Balatonfenyves, június 14. Lombár Gábor polgármester

Átírás

1 BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/ , Fax: 85/ M E G H Í V Ó a Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a községháza nagytermében tartandó ülésére. Napirendek: június 23-án (csütörtök) órára 1. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az elmúlt testületi ülés óta történtekről Előadó: Lombár Gábor polgármester 2. Tájékoztató az iskola és könyvtár 2010/2011-es munkájáról Előadó: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató 3. Tájékoztató az óvoda 2010/2011-es munkájáról Előadó: Hackl Szilvia óvodavezető 4. Az óvoda névadásával kapcsolatos módosítandó okiratok Előadó: Hackl Szilvia óvodavezető /2012. évi csoport meghatározások, tantárgyfelosztás jóváhagyása Előadó: intézményvezetők 6. Tájékoztató a 2010/2011-es tanévben végzett minőségfejlesztési program felmérésének eredményéről, és beszámoló a 2009/2010-es kompetenciamérés eredményeiről Előadó: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató 7. Balatonfenyves demográfiai helyzetének alakulása a 0-18 éves korosztályban Előadó: Lombár Gábor polgármester 8. Közterület-használat általános szabályairól szóló rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 9. Szociális ellátásokról szóló rendelet módosítása Előadó: Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 10. Tanyagondnoki Szolgálat szakmai programjának módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 11. Fenyvesi Újság szerkesztőbizottsága, nyomdai munkálatai Előadó: Lombár Gábor polgármester 12. Alapszolgáltatási Központ költségvetési beszámolója Előadó: Druskóczi Tünde intézményvezető évi költségvetési rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 14. Pályázat benyújtásához önerő biztosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 15. Hubertus Bt-vel való kapcsolat új alapokra helyezése Előadó: Buza Máté képviselő 16. Kifizetések szabályozása Előadó: Buza Máté képviselő Balatonfenyves, június 14. Lombár Gábor polgármester

2 2 Jelentés Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének június 23-án tartandó ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két testületi ülés között történtekről Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Április 28-i testületi ülés A 82/2011(IV.28)Kt számú határozattal a Fonyódi Rendőrkapitányság beszámolóját fogadtuk el. A 83/2011(IV.28)Kt számú határozattal a Fonyódi Vízirendészeti Őrs beszámolóját fogadtuk el. A 84/2011(IV.28)Kt számú határozattal elfogadtuk a gyermekvédelmi feladatokról szóló átfogó értékelést. A 85/2011(IV.28)Kt számú határozat döntése értelmében felkértük a háziorvost, hogy elégedettségi felmérés érdekében helyezzen gyűjtőládát a Háziorvosi Szolgálat előterébe. A 86/2011(IV.28)Kt számú határozattal elfogadtuk a Védőnői Szolgálat tevékenységéről szóló beszámolót. A 87/2011(IV.28)Kt számú határozattal elfogadtuk a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. A 88/2011(IV.28)Kt számú határozattal elfogadtuk a Tanyagondnoki Szolgálat múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. A 89/2011(IV.28) Kt számú határozattal elfogadtuk a belső ellenőrzésről szóló jelentést. A 90/2011(IV.28)Kt számú határozattal döntöttünk az óvoda elnevezését illetően. Az intézmény névadásával kapcsolatos okiratok módosításáról a mai ülésre készült előterjesztés. A 9/2011(IV.29.) számú rendeletünkkel fogadtuk el Balatonfenyves Község Önkormányzatának évi zárszámadását. A 92/2011(IV.28)Kt számú határozattal Hanzel Istvánné részére 3 havi bérének megfelelő támogatást biztosítottunk. A döntésről értesítettük az Alapszolgáltatási Központ vezetőjét. A 10/2011(IV.29) számú rendelettel módosítottuk a 2011 évi költségvetésünket. A 93/2011(IV.28)Kt számú határozatnak megfelelően megkötöttük az együttműködési megállapodást a Polgárőr Egyesülettel. A 94/2011(IV.28)Kt számú határozatnak megfelelően a szakbizottságot felkértük, hogy egyeztessen a Fenyves Termál 2008 Kft-vel a labdarúgó pálya használatba adásáról szóló megállapodást illetően. A 95/2011(IV.28)Kt számú határozattal megbíztuk a KEOP pályázatunk előkészítési szakaszában a közbeszerzési eljárás bonyolítására a KAPOS HIDRO Kft-t. A megbízási szerződést megkötöttük. A 96/2011(IV.28)Kt számú határozatban foglalt döntésről a kérelmezőket, Gyuricza Lászlót és nejét tájékozattuk. Vételi szándékuk fenntartásáról még nem nyilatkoztak. A 97/2011(IV.28)Kt számú határozat tartalmáról a kérelmezőt, Stefán Jánost tájékoztattuk. Vételi szándékáról még nem nyilatkozott. A 98/2011(IV.28)Kt számú határozatunkkal ,-Ft-tal támogattuk a Marcali Kórházat. A támogatási szerződést megkötöttük.

3 3 A 99/2011(IV.28)Kt számú határozat tartalmáról a kérelmezőt, Elsasser Imrénét tájékoztattuk. A 100/2011(IV.28)Kt számú határozatunkkal vállaltuk Vinkler Zorka Anna bölcsődei elhelyezésével járó költségek biztosítását. A döntésről tájékoztattuk az éritetteket. A 101/2011(IV.28)Kt számú határozatnak megfelelően a honlap karbantartására vonatkozó szerződést megkötöttük Óh Zsolt egyéni vállalkozóval. A 102 és 103/2011(IV.28)Kt számú határozat alapján a Jogi és Szociális Bizottság egyeztetett a kertmozi hasznosítását illetően, melynek eredményeképpen megkötöttük a megállapodást a MédiaEvent Kft-vel. A 104/2011(IV.28)Kt számú határozatnak megfelelően tárgyaltunk a Hubertus Bt. által felvetett kérdésekről. A 105/2011(IV.28)Kt számú határozat alapján új ajánlattételi felhívást tettünk közzé az utak martaszfalttal történő felújítását illetően. A bíráló bizottság eredményt hirdetett, melynek megfelelően a vállalkozói szerződést megkötöttük, a felújítás folyamatban van. Május 18-i testületi ülés A 108/2011(V.18.)Kt számú határozattal biztosítottuk az önerőt a nyári gyermekétkeztetésre vonatkozó pályázat benyújtásához. A /2011(V.18.)Kt számú határozattal döntöttünk a méhnyakrák elleni védőoltás meghatározott körben történő ingyenes biztosításáról. A szerződést megkötöttük. A 112/2011.(V.18.)Kt.sz. határozat tartamáról a kérelmezőket (Roland Apartman Kft. és Fórián Gyuláné) értesítettük. A Roland Apartman Kft. képviselőjével egyeztettünk, melynek eredményéről tájékoztattam a képviselő-testületet, arról döntés is született. A 113/2011.(V.18.)Kt.sz. határozat döntésének megfelelően a házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojektre vonatkozóan a pályázatot benyújtottuk. Május 25-i testületi ülés A /2011(V.25.)Kt számú határozattal döntöttünk a Balatonfenyves-Imremajor ivóvízminőség javítása című pályázatunk keretében meghirdetett feladatok ellátására vonatkozóan. A megbízási szerződéseket megkötöttük. Június 6-i testületi ülés A 118/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozattal kötelező idegen nyelvként az angol nyelv oktatásának bevezetéséről döntöttünk. A 119/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatnak megfelelően aláírtuk a kistérségi többcélú társulás társulási megállapodásának módosítását. A 120/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatban foglaltakról értesítettük a Fonyód Kistérség Többcélú Társulását a hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatát illetően. A 121/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozat tartalmáról a kérelmezőt, Fórián Gyulánét értesítettük. A 122/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozat tartalmáról a kérelmezőt, a Szél Téri Bazár Bt. képviselőjét értesítettük. A 123/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatnak megfelelően a fenyves-alsói étterem zsírfogó rendszerének tisztítását megrendeltük, melyet követően átadjuk üzemeltetésre a bérlőnek. A 124/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatban foglalt tervezői feladatokkal megbíztuk a Ládonyi.Mérnöki Kft-t, a tervek elkészítése folyamatban van. A /2011.(VI.06.)Kt.sz. határozattal a Hubertus Bt. által felvetett kérdésekről döntöttünk. A 128/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatnak megfelelően megkötöttük az együttműködési megállapodást a MédiaEvent Kft. és a Babel Kert Kft. képviselőivel.

4 4 Május 7-én a BKV üdülőben eskettünk Május 10-én az E.on illetékeseivel egyeztettünk a településeinken (Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves) tapasztalható szolgáltatói (Áramszolgáltatás) terén tapasztalható problémákról. Itt tiltakoztam a településen megkezdett biztonsági fa csonkolások ellen, melynek eredményeként ezt a munkát úgy tűnik, hogy őszre halasztották. Május 10-én a Jegyző Asszonnyal a Kistérség ülésén vettünk Balatonbogláron részt. Május között rendeztük meg, és ünnepeltük településünk létének 115-ik, önállóságának huszadik, a székely testvérkapcsolat másfél évtizedes, míg a Lengyel partner kapcsolat 5 esztendős évfordulóit. Méltó módon tartalmas programokkal ünnepeltünk, melynek a kigondolásában, pályázatának előkészítésében, és a megvalósításában résztvevőknek köszönet jár. Csütörtökön az ünnepi közgyűlésen vendégünk volt Dr Kövér László az Országgyűlés Elnöke, Országgyűlési képviselőnk, a Megyei Közgyűlés Alelnöke, partner településeink küldöttségei. Pénteken kiállításokkal emlékeztünk évfordulóinkra, míg a szombat a falunapi rendezvény volt. Vasárnap az időjárás miatt lényegesen kevesebben vettek részt a rendezvényen, de így is sikeresnek minősíthetjük annak egészét. Május 17-én pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatót hallgattunk meg munkatársaimmal a Községházán. Május 19-én Óvodánk névadóján vettem részt, mely nagyon kedves bensőséges volt, köszönet annak szervezőinek, és közreműködőinek. Május 21-én a BKV üdülőben eskettünk. Május 22-én a Bethlen Társasüdülő Közgyűlésén vettem részt, melyen 120 fő vett részt, itt tájékoztatást adtam a település, és az elmúlt esztendő történéseiről, aktuális kérdésekről, terveinkről, költségvetésünkről. Május 30-án a kurtaxa ellenőröknek tartottunk felkészítést a Községházán Jegyző Asszonnyal, és munkatársaimmal. Június 1-én a megújuló energiákkal kapcsolatos pályázati lehetőségekről tájékozódtunk munkatársaimmal. Június 2-án képviselői egyeztetést tartottunk a Községházán. Június 3-án Imremajorban tartottuk a munkatervünk szerinti közmeghallgatást. Június 4-én az Óvodai ballagáson vettem részt. Június 7-én az M7-es autópálya melletti területekkel kapcsolatos egyeztetést tartottunk a Községházán. Június 9-én az ÁNTSZ Kistérségi Főorvosával egyeztetett a Jegyző Asszony az Imremajori víz ügyében. Június 10-én a Községházán tartottuk a munkatervünk szerinti külföldi ingatlantulajdonosok Fórumát, melyen 20 fő vett részt. Június 14-én az Iskolában részt vettem a Lengyelországba utazó gyermekek szüleinek tartott tájékoztatón. Az idei táborozás időpontja aug Balatonfenyves, június 14. Lombár Gábor polgármester

5 5 Szakmai-pedagógiai beszámoló és értékelés a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár tanévéről Balatonfenyves, június 15. Készítette: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató 5

6 6 Tartalomjegyzék BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL... 1 Május 25-i testületi ülés... 3 Június 6-i testületi ülés ) Az intézmény környezete, partnerek... 7 Az anyagi feltételek...8 Szervezeti vezetési jellemzők A szakmai munka hatékonysága, eredményessége A működés személyi feltételei Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltségi szintje Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása A nevelő-oktató munka értékelése A gyermekvédelmi munka az intézményben A könyvtári munka értékelése Dolgozói - és gyermekbaleseti statisztika Külső kapcsolatok Az intézmény pályázatokon való részvétele Egyéni arculat, sajátosságok Összegzés A nevelő-testület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, Összefoglaló a partnerazonosítás folyamatáról Közvetett Összefoglaló a partneri igények, elégedettség, elégedetlenség felméréséről Összefoglaló a partneri igényfelmérés eredményeiről Összefoglaló a partneri elégedettség eredményeiről Összefoglaló a partneri elégedetlenség eredményeiről Összefoglaló a bevezetett intézkedési tervek megvalósulásáról Beszámoló a 2010-es kompetenciamérés eredményeiről I. rész Helyzetfeltárás II. rész III. rész törlendő naptól nem része a szakmai programnak Forrás I. saját forrás Összesen

7 7 1.) Az intézmény környezete, partnerek a) Az intézmény közvetlen társadalmi környezete, a település, a helyi társadalom és az iskolafenntartó jellemzői Iskolánk többcélú intézmény, szakmai önállósággal bíró egységekkel. Fenntartója Balatonfenyves Önkormányzata, a fenntartó a nevelő-oktató munkához szükséges feltételeket teljes mértékben önállóan biztosítja, az alapfokú művészetoktatást intézményfenntartó társulás keretein belül. b) Tanulók és szülők társadalmi-gazdasági jellemzői Az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazódik az a fejlesztési irány, amely összhangban áll a szülői igényekkel és elvárásokkal, a tanulás, a nevelés, a család és az iskola összefogása által. Ez nem könnyű feladat és elvárás, hiszen a tanulók háttere igen különböző. Ennek megfelelően a tehetséggondozástól a hátrányos helyzetig, a halmozottan hátrányos helyzetűektől a sajátos nevelési igényű tanulókig a feladatok és ellátások széles skáláját kell biztosítani az eredményes fejlesztés érdekében, Az elmúlt 5 évben megnőtt a nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek száma. Egyre több család igényli és kapja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, amely alapján a gyermek ingyenes étkezésre és ingyenes tankönyvellátásra jogosult. (A es tanévben az ingyenes étkeztetésben, és tankönyvellátásban részesülők száma 46 fő volt.) 7

8 8 A es tanévben a október 1. statisztikai adatok szerint: Hátrányos helyzetű (HH) gyermekek száma Ebből halmozottan hátrányos (HHH) helyzetű Veszélyeztetett tanulók száma Sajátos nevelési (SNI)- folyamatos fejlesztést igénylő tanulók száma: BTMN gyerekek száma 44 fő 4 fő 2 fő 21 fő 11 fő c) Az iskolába belépő gyermekek, tanulók felkészültsége Iskolánk tanulóit elsődlegesen az iskola körzetéből illetve a szomszédos településről, valamint a II. Rákóczi Ferenc Üdülőiskola és Gyermekotthonból vesszük fel, figyelembe véve a törvényi előírásokat. A tanulók az iskolaérettségi vizsgálat eredménye alapján kezdhetik meg az első osztályt. Mivel tanulóinkat válogatás és felvételi nélkül vesszük fel, tanulóink felkészültsége iskolába lépéskor átlagosnak mondható. Az anyagi feltételek a) Költségvetési ellátottság, célok és anyagi feltételek Az iskola működéséhez szükséges feltételeket az éves költségvetés megfelelően biztosítja, a költségvetés tervezésekor kéréseinket, igényeinket a fenntartó messzemenően figyelembe vette. b.) Egy tanulóra jutó költség 8

9 9 Az egy tanulóra jutó költség a 2010-es költségvetési évben Ft volt es költségvetési évre előirányzott egy főre jutó költség hasonló nagyságrendű. c.) Az épület és a környezet fizikai állapota Öt épületünk állapota megfelelő, a karbantartás folyamatos. A es tanév folyamán a következő kisebb felújításokat és karbantartásokat végeztük el: Tisztasági festések, tantermek, konyha, raktárak, ebédlő festése, lambériák javítása Főépület-vészkijárat ajtócseréje Napközis épület bejárati ajtó cseréje Szennyvízcsatorna tisztítása Kacskovics villa lábazatának a javítása Szükséges a közeljövőben: Főépület tantermi ajtók, beépített szekrények festése könyvtár lapos-tető szigetelésének javítása, az épület északi belső falának javítása, festése Tornacsarnok festése, a parketta lakkozása-melyhez a pályázat beadásra került. A kisebb, helyben megoldható javításokat az iskola karbantartója végzi. d.) A tanulást segítő eszközök állapota 9

10 10 A tanulást segítő eszközökkel az iskola rendelkezik. Az eszközök állapota megfelelő, az elhasználódott eszközöket folyamatosan - a költségvetési lehetőségek függvényében - pótoljuk e.) Sport- és szabadidős foglalkozáshoz szükséges eszközök állapota és hiánya. Az iskola a sport és szabadidős tevékenységekhez kiválóan felszerelt. Sportolási és mozgási lehetőséget biztosít: Tornacsarnok (testnevelési órák, sportkörök, sportversenyek, karate, néptánc) Aszfaltborítású sportpálya (szabadidős foglalkozások, foci, atlétika, napközis szabadidős foglalkozások) Játszóudvar, famászókákkal (szabadidős és napközis foglalkozások) Folyamatos karbantartásuk révén állapotuk jó. Szükségessé válik további bővítés, felújítás. Sporteszközök állapota szintén jó, az elhasználódott eszközöket folyamatosan pótoljuk. Szervezeti vezetési jellemzők a) A vezetői munka és felelősség-megosztás A vezetői munka az iskolában a következő felelősség-megosztási rendszerben folyik: VEZETŐI MUNKA MEGNEVEZÉSE igazgató igazgatóhelyettes FELELŐSSÉGI KÖRE munkáltatói jogkör gyakorlója pedagógiai-szakmai munka - élelmezésvezetőtechnikai dolgozók közvetlen irányítása törvényi megfelelés folyamatos biztosítása, ellenőrzése, pedagógiai-szakmai munka napi, gyakorlati szervezése, ellenőrzése 10

11 11 munkaközösség-vezetők irányítása KIR rendszer kezelése munkaügyi feladatok ellátása adminisztratív feladatok ellátása, Élelmezésvezető ellenőrzése az intézmény étkezési, élelmezési feladatainak biztosítása irányítja a konyhai dolgozók munkáját beszedi az étkezési térítési díjakat, Munkaközösség-vezetők majd befizeti az iskola bankszámlájára szakmai munka közvetlen irányítása, ellenőrzése, értékelése munkaközösség tagjainak segítése szaktárgyi versenyek szervezése 11

12 12 b.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szabályozása és gyakorlati megvalósítása Ellenőrzé s ideje Augusztu s- szeptemb er október Ellenőrzés tárgya Étkezési igények és az ingyenes tankönyvek igényléseinél a jogosultságok vizsgálata Pedagógus továbbképzések éves periódusának ellenőrzése Ellenőrzött dolgozó Élelmezésveze tő Gyermekvédel mi felelős Igh. Ellenőrzés módszer Dokumentumo k vizsgálata Továbbképzé si dokumentumo k vizsgálata November Pedagógiai munka ellenőrzése Pedagógusok Közös áttekintés Január Adminisztráció ellenőrzése Beiskolázás teendői Minden pedagógus Iskolai dokumentumo k áttekintése Ellenőrzés ért felelős vezetők Igazgató Igazgató Igazgató Igh. Mkv. Igazgatóh elyettes Visszacsatolás, bizonylatolás Kedvezményekhe z kapcsolódó dokumentumok, határozatok Továbbképzésekr ől összefoglaló táblázat készül ¾ évi zárás Dokumentumok áttekintése, hiányosságok pótlása Március Munkavédelmi előírások betartása Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás Munkavédelmi, tűzvédelmi felelős Az épületek bejárása Igazgató Igh. Jegyzőkönyv 12

13 13 Április Pedagógiai munka Pedagógusok Munkaközössé g-vezetők Óralátogatás ok Mkv. Óralátogatások dokumentumai Májusjúnius Év végi adminisztrációs feladatok Pedagógusok Mkv. Dokumentumo k áttekintése Igh. Hiányosságok pótlása,dokument umok lezárása 13

14 14 c.) A belső ellenőrzés tapasztalatainak következményei A belső ellenőrzés során tapasztalt pozitívumokat és hiányosságokat a munkaértekezleteken részletesen megbeszéltük a tantestület tagjaival. A munkaértekezleteken született megállapodásokról jegyzőkönyv készült. A tanév folyamán visszatértünk a gyakorlati megvalósulás mikéntjére. A tanévzáró értekezleten az éves tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a következő tanévre, amely a munkaterv kiindulópontja lesz. A belső ellenőrzés tapasztalatai alapján a következőkre kell nagyobb figyelmet fordítanunk: Iskolai dokumentáció, adminisztráció pontossága, naprakészsége. (naplók, tájékoztató füzetek vezetése) A tanulók fegyelmi vétségeinek következetes kezelése, a megelőzésre fordítani a hangsúlyt. A felsős tanulók órai fegyelmének erősítése, a megfelelő tanulási légkör biztosítása érdekében. d.) A belső információk áramlása. Iskolánk 5 épületben működik, így az információk átadásának biztosítása különösen fontos. A belső információk áramlásának formái az intézményben: Iskolában dolgozók tájékoztatása: Körözvények kiadása, aláírással igazolva az elolvasást Különböző programok kihelyezése az épületekben a hirdető táblákon Munkaértekezletek, vezetőségi értekezletek, munkaközösségi megbeszélések 14

15 15 Diákok tájékoztatása: Osztályfőnökök feladata a folyamatos tájékoztatás Iskolai faliújságon keresztül hirdetmények útján Írásos programfelhívások szétosztása Szülők és partnerek tájékoztatása: A szülők tájékoztatása az ellenőrző és az üzenő füzeteken keresztül Iskolai honlapon keresztül, melyet folyamatosan frissítünk Megkönnyíti az információk kezelését az, hogy év elején (minden augusztus végén) pontos, napra lebontott éves munkarendet fogadunk el, mely naptárszerűen tartalmazza a havi eseményeket, tanítás nélküli napokat, hagyományos rendezvényeink időpontját, így a szülők előre tervezhetik saját programjaikat, szabadságukat. Ezt egészíti ki a havi bontású konkrét tervezet. Mindkettő felkerül a honlapra is. e.) A tanulók aktivitása a szervezetben Tanulóink aktivitása az előző tanévekhez képest javult, szervezőkészségüket még javítanunk kell. Pl. Önálló diákprogramok szervezése Iskolai programok, feladatok szervezésében és megvalósításában való részvétel Iskolai versenyek szervezése, értékelése 15

16 16 A es tanévben az iskola tevékenységét a diákok a következőkben segítették leginkább: Éves papírgyűjtési verseny lebonyolítása (a papírok átvétele, lemérése 7-8. osztályos tanulók) Mikulás napi klubdélután lebonyolítása (8. osztályos tanulók) Jelmezbál, ünnepélyek és egyéb rendezvényekhez a tornaterem berendezése Feladataink a következő tanévre: Diákprogramok szervezésében való nagyobb, önálló szerepvállalásuk ösztönzése f. ) A fenntartói minőségpolitikában meghatározott intézményi feladatok teljesítésének kvantitatív mutatói Települési elvárás Az egészség megőrzését a Tudatos környezetvédelmet szolgáló szabadidős programok szervezése Esélyegyenlőség biztosítása, elősegítése Megvalósítás mikéntje a 2010/2011-es tanévben A munkatervben szereplő valamennyi program megvalósítása Esélyegyenlőségi terv alapján tevékenységek meghatározása Események, eredmények a 2010/11-es tanévben (kvantitatív mutatók/ Iskolai kirándulás 1-3. oszt. Kis-Balaton Kányavári szigetek 4-8.osztály túra Balatongyörökben Fekete István Naphoz kapcsolódó rendezvények Sportnap Tanórákon kiemelt figyelem a HH és HHH gyermekekre Fejlesztő pedagógus együttműködése a Nevelési tanácsadóval 16

