A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

Átírás

1 Tervezési és Elemzési Főosztály A gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében Szeged, október

2 I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban Elemzésünk alapját a központilag elkészített társaságiadó gyorsjelentés képezi, mely a Délalföldi régióban székhellyel rendelkező társas vállalkozások által évről benyújtott hibátlan társaságiadó-bevallások összesített adatait tartalmazza, augusztus 3-ai állapot szerint. Jelen anyagban a kettős könyvvitelt vezető, naptári évvel azonosan működő társas vállalkozások adatait elemezzük, és eltekintünk az eltérő üzleti évesek, illetve az összehasonlító állományok vizsgálatától. Nem vettük figyelembe azon adózók bevallásadatait, akik kiemelt adózónak minősülnek és így a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságának illetékességi körébe tartoznak, azonban székhelyük régiónk valamely megyéjében található. Az országos adatok tekintetében szintén a rendelkezésünkre álló központi statisztikát használtuk fel. Az Egyéb* nemzetgazdasági ág összevont kategória, több, önmagában elenyésző részarányt képviselő oktatás; humán-egészségügyi szociális ellátás; művészet, szórakoztatás, szabadidő; egyéb szolgáltatás; háztartási munkaadói tevékenység szektort tartalmaz. II. TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK Legfontosabb évi jogszabályváltozások: január 1-jétől az általános társaságiadó-kulcs 16 százalékról 19 százalékra emelkedett, miközben a különadó megszűnt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban TA tv.) 29/K.. (1), (4) és (9) bekezdéseiben ismertetett átmeneti előírás augusztsu 16-i hatállyal, miszerint a évi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot arányosan meg kellett osztani. A számított adóalap 50-ára a június 30-i szabályok érvényesek, július 1-jével a fennmaradó 50-ra az új szabályozást kell alkalmazni, vagyis a feltétel nélküli 10-os adókulcs 250 millió Ft-ig alkalmazható. További módosítás, hogy az egyes ágazatokat érintő különadó 2 az adózás előtti eredmény terhére elszámolható. A feltöltési kötelezettséget érintette a december 16-ától érvényes azon törvényváltozás TA tv. 26. (10) bekezdés, mely alapján az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nem vonatkozik arra az adózóra, akinek az adóévet megelőző adóévre vonatkozó árbevétele nem haladja meg a 100 millió Ft-ot. Ezt megelőzően 50 millió Ft volt az értékhatár január 1-jétől számos adóalap-kedvezmény megszűnt, kivéve a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz, jogdíjhoz, valamint a K+F tevékenységhez kapcsolódók. III. ÖSSZEFOGLALÓ A társaságiadó gyorsjelentés adatai alapján évben a területén illetékességgel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózók mindösszesen darab számú hibátlan társaságiadó-bevallást nyújtottak be. A vállalkozások évi összes bevétele 3287,6 milliárd Ft volt, ami 2,7 százalékos növekedést takar. Az összes bevétel 94,6 százaléka, 3110,3 milliárd Ft a nettó árbevétel, növekedési dinamikája 3,1 százalék, ami magasabb az összes bevétel növekedésénél. Ezen belül a 1 Megállapította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvény ek megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény 14. -a 2 Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló évi XCIV. törvény 8. (8) bekezdés 1

3 2010. évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban 15,1 százalékot képviselő export árbevétel 9,3 százalékkal nőtt, míg a belföldi árbevétel növekedése csupán 2,1 százalék. Az export árbevétel bővülése a nagyvállalatoknál volt a legerőteljesebb, 13,5 százalékos. A nemzetgazdasági ágakat tekintve az export árbevétel 61,1 százaléka a feldolgozóiparban képződött. A feldolgozóipar növekedéséhez legnagyobb mértékben a gépipar járult hozzá, 19,9 százalékos export árbevétel növekedése 20,5 százalékos részarányt eredményezett. Az összesítésben szereplő vállalkozások évben összesen 3185,7 milliárd Ft összegben számoltak el költségeket és ráfordításokat, ami 2,5 százalékkal magasabb a megelőző évinél, de ez a növekedési dinamika 0,2 