A turizmus rendszere. Idegenforgalmi ismeretek. A turizmus és környezete

Átírás

1 3. Idegenforgalmi ismeretek A turizmus rendszere Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet A turizmus és környezete KERESLET (turista) Motiváció Szabad rendelkezésű jövedelem Szabadidő utazás Közvetítő szektor marketing KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb. A turizmus, mint nyitott és dinamikus rendszer a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. A turizmus környezete: Társadalmi Társadalmi Kulturális környezet Politikai Természeti Gazdasági Technológiai Kulturális környezet Turizmus Politikai környezet Természeti környezet Tóth Éva Gazdasági - Idegenforgalmi környezet ismeretek Technológiai környezet 3 Forrás: Lengyel, 1992 (módosított) Természeti környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet 4

2 A turizmus alrendszerei TURIZMUS KÍNÁLAT (turisztikai termék) A turizmus rendszere utazás két alrendszerből Vonzerő (attrakció) tevődik össze. KERESLET Szállás 1. Kereslet Étkezés (turista) Közlekedés Motiváció 2. Kínálat Egyéb infrastruktúra Szabad rendelkezésű Szórakozási lehetőségek jövedelem Közvetítő szektor Kultúra A 2 alrendszert 3 szektor köt össze: Szabadidő Vendégszeretet Biztonság 1. Utazás Higiéné Turisztikai szervezetek 2. Marketing Árak marketing Stb. 3. Közvetítő szektor Kereslet KERESLET (turista) Motiváció Szabadidő Szabad rendelkezésű jövedelem Motiváció Maslow-piramis A kereslet olyan igény, amely mögött fizetőképes vásárlóerő és hajlandóság jelentkezik. Az utazási motivációk összhangba hozhatóak a Maslow-féle szükséglethierarchia elmélettel. 7 8

3 7 szintű piramis A Maslow-féle szükségletek és a turizmus szakirodalmában idézett motivációk Maslow-féle szükséglet Utazási motívum Referenciák a turisztikai szakirodalomból Fiziológiai Biztonság Valahová tartozás Megbecsülés Önmegvalósítás Kikapcsolódás Biztonság Szeretet Státus elérése Legyünk tisztában igazi természetünk-kel Menekülés Kikapcsolódás Feszültség levezetése Napfény keresése Fizikai kikapcsolódás Egészség Regeneráció Megelőzés Családi együttlét Rokonság ápolása Társaság A társadalmi kapcsolatok ápolása Gyökerek keresése Etnikum Saját teljesítmények megbecsülése Fontosságunk elismertetése másokkal Tekintély Társadalmi elismertség Önfitogtatás Szakmai/üzleti Személyes fejlődés Státus és tekintély Önfelfedezés és -értékelés Belső vágyak kielégítése Tudni és megérteni Esztétikai Kulturális/nevelési Csodavárás / érdeklődés új Ismeretszerzés témák iránt Szellemi kikapcsolódás 10 Környezet A szépség értékelése Tájkép 2. Szabadidő A turistának az utazás megvalósításához szabadidőre, előre tervezhető, fizetett szabadságra van szüksége. /II.vh.!/ Az urbanizációnak köszönhetően a szabadidő világa fokozatosan összekapcsolódott a munka világával. A munkaidő leteltével nyer értelmet a szabadidő. A fizetett szabadság mértéke a Föld országaiban nagyon eltérő. Mo: A Munka Törvénykönyve: legkevesebb 21 nap szabadság jár minden teljes állásban foglalkoztatott munkavállalónak. / a szabad- és pihenőnapokon túlmenően/ 3. Szabadrendelkezésű jövedelem (diszkrecionális) jövedelem Az alapvető szükségletek kielégítése (étkezés, lakás, öltözködés) után további szükségleteink kielégítésére használhatjuk a szabadon felhasználható jövedelemrészt. Itt jelentkezik a fogyasztói társadalom szerepe abban, hogy terméket, vagy a megfoghatatlan utazást választják. (Egy kétszemélyes kéthetes körutazás távoli kontinenseken, akár egy városi kisautó árát is jelentheti.) 11 12