17 17 Napközi otthon és tanulószoba eredményes működése Folyamatos visszajelzés kérése a tanulási folyamatról Az alsós tanulók közül kitűnő: 6 fő Jeles: 10 fő átlag: 4,0 Őrizze meg jó tanulmányi átlagát az iskola Felkészítés a továbbtanulásra Folyamatos fejlesztés, korrepetálás, fejlesztő foglalkozások a lemaradóknak Tantárgyi előkészítő magyar tantárgyból Szakkör: matematika, német, informatika tantárgyakból Az iskola tanulmányi átlaga: 3,9 A felső tagozatos tanulók közül a tanév végén: Kitűnő tanuló: 3 fő Jeles eredményt ért el: tanuló:5 fő Év végén 1 tanuló bukott. Felsős tanulmányi átlag:3.7 Valamennyi tanulónkat (22 fő) felvették középiskolába, sokukat az elsőnek megjelölt helyre Gimnáziumba: 5 fő Szakközépiskolába: 8 fő Szakképző iskolába: 9 fő tanulónk nyert felvételt 17

18 18 A szakmai munka hatékonysága, eredményessége a.) A tanév szervezeti rendjei A tanév rendjét a törvényi előírásoknak megfelelően- minden év augusztusában elkészítjük, és a honlapon megjelentetjük. A tantestület által elfogadott munkarendre épülnek a munkaközösségek szakmaipedagógiai munkatervei, amelyek beépülnek az éves iskolai munkatervbe. A 2010/2011-es tanévben a munkatervnek megfelelően alakultak a programok. b.) A es tanévben lezajlott továbbképzések A tantestület valamennyi tagja részt vett az osztályfőnöki munkaközösség által szervezett konfliktuskezelés, megelőzés című előadáson, foglalkozáson, melyet egy pszichológus kolléganő tartott. Az interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban 10 órás pedagógus továbbképzést is elvégeztek a kollégák. A Kaposvári Egyetem és Szolgáltató Intézet továbbképzésében szervezett: Kompetenciafejlesztés kooperatív tanulás-szervezéssel című 30 órás tanfolyamán: 1 fő vett részt. C.) Az oktató-nevelő munka kiemelt pedagógiai feladatai a es tanévben a tanmenetek elkészítése, és ellenőrzése szeptember közepéig, a tanulók magatartásának, fegyelmének erősítése, szociometriai-mérés elkészítése, tanulók neveltségi szintjének emelése, a tanulók folyamatos felkészülésének ellenőrzése (szóbeli, írásbeli házi feladat), a továbbtanulni szándékozó tanulók felkészítése a pályaválasztásra. 18

19 19 d.) Tehetséggondozás Tehetséggondozás színterei Megvalósítás színterei tanítási órák tanórán kívüli foglalkozások differenciált óravezetés, többlet feladatok szakkörök versenyekre való felkészítés egyéni fejlesztési programok e.) Felzárkóztatás Felzárkóztatás színterei korrepetálás fejlesztő- foglakozások (SNI, HH, HHH tanulóknak) folyamatos egyéni fejlesztést igénylő tanulóknak napközi, tanuló szoba Feladat ellátó pedagógusok és tevékenységük szaktanárok, tanítók fejlesztő pedagógus alsós-felsősfejlesztés logopédiai foglalkozás szaktanárok folyamatos segítségnyújtás a délutáni tanulási folyamat során, tanulásmódszertani segítségnyújtás Korrepetálási időkeret ebben a tanévben is rendelkezésünkre állt, kollégáink a tantárgyfelosztás keretén belül foglalkoztak a korrepetálást igénylő tanulókkal. 19

20 20 f.) A tanulói tudásszínt, képességszint mérések a tanév folyamán Mérések Célja,tartama Célcsoport Időpontja, Felhasználása felelőse félévi és év végi tantárgyak minden január, május, következő évi tantárgyi tartalmi tanuló június tantárgyi tudásszínt részének tanítók, korrekció mérések elsajátítása, szaktanárok tervezéséhez alkalmazása feladatokban olvasási mérés olvasási alsós szeptember olvasási készség tanulók január nehézséggel felmérése május küzdő tanulók tanítók szűrése következő évi fejlesztésük megtervezése DIFER-mérés bemeneti szint elsős október- egyéni meghatározása tanulók november fejlesztési a problémákkal tanító program küzdő tanulók kidolgozása esetében 20

21 21 külső mérés Oktatási Hivatal matematikai és május 26. A kompetenciamérés szövegértési osztályos koordinátor osztályos kompetenciák tanulók felmérésvezetők tanulóknál az mérése eredmények alapján a gyenge területek javításának megteremtése. A 8. osztályosoknál a hozzáadott érték elemzése g.) Nevelési eredmények Munkatervben kitűzött kiemelt célok, feladatok A Házirendben megfogalmazott viselkedési normák következetes közvetítése, betartása. Pozitív szokásrendszerek kialakítása. Tevékenységek a megvalósítás érdekében ALSÓ TAGOZAT: Folyamatos értékelés Felelősi rendszer működtetése Szülőkkel való folyamatos kapcsolat tartása FELSŐ TAGOZAT: Ügyeleti rendszer működtetése, ellenőrzése 21 Eredmények Tettleges bántalmazás ritkán fordult elő (verekedés) Folyamatosan küzdünk azonban a szóbeli bántás, csúfolódás, kötekedés problémájával. A gyerekek gyakran már reggel frusztráltan érkeznek otthonról, az

22 22 Agresszív viselkedés megelőzése, visszaszorítása Osztályfőnöki órák Magatartás értékelése havonta Szülőkkel való kapcsolattartás Agresszív viselkedési formák azonnali kezelése az osztályfőnökök által Családsegítő bevonása iskolába, a problémák napi oldásával, azonnali kezelésével. iskolai pszichológus bevonásával érünk el eredményeket. Az agresszív viselkedés ellen folyamatosan küzdenünk kell, mert újra és újra megjelenik a gyerekek viselkedésében. A magatartás és szorgalom értékelése: A tanulók magatartását és szorgalmát osztályfőnökök havonta, osztályzatokkal értékelik, a szaktanárok javaslatait összegyűjtve. Osztályfőnöki órákon havonta egyszer értékelést tart, az osztályzatok bekerülnek az ellenőrző, ill. a tájékoztató füzetébe. Félévi és év végi osztályozó konferencián minden tanuló magatartását és szorgalmát egyenként értékelik szaktanárok, tanítók és az osztályfőnökök. A tantestület fogadja el a félévi és év végi osztályzatokat. Az iskolai rend és fegyelem megtartása érdekében a tanári ügyelet órarendhez hasonló beosztással működött a tanév folyamán. (Épület, udvari és ebédlői ügyelet) A nevelő munkánk eredményességének alapja az év eleji tervezés. Osztályok szintjén éves osztályfőnöki nevelési terv készül minden év szeptemberében, amely tartalmazza: Az osztály neveltségi szintjének megfelelő nevelési célkitűzéseket Az osztályfőnöki órák tematikáját 22

23 23 Az osztályszintű programok tervezését A tanulmányi kirándulás tervezetét, oktatási-nevelési céljait h) Iskolai hagyományos rendezvények Hagyományainkhoz híven a es tanév is gazdag volt közösségi programokban. Néhány közösségi programunkat felsorolom, a teljesség igénye nélkül: Iskolai hagyományos programok: Egész tanéves sportversenyek Mikulás járás Karácsonyi játszóház Karácsonyi iskolai és osztályszintű ünnepségek Farsang Jeges Nap Színházlátogatások Áprilisi kirándulás, ebben az évben Budapest volt az úti cél Tegyük szebbé környezetünket- virágültetés a településen Anyák napi műsorok Ünnepekhez kapcsolódó programok ünnepélyek (okt.6. okt.23. márc. 15.) Helyi megemlékezések, koszorúzás (Földváry Miksa emléke jan. 6. Doni megemlékezés jan.11) Iskolai tanulmányi versenyek Papírgyűjtési program Gyermeknapi kirándulás Jótékonysági bál Egyéb iskolai rendezvények (Ünnepélyes évnyitó, évzáró, ballagás) 23

24 24 A működés személyi feltételei A tanév folyamán 1 kollégánk betegség miatt nem dolgozhatott, az ő feladatait óraadó tanár alkalmazásával, és belső helyettesítéssel oldottuk meg. Technikai dolgozóink közül 1 fő februárban, 1 fő áprilisban nyugdíjba vonult. Helyettük a munkaerőt biztosítottuk. a.). Táblázat a dolgozókról Tanítók száma: 6 fő Tanárok száma: 8 fő Óraadók száma: 5 fő Gyógytestnevelő: 1 fő kistérségi feladatellátás keretében Logopédus: 1 fő kistérségi feladatellátás keretében Zenetanárok száma: 3 fő-fonyódi Alapfokú Zeneiskolával kötött együttműködés keretében látják el a feladatot Szakmai munkaközösségek száma: 2 Megnevezése: alsós (6 fő - tanítói); osztályfőnöki (8 fő alsós-felsős osztályfőnökök Élelmezésvezető: 1 fő Konyhai dolgozók száma: 4 fő 24

25 25 Technikai dolgozók száma: 4 fő - takarító 3 fő karbantartó: 1 fő Képviselőtestület által meghatározott álláshelyek száma: 23 fő, részfoglalkozásúak: 5 fő A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége a törvényi előírásoknak megfelelő. Az oktatást segítő technikai dolgozóink gyerekszeretők, és elkötelezettek pedagógiai programunk végrehajtásának segítésében- segítő munkájuk- szinte nélkülözhetetlen. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek a.) Az alkalmazott tantermi programok jellemzői, karbantartása Pedagógiai Programunk utolsó módosítása 2010 decemberében megtörtént. Ekkor a következőkkel módosítottuk: A évi LXXI. Közoktatási törvény módosítása alapján a 2010/2011 tanévtől lehetőség van a második év végén, illetve a további évfolyamokon arra, hogy a szöveges értékelés helyett osztályozással értékeljük a tanulókat. A Képviselő-testület hozzájárult a Pedagógiai Program módosításához. b.) Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek jellemzői, a tanítást segítő eszközök használata A kollégák- módszertani szabadságukkal élve- önállóan választják ki a használt tankönyveket és tanulmányi segédeszközöket, figyelembe véve a következőket: Tankönyvcsaládok évfolyamonkénti egymásra épülése Tankönyvárak mérséklése Szülői Szervezet javaslata Szemléltető eszközökkel az iskola ellátott. 25

26 26 A es tanévben a következő kiadók tankönyvcsaládjait használták a kollégák: Apáczai Kiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Mozaik Kiadó Műszaki Kiadó Ziel kiadó c. ) Tanórán kívüli tevékenységi formák a tanév folyamán A tantárgy felosztásban megjelenő tanórán kívüli tevékenységek: o o Szabadidős tevékenységek: napközi 1-3 évfolyamon tanulószoba 4-8 évfolyamon ebben az időkeretben: udvari játékos foglalkozások, kézműves foglalkozások o o o Énekkari foglalkozások Sportköri foglalkozások Szakköri foglalkozások /magyar, matematika, informatika, német, angol, néptánc, evezős/ Tantárgyfelosztáson kívüli, részben önköltséges foglalkozások: Tanulmányi kirándulások Színházi, múzeumi programok Klubdélutánok Karate Sportversenyek: házi és körzeti versenyek d.) Mindennapos testmozgás biztosítása A mindennapos testmozgást a következő módon biztosítottuk a tanév folyamán: Alsó tagozat: Heti 3 testnevelési óra 26

27 27 Heti 1 gyógytestnevelés Ebéd utáni mozgásos tevékenység az udvaron Sportköri foglalkozások Úszásoktatás évfolyamon Felső tagozat: Heti 3 testnevelési óra Tanulószoba előtti mozgásos tevékenység a sportpályán Sportköri foglalkozások Gyógytestnevelés Úszásoktatás az 5. évfolyamon e.) A hátrányos helyzetű tanulók segítésének eszközei, módszerei Segítő munka színtere Segítők Eszközei, módszerei Órai differenciálás Szaktanárok Differenciált óratervezés Fejlesztő foglalkozások Tanórán kívül Fejlesztő pedagógus Szaktanárok Fejlesztő pedagógus logopédus egyéni segítségadás Korrepetálás Egyéni foglalkozás Logopédiai foglalkozok A tanév folyamán a gyermekvédelmi felelős folyamatosan tájékoztatta a szülőket a törvényi és iskolai lehetőségek igénybevételéről. f.) Az egészségügyi nevelés helyzete A tanév folyamán orvosi szűrésen vettek részt tanulóink: Gyermekorvosi vizsgálatok Kötelező oltások Fogászati szűrés Gerincszűrés Rendszeres fejtetű vizsgálat 27

28 28 Az orvosi vizsgálatoknál észlelt problémákról a gyermekorvos, illetve a védőnő a szülőket értesítette, ha szükséges szakorvosi beutalóval látta el a gyereket. A gerincszűrés eredményéről minden tanuló értesítést kapott. A tanulók gerincproblémáinak megelőzésére, illetve javítására tartásjavító tornát vezettünk be heti 2 órában, amely a gyerekek tartását nagymértékben javította. Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltségi szintje a.) A tanulói minősítés (érdemjegyek) szabályozottsága és a szabályok érvényesülése, tanulmányi teljesítmények elismerése A tanulói minősítés részleteit, szabályait a PP és az IMIP tartalmazza a Honlapon olvasható. A tanulók félévi és év végi minősítése iskolánkban a következő módon történik: 1. osztályban félévkor, év végén szöveges értékelést kapnak a tanuló 2. osztályban félévkor kapnak szöveges értékelést a tanulók, év végén osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét osztályban félévkor és év végén osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét A tanulmányi munka év végi értékelésének, elismerésének a következő hagyományai alakultak ki iskolánkban: Tanév közben: Szaktanári, osztályfőnöki és igazgatói dicséretek a tájékoztató füzetbe, Tanév végén: illetve az ellenőrzőbe Bizonyítványban írásbeli tantestületi dicséret a munkáért 28

29 29 Oklevél és jutalomkönyv a bizonyítvány mellé kimagasló közösségi és tanulmányi munkáért A kitűnő tanulók Dicsérő Oklevelet vehetnek át A Barta Anna Kitüntetést több évig tartó kimagasló tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért és szorgalomért 8. osztályos ballagó tanuló veheti át. b.) A tanulói csoportok fejlődésének összegzése, tanulmányi eredményeik, neveltségi szintjük A es tanévben az osztályok éves munkáját, fejlődési eredményeit a félévi és az év végi osztályozó konferenciákon részletesen értékeltük. Az osztályfőnökök beszámolót készítettek, amelyeken részletesen elemezték az osztályok neveltségi szintjét, és meghatározták a következő időszak feladatait. Osztályok tanulmányi eredményei Osztály Tanulmányi átlag 1. Kiválóan teljesített: 1 fő Jól teljesített: 3 fő Megfelelően teljesített: 10 fő 2. Kitűnő:- Jeles: 2 fő Átlag: 4,1 3. Kitűnő: 5 fő Jeles: 1 fő Átlag: 4,4 4. Kitűnő:- Jeles: 2 fő Átlag:3,6 29

30 30 5. Kitűnő: 2 fő Jeles: 2 fő Átlag: 4,1 6. Kitűnő:- Jeles: 1 fő Átlag: 3,7 7. Kitűnő:- Jeles:- Átlag:3,3 8. Kitűnő: 1 fő Jeles: 2 fő Átlag: 3,5 Iskolai tanulmányi átlag 3,9 b.) A nevelési célok megközelítésének helyzete, fegyelmi problémák, deviancia Fegyelmi problémák közül leggyakoribbak: Egymás piszkálása (Szerencsére ritkán fajul tettlegességig) Órai munka megzavarása fegyelmezetlen viselkedéssel Csúnya beszéd Évek óta küzdünk ezekkel a problémákkal. Főleg a kamasz korosztály hozza be az iskolába a társadalomban is meglévő erőszakos viselkedési formákat. Tanulói dohányzás az iskola területén nem fordul elő, de sajnos a nyolcadikos tanulók egy része néhány gyerek-- szülői engedéllyel dohányzik az iskolán kívül. Drog probléma nem fordult elő. Lógás nem jellemző az iskolában, de próbálkozás mindig van. A hiányzó tanuló szüleit ha a hiányzás okát nem jelezték előre azonnal felhívtuk telefonon, így az iskolakerülés ténye azonnal kiderült. A fegyelmi problémák megszüntetésére a következő intézkedéseket tettük: Szüneti ügyeletek erősítése 30

31 31 A problémák azonnali kivizsgálása Egyéni beszélgetés a tanulóval Tanulók problémáinak feltárása fejlesztőpedagógusok bevonásával Egyéni bánásmód alkalmazása a problémás tanulók esetében Osztályokban viselkedési törvénypontok felállítása a tanulókkal közösen Szülőkkel való megbeszélések Családsegítő bevonása A következő tanévben folytatnunk kell a fegyelmi szabályok következetes betartatását a diákönkormányzat bevonásával. Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása Az iskola vezetői napi kapcsolatban állnak a fenntartóval. Kapcsolattartók: igazgató igazgatóhelyettes élelmezésvezető Ebben a tanévben is ügyeltünk a Képviselő-testületi határozatok betartására. Különösen ügyeltünk: Tantárgyfelosztásban a törvényi és fenntartói órakeretek betartására A gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó ingyenes és kedvezményes iskolai étkeztetéssel és tankönyvellátással kapcsolatosan A hatékony, ésszerű gazdálkodásra A nevelő-oktató munka értékelése a.) A 8. osztály beiskolázási statisztikája Fontos mutatója az általános iskolában végzett munkának a 8. osztályosok beiskolázási statisztikája. 31

32 32 A es tanévben- az előző évekhez hasonlóan-valamennyi tanulónkat felvették a középiskolába (22 tanulóból 5 főt gimnáziumba, 8 főt szakközépiskolába, 9 főt szakiskolába ). b.) Versenyeredmények (tanulmányi, sport) Tanulóink ez évi eredményei az 1. számú mellékletben láthatók. A gyermekvédelmi munka az intézményben A gyermekvédelmi feladatokat fejlesztő pedagógusunk látja el. A gyermekvédelmi felelősünk legfontosabb feladatai: HH-s és HHH-s gyermekek figyelemmel kísérése, segítségnyújtás a törvény adta lehetőségekről, kedvezményekről, hivatali ügyintézésről Alsós és felsős tanulók családi problémáinak kezelése, kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás. Kapcsolattartás a gyermekjótéti intézményekkel, szükséges esetén bevonásuk a problémák rendezésébe. Veszélyeztetett tanulók folyamatos segítése A gyermekvédelmi feladatot ellátó kollégánk szoros kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel. a gyermekvédelmi feladatok csak velük közösen, együttműködve láthatóak el. Felelősünk a prevenciót tartja a legfontosabb feladatának, a szülőkkel folyamatosan konzultál. Szoros kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával, a védőnővel. A rászoruló családok gyerekei különböző iskolai programokhoz, kiránduláshoz kaptak anyagi segítséget az intézménytől. Gyakori probléma, hogy a gyermekvédelmi támogatás lejárati idejét a szülők sok esetben nem tartják nyilván, nem tesznek lépéseket a határozatok időben történő meghosszabbítására, annak ellenére, hogy figyelmeztetjük őket. 32

33 33 A könyvtári munka értékelése A könyvtárunk kettős funkciójú- iskolai és községi-nemcsak a kölcsönzés, hanem sok egyéb foglalkozások színtere. A könyvtár jól felszerelt, a tanulók és a felnőtt látogatók kutatómunkáját a könyvek mellett, internet hozzáférés is segíti. Az 1-8. osztályos tanulók könyvtárhasználati alapismeretekre oktatása könyvtári foglalkozások keretében, és szabadidős foglalkozásokon a könyvtáros kollégánk vezetésével zajlik. A könyvtári kölcsönzés általában a délutáni időben folyik, a tanulóink jelentős része folyamatos kölcsönző. A könyvtári nyilvántartás vezetése a Szirén programmal történik. Dolgozói - és gyermekbaleseti statisztika Dolgozói baleset nem történt. A tanulói balesetek száma 2 volt a tanév folyamán, melyek A jégen, illetve udvari játék közbeni esésekből származó kartörések voltak. Az esetekről jegyzőkönyvek készültek. A balesetek külön intézkedést nem igényeltek, mivel véletlen események voltak. Külső kapcsolatok a) Kapcsolattartás a fenntartóval A tanév folyamán az iskola vezetője, helyettese és az élelmezésvezető napi kapcsolatban állt a Polgármesteri Hivatal dolgozóival, elsősorban a pénzügyi osztály munkatársaival. b) Kapcsolattartás a Diákönkormányzattal (DÖK) 33

34 34 Munkájukat DÖK segítő tanár koordinálja, havi rendszerességgel üléseztek. Kéréseiket a koordináló kollégával rendszeresen megbeszéltük. c.)kapcsolattartás a Szülői Szervezettel Az iskola nevelő-oktató munkáját folyamatosan segíti a szülői szervezet.(mikulás nap, Karácsony, Farsang, Gyermeknap) A szülőkkel a kapcsolattartás módjai a tanév folyamán: Szülői értekezletek: szeptember és február hónap két napon tartottuk osztályonként Fogadóórák az éves munkarend szerint Jótékonysági Bál (szülők és nevelők és egyéb vendégek találkozója), melynek célja kettős: Kapcsolatok erősítése a szülőkkel bevétel az oktató-nevelő munka segítésére Ez a bál 12 éves hagyomány, itt jó kapcsolatok szövődnek a szülőkkel, és a jelenlévő vendégekkel. c.) Kapcsolattartás az óvodával A kapcsolattartás módja: vezetői szinten (programokon való részvétel, telefonos és személyes az óvodavezetőjével). leendő első osztályos tanító néni ellátogat az óvodába, megismerkedik a gyerekekkel szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket az iskolai életről, nagycsoport ellátogat az iskolába d.) Kapcsolattartás egyéb intézményekkel Tanulóink érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti intézetekkel. 34

35 35 Marcali Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szolgálattal Fonyód- Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központtal (védelembe vett gyerekek helyzetéről konzultációk, szakmai értekezletek) Az intézmény pályázatokon való részvétele Sikeres pályázataink a tanév során Pályázat témája SNI tanulók tankönyvtámogatása Informatikai eszközök fejlesztése TIOP-digitális tábla számítógépek projektor Pályázaton elnyert összeg Ft Ft Ft Egyéni arculat, sajátosságok Az iskola egyéni arculatát kiemelt programjai és hagyományai teremtik meg. A beszámoló megfelelő fejezeténél ezek részletesen megtalálhatók. Itt iskolánk néhány jellemzőjét, hagyományát, szervezési formáját foglalnám össze: PP kiemelt területei: Környezettudatos és egészséges életmódra nevelés Idegen nyelvoktatás Sport, testi nevelés művészeti nevelés(néptánc, zeneoktatás, játszóházi foglalkozások) családias jelleg Jellemző szervezési formák a hagyományos oktatás mellett: Alsós napközi felsős tanulószoba egyéni díjak 35

36 36 Barta Anna díj a tanév végén Jó tanuló, jó sportoló tanév végén Iskolai hagyományos, évenkénti ismétlődő programok (Fekete István Nap, Sportnap, ünnepkörök hagyományos rendezvényei) Az iskola jó környezeti adottságainak minél jobb kihasználása: iskolaudvar parkosítása sportpálya folyamatos karbantartása az udvari játékok felújítása, további bővítése A gyerekek bevonása az udvar takarításába. Összegzés Összegezve a 2010/11-es tanév eredményeit, a szakmai munkát eredményesnek tartom. A törvényi szabályozókat és a nevelési-oktatási célokat szem előtt tartva szakszerűen, gazdaságosan működött az intézmény. Iskolánk dolgozói fontosnak tartották a közös célt, a közös tevékenységeket, együttműködés, összefogás kialakulását. Munkánkra a helyi nevelési program magvalósítása, az abban megfogalmazottak az irányadóak. Iskolánk nevelési-oktatási eredményességéhez valamennyi dolgozó példát mutatott. Pedagógusok, és technikai munkatársak lelkiismeretesen végezték a munkájukat. A tanév folyamán felmerülő problémákat sikerült kezelni és megoldani. Kollégáimmal jelen vagyunk a községi ünnepélyeken, rendezvényeken. Köszönöm az iskolának nyújtott fenntartói támogatást Balatonfenyves Önkormányzatának a napi munkában a folyamatos együttműködést és segítséget a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak. 36