százalékponttal alatta marad az összes bevétel növekedési dinamikájának. Az anyagjellegű ráfordítások összege 79,4 százaléka az összes költségnek, növekedési dinamikája erőteljesebb, mint az összes költségé. A személyi jellegű ráfordítások legnagyobb hányadát, 68,9 százalékot a bérköltség teszi ki, ami előző évhez viszonyítva 4,8 százalékkal magasabb, egyedüliként növekedve a személyi jellegű ráfordítások közül. A régióban évben a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma fő volt, 3336 fővel több, mint 2009-ben. A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban foglalkoztatják a létszám 28,7 százalékát. Mivel mind az alkalmazottak létszáma, mind az összes bérköltség magasabb volt az előző évinél, ezért az egy főre eső bérköltség is növekedett, személyenként 41 ezer Ft-tal, de a nemzetgazdasági szintű 2096 ezer Ft/fő-től 632 ezer Ft-tal így is elmarad. Régiónkban 101,9 milliárd Ft üzemi eredmény keletkezett, ami 11,9 százalékkal magasabb a bázisnál, ami mögött az üzemi veszteség csökkenése áll, miközben az üzemi nyereség az előző évi szinten maradt. A pénzügyi műveletek eredménye negatív lett, illetve 58,7 százalékkal még nőtt is, mivel bár a pénzügyi műveletek vesztesége az előző évi 78,6 százalékára csökkent, a pénzügyi műveletek nyeresége ennél sokkal nagyobb mértékben esett vissza. Az adózás előtti eredmény alacsonyabb a bázisnál, annak a 94,9 százaléka. Az adózás előtti nyereség és veszteség is csökkent, de a nyereség nagyobb mértékben. Az adózás előtti eredmény elmaradását elsősorban a negatív pénzügyi eredmény közel 60 százalékos növekedése okozta. Az adózás előtti eredmény 34,6 százaléka a feldolgozóiparban keletkezett, kiugró növekedés mellett. Az adózás előtti nyereséget vallók száma 2010-ben 1147 darabbal több volt az előző évinél, miközben a veszteségesek és a nullások száma csökkent. A régióban illetékességgel bíró társas vállalkozások a évben az adózás előtti eredményt csökkentő, valamint növelő tételek elszámolása után 110,6 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely 3,2 százalékkal meghaladja a évit. A pozitív adóalap után összesen 15,8 milliárd Ft a számított adó, az előző évi 93,4 százaléka. A társaságiadó-fizetési kötelezettség 15,1 milliárd Ft lett, mely mindössze 92,1 százaléka a évinek. Az átlagos adóterhelés 15,3 százalékról 13,7 százalékra csökkent. A évi mérlegfőösszeg 3090,0 milliárd Ft, ennek 54,8 százalékát a forgóeszközök teszik ki, az állóeszközök 3,7 százalékos növekedésével szemben értékük 5,1 százalékkal csökkent. A forrásokon belül a saját és az idegen források aránya 37,7, illetve 58,9 százalék, a saját források javára arányeltolódás tapasztalható. A évi mintegy 330,0 milliárd Ft jegyzett tőke 40,1 százalék belföldi magánszemélyek tulajdonában volt, ennek fele, 20,2 százalék külföldi tulajdonban, 25,2 százalék belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdonában. 2

4 IV. A BEVALLÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban A társaságiadó gyorsjelentés adatai alapján évben a területén illetékességgel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózók mindösszesen darab darab év év 2010/2009. Vállalkozások száma számú hibátlan társaságiadó-bevallást nyújtottak be. A beadott hibátlan bevallások száma 2,2 százalékkal haladja meg a évi darabszámot. Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye ,8 101,5 104,4 102,2 A megyék közül Bács-Kiskun megyében alig valamivel az előző évi szint feletti a darabszám, míg Csongrád megyében volt a legdinamikusabb a növekedés. A gazdálkodás nagysága szerint az összes vállalkozás 87,1 százaléka mikrovállalkozás, számuk 2,1 százalékkal magasabb az előző évinél. A kisvállalkozások aránya 8,3 százalék, a középvállalkozásoké a legalacsonyabb, 1,4 százalék. Az egyéb (nagy-) vállalkozások 3,2 százalékot képviselnek, viszont számuk 5,1 százalékkal emelkedett, amit elsősorban a Csongrád megyei egyéb vállalkozások 23,6 százalékos darabszám-növekedése generált. Békés megyében 8,8 százalékkal nőtt, míg Bács-Kiskun megyében 10,7 százalékkal csökkent az egyéb vállalkozások darabszáma. V. A GAZDÁLKODÁS FŐBB