Turisztikai szolgáltatások. Kulcsár Noémi, PhD. hallgató
|
|
- Kristóf Lakatos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Turisztikai szolgáltatások Kulcsár Noémi, PhD. hallgató
2 Mirıl lesz ma szó? 1. A turizmus rendszere és környezeti összefüggései 2. A fenntartható turizmus 3. A turisztikai piac jellemzıi, sajátosságai 4. A nemzetközi turizmus fejlıdésének tendenciái 5. A magyar turizmus jellemzıi
3 1. A turizmus rendszere és környezeti összefüggései 1. Fogalmi definiálása 2. A turizmus rendszere 3. A turizmus és környezetének kölcsönhatásai
4 1.1 Fogalmak definiálása
5 Fogalmak definiálása Mi a turizmus? (WTO, 1989) Korunk világmérető társadalmi jelensége, Az egyéni szabadidı-hasznosítás egyik lényeges formája, Az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok fontos közvetítıje, Az életminıség következménye és meghatározó eleme, Emberi alapszükséglet, Számos ország gazdaságában komplex hatásmechanizmusa által a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezıje, Az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége.
6 Fogalmak definiálása Ki a turista? (ENSZ, 1963) A turista szó jelentése mindazon személyekre vonatkozik, akik 24 óra vagy azt meghaladó idıtartamra (de egy évnél kevesebb idıre) állandó lakóhelyükön (vagy tartós tartózkodási helyükön) kívüli területre utaznak pihenési, üzleti, családi, baráti, megbeszélési (és nem oktatási vagy jövedelemszerzési) céllal.
7 Fogalmak definiálása Ki a látogató? Minden olyan személy, aki valamilyen okból vagy célból egy évnél nem hosszabb ideig szokásos lakóhelyén kívül tartózkodik. Látogatók összessége = utasforgalom ~ idegenforgalom
8 Fogalmak definiálása Ki a kiránduló? Egy napos utazó, kinek utazási célja lehet turisztikai jellegő (pl. városnézés, természetjárás) vagy nem turisztikai jellegő (pl. vásárlás, munka, tanulás).
9 Fogalmak definiálása Ki az átutazó? Az a látogató, aki átutazik az országon és 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik az adott területen, illetve az oda történı be- és kilépés helye általában eltér.
10 UTAZÓK UTAZÓK A turisztikai statisztikába beletartozók A turisztikai statisztikákon kívül esık Külföldiek Turista Hazalátogató devizabelföldi Közlekedési eszközök legénysége Látogatók One-day visitor/ kiránduló Közlekedési eszközök legénysége Tengeri körutazáson résztvevık Látogató, aki 1 napot tölt el Országhatár közelében dolgozók Menekültek Tranzitutasok Idegen országban állomásozó katonák Konzulátusok dolgozói és családjuk Diplomaták Ideiglenes bevándorlók Végleges bevándorlók Nomádok
11 1.2 A turizmus rendszere
12 A zárt rendszer: Mill-Morrison rendszere (1985) A kereslet elérése Piac A kínálat a kereslettıl függ Az utazás megvásárlása Utazás Marketing Hová? Mikor? Hogyan? Utazásösztönzés Az utazás értékesítése Desztináció Szolgáltatások halmaza A turisztikai kereslet formája
13 A nyílt rendszer Lohmann (1998): A turizmus rendszerösszefüggésének modellje Az utazásra való képesség Utazási motiváció Turisztikai attrakció Tartózkodási feltételek A fogadóhely elérhetısége Kereslet Kínálat Kommunikáció TURIZMUS
14 A nyílt rendszer Kaspar (1991): A turizmus rendszere és környezete Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet utazás Kereslet Közvetítı szektor Kínálat marketing Természeti környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet
15 A hálózati rendszer Hálózat (szolgáltatók hálózata) A hálózat erıforrás összegzési mód. A hálózat az erık összegzésének és koordinálásának olyan korszerő módja, melyben a résztvevık úgy sokszorozzák meg hatékonyságukat, hogy közben megırzik önállóságukat. (Nagy, 2004) Hangsúly a kapcsolatokon
16 A hálózati rendszer: Holloway (1994)
17 1.3 A turizmus és környezetének kölcsönhatásai
18 A turizmus környezeti kapcsolatrendszere Gazdaság Társadalom Technológia A turizmus piaca Kultúra Infrastruktúra Természet
