Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól

Átírás

1 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatairól december 01.

2

3 Az észak-magyarországi régióban található Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe négyzetkilométer. évben a lakosság száma fő volt, 5,9 százalékkal ( fővel) kevesebb a évinél. Ugyanebben az időszakban az ország lakossága 1,9 százalékkal ( fővel) csökkent. Megyénkben a lakosság számának visszaesése tehát az országosnál nagyobb mértékű. A kedvezőtlenebb megyei arányhoz az országhatáron belüli és az országhatáron túli elvándorlás is hozzájárult. A fogyásban szerepet játszik a gazdasági teljesítmények eltérő mértékű, kedvezőtlenebb változása is más régiókhoz képest. A gazdasági mutatók kedvezőtlenebb alakulása miatt a foglalkoztatási lehetőségek is szűkebbek, ami nagyban hozzájárul az elvándorláshoz. A KSH legfrissebb adatai szerint a megye 6,8 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 5,9 százalékos részarányával évben milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos érték 4,4 százaléka az azt megelőző évi 4,2 %-os részaránnyal szemben. Az egy főre jutó GDP közel 36 százalékkal (előző évben még 38 %-kal) maradt el az országos átlagtól. Így a megyék közötti rangsorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy helyet előre lépve a 16. helyen áll. A foglalkoztatás alakulása a KSH adatai szerint A megyénkben elsődlegesen a közmunkás foglalkoztatás bővülése, javulása miatt a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben folyamatosan növekedett. Így a 2014-ben kimutatott fő már 4,6 százalékkal fővel - meghaladja a válságot megelőző évi fős foglalkoztatottak számát. Országosan ugyanebben az időszakban valamivel nagyobb mértékű 5,1 %-os növekedést mutatott ki a KSH. A megye helyzetét mutatja, hogy a különböző foglalkoztatási arányok a korábbi évekhez hasonlóan változatlanul 6-8 százalékponttal elmaradnak az országos átlagtól. A gazdaság szereplői Borsod-Abaúj-Zemplén megyében év végén társas vállalkozást tartottunk nyilván, ami 5,8 százalékkal kevesebb az előző évinél. A tevékenységüket kezdő, 2014-ben 1

4 megalakuló társas vállalkozások számát lényegesen meghaladták a megszűnések. Tisztult és egyben átláthatóbbá vált a megye gazdasága a kényszer- és fiktív vállalkozások megszűnésével. Ehhez jelentősen hozzájárult az adójogszabályok szigorodása, és azok következetes betartatása is. Az adóhatóság rendelkezésére álló hatósági eszközözök segítségével Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2014-ben 805 db székhelyvizsgálatot, db adóregisztrációs eljárást, db adószám felfüggesztést és db adószám törést végzett. Ezen adóhatósági eljárások száma összességében több mint 50 %-kal nőtt 2013 évhez képest. A kereskedelemben ON-LINE pénztárgépek használata 2014-ben teljes körűvé vált. A fordított ÁFA adózást kiterjesztették a gabona forgalmazására is. A félsertéseknél az ÁFA adómértéke 27-%-ról 5 %-ra csökkent. A társas vállalkozásokon belül a részvénytársaságok száma változatlan maradt, míg a korlátolt felelősségű illetve betéti társaságok száma 5,1 illetve 7,3 százalékkal csökkent 2013-hoz képest. A nyilvántartott egyéni vállalkozók számában a 2013-as év hozta az áttörést. A korábbi évek csökkenő tendenciája után 2013-tól kismértékben, egy százalékkal nőtt a számuk az előző évhez képest. év végén pedig már 613-mal több egyéni vállalkozó tevékenykedett, ami 3,1 %-os növekedést jelent évhez képest. A belföldi kereslet élénkülésén túl a kisadózó vállalkozók tételes adójának (KATA) választhatósága is nagyban hozzájárult az egyéni vállalkozók számának növekedéséhez. A főállású és munkaviszony mellett vállalkozók száma 2 %-kal illetve 5,3 %-kal nőtt, míg nyugdíjas egyéni vállalkozók száma 0,6 százalékkal elmaradt az előző évitől. A versenyszféra szereplőinek teljesítménye 2013-ban a kisvállalkozások adóterheinek enyhítésére két új egyszerűsített elszámolási lehetőséget biztosítottak: o a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA), melyet egyéni és társas vállalkozások egyaránt választhatnak, és o a kisvállalati adót (KIVA), melynek választására csak társas vállalkozásoknak van lehetőségük. Az elszámolás módja szerint a társas vállalkozások döntő többsége továbbra is a társasági adó szabálya szerint adózik, és az egyéni vállalkozók többsége is a személyi jövedelemadózás szabályait alkalmazza. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének alakulásában továbbra is meghatározó a társasági adóalanyok szerepvállalása, mivel a realizált bevételekből való 2

5 részesedésük 96,5 százalékos. Az elsősorban belföldi piacon és a lakossági ellátásban érdekelt, SZJA szerint adózó egyéni vállalkozások és a KATA szerint adózók, valamint az egyszerűsített vállalkozói adózást (EVA) alkalmazók teljesítményének együttes részaránya összességében kismértékben növekvő és 3,5 százalékos. A továbbiakban a társas vállalkozások által benyújtott társasági adóbevallások alapján elemezzük Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményét. Az adóbevételek alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyéni és társas vállalkozásai, valamint a magánszemélyek 2014-ben millió Ft adó- járulék és vám bevétellel járultak hozzá a közös kiadásokhoz, ami millió forinttal 11,8 százalékkal több a bázis időszaki teljesítésnél. Az országos bevételek ugyanebben az időszakban 7,3 százalékkal emelkedtek. Az országos adóbevételek 2,1 százaléka képzödött a megyében. A központi költségvetésből 2014-ben a megyénkben millió Ft támogatást vettek igénybe, ami 14,1 százalékkal, millió forinttal haladja meg az előző évi értéket. Országosan 3,3 %-kal emelkedtek a támogatások. Az összes támogatás 98 %-át lefedi mindkét évben a szociálpolitikai menetdíj támogatás és az egyedi támogatások együttes összege ben millió forintot vettek igénybe menetdíj támogatás címén, míg millió forintot egyedi támogatásként. Az itt nevesített támogatás összege csak töredéke a megyében ténylegesen igénybe vett uniós támogatásoknak valamint a Széchenyi Terv keretében kapott beruházási támogatásoknak, melynek évente 100 milliárd forintos a nagyságrendje. Az utóbbi években, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ÁFA negatívvá vált, mivel a kiutalások nagyságrendje meghaladta a befizetéseket, a visszaigényléseknél meghatározó adómentes export számottevő nagyságrendje miatt. Az utóbbi évek kormányzati erőfeszítése, hogy az adórendszer súlypontját átterelje a közvetlen nyereség és jövedelem típusú adókról a közvetett forgalmi, fogyasztási típusú és egyes meghatározott tevékenységhez kötődő külön adók felé. Ehhez a koncepcióváltáshoz igazodva előbb 25 %-ra, majd később január 1-től 27 %-ra emelték a hozzáadott érték típusú, a végső fogyasztást terhelő általános forgalmi adót év között előbb bevezették a pénzügyi szervezeteknél, a bolti kiskereskedelmi, távközlési és energiaellátó tevékenységet folytató vállalkozásoknál és egyes ágazatoknál külön adókat. Később bevezették a pénzügyi tranzakciós illetéket, a közművezeték- és biztosítási adót, valamint a tűzvédelmi hozzájárulást. 3

6 Ezeknek a közvetett adóknak az országos részaránya az összes adón belül egyharmados, míg a megyében az adóalanyi kör sajátosságainak megfelelően egynegyedet közelíti, amennyiben az általános forgalmi adónál az ÁFA befizetéseket vesszük figyelembe. A tevékenységi külön adókra kötelezett országosan is jelentős - társaságok nem a régiónkban (megyéinkben) működnek. Az adóbevételek alakulásánál, változásánál a reálgazdasági folyamatokon túl az utóbbi években és most is meghatározóvá váltak a törvényi változások és a kormányzati intézkedések, amelyek összességében a bevételek növelésének irányába hatottak. A foglalkoztatásban javulás következett be, mivel a közmunkásokat az előző évekhez képest a téli időszakban is nagyobb számban alkalmazták. Az egészségügyi dolgozók és pedagógusok szeptemberben végrehajtott béremelésének áthúzódó hatása is nagyban hozzájárult a költségvetési és társadalmi szervek foglalkoztatáshoz kötődő befizetéseinek növekedéséhez. A pedagógusok bérét 2014-ben is megemelték. Továbbá 2014-ben a költségvetési szerveknél, önkormányzatoknál a havi 250 ezer forint alatt keresők differenciáltan bérkompenzációt kaptak. Ezen összességében jelentős jövedelemnövekedést eredményező intézkedések hatására a költségvetési szerveknél ben SZJA és TB bevétel 10 %-kal illetve 8,2 %-kal nőtt. A minimálbért 3,6 %-kal Ftról Ft-ra emelték. A fogyasztásra fordítható jövedelmek érzékelhető módon növekedtek a lakossági rezsidíjak többszöri, több lépcsős csökkentése miatt, ami a villany-, gáz-, és távhőszolgáltatást, a szemétszállítást, valamint a víz- és szennyvízszolgáltatást egyaránt érintette. A családi járulékkedvezményt igénybevevőknél csökkent az adóterhelés, ami tovább növelte a nettó jövedelmet. Az a magánszemély, aki a családi adóalap-kedvezményt nem tudta teljes egészében igénybe venni, az a fizetendő egyéni járulékából érvényesíthette azt. Az önkormányzatok adósságának központi átvállalása miatt szintén bővültek a végső fogyasztásra és fejlesztésre, pályázatokra rendelkezésre álló szabad források. A vállalkozások adóterhelése csökkent a munkahelyvédelmet elősegítő kormányzati intézkedések hatására, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és a kisvállalati adó (KIVA) bevezetése miatt is. Továbbá a KATA szerint adózók száma tovább bővült a évi kedvezőbb szabályozás hatására. Ezen intézkedéseknek az adóbevételekre gyakorolt hatása kettős. Egyrészt az adóterhelés csökkenése az adóbevételek mérséklődésével jár együtt, másrészt a munkahelyek megtartása, vagy bővülése az adóbevételek alakulásánál kedvező hatású. Ezen intézkedések hatására mindenképpen bővült a lakosság fogyasztásra fordítható jövedelme, ami a fizetőképes kereslet élénküléséhez vezetett. Ez hosszú évek után hozzájárult a belső fogyasztás növekedéséhez. Hatása már jelentkezett a évi ÁFA bevételek kedvezőbb alakulásánál is. Az ÁFA befizetések a megyében 7,7 %-kal, míg országosan 9,1 %-kal emelkedtek. 4