37 37 Végül köszönöm valamennyi pedagógus és technikai dolgozó egész éves munkáját, valamint a Szülői Szervezet segítségét. Együttes munkánk eredményeként sikeres tanévet zárhattunk. Balatonfenyves, június 15. Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató 37

38 38 1. számú melléklet Versenyeredmények ( ) Tanulmányi A verseny megnevezése Helyszín, időpont Versenyzők Helyezés, Díjazás Zrínyi Ilona matematika verseny Országos német nyelvi verseny iskolai forduló február Marcali Balatonfenyves december Lelkó Attila 8. o. 9/134. Harsányi Anna 5. o. 30/208. Harmath Klaudia 5. o. 103/208. Stadler Tünde 3. o. 63/274. Bozsó Henrik 3. o. 65/274 Percze Patrik 4. o. 108/272. Varga Bence 8. o. 1. Országos német nyelvi verseny megyei döntő Számítástechnikai verseny /Gyakorlat, elmélet/ Alapműveleti matematika verseny Hier spricht man Deutsch német körzeti verseny Matematika verseny Természetismereti verseny Természetismereti verseny Szépíró verseny Helyesíróverseny Hermann Ottó Természetismereti verseny Kaposvár március Balatonszemes március Balatonlelle április Marcali december Balatonkeresztúr 2011.április Marcali május Marcali május Marcali május Gamás november Öreglak április Varga Bence 8. o. 9. Lelkó Attila 8. o. 5. Papp Donát 8. o. 8. Pári Tamás 8. o. 16. Papp Donát 8. o. 4. Lelkó Attila 8. o. 7. Barnaki Barnabás 8. o. 9. Kiss József 5. o. 5. Harsányi Anna 5. o. 16. Harmath Klaudia 5. o. 20. Nagy Ivett Varga Bence 8. o. 2. Stadler Tünde 3. o 3. Péter Márk 3. o. 7. Fehér Bálint 4. o. 7. Ősz Tímea 4. o. 7. Ősz Tímea 4. o. Fehér Bálint 4. o. 1. Percze Patrik 4. o. Péter Márk 3. o. Sáfár Zsófia 3. o. 6. Rózsahegyi Nikolett 3. o. Sólyom Diána 1. o. 4. Harsányi Anna 5. o. 3 Ősz Tímea 4. o. 4. Stadler Tünde 3. o. 4. Papp Donát 8. o. 5. Harsányi Anna 5.o. 2. Czobor Lúcia 6. o. 3. Németh Cintia 7. o. 4. Somogyi Emese 8.o. 3. Kis-Balaton Horváth Szófia 8. o. 4 38

39 39 Kis-Balaton természeti vetélkedő május Czobor Lúcia 6. o. Kulturális A verseny megnevezése Helyszín, időpont Versenyzők Helyezés Népdaléneklési verseny Kistérségi népmesemondó verseny Buzsák február. Fonyód március Török Alexandra 8. o. Futó Mónika 8. o. Péter Márk 3. o Népdaléneklési verseny Fonyód április Török Alexandra 8. o. 1. Mesemondó verseny Marcali május Várnagy Ajsa 1. o. Iváncsics Ivett 1. o Mesemondó verseny Balatonföldvár január Bíró Botond 2. o. Bronz minősítés Mesemondó verseny Marcali május Mészáros Levente 2. o. 4. Sport A verseny megnevezése Helyszín, időpont Versenyzők Helyezés Marcali városkörnyéki mezei futóverseny Marcali városkörnyéki mezei futóverseny Marcali március Marcali március. 39 IV.kcs. fiúcsapat 2. Fenyár Roland Pamuki Alex 8. o. 6. Rógán Kristóf Barnaki Barnabás 8. o. 19. II. kcs.- Németh Márk 4. o. 24 Fehér Bálint 4.o. 28. III. kcs.

40 40 Tokaji Kitti 6. o. 3. Fenyár János 5. o. 6. László Norbert 6. o Rógán Martin 6. o. 49. IV. kcs. Máté Róbert 7. o. 14. Sziva Klaudia 7. o. 19. László Szilveszter 7. o. 13. Bulyáki István 7. o. 22. Négypróba III. kcs. Marcali május Bíró Eszter 6. o. Czobor Lúcia 6.o. Hackl Dorina Pintér Csenge Sziva Barbara Tokaji Kitti 6.o. 3. Ötpróba IV. kcs. Marcali május Barnaki Barnabás 8. o. Fenyár Roland 8. o. Rógán Kristóf 8. o. Pamuki Alex 8.o. Pári Tamás 8. o. 3. Mezei futás diákolimpia Megyei döntő Marcali március Fenyár Roland 8. o. 5. Tokaji Kitti 6. o. 15. Pamuki Alex 8. o. 17. Máté Róbert 7. o. 44. Rógán Kristóf 8. o. 45. Barnaki Barnabás 8. o. 56. Marcali városkörnyéki bajnokság teremlabdarúgás IV. kcs. Fonyód december Fenyár Roland Béres Viktor Pamuki Alex Pári Tamás Molnár Dénes Barnaki Barnabás Pintér Benjámin Rógán Kristóf 5. Körzeti teremlabdarúgás III. kcs. Balatonfenyves Rógán Martin Nettoliczky Attila Horváth Gergő László Norbert 3. 40

41 41 Fenyár János Balog Bence Körzeti teremlabdarúgás III. kcs. Fonyód Fenyár Roland Béres Viktor Pamuki Alex Pári Tamás Molnár Dénes Barnaki Barnabás Pintér Benjámin 2 41

42 42 Kisfenyő Óvoda 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u Tel. Fax: 85/ Beszámoló a balatonfenyvesi Kisfenyő Óvoda 2010/2011. évi nevelési munkájáról Készítette: Hackl Szilvia 42

43 43 óvodavezető Balatonfenyves, Az ember nevelése a mesterségek mestersége! Comenius A balatonfenyvesi Kisfenyő Óvoda a 2010/2011. nevelési évben, az Alapító Okiratban illetve a Szervezeti Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően látta el feladatát. Munkánkat nagymértékben meghatározta az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja illetve az intézmény Házirendje. A nevelési évet jól felkészülten kezdtük meg. Felkészültünk az új gyermekek fogadására, a beszoktatás szép és izgalmas feladatára. Minden nevelési év kezdete előtt, augusztus hónapban szülői értekezletet tartunk az új szülők számára, ahol ismertetjük a szülőkkel az óvoda nevelési programját, a házirendet, a napirendet és a heti rendet. Tájékoztatjuk őket az óvoda ünnepeiről, beszélünk a hagyományainkról, a rendszeres programjainkról. Megbeszéljük a beszoktatás menetét és sorrendjét. Óvodánk a jól bevált folyamatos beszoktatást végezte, mely egyéntől függően eltart hétig. Idén is egy gyermeket fogadtunk a fonyódi bölcsődéből, december hónap folyamán. Az óvodába lépést megelőzően minden családot meglátogattunk, így a gyermekek már ismerősként lépték át az óvoda küszöbét. A beszoktatás zavartalan lebonyolítása körültekintő szervezést igényel, ez az óvodai élet sajátosságából adódik. Nemcsak a kicsiket de a nagyobbakat is nagy izgalommal vártuk vissza. Igyekszünk minden évben új dolgokkal meglepni őket, pl. csoportszoba átrendezése, új dekorációk, játékok stb. A nevelési év folyamán minden tettünket a gyermekek iránti elkötelezettség motiválta. Nemcsak külsőségekben, hanem tartalmilag is a lehető legtöbbet próbáltuk nyújtani számukra, a Helyi Nevelési Programunkban megfogalmazottak szerint. Programunkat szeptember és október hónapban, a törvényi előírásoknak megfelelően módosította a nevelőtestület, melyet a kaposvári Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet szakértője rendben talált és javasolta a Képviselő-testület általi elfogadását. 43

44 44 Tartalmas és változatos programokat kínáltunk és valósítottunk meg a rendszeres egyéni fejlesztés és egyéni bánásmód érvényesítése mellett. Az idei nevelési évben az SZMK részéről olyan aktivitást tapasztatunk, melyet kihasználva még több programmal egészítettük ki az eddig sem kevés számú rendezvényeinket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük gyermekeink fejlődését, segítjük őket a személyiségük alakulásában. A nevelési év folyamán a pedagógiai munkatervünk alapján meghatározott célok és feladatok jelentették munkánk vezérfonalát. A gyermeklétszám az utóbbi 3 évben folyamatosan emelkedik: A gyermeklétszám alakulása a 2008/2009. nevelési évben: Beírt gyermeklétszám Napi átlaglétszám Százalékos kihasználtság 2008.Szeptember Október November December Január Február Március Április Május A 2009/2010. nevelési év a következőképpen alakult: Beírt gyermeklétszám Napi átlaglétszám Százalékos kihasználtság Szeptember Október November December Január Február Március Április Május

45 45 A 2010/2011. nevelési év: Beírt Napi átlaglétszám Százalékos gyermeklétszám kihasználtság Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Az idei nevelési évben is magas létszámokkal dolgoztunk (különösen május hónapban) és az óvoda kihasználtsága is magas mutatókat jelez. A következő, 2011/2012. évi beiratkozások és a jelenlegi létszámok némi csökkenésre engednek következtetni. A 2011/12. nevelési évben kb. 53 gyermekkel számolhatunk, a 2012/13. nevelési évben kb. 55 főre, a 2013/14. nevelési évben kb. 49 fő várható. (a születések száma- illetve a jelenlegi óvodai létszámok alapján) Az előző nevelési év végén több szülő részéről is felvetődött a harmadik csoport igénye. Magasnak tartják a csoportlétszámokat, több szülő részéről is elhangzott az az egykori Képviselő-testületi ígéret, mely szerint a harmadik csoport visszaállítása, indokolt esetben megvalósítható. Köztes megoldásként januárjától egy ötödik óvodapedagógus segítette a munkánkat. 10 középső csoportos gyermekkel foglalkozott napi 4 órában- így a 16 fős nagycsoporttal többet és hatékonyabban tudott a két óvónő foglakozni - azonban szakmai hiányosságok miatt, szerződését a próbaidő alatt megszüntettem. Rövid idő múlva egy újabb pedagógussal pótoltam a létszámot, őt viszont már a kiscsoportba helyeztem. A jelenlegi állapot szerint két csoportra sok a gyermek, három csoportra kevés. Az ideális megoldás mindenképpen egy harmadik csoport indítása lenne, azonban a napi átlaglétszámok alakulása ezt megkérdőjelezi. Az ötödik óvodapedagógus jelenléte megkönnyíti a munkánkat, ezért kérném, hogy amennyiben van rá lehetőség, hadd vegyem igénybe a munkáját a továbbiakban is. 45

46 46 Úgy gondolom az alacsonyabb létszámú csoportok lehetőséget adnának a számunkra, hogy kompenzáljuk azokat a hiányosságokat, melyeket a gyermekek hoznak magukkal az óvodába lépéskor. Más településről bejáró gyermekek létszáma: 2 fő (Táskáról egy testvérpár). A május hónapban megtartott óvodai beiratkozás során 8 gyermeket írattak be szeptemberétől májusáig folyamatosan érkeznek és vesznek részt az óvodai nevelésben szeptemberétől 14 gyermek kezdi meg iskolai tanulmányait. 1 nagycsoportos kislányt és egy kisfiút kellett visszatartanunk, a szülők az óvodapedagógusok illetve a nevelési tanácsadó közös egyetértésével. Ebben a nevelési évben is lehetőség volt a gyermekek számára angol nyelvi oktatásban, és úgynevezett zene-ovi foglalkozásokon részt venni. Ezek a foglalkozások önköltségesek, mindenképpen többletet adnak a gyermekeknek, illetve az óvodának. Az utolsó foglalkozásokon a gyermekek, szüleik előtt adtak számot az addig tanultakról. Logopédiai foglalkoztatásban összesen 13 fő vett részt. Közülük 8 gyermeknek a beszédhibáját kellett javítani, 2 gyermeknek a beszédhibája mellé tanulási zavar is társult, illetve 3 gyermek még fejlesztő foglalkozáson vett részt, tanulási zavarok miatt. Júniusban logopédus találkozónak adott helyet az óvodánk, év végi záró értekezletüket tartották nálunk. A múlt évben meghallgatásra került a kérésem és lehetőséget kapott az óvodánk arra, hogy egy pszichológus, heti egy alkalommal foglalkozhasson a gyermekeinkkel, illetve segítséget nyújtson a szülők számára a nevelési problémáik megoldásában januárjában kezdte meg a munkáját, és nagyon rövid időn belül elfogadták őt a gyerekek és szüleik egyaránt. Hétről-hétre több és több munkája adódott, érződött, hogy nagyon nagy szükség volt és van rá. Köszönet illeti az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetőjét, aki biztosította az óvodánk számára ezt a lehetőséget. Az elmúlt évben 1 fő pedagógus (én magam) vettem/veszek részt továbbképzésben. A tanfolyam keretén belül elsajátíthatom azokat az ismereteket, melyek lehetőséget biztosítanak 46

47 47 az óvodánknak, hogy akár két éves gyermekeket is felvegyünk az oviba, abban az esetben, ha nyitnánk az óvoda-bölcsőde intézmény létrehozása felé. Gyermekvédelem: A gyermekvédelem kiemelt helyet foglal el a munkánkban. Az idén újabb megállapodási szerződést írtunk alá az Alapszolgáltatási Központtal, rendszeresen részt veszünk a szakmaközi megbeszéléseken. A múlt év októberében az óvodánk adott helyet a soron következő értekezletnek, melyen részt vettek a fonyódi rendőrség munkatársai illetve a fonyódi oktatási intézmények gyermekvédelmi felelősei is. Óvodánkban mind a négy pedagógus végez gyermekvédelmi feladatokat. Már az év elején feltárjuk a hátrányos helyzet okait, és ha a családban olyan változás történik, mely negatív hatással van a gyermekre, azonnal felvesszük a kapcsolatot a Gyermekvédelmi Szolgálattal. Nevelési év Beírt gyermeklétszám: Veszélyeztetett gyermekek száma: Hátrányos helyzetű gyermekek száma (HH) Ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Sajátos nevelési igényű gyermekek száma (SNI) (HHH) 2010/ fő 0 17 fő 7 fő 1 A veszélyeztetettségnek illetve a hátrányos helyzetnek különböző okai lehetnek: Hátrányos helyzetű az a gyermek, aki a jegyző határozata alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Sajnos egyre több azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek a szülei kénytelenek igénybe venni ezt a fajta támogatást. Az okok közé sorolható még: ingerszegény környezet a család alacsony jövedelmi szintje alacsony iskolai végzettségű szülők devianciák a családban (alkoholizmus, brutalitás) Nagyon sokat javult annak a kisgyermeknek a magatartása, aki miatt az előző nevelési évben sok szakembert kellett mozgósítanunk viselkedési devianciái miatt. Az édesanya belátta az 47

48 48 együttműködés szükségességét, így az ő hozzáállása sokat lendített a szakemberek munkájának eredményességén is. Idén mindössze egyszer kellett jelzést tennünk egy szülő pár óvodában lezajló családi veszekedése és minősíthetetlen viselkedése miatt.. Folyamatos és együttműködő a kapcsolatunk a marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel is. Május 31-én, az óvodában végezték el az 5 évesek diszlexia prevenciós vizsgálatát. A szűrésen 4 kisgyermek teljesítménye volt a koránál gyengébb, őket további vizsgálatnak vetik majd alá szeptemberben. Gyermekétkeztetés: Az ételt az iskola konyhájáról szállítják hozzánk. A gyermekek étkeztetése zökkenőmentes. Az év közben tapasztalható késést jeleztem a fenntartó felé, próbáltunk közös megoldást találni a problémára. Az étkezési térítési díjakat az óvodában fizetik be a szülők. Kedvezményben részesülő gyermekek: teljes étkezési díjat fizetők: 33 fő ingyenesen étkezők száma: 17 fő 50 %-os kedvezményben részesülők száma: 10 fő Gazdálkodás: Az intézmény gazdálkodásában január 1-től történt.változás. A Polgármesteri Hivatal munkatársaival a munkakapcsolatunk korrekt, partneri és zökkenőmentes. Mindenképpen pozitívan értékelem azt a segítőkészséget, emberi hozzáállást, amit bármilyen probléma megoldásához nyújtanak. Ellenőrzések: áprilisában a Fonyód Kistérség Többcélú Társulása belső ellenőre tartott ellenőrzést az óvodában. A vizsgálat tárgya: annak megállapítása, hogy az óvoda kihasználtsága hogyan alakul, ehhez a szükséges pedagógus létszám rendelkezésre áll-e. Az ellenőrzés helyszíni ellenőrzés volt illetve adatbekérésen alapuló vizsgálat.. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy az óvodában precíz, szakmailag hozzáértő, megfelelő munkavégzés történt. 48

49 49 Pályázatok: A nevelési év végén, májusában, pályázatot nyújtottunk be a 24/2011. (V.18.) NEFMI rendelet által meghirdetett beilleszkedési- tanulási nehézséggel illetve magatartásbeli problémákkal küzdő gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok ellátásának támogatására. A pályázat eredményéről a későbbiekben kapunk információt. A továbbiakban is igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni! Ünnepeink: Nemzeti ünnepeink kivételével minden programunk nyitott a szülők és érdeklődők számára. Itt jegyezném meg, hogy ez nem általános az óvodák körében, a leggyakrabban zártkörűen rendezik az intézmények az ünnepségeiket, a délelőttök folyamán, a szülőket kizárva. Leggyakoribb nyitott ünnep az évzáró ünnepség. A nemzeti ünnepeket külsőségekkel igyekszünk kiemelni a hétköznapokból. Ezeken a napokon, ünnepi ruhába öltözve jönnek a gyerekek az óvodába, nem tartunk foglalkozásokat, hanem az ünnep kapcsán beszélgetünk az akkor történtekről, persze leegyszerűsítve és a gyermekek számára érthető módon. A nagyokkal minden ilyen alkalommal készítünk nemzeti színű zászlókat, és a Kopjafánál elhelyezzük azokat. Ezek az alkalmak kiválóan alkalmasak arra, hogy a nemzeti hovatartozásunkat erősítsük a gyermekekben, illetve felkeltsük a nagyobbak érdeklődését a történelem iránt. Október 4-én, az állatok világnapját ünnepeltük. A szülőkkel karöltve otthoni kisállatokat hozhattak be a gyerekek az óvodába. Papagájok, akváriumi halak, degu, hörcsög, házinyúl, kutya stb. voltak a vendégeink ezen a délelőttön, s az óvónők igyekeztek maximálisan kihasználni a lehetőségét annak, hogy egy-egy állatnak minden tulajdonságát, legjellemzőbb jegyeit bemutassák és elmagyarázzák a gyerekeknek. Az idei nevelési évben is megrendeztük Márton-napi vásárunkat, melyet kiegészítettünk az SZMK javaslatára vígasságokkal is. A rendezvényen az óvónők, és a szülők által készített ajándéktárgyakat lehetett megvásárolni jelképes összegért, lámpás felvonulást tartottunk, ügyességi játékokkal és táncházzal egészítettük ki a programot, sötétedéskor pedig tábortüzet gyújtottunk az óvoda udvarán. A karácsony a megszokott színvonalon zajlott, nyitott keretek között, a gyermekek szereplésével. Az adventi hetekben felelevenítettünk egy régebbi programunkat is: kézműves 49

50 50 délutánt szerveztünk az érdeklődő szülőknek és gyermekeiknek, ahol mézeskalácsot sütöttünk és karácsonyfadíszeket készítettünk. A farsangi felvonuláson, az óvoda dolgozói mellett, idén sok szülő is jelmezt öltött, mely élmény volt gyermeknek és szülőnek egyaránt. Olyan sokan voltak kíváncsiak erre a programunkra, hogy kicsinek bizonyult az aulánk. Lehetséges, hogy a jövőben más helyszínt kell keresnünk e rendezvénynek. Az anyák napi ünnepség csoportonként került megrendezésre, így tudjuk biztosítani a meghitt hangulatot és intimitást. Idén gyermeknapi kirándulást szerveztünk a kicsik számára. Az SZMK illetve a Gyermekekért Balatonfenyves Alapítvány támogatásával buszos kiránduláson vett részt mindkét csoport: a nagyok Keszthelyen és Balatonedericsen jártak, a kicsikkel a balatonszentgyörgyi Csillagvárat néztük meg. Évzáró ünnepségünkön nagy sikere volt a csoportonkénti tornabemutatóknak, majd elköszöntek a kicsik az iskolába menő gyermekektől. Január hónapban szülők bálját rendeztünk, mely nagyon jó hangulatban telt és szép bevételt hozott az SZMK számára. A bevételből finanszírozzák a mikulás csomagokat és a különböző programok költségeit, pl: nagycsoportosok színházlátogatása. Igyekszünk a község programjaiban részt venni és az óvodás korú gyermekek képességeinek megfelelő szinten képviselni magunkat. Március hónapban a Kistérség által szervezett XII. Népmesemondó versenyen vett részt két nagycsoportos gyermekünk, ahol emléklappal jutalmazták részvételüket. Május 19-én tartottuk óvodánk névadó ünnepségét. A névadást hosszú előkészítő munka előzte meg: heteken, hónapokon keresztül gyűjtöttük a szülők részéről a névválasztással kapcsolatos ötleteiket, javaslataikat. A beérkezett neveket a szülői értekezleteken ismertettük, ahol a sok-sok javaslat közül toronymagasan a Kisfenyő elnevezés aratta a legnagyobb sikert. 50

51 51 Idén az SZMK javaslatára programjainkat kiegészítettük májusfa állítással és a kitáncolásával. A májusfa állítása titokban, szűk körben történt viszont a kitáncolása annál nyilvánosabb keretek között zajlott. A programok között szerepelt: aszfalt-rajzolás, célba dobás, horgászás, arcfestés, eszem iszom, táncház. Az óvoda részéről a község ünnepein szinte 98 %-os a részvételünk. Koszorút helyeztünk el okt. 6-án és 23-án a Kopjafánál. Januárban Földváry Miksa házánál és a Tátika utcai temetőben is. Március 15-én és augusztus 20-án szintén koszorúval tisztelegtünk az ünnepeknek megfelelően. Értekezletek: A nevelési év folyamán több alakalommal is értekezletet tartottunk: Augusztus 31. tanévnyitó értekezlet Szeptemberben szülői értekezletek mindkét csoportban SZMK ülés több alaklommal, igény szerint Novemberben munkatársi értekezlet Februárban nevelőtestületi értekezlet Február hónapban szülői értekezletek mindkét csoportban Június hónapban tanévzáró értekezlet. Továbbá heti rendszerességgel szervezünk munkatársi megbeszéléseket az aktuális feladatok megoldása céljából. Kapcsolat az egészségügyi szakemberekkel: Az óvoda rendszeres kapcsolatban áll a község gyermek-háziorvosával illetve a védőnővel. Gyermekorvos: Haizerné Dr. Merényi Éva Védőnő: Hídvéginé Molnár Csilla A 2011/2012. nevelési évben a következő csoportfelosztás várható: A május hónapban megtartott beiratkozás során 8 gyermeket írattak be a szülők. Kiscsoport: 23 fő 51