19 Turizmus és gazdasági környezet 1. Fizetési mérlegre gyakorolt hatás Ki látta az exportot? Devizabevétel növekedés, de kicsepegı hatás! 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 A turizmus devizamérlege, (milliárd euró) Devizabevétel Devizakiadás Devizaegyenleg
20 Turizmus és gazdasági környezet Gazdasági hatás Magyarországon 2. Jövedelemtermelı hatás Közvetlen: 877 mrd Ft (5%), közvetett: 1390 mrd Ft (8,5%) 3. Foglalkoztatási hatás Közvetlen: 398 e fı (8,9%), közvetett: 490 e fı (12,5%) 4. Beruházás-generáló hatás (primer: szálloda, fürdı; szekunder: úthálózat, reptér) 23,6 milliárd Ft turizmus fejlesztésre Pl. szállodai szobák építési költsége: Luxury? Up-market: 200- e Quality: e Mid-market: e Budget: 70 e
21 5. Multiplikatív hatás Közvetlen és közvetett hatás
22 A realitás (az érem 2 oldala) Fizetési mérlegre gyakorolt hatás: devizabevétel Foglalkoztatási hatás: munkahelyteremtés Kiegyenlítı hatás: regionális fejlesztési lehetıség Árfelhajtó hatás: ingatlanárak Fizetési mérlegre gyakorolt hatás: kicsepegés Foglalkoztatási hatás: szezonális foglalkoztatás, magas fluktuáció Kiegyenlítı hatás: tıkefüggıség, torzult gazdasági szerkezet Árfelhajtó hatás: fogyasztási cikkek
23 Társadalmi-kulturális környezet és a turizmus Kommunikáció fejlıdése, internetes generáció Szabadidı, jövedelem, mobilitás növekedése Átlagos életkor növekedése Kultúra mint attrakció: kulturális rendezvények, hagyományırzı programok Igény: egyénre szabott szolgáltatások Stressz, felgyorsult életvitel pihenés iránti igény nı Kulturális prostitúció Feketekereskedelem Bőnözés Idegenellenesség
24 Technológiai/infrastrukturális környezet és a turizmus Technológiai/infrastrukturális változások hatása: Csökkennek a turisztikai szolgáltatások fajlagos ráfordításai A minıségi színvonal emelkedése Infrastruktúra: a turizmus elıfeltétele és következménye
25 Természeti környezet és turizmus 1. Természeti környezet Növekvı hulladékmennyiség Szennyezés (levegı, víz, talaj) Erózió Természeti erıforrások kihasználása DE! nemzeti parkok kialakítása, környezeti nevelés (ökoturizmus) 2. Épített környezet Történelmi, kulturális értékek rongálása
26 Természeti környezet és turizmus Megoldás: szelíd turizmus Kemény turizmus Szelíd turizmus Másokkal nem törıdı Agresszív Gyors/indulatos Nagy léptékő fejlıdés Ellenırizetlen Szabályozatlan Rövid távú Ártudatos Mennyiségi növekedés Figyelmesség másokkal szemben Óvatos Lassú/meggondolt Kis elırelépések Ellenırzött Szabályozott Hosszú távú Értéktudatos Minıségi fejlıdés
27 A politikai környezet és turizmus biztonsági helyzet Irak Budapest adó nyugdíjrendszer pályázatok
28 2. Fenntartható turizmus
29 Fenntarthatóság Miért fontos? globalizációs folyamatok nyugati típusú fogyasztói életmód rövid távú gondolkodás figyelmen kívül hagyják a tudósok figyelmeztetéseit: a Föld erıforráskészlete, életfenntartó képessége vészesen csökken!!!
30 Fenntartható turizmus A fenntartható fejlıdés elve a turizmusra vonatkoztatva: 1980, Manilai Nyilatkozat: A turisztikai igények kielégítése nem csorbíthatja, nem szoríthatja háttérbe a helyi lakosság társadalmi és gazdasági érdekeit, nem károsíthatja a környezetet, különösen a természeti környezetet ami a turizmus fı vonzereje- a történelmi és kulturális értékeket. ~ WTO 2004-ben alkotott fenntarthatóság definíciója
31 Környezettudatosság szolgáltatók, szervezık, turisták környezettudatos viselkedése Fenntartható turizmus A földre gyakorolt szélesebb körő hatásunk tudatában utazunk
32 3. A turisztikai piac jellemzıi, sajátosságai 1. Kereslet 2. Kínálat
33 Turisztikai kereslet Az embereknek adott mennyiségő szolgáltatások és áruk megvásárlásra irányuló szándéka, amelyeket az utazás során és a fogadóhelyen adott pénzmennyiségért hajlandók és képesek megvásárolni.