7 A társas vállalkozások gazdasági teljesítményének alakulása között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évvel bezárólag töretlen volt a fejlődés. A nettó árbevétel, ezen belül az export és belföldi értékesítés növekedési üteme meghaladta az országos átlagot, és 2006-ig az inflációs ráta mértékét is. A jövedelmezőség is kedvezően alakult. Az adózás előtti eredmény, azon belül az üzleti eredmény növekedési üteme jóval országos átlag feletti volt. Beindult egy felzárkózási folyamat III. negyedévtől a gazdasági tényezők egyre kedvezőtlenebbé váltak. A pénzügyigazdasági válság a megyében már évben is éreztette a hatását, majd a gazdasági mutatók által tükrözötten 2009-ben kiteljesedett. A válság hamar begyűrűzött, mivel a megye gazdasága nyitott az export és import magas részaránya miatt. Az export részaránya az utóbbi hét évben 31 és 44 százalék között mozgott, és minden évben magasabb (2 10 százalékponttal) az országos értéknél, ami az érintett időszakban 29 és 35 százalék közötti volt. Jellemző továbbá, hogy a válság mélypontján (2008. és évben) viszonylag alacsonyabb az export részaránya, majd később újra emelkedő tendenciájú ben megkezdődött a válságból való kilábalás és 2011-ben tovább javultak a gazdasági teljesítmények és mutatók. A világgazdasági válság kezelésére hozott intézkedések azonban nem, vagy csak részben hozták meg a várt eredményt, mivel az Európai Uniós országok többsége nem állt növekedési pályára, emellett főként a dél-európai országok az általuk előállított bruttó hazai termékhez viszonyítva rendkívüli mértékben eladósodtak től az Unió által kezdeményezett túlzott deficit eljárás az érintett államoknál, köztük Magyarországnál is, óhatatlanul előbb-utóbb együtt járt a belső fogyasztás további visszaesésével, ami egyben a gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükséges erőforrások fokozott kivonását is jelentette. A túlzott deficit eljárás miatt rendkívül behatárolt volt az EU államok mozgástere. A 2011-ben kezdődő és 2012-ben kiteljesedő monetáris válság hazánk gazdaságának növekedését lelassította ben mindezek miatt a megyében és országosan is megtorpanás következett be az előző két év kedvező felzárkózási folyamata és növekedési pályára állása után. 5

8 2013-ban újra beindult egy felzárkózási folyamat. A gazdasági teljesítmények kedvezően alakultak évhez és a válságot megelőző évhez képest egyaránt. Előre lépés, hogy export piac élénkülése mellett már a belső fogyasztás is bővült. A deviza hitelt igénybe vevőknél az árfolyamgát bevezetésével, illetve forintra történő átváltással is szabadultak fel olyan pénzeszközök, melyek a fizetőképes keresletet élénkítették. Továbbá a rezsicsökkentés is összességében kedvező hatású volt a fogyasztási szerkezet átalakulásánál, változásánál, mivel a lakosság a közszolgáltatásnál felszabaduló forrásokat más fogyasztási cikkek vásárlására fordíthatta. Az eladósodott önkormányzatok hitel állományának részleges kiváltása szintén hozzájárult a belső fogyasztás élénküléséhez, mivel a beragadt hitelek kiváltása lehetővé tette a korábbi kiegyenlítetlen számlák pénzügyi rendezését, akadály-mentesebbé váltak a folyó beszerzések. Továbbá a tőkeerősebb önkormányzatok fejlesztési lehetőségei is javultak ben a gazdasági reálfolyamatok még kedvezőbbé váltak. A megyében országos növekedési ütemet meghaladó mértékben 6,7 %-kal nőtt a nettó árbevétel, valamint 18,7 %-kal a hozzáadott érték az előző évhez képest, ami egy az egyben reálértéken is növekedést jelent, mivel a évi fogyasztói árindex 99,8 % volt. Kedvező, hogy a nettó árbevételen belül az export 2,7 százalékos emelkedése mellett a belföldi értékesítés jelentősen, 9,7 %-kal nőtt. A gazdasági teljesítmények a válságokat megelőző évhez képest is kedvezőbben alakultak, mivel 2014-ben folyóáron a nettó árbevétel 31 %-kal, míg a hozzáadott érték 29 %-kal nőtt. A nettó árbevételen belül az export 64 %-kal nőtt. A forint árfolyam emelkedését is figyelembe véve a megyei export teljesítmény volumenében is növekedett. A belföldi értékesítés 14 %-os folyóáras növekedése azonban még nem jelent mennyiségi növekedést, mivel az infláció miatt a fogyasztói árak évhez képest 40 %-kal magasabbak. A megyei gazdasági teljesítményeket a nettó árbevételnél jobban kifejezi a társasági adóbevallások adataiból előállított, új értéket mérő hozzáadott érték, ami nem tartalmazza az anyag- és anyagjellegű költségek halmozódását. Megyénkben a hozzáadott érték az utóbbi két évben 2013-ban és 2014-ben már 8,7 %- kal illetve 29 %-kal meghaladta a évi értéket. Országosan ugyanebben az időszakban 19,8 illetve 34,5 százalékkal nőtt a hozzáadott érték. A megyei elmaradás oka, hogy a korrigált üzleti eredmény 2007-ről 2014-re 24 %-kal növekedett, ami alig fele az országosan mérhető 50 %-os növekedésnek. 6

9 Adórendszer és az adóterhelés változásai Az elemzés tárgyát képező időszakban, évek között a törvényi változások összességükben kedvező hatásúak voltak. Az utóbbi évek kormányzati erőfeszítése, hogy az adórendszer súlypontját átterelje a nyereség és jövedelem típusú adókról - ahol az adóterhelést egyébként is folyamatosan csökkentették a forgalmi, fogyasztási típusú és az egyes tevékenység végzéshez kötődő külön adók felé. Kedvező hatású a 2013-ban bevezetett KATA és KIVA adózás a kis- és mikro-vállalkozások körében az egyszerűbb elszámolás miatt, ami több esetben az adóterhelés csökkenésével is együtt járt. A vállalkozások korábban, évvel bezárólag a START programhoz kapcsolódva csökkenthették a foglalkoztatót terhelő járulék kötelezettségeket. A START programot felváltó munkahelyvédelmet elősegítő kormányzati intézkedések 2013-tól lehetővé tették, hogy az azt alkalmazó vállalkozások a normatív szociális hozzájárulást csökkentett összegben fizethessék. Csökkent a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások adóterhelése. Ez mindenképpen saját forrás-bővülést eredményezett a vállalkozásoknál. Hatására javult az érintett társaságok pénzügyi helyzete is. A társas vállalkozásoknál az adózás előtti nyereségre, vagy pozitív adóalapra vetített társasági adó mérséklődött az utóbbi négy évben az azt megelőző év közötti időszakhoz képest, az adó mértékének csökkenése és az igénybe vett adókedvezmények kedvező alakulása miatt ben az igénybe vett társasági adókedvezmény a megyében 10,4 %-kal, míg országosan 15 %-kal nőtt az előző évhez képest. A számított társasági adóból levonható kedvezményeknél újdonságot, nyitást jelentett, hogy a vállalkozások tevékenységétől független, társadalmi és közösségi célok támogatása is alapot teremtett adókedvezmény érvényesítésére. Jelenleg a kultúra és a sport támogatására lehet adókedvezményt igénybe venni szigorú, szabályozott és ellenőrzött feltételek mellett. Hazai előadó művészet támogatására 2009-től; Filmművészet, hazai filmgyártás támogatására 2010-től; Látványsportok támogatására 2011-től lehet TAO kedvezményt igénybe venni. Az áttörést az igénybe vett adókedvezmények összetételében a év jelentette. A közösségi célokat támogató kedvezmények részaránya folyamatosan növekszik, 2014-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében meghaladta a 80 százalékot, míg kétharmados ezeknek a kedvezményeknek az országos részaránya is. 7

10 Jövedelmezőség alakulása között A válsághatások miatt a megyei társas vállalkozások jövedelmezőségének alakulása, változása az elmúlt nyolc évben rendkívül hullámzó, egyenetlen volt. Az adózás előtti eredmény részét képező rendkívüli eredményt külön nem elemezzük, mivel alakulása, változása több esetben egyedi jellegű, a társaságoknak csak egy szűk körét érinti, és évről-évre nagymértékben ingadozik. A pénzügyi eredmény összességében és a legtöbb ágazatban évek óta negatív. Ez abból adódik, hogy az üzleti tevékenység folytatásához igénybevett pénzügyi ráfordításként elszámolt hitelek kamatterhét, az árfolyam veszteségeket az esetek többségében nem ellensúlyozzák a pénzügyi bevételek. A válság éveiben a pénzügyi veszteség többszörösére nőtt 2007-hez képest ben megyénkben és országosan is javult a pénzügyi eredmény az előző évhez képest. A szokásos vállalkozási eredmény fejezi ki a társaságok jövedelmezőségének alakulását, változását, amely az üzleti és pénzügyi eredményből tevődik össze. A szokásos eredmény alakulásánál a mélypontot a és a év jelentette, amikor a megyében az eredmény negatívvá vált millió illetve millió forint összegben, vagyis a veszteség mindkét évben meghaladta a nyereséget. Előrelépés 2012-ben történt, amikor újra pozitívvá vált a szokásos eredmény millió forint összegben, ami az óta, évről-évre folyamatosan növekedett ben több mint a duplájára nőtt az előző évhez képest. A társaságok működtetésénél, fejlődésénél meghatározó a saját források rendelkezésre állása, bővülése vagy szűkülése. A pénzügyileg realizált árbevételben megtérülő tiszta forrás elemeket tartalmazó hozam-mutató a társasági adó megfizetése után megmaradó adózott eredményből és az amortizációból áll, ami a tárgyi eszközök beruházása után több éven keresztül térül meg. 8

11 A hullámzó jövedelmezőség tendenciái a hozam-mutató alakulását is évről-évre nagymértékben befolyásolták. Kedvező hatású, hogy a hozam-mutató fontos elemét képező adózott eredmény az utóbbi két évben folyamatosan javult. Így a 2014-ben képződő millió forint hozam alig, mindössze 1,4 százalékkal maradt el a évi értéktől. Az erőforrások alakulása között A hozam-mutató évi számottevő javulása millió forintos növekedése miatt a saját tőke 23 %-kal nőtt az előző évhez képest, annak ellenére, hogy a jegyzett tőke kismértékben 1,5 %-kal csökkent, valamint a vállalkozásokból a tulajdonosok által kivont jövedelem növekedett 2014-ben az előző évhez képest. A jóváhagyott és kifizetett osztalék millió illetve millió forinttal nőtt. A társaságok pénzügyi helyzetének javulását az is mutatja, hogy az utóbbi két évben ban és 2014-ben növekedett a jóváhagyott és kifizetett osztalék is egyaránt. A befektetett saját tőke a évi mélypont után évről-évre folyamatosan növekedett és 2014-ben már 46 %-kal millió forinttal meghaladja a válság előtti évi értéket. 9

12 Jóváhagyott és kifizetett osztalék év között A társaságok osztalék képzését és fizetését a rendszer működése miatt különösen válság idején csak hosszabb idő horizonton érdemes elemezni. A jóváhagyott osztalékképzés sajátossága, hogy nem csak a tárgyévi adózott nyereség lehet a forrása, mivel a számviteli törvény alapján bevonható a korábbi években képzett adózott nyereség is, amit eredménytartalékként halmoztak fel a vállalkozások. A bevallásban nevesített az osztalékképzésbe bevont eredménytartalék. A tulajdonosok döntenek arról is, hogy a jóváhagyott osztalékot milyen ütemezésben fizetik ki, ami egy adott társaságnál több évre is áthúzódhat. A jóváhagyott és ki nem fizetett osztalékot hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni, mint tulajdonosokkal szemben fennálló tartozást. Ugyanakkor osztalék előleg kifizetésére is van lehetőség, amellyel szintén él a társaságok egy szűk köre. E miatt a jóváhagyott és kifizetett osztalék tendenciájában teljesen más, eltérő pályán mozoghat. Megjegyzés: A évi jóváhagyott osztalék egy nagy egyedi kiugró később nem ismétlődő tételt is tartalmaz, amit az idősorok összehasonlításánál nem vettünk figyelembe. A társaságok pénzügyi helyzetének javulását mutatja, hogy az utóbbi két évben növekedett a jóváhagyott és a kifizetett osztalék egyaránt ben millió forint osztalékot hagytak jóvá az előző évi millió forinttal szemben, míg ugyanezen időszakban a kifizetett osztalék millió forintról millió forintra nőtt. A megyében, a válságos években között a jóváhagyott osztalék millió forint és millió forint, míg a kifizetett osztalék millió forint és millió forint között szóródott. A korábbi években a válság miatt gyakrabban előfordult, hogy a tulajdonosok bent hagyták a képződő nyereséget a vállalkozásban, vagy a nehéz pénzügyi helyzet miatt az osztalékot egyáltalán nem, vagy csökkentett összegben fizették ki a jóváhagyást követően. 10