MUTATÓI V.1. Bevételek alakulása A vállalkozások évi összes bevétele 3287,6 milliárd Ft volt, ami 2,7 százalékos növekedést takar. Az összes bevétel 94,6 százalékát a 3110,3 milliárd Ft értékű nettó árbevétel alkotta, ennek növekedési dinamikája 3,1 százalék, ami magasabb az összes bevétel növekedésénél. A nemzetgazdasági szintű nettó árbevételből régiónk részaránya 4,7 százalék, míg a Dél alföldi régió nettó árbevételből 2,5 százalék. Az év év 2010/2009. egyéb bevételek 5,2 százalékkal milliárd Ft növekedtek, azonban részarányuk Nettó árbevétel 3 016, ,3 103,1 igen alacsony, mindössze Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Összes bevétel 24,4 158, ,7 10,4 166, ,6 42,6 105,2 102,7 5,1 százalék. Az aktivált saját teljesítmények értéke kevesebb mint felére esett vissza. A nettó árbevétel 15,1 százaléka, 469,7 milliárd Ft az exportból származott. Az exportértékesítés növekedése 9,3 százalék, jóval erőteljesebb a belföldi árbevétel (2640,6 milliárd Ft) növekedésénél, ami 2,1 százalék, így az export részaránya a nettó értékesítésből 0,9 százalékponttal emelkedett a belföldi értékesítés árbevételének rovására. Összességében tehát az export növekedési dinamikája jelentősen meghaladja a nettó árbevétel növekedési dinamikáját. Ennek fő oka egyrészt az exportpiacok elsősorban Németország fellendülése, miközben a belföldi piacok leginkább stagnáltak, másrészt a devizaárfolyamok az exportnak kedvező alakulása. A határon túli értékesítés összegében a gazdálkodás nagysága szerint a legerőteljesebb bővülés a nagyvállalkozásoknál mutatható ki, mértéke 13,5 százalék, amiben természetesen szerepe van ezen típusú vállalkozások számában bekövetkezett növekedésnek is. A régió átlaga alatti növekedési dinamikát mutatnak a mikro- és közepes vállalkozások (8,5, illetve 6,0 százalék). A kisvállalkozások export árbevételének bővülése átlag feletti, 10,7 százalék. A határon túli értékesítésből 38,0 százalékkal legmagasabb részarányban a közepes vállalkozások részesednek. 3

5 2010. évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban A megyék közül Bács-Kiskun megyében a legdinamikusabb az export növekedése, jóval a régiós átlag feletti, míg Békés és Csongrád megyében az átlag alatt maradt. A nemzetgazdasági ágakat tekintve az export árbevétel 61,1 százaléka a feldolgozóiparban képződött, ezt követi 22,9 százalékkal a kereskedelem, gépjárműjavítás, a soron következő szállítás, raktározásnak már csak 6,3 százalékos a részaránya. Mindhárom ág a régió átlaga Export árbevétel év év 2010/ év év 2010/2009 milliárd Ft Bács-Kiskun megye 412,2 400,6 97,2 26,1 27,3 104,5 Békés megye 172,9 179,2 103,6 12,1 12,1 100,2 Csongrád megye 276,3 284,9 103,1 16,8 20,3 120,7 861,3 864,7 100,4 55,0 59,7 108,5 Bács-Kiskun megye 489,5 512,7 104,7 51,3 58,9 114,8 Békés megye 198,6 190,0 95,6 16,2 17,0 104,8 Csongrád megye 286,8 312,4 108,9 27,3 29,0 106,3 974, ,1 104,1 94,8 104,9 110,7 Bács-Kiskun megye 389,4 424,6 109,0 89,9 105,3 117,1 Békés megye 147,2 134,6 91,4 38,6 32,9 85,2 Csongrád megye 221,6 240,8 108,7 39,9 40,3 101,1 758,1 800,0 105,5 168,3 178,4 106,0 Bács-Kiskun megye 211,2 215,1 101,9 80,0 87,7 109,6 Békés megye 47,7 60,4 126,7 8,8 18,0 203,4 Csongrád megye 163,3 155,0 94,9 22,8 21,0 92,2 422,2 430,6 102,0 111,6 126,7 113,5 Bács-Kiskun megye 1 502, ,0 103,4 247,3 279,2 112,9 Békés megye 566,4 564,1 99,6 75,7 79,9 105,5 Csongrád megye 948,0 993,2 104,8 106,8 110,7 103, , ,3 103,1 429,8 469,7 109,3 ( ) Nettó árbevétel milliárd Ft Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Közepes vállalkozások év év Egyéb vállakozások Összesen ( ) Export árbevétel feletti növekedést produkált. Magas részarányára való tekintettel külön vizsgáltuk a feldolgozóipari ágazatokat. A feldolgozóipar növekedéséhez legnagyobb mértékben a gépipar járult hozzá, 19,9 százalékos export árbevétel növekedése 20,5 százalékos részarányt eredményezett az iparágon belül. A feldolgozóipari összes növekedés 36,7 százaléka 9,8 milliárd Ft-ot a gépiparban képződött. Az élelmiszeripar adta a második legmagasabb értéket 5,8 milliárd Ft-ot a feldolgozóipar növekedéséhez, azonban az