34 A turisztikai kereslet jellemzıi Mobil Térben és idıben koncentrált Bizalomra épül Szezonalitás Heterogenitás és szegmentáltság Komplex csomagok Árrugalmasság Kereslet érzékenység Elképzelés megvásárlása
35 Turisztikai kínálat 2 szintje: Teljes kínálat: mindazon tényezık kombinációját tartalmazza, melyeket indulástól hazaérkezésig vesz igénybe a turista (ötlet, elképzelés, látvány, élmény, megvásárolt szolgáltatás) Speciális piaci szolgáltatások összessége: a turisztikai termék elemei, és a turisták ezért meghatározott árat fizetnek. A termék tartalma: szálláshelyi és ellátási szolgáltatások, attrakciók, közlekedés, egyéb szolgáltatások, melyeket a turista az utazás és tartózkodás alatt megvásárol.
36 A turisztikai kínálat 5 összetevıje 1. A fogadóhely attrakciói 2. A fogadóhely feltételei, szolgáltatásai 3. A fogadóhely megközelíthetısége 4. A fogadóhely image 5. A turisztikai termékek, szolgáltatások árai
37 A turisztikai kínálat elemei Buhalis (2000) szerint A 6A: 1. Attractions (vonzerı) 2. Accessibility (közlekedési szolgáltatások) 3. Amenities (turisztikai szolgáltatások) 4. Available packages (elızetes turisztikai csomagválasztás) 5. Activities (programok a desztinációban) 6. Ancillary services (támogató szolgáltatások)
38 A turisztikai termékek jellemzıi, sajátosságai Láthatatlanság Romlandóság Rugalmatlanság (nagy eszközigény és fizikai helyhez kötöttség, DE érzékeny reagálás a környezeti hatásokra) Komplementaritás Heterogenitás
39 4. A nemzetközi turizmus fejlıdésének tendenciái 1. Statisztikák 2. Trendek
40 4.1 A világturizmus alakulása
41 Nemzetközi turistaérkezések Nemzetközi turistaérkezések (millió) Átlagos éves növekedés: : 6,5% : 3,3% A turistaérkezések növekedése: : :
42 A világturizmusból származó bevétel Nemzetközi turisztikai bevétel (Mrd US$) Devizabevételek növekedése: : :
43 Turistaérkezések 2006-ban régiónként 40,9 40, Európa Ázsia és a Csendes-óceáni térség Amerika Afrika Közép-Kelet
44 A beutazó turizmus százalékos növekedése 2005-rıl 2006-ra az egyes régiókban Európa Ázsia 4,3% 7,8% Amerika 2,1% Afrika 9,8% Közép-Kelet 6%
45 Top 10 desztinációk 2006-ban Érkezések alapján 1. Franciaország 2. Spanyolország 3. USA 4. Kína 5. Olaszország 6. Egyesült Királyság 7. Németország 8. Mexikó 9. Ausztria 10. Oroszország Devizabevételek alapján 1. USA 2. Spanyolország 3. Franciaország 4. Olaszország 5. Kína 6. Egyesült Királyság 7. Németország 8. Ausztrália 9. Törökország 10. Ausztria