13 Megyénk jellemzője, hogy az osztaléknak a jegyzett tőkére vetített aránya még jóval országos átlag alatt marad. Az elmúlt nyolc év jóváhagyott osztalékának jegyzett tőkére vetített összesített 11,2 százalékos aránya 8,1 százalékponttal elmarad az országos átlagtól. A kifizetett osztalék esetében még nagyobb, 9,4 százalékos az elmaradás, ugyanis a nyolcévi kifizetett osztalék jegyzet tőkére vetített átlagos aránya országosan (17,3 százalék) több mint kétszerese a megyei átlagnak (7,9 százalék). A kifizetett osztalékon belül nyolc éves időszakban a külföldiek részére kifizetett osztalék külföldi tőkére vetített átlagos aránya a megyében 14,7 százalék, ami 3,2 százalékponttal kisebb az országos átlagnál. Ennél jóval nagyobb arányú az eltérés a belföldi tőkebefektetésre jutó belföldi társaságok és magánszemélyek részére kifizetett osztaléknál: a megyei arány 5,5 százalék, míg az országos átlag 16,7 százalék. Az évenkénti fajlagos osztalék értékeknél is hasonlóan kedvezőtlenebbek a megyei átlagok, amelyek a jóváhagyott osztaléknál 3,1 %-18,8 % közötti mértékben maradnak el az országos átlagtól. Különösen a válság kiteljesedésének idején nagy az elmaradás (2008-ban 11,2 % és 2012-ben 18,8 %). A kifizetett osztaléknál a jegyzett tőkére vetített arány a megyében 2,3 %- 14 % között szóródva marad el az országos átlagtól között 10 % feletti az eltérés. A megyében a külföldi tőkebefektetésre jutó fajlagos osztalék kifizetések 2009., és év kivételével szintén kedvezőtlenebbek az országos arányoknál. A belföldi tőkebefektetésekre jutó fajlagos osztalék kifizetések mind a nyolc évben elmaradnak az országos átlagtól, évenként 8,9 %-14, 4% között szóródva. A gazdasági-pénzügyi válság hatások a vállalkozások egy részét nem, vagy kevésbé érintette. Erre utal az osztalék nagyságrendje. A megyében a tulajdonosok az utóbbi nyolc év adózás előtti nyereségének 35 százalékáról, míg az adózott nyereségének 38 százalékról döntöttek jóváhagyott osztalékként (országosan ez az arány az adózás előtti nyereségnél 41, míg az adózott nyereségnél 44 százalék). 11

14 Osztalék kifizetések miatt a vállalkozások pénzeszköze a megyében 260 milliárd forinttal kevesebb az elmúlt nyolc évben, ami a képződő hozamnak 20 százaléka. A megyei millió forint külföldi tulajdonosok részére kifizetett osztalékkal szemben ami a kifizetett osztalék meghatározó 49,3 százaléka a belföldi magánszemélyek és társaságok részére kifizetett osztalék mindenképpen hozzájárulhat a belső fogyasztás, fizetőképes kereslet bővüléséhez, vagy a gazdasági növekedéshez is, amennyiben a belföldi társaságok a kapott osztalékot a saját vállalkozásuk finanszírozására, vagy fejlesztésére fordítják. A saját tőkére vetített jóváhagyott osztalék az utóbbi hét évben a megyében évente 2,3 százalék és 5,1 százalék között, míg országosan 5,2 százalék és 7,8 százalék között mozgott. Átlagos állományi létszám A monetáris válság hatásai még mindig nyomon követhetőek, mivel a foglalkoztatás évi javulása ellenére az átlagos állományi létszám a megyében és országosan egyaránt elmarad a válságot megelőző évitől, az előbbi sorrendben fővel (4,6 százalékkal) illetve fővel (egy százalékkal). 12

15 A versenyszférában az átlagbérek az utóbbi három évben inflációt meghaladó mértékben nőttek a megyében, és így a évi értéket már reálértéken is meghaladják. évi gazdasági teljesítmények alakulása ágazatonként A megye gazdaságának ágazatok szerinti sajátosságai érdemben évben sem változtak. Továbbra is jellemző az erős ágazati differenciáltság, ami annyit jelent, hogy néhány meghatározó súlyú ágazat és azon belül esetenként egy-két kiemelkedő nagyságrendű vállalkozás határozza meg az ágazati trendeket. Meghatározó iparágaknak azokat tekintjük, amelyeknek a megyei teljesítményekből való részesedése 10 százalék feletti. A vegyipar részesedése hosszú évek óta meghaladja ezt az értéket. o A nettó árbevételnél a vegyiparon kívül (33,4 százalék) jelentős részarányt képvisel a gépipar (22,4 százalék) és a kereskedelem (12,4 százalék). o Az exportból származó összes bevétel 85 százaléka két meghatározó ágazatban, a vegyiparban és a gépiparban keletkezett. o A belföldi értékesítés 60 %-át három ágazat, a vegyipar, az energia-, víztermelés-, hulladékgazdálkodás, valamint a kereskedelem realizálta. o A hozzáadott érték csaknem kétharmadát a vegyipar, a kohászat és a gépipar, valamint a nem anyagi ágazatok adják. Az egyes ágazatok részaránya 9,3 és 23,8 százalék között mozog. Megjegyzés: Az egyéb ágazatok során összevontan jelenik meg a bányászat, a textilipar, a fa- fapír- nyomda- és bútoripar, a nem fém ásványi termék gyártása, az egyéb feldolgozóipar, és a vendéglátás adata ben rendkívül kedvező, hogy egy-két ágazat textilipar, energia, víztermelés és hulladékgazdálkodás kivételével a nettó árbevétel (és azon belül a belföldi értékesítés) valamint a hozzáadott érték is bázis érték feletti. Az export pedig az ágazatok kétharmadánál növekedett az előző évhez képest. 13

16 Az ágazatok háromnegyedénél a évi gazdasági teljesítmények (nettó árbevétel, belföldi értékesítés és hozzáadott érték) meghaladták évi értéket. Hullámzó, ingadózó ágazati jövedelmezőség A jövedelmezőség ágazati sajátosságait is a szokásos (üzleti+pénzügyi) eredmény alapján elemezzük, mivel az adózás előtti eredmény tartalmazza a társaságok rendkívüli bevételeinek és ráfordításainak egyenlegeként kimutatott azon eredményt is, aminek a nagyságrendje évente rendkívül változó és a társaságoknak csak egy szűk körét érinti ben két ágazat kivételével élelmiszeripar és textilipar javult a szokásos eredmény. Ezen belül a meghatározó súlyú üzleti eredmény két ágazat kivételével (élelmiszeripar és kohászat) a többinél javult. A szokásos eredményen belül a kisebb nagyságrendet képviselő pénzügyi eredmény mindössze az ágazatok egyharmadánál javult. A megyei jövedelmezőségre is kedvező hatást gyakorolt, hogy a gazdasági teljesítmények szempontjából meghatározó vegyiparban, kohászatban, gépiparban és kereskedelemben is javult a szokásos eredmény az utóbbi két évben. Összességében szintén előrelépést jelent, hogy a válságot megelőző évhez képest a szokásos- és azon belül az üzleti eredmény is javult a kiemelt ágazatok mintegy kétharmadánál. Hatására 2014-ben a szokásos eredmény már 15 %-kal, millió forinttal meghaladja a évi értéket. 14

17 Hatékonysági mutatók alakulása évben ágazatonként Jövedelmezőség javulás hatására 2014-ben az adózott eredmény ágon több saját forrás képződött a textilipar kivételével a többi ágazatnál. A válság folyamatokon való túllépésre utal az előző évek után, hogy 2014-ben 16 ágazat közül 11-nél a képződő hozam meghaladta a évi értéket. A korábbi években ez nem volt jellemző, mivel a nagyarányú jövedelmezőség romlás miatt csak néhány kiemelt ágazatnál érte el az adózott eredmény a válság előtti értéket ben a saját tőke növekedett az ágazatok mintegy kétharmadánál (16-ból 10-nél) az előző évhez képest. A bányászatnál a saját tőke a évivel egyező. Három ágazatnál viszont csökkent a befektetett tőke (a fa-, papír- és nyomdaiparban, az építőanyag iparban és a vendéglátásban). Szintén kedvező jelenség, hogy a saját tőke a válságot megelőző évhez képest három ágazat kivételével (textilipar, nem fém és ásványi termékgyártás, energia- víztermeléshulladékgazdálkodás) növekedett. A saját tőke növekedése és a saját források (hozam) bővülése újra lehetővé teszi a vállalkozások egyre szélesebb körében a válság miatt elmaradt fejlesztések megvalósítását, új beruházások indítását. Továbbá külső források (hitelek, uniós támogatások) bevonására is több és nagyobb lehetőség nyílik, mert az ehhez szükséges saját források jobban rendelkezésre állnak. Az osztalékképzés ágazati sajátosságai Az utóbbi két évben a jövedelmezőség és a pénzügyi helyzet javulásának függvényében az ágazatok többségében a korábbi évekhez képest magasabb osztalékot hagytak jóvá, illetve fizettek ki ben a kiemelt 16 ágazat közül 13-nál nőtt a jóváhagyott osztalék, míg 12-nél a kifizetett osztalék az előző évhez képest. A megye gazdaságának ágazatok szerinti sajátosságai osztalékképzésnél még inkább visszaköszönnek. Itt még inkább jellemző az erős ágazati differenciáltság, ami annyit jelent, hogy néhány meghatározó súlyú ágazat és azon belül esetenként egy-két kiemelkedő nagyságrendű vállalkozás határozza meg az ágazati trendeket. 15

18 Az osztalékképzésnél és kifizetésnél az utóbbi nyolc évben meghatározó a vegyipar és az energiaipar szerepe. E két ágazatban képződött a jóváhagyott osztalék és a kifizetett osztalék fele, míg a külföldiek és a belföldi társaságok részére kifizetett osztalék részaránya még ennél is magasabb 57 % illetve 75 %. A belföldi magánszemélyek részére kifizetett osztalék hattizedét a kereskedelmi és a nem anyagi ágazat fedi le a tulajdonosi háttér sajátosságából adódóan, mivel itt meghatározóak a belföldi kis befektetők. A megyében az utóbbi nyolc évben (2007- év között) a termelő ágazatok az adózás előtti nyereség 55,6 százalékát, míg a szolgáltató ágazatok 44,4 százalékát realizálták. A válság kevésbé, vagy csak részben érintette a szolgáltatást végző ágazatokat (energia, víztermelés és hulladékgazdálkodás, kereskedelem és vendéglátás, közlekedés, nem anyagi ágak). Az itt kifizetett osztalék megyén belüli részaránya 8,3 százalékkal meghaladta az adózás előtti nyereség 44,4 százalékos arányát. A belföldi magánszemélyek részére kifizetett osztaléknál 20,8 százalék az eltérés a szolgáltatók javára. 16