52 52 Részben osztott középső-nagycsoport: 30 fő Az Alapító Okirat szerint az óvodai férőhelyek száma 50 fő de a fenntartó 20%-ban eltérhet az Alapító Okiratban megjelölt létszámtól. A Közoktatási Törvény az óvodai csoportlétszámokat 20 maximum 25 főben határozza meg. Ha visszatekintek az elmúlt nevelési évre, rendkívül mozgalmas, eredményes, munkával teli évet zártunk. A kitűzött célok megvalósultak. Tovább erősítettük az óvoda, szülők által elismert, színvonalas nevelőmunkáját. Igyekszünk mindannyian szakmai tudásunk legjavát adni, ennek szellemében tesszük a dolgunkat. Munkánkat mindig a gyermekek érdekei határozzák meg! Kérem a Tisztelt Polgármester Urat, Képviselő Asszonyt és a Képviselő Urakat beszámolóm elfogadására! Határozati javaslat: 1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a balatonfenyvesi Kisfenyő Óvoda 2010/2011. nevelési évre szóló beszámolóját elfogadja. 2. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a balatonfenyvesi Kisfenyő Óvodában, a 2011/2012. nevelési évben, két gyermekcsoport indítását jóváhagyja. Tisztelettel: Hackl Szilvia óvodavezető Balatonfenyves, június 14. Kisfenyő Óvoda 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u Tel.Fax: 85/ [email protected] 52

53 53 ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-án tartandó ülésére Tárgy: Az óvoda névadásával kapcsolatos módosítandó okiratok Előadó: Hackl Szilvia óvodavezető A Képviselő-testület a 90/2011. (IV. 28.) Kt.sz. határozata alapján elkészítettem az óvoda névválasztásából eredő okiratok módosítását. Módosítandó okiratok: Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Helyi Nevelési Program Határozati javaslat: 1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Kisfenyő Óvoda Alapító Okiratának, Szervezeti és Működési Szabályzatának illetve Helyi Nevelési Programjának módosítását elfogadja. 2. A képviselő-testület a határozat mellékletét képező egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a Kisfenyő Óvoda részére kiadja. 3.. Felkéri a jegyzőt, hogy a módosított és az egységes szerkezetű alapító okiratot küldje meg a kincstár részére a törzskönyvi nyilvántartás módosítása érdekében. Határidő: 3. pont - 8 nap Felelős: Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző Balatonfenyves, Hackl Szilvia Óvodavezető 53

54 54 Alapító okirat módosítása Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRÖLT 1. A költségvetési szerv neve: Napköziotthonos Óvoda ÚJ 1. A költségvetési szerv neve: Kisfenyő Óvoda Az alapító okirat 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRÖLT 8. A költségvetési szerv típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: A közszolgáltató szerv fajtája: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: közszolgáltató költségvetési szerv közintézmény önállóan működő költségvetési szerv Pénzügyi-gazdálkodási feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Községi Polgármesteri Hivatal Balatonfenyves látja el. A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje az 1. számú. mellékelt megállapodás szerint kerül jóváhagyásra. ÚJ 8. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv Balatonfenyves, június. Lombár Gábor Polgármester Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző Jelen módosító okiratot Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a /2011 (VI.23.) számú határozatával fogadta el. dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 54

55 55 Kisfenyő Óvoda alapító okirata (egységes szerkezetben a módosításokkal) Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. A költségvetési szerv neve: Kisfenyő Óvoda 2. A költségvetési szerv székhelye: 8646 Balatonfenyves, Fenyvesi u Jogszabályban meghatározott közfeladata: Óvodai nevelés 4. Alaptevékenysége: TEÁOR 08 Szerint 8510 Iskola előkészítő oktatás Szakágazat Óvodai nevelés KSH Szakfeladat rend szerint Óvodai intézményi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 5. Működési köre: Balatonfenyves község közigazgatási területe 6. Az irányító szerv neve, székhelye: Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u Az alapító szerv neve, címe: Az alapító szerv neve: Balatonfenyves Község Önkormányzata. Az alapító szerv címe: 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv Pénzügyi-gazdálkodási feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Községi Polgármesteri Hivatal Balatonfenyves látja el. 55

56 56 A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje az 1. számú. mellékelt megállapodás szerint kerül jóváhagyásra. 9. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete nyilvános pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény, valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben megállapított képesítési követelményeknek megfelelően nevezi ki. 10. Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Az intézményben foglalkoztatottak foglalkozási jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény alapján áll fenn. 11. Az intézmény típusa: Napköziotthonos ellátást is biztosító, három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda csoportjainak száma: kettő. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 50 fő. 12. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény ingyenes használatában az alapító tulajdonát képező Balatonfenyves, Fenyvesi u szám alatti ingatlan ill. annak berendezése, felszerelése. A vagyon feletti rendelkezésre az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet szabályai az irányadók. Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző Lombár Gábor polgármester ZÁRADÉK Jelen alapító okiratot Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 43/2004. (II.26.) számú határozatával fogadta el, módosította a 89/2004 (IV.29.), a 239/2004 (XII.9), a 16/2007 (II.15.),az 50/2008 (III.20.), a 131/2008 (V.28.), a 94/2009 (IV.29.) és a /2011 (VI.23) számú határozattal. Balatonfenyves, Dr. Tóthné dr. Sass Mónika Jegyző 56

57 57 (egységes szerkezetben a módosításokkal) Kisfenyő Óvoda NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA 8646 BALATONFENYVES FENYVESI U: Tel. Fax: 85/ [email protected] SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Hackl Szilvia óvodavezető Egységes szerkezetbe foglalva: (Egységes szerkezetben a módosításokkal) 57

58 58 Az óvoda a Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 57. (1) bekezdése alapján, figyelembe véve a 11/1994. (IV.8.) MKM rendeletet és a 292/2009. (XII.19.) Kormányrendeletet, a következők szerint határozza meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát: 1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvodavezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A nevelőtestület székhelye, címe: intézmény: Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda cím: 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u elérhetőségei: telefon: 85/ fax:85/ [email protected] A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület működésének feltételeit az óvoda költségvetésén keresztül a fenntartó biztosítja. 2. Az óvoda törvényes működésének alapdokumentumai Alapító Okirat kelte: Alapító Okirat száma: 43/2004. (II.26.) Törzskönyvi azonosító száma: Jelenlegi székhelye: 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u Az intézmény OM azonosítója: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Helyi Nevelési Program Éves Pedagógiai Munkaterv Közalkalmazotti Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzriadó terv Szervezeti és Működési Szabályzat Intézményi Minőségirányítási Program 3. Az óvoda alaptevékenysége szakfeladat rend szerint Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai intézményi étkeztetés 58

59 59 Az intézmény típusa: napköziotthonos ellátást is biztosító, három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda csoportjainak száma: kettő. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 50 fő. 4. Az intézmény gazdálkodása Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi gazdálkodási feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Községi Polgármesteri Hivatal Balatonfenyves látja el. A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje az SZMSZ 1. számú melléklete alapján, megállapodás szerint kerül jóváhagyásra A pedagógusok munkarendje 5. Az intézmény munkarendje A munkáltatói jogkört az óvoda vezetője látja el. Az óvodapedagógusok munkarendje minden nevelési év elején készül el a hatályos jogszabályok figyelembevételével, amely az éves munkaterv mellékletében található. Az óvodapedagógusok napi munkarendjét, a helyettesítés rendjét az óvodavezető állítja össze, mely során biztosítja az intézmény zavartalan működését A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje Az óvodában a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az érvényes jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működésének figyelembe vételével. A nem pedagógus közalkalmazottak létszáma: 3 fő. (2 fő dajka, 1 fő technikai alkalmazott). A munkaköri leírások az SZMSZ 2. sz. mellékletében találhatók. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével a technikai dolgozók napi munkarendjének kialakítására, változtatására, szabadságuk kiadására az intézmény vezetője tesz javaslatot, és a dolgozók kérésének meghallgatása után állapítja azt meg. 6. A nevelési év rendje A nevelési év szeptember 01-től augusztus 31-ig tart, mely két részből áll: - nevelési- fejlesztési év: szeptember 01-től május 31-ig, - nyári időszak: június 01-től augusztus 31-ig, mely idő alatt az óvodai csoportok összevontan, ügyeleti jelleggel működnek. 7. Az intézmény heti munkarendje Az intézmény ötnapos munkarenddel üzemel: hétfőtől-péntekig nyitva tartással. A heti nyitvatartási idő: 50 óra. A pontos nyitvatartási időt az éves munkaterv tartalmazza. 59

60 60 A teljes nyitva tartás alatt óvodapedagógus látja el a gyermekek felügyeletét. Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akik az óvoda épületébe megérkeztek, akiket az óvónő vagy dajka átvett. Az óvodaudvar kapuja a gyermekek érkezését követően, napközben a gyermekek biztonsága érdekében zárva van. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezetői irodában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Az óvoda nyitva tartási idején belül reggel 8 órától délután 16 óráig az óvodavezetőnek vagy a megbízott vezető-helyettesnek az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda nyitva tartásának rendjét és a csoportok heti rendjét a szülőkkel minden nevelési év elején megismertetjük. 8. Az óvodás gyermekek munkarendje Az óvoda házirendje tartalmazza a gyermekek jogit és kötelességeit, valamint a gyermekek belső életének részletes szabályait. A házirend betartása a szülők, gyermekek és a dolgozók számára kötelező. A házirendet az óvoda vezetője terjeszti elő, megvitatása és esetleges kiegészítése után az alkalmazotti kör fogadja el a Szülői szervezet egyetértésével. Az óvoda házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell. A házirendet mindenki számára jól látható helyen kell kifüggeszteni. A Házirendet az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. 9. A gyermekek óvodai felvétele Az óvodai felvételt jelentkezés előzi meg. Az új nevelési évre a beiratkozás időpontját a fenntartó önkormányzat tűzi ki, és az óvoda vezetője hirdeti meg, a helyben szokásos módon. A jelentkezéshez szükséges a gyermek jelenléte, születési anyakönyvi kivonata, a szülő személyi igazolványa és lakcímkártyája. A jelentkezés sorrendjében a gyermekeket előjegyzésbe vesszük. Az óvodai felvétel egész évben folyamatos. Óvodai felvételt az a gyermek nyerhet, aki betöltötte a 3. életévét, közösségi életre alkalmas, egészséges és ezt orvosi igazolással igazolni tudja. Az óvoda felvételi körzethatára: Balatonfenyves község közigazgatási területe. 10. A gyermekek távolmaradásának igazolása Az óvodába felvett gyermeket szülője, gondviselője köteles rendszeresen óvodába járatni. Személyi adatait, az óvodában töltött idejét és hiányzásait a Felvételi és Mulasztási Naplóban nyilvántartjuk. Igazolt a mulasztás akkor, ha a gyermeket az orvos az óvodalátogatásról betegség vagy egyéb ok miatt eltiltja, vagy ha a gyermek távolmaradását a szülő kérésére az óvodavezető engedélyezi. A gyermek távolmaradását a szülőnek mindig be kell jelentenie a gyermek óvónője felé. A be nem jelentett hiányzást az óvoda vezetője felülvizsgálja: 60

61 61 - ha a gyermek még nem töltötte be az 5. életévét, felszólítja írásban a szülőt gyermeke hiányzásának igazolására - ha a gyermek betöltötte az 5. életévét, és hét napnál többet hiányzik igazolatlanul, az óvoda vezetője a szülőt felszólítja kötelességére, ha az nem vezet eredményre, értesíti a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt. Három napon túli vagy betegség miatti hiányzás után orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek. 11. Az 5 éves korú gyermekek óvodába járási kötelezettségével kapcsolatos vezetői feladatok Az óvoda vezetője, Balatonfenyves Község Önkormányzatának Jegyzőjével nyilvántartás alapján minden évben egyezteti, hogy az óvoda körzetéből valamennyi 5 éves gyermek eleget tesz-e óvodába járási kötelezettségének. 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, az óvoda egészségvédelmi szabályai Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani: fertőtlenítés, takarítás, mosogatás és mosás során. - az óvodát csak teljesen egészséges gyermek látogathatja - a gyermek esetleges gyógyszerérzékenységéről, allergiás és más krónikus betegségeiről a szülőnek tájékoztatnia kell az óvodavezetőt és a csoportos óvónőt - az óvodában megbetegedett, belázasodott gyermek szülőjét azonnal értesíteni kell ilyen esetekben a gyermek mielőbbi orvoshoz juttatása a fő cél - lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja - a gyermek betegsége után kizárólag orvosi igazolással jöhet óvodába - fertőző megbetegedések esetén az óvoda helyiségeinek fertőtlenítésére különös hangsúlyt kell fektetni - az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi ellátását, az óvodát látogató gyermekorvos és védőnő látja el - az óvoda vezetője gondoskodik arról, hogy az orvos és védőnő munkájához a szükséges feltételeket biztosítsa: vizsgálati hely, idő, óvónői felügyelet - az óvoda egész területén a dohányzás szigorúan tilos - a csoportszobában a szülő előzetes bejelentés alapján maximum másfél órán át tartózkodhat 13. Az óvoda óvó-, védő előírásai, gyermekbalesetek A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében szükséges a feltételrendszer folyamatos vizsgálata és a feltételek állandó javítása. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a reá bízott gyermekek részére, az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 61

62 62 Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások, séták előtt szükség szerint mindkét óvodai csoportban- a gyermekek életkorának megfelelően- ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartási formákat. Mindez tükröződjék a csoportnaplók tervező, írásbeli munkájában is. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. A balesetet vagy veszélyforrást az óvoda vezetőjének azonnal jelenteni kell! A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartást az óvoda vezetője végzi. 14. A létesítmény és helyiségeinek használati rendje Az óvoda minden dolgozója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért - az óvoda tisztaságának, rendjének megőrzéséért - az energiafelhasználással való takarékoskodásért - a tűz-és balesetvédelmi szabályok betartásáért Az óvoda épületét címtáblával és nemzeti színű lobogóval kell ellátni. Az óvoda nemzeti színű zászlajának tisztántartása és cseréje az óvodavezető feladata. Az óvoda helyiségeit az Alapító Okiratnak megfelelően más, nem nevelési-fejlesztési célra átengedni csak a gyermekek távollétében lehet. Ügynökök, üzletszervezők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivételt képez az óvodai vagy a szülők által szervezett vásár. 15. Bombariadó Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedik. Akadályoztatása esetén a szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. (4. sz. melléklet) 16. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok - Megemlékezés a gyermekek születésnapjáról a gyermekcsoportokban - Mikulás ünnepség közös óvodai ünnepség - Karácsony közös óvodai ünnepély - Farsang közös óvodai ünnepség - Anyák napja csoportonként szervezett, önálló ünnep - Gyermeknap közös óvodai ünnepség - Nemzeti ünnepek csoportok ünnepei - Népi hagyományok ápolása a jeles napokhoz kötötten, csoportonként - Ajándékkészítés (karácsonyra, Anyák napjára) - Családi napok az óvodában a családokkal való közös programok 62

63 A nevelőtestülettel kapcsolatos hagyományok - Továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvétel, a megszerzett ismeretek átadása, megvitatása - Dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról - Távozó dolgozók, nyugdíjba menők és jubiláló dolgozók megünneplése - Közös pedagógusnapi ünnep - Névnapi köszöntések - Szakmai napok, kirándulások, tanulmányutak szervezése 17. Külső kapcsolatok rendszere Az óvoda rendszeres kapcsolatot tart fenn: - A fenntartó önkormányzattal - Gyermekjóléti- és családsegítő szolgálattal - A Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtárral - Nevelési tanácsadóval - Az óvoda gyermekorvosával és a védőnővel - Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottsággal 18. A nevelőtestület feladata A nevelőtestület feladatát részben jogszabályok, részben az óvoda belső dokumentumai (SZMSZ, házirend, minőségirányítási program stb.) határozzák meg. A nevelőtestület általános feladata, hogy - döntést hozzon nevelési és oktatási kérdésekben, - döntsön az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, - egyéb ügyekkel kapcsolatban véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen, - biztosítsa a szülői szervezet képviselője számára, hogy tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletén, ha a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdést tárgyal. A nevelőtestület további kötelessége, feladata, hogy - biztosítsa a nevelőtestület tagjainak a nevelőtestület tevékenységében való közreműködés lehetőségét, - a nevelőtestületi értekezleten, és az egymás közötti tájékoztatást kivéve a tagjai betartsák a gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettséget, - a vezetői pályázatokkal kapcsolatos vélemények kialakítása érdekében előkészítési bizottság választása, - az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatos véleményének írásba foglalása, - jegyzőkönyv készítése, ha azt jogszabály előírja, továbbá a nevelőtestület az intézmény működésére, a gyermekekre vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (beleértve a döntést, véleményezést, javaslattételt), - az első és a második félév lezárást követő 15 napon belül nevelőtestületi értekezleten a pedagógiai és nevelőmunka elemzése, értékelése, hatékonyságának vizsgálata, célok, feladatok meghatározása, felelősök kijelölése. 63

64 A nevelőtestület jogai A nevelőtestület jogosítványai: - döntési jogkör, - véleményezési jogkör, - javaslattételi jogkör, - egyetértési jogkör, - egyéb jogok A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben. A nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik az alábbi területeken: - a helyi nevelési program és módosításának elfogadása, - az óvodai Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása, - az óvoda éves pedagógiai munkatervének elkészítése, - az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - az óvoda házirendjének elfogadása, - az óvoda minőségirányítási programjának elfogadása, - a továbbképzési program elfogadása, A nevelő-testület - a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, A nevelőtestület a döntési jogkörét nem ruházhatja át a nevelési program, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat, a házirend és az óvodai minőségirányítási program elfogadása tekintetében A nevelőtestület véleményezési jogköre A nevelőtestület azokban az ügyekben, melyekben döntési joggal nem rendelkezik, megilleti a véleményezési jogkör. A nevelőtestület véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A véleményezési jogkörben adott vélemény a döntéshozóra nézve nem kötelező, de jogsértést követ el akkor, ha a véleményeztetést elmulasztja. Az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően kialakítja a véleményét - a nevelésioktatási intézmény vezetőjének megbízásakor - a pályázó által benyújtott vezetési programról. A véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén - a döntéshozatalt megelőzően - ismertetni kell. 64

65 65 A nevelőtestület véleményt nyilváníthat az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, így különösen a következőkben: - éves pedagógiai munkaterv elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az óvoda működése vonatkozásában, - a pedagógusok külön megbízásai, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében A nevelőtestület javaslattételi jogköre A nevelőtestület javaslatot tehet - az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - minden olyan ügyben, mellyel kapcsolatban a nevelőtestületnek véleményezési joga van, - a gyermekkel foglalkozó pedagógus kezdeményezésére javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg nevelési tanácsadáson, és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét A nevelőtestület egyetértési jogköre A nevelőtestület egyetértési jogköre azt jelenti, hogy a nevelőtestület egyetértése nélkül nem hozható döntés. Amennyiben a nevelőtestület adott döntési javaslattal nem ért egyet, a döntés nem hozható meg. A nevelőtestületnek tehát vétó joga van. A nevelőtestületnek egyetértési joga van: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - a gyermek számára hetedik életév betöltését követő óvodai nevelési év megkezdésével kapcsolatban, valamint - az óvoda belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben, melyeket melléklet tartalmaz Szakmai munkaközösség hiányában ellátandó jogkörök A nevelőtestület véleményének kikérésével dönt az óvodavezető az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a közoktatási törvény 3. számú mellékletének figyelembe vételével Egyéb jogok A nevelőtestület általános joga, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, 65

66 66 - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - az óvoda gyermekorvosát és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a nevelési év helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként. A nevelőtestület létszáma: 4 fő. 20. A nevelőtestület létszáma, tagjai A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja A nevelőtestületi értekezletek 21. A nevelőtestület működési rendje A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha az óvodavezető továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető hívja össze és vezeti. Az óvodavezető távollétekor, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes gondoskodik a nevelőtestület összehívásáról, és az óvodavezető távollétében vezeti az értekezletet. A nevelőtestületi értekezletet fő szabályként az intézmény székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, az értekezlet a székhelyen kívül máshová is összehívható. Az ülés összehívása szóban történik A különböző jogkörök gyakorlása A nevelőtestület a különböző jogköreivel kapcsolatos döntéseit az értekezleten hozza. A nevelőtestületi értekezleten a tagok szavazati joggal vesznek részt. A meghívottak közül az állandó meghívott(ak)at tanácskozási jog illeti meg az értekezlet valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan. Az értekezlet meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül az(oka)t, aki(ke)t egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg A döntéshozatal módja A nevelőtestület a döntéseit hozhatja: - egyszerű szótöbbséggel, valamint 66

67 67 - minősített többséggel. Az egyszerű szótöbbség esetében: a nevelőtestület az értekezleten egyszerű szótöbbséggel dönt, azaz adott javaslat elfogadásához a jelenlévő tagok több, mint felének igen szavazata szükséges. A minősített többség esetében: a nevelőtestület az értekezleten minősített többséggel dönt, ekkor a döntéshez a tagok legalább 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges. A nevelőtestület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Minősített többséggel dönt azonban a következőkről: - az óvodai Szervezeti és Működési Szabályzatról, - a házirendről, - a helyi nevelési programról A jegyzőkönyv A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az értekezlet helyét, pontos idejét, a megjelent tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket A nevelőtestület tagjainak jogai és kötelességei A nevelőtestület tagjának joga, hogy - részt vegyen a nevelőtestület munkájában, - elmondja véleményét, hozzászólását a nevelőtestületi értekezleten, - javaslatot tegyen a nevelőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, témákban, - részt vegyen az óvoda helyi nevelési programjának tervezésében és értékelésében, annak módosításában - gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, A nevelőtestület tagja köteles - részt venni a nevelőtestület munkájában, a döntéshozatalban az intézkedések megtétele során, - a tudomására jutott titkot megőrizni, és védeni a személyiségi jogokat Óvodavezető és helyettese 22. A tisztségviselők feladata Az óvodavezető feladata, a következő területek szerint csoportosíthatók: - pedagógiai - munkaügyi - gazdálkodási - tanügyigazgatási - ellenőrzési. Feladata még, hogy 67

68 68 - vezesse a nevelőtestületet, - irányítsa a nevelőtestület munkáját, - előkészítse a nevelőtestület jogkörébe tartozó ügyek megtárgyalását, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - vezesse az értekezletet, - képviselje a nevelőtestületet. A helyettesítés rendje: Az óvodavezető-helyettes feladata, hogy - segítse az óvodavezető feladatainak ellátását, - az óvodavezető akadályoztatása esetén ellássa az óvodavezető feladatait Bizottságok A nevelőtestület egyes feladatai, feladatcsoportjai ellátása érdekében - állandó, illetve - ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok döntési jogosítványokat általában nem kapnak, csak döntés-előkészítési tevékenységet láthatnak el. Előkészítő bizottság Előkészítő bizottságot kell létrehozni a vezetői pályázatokkal kapcsolatos tevékenységek ellátására. A bizottság elnökből és két tagból áll. A bizottság feladata megszervezni az alkalmazotti és nevelőtestületi értekezletet. A szervezésbe bele tartozik: az értekezlet helyének kijelölése, időpontjának meghatározása, meghívók szétküldése, pályázatok ismertetése. 23. A nevelőtestület munkaterve A nevelőtestület éves pedagógiai munkaterv alapján dolgozik, mely nevelési évre vonatkozik. A nevelőtestület munkatervét az óvodavezető készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A munkaterv kiegészítésére, módosítására javaslatot tehet a nevelőtestület bármely tagja. A módosításokra tett javaslatokról, illetve arról, hogy a javaslat a tervezett munkaterv pontjai közé bekerüljön, a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel, határozat hozatala nélkül dönt. A munkatervet minden nevelési évben legkésőbb augusztus 31-ig el kell fogadni. A munkatervnek tartalmaznia kell: - az értekezletek időpontját, - az adott értekezleten tárgyalandó témákat, - az ünnepek, jeles napok, megemlékezések rendjét - felelősök nevét - belső ellenőrzés idejét, tárgyát, módját. A munkatervben nem szereplő értekezletek (ún. rendkívüli értekezletek) összehívásának szükségességéről az óvodavezető dönt. 68

69 69 Rendkívüli értekezletet össze kell hívni, ha az óvodavezető vagy a nevelőtestület egyharmada kéri. Rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezheti a szülői szervezet. Az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek a nevelési év helyi rendjében is meghatározásra kerülnek. 24. Záró rendelkezések Ezen szabályzat.... napon került elfogadásra, egyidejűleg érvényét veszti az óvoda korábbi...-án kelt szervezeti és Működési Szabályzata. 25. Mellékletek rendje 1. sz melléklet Megállapodás a fenntartó önkormányzattal a gazdálkodás rendjéről 2. sz melléklet Munkaköri leírások 3. sz melléklet Házirend 4. sz melléklet Tűzriadó terv A mellékletben található szabályzatok jelen Szervezeti és Működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Kelt:... Egységes szerkezetbe foglalva: óvodavezető 69