iparági átlagnál alacsonyabb növekedéssel, így részaránya csökkent. A feldolgozóipari összes árbevétel 64,2 százaléka Bács-Kiskun megyében, 20,5 százaléka Csongrád, 15,3 százaléka Békés megyében képződött. Jelentős részarányt 22,9 százalékot képvisel az exportból a kereskedelem, melynek volumennövekedése 12,4 százalék meghaladta a feldolgozóiparét. A feldolgozóipar és kereskedelem együttesen a nettó árbevétel 62,6 százalékát képviseli, míg az exportnak a 84,0 százalékát. Index 2010/2009. Élelmiszer, ital, dohány gyártása 73,4 28,2 79,3 27,6 107,9 Textília, bőrtermék,lábbeli gyártása 14,4 5,5 15,4 5,4 107,3 Fa, papír, nyomdai tevékenység 17,5 6,7 17,0 5,9 96,6 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0,0 0,0 0,0 0,0 Vegyianyag, termék gyártása 3,1 1,2 2,9 1,0 91,8 Gumi-, műanyagtermék gyártása 20,4 7,8 25,5 8,9 124,6 Nem fém ásványi termék gyártása 23,2 8,9 26,0 9,1 111,8 Fémalapanyag gyárt. fémfeldolgozás 30,1 11,6 31,8 11,1 105,8 Villamosgép, műszer gyártása 7,4 2,9 9,7 3,4 130,4 Gép, berendezés gyártása 49,0 18,8 58,8 20,5 119,9 Járműgyártás 16,8 6,5 16,9 5,9 100,8 Egyéb feldolgozóipari tevékenység 4,8 1,9 3,7 1,2 76,4 Feldolgozóipar összesen 260,3 100,0 286,9 100,0 110,2 4

6 2010. évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban A belföldi értékesítés a mikro- és a nagyvállalkozásoknál csökkent (bázis 99,8, illetve 97,8 százaléka), míg a kis és közepes vállalkozásoknál növekedett (3,4, illetve 5,4 százalékkal). A belföldi értékesítés 34,5 százalékát a kisvállalkozások bonyolították le, a legalacsonyabb részarányt, 11,5 százalékot az egyéb vállalkozások tették ki. Belföldi értékesítés megoszlása a vállalkozási méret alapján évben 23,5 11,5 Mikrovállalkozások Közepes vállalkozások 34,5 30,5 Kisvállalkozások Nagyvállalkozások V.2. Költségek alakulása Az összesítésben szereplő vállalkozások évben összesen 3185,7 milliárd Ft összegben számoltak el költségeket és ráfordításokat, ami 2,5 százalékkal magasabb a megelőző évinél, ugyanakkor ez a növekedési dinamika 0,2 százalékponttal alatta marad az összes bevétel növekedési dinamikájának év év 2010/2009 Anyagköltség 757,5 814,3 107,5 Igénybevett szolgáltatások 353,6 357,6 101,1 Eladott (közvetített) szolgáltatások 189,7 211,6 111,6 Eladott áruk beszerzési értéke 1 102, ,9 100,6 Egyéb szolgáltatások 50,3 36,2 72,0 ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 2 453, ,6 103,1 Bérköltség 255,5 267,9 104,8 Személyi jellegű egyéb kifizetések 45,2 42,3 93,6 Bérjárulékok 84,2 78,7 93,5 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 384,9 388,8 101,0 ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 110,0 112,7 102,5 EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 160,2 155,5 97,1 KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN 3 108, ,7 102,5 Az anyagjellegű ráfordítások összege 2528,6 milliárd Ft, ez 79,4 százaléka az összes költségnek, növekedése 3,1 százalék, növekedési dinamikája tehát erőteljesebb, mint az összes költségé. Az anyagjellegű ráfordítások legnagyobb hányadát, 43,9 százalékát az eladott áruk beszerzési értéke képviseli, növekedési dinamikája azonban mindössze 0,6 százalékos, így előző évi részaránya 1,1 százalékponttal kisebb lett. Az anyagköltség 7,5 százalékkal magasabb a bázisnál, az anyagjellegű ráfordításokon belüli részaránya ennek következtében 1,3 százalékponttal növekedett. A személyi jellegű ráfordítások 2010-ben 388,8 milliárd Ft-ot tettek ki, minimális, 1,0 százalékos növekedést produkálva. Legnagyobb hányadát, 68,9 százalékot a bérköltség teszi ki, ami előző évhez viszonyítva 4,8 százalékkal magasabb, egyedüliként növekedve a személyi jellegű ráfordítások közül. A személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok öszszege hasonló mértékű csökkenést mutat (a bázis 93,6, illetve 93,5 százaléka). A régióban évben a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma fő volt, 3336 fővel több, mint 2009-ben. Átlagos állományi létszám év év 2010/2009. Bács-Kiskun megye ,6 Békés megye ,5 Csongrád megye , ,9 fő A régión belül a létszám 44,4 százalékát Bács- Kiskun megyében foglalkoztatták a vállalkozások, 34,6 százalékát Csongrád, és 21,0 százalékát Békés megyében. Csongrád megyében a régió átlaga felett nőtt a foglalkoztatás. 5