19 Ezzel szemben a válság által jobban sújtott termelő ágazatoknál mezőgazdaságerdőgazdaság, bányászat, feldolgozó- és építőipar a kifizetett osztalék, és azon belül a magánszemélyek részére kifizetett osztalék megyén belüli részaránya 8,3 illetve 20,8 százalékkal elmarad az elért nyereség 55,6 százalékos hányadától. Az átlagos állományi létszám alakulása évben ágazatonként Áttörést jelentett, hogy 2014-ben az átlagos állományi létszám kismértékben 0,4 %-kal, 343 fővel nőtt az előző két évi (2013. és 2012) csökkenés után. Térségünkben 16 ágazat közül o az ágazatok kétharmadánál összesen fővel nőtt a létszám. A növekedés a kohászatban volt a legnagyobb 600 fős. 300 fő feletti volt az energia-, víztermelési-, hulladékgazdálkodásban (569 fős), a kereskedelemben (366 fős), a közlekedésben (453 fős) és az építőiparban (523 fős) fő közötti növekedés jelentkezett a fa, papír és nyomdaiparban (158 fős) és az építőanyag iparban (133 fős), 100 fő alatti volt a létszámbővülés a bányászatnál (73 fős), az élelmiszeriparban (51 fős), a vegyiparban (72 fős) és az egyéb feldolgozóiparban (19 fős) o A fennmaradó öt ágazatnál összességében 2674 fővel csökkent az átlagos állományi létszám. A visszaesés 84 százaléka a gépiparban történt, ahol 2254 fővel csökkent az átlagos állományi létszám. További négy ágazatban összességében 420 fős létszám csökkenést regisztráltunk, ami a mezőgazdaságban 99 fős, a textiliparban 79 fős, a vendéglátásban 136 fős és a nem anyagi ágaknál 106 fős. A létszámbővülés és béremelések együttes hatására a bérköltség is nőtt 14 ágazatban az élelmiszer és gépipar kivételével. Az átlagbérek az élelmiszeripar kivételével 15 kiemelt ágazatban emelkedtek, 0,6 % és 12,1 % között szóródva. Társasági adókedvezmények alakulása A társaságok egy szűk köre, mindössze 3,6 százaléka (569 társaság) vett igénybe klasszikus értelemben vett társasági adókedvezményt. Ezek összege millió Ft volt, amely a millió Ft-os számított adó 22 százalékának felel meg. Megyénkben az igénybe vevők számának 17 százalékos emelkedése mellett az igénybe vett kedvezmények összege az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal növekedett. Legdinamikusabban 38 %-kal a látványcsapatsportok és 31 %-kal előadóművészek támogatásához kötődő kedvezmények növekedtek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és országosan is a látvány-csapatsportok támogatása a legjelentősebb, és annak a részaránya a legnagyobb. 17

20 A társasági adókedvezmények közül legtöbben - a kedvezményt igénybe vevők közel 54 százaléka - a kis- és középvállalkozások kamatkedvezményét számolta el, 129 millió Ft-os nagyságrendben. Az adókedvezményt igénybe vevők másik nagy csoportja (43 százaléka) a látványcsapatsportokat támogatta, melyhez kapcsolódóan millió Ft adókedvezményt vettek igénybe. Az igénybe vevők köre nagymértékben, 38 százalékkal emelkedett, az igénybe vett kedvezmény összege viszont több mintegy harmadával haladja meg az előző évit. Tíznél több társaság döntött 2014-ben az előadó-művészet támogatása mellett, az ehhez kapcsolódó kedvezmény csaknem egyharmadával több az előző évinél. A kérelemre hozott kormányhatározat alapján fejlesztési kedvezményt Borsod-Abaúj- Zemplén megyében csak egy vegyipari társaság vett igénybe, 453 millió Ft-os összegben. A társasági adókedvezmények 58 százalékát a vegyipari ágazatba tartozó társaságok érvényesítették, melynek döntő hányadát a látvány-csapatsportok és az előadó-művészek támogatása tette ki. A fő tevékenységként energiatermeléssel- vízkezelésselvagy hulladékgazdálkodással foglalkozó társaságok leginkább a látvány-csapatsportok támogatása miatt vettek igénybe adókedvezményt, hasonlóan az előző évihez. Méretnagyság szerinti összetétel A törvény szerinti létszám, nettó árbevétel, és mérlegfőösszeg alapján soroltuk be a vállalkozásokat. A megyei társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére továbbra is jellemző a kisvállalkozások (azon belül a mikro-vállalkozások) magas száma, egy kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás és egy viszonylag alacsony részarányt képviselő középvállalkozói kör. 18

21 A befektetett tőke méretnagyság szerinti eloszlása továbbra is egyenlőtlen. A tőkeigényes nagyvállalkozások működtették 2014-ben a saját tőke 64 százalékát, míg a kisvállalkozások a 22, a középvállalkozások a 14 százalékát. A gazdasági teljesítmények az aránytalan tőkeeloszlás függvényében a kis- és közép, illetve a nagyvállalkozások között erősen differenciáltak. Továbbra is meghatározó a nagyvállalkozások szerepvállalása a megyei gazdasági teljesítmények alakulásánál. o A nagyvállalkozások adták 2014-ben a nettó árbevétel 67 százalékát, a középvállalkozások 13,5 százalékát, míg a kisvállalkozások a 19,5 százalékát. o Az exportnál még inkább érvényesül a nagyvállalkozások dominanciája, ami 88 százalékos részesedést jelent. o A belföldi értékesítésnél már változnak az arányok. A nagyvállalkozásoknál realizálódott a bevétel 52 százaléka, a középvállalkozásoknál 17 százaléka, míg a kisvállalkozásoknál 31 százaléka. o A hozzáadott érték 59 százaléka a nagyvállalkozásoknál képződött, a középvállalkozásoknál 17 százalék, míg a kisvállalkozásoknál 24 százalék. o A bevallás szerinti millió Ft összegű társasági adó 34 %-át a kisvállalkozói kör, 17 %-át a középvállalkozások fizetik, ami együtt jelentős 51 %-os teljesítést jelent, míg a nagyvállalkozások a fizetendő társasági adó 49 %-os részesedésével bírnak. o A fizetendő társasági adóval ellentétesen a millió Ft társasági adókedvezmények igénybevételénél meghatározó a nagyvállalkozások 60 %-os részesedése a kis és középvállalkozásokkal szemben, mivel a kisvállalkozások részesedése mindössze 14 %-os, míg a középvállalkozásoké 26 %-os. A kis- és középvállalkozások továbbra is jelentős foglalkoztatónak számítanak. A társas vállalkozások által alkalmazott fő 43,3 százalékát a kisvállalkozói körben, 20,7 százalékát a középvállalkozásoknál alkalmazták - együtt 64 százalék -, míg a teljesítmény-mutatók esetében meghatározó súllyal bíró nagyvállalkozások körében mindössze a 36 százalékát. A kis- és a középvállalkozói körben kisebb eszközigényű és alacsonyabb bért fizető vállalkozások működnek, ami egyben azt is jelenti, hogy ebben a körben a munkahelyteremtés lényegesen kisebb ráfordítással oldható meg. Egy foglalkoztatott létszámra jutó saját tőke a évi adatok szerint a kisvállalkozásoknál ezer Ft/fő, a középvállalkozásoknál ezer Ft/fő, a nagyvállalkozásoknál ezer Ft/fő. A kisvállalkozásoknál az átlagbér ezer Ft/fő/év, a középvállalkozásoknál ezer Ft/fő/év, míg a nagyvállalkozói körben ezer Ft/fő/év. 19

22 A befektetett tőke hatékonysága (Hozzáadott érték/saját tőke) a kis- és középvállalkozói körben valamivel kedvezőbb (48,4 százalék illetve 53,4 százalék) míg a nagyvállalkozások esetében 42,6 százalék. Tehát a kis- és középvállalkozói körben relatíve kedvezőbb a befektetett tőke hozadéka. Az élőmunka hatékonysága fordítottan érvényesül, a kis- és középvállalkozásoknál egy foglalkoztatott létszám átlagosan ezer forint illetve ezer forint hozzáadott értéket állít elő, míg a nagyvállalkozások esetében ugyanez ezer forint. Vagyis a korszerű technikával felszerelt nagyvállalkozásoknál alkalmazott munkaerő termelékenysége magasabb. Pozitív elmozdulás az előző évekhez képest, hogy elsődlegesen a belföldi piacon érdekelt kisés középvállalkozásoknál 2014-ben javult a foglalkoztatás. A kisvállalkozásoknál az előző évhez képest 839 fővel, 2,1 százalékkal, a középvállalkozásoknál 746 fővel, 4 százalékkal nőtt az átlagos állományi létszám. Ugyanakkor elsődlegesen az egyre élénkülő export piacon érdekelt nagyvállalkozásoknál fővel, 3,6 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A évi méretnagyság szerinti adatok összehasonlítása a évivel Az elmúlt évek reálgazdasági folyamatai figyelembe véve a különböző gazdasági mutatókat eltérő módon érintették a kis- közép-, és nagyvállalkozásokat. A évi gazdasági mutatók javulása ellenére a válság legnagyobb vesztesei a belső fogyasztás nagyarányú visszaesése miatt a belföldi piacon érdekelt, kevésbé tőkeerős, a külföldi tőke 18 százalékával rendelkező kisvállalkozások, ahol a foglalkoztatott létszám fős visszaesésén túl a nettó árbevétel és azon belül az export, valamint belföldi érékesítés folyóáron sem éri el a évi teljesítményt. Ugyanakkor kedvező, hogy a évi hozzáadott érték már 14 %-kal meghaladta a évi értéket. A évi jövedelmezőség javulás hatására hat év után először a kisvállalkozások évi adózás előtti és adózott eredménye meghaladta 26 %-kal illetve 37 %-kal a évi értéket. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló erőforrások is növekedtek, ami megnyilvánul a hozam-mutató és a rendelkezésre álló saját tőke 22 %-os illetve 24 %-os növekedésében is. A közepes vállalkozásoknál 2014-ben az átlagos állományi létszám 11 %-kal, fővel elmarad a 2007 évitől. A létszám csökkenés ellenére a évi nettó árbevétel 13,5 %-kal, a hozzáadott érték 33 %-kal és az adózás előtti eredmény 39 %-kal meghaladja a évi értéket. Így a hozam-mutató is növekedett 56 %-kal. 20

23 Elsősorban az élénkülő export piacon érdekelt tőkeerősebb a külföldi tőke kétharmadával rendelkező nagyvállalkozói körnek a évi létszám csökkenés ellenére is a legkedvezőbb a helyzete, ahol 2014-ben a nettó árbevétel 67 %-kal, az export 88 %-kal, míg a hozzáadott érték 35 %-kal növekedett 2007-hez képest ben a fős átlagos állományi létszám még a csökkenés ellenére is fővel, (12 százalékkal) több a évinél. Területi különbségek a kistérségeknél Az Európai Unióban kiemelten kezelik a gazdaságilag elmaradott térségek (esetünkben kistérségek) felzárkóztatását, pénzügyi források hozzárendelésével. A mindenkori kormányprogram is szorosan kapcsolódik az elmaradott kistérségek helyzetének javításához. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 statisztikai kistérség funkcionál. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erősen differenciáltak, 3 kistérség (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) viszonylag fejlettnek számít, míg a további 12 kistérség kevésbé fejlett gazdasági területnek minősíthető. A gazdasági teljesítmények és a saját tőke területi különbségei A gazdaságilag fejlettebb három térségben működő társaságok összességében tőkeerősebbek, a külföldi tőke jelenléte meghatározó és a vállalkozások fejlesztéséhez bővítéséhez szükséges saját források is jobban rendelkezésre állnak. Kistérségeknél a gazdasági különbség alapja az, hogy a befektetett saját tőke 80,8 százaléka a három kiemelt miskolci, tiszaújvárosi és kazincbarcikai kistérségben koncentrálódik. Itt él a megye lakosságának 51 százaléka. A többi 12 kistérségben (Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak, 21