70 70 (Egységes szerkezetben a módosításokkal) Napköziotthonos Óvoda Balatonfenyves Kisfenyő Óvoda Balatonfenyves NEVELÉSI PROGRAM Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda 8646 Balatonfenyves, Fenyvesi u

71 71 Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok 5. oldal 2. Az óvoda adatai 8. oldal 3. Az óvodai élet megszervezésének elvei 9. oldal 3.1 Személyi feltételek 9. oldal 3.2 Tárgyi-dologi feltételek 10. oldal 4. Gyermekkép, óvodakép 11. oldal 4.1 Gyermekkép 11. oldal 4.2 Óvodakép 12. oldal Az óvodai nevelés céljai 12. oldal Az óvodai nevelés alapelvei 12. oldal 4.3 Az óvodai nevelés feladatai 14. oldal 4.4 Az óvodai nevelés rendszere 15. oldal 5. Az óvodai nevelés, fejlesztés eszközei 16. oldal 5.1 Az egészséges életmód alakítása 16. oldal Egészséges táplálkozás, kultúrált étkezési szokások 17. oldal Öltözködés, higiéniai szokások 18. oldal A test edzése 18. oldal Pihenés 19. oldal A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 19. oldal 6. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 20. oldal 6.1 Helye a nevelés folyamatában 20. oldal 6.2 Anyás beszoktatás 21. oldal 6.3 Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása 22. oldal 6.4 A közösségi élet szokásai 22. oldal 7. Anyanyelvi nevelés 23. oldal 7.1 Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 23. oldal 7.2 Módszertani alapelvek 24. oldal 7.3 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére 25. oldal 71

72 72 8. Tevékenységi formák 25. oldal 8.1 Játék 25. oldal A játék céljai, feladatai 26. oldal Játékfajták 27. oldal Módszertani alapelvek 28. oldal A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére 29. oldal A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközök 29. oldal 8.2 Mese, vers, dramatizálás, bábozás 30. oldal Célok, feladatok 30. oldal Módszertani alapelvek 31. oldal A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére 31. oldal A képességek fejlesztése 32. oldal A fejlesztés kívánatos feltételei 32. oldal 8.3 Rajzolás, mintázás, kézimunka 33. oldal Célok, feladatok 33. oldal Módszertani alapelvek 34. oldal A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére 34. oldal A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközök 35. oldal 8.4 Ének, zene, énekes játékok 35. oldal Célok, feladatok 36. oldal Módszertani alapelvek 36. oldal Zenei anyag 37. oldal A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére 37. oldal A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközök 38. oldal 8.5 Mozgás 38. oldal Célok, feladatok 39. oldal Módszertani alapelvek 39. oldal Mozgásfejlesztés 40. oldal A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére 41. oldal A fejlesztés kívánatos feltételei 42. oldal 8.6 A környezet megismerése, védelme 42. oldal 72

73 Célok, feladatok 42. oldal Módszertani alapelvek 44. oldal Képességfejlesztés 44. oldal A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére 44. oldal 8.7 A környezet térbeli, formai, mennyiségi megismerése 45. oldal Célok, feladatok 45. oldal Módszertani alapelvek 47. oldal Képességfejlesztés 48. oldal A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére 48. oldal 9. Munka jellegű tevékenységek 49. oldal 9.1 Célok, feladatok 50. oldal 9.2 A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 53. oldal 10. Tanulás 54. oldal 10.1 Célok, feladatok 55. oldal 10.2 A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére 56. oldal 11. A nevelőmunka tervezése 57. oldal 12. Gyermekvédelem 64. oldal 13. Speciális szolgáltatásaink 66. oldal 14. Ünnepeink, hagyományaink 67. oldal 15. Az óvoda kapcsolatrendszere 70. oldal 15.1 Az óvoda és a család 71. oldal 15.2 Az óvoda és bölcsőde, nevelőotthon 73. oldal 15.3 Az óvoda és az iskola 73. oldal 15.4 Az óvoda és fenntartója - az önkormányzat 74. oldal 15.5 Az óvoda és az egészségügyi szakemberek (orvos, védőnő)74. oldal 15.6 Szakmai szolgáltató szervek 75. oldal 15.7 Kapcsolat más óvodákkal 75. oldal 16. Minőségbiztosítás 75. oldal 17. Eszköz és felszerelési jegyzék 76. oldal 18. Az óvoda szakmai dokumentumai 79. oldal 19. Legitimizációs záradék 80. oldal 73

74 Felhasznált irodalom 81. oldal 74

75 75 A balatonfenyvesi Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda Helyi Nevelési Programjának felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése az évi LXXIX. Törvény 47. -a szerint. Az első felülvizsgálat a nevelő testület egyetértésével 2003/2004. nevelési évben valósult meg. A második felülvizsgálat és módosítás a 2010/2011. nevelési évben valósult meg. Készítette: Hackl Szilvia szakvizsgázott pedagógus, óvodavezető Garzóné Kozma Andrea óvodapedagógus Slezákné Boda Gabriella óvodapedagógus Szekeresné Takács Éva szakvizsgázott pedagógus Balatonfenyves, Szeptember

76 76 1. Bevezető gondolatok A balatonfenyvesi Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda Helyi Nevelési Programját az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet szerint a nevelő testület 1999-ben elkészítette, adaptálta a Tevékenység Központú Óvodai Nevelési Programot. Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő-testülete, szakértői vélemény alapján jóváhagyta a bevezetését és megvalósítását. E program alapján kezdődött a munka az 1999/2000. nevelési évben, de az oktatáspolitikai koncepció újabb feladatokat fogalmazott meg az óvodák és a pedagógus társadalom számára. A program felülvizsgálatát, kiegészítését és módosítását a LXXIX. Törvény 47. -a tette kötelezővé. Ennek megfelelően szükségessé vált az óvodai nevelő-fejlesztő munka és a működés egyéb területeinek felülvizsgálata, módosítása, a kiegészítések végrehajtása. A felülvizsgálat a nevelő testület egyetértésével, a 2003/2004. nevelési évben valósult meg. A program újabb felülvizsgálatát illetve módosítását a 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet tette szükségessé. E kormányrendelet alapján nevelő testületünk közös megegyezéssel a módosításokat, kiegészítéseket elvégezte. 76

77 77 Balatonfenyves a Balaton déli partján, csodálatos természeti környezetben fekvő község. Lakosai heterogén összetételt mutatnak, így az óvoda-használók is heterogén képet adnak. Balatonfenyveshez tartozik egy kistelepülés, Imremajor. Az itt élő gyermekek szinte valamennyien hátrányos helyzetűek. Fontos feladatunknak érezzük e gyermekek felzárkóztatását. Célunk, hogy minél hamarabb bekerüljenek az óvodai közösségbe, s így a lehető legkorábban megkezdhessük fejlesztésüket, felzárkóztatásukat. 77

78 78 A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyerek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a gyermeknek lehetőség, a felnőtteknek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl. (Hűvös Éva) 78

79 79 2. Az óvoda adatai Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda Székhelye: Balatonfenyves, Fenyvesi utca Az óvoda fenntartója: Balatonfenyves Község Önkormányzata Felügyeleti szerve: Balatonfenyves Község Polgármesteri Hivatal Jegyzője Az óvoda alapító okiratának száma: 43/2004. (II.26.) Kt. számú képviselő testületi határozat. Az óvoda alaptevékenysége: - Óvodai nevelés - Iskolai előkészítő oktatás - Sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése, szakszolgálat nyújtása (logopédia), személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján - Óvodai, intézményi étkeztetés Jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodási formája: önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait Balatonfenyves Község Polgármesteri Hivatala látja el. 79

80 3. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek A környezet fogalmába azok az emberi kapcsolatok is beletartoznak, amelyek az óvodás gyermekeket körülveszik. Ezt a személyi környezetet az óvodapedagógusok és az óvoda egyéb alkalmazottai alkotják. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellként, mintaként kell, hogy szolgáljon a gyermekek számára. Minden csoportban két, szakmailag jól képzett óvodapedagógus nevelje a gyermekeket! Állandó pedagógus-párok kialakításával igyekszünk kielégíteni a gyermekek érzelmi biztonság iránti igényét. Fontos, hogy az óvónői párok tudjanak együtt tervezni, összehangoltan, feladatokat megoldva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Az óvodapedagógus nevelő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. A gyermekek fejlesztésére alkalmazzon egyéni módszereket, amelyek abban az irányban hatnak, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. A nevelőmunka eredményességét befolyásolja az óvodapedagógusok elméleti felkészültsége és belső emberi tulajdonságai, empátiás képességük, nyitottságuk, kapcsolatkészségük és kooperációs készségük. Az óvodapedagógusok szakmai előmenetelük és munkájuk minősége céljából továbbképzéseken vesznek részt. Óvodánkban a nevelőmunkát 4 fő óvodapedagógus végzi. Munkájukat 1 fő óraadó logopédus, 3 fő egyéb alkalmazott segíti. A logopédus kivételével mindannyian közalkalmazottak. 80

81 81 Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának szintén hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvoda pedagógusainak végzettség szerinti megosztása: Szakvizsgázott pedagógus: 2 fő Óvodapedagógus: 2 fő Egyéb alkalmazottak: Konyhai dolgozó és takarító: Dajka: 1 fő 2 fő 3.2 Tárgyi-dologi feltételek Óvodánk Balatonfenyves Önkormányzat által fenntartott intézmény. Jelenleg 2 gyermekcsoporttal működik, a maximális gyermeklétszám 50 fő. A beírt gyermeklétszám jelenleg 49 fő, az óvoda kihasználtsága változó. Rendelkezünk a nevelési programunk megvalósításához szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, azokat folyamatosan bővítjük. Könyvtári állományunkat folyamatosan bővíteni szükséges. A program indítása speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csupán a meglévő, időről-időre megújuló eszközök tudatos, célszerű felhasználását. Az óvoda berendezési tárgyai az épületben és az udvaron, a gyermekek fejlesztésének eszközei, a fejlődést szolgáló környezet elemei mind a gyermekek sokféle egyéni és közös tevékenységét szolgálják. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Óvodánk egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak és lehetőséget teremt a szülők fogadására. Az óvoda épülete az előírt feltételeknek maximálisan megfelel. 81

82 4. Gyermekkép, óvodakép 4.1 Gyermekkép 82 Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, a mi nevelőmunkánk középpontjában is a gyermeki személyiség áll, hiszen az embergyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermeki személyiség a játék és más egyéb tevékenységek révén fejlődik a legintenzívebben. Az óvodás korú gyermekek fő tevékenységformája a játék, de a kisgyermekkori tanulás legfőbb színtere és módszere is. Arra törekszünk, hogy az óvodás gyermekek a környező világgal a maga komplexitásában ismerkedjenek meg. Környezetüket személyes élmények révén ismerjék meg, majd az így szerzett tapasztalataikat sokféle tevékenységben alkossák újra. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. 82

83 Óvodakép Az óvoda önálló nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói óvó-védő szociális, nevelő, személyiség fejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását Az óvodai nevelés célja Az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkorilag legmegfelelőbb tevékenységi formák megválasztásával, a gyermekek adott fejlettségi szintjéhez igazodó képességfejlesztés, képességek alapjainak lerakása. Az óvodáskor végére, 6-7 éves korra, a gyerekek érjék el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Lépjen be a gyermek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskola kezdés feltételei a testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához Az óvodai nevelés alapelvei Az óvodai nevelés alapelvei: A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze; Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiség-fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; 83

84 84 Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodni; Gondoskodunk: - a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; - a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltség-tartalmak közvetítéséről; - a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az alapvető emberi- és szabadságjogok védelmét. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését integráltan, csoporton belül oldjuk meg, megfelelő szakember segítségével arra törekszünk, hogy a valamely területen sérült gyermekek önmagukhoz és sérülésüknek megfelelően elsajátítsák az önálló élethez szükséges képességeket, készségeket. Az óvodai nevelést a családi nevelés kiegészítőjeként tekintjük. A szülőket partnerként kezeljük, igyekszünk őket megnyerni a közös nevelés céljából. Ezért nyitottak vagyunk a családi ház és a társintézmények felé egyaránt. Önmagában nem tartjuk jónak vagy rossznak az osztatlan és osztott csoportszervezési módot. Mindkettőnek vannak pozitívumai és mindkettő működhet jól annak függvényében, hogy milyen pedagógia tartalommal töltjük meg. Nevelési programunk tiszteletben tartja a gyermeki szabadságjogokat és épít a pedagógusok módszertani szabadságára. 84

85 85 A nevelési célok, feladatok, az óvodai nevelés tevékenységformái az intézmény minden csoportjára nézve azonosak. Ezen túlmenően az egyes csoportok arculatát a gyermekek és óvodapedagógusok egyénisége, érdeklődése, az adott csoport hagyományai formálják sajátossá. A folyamatosan magas színvonalú nevelőmunka biztosítása érdekében intézményünk minőségpolitikát alkotott és minőségfejlesztési rendszert működtet. Célunk a magas szakmai színvonal és a partneri elégedettség. 4.3 Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: A. Az óvodai életmód jó szokásainak kialakításával, gyakorlásával az egészséges életvitel iránti igény megalapozása. B. A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó egészséges, barátságos környezetben elfogadó, megértő, szeretetteljes pedagógiai attitűddel a gyermekek testi-lelki szükségleteinek, az érzelmi biztonság iránti igényének kielégítése, a pozitív önértékelés kialakítása, az önbizalom megalapozása, megerősítése, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatására. C. A közösségi együttéléshez a társas érintkezéshez szükséges erkölcsi tulajdonságok alakítása, a különbözőség elfogadására nevelés. D. A gyermekek esztétikai-érzelmi világának fejlesztése, a szépség, a harmónia, az esztétikai élmény iránti igény és fogékonyság kialakítása. E. Pedagógiai tapintat alkalmazásával, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával a gyermekek érdeklődésére, tevékenységi vágyára alapozva juttassunk el mindenkit képességei és lehetőségei maximumára. F. Az integrált nevelés megvalósítása. G. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 85

86 Az óvodai nevelés rendszere Az óvodai nevelés célja Az óvodai nevelés fő feladatai A fejlesztés eszközei Egészséges életmódra nevelés Környezeti feltételek A tevékenység kerete: Szocializáció az érzelmi biztonság segítségével a n y a n y e l v i 1. Játék 2. Mese,vers 3. Rajzolás, mintázás 4. Ének, zene 5. Mozgás 6. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése 7. A környezet megismerése, védelme 8. Munka jellegű tevékenységek 9. Tanulás n e v e l é s A nevelőmunka tervezése A fejlődés várható főbb jellemzői az óvodáskor végére 86

87 5. Az óvodai nevelés, fejlesztés eszközei 5.1 Az egészséges életmód alakítása 87 Helye a nevelés folyamatában A gyermek egészséges életmódjának megalapozását a gondozás szervezeti keretei, formái teszik lehetővé. A legfontosabb és legalapvetőbb feladatunk a gyermekek szükségleteinek kielégítése, a testi-lelki szükségletek harmonikus összehangolása, megfelelő életritmus kialakítása. Ezt segíti a heti rend, a különböző tevékenységek meghatározott ciklikusságával, illetve a rugalmasan kezelt napirend, amelynek keretein belül az étkezések, a pihenés, a mozgás, a játék és egyéb tevékenységek valósulnak meg. Az óvodába lépő gyermekek eltérő jártasságokkal, készségekkel rendelkeznek a testápolás terén. A helyes higiéniai szokások kialakítása során a már meglévő ismeretekre, szokásokra építve, differenciáltan kell a gyermekeket fejlesztenünk. Fontos, hogy elegendő időt biztosítsunk a szokások begyakorlásához és az elsajátítást a fokozatosság jellemezze. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a gyermekek, kiemelt figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű gyermekekre is, egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Feladatok: - A helyes higiéniai szokások kialakítása, begyakorlása; - A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése; - A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése; - A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - A gyermek testi képességei fejlődésének segítése; - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; 87

88 88 - Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A fejlesztés tartalma: Egészséges táplálkozás, kultúrált étkezési szokások A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A fejlődés egyik alapfeltétele a megfelelő táplálkozás biztosítása, amely pótolja az elhasznált energiát és a további testépítést is biztosítja. A gyermekek az óvodában a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét megkapják. Ezért az óvodának kellően változatos és megfelelő tápanyag-összetételű étrendet kell biztosítania. Az óvodába lépő gyermekek családból hozott étkezési szokásainak megismerése a kiindulópont. Ezt lehet továbbfejleszteni gyakorlás révén és egyre nagyobb önállóság biztosításával. Először az önkiszolgálással kell a gyermekeknek megismerkedniük, majd ha ezt megfelelő szinten, megfelelő automatizmusokkal elsajátították, a naposi munka következik (melyet a munkajellegű tevékenységek körébe sorolunk). Ügyelünk arra, hogy a gyermekek helyes testtartással étkezzenek, megismerjék az evőeszközök helyes használatát és egyre önállóbban használják azokat. Figyelünk az étkezések esztétikájára, a terítékek ízléses elrendezésére. Mindig legyen a csoportszobában folyadék (tea vagy víz), amivel a gyermekek szomjukat olthatják a nap folyamán bármikor igényeiknek megfelelően. 88

89 Öltözködés, higiéniai szokások Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermekek egészségét, ezért győzzük meg a szülőket a réteges öltözködés szükségességéről. A kényelmes, praktikus ruhadarabok megkönnyítik a gyermekek mozgását, így fokozzák komfortérzetüket. A higiéniai szokások kialakítása során tartsuk tiszteletben a gyermekek intimitás iránti igényét. Fokozatosan, egyre nagyobb önállósággal használják a WC-t, sajátítsák el a WC- használat higiéniai szokásait. A tisztálkodáshoz (kézmosás, törölközés, fogápolás) teremtsük meg a szükséges feltételeket. Szoktassuk a gyerekeket a tisztálkodás helyes elvégzésére az egészség megóvása érdekében A test edzése A 4-5 éves korban kialakult alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós tornák (tartásjavító-, lábtorna), a mozgásigény kielégítése segít a gerinc-deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját a mindennapos edzési lehetőségek kihasználásával biztosítjuk. A legjobb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosítja, mellyel növelhető a gyermeke ellenállóképessége. Fontos, hogy minden nap ha lehet kétszer is tartózkodjanak a gyermekek a szabadban. A szervezett illetve a szabad mozgás fokozza a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket is gyakorolhatják a mozgásfejlesztő eszközökön. A séták, kirándulások is hozzájárulnak az edzéshez, a mozgásszükséglet kielégítéséhez. A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. Nyáron, jó idő esetén az udvaron biztosítjuk a pancsolás lehetőségét. 89

90 Pihenés A gyermekek alvásigényük egy részét az óvodában elégítik ki. A nyugodt alváshoz szükséges feltételeket (tiszta levegő, csend) teremtsük meg. Az elalvás előtti mesélés nyugtatólag hat. A gyermekek alvásigénye különböző. Ez vegyes életkorú csoportban fokozottan érvényesül. Teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a már nem alvó gyermekek ne zavarják a még alvó társaikat. A gyermekek testi fejlődésének mérése A gyermekek testi fejlődését az óvodában elvégzett testsúly és testmagasság mérések is mutatják. Ezeket a méréseket összehasonlító jelleggel év elején és év végén is elvégezzük. Ezek az adatok a gyermekorvosi vizsgálat során (évente egyszer) megerősítésre kerülnek A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Önállóan használják a WC-t Vigyáznak a mosdó rendjére Önállóan mosnak kezet, használják a körömkefét Önállóan mosnak fogat, a fogápoló szereket tisztán tartják Szükség szerint használják a papírzsebkendőt Ügyelnek az étkezőasztal esztétikumára Helyesen használják az evőeszközöket Mozgásuk harmonikus, összerendezett Szokásukká válik a rendszeres és gondos tisztálkodás Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködnek, vetkőznek, ruháikat a helyükre teszik A valamely sérüléssel rendelkező gyermek legyen képes az önálló életre 90

91 6. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Helye a nevelés folyamatában A gyermekek közösségi magatartásának megalapozása az óvodai nevelés egészét átszövi. A három éves gyermekek a családból kikerülve az óvodában kerülnek először gyermektársak közé. Az óvoda a szociális tanulás legfőbb színtere. Itt sajátítják el a közösségi élet szempontjából értékes ismereteket. Megfigyelve tanul, utánzás, minta és modellkövetés útján sajátít el magatartás módokat, tevékenységi formákat, közösségi értékeket. Az óvodai kapcsolatrendszerekben alakulnak a gyermekek közösségi érzelmei, attitűdjei, magatartása, formálódnak szokásai. A folyamatban az egyén és a közösség nevelése szorosan összefonódik. Minél fejlettebb az egyén, a személyiség, annál értékesebb tagja a közösségnek. Feladataink: Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör megteremtése. Fontos, hogy: - Már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a gyermeket; - Óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. - Egyszerre segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és teret engedjünk önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. - Teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; neveljük a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.:együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, szabálytudatának, feladattudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását. 91

92 92 Ismertessük meg a gyermekkel szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Legyen modellértékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakemberek segítségét kérjük (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.). A fejlesztés tartalma: 6.2 Anyás beszoktatás Az első benyomások, amelyeket akkor szerez a gyermek, amikor először lépi át az óvoda kapuját, döntő jelentőségű lehet a gyermek óvodai beilleszkedése szempontjából, ezért nagyfokú nevelői tapintatot igényel. Bármely életkorban történik a beszoktatás érkezzen a gyermek családból vagy bölcsődéből a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás az óvodapedagógusokkal és az intézmény összes dolgozójával szemben alapvető követelmény. A családok számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek édesanyjával együtt töltse első napjait az óvodában. Kedvenc játékát is magával hozhatja. Nagyon fontos a fokozatosság érvényesítése. Óráról-órára, napról-napra szoktassuk a gyermeket, így a szülőtől való elválás talán nem hagy mély nyomokat a gyermekben. Egyszerre ne szoktassunk sok gyermeket, hiszen így a személyes odafordulás, az egyéni törődés megvalósíthatatlan. Jónak tartjuk, ha a beszoktatás alatt néhány napig a csoportban dolgozó mindhárom felnőtt az egész nap folyamán együtt van a gyermekekkel. A beszoktatás kettős 92

93 93 feladat: egyrészt a gyermeket adaptáljuk az új környezethez, másrészt a szülőt is igyekszünk megnyerni a további együttműködéshez. 93

94 94 Az óvodapedagógusok feladata a családokkal való együttműködés kiépítése, mely nemcsak a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését segíti elő, hanem lépéseket tesz az óvoda és a család nevelési elveinek kölcsönös megismeréséhez. 6.3 Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége és az érzelmi biztonság utáni vágy. A gyermeki személyiség érzelmi dominanciája miatt elengedhetetlen, hogy a gyermekek számára biztosítsuk a szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs légkört és a személyi állandóságot. Ebben a légkörben optimálisan fejlődik, formálódik a gyermekek érzelmi kötődése az őket körülvevő felnőttekhez és társaikhoz. Ezek az emóciók ösztönöznek játékra, cselekvésre, kapcsolatteremtésre. A barátságos környezet megtervezése elsősorban az óvónő feladata, de a gyermekek fejlettségének függvényében fokozatosan biztosítsunk számukra lehetőséget arra, hogy az ő ötleteik, elképzeléseik is érvényesülhessenek. 6.4 A közösségi élet szokásai A gyermekek számára a szokások a közösségi követelmények természetes közvetítői. A közösségi élet normáit kifejező szokások alapozzák meg a közösségi beállítódást és a társas kapcsolatok alakulását is. A társakkal való kooperáció és a csoport szokásrendszerének elsajátítása, gyakorlása során a gyermekeknek módjuk van saját képességeik megismerésére. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja és eredményét valamennyien megtapasztalhatják. Így a gyermek bizonyosságot szerezhet arról, hogy mit tud, mire képes, mit gyakoroljon, kihez fordulhat segítségért. Ki az, akivel már együttműködni is képes. Így jöhet létre a feladatok megosztásával az együttmunkálkodás öröme. 94