46 A 2004-es TOP 10 desztináció beutazó turizmusának alakulása
47 A prognózis
48 A világ eseményei és a turizmus Érzékeny-e a turizmus?
49 A turizmus érzékenysége
50 A turizmus érzékenysége
51 A turizmus érzékenysége
52 A turizmus érzékenysége
53 A turizmus érzékenysége
54 A turizmus érzékenysége
55 A turizmus érzékenysége
56 4.2 Turizmus trendek Európában I. A turizmus külsı környezete II. Fogyasztói trendek III. Utazási termékek és marketing
57 I. A turizmus külsı környezete Demográfia Idısebb emberek egyre egészségesebbek és élvezik a korai nyugdíjazás elınyeit ( ıszülı társadalmak ) Fiatalok (16-35) a globális turizmus 20%-át adják (piacuk erıs a nem-európai küldıországokban) Globalizáció hatására a szétköltözı családok növelik a látogatóturizmust
58 I. A turizmus külsı környezete Demográfia Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan idı-gazdagok vs. pénz-gazdagok több, rövidebb út iránti igény: összetettebb termékek, tapasztalatszerzés, kulturális események iránti igény növekedése elı- és utószezoni fesztiválok és események iránti kereslet növekedése Korosodó lakosság, egészség növekvı szerepe gyógyturizmus és wellness turizmus Fiatalok: aktív pihenés, kaland turizmus
59 I. A turizmus külsı környezete Természeti környezet Klímaváltozás: számos vonzó úti cél elvesztése Tengerszint emelkedése Észak-Európában: nı a csapadék mennyisége, nı a felmelegedés Dél-Európában: kánikula, csapadék mennyisége csökken
60 I. A turizmus külsı környezete Természeti környezet Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Megszokott szezonális berendezkedés felbontása Károsanyag-kibocsátási adó kivetése utazás árának növekedése Érintetlen természeti úti célok iránti igény Ökoturizmus iránti kereslet növekedése
61 I. A turizmus külsı környezete Makrogazdasági trendek Globális jövedelem növekedése Folyamat nyertesei: Ázsia és a fejlett országok Brazil, orosz, kínai, indiai gazdaság erısödése Fogyasztási cikkek és szolgáltatások kereskedelme még inkább globálissá válik kultúrák és értékek homogenitása
62 I. A turizmus külsı környezete Makrogazdasági trendek Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Versenyképesség Új úti célok megjelenése a növekvı gazdaságokban Európa meg kell erısítse desztinációmarketingjét Növekvı globalizáció elvárások középpontjában az információ elérhetısége
63 I. A turizmus külsı környezete Makrogazdasági trendek Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Globális nomádok megjelenése Kivándorlások, külföldön tanuló diákok Növekvı mobilitás a munkaerıpiacon rövid távon megoldás a turizmusban jelentkezı munkanélküliségre, hosszú távon a szolgáltatások kulturális valódiságát kérdıjelezi meg
64 I. A turizmus külsı környezete Politikai tényezık adóterhek biztonsággal, egészségügyi, járványügyi kérdésekkel kapcsolatos megoldások
65 I. A turizmus külsı környezete Politikai tényezık Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan információáramlás, amely segíti a krízishelyzetek megoldását célország képe a biztonsági, egészségügyi kérdésekhez csatolva emelkedı nyugdíjazási életkor lassuló emelkedése az idısebb korosztály utazási gyakoriságának
66 I. A turizmus külsı környezete Kultúra Kultúra definíciója bıvül, populáris kultúra : film, zene, sport is a kultúra kifejezı eszköze UNWTO a kulturális turizmus új definícióját adja: személyek kulturális idıtöltés végett történı helyváltoztatása, amelynek kiindulópontja a lakóhely, célja pedig új információk győjtése, amelyek kielégítik a kulturális szükségleteiket.
