A vendéglátás kialakulása

Átírás

1 Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

2 A vendéglátás kialakulása István király idején jövedelmező kocsmák Esztergom, Kopasz Péter fogadós (adásvételi szerződés említi, levéltári adat) Középkori monostorok: étel-ital, szállás Pest a 16. században fejlődő város Iparszerű fejlődés: 17. században, szállás és ellátás, alacsony színvonal vendégfogadó, 27 vendégszoba

3 A vendéglátás kialakulása ezer lakos; Főhivatalok Budán gazdasági, politikai fejlődés. A vendéglátás fejlődése következmény Szállodák, éttermek a város forgalmas pontjain 19. század ipari forradalom Gőzhajózás dunai gőzhajózás. Kereskedők, utazók A vendégforgalom fellendül

4 A vendéglátás kialakulása 1848/49 a szabadságharc utáni időszakban megtorpanás Az 1860-as évek végétől gyors fejlődés Első magyar Szállodaépítő Rt. A cukrászat fellendülése. Széchenyi javaslata a cukrász szó használatára. Vidék: Pécs, Miskolc vendéglők, cukrászdák, szállodák

5 A vendéglátás kialakulása A vasúti forgalom növekszik, nemzetközi érkezések Millenium: Hungária, Pannónia (villanyvilágítás), Royal, Bristol, New York kávéház Gerbeaud Emil, svájci cukrász Új technológia, cukrászipar I. világháború

6 A vendéglátás kialakulása Tanácsköztársaság, államosítás(nagyobb üzletek, szállodák Közellátási Népbizottság, éelmiszer.áés áruellátás 8 óra és fix fizetés a vendéglátásban dolgozóknak. Magyarországi Szállodai, Éttermi, Kávéházi Munkások és Szakácsok Szövetsége

7 A vendéglátás kialakulása gazdasági világválság Bécs- Budapest autóút, javulás, fejlődés ezer bel-és külföldi Budapesten 40 millió pengőt költenek a vendéglátásban Lillafüred, Palotaszálló Galyatető, Nagyszálló

8 A vendéglátás fejlődése a II. világháború után A háború előtt 14 ezer vendéglátó üzlet 1900 szálloda (étkezde, italmérés, kocsma) Háborús kár Az üzemi ellátás megszervezése Munkahelyi étkezdék első nagyüzemi konyha Nagykonyhák, Mozgókonyha Vállalat km távolságra Üzemi konyhák

9 A vendéglátás fejlődése a II. világháború után kereskedelmi vendéglátás, Eszpresszók A szállodák raktárként üzemeltek. Olcsó népbüfék nyíltak Ötvenes évek, fejlődés Kereskedelmi vendéglátás duplájára nőtt Színes, gazdag vendéglátás. Kisvendéglők.

10 A vendéglátás fejlődése a II. Hatvanas évek világháború után A szállodák felújítása, bővítése Balaton, Dunakanyar, megyeszékhelyek Új üzletek: drinkbár, kávészalon, söröző, borozó, csárda, mulató önkiszolgáló éttermek, munkahelyi és kereskedelmi Hidegbüfék. Bisztrók

11 A vendéglátás fejlődése a II. világháború után Gépesített nagyüzemek, hidegkonyhák, cukrászüzem, húsüzem Összevonták a kisebb vendéglátó üzleteket Központi irányítás, gazdasági, szakmai verseny nélkül 80-as évek szerződéses és bérleti üzemeltetés Tulajdonosi szemlélet

12 Változások Magántulajdonú vendéglátóhelyek nyíltak Panziók Nyugati hatás, hot-dog, hamburger-utcai büfék, pavilonok Rendszerváltás Reprivatizáció (vendéglátó vállalatok és szállodák) Külföldi működő tőke

13 Változások A szocialista világrend összeomlása A nyugati országokból nagy érdeklődés Nem igazi turisztikai fejlődés Szervezett bűnözés A turizmusban Európa fő szerepet játszik Magyarország, Csehország, Horvátország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia

14 Változások Politikai, gazdasági, kulturális folyamatok Turisták utazási szokásai megváltoztak Észak-Amerika, Japán, Dél-Kelet-Ázsia, Ausztrália- fejlett világ Kereslet-a potenciális turista érzékenyen reagál a változásokra Kínálat szakmai fejlődés, turisztikai termékek sokasága, választék

15 Napjaink A turizmus szerepe felértékelődött Nemzetközi érkezések 150 szeresére növekedtek Devizabevételek A turizmus a világgazdaság legjelentősebb és legdinamikusabban növekvő ágazata

16 A turizmus alrendszerei Kereslet ( turisták) A szabadidő (napi, heti, éves) A szabad rendelkezésű jövedelem (Diszkrecionális) A motiváció (kultúra, hagyomány, gasztronómia, bor, képzőművészet, természet, tudomány, sport, vallás, esztétikai élmény, kaland) A háromlábú szék elve

17 A turizmus alrendszerei Kínálat (a fogadó hely/ desztináció) A vonzerő vagy attrakció Az infrastruktúra és a közlekedési eszközök Vendéglátás A szálláshelyek és az étkezési lehetőségek A szórakozás és egyéb lehetőségek A higiéne A biztonság A turizmus szervezete Az árak. A vendégszeretet