24 Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Edelény, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezőcsát, Tokaj) ahol a lakosság 49 százaléka él, a befektetett saját tőke mindössze 19,2 százaléka működik. A saját tőke térségenkénti egyenlőtlen eloszlása a térségek különböző gazdasági mutatóiban és a személyi jövedelmek képződésénél is megjelenik. A három fejlettebb térségben a személyi jövedelmek 59,2 százalékos részaránya 8,2 százalékponttal meghaladja a lakossági arányt. A többi 12 térség 49 százalékos lakossági arány mellett 40,8 százalékos személyi jövedelem részaránnyal rendelkezik. Térségek gazdasági mutatóinak arány változása kiemelt társaságok nélkül A megyei befektetett tőkénél és gazdasági mutatóknál mind a megyei, mind a kistérségi adatokat korrigáltuk annak a négy legjelentősebb társaságnak az adataival, amelyek a három fejlettebb térségben működnek. Annak ellenére, hogy ezen négy társaság adatai jelentős nagyságrendet képviselnek megyei szinten (összességében a hozzáadott érték, a nettó árbevétel és a saját tőke százalékát adják), nélkülük is megmarad és fennáll a három kiemelt térség dominanciája, meghatározó szerepe 6 %-os és 9 %-os részarány csökkenés mellett. A miskolci, tiszaújvárosi és kazincbarcikai térségben együttesen a befektetett tőke aránya 80,8 %-ról, 74,2 %-ra, a nettó árbevétel aránya 83,5 %-ról, 74,7 %-ra, míg a hozzáadott érték aránya 77,3 %-ról, 70,1 %-ra változott. Egy lakosra vetített fajlagos mutatók alakulása Az egy lakosra jutó befektetett saját tőke évi megyei átlaga ezer forint, a kiemelt térségekben a megyei átlag több mint másfélszerese, a nem kiemelt térségekben 39 százaléka a megyei átlagnak. Az országos átlag feletti a fajlagos befektetett tőke a tiszaújvárosi és kazincbarcikai térségben, míg megyei átlag feletti a miskolci térségben. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel a kiemelt térségekben 1,6 szerese a megyei átlagnak, a nem kiemeltekben egy harmada. Az egy lakosra jutó hozzáadott érték évben megyei átlagban 940 ezer forint volt. A kiemelt térségekben képződő fajlagos hozzáadott érték másfélszerese, míg a nem kiemelteknél a fele a megyei átlagnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeinek fejlettségi szintjét az országos és megyei átlaghoz viszonyítva megállapítható, hogy az előző évekhez hasonlóan 2014-ben is a tiszaújvárosi kistérség magasan országos és megyei átlag feletti értékkel rendelkezik az egy lakosra jutó hozzáadott érték alapján. A kazincbarcikai és miskolci mellett a sátoraljaújhelyi térségben is megyei átlag feletti volt a fajlagos hozzáadott érték, de az elmarad az országostól. 22

25 Az egy lakosra jutó személyi jövedelem a kiemelt térségekben 16 százalékkal haladja meg a megyei 778 ezer Ft/fős átlagot, míg a fennmaradó 12 térségben összességében 16,7 százalékos az elmaradás a megyei átlaghoz képest. Országos átlag (1.033 ezer Ft/fő) feletti a fajlagos személyi jövedelem a tiszaújvárosi térségben. Megyei átlag feletti a magánszemélyek jövedelme a három kiemelt térség mellett a mezőkövesdiben és a sárospatakiban is. A fajlagos értékek változása évhez képest 2014-ben a fajlagos tőkeellátottság évhez képest valamennyi kistérségben javult. Az egy lakosra jutó saját tőke 12 kistérségben meghaladta az országos 38 százalékos növekedési ütemet. Három kistérségben a fajlagos tőke ellátottsági mutató növekedése elmaradt a megyei átlagtól (miskolci, ózdi és a tokaji). A kistérségek fajlagos tőke ellátottsági mutatóinak kedvező alakulása a javuló térségi gazdasági teljesítményekben is megmutatkozik ben az egy lakosra jutó nettó árbevétel évhez mért növekedési üteme - a tiszaújvárosi, a bodrogközi és tokaji térség kivételével - 11 kistérségben meghaladja az országos növekedési ütemet, ami 23,5 % volt. Az Ózdi térség fajlagos nettó árbevétele 12 százalékkal elmaradt a válságot megelőző évi értéktől. Az egy főre jutó hozzáadott érték ugyanezen években országos átlag (index 2014/2007=133,8 %) feletti mértékben emelkedett 12 kistérségben. Megyei átlag (index:137,4%) alatti a fajlagos hozzáadott érték növekedése a kazincbarcikai, a bodrogközi és a tokaji térségben. Míg az ózdi térség fajlagos hozzáadott érték mutatója a évivel egyező. 23

26 Az egyéni vállalkozók évi tevékenysége Elemzésükben az értékadatos bevallást benyújtó árbevételt és költséget kimutató azaz tevékenységet folytató egyéni vállalkozók adatait dolgoztuk fel ban mindenképpen áttörést jelentett, hogy az előző évhez képest javult a megyében az egyéni vállalkozások gazdasági helyzete. Végre megállt és 2014-ben stabilizálódott az egyre szűkülő belföldi piacon érdekelt vállalkozások számának utáni folyamatos visszaesése. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók bevétele 2013-ban 8,5 %-kal, 2014-ben már 12,4 %-kal emelkedett az előző évhez képest úgy, hogy az inflációt kifejező fogyasztói árindex 2013-ban 101,7 %, míg 2014-ben 99,8 % volt. Vagyis ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozók évi gazdasági teljesítménye volumenében egyötöddel haladja meg a évi bevételt. Országos összesítésben az egyéni vállalkozói bevétel ugyanebben az időszakban reálértéken 15 %-kal nőtt. Az egyéni vállalkozók adózási forma szerinti összetételében az elmúlt években gyökeres változás következett be, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választók száma a évi bevezetést követően évről-évre folyamatosan nő ben az egyéni vállalkozók 22,3 %-a, fő adózott a KATA szerint a 2013 évi fővel szemben, ami lefedte a vállalkozások 17,6 %-át. Az új adózási formára (KATA) való áttérések folyamatos nagyarányú növekedése miatt a különböző adózási formák a KATA mellett a tételes költségelszámolás, átalányadó, egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) szerinti évi bevételeket, költségeket és ráfordításokat nem lehet összehasonlítani a korábbi évek adatsoraival. Ez az új adózási forma az egyszerűsített elszámoláson túl lehetőséget adhat legálisan adóoptimalizálásra is, amennyiben a fizetendő új adó (KATA) összege kisebb a korábbi megszűnő adóknál. Ez az új adózási forma különösen népszerű volt a korábban átalány és EVA szerint adózó egyéni vállalkozók körében. Ezt mutatja, hogy 2014-ben az átalányadózók száma több mint egyharmaddal kevesebb, míg az EVA szerint adózók száma 58 %-a a évinek ben a korábbi adózási formák tételes, átalány és EVA szerinti - megyei bevételeken belüli részarányai visszaestek az előző évekhez képest a KATA szerinti adózásra való áttérések viszonylag jelentős nagyságrendje miatt. A belső fizetőképes kereslet visszaesése miatt kiszolgáltatottabb helyzetben lévő egyéni vállalkozások száma és teljesítménye az utóbbi hét évben erősen hullámzó volt és egyetlen évben sem érte el az 2008 évi értéket. A és évi visszaesés után kismértékű javulás mutatkozott 2011-ben. Majd a mélypontot a megyében és országosan egyaránt a 24

27 2012. év jelentette. Majd innentől kezdve elindult egy felzárkózási folyamat, ahogy azt a belső fogyasztás élénkülése lehetővé tette. Az egyéni vállalkozók alapvetően önfoglalkoztatók, csak alig több mint egy ötödüknek van alkalmazottja, átlagosan 2 fő. Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyokra nagyobb arányban jellemző, hogy magukon kívül másnak is munkát adnak, közülük minden második vállalkozónak van alkalmazottja. A KATA adózás bevezetése miatt 2013-ban a korábbi adózási formákat választóknál az új adókra való áttérések arányában csökkent a kimutatott alkalmazottak száma. Ez nem jelenti a megyében az összes foglalkoztatottak számának visszaesését, különösen úgy, hogy az utóbbi két évben folyamatosan javult az egyéni vállalkozók gazdasági teljesítménye ben a KATA adózásra való áttérések ellenére a tételesen elszámoló egyéni vállalkozók már 150 fővel több alkalmazottat foglalkoztattak az előző évhez képest. Az egyes adózási módok főbb jellemzői évben A jelentős létszám mozgások miatt az egyes adózási módokban elért bevételek kiértékeléséhez az egy főre jutó fajlagos értékek kimutatásával kaphatunk reálisabb képet. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elszámoló egyéni vállalkozók száma az előző évhez viszonyítva nem változott, a kimutatott összes bevétel viszont növekedett, így az egy főre jutó ezer Ft-os bevétel 12,4 százalékkal meghaladta az előző évit. Ez a növekedési ütem 5,6 százalékponttal volt az országos felett. Az átlagos bevétel volumene a tavalyi évben még alig 94 százaléka volt az országosnak, míg 2014-ben csupán 1 százalék a lemaradás. A különböző elszámolási módok közül változatlanul az átalányadózók egy főre jutó bevétele a legszerényebb, évi 2,1 millió Ft, ezt követi a KATÁ-sok 2,9 millió Ft-os átlaga. Ennél lényegesen többet, 5,0 millió Ft-ot realizáltak átlagosan az EVA alanyok, s megyei átlag feletti árbevételt 9,8 millió Ft-ot könyveltek el a tételes költségelszámolók. 25

28 A KATA adózást választók 66,7 százaléka a nem anyagi ágazatban tevékenykedett, esetükben magasabbak a bérek és kevesebb lehetőség van költségelszámolásra, így szívesen élnek a tételes adó fizetés lehetőségével. Az EVA alanyok aránya egyötödével csökkent, ami elsődlegesen nem a tevékenység megszüntetését jelentette, hanem legtöbben a KATA hatálya alá létek át évről az egyéni vállalkozók mindössze 2,4 százaléka számolt el tevékenységéről az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint. Az átalányadózók tevékenység szerinti összetételében legnagyobb részt, 38 százalékot tárgy évben is az egyéb szolgáltató ágazat, ezen belül szinte teljes egészében a szépségipar tette ki. 22 százalékos részarányával szintén jelentősnek tekinthető a szállítás ágazatban tevékenykedők száma, de az építőiparban is az adózók 13 százaléka dolgozott. A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók bevételi teljesítménye az előző évinél 10,5 milliárd Ft-tal magasabb 104,2 milliárd Ft, ami a létszám fogyást figyelembe véve egyértelműen pozitív folyamatot jelez. A vállalkozók háromnegyede 6 millió Ft alatti árbevételt realizált. Az általuk megszerzett bevétel azonban mindössze 11,6 százaléka az összes bevételnek. Az adózók 6,7 százalékát kitevő 30 millió Ft feletti intervallumba tartozók adják ezzel szemben az összes árbevétel 62,9 százalékát, mely 5 százalékponttal volt az előző évi felett. A bevételek szakágankénti bontásában továbbra is a kereskedelem adta az egyéni vállalkozók összes realizált bevételének négytizedét. A tavalyi évhez hasonlóan adóalany, a vállalkozások 64 százaléka nyereséggel zárta az évet, mely részesedésük közel 3 százalékpontos bővülését eredményezte. A nyereség tömege majd 14 százalékos növekedés hatására millió Ft volt, az egy főre jutó érték ily módon 666 ezer Ft-ról 760 ezer Ft-ra emelkedett. A vállalkozók által kimutatott veszteség majd egyötödével lett kevesebb. 26

