Turizmus társadalmigazdasági

Átírás

1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 1. téma: A turizmus rendszere, környezete, turizmus fogalma, fajtái 1 A nemzetközi turistaérkezések száma,

2 A turizmus gazdasági jelentısége Magyarországon ( ) 100 munkahelybıl 12 közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolatban van a turizmussal 3 Magyarország

3 A téma vázlata A turizmus rendszere, alrendszerei, környezete, kereslet és kínálat, A turizmus fogalma több értelmezésben és a fogalom fejlıdése. A turizmus fajtái és formái motiváció és turizmus alanya és környezete szerint. A szabadidı és a turizmus kapcsolata Példák a fogalom változására, az egyes alrendszerekre és elemekre 5 A turizmus rendszere, alrendszerei, környezete, kereslet és kínálat A turizmus rendszerének elemei: Közvetlen szereplık és befolyásoló környezet Szereplık: - A turista (a turizmus alanya) - A turizmus helye - A turisztikai vállalatok - Intézmények és szervezetek A környezet: Természeti Társadalmi Kulturális, mővészeti Gazdasági Technológiai, tudományos Politikai 6 3

4 A turizmus rendszerének felépítése (Kaspar- Fekete, ill. Lengyel M alapján) Gazdasági környezet A TURIZMUS RENDSZERE Társadalmi, kulturális környezet A turizmus tárgya, intézményi alrendszer A turizmus alanya HELY Szervezetek Természeti környezet vállalkozások Techológiai környezet Politikai környezet 7 A turizmus rendszere (Lengyel M. alapján) KERESLET: A turista: Motiváció Szabadidı Szabad rendelkezéső (diszkrecionális) jövedelem Küldı piac utazás közvetítık marketing KÍNÁLAT Turisztikai Termék Vonzerı Közlekedés, infrastruktőra Szállás, étkezés, szórakoztatás, szolgáltatások Biztonság, higiénia Vendégszeretet Desztináció 8 4

5 A turizmus fogalma a fogalom fejlıdése Glücksmann (1929): A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. Schwink ( ): Oly személyek áramlása, akik állandó lakhelyüket bármilyen szellemi, testi vagy szakmai motivációtól vezérelve ideiglenesen hagyják el. Norwal (1936): A turista olyan személy, aki ideiglenes jelleggel idegen országba látogat, azaz ott nem telepszik le állandó jelleggel és nem folytat rendszeres üzleti tevékenységet, az adott országban máshol megkeresett jövedelmet költ el. Népszövetség (1937): A turizmus minden olyan személyre vonatkozik, aki 24 órát, vagy annál többet utazik bármely állandó lakóhelyén kívüli országba. Hunziker Krapf (1942) ill. AIEST (Assoc. Internat. d'experts scientifiques du tourisme 1951): A turizmus az emberek lakóhelyén kívüli utazásából és tartózkodásából eredı kapcsolatok és jelenségek összessége feltéve, hogy az utazást és a tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve nem jövedelmezı tevékenység motiválta. dr. Kolacsek András (Bp. Kgtud Egy, kb. 1980): A turizmus önkéntes és békés célú rendszeres utazási forgalom, melynek ke retében az utasok, mint fogyasztók, szolgáltatásokat vesznek igénybe és átmenetileg tartózkodnak a meglátogatott helyen. 9 A turizmus fogalma a fogalom fejlıdése/2 ENSZ konferencia, Róma: látogató: minden olyan személy, aki állandó lakóhelyén kívüli más országba látogat bármely más célból, kivéve, hogy ott keres foglalkozást végezzen. turista: olyan idıszakos látogató, aki legalább 24 órát tölt a meglátogatott országban és utazásának célja szabadidı eltöltése, vagy üzlet, család, kiküldetés, értekezlet. kiránduló: az az idıszakos látogató, aki nem tölt 24 órát a meglátogatott országban, beleértve a körutazásokon résztvevıket is. Leiper(1981): A turizmus egy öt elembıl álló és a szélesebb környezettel kölcsönhatásban lévı nyílt rendszer, amelynek elemei: dinamikus emberi elem: a turisták; akiknek az utazása bizonyos mértékig szabadidın alapul és otthonuktól távoli idıleges, legalább egy éjszakás tartózkodással jár. három földrajzi elem; a kibocsátó terület, a tranzit út és a fogadóterület gazdasági elem: a turizmus szektor. Az egyes elemek funkcionálisan és térbelileg rendezettek, fizikai, technológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezıkkel kölcsönhatásban állnak. Korábbi összefoglaló jellegő definíció: A turizmus önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakóhelyükrıl máshová nem keresı tevékenység céljából, és ott pénzüket költik. 10 5