4 A turisztikai kereslet jellemzői A kereslet 3 fő formája: Tényleges kereslet Potenciális kereslet Látens kereslet A kereslet fő jellemzői: A választás magas szabadságfokú Az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár A turista maga is részt vesz a termék előállításában A turisztikai kereslet szezonális A kereslet rendkívül érzékeny, változó, szubjektív és sok külső ellenőrizhetetlen tényezőtől függ 13 Kereslet-kínálat A kereslet és kínálati rendszer legerősebb kapcsolódása és mozgatórugója a motiváció és a vonzerő (attrakció) egymásra találása. E kettőnek egymásra találását mozdítja elő, segíti a marketing tevékenység, amely a fogadóterület felől irányul a küldő terület felé. A kapcsolódás következő eleme a közvetítő szektor, amely eljuttatja a turistához a kínálat elemeit. A kereslet és kínálat kapcsolata a turistának a fogadóterületre való utazásával valósul meg. 14 Kínálat KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Kínálat = turisztikai termék A kínálat alapja a turisztikai termék, amely a vonzerőn (attrakción) alapuló szolgáltatások összessége. A turisztikai termék lényege, hogy szolgáltatásokból áll. A turista számára a komplex szolgáltatáshalmaz jelent terméket, hiszen valamennyi szükségletét ki kell, hogy elégítse. Stb. 16

5 A turisztikai termék fő jellemzői megfoghatatlanság egyidejűség a minőség ellenőrzése veszendőség szezonalitás verseny 17 Vonzerők a turizmusban I. Természetes vonzerők Víz (Földközi-tenger, finn tavak, folyók) Napfény és klíma Hegyek és hó (Alpok, Kárpátok) Természeti ritkaságok ( Szahara, Niagara-vízesés, gejzírek) Flóra és fauna (erdők, mezők, tengerek) Nemzeti parkok ( természeti ritkaságokkal rendelkező védett területek, pl. Hortobágyi Nemzeti Park) vadrezervátumok, natúrparkok Gyógy- és termálvizek (Baden-Baden, Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló) 18 II. Ember alkotta vonzerők: Egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem, Mekka, Róma) Műemlékek (piramisok, Akropolis, Colosseum) Történelmi helyek (Waterlo) és városok (Róma, Athén, london, Párizs) Építészeti remekek (kínai fal, Eiffel-torony, Vatikán) Múzeumok (Louvre, Prado, Vatikáni múzeum) Népművészet (mindenhol) Fesztiválok (Salzbug, Cannes, Budapest) Világvárosok (New York, London) Sport (golf, tenisz, vadászat, halászat, sí) Tematikus parkok (Disneyland Kalifornia, Disney Word Florida) Szerencsejáték-központok (Nevada, Las Vegas) Szórakozás (mozi, éjszakai élet) Gasztronómia Társaság (klubok, egyesületek, csoportos túrák) Rokonok és barátok Az attrakciók hatóköre Helyi (búcsú, vásár, koncert, disco) Regionális (Alpok, Balaton, Földközi tenger) Univerzális (Róma, Olimpia, Világkiállítás) A vonzerők erősítik egymást, így a több attrakcióval rendelkező fogadóterületek nagyobb hatékonysággal tudják végezni marketingtevékenységüket. Világkiállítás, vásárok, kongresszusok 19 20