29 A magánszemélyek évi személyi jövedelmeinek alakulása Értékelésünk alapját a megyében beadott bevallások és munkáltatói adatszolgáltatások képezik, amelyben a személyi jövedelemadó számításához kötődő jövedelmek jelennek meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2014-ben db személyi jövedelemadó bevallás érkezett be, ami 0,8 %-kal darabbal több az előző évinél. A bevallásokban kimutatott évi bruttó jövedelem millió Ft volt, ami 8,4 százalékkal magasabb az előző évinél Ezen belül az összevonás alá eső jövedelmek 8,1 százalékkal, míg a külön adózó jövedelmek 17,7 százalékkal emelkedtek 2013 évhez képest. Az országos tendenciák is hasonlóak és alig térnek el a megyeitől. Így a bruttó jövedelem 8,2 százalékkal, az összevonás alá eső 7,6 százalékkal, míg elkülönülten adózó jövedelmek 15,6 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A reáljövedelmek növekedésének hatására egy főre jutó éves bruttó jövedelem 7,5 százalékkal, ezer Ft/főre emelkedett, míg országosan ennél valamivel kisebb mértékű 6,3 százalékos növekedés mutatható ki. A megyei átlag a 2014 évi jövedelmek kedvezőbb alakulása ellenére is hasonlóan a korábbi évekhez még mindig közel 20 százalékkal elmarad az országos átlagtól ben az adóterhelés a megyében (13,7%) és országosan (14%) is az előző évivel csaknem egyező. Így az átlagos adózott jövedelem - az egy főre jutó bruttó jövedelem-növekedést közelítően - a megyében 7,4 százalékkal, míg országosan 6,2 százalékkal nőtt. A bevallást beadók egynegyede, fő számolt el családi kedvezményt, millió Fttal mérsékelve ezzel az adóalapot, ami a 16 százalékos adókulcs mellett millió Ft ténylegesen igénybe vett adókedvezményt jelent. Az igénybe vevők száma kevesebb, de az igénybe vett összeg 2,8 százalékkal 300 millió Ft-tal több az előző évinél. Az igénybe vevők számának csökkenésében szerepet játszott a családi járulékkedvezmény évi bevezetése. A korábbi években az a magánszemély, aki nem rendelkezett elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy teljes mértékben igénybe vegye a neki járó családi kedvezményt, az a megosztás lehetőségével élhetett től pedig, a jogszabályváltozás hatására dönthetett úgy, hogy az általa fizetendő járulékokból érvényesíti a fennmaradó családi kedvezmény adótartalmát (16 %-át). A törvény meghatározza az igénybevétel sorrendjét. Elsődlegesen a magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulékból, ha ez sem nyújt kellő fedezetet, akkor ezt követően a nyugdíjjárulékból érvényesíthető a kedvezmény. Amennyiben év közben a magánszemély nem vette igénybe az őt megillető járulékkedvezményt, esetleg attól elmaradó, vagy éppen azt meghaladó mértékben 27

30 érvényesített az adóév során, akkor az éves bevallásában a személyi jövedelemadóval szemben jogosult/köteles a különbséget elszámolni. A benyújtott bevallások alapján ben a személyi jövedelemadóból rendezendő visszaigényelhető járulékkedvezmény 683 millió Ft volt. Az év közben jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezmény miatt pedig 18 millió Ft befizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségük keletkezett a magánszemélyeknek ben millió Ft értékben számoltak el a magánszemélyek hagyományos értelemben vett, számított adót csökkentő kedvezményeket, ami 25 százalékkal 297 millió forinttal több az előző évinél. A növekedésben a súlyos fogyatékosság miatti kedvezményt elszámolók számának mintegy fővel való gyarapodásán túl szerepet játszott az összevont adóalap utáni adó terhére történő különböző biztosító pénztári rendelkezések összegének növekedése is. Ez utóbbinál 2014-től új elemként lépett be a nyugdíjbiztosítási szerződések alapján teljesített befizetések utáni kedvezmény. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy adózó évben átlagosan 244 ezer Ft személyi jövedelemadót fizetett, szemben az országos 311 ezer Ft-os átlaggal. A megyében alacsonyabbak a jövedelmek az országoshoz képest és a minimálbéren foglalkoztatottak aránya is magasabb az országos átlagnál. Az utóbbi nyolc év adóköteles jövedelmeit és az azokra jutó adókötelezettséget is összehasonlítottuk. Az évek folyamán számos lényeges jogszabályi változás is történt, melyek egyik legfontosabb eleme az egykulcsos adó bevezetése, melyhez kapcsolódóan a korábban adóterhet nem viselő járandóságok (jellemzően a nyugdíj, GYES, kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján külföldről származó, de Magyarországon az adó alól mentesített jövedelmek) kikerültek az összevonás alá eső jövedelmek közül. Továbbá megszűnt az adójóváírás és az adóalap kiegészítés adókötelezettsége is. Ezért a évi jövedelmeket az adóterhet nem viselő járandóságok nélkül is kimutattuk, így az átlagos bruttó és nettó jövedelmek összehasonlíthatóvá váltak. A évi bevallásokban szereplő millió Ft összes jövedelem 2007-hez képest 15,2 százalékkal nőtt. 28

31 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egy főre jutó bruttó jövedelem között évről-évre csökkent. Ebben az időszakban, az üzleti szférában a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb arányúvá vált, míg a közszférában megszűnt a 13. havi juttatás től pedig folyamatos növekedés figyelhető meg ben már meghaladta a válságot megelőző évit is ben a megyében már 17,1 %-kal, míg országosan 21 %-kal több az átlagos bruttó jövedelem. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a fajlagos nettó jövedelmeknél is. Az adóterhelés kedvező alakulása miatt az átlagos adózott jövedelem az átlagos bruttó jövedelemhez képest 5,9 százalékponttal több 23 százalékkal emelkedett évhez képest. Az országos növekedés 30 százalékos. A megyében élő magánszemélyek átlagos bruttó jövedelme még 2014-ben sem érte el a évi országos átlagot. Ugyanakkor kedvező, hogy a megyei átlagos nettó jövedelem 2014-ben már meghaladja a évi országos átlagot. A bevallásokban szereplő adóköteles jövedelmeken belül az összevonás alá eső jövedelmek részaránya az előző évhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 96,3 százalék, míg országosan ez az arány 3,6 százalékponttal alacsonyabb, 93,1 százalék. Országos összesítésben a jobb anyagi helyzetben lévő jövedelem tulajdonosoknak nagyobb mértékű a külön adózó jövedelme, és a tőkebefektetési lehetőségekkel is jobban tudtak élni. Az összevonás alá eső jövedelmeken belül továbbra is meghatározó a nem önálló tevékenységből származó bérjövedelmek részaránya. A bevallásukban a magánszemélyeknek csaknem kilenctizede szerepeltetett bérjövedelmet, hasonlóan az előző évekhez. Az összevonás alá tartozó jövedelmek 93 százalékát a megszerzett bérjövedelmek képezik, melynek összege 2014-ben millió Ft, millió Ft-tal, 8,3 %-kal több a évinél. A munkabérrel rendelkezők száma a két év összehasonlításában 1,7 százalékkal nőtt, ugyanakkor a bérjövedelem egy főre jutó átlaga 6,5 százalékkal emelkedett ben 260,5 ezer fő rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos összege éves szinten ezer Ft/fő, míg havi szinten 149,9 ezer Ft/fő volt. A munkabérek emelkedésében szerepet játszott a minimálbér 98 ezer Ft-ról, Ft-ra történő emelésén túl az egészségügyi dolgozók és pedagógusok szeptemberben 29

32 végrehajtott jelentős béremelésének évre történő áthúzódó hatása, valamint, hogy a költségvetési szerveknél, önkormányzatoknál havi 250 ezer forint alatt keresők differenciáltan bérkompenzációt kaptak. Az összevont jövedelmek három százaléka, millió Ft származott önálló tevékenységből, ami 10 százalékkal több az előző évinél. A 2014-ben bevallott millió külön adózó jövedelem 18 százalékkal több az előző évitől. Ennek megfelelően a külön adózó jövedelmek részaránya az összes jövedelmen belül 3,4-ról, 3,7 %-ra nőtt. A külön adózó jövedelmek között továbbra is az első helyen áll az osztalékból származó jövedelem, melynek a külön adózó jövedelmeken belüli részaránya 60 % feletti. A külön adózó jövedelmeket 2014-ben összességében millió Ft adó terhelte, melyet a megszerzett jövedelemre vetítve az előző évivel egyező 18,6 százalékos adóterhelést eredményezett. Az összevont jövedelmek és az adókötelezettség sávos bontásban A magánszemélyek jövedelmi helyzetének bemutatásához a bevallásokban szereplő összevont jövedelmek nagysága alapján sávokat képeztünk. Megvizsgáltuk az adózói létszám, valamint a keletkezett jövedelemtömeg sávok szerinti megoszlását, az egyes sávokban érvényesített családi kedvezmény, valamint a keletkezett adókötelezettség alakulását. A bevallást beadók 4,3 százalékának, 12,7 ezer adózónak nem keletkezett összevonás alá eső jövedelme, kizárólag külön adózó jövedelemmel rendelkeztek. A megyében képződött külön adózó jövedelmek 10,2 százalékát tudhatja magáénak ez a többségében egyéni vállalkozókból álló réteg. Mivel a kedvezmények érvényesítése az összevonás alá eső jövedelmekhez kötött, így ez a kör sem családi kedvezményt, sem egyéb adóalapot csökkentő kedvezményt nem vett igénybe. Az átlagos adóterhelés ebben a sávban a legmagasabb, 18,1 százalékos. 30