7 ezer Ft/fő évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban foglalkoztatják a létszám 28,7 százalékát, ahol a létszámnövekedés mértéke 1,2 százalék volt. A második leginkább munkaerőigényes ág a kereskedelem, itt az összlétszám 21,2 százalékát foglalkoztatták, viszont a létszámnövekedés mértéke mindössze 0,8 százalékot tett ki. A szintén munkaerőigényes (létszám 9,3 százaléka) mezőgazdaság azon néhány ág közé tartozik, ahol csökkent a létszám (a bázis 97,6 százalékára). A legnagyobb arányú (8,5 százalékos) létszámbővülést a szolgáltatás, vendéglátás ágban tapasztaljuk. Régiónkban mind az alkalmazottak létszáma, mind az összes bérköltség magasabb volt az előző évinél, ezért az egy főre eső bérköltség is növekedett, melynek mértéke 2,9 százalék, személyenként 41 ezer Ft. A nemzetgazdasági szintű 2096 ezer Ft/fő-től 632 ezer Ft-tal elmarad régiónkban az egy főre jutó bérköltség, ami 1464 ezer Ft/fő. A legmagasabb fajlagos bérköltség az energiaiparban mutatható ki, 2936 ezer Ft/fő összegben, ugyanakkor bár a régiós dinamikát meghaladó növekedést mutat (3,5 százalékos), nem ez a legkiemelkedőbb. A legnagyobb dinamika az ingatlanügyleteket (9,4 százalék), illetve a bányászatot (6,5 százalék) jellemzi évben a második legmagasabb egy főre eső bérköltséget a pénzügyi, biztosítási szektorban számolták el (2328 ezer Ft/fő), azonban 2010-ben itt volt a legnagyobb visszaesés (a bázis 97,0 százalékára), így az ágak közül a harmadik helyre szorult, megelőzte a bányászat Egy főre jutó bérköltség 109,4 110, ,1 106,5 105,7 103,5 99,5 104,2 100,7 99,7 98,2 102,6 97,0 103,8 103,3 97,5 105,0 100,0 95, , év év 2010/2009, 6

8 VI. Adózás előtti eredmény összetevői Eredmény összetevői évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban év év 2010/2009. milliárd Ft Üzemi nyereség 172,4 172,4 100,0 Üzemi veszteség -81,3-70,5 86,7 Üzemi eredmény 91,1 101,9 111,9 Pénzügyi nyereség 49,1 26,2 53,4 Pénzügyi veszteség -64,6-50,8 78,6 Pénzügyi eredmény -15,5-24,6 158,7 Rendkívüli nyereség 15,0 8,4 55,8 Rendkívüli veszteség -6,0-5,1 85,5 Rendkívüli eredmény 9,0 3,3 36,1 Adózás előtti nyereség 159,8 155,2 97,2 Adózás előtti veszteség -75,4-75,1 99,7 Adózás előtti eredmény 84,4 80,1 94, évben a társas vállalkozásoknál 172,4 milliárd Ft üzemi nyereség és 70,5 milliárd Ft üzemi veszteség eredőjeként 101,9 milliárd Ft üzemi eredmény keletkezett, ami 11,9 százalékkal magasabb az előző évinél. Az eredménynövekedés mögött az üzemi veszteség csökkenése áll (bázis 86,7 százalékára), miközben az üzemi nyereség nem növekedett, az előző évi szinten maradt. A régió üzemi eredményének növekedése mögött a Csongrádmegyei folyamatok állnak. A megye üzemi nyeresége 2,0 százalékkal meghaladta az előző évit kiemelkedő a mezőgazdasági, illetve az építőipari növekedés, míg az üzemi veszteség a bázis 63,3 százalékára legerőteljesebben a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén, valamint a kereskedelemben csökkent. Mindezen folyamatok eredőjeként a megyei üzemi eredmény közel a duplájára nőtt. Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye év év 2010/ év év 2010/ év év 2010/ év év 2010/2009. milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft Üzemi eredmény 52,1 49,0 94,0 22,5 21,6 96,1 16,4 31,3 190,2 91,1 101,9 111,9 Pénzügyi eredmény -20,9-15,4 73,5-8,0-5,2 64,7 13,4-4,0-15,5-24,6 158,7 Rendkívüli eredmény 2,7 1,0 38,1 2,4 0,8 34,2 3,8 1,4 35,9 9,0 3,3 36,1 Adózás előtti eredmény 33,6 34,6 103,1 17,1 17,4 102,0 33,7 28,1 83,2 84,4 80,1 94,9 A pénzügyi műveletek eredménye, csakúgy, mint a megelőző évben, negatív lett, illetve 58,7 százalékkal még nőtt is. Ez úgy alakulhatott ki, hogy bár a pénzügyi műveletek vesztesége az előző évi 78,6 százalékára csökkent, a pénzügyi műveletek nyeresége ennél sokkal nagyobb mértékben esett vissza (a bázis 53,4 százaléka). A rendkívüli eredmény mindössze 3,3 milliárd Ft, az előző évi 36,1 százaléka. A fenti folyamatok következtében az adózás előtti eredmény alacsonyabb