információs iroda, reklámügynökség, utazási biztosító, utazásfinanszírozó) kapcsolatteremtı turisztikai vállalkozások utazásközvetítık, utazási irodák; a tárgyi és alanyi vállalkozások közt kapcsolatot teremtenek. 15 Szálláshelyek típusai nemzetközi osztályozás SZÁLLODÁK: Ellátási lehetıség szerint: Teljes szálloda Garni szálló A vendég tartózkodási idıtartama szerint: Üdülı és családi Tranzit A vendég tartózkodási célja szerint: Gyógyszálló Fürdıszálló Sportszálló Üzletemberek szállodája Reprezentációs szálloda Helyszín szerint Városi Hegyi Strandszálló Közlekedéssel való kapcsolat szerint: Pályaudvari Postaszálló VÁLLALKOZÁS MOTEL ÉS APPARTEMENT-HOTEL: Motel: Autós vendégek számára Parkoló, közeli szervíz Appartement-hotel (apart-hotel): Lakásokból, vagy Fızési lehetıséggel felszerelt szobákból áll Szállodai kiszolgálás igényelhetı TIME SHARING: a lakóegységet nem, csak az üdülési jogot adják el, évente néhány hétre Örökölhetı, eladható a jog Panzió, fogadó A szállodánál egyszerőbb komfort, egyszerőbb étkezések, korlátozottabb szolgáltatások Egyéb szálláshelyek Egyszerőbb, az alacsonyabb jövedelmő fogyasztót kiszolgáló lehetıségek 16 8

9 VÁLLALKOZÁS Szálláshelyek osztályozása Magyarországon (45/1998 IKIM rendelet, és 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet ) Szálloda osztályba sorolás: 1-5 csillagos (garni: 1-4 csillagos, gyógyszálloda: 2-5 csillagos, wellness szálloda: 3-5 csillagos) Szálloda felszereltsége: fogadóhelyiség, szobaméret, szobák berendezése, vizesblokk, vendégek számára információs anyag, lift, parkoló, külön vendég és személyzeti bejáró Kötelezı szolgáltatások: recepció, textilváltás, étel és italkínálat, felszolgálás, csomagmegırzés, ébresztés, Fakultatív szolgáltatások Panzió, fogadó: 1-3 csillagos Kemping:1-4 csillagos Üdülıház: 1-3 osztály illetve lakosztály Turistaszálló: A, B kategória Ifjúsági szálló: A,B,C kategória Fizetıvendéglátó szálláshely: 1-3 csillagos, illetve apartman, apartman de luxe Falusi szálláshely: vendégszoba, üdülılakrész, üdülıház, sátorozó hely (komfort nélküli, félkomfortos, komfortos, összkomfortos) 1-4 napraforgó 17 VÁLLALKOZÁS Kapcsolatteremtı turisztikai vállalkozások 18 9

10 VÁLLALKOZÁS A szekunder vagy közvetett turisztikai vállalkozás a turisztikai kereslet szolgálatában áll anélkül, hogy az döntıen érintené, a tevékenységi fı profilja lenne, illetve eltartaná. Az egyes vállalkozások primer vagy szekunder jellege a helyszíntıl függ: vendéglátóhely, mint ellátást nyújtó vállalkozás - a helyszín döntıen meghatározza a besorolást, a vendégkör révén. Étterem, vendéglı, pizzéria, kávézó, teázó, bár, borozó, sörözı, snack-bár, önkiszolgáló étterem közlekedési vállalkozások hasonlóan, milyen forgalomból származik a profit nagy része termelı és kereskedelmi vállalkozások: szoros kapcsolat a turizmussal, közvetve haszonélvezık! 19 A turisztikai szervezetek: civilek és nem civilek SZERVEZET - INTÉZMÉNY Feladatuk: a turisztikai szervezetek és a turisztikai települések részfunkcióit koordinálják Politikai-közigazgatási szervezetek, non-profit szervezetek Svájc: helyi turisztikai egyesületek Németország, Ausztria: idegenforgalmi hivatalok, községi közigazgatás Magyarország: önkormányzatok információs irodái (Tourinform), idegenforgalmi bizottságok Civil szervezetek: a közigazgatási, vállalkozási és lakossági érdekek érvényesítése, szervezése Turisztikai szövetségek: helyi és regionális idegenforgalmi feladatok (politika kidolgozása), közigazgatási feladatok (információs pontok, útmutatók, panaszok kezelése, minısítések), turisztikai kínálat alakítása (koordinálás, létesítmények mőködtetése), PR, rendezvényszervezés 20 10

11 Turisztikai szövetség kapcsolatrendszere Utazásszervezık Nyilvános média SZERVEZET - INTÉZMÉNY Egyéni vendégek Szállítási vállalkozások Turisztikai szövetség Község/régió Szállodák Szabadidıs programok szervezıi Hazai, helyi vállalkozások Együttmőködés kényszere az érintettek, települések között: a turisztikai desztináció fejlesztéséhez szükséges Felülrıl induló együttmőködés: a projektek forrásszerzéséhez Alulról induló együttmőködés: a helyi lehetıségek kihasználására 21 Egy település következı szereplıit csoportosítsa Vállalkozások Primer Tárgyi vonatkozású Alanyi vonatkozású Kapcsolatteremtı Szekunder Eredeti kínálatot képviselik Származtatott kínálatot képviselik 1. Élelmiszerbolt 2. Kisvendéglı 3. Volán-vállalat 4. Ibusz iroda 5. Uszoda 6. Mozi 7. Pizzéria 8. Kocsma 9. Strandbüfé 10. Tekepálya 11. Bankfiók 12. Múzeum 13.Tourinform iroda 14. Kemping 15.Gyógyfürdı és reumakórház 16. Wellness-panzió 17. Kaszinó 18. Topless-bár 19. Gulya-csárda 22 11