95 95 7. Anyanyelvi nevelés 7.1 Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célok: Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció formáinak alakítása valamennyi tevékenységi forma keretében. Feladatok: Figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni beszédsajátosságait -egyéni fejlesztés; Figyelembe vesszük egyéni fejlődésük ütemét; Idejében felismerjük a beszédhibákat, pontos kiejtéssel próbáljuk segíteni a gyerekeket a javítgatás elkerülésével. Szükség esetén logopédus segítségét kérjük. Lehetőséget biztosítunk a gyermek szókincsének gyarapítására, passzív szókincsük aktivizálására. Szeretetteljes beszédkezdeményezéssel ösztönözzük a gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvét, fejlesztjük beszédértését. Szerep- és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különböző helyzetekhez illő beszédmódot. Jól artikulált versekkel az irodalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermekeket, a bátortalan, visszahúzódó gyermekeket bábok segítségével szólaltatjuk meg. Játékosan fejlesztjük a gyermekek beszédét, például: állathangok utánzása. A helyes légzéstechnika kialakítása (szappanbuborék fújása, gyertya elfújása stb.) 95

96 96 Az artikulációs bázis fejlesztése (állathangok utánzása, puszi küldés stb.). A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve változatos tevékenységeket biztosítunk a további ismeret- és élményszerzésre. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Ritmusfejlesztés a szótagolás előkészítésére (egyszerű ritmus visszatapsolása, szavak letapsolása). Fonéma hallás fejlesztése, ami az olvasás és helyesírás tanulás szempontjából fontos (egér hangjának utánzása C hang, a C hang hangoztatása szavakban, szógyűjtés C hanggal). Mondatalkotás, mondatszerkesztés gyakorlása képek segítségével. 7.2 Módszertani alapelvek Nyugodt, szeretetteljes légkör; Modellnyújtás; Állandó nyelvhasználat; Beszédhelyzetek megteremtése; Egyéni képességfejlesztés; Élménynyújtás; Különféle tevékenységek biztosítása. 96

97 7.3 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére 97 A gyermekek használják aktívan a tapasztalatok során szerzett szókincsüket; Elbeszélésük legyen folyamatos; Kövessék az időbeni és logikai sorrendet; Csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtsenek kapcsolatot; Nyugodtan, figyelmesen legyenek képesek végighallgatni az óvónőt és egymást; Legyen beszédük jól érthető, tagolt, megfelelő hangzású; Beszédüket a személyiségüknek megfelelő gesztus és mimika kísérje; Örömmel hallgassanak mesét, szívesen vegyenek részt dramatikus játékokban; Tudjanak önállóan is mesélni, mesét, történetet folytatni saját fantáziájuk szerint is; Legyenek képesek az alapvető nyelvtani szabályok alkalmazására; Szívesen mondjanak verset. 8. Tevékenységi formák 8.1 Játék A játék az óvodás gyermek legfőbb tevékenysége, a nevelés legfontosabb eszköze. A gyermek a játék során szerzi tapasztalatait, dolgozza fel mindennapi élményeit. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. 97

98 A játék céljai, feladatai Célok: Minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás- különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre is. Feladatok: A játék legyen örömforrás: játék közben a gyermek legyen derűs, felszabadult, a játékot a feszültség csökkenése kísérje és át kell, hogy hassa a gyermek minden tevékenységét. A játék a valóságot tükrözze, a gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos formában. A játék legyen a személyiségfejlesztés alapvető eszköze: a játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermek képességeinek fejlődését segítse elő. A játék fejlessze a gyermek mozgását: segítse új mozgásformák kialakulását, gyakorlását. A változatos mozgás ügyesebbé teszi a gyermeket, növeli önállóságát, kitartását, hozzáértését. A veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás járuljon hozzá a kiegyensúlyozott közérzethez. A játék a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésére is legyen hatással: a játék útján ismerkednek a világgal, érzékszerveik működése pontosabb lesz, ezért észlelésük, megfigyelőképességük megbízhatóvá válik. Szerezzenek tapasztalatokat a tárgyakról, azok jellemzőiről, figyeljék meg a cselekvések sorrendjét, a jelenségek közötti összefüggéseket. A játékban előforduló konfliktus-helyzetek megoldása járuljon hozzá problémamegoldó gondolkodásuk fejlődéséhez. A játékban legyen minden lehetséges, tág teret adva a kreativitásnak. A játékban fejlődjenek a társas kapcsolatok: váljanak elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, a helyes magatartás. A játék feltételeinek megteremtése: nyugodt légkör kialakítása, megszokott körülmények, szabályok, szokások szerepe. Játszóhelyek, sarkok kialakítása a csoport fejlettségének ismeretében. A játékhoz megfelelő hely biztosítása. A 98

99 99 játékeszközök legyenek célszerűek, könnyen kezelhetőek. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Az óvodapedagógus játékkal kapcsolatos feladatai: - Évszakorientáltan válassza meg a játékba integrált tanulás témáit, hogy a témák a játszóhelyeken és eszközrendszerben is megjelenjenek. - A játék során segítse az új gyerekek beilleszkedését. - Kísérje figyelemmel a szociometria alakulását. - Az agresszivitást azonnal kezelje, modellt mutatva a jóra. - Szeressen játszani. - Kezelje helyesen a gyermeki érzelmeket, indulatokat. - Tanítsa meg a gyerekeket játszani. - Ismertesse meg a játékeszközök helyes használatát. - Játékirányítása legyen közvetett, indirekt. - Biztosítson élményszerzéseket a játéktémákban. - Közvetítsen ismereteket a környező világról. - Használja ki a játék adta lehetőségeket a gyermekek megfigyelésére Játékfajták 1. Gyakorlójáték Indítéka funkcióözön és az én csinálom diadalmas érzése. Lényege valamilyen egyszerű tevékenység ismételgetése, mely örömet jelent a gyermeknek. Feltétele, hogy megfelelő számú és fajtájú eszköz álljon a rendelkezésre. 2. Konstruáló játék Egyéni vagy csoportos, spontán vagy előre megtervezett tevékenység, amelynek során olyan építmények jönnek létre, amelyek egyre pontosabbá, kreatívabbá, bonyolultabbá, érdekesebbé válnak, a gyermekek eszközkezelése pedig egyre biztosabb lesz. Alkalmas helyre, jól kezelhető és használható eszközökre, kiegészítő eszközökre van szükség. Legyen lehetőség arra, hogy a barkácsolt eszközöket a gyermekek egyéb játékokban is felhasználhassák. 99

100 Szimbolikus- szerepjáték Embereket, állatokat utánoz, így ábrázolja a valóságból a gyermek a számára lényeges mozzanatokat és összefüggéseket. A szerepjáték segíti leginkább a társas kapcsolatok fejlődését. 4. Szabályjáték Olyan játékok, ahol a szabályok rögzítettek, ennek betartását követeli meg a gyerekektől, meghatározott eredmény elérésére ösztönöz. Erősíti az együttműködési képesség, küzdőképesség, kudarctűrő- képesség fejlődését, fejleszti az érzékelő képességet és kielégíti a mozgásigényt. Az életkornak és fejlettségnek megfelelő játékok minden csoportban rendelkezésre állnak, a gyermekek maguk is alkothatnak játékokat, szabályokat. A napirendbe szabadon beilleszthetők. 5. Szabály- és szokásrendszer Figyelembe vesszük a csoport összetételét, fejlettségi szintjét, év közbeni fejlődését, a változásokat. A szabály- és szokásrendszert a gyerekekkel együtt alakítjuk ki és változtatjuk meg. A csoportban dolgozó felnőttek megbeszélik a játékkal kapcsolatos feladataikat, munkájukat megosztják és összehangolják. A gyermekbalesetek elkerülése érdekében a szabályokat írásban rögzítjük. A szabályokat minden gyermekben tudatosítani kell, azok betartását minden gyermek és felnőtt részéről meg kell követelni! Módszertani alapelvek Elegendő idő jusson a játékra. Az életkori sajátosságok, egyéni fejlettség figyelembe vétele. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. A gyermekek szerepvállalásának ösztönzése ötletadással. A hátrányos helyzetű gyermekek bátorítása, sikerélményhez juttatása. A sajátos nevelési igényű gyermekek bátorítása, sikerélményhez juttatása. 100

101 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttjátszani. Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus- szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Kedvelik a játékszabályokat és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kultúrált, érthető. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, szabálytudattal rendelkeznek. Vállalják a számukra kedvezőtlen szerepet is. Kreatívan jelenítik meg élményeiket. Képesek elkészíteni az egyszerű játékeszközöket. Tudnak egészséges versenyszellemben játszani A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközök A nevelőmunkát segítő játékeszközök: Különféle játékformák eszközei: mozgásos játékok, többfunkciós mászó készlet, építőkockák, babakonyhai- babaszobai játékok, bábok. Színes papírok, ollók, festékek, ragasztó, stb. Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök: tornaszőnyeg, roller, kerékpár, ovikondi, stb. Ének, zene, énekes játékok eszközei: hangszerkészlet. Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei: mesekönyvek, hangkazetták, bábok. Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök: társasjátékok, memória játékok, dominó, puzzle kirakó, bábok, stb. 101

102 102 Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök: ragasztó, festék, ecset, papírvágó olló, origami papír, színes karton, gyurma, fonalak, textil, stb. A természeti-, emberi-, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok: élősarok- állvány, akvárium, stb. 8.2 Mese, vers, dramatizálás, bábozás Célok, feladatok Célok: A mesék, versek, mondókák segítségével juttassuk olyan élményekhez a gyermekeket, melyek megalapozzák a majdani olvasás szeretetét. Az anyanyelvi kultúra és műveltség megalapozása. A pozitív személyiség tulajdonságok erősítése, a gyermeki önkifejezés segítése. Az irodalmi fogékonyság és irodalmi élmények iránti igény megalapozása. A beszéd és kommunikáció képességének fejlesztése az irodalmi nevelés eszközeivel. Feladatok: Irodalmi fogékonyság megalapozása- igény kialakítása az irodalmi élményekre. Verset, mesét, mondókát napi élményként biztosítsunk minden gyermeknek, legyen a mese, vers, mondóka örömteli élmény a számukra. Ébresszünk kedvet arra, hogy maguk is találjanak ki mesét, bábozzanak, dramatizáljanak. Legyen fontos része a beszédoktatásnak a vers, mondóka. A mese-vers anyagunkat igényesen választjuk ki, előnyben részesítjük a népmeséket, de helyet kapnak a klasszikus és a kortárs irodalmi művek is. 102

103 103 Alkalmi versekkel hangulatosabbá tesszük ünnepeinket. A beszédkedv felkeltése és megőrzése. A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése. A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsbővítés. Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátítása Módszertani alapelvek Meghitt kapcsolat a gyermekekkel. A mese- és versmondás spontán, játékos legyen. Esztétikus, természetes anyagú eszközöket alkalmazzunk. Dramatizálással, bábozással kommunikációs lehetőséget teremtsünk. Fontos a gyakori ismétlés A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére Szívesen mondjanak spontán módon is mondókákat, verseket, meséket. Igényeljék a mese, vers ismétlését. Segítsenek a mesélés feltételeinek kialakításában. Tudjanak azonosulni a mese szereplőivel. A könyvekből-képek alapján- tudjanak mesét szőni. A folytatásos mesék szálait össze tudják kötni. Ismert motívumokat használjanak fel a bábozásnál, dramatizálásnál. Jegyezzék meg a mese legfontosabb elemeit (szereplők, események), nevezzék meg azokat. Kapcsoljon össze ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz A képességek fejlesztése 103

104 104 Az irodalmi tevékenységek kiemelten fejlesztik a gyermeki fantáziát, képzelőerőt, a beleélő képességet, elősegíti a belső képek kialakulását. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Alakulnak az erkölcsi fogalmak (jó-rossz, jószívű-gonosz, helyes-helytelen, szorgalmas-lusta stb.), a mesehősök cselekedetei az erkölcsi értékítéletet alapozzák meg. A meséknek gyógyító erejük van. A szemléletes előadásmód, a metakommunikáció, a választékos, szép beszéd segíti a belső képalkotási folyamatot. A folyamatos megfigyelés szempontjai: - Összefüggő beszéd; - Nyelvtanilag helyes beszéd; - Kifejezőképesség szóban; - Szókincs; - Beszédfegyelem; - Beszédkedv; - Emlékezet fejlettsége; - Térbeli és időbeli ritmusérzék A fejlesztés kívánatos feltételei Eszközök: - Bábok (sík - és kesztyűbábok, termésfigurák); - Szalvéta, papírzsebkendő; - Különböző ruhadarabok ( kalap, tüll, palást, plédek, babák, plüss állatok, fejdíszek stb.); - Nézegetésre alkalmas könyvek 104

105 105 Önképzésre javasolt könyvek: - Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékokkal, mesével Irodalmi szöveggyűjtemény, Tankönyv Kiadó - Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I-II, Nemzeti Tankönyvkiadó - Helyi gyűjtések, magyar és más népek meséit, mondókáit tartalmazó könyvek. 8.3 Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, az ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Maga a tevékenység, s ennek öröme, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására nagyon fontos Célok, feladatok Célok: - Vizuális tapasztalatok nyújtása az életkornak, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a sérülésének megfelelően - Adjunk tág teret a gyermekek önkifejezésének az ábrázolásban. Feladatok: - Teremtsük meg a feltételeket a gyermekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és formáló képességének fejlődéséhez; - A rajzolás, mintázás, kézimunka anyagaival, eszközeivel keltsük fel a tevékenység iránti vágyat és ismertessük meg a kézimunka különböző technikáit, eljárásait; - Folyamatosan biztosítsuk az alkotáshoz szükséges jó minőségű eszközöket, anyagokat; 105

106 106 - Biztosítsuk élményeik, fantáziájuk, megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét; - Jutassuk el a gyermekeket az alkotás öröméhez; - Gazdagítsuk szín és formavilágukat; - Finomítsuk kézmozgásukat; - Tervezzük meg a fejlődés folyamatát irányító feladatokat, de kezeljük rugalmasan megvalósításukat, alkalmazkodjunk a spontán gyermeki igényékhez; - Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítsük a képi plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény- és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér- forma- és színképzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését; esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását Módszertani alapelvek A gyermekek részére folyamatosan álljanak rendelkezésre az eszközök, anyagok elérhető helyen. A gyermeki alkotást mindig értékként kezeljük. Érvényesüljön a rajzolás, mintázás közösségformáló ereje. A gyermeki alkotás pozitív érzelmekkel kísért legyen. Domináljon az önkifejezés és önkéntesség. A fejlesztésben a tolerancia és az empátia érvényesüljön A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére Tudják megnevezni a tárgyak főbb formai jellemzőit. Szerezzenek sokféle tapasztalatot a zárt és nyitott terek kialakításában. Hangsúlyozzák alkotásaikban a jellemző jegyeket, formákat. Emberábrázolásban jelenjenek meg részformák, esetleg egyszerű mozgások. 106

107 107 Tervezzék meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait. Jellemezze munkájukat gazdag színhasználat. Alkossanak képet élmény, emlékezet alapján. Használják megfelelően az eszközöket, rendelkezzenek helyes ceruzafogással, tartsák tisztán az eszközöket. Megfigyelés után tudjanak formát mintázni. Tudják alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat. Díszítsenek tárgyakat saját elképzelések alapján. Legyen véleményük saját és társaik munkájáról, műalkotásokról. Rendelkezzenek koordinált szem- és kézmozgással A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközei Színes ceruzák, zsírkréták, vízfesték, ecset, tempera, rajzlap, gyurma, ragasztó, fonalak, hurkapálcika, dióhéj, szalmaszál, csuhé, kukoricacsutka, különféle magok, termések, színes textildarabok stb. 8.4 Ének-zene, énekes játékok Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában Célok, feladatok 107

108 108 Célok: - Énekléssel, zenéléssel felkelteni valamennyi gyermek érdeklődését a zenei élmények iránt; - Formálni zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Feladatok: - Teremtsük meg azokat a feltételeket, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését a zenei tevékenység iránt; - Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése; - Helyezzük előtérbe az élő zenét, hangszeres zenehallgatást; - Biztassuk őket improvizálásra, énekes beszélgetéssel, változatos dallamfordulatok bemutatásával; - Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése törekedjünk a hagyományok ápolására; - Személyes példával ösztönözzük a gyermekeket az örömteli éneklésre, dalos játékok kezdeményezésére, zenehallgatásra; - Fejlesszük a gyermekek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, esztétikus mozgását, zenei formaérzékét; a sérüléssel rendelkező gyermekek esetében törekszünk a más területeken való fejlesztésre; - Ismertessük meg őket az alapvető zenei fogalmakkal és azok helyes használatával; - Válasszunk életkor szerinti igényes zenei anyagot Módszertani alapelvek A zene hatása legyen az egész személyiségre kiható emberformáló erő. Spontán helyzetek maximális kihasználása. Az énekes kezdeményezéseket jellemezze tervszerűség, fokozatosság, rendszeresség. Érvényesüljön a differenciálás, az egyéni bánásmód. Fokozatosan bővüljön a gyermek dallam és ritmusmotívum tára. 108

109 109 Nagy gondot fordítsunk a dalokat kísérő mozgások esztétikus, egyöntetű megformálására. Érvényesüljenek Kodály örök érvényű elvei Zenei anyag A magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai Egy- és kétszemélyes játékok Altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, lovagoltatók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, stb. Körjátékok és dalaik: fogyó- és gyarapodó játékok, párválasztók, stb. Magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai (népszokások: farsangolás, locsolkodás, pünkösd, karácsony, pásztorjáték stb.). Táncos játékok: lakodalmas, táncos, kapuzók stb. Gyermekeknek írt műdalok. Hangszeres zenehallgatás: magyar népzenei alkotások, műdalok, alkalmi dalok (ünnepek dalai). Rögtönzött hangszerek készítése A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek tudjanak mondókákat, hat hangterjedelmű dalokat és öt-hat alkalmi dalt tisztán, szép kiejtéssel énekelni. Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekeljenek vissza, tudják a dalokat önállóan kezdeni, ismert dalt szöveg nélkül dúdolni, énekelni. Ismerjék a halk-hangos közötti különbséget. Ismerjenek fel dallamot dúdolásról, hangszerről, tudjanak jelre hangosan és magukban énekelni. Ismerjék fel a magas és mély közötti különbséget, maguk is tudjanak így énekelni, dalt kezdeni. 109

110 110 Tudják a dalokat hallás után térben kézzel mutatni. Különböztessék meg a dal ritmusát az egyenletes lüktetéstől, figyeljenek a szünetre, ritmus alapján legyenek képesek dalt, mondókát felismerni. Ismerjék fel környezetük hangjait. Esztétikus, szép mozgással kísérjék a dalos játékokat A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközei Eszközök: Cintányér, dob, triangulum, ritmusbot, xilofon, furulya, köcsögduda, magnetofon, szalagok, kendők, táncos szoknyák, labda, stb. Önképzésre javasolt könyvek: - Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Zeneműkiadó, Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában- Zeneműkiadó, Európai gyermekdalok - Szarkáné Horváth Valéria: Az óvoda ének-zene foglalkozásának módszertana 8.5 Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabadlevegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. 110

111 Célok, feladatok Célok: - A gyermek testi képességeinek erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése, mozgáskoordinációjának kialakítása; - A sérült gyermekek sérülésüknek megfelelő fejlesztése; - A természetes mozgások alakítása, fejlesztése; - Az egészséges életmód kialakítására nevelés; - Pozitív személyiség tulajdonságok erősítése, egészséges versenyszellem alakítása Feladatok: - Teremtsük meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a gyermekek biológiai fejlődését, növelik a szervezet teherbíró képességét, ellenálló, alkalmazkodó képességét. - Fontosnak tartjuk a testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, bátorság) fejlesztését. - Vegyük figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, sérüléseit, segítsük őket. - Biztosítsuk a megfelelő tornaszereket. - Alapozzuk meg a gyermekekben a rendszeres mozgás igényét. - Koordinációs képességek fejlesztése. - Tartsuk szem előtt a játék fontosságát, ritmikus, táncos tevékenységek közben fejlődik ritmusérzékük, mozgásuk harmonikussá válik Módszertani alapelvek A gyermekek szívesen vegyenek részt a mozgásos feladatokban. Sokat buzdítsunk, dicsérjünk, nyújtsunk segítséget. Az értékelés legyen személyre szabott, személyes jellegű. 111

112 112 A mozgás és eszközhasználat korrekcióját folyamatosan végezzük. Sok kéziszert alkalmazzunk, ezek közül minden korosztálynál a labdát használjuk a leggyakrabban. Egyszerű, érthető utasításokat adjunk. Mintaértékű legyen a bemutatás, tapintatos a hibajavítás. A versenyjátékok során ügyeljünk arra, hogy az egymáshoz közeli mozgásfejlettségű gyerekek versenyezzenek egymással. Minden gyermek a saját képességei szerint mozogjon. Fejlesszük a gyermekek motorikus képességét. Fokozzuk a gyermek edzettségét, teherbíró képességét, segítsük elő fizikai fejlődését. Elégítsük ki a gyermekek mozgásigényét, szerettessük meg a mozgást. Fejlesszük a mozgások felidézésével a gyermekek vizuális memóriáját. Gyarapítsuk ismereteit a testrészek, a téri irányok és a különböző formák megismerésében Mozgásfejlesztés A mozgás fejlesztése fizikailag erősít, segít a figyelem összpontosításában, az önkontroll kialakításában, a már megtanult és befogadott információk újra felhasználásában, a gondolkodás folyamatában. Az egyik legalapvetőbb célja a gyermekekben felgyülemlett feszültségek természetes úton, mozgással, játékkal való levezetése. A foglalkozásokon- a rendszeres mozgáshoz szoktatás mellett- a testi képességek kiemelt fejlesztése valósul meg. Különösen fejlődnek az alábbi képességek: nagymozgások téri tájékozódás mozgásritmus szem- kéz, szem- láb koordináció 112

113 113 egyensúlyozás testrészek megismertetése, testséma ismerete percepció, észlelés verbális fejlesztés döntési és alkalmazkodó képesség A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végére A gyermek szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom erősítése, járás, futás) Ismerje az irányokat, tudjon térben tájékozódni. Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni Tartsa be és kövesse az adott szabályokat. Tudjon ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Mozgás közben tudjon irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével. Legyen képes sor- és köralkotásra. Egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban két lábon. Tudjon páros lábon és fél lábon közlekedni. Kisebb akadályokat tudjon átugrani. Tudjon labdát fogni, megfogni, gurítani, célozni vele. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Sérült gyermekek esetében, sérülésüknek megfelelően, legyenek képesek a kisés nagymozgások elvégzésére. 113

114 A fejlesztés kívánatos feltételei Eszközök: Tornaszőnyeg, zsámoly, bordásfal, ugrószekrény, tornapad, karika, szalagok, labdák, babzsák, ugrókötél, stb. Önképzésre javasolt könyvek: - Az óvodai testnevelési foglalkozások előkészítő gyakorlatai Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola Programfüzete - Szarvas, Kunnos Andrásné: Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana - Dr. Oszetczky Tamásné: Testnevelési játékok az óvodában 8.6 A környezet megismerése, védelme Célok, feladatok Célok: A gyermek aktivitása és érdeklődése során szerezzen tapasztalatokat a szűkebb és tágabb környezet viszonyairól. Feladatok: - A tapasztalatok, ismeretek gyarapításával felkeltjük, ébren tartjuk a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését; - Kielégítjük megismerési vágyukat, lehetőséget adunk érzékszerveikkel való tapasztalatszerzésre, az élmények felidézésére; fokozott odafigyeléssel a sérült gyermekekre; - Nagy figyelmet fordítunk a gyermekek már meglévő tapasztalatainak felhasználására, azok rendszerezésére, eljuttatva őket az összefüggések, következtetések felismeréséhez; - A valóság objektív bemutatása; 114