a bázisnál, annak a 94,9 százaléka, 80,1 milliárd Ft. Az adózás előtti nyereség és veszteség is csökkent (bázis 97,2, illetve 99,7 százaléka), de a nyereség nagyobb mértékben. Az adózás előtti eredmény csökkenését elsősorban a negatív pénzügyi eredmény közel 60 százalékos növekedése okozta, de szerepet játszott a rendkívüli eredmény visszaesése is. Az adózás előtti nyereséget vallók száma 2010-ben darab volt, 1147 darabbal több az előző évinél, miközben a veszteségesek és a nullások száma csökkent (194, illetve 188 darabbal), ez összességében pozitív jelként értékelhető. Vállalkozások száma év év 2010/2009. jövedelempoziciók szerint darab nyereséges ,0 veszteséges ,5 nullás ,3 összesen ,2 7

9 Az adózás előtti eredmény legnagyobb része, 34,9 százaléka a kisvállalkozásoknál képződött, annak ellenére, hogy ezen kör eredménye az előző évhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent (bázis 89,6 százaléka). Bázishoz mérten a legjelentősebb visszaesés (bázis 65,9 százaléka) a középvállalkozásoknál érhető nyomon, részarányuk a régiós adózás előtti eredményből 24,4 százalék. A mikrovállalkozások csaknem évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban megduplázták (bázis 190,8 százaléka) eredményüket, részesedésük így jelentős mértékben nőtt, az előző évi 11,3 százalékról 22,6 százalékra. Az egyéb vállalkozások részesedése az adózás előtti eredményből mindössze 18,1 százalék, a bázishoz képest 3,1 százalékos növekedést produkálva. A évi adózás előtti eredmény 34,6 százaléka a feldolgozóiparban keletkezett, kiugró növekedés mellett. Jelentős volument képvisel az építőipar is, de a szektort kiemelten sújtó VII. Társasági adó alakulása recesszió az eredmény alakulásán is látszik, mely mindössze 87,2 százaléka az előző évinek. Ennél is roszszabbul teljesített bázishoz viszonyítva a harmadik legjelentősebb részarányt képviselő kereskedelem, eredménye 23,7 százalékkal visszaesett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység előző évi pozíciója romlott a leginkább. Miután adózás előtti eredménye az előző évi 26,3 százalékára esett, részaránya 15,9 százalékról 4,4 százalékra csökkent. A régióban illetékességgel bíró társas vállalkozások a évben az adózás előtti eredményt csökkentő, valamint növelő tételek elszámolása után 110,6 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely összeg 3,2 százalékkal meghaladja a évit. Adózás előtti eredmény a ban a gazdálkodási méret alapján év év 2010/2009. milliárd Ft ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 84,4 80,1 94,9 Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 219,0 206,8 94,4 Adózás előtti eredményt növelő tételek 161,0 161,5 100,3 POZITÍV ADÓALAP 107,2 110,6 103,2 Számított adó 16,9 15,8 93,4 Adókedvezmények, adómentesség, visszat. adó 0,5 0,7 139,4 FIZETENDŐ ADÓ 16,4 15,1 92,1 24,4 18,1 Mikrovállalkozások Középvállalkozások Adózás előtti eredmény év év Index 2010/2009. ( ) ( ) Mező- és erdőgazdálkodás, halászat 6,7 7,9 6,9 8,6 102,3 Bányászat 2,8 3,4-1,1-1,4 Feldolgozóipar 21,8 25,8 27,7 34,6 127,0 Vill.energia, gáz, gőzell., légkond. 0,3 0,4-0,6-0,7 Vízellátás, szennyvízgy., hull.gazd. 0,6 0,7 4,6 5,7 757,8 Építőipar 10,8 12,8 9,5 11,8 87,2 Kereskedelem, gépjárműjav. 10,4 12,3 7,9 9,9 76,3 Szállítás, raktározás 1,6 1,9 2,4 3,0 150,8 Szálláshely-szolg., vendéglátás -1,3-1,5-0,9-1,1 69,8 Információ, kommunikáció 2,9 3,4 4,2 5,2 143,0 Pü-i, biztosítási tev. 13,5 15,9 3,5 4,4 26,3 Ingatlanügyletek 2,6 3,1 3,1 3,8 117,6 Szakmai, tud., műszaki tev. 8,5 10,1 7,3 9,1 85,4 Adminisztratív és szolg. tev. 1,5 1,7 2,6 3,2 176,4 Egyéb 1,6 1,9 3,2 3,9 192,0 Mindösszesen 84,4 100,0 80,1 100,0 94,9 Átlagos adóterhelés 15,3 13,7 22,6 34,9 Kisvállalkozások Nagyvállalkozások 8