6 A vonzerőt turisztikai szempontból befolyásoló tényezők Közlekedés Infrastruktúra Szálláshelyek Étkezés Kultúra, sport, egyéb kikapcsolódási lehetőségek Higiénia Vendégszeretet 21 Magyarország fő vonzerői Hazánk univerzális vonzerővel nem rendelkezik, regionális van! Az ország fő vonzerői: 1. Budapest /kultúra, természet, különleges fekvés, történelmi értékek / 2. Balaton /víz, természeti és kulturális értékek / 3. Gyógyfürdők, gyógyvizek /Hévíz, Zalakaros, Bük, Harkány, Dobogókő / 4. Nemzetközi és országos rendezvények /Form-1,Pécs-2010/ 5. UNESCO területek /Pécs ókeresztény sírkamrák, HNP, Hollókő.../ 6. Történelmi városok /Eger, Pécs, Sopron, Kőszeg / 7. Borvidékek /Tokaj-Hegyaljai, Egri, Villány-siklósi / 8. Nemzeti parkok /Aggteleki, Bükki, Hortobágyi / 9. Néprajzi tájegységek /Palócföld, Matyóföld, Göcsej / 10. Vízparti területek /Tisza-mente, Tisza-tó, Szigetköz / 11. Egyedi termékek /Herendi porcelán, racka juh, szegedi paprika / 22 A turizmus osztályozása 23 A turizmus fajtái A modern társadalom a munka és a szabadidő világa köré szerveződik, ezekhez kötődően a turizmus 2 fajtája: 1. Szabadidős turizmus 2. Hivatásturizmus A besorolás nehézkes, elsősorban az utazási döntést hozó fél és a költségek fedezője, másrészt a tartózkodás során végzett tevékenységek alapján végezzük. 24

7 Szabadidős turizmus Munkaidőn kívüli, önálló döntésen alapuló időfelhasználás. A turista önmaga határozza meg a felkeresendő desztinációt, az időpontot, a tartózkodás hosszát és a költségeket is saját maga fedezi. Legfontosabb célja : kikapcsolódás a mindennapok monotonitásából, a regenerálódás, a feltöltődés. Lehet aktív vagy passzív. 25 Hivatásturizmus Az egyén foglalkozásának gyakorlásával összefüggésbe hozható utazásait értjük. Az utazásról, a tartózkodás alatt végzendő tevékenységről végső soron a munkáltató (a megbízó) dönt, őt terhelik az alapvető költségek is. Hivatásturizmus ágai: 1. Konferenciaturizmus 2. Üzleti turizmus 3. Incentive turizmus Konferenciaturizmus Convention : kongresszus, konferencia, szimpózium, kerekasztal-megbeszélés, szakmai kiállítás, vásár, workshop Minden olyan program, amelyen a vendégek a szolgáltatásokat előre megrendelik, szervezett keretek között tanácskoznak, vagy szereznek piaci, illetve tudományos tapasztalatot, továbbá személyes kapcsolatokat építenek. Tudásközvetítés, ismeretszerzés, kapcsolatteremtés. 27 Elsősorban nagyvárosokat választanak helyszínül. A megközelíthetőség és az igénybe veendő szolgáltatások színvonala döntő tényező. Preferált hónapok: május, szeptember, október. A konferenciavendégek nem hagyományos turisták. Általában a presztízsfogyasztás jellemzi őket. A világon napjainkban közel 9000 konferenciát rendeznek évente. Legnépszerűbb konferenciahelyszínek: Párizs, Bécs, Brüsszel 28

8 2. Üzleti turizmus A hivatásvégzéssel összefüggő utazások tartoznak ide, melyek elsődleges célja a gazdaság különböző területeinek menedzselése. Célja: Kapcsolatépítés Szerződéskötés Ellenőrzés 3. Incentive turizmus Azon utazások összessége, amelyek egy adott vállalat vagy intézmény alkalmazottai, vezetői körében az eredményesség ösztönzése, bizonyos teljesítmények elismerése érdekében zajlanak. Incentive: ösztönzés, ösztönző, ingerlő, ingerlés A turizmus formái Tömegturizmus Alternatív turizmus Keményturizmus Szelídturizmus Keményturizmus Szelídturizmus - tömegturizmus - egyéni, családi utazás, barátokkal való utazás - kevés idő - sok idő - gyors közlekedési eszköz - célszerű (esetleg lassú) közlekedési eszköz - kötött program - spontán programok - külső, szervezett irányítás - saját döntések - importált életstílus - a vidéken szokásos életstílus - látnivalók - élmények - kényelmes és passzív - aktív és fárasztó 31 32