115 115 - Ítélőképesség fejlesztése; - Pozitív viszonyulás kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi környezethez; - Lehetőséget teremtünk a folyamatos és alkalmi megfigyelésekre; - Természetes úton valósuljon meg a beszéd fejlesztése, az élményszerző séták, kirándulások, játék és játékos tanulás, stb. során; - A tervezhető tartalmak, témák a négy évszak köré csoportosulnak (ősz, tél, tavasz, nyár). Tartalom: A, Természeti környezet élettelen természet anyagai az élettelen természet változásai: időjárás, évszakok napszakok, azok jellegzetességei természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint az élő természet elemei: növények-, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük az ember testrészei, külső tulajdonságai, érzékszervei B, Emberi környezet a családi élet, családtagok, foglalkozások a családban, életmód szülőföld, a hazai táj, helyi hagyományok, néphagyományok, szokások családi, tárgyi kultúra szeretete, védelme C, Az óvoda és környezete a felnőttek munkája, a gyermekek tevékenysége az óvoda épülete, közintézmények a környéken az emberek munkája az egyes munkahelyeken- foglalkozások, eszközök, felszerelések D, Környezeti formák, színek, méretek vizsgálata 115

116 116 E, Közlekedés a községben, eszközei, lehetőségei, dolgozói, szabályai (tekintettel a gyalogos közlekedésre) Módszertani alapelvek A megfigyelések lehetőség szerint természetes környezetben történjenek Olyan és annyi téma feldolgozását tervezzük, amennyihez folyamatos élményt tudunk biztosítani Vegyük figyelembe a gyermekek képességeit, fejlődési ütemét Biztosítsuk a témák sokoldalú megközelítését Adjunk lehetőséget a gondolkodásra, a folyamatos beszédre Képességfejlesztés Sokoldalú érzéki tapasztalat (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, mozgás, idő, tér) létrehozására törekedjünk, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre Minél több rögzíthető tulajdonsággal ismertessük meg a gyermekeket, hogy a fogalmak tartalmát és terjedelmét jól megalapozzunk A tevékeny tapasztaltatás a tájékozódó képességet jól fejleszti a gyermek saját testén, majd az őt körülvevő térben Kiemelten fejlődik a sok manuális tevékenység során a finommotorika, koordinációk és a jobb-bal irányrögzítés térben és síkban egyaránt A tapasztalatokat szóban is fogalmazzuk meg A fejlesztés várható eredménye az óvódáskor végére A gyermek tudja személyi adatait (név, lakcím, életkora, szülők neve, foglalkozásuk, testvérek nevei) 116

117 117 Megnevezi a saját testrészeit, érzékszerveit Tudja az évszakok nevét, a hónapokat, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, a napszakokat Ismeri a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit Ismeri a viselkedés alapvető szabályait Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek Ismeri néhány környezetében lévő épület funkcióját Ismeri a színeket Főbb csoportokba tudja helyezni az élőlényeket (ember, állat, növény) Tud alapvető növény- és állatgondozási műveleteket Részt vesz elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madáretetés, az élőlények óvása, stb.) Gyakorlatban használja a megismert kifejezéseket A sérült gyermek legyen képes másságát elfogadni és elfogadtatni, tudjon környezetébe beilleszkedni 8.7 A környezet térbeli, formai, mennyiségi megismerése Célok, feladatok Célunk: a környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, formai, nagyságbeli, tér- és síkbeli tapasztalatainak, matematikai fogalmainak és gondolkodásának alakítása. Feladataink: 117

118 118 Változatos lehetőségek biztosítása a környező világ formáinak, mennyiségi viszonyainak megfigyelésére Különböző tevékenységeken keresztül élmények nyújtása, azok alkalmazása Matematikai összefüggések felismertetésével fejlesszük a problémamegoldó gondolkodást Lehetőségek biztosítása a síkbeli-, térbeli tájékozódás fejlődéséhez Észlelésen, érzékelésen keresztül a mennyiségfogalom fejlesztése A tapasztalás elsődlegességének biztosítása, különös figyelmet fordítva a sérült gyermekekre Problémaérzékenység fejlesztése, a problémahelyzet felismerése, elemzése A gondolkodás rugalmasságának és kreativitásának biztosítása Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában Tartalom: A, Tárgyak, személyek összehasonlítása Tárgyak válogatása szabadon vagy adott szempont alapján, tárgyak méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségek megfogalmazása (hosszabbrövidebb, nehezebb-könnyebb, magasabb-alacsonyabb, szélesebb-keskenyebb, több-kevesebb), sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok) Sorba rendezés egyéb szempontok szerint Halmazok elemeinek meg és leszámolása (több-kevesebb, ugyanannyi), halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvevés, egyenlővé tevés) a tízes számkörben Soralkotások, sorváltások balról, jobbról, fentről lefelé (szemmozgás) Állítások megfogalmazása (igaz-hamis eldöntése) Történetek alkotása képekről a mennyiség figyelembevételével 118

119 119 B, Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata C, Geometriai tulajdonságok megfigyelése Építés szabadon Síkbeli építések síkmértani elemekből, elemek összehasonlítása, válogatások geometriai tulajdonságok alapján D, Irányok, arányok megfigyelése bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintes, függőleges Külön ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre Ferde, görbe, álló, fekvő, eleje-közepe-vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső-alsó-középső fogalmainak gyakoroltatása A helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása E, A rész és egész viszonyának megfigyelése (analízis-szintézis) Módszertani alapelvek A témák sokoldalú megközelítésének biztosítása Törekedés többféle megoldásra A gyermekek gondolkodásra ösztönzése Csak a feltétlenül szükséges segítség adása Differenciált feladat-adásra törekedés Kötetlen tevékenységek Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekek maguk tesznek felfedezéseket, amelyeket szívesen megosztanak társaikkal, a felnőttekkel. Az ilyen tapasztalat-gyűjtés nélkülözhetetlen a matematikai gondolkodás megalapozásában. Állandóan jelen van, nincsenek korlátai, határai 119

120 120 Kötelező foglalkozás Az óvónő döntése alapján a játékidő utáni időszakban tervezhető, elsősorban az iskola-előkészítést szolgálja. Célja a rendszerek rögzítése, az ellenőrzés és a matematikai műveletek és fogalmak területén. A manipulációs feladatmegoldást (szemléletes-cselekvő, szemléletesképszerű) helyezzük előtérbe. A matematikai tevékenységek érdekesek, játékosak, örömteliek, jó terhelést biztosítanak Képességfejlesztés A tapasztalatok feldolgozása során a gondolkodás logikai képességeit fejlesztjük. Kiemelten segítjük a problémahelyzet felfogásának, a megoldási javaslatok kialakulásának folyamatát, a cselekvések célszerű sorrendjét és a gondolkodási stratégiák kialakulását. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében önmagukhoz és sérülésüknek megfelelően fejlesztjük képességeiket, készségeiket A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére Váljanak képessé arra, hogy az óvónő kéréseit, gondolatait megértsék, követni tudják Képesek a mennyiségek összehasonlítására becsléssel, párosítással (többkevesebb, ugyanannyi, hosszabb-rövidebb-ugyanolyan hosszú, magasabbalacsonyabb, szélesebb-keskenyebb) Képesek a tulajdonság szerinti válogatásra, folytatásra, összehasonlításra Értik az alapvető matematikai fogalmakat Biztonsággal mozognak a tízes számkörben Biztos térbeli tájékozódással rendelkeznek 120

121 121 A tárgyakat meg tudják számlálni a tízes számkörben, össze tudják hasonlítani megadott és önállóan képzett szempontok szerint Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel - bontással is - többet, kevesebbet, ugyanannyit Megkülönböztetik az irányokat, értik és használják a névutókat Ismerik a tér- és síkmértani formákat, különböző szempontok szerint csoportosítani tudják azokat (kocka, téglatest, gömb, négyzet, téglalap, kör, háromszög) Biztonsággal végzik a tő- és sorszámlálást 9. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység (önkiszolgálás, segítése az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növényés állatgondozás stb.) A munkatevékenység a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A munka a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelésének egyik formája. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt a lehető legkorábban próbáljanak önállóan elvégezni, sérült gyermekek esetében, lehetőségeik szerint. Azt felesleges meghatározni, hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek, amelyeket éves korban végeznek el a gyermekek. Hagyjuk, hogy saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. 121

122 Célok, feladatok Célok: Önként, örömmel végzett aktív tevékenység során olyan képességek, készségek alakítása, amelyek befolyásolják a gyermekek közötti kapcsolatot, a gyermekek közösségi kapcsolatát, a másság elfogadását, kötelességteljesítését. Feladatok: A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása, a sérült gyermekek bevonása Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik, kezdetben az óvónő segítségével, később önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenységet Az óvónő mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez; úgy segítsen a gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakításának segítése, támogatása Munkamegosztásra nevelés Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, újakkal való bővítése A munka eredményének megbecsülésére nevelés A gyermekek célirányos figyelmének, kötelezettségvállalásának alakítása Jártasságok alakítása az eszközök, szerszámok használatában 122

123 123 Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás testápolás, öltözködés, étkezés, környezet gondozás. Tartalom: éves korban A, Szükségleteikből fakadó tennivalók B, Alkalomszerű munkák: - lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő tevékenység, óvónői segítséggel; - megbízatások, önkéntesség alapján (ajándékok készítése, díszítő munkák); - ünnepi készülődések; - udvar- és teremrendezések (kisebb tárgyak helyretétele, szállítása, rendrakás, tevékenységhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, öltöző és mosdó rendjének megőrzése); - üzenet átadások (épületen belül); - játékjavítások óvónői segítséggel; - egyéni megbízások (pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben) C, Naposi munka: A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait (az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti). D, Növény és állatgondozás: - a 3-4 éves gyermekek az óvónőt figyelve vegyenek részt a növények és állatok gondozásában, etetésében; 123

124 124 - a kerti munkában figyeljék meg a veteményezést, a növények locsolását; - segítsenek a termések, falevelek elszállításában, érett gyümölcsök összeszedésében, stb.; o 4-5 éves gyermekek működjenek közre az élősarok gondozásában, szobanövények átültetésében, locsolásában, virágos kert megtervezésében és ápolásában; - vegyenek részt az óvoda udvar tisztántartásában (fű gondozása, levél gyűjtése, öntözés); - az óvónő segítségével a gyermekeknek legyen lehetőségük gondozni az akváriumot, madáretetőt; - az óvónő irányításával készítsék el a kisállatok, madarak étkeit éves korban A, Szükségletekből fakadó tennivalók B, Alkalmi munkák, feladatok: - üzenetközvetítés (épületen belül); - rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások; - ajándékkészítés, díszítő munkák (egyéni ötletek alapján is); - segítségadás a kisebbeknek; - terem- és udvarrendezés. C. Napi munka: - a gyerekek önállóan végzik a naposi munkát - ízlésesen, esztétikusan tálalják fel az ételeket - étkezés után a szokásrendszernek megfelelően mindent tegyenek a helyére - felseprik a morzsát, feltörlik az asztal környékét D. Növény-és állatgondozás: - folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás) 124

125 125 - évszakokhoz kapcsolódó munkák (előkészítő és betakarítási munkákban való részvétel) - környezetrendezések - gyűjtőmunkák (gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése) A növény- és állatgondozást fontos úgy alakítani, hogy a gyerekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. A kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák. Értékelés: A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. 9.2 A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A gyerekek szeretnek önállóan dolgozni; Örülnek, ha kötelességüket teljesítik; Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát; Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére; Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában; Örömmel segítenek a kisebbeknek; Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak, a felnőtteknek; Törekednek az önállóságra, önként is vállalnak feladatot, Felismerik saját képességeik határát, elfogadók, Ismerik az eszközök használatával járó veszélyeket is, Felismerik a segítségadás lehetőségeit, Ismerik a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát; Képesek az eszközök megóvására és saját testi épségük megőrzésére; Van igényük a felfedezett kisebb hibák kijavítására; 125

126 126 A sajátos nevelési igényű gyermekek lehetőségeikhez mérten képesek az önálló életre; 10. Tanulás A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimultán környezetben, kirándulásokon, óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: Az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása); Spontán, játékos tapasztalatszerzés, Cselekvéses tanulás; A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; Gyakorlati problémamegoldás; Alapelv: - A folyamatos játékba épül be a szervezett tanulás. - A gyermek bármit csinál, abból tanul. 126

127

128 Célok,feladatok Célok: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás folyamatában fejlődjék megismerési képességük, alakuljon képszerű, szemléletes gondolkodásuk. Feladatok: - Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás); - A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése - Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömeit, - A gyermek egyéni érdeklődésének és sérülésének megfelelő tevékenységek biztosítása, - A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése, - A tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének átélésére hívó magatartással kell megteremteni a tanulás lélektani feltételeit; - A tudás, tanulás iránti vágy felébresztésével, fenntartásával váljon alkalmassá az iskolai élet megkezdésére; 128

129 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Ismerje saját értékeit Alakuljon a feladattudata Legyen önálló a begyakorlott feladatok megoldásában Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat Tudjon következtetni, ítéleteket alkotni Törekedjen többféle megoldás keresésére Szándékos figyelmének tartalma érje el a percet Legyen képes gondolatait érthető szavakba, mondatokba foglalni Különítse el a mese és a valóság képeit Egyre több szabályhoz alkalmazkodjon A sérült gyermek is legyen képes az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és társaival Tartalom: Kötött és kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik valamennyi tevékenységi formában. A, éves korban Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből) Figyelem irányítás a lényeges, közös jegyekre Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek Szókincs-gyarapítás 129

130 130 B, éves korban Megfigyelések végzése közösen és önállóan Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből Megbízások elvégzése (emlékezet fejlesztés) Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel Beszédfejlesztés Többféle megoldási lehetőség keresése Értékelés: Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. 11. A nevelőmunka tervezése Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba a sajátos nevelési igényű gyermekeket, illetve, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző, és a gyermekek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban, ám konkrét formában tervezni inkább egy, vagy kéthetes periódusokban célszerű; hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek 130

131 131 spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. Az éves terv alkalmazkodik az évszakokhoz, ünnepekhez, hagyományokhoz, jeles napokhoz, helyi történésekhez. Az éves tervben olyan témákat kell megjelölni, melyek a gyermekek spontán érdeklődésére, tudásvágyára épülnek. Elsődleges a természetközelség, a környezet nyújtotta természeti, társadalmi háttér. Az éves terv keret jellegű, a javasolt témakörök mellett tartalmazza a képességfejlesztés lehetséges feladatait is. A kerettervbe utólag kerülnek be a konkrét témák, az évszakok nyújtotta lehetőségek. Az éves tervet célszerű havonta áttekinteni és akkor a ciklushoz igazítani az ismeretanyagot. Negyedévenként határozzuk meg azokat a szervezési feladatokat, melyek a nevelőmunka céltudatos elvégzéséhez segítenek hozzá. Ezek a gyermeket körülvevő környezet teendőit tükrözik. A többihez hasonlóan ez is korrigálható, de mindenképpen egy bizonyos irányt jelöl. A gyermekeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítani kell a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, élményeik meghallgatása, közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé tesz olyan nevelési alaphelyzetek kialakítását, amiben a gyermek és óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelése, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedés segítségével tervezzük meg. 131

132 132 A heti terv megírása nem egyenértékű a vázlattal, hiszen a vázlat terjedelmesebb, mert nemcsak a témát, hanem a feladatot, eszközt, a differenciálást is tartalmazza. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített nem kötelező- feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A fejlesztés módszere A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés, a csoport keretein belül. Az óvodapedagógus dönti el, hogy az adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, foglalkozás formáját ne a gyerekek életkora, hanem fejlettségi szintje illetve sajátos nevelési igénye határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszerzéséhez. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben megjelenő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására, kifejtésére bátorítjuk és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük! Ennek kialakításához mindenek előtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre, tapasztalat szerzésre. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonaláról. 132

133 133 A fejlesztés keretei A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott vagy osztott csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: - Önálló és irányított tapasztalatszerzés - Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások A nevelés időkeretei A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét és időbeosztását. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napi és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Napirend A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirend hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Biztosítja a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. 133

134 134 Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükség van a szabad levegőn való tartózkodásra, csupán annak időtartamát csökkentjük. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok változnak, vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermeke szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A napirend általános időkeretei Játék és szabadidős tevékenység 4-5 óra Étkezés-pihenés 2,5-3 óra Öltözködés, tisztálkodás 1-1,5 óra Foglalkozások, kezdeményezések perc A napirendben az egyes tevékenységre fordítható idő rugalmasan változtatható, a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására. 134

135 135 Napirend Idő Gyermeki tevékenységek Óvónő Dajka Alap Kiegészítő feladatai 6 45 Gyermekek folyamatos érkezése JÁTÉK Gondozás Önkiszolgálás Egészségügyi szokások gyakorlása Gyerekek fogadása Együttjátszás Gondozási feladatokban a gyermek segítése egyéni igény szerint Mindennapi testnevelés, tisztálkodás Reggeli Spontán ismeretszerzés Egyéni fejlesztés Mozgásos játék lehetőségének biztosítása Étkezés elősegítése, segítése, gondozási feladatok 9 40 Játékba integrált tanulás, kötetlen ill. kötelező foglalkozások, kezdeményezések Munka jellegű tevékenységek Étkezés lebonyolítása, munkajellegű tevékenységek szervezése, kötelező foglalkozások tervezése,szervezése. Szervezett tevékenységek vezetése. Levegőztetés. Udvari játékok a gyermekekkel Játékban való részvétel. A játékba integrált tanulás és kötelező foglalkozásra való előkészítés segítése. Gondozási feladatok Gondozás Ebéd Naposság Egyéni megbízatások Önkiszolgálás Az étkezés megszervezése Gondozási feladatok Gondozási feladatok differenciált ellátása a gyermekek körül. Étkezéssel kapcsolatos teendők Pihenés Uzsonna és szabadon választott tevékenység Önkiszolgálás Egészségügyi szokások gyakorlása Uzsonna, munka jellegű tevékenységek Egyéni megbízatások. Mozgásos játékok A pihenés nyugodt feltételeinek biztosítása Az étkezés lebonyolítása Gyermekek folyamatos hazabocsátása Gondozási feladatok A játékhoz és a foglalkozásokhoz szükséges eszközök készítése, javítása 135

136 136 Hetirend A hetirend elsősorban az óvodapedagógus munkáját segíti abban, hogy nevelőmunkáját a folyamatosság, rendszeresség, tudatosság elvei szerint végezhesse. Ő az, aki legjobban ismeri a gyermekeket, ezért mindenkorra és mindenkire érvényes hetirendet nem lehet meghatározni. Azonban ki kell emelni azokat a vezérelveket, melyek mindenkire érvényesek: A gyermekeknek naponta szükségük van szervezett mozgásra, tornára Heti egy alkalommal minden csoportban kötelező testnevelés foglalkozást tartani A heti alaphangulatot az adott évszak nyújtotta élményanyag, hagyományok, ünnepek, a gyermekhez közelálló események határozzák meg, amelyek több héten keresztül is ismétlődhetnek Naponta legyen lehetőség éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesére a választhatóság elvei szerint A képesség-fejlesztések és a játékosság elveinek tiszteletben tartásával szükség van a tanulási helyzetek szervezésére is A hét keretén belül legyen egy-egy nap, amikor egy bizonyos tevékenységi forma hangsúlyozott és kezdeményezett a képességfejlesztő céloknak megfelelően A heti tervet közösen készítik el a csoport óvónői, egyeztetve a másik csoporttal (eszköz, udvar, tornaterem használat miatt) Az időkeretek a gyermekek fejlettségéhez igazodjanak, ne lépjék túl a percet, kisebbeknél a percet Hetirend (szeptember-május) Hétfő: mese-vers, mozgás Kedd: mese-vers, rajzolás, mintázás, kézimunka Szerda: mese-vers, külső világ tevékeny megismerése, mozgás Csütörtök: mese-vers, ének-zene, énekes játékok Péntek: mese-vers, külső világ tevékeny megismerése 136

137 137 A hetirend a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Később az iskolára való felkészítés feladatai a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. Feladatunk (a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban): - a heti, kétheti, havi nevelési-tanulási terv elkészítése; - hetirend és sokféle tevékenységet biztosító napirend összeállítása; - a gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése - a nevelőmunka folyamatos értékelése 12. Gyermekvédelem Óvodánk nem tartozik a veszélyeztetett intézmények közé, a gyermekvédelmi tevékenység mégis nagyon fontos szerepet kap munkánk során. A gyermekvédelmi felelős személyét az óvodavezető választja ki, aki munkáját összehangolja a gyermekjóléti szolgálattal és a fenntartó önkormányzattal. Ha munkavégzése során a gyermeket veszélyeztető körülményt talál, és azt nem tudja pedagógiai eszközökkel megszüntetni, haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival. Az alapellátás feladata: a megelőzés, mely elhárítani-enyhíteni igyekszik a gyermeket érintő bármilyen kóros hatást segítségnyújtás a családokban élő gyermekek gondozásához, anyagi támogatás és intézményellátás 137

138 138 A gyermekvédelmi jogokról A gyermeknek joga van a biztonságos, egészséges környezetben való nevelődésre s arra, hogy óvodai életrendjét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák A gyermek emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, védelmet kell biztosítani számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben Joga van képességeinek, adottságainak, nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelő neveltetésben részesülnie. Joga van az állapotának, személyes adottságainak megfelelő, megkülönböztetett ellátáshoz, különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú ellátáshoz Családja anyagi helyzetétől függően különböző kedvezményekben részesülhet ellátása során: pl. kedvezményes akár ingyenes - étkezés, a költségfizetés halasztása vagy részletekben való fizetés Az óvoda minden dolgozója ügyel arra, hogy semmilyen formában ne sértse meg a gyermek személyiségének kibontakozásához való jogát, cselekvési szabadságát és életkorának megfelelően biztosítsa önrendelkezési jogát. Különös gondozást igénylő gyermekek Intézményünkben integráltan neveljük azokat az enyhén sérült vagy részképességrészfunkció zavaros gyermekeket, akik normál óvodai csoportba beilleszthetőek, nevelésük, fejlesztésük nem igényel speciális szaktudást. Minden esetben felvesszük a kapcsolatot a sérült gyermekeket fejlesztő orvossal, pszichológussal vagy más szakemberrel és az ő segítségével dolgozzuk ki az adott gyermek számára megfelelő, személyre szóló, sajátos fejlesztő-, korrekciós-, rehabilitációs pedagógiai eljárásokat. Az óvodai nevelés a különös gondozást igénylő gyermekek esetében is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. 138

139 139 Meghatározások Hátrányos helyzetű gyermek fogalma: az akit, családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. /Közoktatási Tv.121. (1) / Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletet ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetett gyermek fogalma: veszélyeztetett az a gyermek, akinél a hátrányos jelenségek halmozottan jelennek meg. 13. Speciális szolgáltatásaink Óvodánk a törvényben meghatározottakon kívül egyéb - a szülők igényei alapján meghatározott szolgáltatásokat is nyújt a hozzánk járó gyermekek számára. Szolgáltatásaink: Angol nyelvi oktatás a nagycsoportosok számára, heti egy alkalommal, angol nyelvtanár vezetésével; Zeneovi a középső- és nagycsoportos korú gyermekek számára, heti egy alkalommal, zenepedagógus vezetésével; Logopédiai foglalkozás, valamint fejlesztő foglalkozás a beszédhibás, a megkésett beszédű, illetve a részképesség-zavarokkal rendelkező gyermekek számára, heti két alkalommal, logopédus vezetésével. A logopédia foglalkozások kivételével a többi szolgáltatás önköltséges. A törvényi kereteken belül maradva, az óvoda helyiséget biztosít e programok lebonyolításához, melyeket a nevelési időn túl lehet igénybe venni. 139