33 A minimálbért meg nem haladó összevonás alatti jövedelemmel a magánszemélyek 41,3 százaléka rendelkezett. Számarányuknál lényegesen alacsonyabb mind az összevonás alatti, mind az elkülönülten adózó jövedelemből való részesedésük (13,9 illetve 8,6 százalék). Itt fontos megjegyezni, hogy a fenti adat nem alkalmas a tényleges minimálbéres foglalkoztatás felmérésére, mivel ebben a sokaságban jelentős számban vannak olyan adózók, akik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegét meghaladó keresettel rendelkeztek 2014-ben, de nem az év teljes egészében voltak foglalkoztatva vagy részmunkaidős foglalkoztatás alatt álltak. Azok az egyéni vállalkozók is itt szerepelnek, akiknek az összevonás alá tartozó vállalkozói kivétjük nem haladja meg a minimálbért, függetlenül a vállalkozói osztalék nagyságától, ami viszont az elkülönülten adózó jövedelmek között szerepel. A bevallást beadók 33,7 százaléka minimálbért meghaladó, de 2,5 millió Ft alatti éves jövedelmet szerzett. Az összevonás alá eső jövedelemből való részesedésük számarányukkal közel egyező, a különadózó jövedelmekből viszont számarányuknál mintegy 6 százalékponttal alacsonyabb a részesedésük. Az összevonás alá eső jövedelemmel rendelkező két alsó sávban az összes jövedelem adóterhelése az előző évivel egyező (12,0 illetve 13,3 százalékos) mértékű volt. A magánszemélyek egy ötöde 2,5 millió Ft-ot meghaladó összevonás alá eső jövedelmet ért el. Ők realizálták a jövedelmek több mint felét (az összevonás alá tartozóknak az 52 százalékát, a külön adózóknak pedig az 53,5 százalékát). Az átlagos adóterhelés az egyes sávokban 14 és 15 százalék között szóródott. Családi kedvezményt az egyes sávokban átlagosan minden harmadik magánszemély számolt el, kivéve a legalsó sávban, ahol csak minden ötödik. Az igénybe vett összeg közel kétharmad részével a 2,5 millió Ft alatti összevonás alá eső jövedelemmel rendelkezők csökkentették az adóalapjukat. A minimálbér alatti összevont jövedelmet realizálók körében az egy igénybe vevőre jutó kedvezmény átlagosan 576 ezer Ft volt, addig a legfelső sávban ez az összeg elérte a 2 millió 264 ezer forintot. Az adóbevallással egyidejűleg rendezendő adó alakulása Az előző évhez képest alig változott, mindössze 0,4 százalékkal emelkedett azoknak a száma, akiknek az év közben befizetett, vagy a kifizető által levont adóelőleg miatt az éves elszámoláskor a bevallással egyidejűleg fizetendő adója keletkezett, részarányuk 18,2 százalék. Az átlagosan fizetendő adó 33,5 ezer Ft-ról 37,2 ezer Ft-ra változott. A visszaigényelhető adót vallók száma a korábbi években folyamatosan csökkent, azonban a családi járulékkedvezmény bevezetésével 2014-ben 4,7 százalékkal növekedett a számuk az előző évhez viszonyítva, így a bevallást beadókon belüli részarányuk 24,6 százalékra emelkedett. Az átlagosan visszaigényelt összeg 42,4 ezer Ft. 31

34 Azoknak a magánszemélyeknek a száma, akiknek a bevallás beadásával egyidejűleg nem keletkezett sem befizetési kötelezettsége, sem visszaigénylési jogosultsága, (a grafikonon nullás megnevezéssel szerepelnek) 0,6 százalékkal lett kevesebb, ezzel a bevallást beadók 57,2 százalékát képezték. A adóévről benyújtott bevallások a évi adóbevételekre is jelentős hatással vannak. A bevallással egyidejűleg fizetendő adó összegét (1.990 millió Ft) meghaladó nagyságrendű volt a magánszemélyek részére visszautalandó összeg (3.063 millió) és ugyanúgy növelte a kiutalások összegét az önkéntes pénztári számlákra történő befizetésekkel kapcsolatos rendelkezések is (648 millió Ft). Így a évi bevallásokkal kapcsolatos elszámolás nettó értékben millió Ft-os kiutalást eredményezett, ami 1,8 szerese az előző évi elszámolás egyenlegének. A kiutalások ugrásszerű emelkedését döntő részben a családi járulékkedvezmény bevezetése, valamint a nyugdíjbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos rendelkezés lehetősége eredményezte. 32

35 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye I-III. negyedévi gazdasági folyamatairól A I-III. negyedévére vonatkozó havi és negyedéves általános forgalmi adó bevallások összesített adatainak elemzése lehetőséget teremt a megyei gazdaság jelenlegi állapotának bemutatására, ugyanakkor alkalmasak arra, hogy a bel- és külpiaci áruforgalmi kapcsolatokon keresztül betekintést nyújtsanak a térség ágazati és kistérségi sajátosságaiba szeptember végén változatlanul 79 ezer adóalany szerepelt nyilvántartásunkban, akiknek negyede áfa alany. A társaságoknál ez az arány 55 százalék, míg az egyéni vállalkozóknak és magánszemélyeknek egytizede tartozik e körbe. Ily módon az áfa bevallásra kötelezett több mint 20 ezer adóalany háromnegyedét a gazdálkodók tették ki és csak kisebb részét adta az egyéni kör. Következtetéseinket majd 78 ezer darab áfa bevallásból vontuk le, mely a 2014 első kilenc hónapjára vonatkozóan benyújtottól 4 ezerrel több. Ebben szerepe van egy januári jogszabályváltozásnak is, miszerint havonként kell adóbevallást benyújtania a jogelőd nélkül alakult adózónak a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről. A korábbi években újonnan alakult ÁFA alanyok alapesetben negyedévente nyújtottak be bevallást. A gyakoribb bevallási idő bevezetése hatóságunk részére hatékonyabb beavatkozási lehetőséget biztosít a kezdő vállalkozás jogkövető magatartásának segítésében. Elemzésünk elkészítésekor a bázis évi adatok a minél teljesebb összehasonlíthatóság érdekében megtisztításra kerültek egy jelentős teljesítménnyel bíró társaság adataitól, mely 2014 év végén csatlakozott egy más megyei székhelyen nyilvántartott áfa csoporthoz, így tárgyévi teljesítménye már ezen csoportképviselő által elkészített bevallásban szerepelt, amely nem megyénkben került számbevételre. Ezzel közel azonos időben egy megyei illetékességű vegyipari csoporthoz szintén csatlakozott két kiemelt teljesítményt elért, addig energiaiparhoz tartozó adóalanyunk, akiknek a megváltozott áfa elszámolási módja ugyancsak jelentős változást idézett elő a megyei indikátorokban. Ennek oka, hogy a csoportos áfa alanyok az egymás közti ügyletekre nem fizetnek áfát, csakis a külső cégekkel kötött ügyleteikre. A csoportos adóalany áfa tekintetében egyetlen adóalanyként viselkedik, vagyis a csoporttagok tevékenységükről egyetlen áfa bevallást nyújtanak be, melyben a tagok fizetendő, illetve levonható adója együttesen szerepel. Az érintett társaságok adatai mind két évben a tényleges ágazatban kerültek összesítésre, korrekciót nem alkalmaztunk. Megyénk gazdasági növekedése az elmúlt időszakban nagyjából azonos mértékben a lakossági fogyasztásból és a külkereskedelmi tevékenységből eredt. A vásárlóerő emelkedése egyre jobban begyűrűzött a kiskereskedelmi forgalomba és a fogyasztásba. Köszönhető mindez a még tartó deflációnak, mely kiváltképp a háztartási energia árcsökkenés hatásának eredménye. A kiskereskedelmet fűtő tényezők közé sorolható a banki elszámolások kedvező hatása, a csökkenő hitelállomány. A háztartások a devizakitettségük csökkenése miatt a biztonsági tartaléknak képzett megtakarításukat is egyre inkább fogyasztásra költik. A vasárnapi pihenőnap negatív hatása elmúlt, úgy látszik, hogy átrendeződött a kiskereskedelem struktúrája, a háztartások és a boltok alkalmazkodtak az új szabályozáshoz, így ez már nem jelent kiesést. Az online pénztárgépek bevezetése miatt a kiskereskedelmi forgalomban ugyancsak jelentős a fehéredés. 33

36 Hasonlóan, mint 2014 azonos időszakában, az idei évben is az országos gazdasági teljesítményből való megyei részesedés az értékesítés vonatkozásában 3,0 százalék, míg a beszerzés esetében kissé magasabb, 3,3 százalék volt. A beruházások nemzetgazdaságon belüli aránya 0,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbitól, 4,4 százalék. A beruházási részarány változás a megyei bő egytizedes fejlesztési többlet következménye, szemben az országosan csökkenő beruházási ráfordításokkal. Az egyéni kör fajsúlya összhangban a fentiekkel szerényen, de emelkedett, ily módon 2015 január-szeptember hónapokban teljesítményük éppen hogy 3 százalék alatt volt. E vállalkozói réteg döntő részben a belpiacok szereplője ahol az előző évitől magasabb, 4,4 százalékos értékesítési és 4,6 százalékos beszerzési részesedést ért el az elmúlt egy év alatt. A beruházásokra fordított pénzeszközökből továbbra is nem egész 8 százalék kötődött hozzájuk. A megfigyelt mutatók kedvező képet vetítenek elénk a megyei gazdaságról, hiszen azok többségükben az országos átlag felett helyezkednek el, az alatt a kivitel és a belföldi beszerzés változása maradt. Ugyancsak kedvező jelenségként értékelhetjük, hogy míg az összes értékesítés és beszerzés indexei a megyében az első félév során mérttel azonosan alakultak, addig az országos értékesítés változása 0,5 százalékponttal, a beszerzésé 1,2 százalékponttal lett alacsonyabb. A bel- és külpiaci értékesítés elmozdulása az átlagos 3,5 százaléktól alig tért el, míg a beszerzés 4,3 százalékos pozitív irányú változásán a belföldi beszerzés alul maradt, illetve az a bázis szinttől is alacsonyabb 2,7 százalékponttal, viszont a behozatal 12,5 százalékponttal túlszárnyalta az átlagot. Szintén a megye mellett szól, hogy a beruházási index 12 százalékponttal magasabb a nemzetgazdaságitól, mely a bázis szintet sem érte el. A megyei export arány a bázis évihez hasonlóan 35,6 százalék és ez 2,8 százalékponttal magasabb, mint az országos. A beszerzésen belüli import arány jelentősen emelkedett, jelenleg 40,0 százalék. A tavalyitól 4,3 százalékponttal magasabb import hányad előidézője a vegyipar és a gépipar együttesen, mely területek mindkét irányú külkereskedelem nyolctized 34

37 részét tették ki. Ilyen fajsúly mellett a vegyipar 10 százalékos, illetve a gépipar 25 százalékos behozatali többlete már jól kimutatható hatással volt az import beszerzésen belüli hányadára. Mindezek a kivitel 26,4 milliárd Ft-os és a behozatal 105,6 milliárd Ft-os emelkedéséhez vezettek, aminek eredményeként a külpiaci áruforgalom egyenlege a megyében alig 2 milliárd Ft-ot tett ki, ami majd 80 milliárd Ft-tal elmaradt az egy évvel korábbitól. A külkereskedelmi mérleg zsugorodása nyomon követhető a fenti grafikonon is, ahol 2015 év folyamán a külpiaci sávok különbsége alig érzékelhető. A külpiaci értékesítés nyolctizede az idén is az Európai Unió tagállamaival bonyolódott le, mely forgalom 595,4 milliárd Ft-os értéke 4,9 százalékkal több a bázis évitől. Országos szinten magasabb, 7,4 százalékos növekedés jelentkezett. A közösség területén kívülre történő értékesítés 1,0 százalékkal elmaradt a tavalyitól, míg országosan 8,7 százalékos felfutásnak lehettünk tanúi. A nemzetgazdaság unión kívüli értékesítése a megyei egyötöd résszel szemben változatlanul 28,8 százalék. A forgalomból 1.331,8 milliárd Ft belföldi értékesítésből származott, amely 3,4 százalékos növekedés eredménye, miközben a fogyasztói árak esetében 0,3 százalékos deflációról beszélünk. Országos szinten az emelkedés mindössze 1,6 százalék volt. A szeptember végén számba vett 297,7 milliárd Ft-os belpiaci eladásával élen járt a kereskedelem. Az ágazat 23,4 százalékos részarányától alig maradt le a gépipar, amely így a megyei értékesítés ötödét mondhatta magáénak. Miközben a belföldi beszerzés félévkor még 3,6 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól, szeptember végére ez a különbözet alig 30 milliárd Ft-nak megfelelő 2,7 százalékpontra apadt. Ily módon a belföldi vásárlások 1.100,0 milliárd Ft-ot tettek ki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A beszerzés majd negyede kapcsolódott a tercier szektort magasan vezető kereskedelemhez, és az áruforgalom 17,7 százalékát magáénak mondható vegyipar is élen járt a beszerzésekben. Országos viszonylatban fordított trend érvényesült, hiszen a félévi 2,5 százalékos országhatáron belüli beszerzési többlet alakult át mindössze 0,6 százalékra háromnegyed év végére. A gazdasági ágak szerinti bontás vizsgálatakor elmondhatjuk, hogy a vegyipar, az energiaipar, a fa-papír-nyomdaipar és a mezőgazdaság kivételével a szakágak felül múlták korábbi teljesítményüket mind az értékesítés, mind a beszerzés terén. Az élen járó gépipart illetően az elosztási oldal 28,1 százalékos szeletével szemben az ellátási oldal 34,2 százaléka állt a tárgyévben. Következett a vegyipar 18,8 százalékos eladási és ezt alulról közelítő beszerzési, majd a kereskedelem mind két relációban azonosan 15,8 százalékos megyei részesedéssel. A kohászathoz és az energiaiparhoz már csak 7 százalékos arány tartozott, a meg nem említett ágazatok pedig ezt sem érték el. 35