9 Keményturizmus Szelídturizmus - kevés vagy egyáltalán semmi - előzetes foglalkozás a szellemi előkészítés meglátogatandó régióval, (országgal) - idegen nyelv tudása nélkül - nyelvtudással - fölény érzése - tanulás, önképzés öröme - bevásárlás (shopping) - ajándékozás - szuvenírek - emlékek, feljegyzések, új ismeretek - fényképezgetés és képeslapok - fotózás, rajzolás, festés - kíváncsiság - tapintat - hangos, harsogó - csendes, szerény 33 A turizmus típusai 34 A turizmus típusai 1. Eredet szerint: Belföldi turizmus Nemzetközi turizmus Fizetési mérlegre gyakorolt hatás szerint: Aktív (bejövő) Passzív (kimenő) Szezonalitás szerint: Nyári Téli Főszezoni Szezonon kívüli 35 A turizmus típusai 2. A résztvevők életkora szerint: Ifjúsági Senior Igénybe vett közlekedési eszköz szerint: Vasúti Autós Hajós Repülős Finanszírozás módja: Szociál-turizmus (gyenge fizetőképességgel rendelkező lakossági rétegek támogatott részvétele) Idegenforgalom elő- és utófinanszírozással (hitelkártya) 36

10 A turizmus típusai 3. Az utazás szervezésének módja szerint: Egyéni turizmus utazási iroda igénybevételével vagy anélkül Átlagáras turizmus (utazásszervező által kínált csomagban) Az idegenforgalomban résztvevők száma: Egyéni turizmus Kollektív turizmus Tömegturizmus Családi turizmus Időtartam szerint: Rövid idejű turizmus Hosszú idejű turizmus 37 A turizmus típusai 4. Szállásforma szerint: Szállodai turizmus Szállodán kívüli turizmus Kiránduló Átutazó Motivációk szerint: Pihenési célú turizmus Kulturális célú turizmus Társadalmi célú turizmus Sportturizmus Gazdasági célú turizmus Politikaorientált turizmus 38 Látogató turista kiránduló átutazó A turizmus alanyainak csoportosítása 39 A turista-, a kiránduló- és az átutazó érkezések összessége adja a látogató érkezések számát. A turista 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a meglátogatott helységben, országban. Üdülő, az a turista, aki legalább 5 napig tartózkodik egyfolytában a meglátogatott helyen. A kiránduló 24 órán belül a belépéssel azonos határszakaszon hagyja el az országot. Az átutazó 24 órán belül különböző határviszonylaton hagyja el az országot.

11 Bernecker: Motiváció és környezet szerinti csoportosítás LÁTOGATÓ 1.Pihenési célú turizmus 2.Kulturális célú turizmus 3.Társadalmi célú turizmus 4.Sportturizmus 5.Gazdasági célú turizmus 6.Politikaorientált turizmus KIRÁNDULÓ TURISTA ÜDÜLŐ ÁTUTAZÓ Hahn: az üdülő turisták csoportosítása Romess-Stracke: üdülőtípusok 43 44

12 A turizmus mérése, a turizmus számokban A világ turizmusa számokban

13 49 50 Magyarország turisztikai régiói Hazánk turizmus adatai 51 Balaton Tisza-tó Budapest-Közép-Dunavidék Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország 52

14 Üdülőkörzetek Balaton Mátra-Bükk Mecsek-Villány Sopron- Kőszeghegyalja Bakony Ráckeve Aggtelek és környéke Alsó-Tisza Dunakanyar Velencei-tó Tisza-tó Szigetköz Őrség Alsó-Duna Zemplén és Hernádvölgy Hortobágy

15 57 58 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 59