10 2010. évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban A pozitív adóalap növekedését okozta egyrészt, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek összege alacsonyabb volt, másrészt ezzel párhuzamosan a növelő tételek nem csökkentek, illetve picivel magasabb összegűek voltak az előző évinél. A pozitív adóalap után összesen 15,7 milliárd Ft a számított adó, az előző évi 93,4 százaléka. Az adószámítást 2010-ben két jogszabályi változás is érintette. Az egyik a társasági adó mértékének 16 százalékról 19 százalékra emelése augusztus 16-i hatállyal a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére a korábbi 50 millió forint tízszereséig 10 százalék, az e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, amely évi adó megosztása Június 30-ig számított társasági adó Július 1-jétől számított társasági adó Június 30-ig számított társasági adó Július 1-jétől számított társasági adó Mikrovállalkozások 3,3 1,9 63,9 36,1 Kisvállalkozások 3,1 1,7 63,9 36,1 Középvállalkozások 2,2 1,3 62,9 37,1 Egyéb vállalkozások 1,3 0,9 58,7 41,3 Mindösszesen 9,9 5,8 63,0 37,0 sávos adószámításhoz semmilyen feltétel nem kötődött. Mivel azonban az új szabályokat év közben vezették be, a adóévi adóalapot az első és a második félévi időszakra eső naptári napok alapján arányosan meg kellett osztani. Elsősorban az évközi változások hatása, hogy az első félévre a pozitív adóalap 63,0 százaléka jut, a második félévre a 37,0 százaléka. Összegében a második félévre számított adó 4,1 milliárd Ft-tal kevesebb. A számított adót összességében 652,2 millió Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, adómentesség és visszatartott adó. Az adókedvezmények értéke 36,2 százalékkal meghaladta a évit, értéke 508,6 millió Ft volt. A növekedést pozitív folyamatként értékelhetjük, ugyanis a kedvezményeket csak a számított adókötelezettség terhére számolhatják el a cégek, így annak növekedése feltételezheti az eredményesség növekedését adóévben a régió kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásai darab bevallásban összesen 15,1 milliárd Ft társaságiadó-fizetési kötelezettséget vallottak, mely mindöszsze 92,1 százaléka a évinek. A bevallással egyidejűleg, május végéig fizetendő adó 1819,6 millió Ft-ról 1842,0 millió Ft-ra nőtt, míg a visszaigényelhető adó 5781,3 millió Ft volt, az előző évi 85,4 százaléka. Adófizetési kötelezettség május 31-ig fizetendő adó év év 2010/2009. ( ) május 31-étől visszaigényelhető adó május 31-ig fizetendő adó május 31-étől visszaigényelhető adó május 31-ig fizetendő adó Millió Ft Az átlagos adóterhelés a régióban 15,3 százalékról 13,7 százalékra csökkent. május 31-étől visszaigényelhető adó Bács-Kiskun megye 738, ,4 914, ,1 123,8 82,4 Békés megye 356, ,3 338, ,3 94,9 86,3 Csongrád megye 724, ,3 589, ,9 81,3 89, , , , ,3 101,2 85,4 9

11 2010. évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban VII. Mérlegadatok alakulása A társas vállalkozásainak évi eszközértéke 3090,0 milliárd Ft volt, ami 1,3 százalékkal alacsonyabb a évinél. Az eszközökön belül az állóeszközök értéke 1398,1 milliárd Ft 3,7 százalékkal nőtt. Ennek oka, hogy a befektetett eszközök mindegyik összetevője meghaladta az előző évi értéket, legjelentősebben a tárgyi eszközöké. A forgóeszközök értéke az összes eszközérték 54,8 százalékát teszi ki, az állóeszközökkel szemben értékük csökkent, 5,1 százalékkal. A követelések a forgóeszközök 56,0 százalékát alkotják, de az összes eszközértéknek is közel 31 százalékát. Mivel ilyen jelentős nagyságrendet képvisel, egyúttal a legjelentősebb csökkenés itt mutatható ki, így meghatározó szerepe volt abban, hogy az összes eszközérték csökkent. Források Eszközök A forrásokon belül a saját és az idegen források aránya 37,7, illetve 58,9 százalék. A vizsgált évben a saját források javára arányeltolódás tapasztalható. Az idegen források részét képező hosszú lejáratú kötelezettségek összege 22,4 százalékkal visszaesett, és ez, magas részarányára való tekintettel nagymértékben hozzájárult a források csökkenéséhez. Az idegen források többi összetevőjének értéke növekedett, bár a forrásokon belül a legmagasabb részarányt képviselő rövid lejáratú kötelezettségek értéke mindössze 1,6 százalékkal. A saját tőke képezi a források 37,3 százalékát, növekedése 2009-hez viszonyítva 4,9 százalék. A saját tőke legjelentősebb részét 38,8 százalékot az eredménytartalék képviseli, növekedési dinamikája 6,2 százalék. Ugyancsak jelentős arányt képvisel a saját tőkén belül a jegyzett tőke, melynek értéke azonban csökkent, ezzel rontva a saját tőke növekedési dinamikáját. A évi mérleg szerinti eredmény a mérleg szerinti nyereség csökkenése, valamint a mérleg szerinti veszteség növekedésének eredőjeként csökkent. 