38 A feldolgozóiparban tapasztalható növekedés oka elsősorban az autóipar gyors gyarapodása. Ebből kifolyólag az országnak, ezen belül megyénknek is kétséget kizáróan legdinamikusabb ágazata az ezen alágat is magába foglaló gépipar. Mind határon túl, mind a hazai piacokon egyre erősíti piaci pozícióját, ezáltal közel 60 milliárd Ft-tal, 564,9 milliárd Ft-ra növelte üzleti forgalmát. Ez a többlet lefedte a megyei forgalom bővülés 90 (!) százalékát. A szektor kiviteli részaránya évek óta magas, tárgyévben 54,5 százalékos. Az ágazat domináns külpiaci kapcsolatainak köszönhetően értékesítés bővülésének bő kétharmada, beszerzési többletének bő kilenctized része származott határon túlról 2015-ben. A vegyipari szektor külkereskedelmét a már említett tagok csoportba olvadása nem érintette, ettől függetlenül csökkent a kivitel 5,8 százalékkal, 17,6 milliárd Ft-tal, míg a behozatal 10 százalékos emelkedése a külpiacok kínálta előnyök elsősorban kedvező beszerzési árak melletti döntés eredménye. A csoportba belépő társaságok eladásai egy részének belső ügyletekké minősüléséből adódóan 8,0 százalékos volumen kiesés jelentkezett a belföldi eladásban. De legnagyobb csökkenés a szektor belföldi beszerzésében volt tapasztalható, melynek ötöd résznyi kiesése alaposan rányomta bélyegét az összes beszerzésre is, ami így majd 38 milliárd Ft-tal, 11,1 százalékkal volt alacsonyabb. Az összes értékesítés és beszerzés tekintetében a második legnagyobb veszteséget elszenvedett ágazat a vegyipar, azonban ez legfőképp a könyvviteli elszámolás megváltozásából adódó kiesés volt. Kiemelendő, hogy a szektor jellemzően külföldi piacokra termel, évek óta a legexportorientáltabb ágazatként tartjuk számon, jelenleg is forgalmának háromnegyede irányul határon túlra. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a kereskedelem állt mind két relációban és ezt elsősorban belföldi forgalmának köszönhette. Az ágazat 316,9 milliárd Ft-os értékesítésének alig 6 százaléka irányult határon túlra, ezért a belföldi eladások határozták meg a szektor átlagos növekményét, mely így 7,6 százalékot ért el. Hasonló következtetés vonható le a beszerzések esetébe, azzal a különbséggel, hogy a behozatal beszerzésen belüli aránya 9,3 százalék volt. A vegyiparnál is drasztikusabb forgalom csökkenést kimutató ágazat az energiaipar, ahonnan a vegyipari csoportba belépő két adóalany eltávozott. Az energiaipart elhagyó két társaság forgalom kiesésének hiányát tovább mélyítették az ágazatot érintő kormányzati intézkedések. A rendelkezések és az érintett társaságok gazdálkodás racionalizáló lépése eredőjeként a szinte kizárólag belföldi piacokon jelen lévő szektor teljesítménye háromnegyedére zsugorodott. A kohászat 11,1 milliárd Ft-os értékesítési volumen növekedését figyelve belföldi viszonylatban a jól teljesítő (+21,6 %) ágazatok közé tartozott. A 145,9 milliárd Ft-os forgalmával az élbolytól kissé leszakadt ágazat eladási többletéhez belföldi partnerektől jutott hozzá annak ellenére, hogy a kibocsátás nagyobb része, hattizede most is külpiacok felé 36

39 irányult. Az ágazatot alkotó társaságok egyre inkább import orientálttá is váltak, hiszen szeptember végéig beszerzésüknek már 54,5 százaléka származott külföldről. A mezőgazdaság 43,4 milliárd Ft-os beszerzése 9,0 százalékkal volt alacsonyabb a bázis időszakitól, mely kiesést az ágazatot sújtó aszály miatt belföldön szenvedte el a szektor. Az adóalanyok értékesítése változatlanul 50 milliárd Ft volt. A közlekedés szinte csak a hazai piacokon képviselte magát, ahol háromtizeddel nőtt a kibocsátása, viszont ebben a volán társaságok átrendeződése erős befolyásoló tényező volt, hiszen tavaly még nem, az idén két másik társaság forgalma is a megyében létrejött központban koncentrálódott. Beszerzése az ágazatnak ehhez igazodva szintén 39,4 milliárd Ft-ról 45,6 milliárd Ft-ra emelkedett. A bevallásokban megjelenő 76,3 milliárd Ft-os beruházási érték 10,8 százalékkal volt a múlt év azonos időszakának értéke felett. Ezen belül a tárgyi eszköz beszerzések 15,9 százalékkal emelkedtek, míg a saját vállalkozáson belül végzett beruházások összege felére csökkent. A legnagyobb mértékű növekedés a bányászatot, a textilipart, a gépipart, és a nem anyagi ágakat jellemezte. Összegét tekintve nem jelentős a bányászat 1,6 milliárd Ft-os és a textilipar 1,2 milliárd Ft-os állóeszköz beszerzése, de az ágazat beszerzésének közel háromtizedét, illetve 14,1 százalékát jelentette. A megyei fejlesztések döntő része, 96,2 százaléka tárgyi eszköz beszerzéssel valósult meg. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a beruházások alakulását megállapítható, hogy a meghatározó, 53,0 százalékos részarányt képviselő feldolgozóiparban következett be a legnagyobb összegű, 6 milliárd Ft-os emelkedés néhány textilipari, illetve gépipari ágazatba tartozó társaságnak köszönhető. A vegyipar invesztálása ugyan 15,2 milliárd Ft-os szinten maradt, de összegével így is a legnagyobb fejlesztőnek számít az ágazat, ami vásárlásainak 5,0 százalékát adta ki. A szállítás és a nem anyagi ágazat 11 százalékos részaránya is jelentősnek mondható. Ez utóbbi ágazatban az önkormányzati tárgyi eszköz beszerzések következtében a bázisidőszakit 3 milliárd Ft-tal felülmúlva, 8,0 milliárd Ft-os értékben valósultak meg befektetések. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 statisztikai kistérsége közül az értékesítési és beszerzési volumenük alapján a miskolci, a tiszaújvárosi és a kazincbarcikai emelkedett ki, ugyanis mindkét relációban bő nyolctizedes súllyal bírtak a két vizsgált évben. Külpiaci eladásokból és beszerzésekből ennél még nagyobb arányú, kilenctized a részesedésük, mely az elmúlt egy évben is emelkedett. Fejlesztésekből szintén jelentős nagyságú, háromnegyed részt vállaltak. Ezen belül Miskolc térségében az értékesítés és a beszerzés 45 százaléka jelent meg előző évhez képest 3 százalékpontos bővülés kíséretében, melyet mind a belföldi, mind a külföldi forgalom részarány emelkedése alakított. A belföldi eladások bő hattizede a miskolci körzet vállalkozásaitól indult, és ez szintén 3 százalékponttal volt a bázis évi felett. De az import legjelentősebb része, négytizede és a belföldi beszerzések majd fele is ide érkezett. Ezen 37

40 értékektől lényegesen elmaradt a megyeközponthoz tartozó térség export részaránya, hiszen a megyei kivitel mindössze ötöde bonyolódott itt, bár a többi kategóriához hasonlóan itt is nőtt a térség dominanciája. Miskolc és körzete 845,3 milliárd Ft-os értékesítését 939,5 milliárd Ft-ra gyarapította. Ilyen nagyságrendű, 94,2 milliárd Ft-os növekmény más térségben nem keletkezett. A forgalom 83,6 százalékát lefedő belföldi értékesítéshez kötődött a többlet bő kétharmada. A beszerzésben (801,2 milliárd Ft) az értékesítéssel azonos tendenciák körvonalazódtak, negyed résszel nőtt a külpiac eredménye és 9,0, illetve 4,1 százalékkal a belföld, amely úgy az értékesítésnél, mint a beszerzésnél 11 százalékos többletet adott. Tiszaújvárosban és környezetében az értékesítési forgalom 18,6 százaléka, a beszerzésinek ettől 3,5 százalékponttal magasabb része termelődött meg. A legnagyobb export tevékenységet bonyolító körzet, hiszen a megyei kivitel 36,9 százalékát innen indítják útnak. A térség értékesítése egytized résznyi gyarapodás mellett 373,8 milliárd Ft volt. Beszerzése ennél intenzívebben emelkedett 394,3 milliárd Ft-ra, abból kifolyólag, hogy a körzet gazdasági társaságainak külföldi anyagvásárlása majd negyedével megnőtt. Ebből következik, hogy a térség egyedüliként beszerzéseinek kétharmadáért a külpiacokat keresi fel. Az itt centralizálódó vegyipari ágazat jóvoltából az értékesítésre a korábbival megegyezően ugyancsak magas, bő héttizedes export arány jellemző, de ebben már nincs egyedül, mert a kazincbarcikai térség 10 százalékpontos emelkedés után ezt megközelítő mértékben szállítja országhatáron kívülre készleteit. A kazincbarcikai térségben a korábbiakban hivatkozott csoport bővülése folyományaként mind két relációban volumen csökkenés következett be, minek eredményeként idén mindössze az értékesítés 15,6 százaléka és a beszerzés 14,3 százaléka koncentrálódott a körzetben. Nagy veszteség a már részletezett, vegyipart érintő okok miatt a belföldi piacot érte, itt négytizednyi az eltűnt forgalom. A nem kiemelt térségekre jutó nem egész egyötödnyi forgalomból a belföldiek az erősebbek, azok adták a megyei bő negyedét, ezen gyengített az egytized résznyi külpiaci áruforgalom. Bázistól kissé magasabb összegű értékesítésük 381,5 milliárd Ft, beszerzésük 331,8 milliárd Ft volt. A miskolci és a tiszaújvárosi kistérség gyarapította fejlesztéseit, ugyanez a kazincbarcikai térségről nem mondható el. A nem kiemelt térségek közül ez csak a mezőkövesdi, a sátoraljaújhelyi, a szerencsi, az ózdi, az abaúj-hegyközi és a bodrogközi térségnek sikerült. A beruházás háromnegyedét a kiemelt körzetek hajtották végre. A miskolci körzet 30,2 milliárd Ft-os invesztálása 42,9 százalékot tett ki, a tiszaújvárosié egytized részt, így a kazincbarcikaihoz egyötöd rész kapcsolódott és a nem kiemelt térségekre maradt több, mint egynegyed résznyi. 38