6 A turizmus fogalma az új turizmus szemlélet szerint Probléma a régi definíciókkal: üzleti és kongresszusi turizmus! Lényeg: Helyváltoztatás, idegen helyen való tartózkodás v.ö. munkába járás, ingázás, illetve saját hétvégi házban való tartózkodás! Máshol szerzett jövedelem elköltése v.ö. vendégmunkások Szabadidıben és munkaidıben is történhet Manilai Nyilatkozat (1980) - Az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) konferencia: A turizmus Alapvetı tevékenység a nemzetek életében, közvetlen hatást gyakorol a társadalmi, kulturális és gazdasági életre, nemzetközi kapcsolatokra. Fejlıdése összefügg a társadalmi és gazdasági haladással - jog az aktív pihenéshez, az utazáshoz, a szabad idıhöz. Gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényezı, környezeti hatásai és alapvetı szerepe van az életminıség alakulásában. Feltétele: a tartós béke, ennek megteremtéséhez a turizmusnak is hozzá kell járulnia. A belföldi turizmus és ezen belül az ifjúsági, a senior- és a szociálturizmus, valamint a mozgáskorlátozottak turizmusának fontossága a turizmus fejlesztésében a gazdaságosság nem lehet az egyetlen szempont. A turisztikai igények kielégítése ugyanakkor nem csorbíthatja, a helyi lakosság társadalmi és gazdasági érdekeit, nem károsíthatja a környezetet, a történelmi és a kulturális emlékeket.. 11 Új turizmus - definíciók Lengyel Márton (1986): Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, idıtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. Két fajtája van: hivatásturizmus: a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidıs tevékenységek együttese. szabadidı turizmus: az állandó lakáson kívül szabadidıben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosság igénye motivál; önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakóhelyükrıl máshová nem keresı tevékenység céljából, és ott pénzüket költik. Hágai Nyilatkozat (1989) (WTO): A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. 12 6

7 A turizmus fajtái: motiváció és környezet alapján (Bernecker) Pihenési célú turizmus: közeli pihenés és nyaralás (szabadság) fizikai és pszichikai regenerálódás céljából, gyógyüdülés, természeti gyógyító tényezıkkel történı pszichikai és testi gyógyulás (víz, gázok, klíma), Kulturális célú turizmus: tanulmányi célú turizmus alternatív turizmus (más kultúrák, szokások, hagyományok; mások életének, életvitelének megismerése), vallási turizmus (zarándoklatok, búcsúk és más egyházi események, szent helyek felkeresése) Társadalmi célú turizmus: rokonlátogatás, klubturizmus az üdülı vendégek (nyaralók) tudatos csoportosítása kifejezetten szórakoztató program céljából, Sportturizmus: az aktív és passzív sport turizmusa, Gazdasági célú turizmus:(mice) üzleti turizmus, incentív turizmus (vállalkozások jutalomútjai), kongresszusi turizmus, kiállítási és vásári turizmus, Politikaorientált turizmus: diplomata- és konferenciaturizmus, politikai rendezvényekkel kapcsolatos turizmus. 13 Eredet Turizmusformák - A turizmus alanyának ismérvei szerint A turizmusban résztvevık száma Résztvevık életkora Évszakok szerint Belföldi turizmus Külföldi turizmus Egyéni turizmus (szervezett v. szervezett) Kollektív turizmus (többnyire szervezett) Csoportos vagy társas turizmus Klubturizmus Tömegturizmus Családi turizmus Ifjúsági (15-24) Senior (60 feletti) Nyári turizmus - Téli turizmus Fıszezoni - Szezonon kívüli turizmus 14 7