67 I. A turizmus külsı környezete Kultúra Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Kombinált kínálat = kultúra és szórakozás együtt Kulturális turizmus növekvı Európában
68 I. A turizmus külsı környezete Biztonság Terrorista merényletek Média gerjesztı hatása Természeti katasztrófák növekvı gyakorisága
69 I. A turizmus külsı környezete Biztonság Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Katasztrófákkal kapcsolatos információk megfelelı kezelése és koordinálása Katasztrófa esetén gyors helyreállítási mechanizmusok kifejlesztése
70 II. Fogyasztói trendek Utazási élmény Külsıségek (klíma, látványosságok) kezdenek háttérbe szorulni a kreativitással szemben mélyebb tapasztalatokat igyekeznek szerezni Változások a vendég-vendéglátó kapcsolatban Eredeti, hamisítatlan élményt keresnek felfedezı, kreatív turistákká válnak
71 II. Fogyasztói trendek Utazási élmény Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Tapasztalt utazók tájékozottak magasabb szintő szolgáltatást várnak Visszatérı utasok száma csökken lojalitás nehezebben kiépíthetı Néhány utas szeretne megválni a turista jelzıtıl A felfedezı turizmus fejlıdése professzionalitást igényel a kínálat terén
72 II. Fogyasztói trendek Életstílus Az utazás már nem luxus Gyors döntés Gyakori utazási cél: wellness, egészség, fitness, stressz kezelés
73 II. Fogyasztói trendek Életstílus Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan biztonságos veszély Spirituális élmények Kombinált termékek
74 III. Utazási termékek és marketing Marketing trendek Internet döntéstámogató szerepe PR és a hagyományos marketing technológiák lassan elvesztik fontosságukat
75 III. Utazási termékek és marketing Marketing trendek Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Turisztikai termékek elosztási folyamatai az interneten Kik használják az internetet? fontos a szegmentálás és pozicionálás Élményeken alapuló marketing Utazási irodák új szerepköre
76 III. Utazási termékek és marketing Információs technológia és kommunikáció Internet, mobiltelefon, digitális televízió Új elektronikus fizetési rendszerek
77 III. Utazási termékek és marketing Információs technológia és kommunikáció Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Internet a turizmusban: kínálat összegyőjtése + helyszín megismerése Új keresési és térképészeti szolgáltatások nı a látogatás elıtti tudás szintje és az elvárás Turisták mozgása figyelemmel kísérhetı
78 III. Utazási termékek és marketing Közlekedés A legfıbb közlekedési eszköz: az autó (70%) Autóbusz problémája: belvárosokba való behajtás korlátozása Légi utazások Hálózati légitársaságok egybeolvadása Low cost társaságok folytatják a másodlagos desztinációk keresését Új nagysebességő vasutak Hajók piacán növekvı kereslet
79 III. Utazási termékek és marketing Közlekedés Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Bıvülı megközelíthetıség új úti célok (fıleg a direkt módon elérhetık) Légi vs. vasúti közlekedés
80 III. Utazási termékek és marketing Második otthon turizmus Melegebb és olcsóbb területeken vásárolt ingatlanok (fıleg angol és német nyugdíjasok)
81 III. Utazási termékek és marketing Második otthon turizmus Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan Lehetıség: saját nyaralók bérbeadása Ingatlanok iránti kereslet térség fejlesztése, beruházások növekedése
82 Értékrend változás Múlt Család Önfeláldozás Munka Szigorú erkölcsök Kötelességek Jövı Ember Öröm Szabadidı Tolerancia Szórakozás
83 A jövıben nincs lehetetlen? víz alatti turizmus jéghotelek divat hotelek extrém szálláshelyek őrturizmus
84 5. A magyar turizmus sajátoss tosságai
85 Turizmus Magyarországon 1990-ben
86 Turizmus Magyarországon 2002-ben
87 A nemzetközi forgalom küldıországok szerinti alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken kelet > nyugat
88 A vendégforgalom alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken ( ) 2006: a belföldi turizmus eléri eddigi maximumát!!!
89 A szállodák egységeinek megoszlása 1990-ben és 2002-ben 1* + 2* = 3*???
90 Turistáink szokásai Átlagos tartózkodás: 2,8 nap (külföldi: 3,1 nap, belföldi: 2,5 nap) Átlagos fajlagos költés: 100 EUR Küldıpiacok:
91 Magyar Turizmus Zrt. marketing-tevékenységei Uniós csatlakozás kampánya Magyar Kulturális Évadok Stratégiai összefogás: European Quartet Tengeren túli kampány Egészségturisztikai kampány Belföldi turizmus fellendítése: Itthon otthon van, Üdülési csekk
92 Mi a szolgáltatók feladata? Versenyzı együttmőködés! (coopetition) Balaton: Tengernyi élmény itthon (szálláshelyszolgáltatók) Budapest Winterinvasion (Budapesti szállodák)
93 Magyarország imázsa 1. gasztronómia 2. cigányzene 3. zsidó örökség 4. termálfürdık 5. Budapest
94 Foglaljuk össze! Turizmus: szokásos környezeten kívüli utazás 1 nap < turizmus < 1 év pihenés, üzlet, család-, barátlátogatás céljából A rendszer: magszektor kiszolgáló szektorok (magán- és közszféra) közvetítık A környezet: A turizmus csodaszer? (gazdasági, társadalmi-kulturális, technikai-infrastrukturális, természeti, politikai környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatások)
95 Foglaljuk össze! A piac: rendkívül érzékenyen reagál a politikai válságokra, természeti katasztrófákra és járványokra, de a mélypontok után újabb növekedés tapasztalható. Magyarország: A fejlesztések, a kommunikáció, a belföldi turizmus élénkítése és a fapados utasok hatására pozitív trend indult. Trendek: A társadalmi, technológiai változások új igényeket generálnak, kihívás elé állítva a turisztikai szolgáltatókat, melyek új szolgáltatásokat, üzleti modelleket kívánnak.