2010/2009. Immateriális javak 30,1 1,0 30,7 1,0 101,9 Tárgyi eszközök 1 105,0 35, ,2 37,4 104,6 Befektetett pénzügyi eszközök 152,3 4,9 155,5 5,0 102,1 Készletek 432,9 13,8 423,3 13,7 97,8 Követelések 1 069,0 34,1 947,5 30,7 88,6 Értékpapírok 74,3 2,4 92,6 3,0 124,7 Pénzeszközök 207,1 6,6 228,5 7,4 110,3 Aktív időbeli elhatárolások 61,2 2,0 55,7 1,8 91,0 ÖSSZESEN 3 131,9 100, ,0 100,0 98, év év 2010/2009. Jegyzett tőke 335,5 10,7 330,0 10,7 98,4 Jegyzett, de be nem fizetett tőke -0,6 0,0-0,8 0,0 129,8 Tőketartalék 105,4 3,4 111,9 3,6 106,2 Eredménytartalék 420,5 13,4 446,8 14,5 106,2 Értékelési, általános, lekötött tartalék 209,8 6,7 239,1 7,7 114,0 Mérleg szerinti eredmény 26,5 0,8 24,4 0,8 92,1 Céltartalékok 11,8 0,4 13,3 0,4 112,0 Hátrasorolt kötelezettségek 19,5 0,6 21,9 0,7 112,5 Hosszú lejáratú kötelezettségek 585,2 18,7 454,2 14,7 77,6 Rövid lejáratú kötelezettségek 1 322,1 42, ,2 43,5 101,6 Passzív időbeli elhatárolások 96,3 3,1 106,1 3,4 110,2 Összesen 3 131,9 100, ,0 100,0 98, év év Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye év év 2010/ év év 2010/ év év 2010/ év év 2010/2009. Mérleg szerinti nyereség 49,6 48,2 97,2 18,9 18,9 100,2 33,5 34,1 102,0 101,9 101,3 99,4 Mérleg szerinti veszteség -38,4-39,3 102,3-12,4-11,0 88,8-24,6-26,6 108,0-75,4-76,9 101,9 Mérleg szerinti eredmény 11,2 9,0 80,0 6,4 7,9 122,4 8,8 7,5 85,3 26,5 24,4 92,1 Megyénként vizsgálva az eredményt, jelentős eltéréseket tapasztalunk. A legkisebb gazdasági potenciállal bíró Békés megyében 22,4 százalékos növekedés hatására a mérleg szerinti eredmény meghaladja a Csongrád megyei értéket is. Békés megyében a nyereség ugyan nem nőtt 10

12 Milliárd Ft Index, 2010/2009, évi társaságiadó-bevallások elemzése a ban jelentős mértékben, azonban a veszteség visszaesése már számottevő, ennek köszönhető az eredmény növekedése. Bács-Kiskun megyében a nyereség csökkent, a veszteség pedig ezzel párhuzamosan nőtt, ennek köszönhető az eredmény mintegy 20,0 százalékos visszaesése. Csongrád megyében ugyan nőtt a nyereség értéke, ezzel egyidejűleg azonban a veszteség ennél nagyobb mértékben gyarapodott, ezért összességében az eredmény itt is visszaesést mutat. A 3090,0 milliárd Ft mérlegfőösszeg közel fele a Bács-Kiskun megyében működő társas vállalkozásoknál képződött, mely részarány a 6,0 százalékos összegnövekedésnek köszönhetően 3,4 százalékponttal lett magasabb 2009-hez képest. A Békés megyei mérlegfőösszeg is magasabb volt a bázisnál, régión belüli részaránya 0,9 százalékkal lett magasabb. Csongrád megyében ellenben jelentősen visszaesett a mérlegfőösszeg Mérlegfőösszeg megoszlása megyénként évben Index: 103,5 13,3 százalékkal, ennek következtében a megye előző évhez viszonyított részarányvesztése elérte a 4,3 százalékpontot. A évi mintegy 330,0 milliárd Ft jegyzett tőke 40,1 százalék belföldi magánszemélyek tulajdonában volt, ennek fele, 20,2 százalék külföldi tulajdonban, 25,2 százalék belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdonában. Mindhárom tulajdonosi körben csökkent az összege az előző évhez képest, 5,3; 3,7; illetve 1,7 százalékkal. Mindössze két tulajdonosi körben bővült a jegyzett tőke, ráadásul igen jelentős mértékben, az önkormányzati tulajdon esetében 34,6 százalékkal, a belföldi hitelintézeteknél pedig 45,5 szézálékkal. Az egyéb pénzügyi szervezetek tulajdona a bázis 34,4 százalékára csökkent, de mivel csak igen kis súllyal bír a jegyzett tőkén belül, így annak teljes összegét, és változását nem befolyásolta számottevően. 19,3 31,4 Index: 86,7 49,3 Index: 106,0 Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye 160,0 140,0 134,6 Jegyzett tőke összetétele 145,5 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 93,7 94,7 98,3 96,3 88,3 120,0 100,0 80,0 60,0 20,0 0,0 34,4 40,0 20, /2009, Az összes jegyzett tőke a fenti folyamatok eredőjeként 1,6 százalékkal alacsonyabb a megelőző évi értéknél. 11