8 A tartózkodás idıtartama Turizmusformák/2 Rövid idejő turizmus átutazó vagy tranzitturizmus (a tartózkodási helyre való visszatérés nélkül) egynapos kiránduló turizmus (szállás nélkül) rövid idejő, fıleg hét közbeni üzleti turrizmus hétvégi turizmus (1-3 vendégéjszakával) Hosszú idejő turizmus nyaralási (szabadság) turizmus négynél több vendégéjszakával gyógyturizmus (orvosi tapasztalatok szerint kb. 3 hét) Szállodai turizmus Szállodán kívüli turizmus Bungalow- vagy appartement-turizmus Hétvégi ház turizmus Kemping- vagy lakókocsi-turizmus 15 Igénybe vett közlekedési eszköz Hatása a fizetési mérlegre Szállásforma Finanszírozás módja Turizmusformák /3 Vasúti turizmus Autós turizmus Hajóturizmus Repülıs turizmus (legújabban: diszkont vagy fapados ) Aktív turizmus (külföldiek beutazó turizmusa belföldre, fogadott turizmus) Passzív turizmus (kimenı turizmus, a belföldiek idegenforgalma külföldön) Szociálturizmus (gyenge fizetı képességgel rendelkezı lakossági rétegek részvétele a turizmusban) Turizmus elı - vagy utófinanszírozással (hitelkártya) 16 8

9 Utazási forma (utazás szervezés módja) Utazási magatartás Szociológiai tartalom Turizmusformák /4 Egyéni turizmus (utazási iroda szervezésében vagy anélkül) Átlagáras turizmus (az utazásszervez által kínált csomag, ami átalányáron tartalmazza az utazással és tartózkodással kapcsolatos szolgáltatásokat: teljes vagy részleges átalánydíjas utak, illetve rendezı által szervezett utak, csomagutak ) Intelligens turizmus Kedvtelésbıl folytatott turizmus Luxus és exkluzív turizmus Hagyományos turizmus (az egyéni utak és szállodai tartózkodások turisztikai jellegének hangsúlyozása a modern turizmus kezdeti éveiben) Ifjúsági turizmus Felnıtt turizmus Szociálturizmus Szelíd turizmus 17 A szabadidı és a turizmus kapcsolata A szabadidı fogalma (Dumazedier): mindazon elfoglaltságok összessége, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat - pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés - amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy munkahelyi, családi és társadalmi kötelezettségektıl általa mentesül. A szabadidı felhasználásának három szakasza (Opaschowski): A háborúk után és még az ötvenes években is a pihenés-orientált szabadidı A hatvanas és a hetvenes éveket a fogyasztásorientált szabadidı jellemezte a nyolcvanas évektıl jelentkezik erıteljesebben az élményorientált szabadidı-fázis (kulturált szabadidı életstílus) - a nem anyagi természető életértékek Az idegenforgalom jelentısége a szabadidı eltöltésében növekszik Tendenciák: Lakosság számának stagnálása fokozott elöregedés mellett Az együttélés formáinak változása A munka és a szabadidı újraértékelése A hagyományos munkaidı -struktúrák felbomlása A saját munka jelentıségének növekedése A nemekrıl alkotott kép változása Növekvı képzettségi szint Fokozott környezet- érzékenység Növekvı motorizáció Gazdasági növekedés a termelékenység növekedése mellett Fokozott városiasodás A második lakhelyek elterjedése 18 9

10 Példák a fogalom változására, az egyes alrendszerekre és elemekre 19 Magyarország 20 10

11 A Balaton imázsa: Magyar Turizmus Bulletin, A Balaton imázsa/2 : Magyar Turizmus Bulletin,

12 A Balaton imázsa/3: Magyar Turizmus Bulletin,

13 Mennyi a túl sok turista? A 60-as években népszerő úti cél Fejlesztések hatására 20%-os csökkenés a turisták számában!!

14 Jellemezze a turizmus alanyát,, illetve a turizmus intézm zményi alrendszerét az alábbi képeken k láthatl tható desztináci ciókban: Szempont 1. úticél 2. úti cél Motiváció Életkor Szezon Utazási forma és eszköz Tartózkodás idıtartama Szálláshely Étkezés Szórakozás

15

16

17