96 Köszönöm a figyelmet! Idegen tájakat, városokat és embereket megismerni, a belsı gazdagodás egyik legrégibb és legkiválóbb útja. (Abu Ibn Szafhar)
Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.
A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
Részletesebben2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci
A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenTurizmus társadalmigazdasági
1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági
RészletesebbenTurisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.
Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban
RészletesebbenAz orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete
Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenKözlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenA fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra
A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa
RészletesebbenSZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ
1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenPszichológiai tényezık
Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenSokáig voltam távol?
Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1
RészletesebbenOrszágos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely
Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenA turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk
RészletesebbenItthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.
Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006
RészletesebbenA JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI
A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54
RészletesebbenOrszágos TDM Konferencia A Magyar Turizmus Zrt. belföldi szakmai tevékenysége. Horváth Gergely
Országos TDM Konferencia A Magyar Turizmus Zrt. belföldi szakmai tevékenysége Horváth Gergely vezérigazgató Tokaj, 2011. május 19. Átrendezıdés az utazási szokásokban A hivatásturizmust és a szabadidıs
RészletesebbenMarketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat
RészletesebbenTurizmus társadalmigazdasági
Turizmus társadalmigazdasági alapjai 1. téma: A turizmus rendszere, környezete, turizmus fogalma, fajtái 1 A nemzetközi turistaérkezések száma, 2003 2005 2 1 A turizmus gazdasági jelentısége Magyarországon
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenBor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék
Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs
RészletesebbenKovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET
Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal
RészletesebbenBorturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület
Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenA turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei
A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,
RészletesebbenEgy még vonzóbb Budapestért
Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK
DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen
Részletesebben2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői
202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás
RészletesebbenAz észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenA szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban
A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy
RészletesebbenA turizmus aktuális kérdései itthon
A turizmus aktuális kérdései itthon és Európában Bozzay Andrásné fıosztályvezetı Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság Eger, 2010. május 26. 2010-ben a világ valamennyi régiójában növekedés
RészletesebbenMagyarország szerepe a nemzetközi turizmusban
Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,
RészletesebbenAz ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése
Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
RészletesebbenTrendforduló volt-e 2013?
STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi
RészletesebbenA turizmus rendszere 6. p-marketing
A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenA turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET
A turizmus hatásai A turizmus rendszere 6. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató π-marketing π-marketing 1 1. 2. 3. 4. 5. Lisszabon Moszkva Amszterdam Brüsszel Vaduz 6. 7. 8. 9. 10. Prága Varsó
RészletesebbenA turizmus rendszere környezete kölcsönhatásai
A turizmus rendszere környezete kölcsönhatásai A turizmus rendszere 2. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató A turizmus rendszere és környezete Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai
RészletesebbenSió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!
Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai
RészletesebbenA MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI
A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenA TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek
A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenA turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2
A turizmus rendszere 2. A turizmus rendszere környezete kölcsönhatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet A turizmus-rendszere 2 1 1. 2. 3. 4. 5. Sárospatak Gyöngyös Mátra Múzeum Eger Lillafüred-Ómassa
Részletesebben4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.
TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások
RészletesebbenCSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.
A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban
Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar
RészletesebbenA fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor
A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı
Részletesebben2003 - Az egészségturizmus éve
2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenTurizmus. Magyarországon
Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)
RészletesebbenA tételek nappali és levelező tagozaton
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának
RészletesebbenA célcsoport számokban
I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
Részletesebbenés több mint ezermilliárd USD bevétel világszerte 2012-ben
Budapest, 2013. május 22. Több mint egymilliárd turista és több mint ezermilliárd USD bevétel világszerte 2012-ben MEGJELENT AZ ELİZETES WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations
RészletesebbenNyitott kapuk-tárt karok Hogyan segíti a TDM szervezetek munkáját a Magyar Turizmus Zrt.?
Nyitott kapuk-tárt karok Hogyan segíti a TDM szervezetek munkáját a Magyar Turizmus Zrt.? Katona Ilona Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Budapest, 2011.03.04.
RészletesebbenA regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató
A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Balaton régió jövıje a TDM A turisztikai kínálatot ma már regionális, de minimum
Részletesebben1. A Magyarországra látogató külföldiek száma motivációnként, negyedévente. Turisztikai motiváció együtt. Egy napra látogatók
Időszak 1. A Magyarországra látogató külföldiek száma nként, negyedévente Szabadidős Üzleti Tanulás Vásárlás (ezer fő) Átutazás Egyéb Összesen Egy napra látogatók 2006. I. negyedév 760 96 857 42 1 165
RészletesebbenAz infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban
Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenTurisztikai forgalom Kibocsátó régió Befogadó régió Átmeneti régió Turisztikai forgalom szerkezete Fı ismérv: turisták származási helye Pl. Románia. 2004/ben 6,6 mil. turista: Európa 6,3 mil. Amerika 0,13
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI
RészletesebbenKözlekedés turizmus egymásra hatása/kölcsönhatása: A dunai szállodahajózás
Közlekedés turizmus egymásra hatása/kölcsönhatása: A dunai Közlekedésfejlesztés on, Siófok 2019. május 14-16. JÁSZBERÉNYI Melinda MISKOLCZI Márk Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Turizmus
RészletesebbenMInden élménnyel több leszel
MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia
RészletesebbenTurizmus Magyarországon 2012
MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;
RészletesebbenITT KELL LENNED, HOGY ELHIDD? Márkaépítés a belföldi turizmus presztízsének növeléséért. Bánhegyi Zsófia #fedezdfel # hellohungary
ITT KELL LENNED, HOGY ELHIDD? Márkaépítés a belföldi turizmus presztízsének növeléséért Bánhegyi Zsófia #fedezdfel # hellohungary A MAGYAROK 73%-A UTAZIK. MIÉRT FONTOS A BELFÖLDI TURIZMUS ARÁNYÁNAK NÖVELÉSE?
RészletesebbenTURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS - TDM FOLYAMATOK aktualitások, tapasztalatok
TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS - TDM FOLYAMATOK aktualitások, tapasztalatok Bánk, 2011.06.14. Gulyás István Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság NTS A turistafogadás
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenVeszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.
Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb
RészletesebbenA világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben
Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet
Részletesebben2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része
Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenUTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA
UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenMiért érdemes Tourinformnak lenni? Kertész Krisztina Tourinform Koordinátor Magyar Turizmus Zrt.
Miért érdemes Tourinformnak lenni? Kertész Krisztina Tourinform Koordinátor Magyar Turizmus Zrt. vagy egyéb informáci ciós s iroda? vagy egyéb információs iroda? Közös a cél A hazánkba érkezı turisták
RészletesebbenTurizmus rendszerszintű megközelítése
01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik
RészletesebbenKIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK A TURIZMUSBAN. Dr. Molnár Csilla
KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK A TURIZMUSBAN Dr. Molnár Csilla Semmi sem állandó, csak a változás vagy Változások mindig lesznek, nekünk pedig a következő lehetőségeink vannak: vagy megpróbálunk részt venni
RészletesebbenBALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv
BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1
RészletesebbenA XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE
A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS
RészletesebbenA turizmus aktuális kérdései Magyarországon
A turizmus aktuális kérdései Magyarországon Dr. Niklai Ákos alelnök, KEP elnök, Magyar Turizmus Zrt. II. Társadalmi Párbeszéd Fórum Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület Budapest, 2009. október
RészletesebbenA kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán
A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA balatoni TDM modell - kutatási eredmények
A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,
RészletesebbenÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN
ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN 2010-2016 Dr. Kóródi Márta - Kalmárné Rimóczi Csilla Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar Turizmus-Vendéglátás Tanszék Szolnok
RészletesebbenFelsőfokú (C1) KITEX nyelvvizsga - Vizsgatémák
Felsőfokú (C1) KITEX nyelvvizsga - Vizsgatémák A felsőfokú nyelvvizsga írásbeli és szóbeli feladattípusainak eredményes megoldásához az alapfokú és középfokú nyelvvizsga általános és szakmai témakörein
RészletesebbenFogászati Turizmus Európában
Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 11. elıadás
1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt
Részletesebben