140 Ünnepeink, hagyományaink Óvodánkban szeptembertől május 31-ig a következő ünnepekkel egészítjük ki programunkat (az ünnepek pontos dátumát, a feladatokat és felelősöket a mindenkori éves pedagógiai munkaterv tartalmazza): Október 4 Az állatok világnapja Előzetes egyeztetés alapján, a szülőkkel karöltve kisállatokat (akváriumi halak, nyúl, kutya, hörcsög, papagáj, stb.) hoznak a gyermekek az óvodába. A délelőtt folyamán közvetlenül láthatják a gyermekek az állatokat, megsimogathatják őket, tulajdonosaik mesélnek szokásaikról, gondozásukról, külső jegyeikről, táplálkozásukról stb. Október 6. Aradi Vértanúk napja Emléksarkot rendezünk be az óvoda aulájában. Kihelyezzük a 13 vértanú képét, gyertyát gyújtunk - mely az egész nap folyamán ég és néhány mondatban ismertetjük a gyermekekkel az akkor történt eseményeket. Október 23. Nemzeti Ünnep Gyermekeink ünnepi ruhába öltözve érkeznek az óvodába ezen a napon. A középső- és nagycsoportosok a korábban készített zászlóikkal és virágokkal elsétálnak a Községháza előtti kopjafához, ahol az 1956-os forradalom hőseire emlékezünk. E nemzeti ünnepünk (hasonlóan az október 6.-hoz és a március 15-hez) életkori sajátosságaikból adódóan még elvont a éves gyermekek számára, ezért igyekszünk külsőségekkel érzékeltetni velük az ünnep hangulatát (ünnepi ruha, gyertyagyújtás, séta a kopjafához, stb.). November 11. Márton-napi vásár Márton napjára apró ajándéktárgyakat készítenek az óvoda dolgozói és a szülők (mécses tartók, harangok, termésbábok, angyalkák, stb.), melyek az aulában berendezett vásártérben jelképes összegért megvásárolhatóak. Az ebből befolyt összeget játékokra, mesekönyvekre, dekorációra fordítjuk. 140

141 141 December 6. Mikulás Az óvodánk egyik legkedvesebb ünnepe. A Mikulás várása napokkal korábban már ünnepivé varázsolja az óvodai légkört. Gyermekeink dalokkal, versekkel fogadják a Mikulást, aki mikulás-csomaggal kedveskedik a gyermekeknek. December Karácsony Minden év karácsonyán az óvoda aulájában karácsonyfát állítunk fel a gyermekek örömére. Az ünnepségre délután kerül sor, szülők, barátok részvételével. Gyermekeink műsorral (versekkel, dalokkal, betlehemes játékkal) készülnek erre az ünnepre. Ezen a napon ünnepi teríték kerül az asztalokra és ünnepi ételt fogyasztunk mindannyian. Az ünnepi hangulatot, a meghitt, családias légkört az ünnepet megelőző munkadélutánon a szülőkkel együtt teremtjük meg. Közösen feldíszítjük az óvodát, a csoportszobákat, ablakdíszeket készítünk, mézeskalácsot sütünk. Február Farsang Télűző ünnepünket mindig február hónap végén rendezzük meg. Az ünnepségre délután kerül sor az óvoda aulájában, melyet korábban az óvoda dolgozói farsangi hangulatúvá varázsolnak, feldíszítenek. Minden gyermek jelmezbe öltözik, melyet szüleik illetve a pedagógusok készítenek a számukra. A nagycsoportosok a jelmezükhöz illő versekkel mutatkoznak be a vendégek (szülők, barátok, rokonok) előtt, a kisebbek jelmezes felvonulással, jelmezük bemutatásával teszik hangulatosabbá ezt a délutánt. A bemutatkozás után zenés-táncos mulatság következik. Szülő-gyermekpedagógus egyaránt részt vesz a mulatságban. Március 15. Nemzeti Ünnep Hasonlóan az októberi ünnephez, ünnepi ruhába öltözve érkeznek reggel a gyermekek az óvodába. A pedagógusok feladata gondoskodni arról, hogy minden gyermeknek legyen kokárdája. 141

142 142 A korábban készített zászlókkal, nemzeti színű szalagokkal és virágokkal a nagyobb gyermekek sétát tesznek a kopjafához, s ott emlékeznek az 1848-as hősökre. A kisebbek az óvoda előtti teret díszítik fel, s teszik ünnepi hangulatúvá. Az óvónők feladata, hogy a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő ismereteket szerezzenek az ünnep sajátosságairól. Április Húsvét E tavasz ünnepünket minden csoport a maga hagyományainak, szokásainak megfelelően alakítja. A pedagógusok apró ajándékokat készítenek gyermekeiknek. A fiúk locsoló versekkel kedveskednek lánytársaiknak és óvónőiknek. A tavaszvárás, a természet ébredésének kellemes érzése kell, hogy áthassa ezt az ünnepet. Május Anyák napja Minden csoport külön-külön készül e gyönyörű napra. Az óvodapedagógusok feladata megszervezni és lebonyolítani az ünnepi műsort, ahol a gyermekek versekkel, dalokkal és apró általuk készített ajándékkal kedveskednek édesanyjuknak és nagymamáiknak. Május gyermeknap A gyermeknapot a testvérekkel, családokkal közösen ünnepeljük. A nevelőtestület feladata, hogy kidolgozza adott évben milyen formában kívánja a gyermeknapot megszervezni, lebonyolítani. Lehet közös kirándulást tervezni, ügyességi játékokkal, zenés műsorral tarkított programot kidolgozni. Fontos, hogy a gyermekek örömüket leljék, jól érezzék magukat, önfeledten, igazi gyermekként éljék meg ezt a napot. Május Rajzkiállítás Hagyományosan minden év májusában rajzkiállítást rendezünk az év folyamán készült gyermeki munkákból. A kiállítás a Látod, amit érzek? címet viseli. 142

143 143 Ez az alkalom lehetőséget ad arra, hogy gyermek és pedagógus bemutathassa közös munkáikat és jó lehetőség arra, hogy szülők és nem szülők betekintést nyerjenek a kiállított munkákon keresztül az óvoda mindennapjaiba, az ott folyó munkába. Május Évzáró Május hónap legvégén egy szombat délelőtt ünnepséggel zárjuk az évet. A nyári szünet előtt valamennyi óvodás elbúcsúzik az iskolába készülő nagycsoportosoktól, a szülőknek és más érdeklődőknek pedig zenés tornabemutatóval igyekszünk értékessé tenni e napot. Megemlékezések - Víz világnapja Március Föld napja Április Madarak, fák napja Május Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvodát óvó-, védő-, személyiségfejlesztő funkciója összekapcsolja a családdal és más intézmények munkájával. Ezek az intézmények (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) az óvodai élet alatt és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitottak és kezdeményezők vagyunk. 143

144 Az óvoda és a család A gyermeket érő legkorábbi határrendszer a család. A család legfontosabb funkciója a gyermeknevelés, melyre az óvodai nevelés épül. A kettő összhangja, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. Az óvoda nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását, de kiegészítheti, segítheti azt. Alapelvek: A szülőkkel való folyamatos együttműködésre törekszünk. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósul meg, melynek alapja a kölcsönös bizalom, egymás munkájának tisztelete és a segítségnyújtás. A jó együttműködés érdekében folyamatosan tájékoztatjuk egymást a gyermekkel kapcsolatos információkról, a gyermek fejlődéséről, fejlettségéről. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az együttműködés tartalma: Az óvoda feladataihoz tartozik a család támogatása, a család nevelési funkciójának erősítése, kiegészítése. A családból az óvodába történő átmenetet segíti a gyermek fokozatos bekerülése a csoportba, a szülővel együtt történő beszoktatás. A családból érkező gyermek beszoktatási ideje eltérő lehet; attól is függ, milyen közösségből jött, mennyi időt töltött a családon kívül közösségben. Óvodába kerülés előtt, családlátogatás során képet kapunk a gyermek családban elfoglalt helyéről, környezetéről, szokásairól, a szülők nevelési elveiről. 144

145 145 Naponként párbeszédre kerülhet sor a gyermek érkezésekor és távozásakor. Ilyenkor a fontos, napi információk átadása történik meg. Ezek a beszélgetések csak rövid ideig tartanak, hiszen a csoporttól elvonják az óvónőt. A szülők részéről lehetőség van a csoport életének megismerésére. Ez előre megbeszélt időpontban lehetséges, amikor egy-egy szülő megfigyelheti a csoport, ezen belül gyermeke életét. Komolyabb, négyszemközti, bizalmas jellegű beszélgetést igénylő problémák megbeszélésére a fogadóóra alkalmas. A közös megoldáskeresés lehetőségét minden olyan esetben biztosítjuk, amikor a szülő ezt igényli, vagy olyan probléma merül fel az óvodában, amit a szülővel együtt tudunk megoldani. A csoportos találkozások, szülői értekezletek jó alkalmat adnak arra, hogy a szülők megismerkedhessenek óvodánk rendjével, elvárásaival, feladataival. A szülők elmondhatják gondjaikat, észrevételeiket, javaslataikat. Fontos az értekezlet légköre, ami közvetlenséget, egymásra figyelést áraszt. Ezt biztosítja a szülők érdeklődésére is számot tartó téma megválasztása. A szülői értekezleten egy-egy nevelési, egészségügyi vagy egyéb kérdés megbeszélésére is sor kerül Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van a szülői munkaközösségnek, mely koordinálja és kezdeményezi a folyamatos együttműködést. Egyes programok szervezésében a szülő nemcsak mint néző, kísérő, hanem mint az óvónő segítőtársa vehet részt (pl. nagyobb séta, kirándulás) Az együttműködést gazdagító tevékenységek: Karácsony előtt, az adventi időszakban munkadélután szervezése a szülőkkel közösen, ahol karácsonyi asztaldíszeket, karácsonyfadíszeket készítünk, feldíszítjük a csoportokat, mézeskalácsot sütünk. Kirándulások, melyekbe a szülőket is bevonjuk. 145

146 146 Jeles napok megünneplése a szülőkkel együtt: - Karácsony - Farsang - Anyák napja - Évzáró Szülők bálja, melyet minden évben megrendezünk Az óvoda és bölcsőde, nevelőotthon Az óvoda kapcsolatot alakít ki a bölcsődével és egyéb szociális intézményekkel. A gyermeket óvodába lépés előtt ezek az intézmények nevelik, ezért az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében fontos, hogy az óvoda olyan tartalmi kapcsolat alakítson ki, amely során megismerhetik, segíthetik egymás nevelő munkáját. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, továbbképzések, szülői értekezletek Az óvoda és az iskola Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Tervszerű, folyamatos kapcsolattartásra törekszünk. A kölcsönös érdeklődés, tisztelet és a gyerekek megismerése alapján hangoljuk össze nevelési törekvéseinket. Lehetőséget adunk a tanítóknak az óvoda napi- és hetirendjének, az egészséges életmód, a közösségi élet szokásainak, a hagyományoknak, nevelési eszközöknek, módszereknek megismerésére. Tájékoztatást adunk személyes beszélgetések alkalmával a gyermekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód alkalmazásának tapasztalatairól és az esetleges alkalmazkodási nehézségekről. Az óvodába ellátogató pedagógusok természetes élethelyzetükben figyelhetik meg a gyermekeket. 146

147 147 A gyermekekkel együtt az iskolába is ellátogatunk, ahol megismerkedhetnek leendő tanítóikkal, az iskolai taneszközökkel, a tanórával, betekinthetnek az iskolai életbe. Tapasztalatunk, hogy a vonzó, pozitív élmények az iskolába lépés örömteli várását eredményezik. Gyermekeink iskolai beilleszkedését figyelemmel kísérjük, a hasznosítható tapasztalatokat beépítjük munkánkba. Egymás értekezleteit, rendezvényeit szívesen látogatjuk Az óvoda és fenntartója, az önkormányzat Az együttműködés folyamatos és rendszeres. Értekezleteink, ünnepségeink felől érdeklődnek, ott részt vesznek, arról tájékozottak. A nyugodt, zavartalan működés feltételeit lehetőség szerint biztosítják (fenntartási költségek, személyi ellátottság) Az óvoda és az egészségügyi szakemberek (orvosvédőnő) A testi fejlődésben való lemaradás felfedezése, betegségek felismerése és a testi hibák okainak keresése az egészségügy feladata. E feladatok ellátóival kapcsolatunk folyamatos és személyes. Óvodánk orvosa a rendellenességek kiszűrésére az óvodában évenként vizsgálatot szervez, ahol a talált betegségek, korrigálásra szoruló deformitások kezelése érdekében ez szakorvoshoz irányítással folytatódik. A kapcsolat folyamatosságát a védőnői látogatások is biztosítják. 147

148 Szakmai szolgáltató szervek 1. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: speciális problémák 2. Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság: különleges esetek 3. Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet: pályázatok, tanfolyamok, továbbképzések 4. Gyermekjóléti Szolgálat 15.7 Kapcsolat más óvodákkal Folyamatos szakmai kapcsolat kiépítését kezdeményezzük a környék, illetve a hasonló adottságokkal és elképzelésekkel rendelkező óvodákkal, óvodapedagógusokkal. 16. Minőségbiztosítás A folyamatosan magas színvonalú nevelőmunka biztosítása érdekében intézményünk minőségpolitikát alkotott és minőségfejlesztési rendszert működtet. Óvodánkban a COMENIUS Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi Modell kiépítése alapján dolgozunk. 148

149 Eszköz- és felszerelési jegyzék 1. Az óvoda helyiségei: - csoportszobák száma: 3 - tornaszoba: 1 - logopédiai foglalkoztató: 1 - játszóudvar: 1 - óvodavezetői iroda (egyben nevelői szoba): 1 - gyermeköltöző: 2 - gyermekmosdó: 2 2. Kiszolgáló helyiségek: - felnőtt öltöző: 2 - melegítő konyha: 1 - tálaló-mosogató: 1 - felnőtt mosdó: 4 - raktár: 5 3. Bútorzat: - óvodai fektető: 50 - fektető tároló: 2 - gyermekszék: 80 - gyermekasztal: 12 - fényvédő függöny: 4 - szőnyeg: 8 - játéktartó szekrény: 15 - élősarok-állvány: 2 - óvodapedagógusi asztal + szék: textiltároló szekrény: 3 - tornapad: 5 - tornaszőnyeg: 2 149

150 150 - bordásfal: 6 - többfunkciós mászó-készlet: 1 - ovikondi: 1 4. Logopédiai foglalkoztató: - tükör: 1 - asztal: 2 - szék: szőnyeg: 1 - szekrény: 3 5. Játszóudvar: - kerti asztal: - - kerti pad: - - babaház: 3 - udvari homokozó: 3 - mászóka: 2 - csúszda: 3 - mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő mozgásigényt kielégítő eszközök: 5 6. Óvodavezetői iroda: - íróasztal és szék: tárgyalóasztal és szék: telefon /telefax: 1 - számítógép és nyomtató: fénymásoló: 1 - könyvszekrény: 1 - iratszekrény: 1 - szőnyeg: 1 150

151 Gazdasági iroda: - íróasztal + szék: iratszekrény: 1 - írógép: 1 - telefon: 1 - számítógép: 1 8. Gyermeköltöző: - öltözőszekrény ruhatároló fogassal: 9 - öltöző pad: 9 - törölköző tartó: 5 - falitükör: 6 - rekeszes fali polc 4 9. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök: - Mozgásos játékokhoz, szerepjátékokhoz, építő, konstruáló játékokhoz, szabályjátékokhoz, dramatizáláshoz és bábozáshoz szükséges anyagok, eszközök; - A mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök; - Ének, zene, énekes játékok eszközei, hangszerek; - Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei, mesekönyvek, mesefilmek, diafilmek; - Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök; - Ábrázoló tevékenységet (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) fejlesztő anyagok, eszközök; - A természeti-, emberi-, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok. 151

152 A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök - video; - televízió; - magnetofon; - diavetítő; - vetítővászon; - hangszerek; - egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések 11. Egészség- és munkavédelmi eszközök - mentőláda; - zárható gyógyszerszekrény; - tűzoltó készülék; - munkaruha, védőruha A rendelkezésünkre álló eszközök mennyisége a csoportlétszámoknak megfelelő, elősegít bennünket abban, hogy a napi pedagógiai tevékenységeinknek maximálisan eleget tudjunk tenni. 18. Az óvoda szakmai dokumentumai - Helyi Nevelési Program - Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja - Éves pedagógiai munkaterv - Csoportnaplók - Felvételi és mulasztási naplók - Házirend - Nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvei - Szervezeti Működési Szabályzat - Közalkalmazotti Szabályzat - Intézményi Minőségirányítási Program 152

153 Legitimizációs záradék A Helyi Nevelési Programot a nevelőtestület... megtartott ülésén elfogadta. Balatonfenyves, Óvodavezető A Helyi Nevelési programot a Szülők Közössége megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Balatonfenyves, A SZK elnöke A balatonfenyvesi Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda Helyi Nevelési Programját Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő testülete megtartott ülésén jóváhagyta. Balatonfenyves, Polgármester

154 Felhasznált irodalom 1. Pereszlényi Éva: A Helyi Óvodai Nevelési Program szakmai feltételrendszere Alcius Bt. Bp Füle Sándor Dr.: A pedagógia program készítése OKI Bp Módszertani segédanyagok. Pedagógia programkészítés az óvodában Debrecen Lewin: A nevelés rendszere Tankönyvkiadó, Bp Keményné Dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába Tankönyvkiadó Bp Mérei Ferenc-V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó Bp Óvodai Nevelés Programja Országos Pedagógiai Intézet Közoktatási Törvény M.K.LXXIX. Tv Óvoda az ezredfordulón Művelődési és Közoktatási Minisztérium Bp Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó Bp Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvoda Program (Kudarc nélkül az iskolában) Volán Humán Oktatási szolgáltató Rt Kunos Andrásné: Gimnasztika az óvodában Tankönyvkiadó Bp Fábián Katalin: A tevékenységközpontú óvoda nevelési programja Fabula Bt. Miskolc Pereszlényi Éva - Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Játék-mozgás-kommunikáció (óvodai nevelési program) OKI Egységes szerkezetbe foglalva:

155 155 Előterjesztés Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő-testületének júniusi testületi ülésére Tárgy: előterjesztés a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2011/2012-es tanévre vonatkozó tantárgyfelosztás jóváhagyásáról. A Fekete István Általános Iskola a 2011/2012-es tanévben 8 osztállyal indul. 1, A tanóra számokat az évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 52. (3) bekezdése alapján állapítottuk meg. Az évfolyam száma Kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete A nem kötelező tanórai foglalkozások %-os aránya a heti időkeretre vetítve, Kt.52. A nem kötelező tanórai foglakozások óraszámban kifejezve 1. o o o o o o o. 27, o. 27, Össz óraszám Napközi 23 Tanulószoba, 23 ügyelet Szakkör 21 Fejlesztés 15 Korrepetálás 8 Könyvtár 15 Bontásból adódó óraszám Saját pedagógussal és óraadóval ellátandó óraszám Angol 4 Logopédia 8 Gyógytestnevelés 1 Ellátandó összes óraszám óra

156 Az ellátandó óraszámhoz szükséges pedagógus óraszám összetétele a 2011/2012-es tanévben: 12 fő pedagógus kötelező óraszáma heti 22 óra, 3 fő óraadó heti óraszáma 264 óra 10 óra 1 fő igazgatóhelyettes kötelező óraszáma heti 12 óra 1 fő igazgató kötelező óraszáma heti 8 óra A Pedagógiai Program által biztosított feladatok ellátására az óraadók heti óraszáma A kimutatás szerint összesen ellátott óraszám: 13 óra 307óra Kérem a Képviselő-testületet a 2011/2012-es tanév tantárgyfelosztását szíveskedjék jóváhagyni. Balatonfenyves, Tisztelettel: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató 156

157 Összefoglaló a 2010/2011-es tanévben végzett minőségfejlesztési program felmérésének eredményeiről Balatonfenyves, Készítette: Hilszenráth Györgyné, Tüskéné Kövesdi Éva, Vecsera Jánosné

158 Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves Tartalomjegyzék BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL... 1 Május 25-i testületi ülés... 3 Június 6-i testületi ülés ) Az intézmény környezete, partnerek... 7 Az anyagi feltételek...8 Szervezeti vezetési jellemzők A szakmai munka hatékonysága, eredményessége A működés személyi feltételei Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltségi szintje Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása A nevelő-oktató munka értékelése A gyermekvédelmi munka az intézményben A könyvtári munka értékelése Dolgozói - és gyermekbaleseti statisztika Külső kapcsolatok Az intézmény pályázatokon való részvétele Egyéni arculat, sajátosságok Összegzés A nevelő-testület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, Összefoglaló a partnerazonosítás folyamatáról Közvetett Összefoglaló a partneri igények, elégedettség, elégedetlenség felméréséről Összefoglaló a partneri igényfelmérés eredményeiről Összefoglaló a partneri elégedettség eredményeiről Összefoglaló a partneri elégedetlenség eredményeiről Összefoglaló a bevezetett intézkedési tervek megvalósulásáról Beszámoló a 2010-es kompetenciamérés eredményeiről I. rész Helyzetfeltárás II. rész III. rész törlendő naptól nem része a szakmai programnak Forrás I. saját forrás Összesen

159 Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves Összefoglaló a partnerazonosítás folyamatáról A támogató szervezet, az igazgató és a DÖK segítő tanára szeptember 30-án felülvizsgálta az elkészített partnerlistát. A megbeszélés után a nevelőtestület legitimálta. Partnerlista Közvetlen Partnerek Kapcsolattartás Közvetett szülő pedagógus tanuló fenntartó: Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala következő iskolafokozat a szülői szervezet mindenkori elnöke igazgató a DÖK segítő tanára polgármester igazgató, pályaválasztási felelős Szabó Ferenc Zeneiskola Családsegítő Szolgálat óvoda katolikus egyház református egyház Megyei Pedagógiai Intézet igazgató családgondozó óvodavezető pap lelkész igazgató Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyermekekért Alapítvány a bizottság vezetője a kuratórium vezetője 159

160 Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves Összefoglaló a partneri igények, elégedettség, elégedetlenség felméréséről A partneri igény- és elégedettség-felmérés menete, módja a) A partneri igény- és elégedettség-felmérés célja a partnerek igényeinek, elvárásainak megismerése, valamint elégedettségének növelése. Szükség esetén a nevelő-oktató munka céljainak, prioritásainak felülvizsgálata, esetleg módosítása. b) Mintavételi szempontok Pedagógus: A minta nagysága: Az érintettek száma: valamennyi pedagógus 13 fő Tanulók: Szülők: A minta nagysága: Az érintettek száma: A minta nagysága: Az érintettek száma: 3-8. osztályos tanulók 99 fő osztályos tanulók szülei 111 fő c) A felmérés tartalmi szempontjai A következő területeket vettük figyelembe a kérdéscsoportok kialakításakor: A tanítás, nevelés minősége Nevelési, oktatási eredmények Környezet, tárgyi feltételek Kapcsolattartás Ezt követően a kérdéscsoportokon belül eldöntöttük, hogy konkrétan mit kérdezünk, tehát a kérdéscsoportokat tovább bontottuk. A minőségi kör konzultációs jelleggel, konszenzusos módon súlyozta és alakította ki a végleges kérdéssort, oly módon, hogy a gyermekek és a külső partnerek igényei is a legoptimálisabb mértékben megjelenjenek. A tanítás, nevelés minősége: - A délutáni programok széles kínálata - A tanulók értékelése - A gyermekek közérzete az intézményben - Hagyományok ápolása - Pedagógiai érzékenység - A gyerekekkel történő személyes törődés - Napközi, tanulószoba Nevelési-oktatási eredmények: - Továbbtanulási lehetőség - Tanuláshoz való viszony - Neveltségi szint, viselkedéskultúra - Nyelvtanulás lehetősége - Tehetséggondozás 160

161 Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves - Tanulás tanulása - Sportolási lehetőség - Felzárkóztatás - Önellátás képességének kialakítása - Család tiszteletére nevelés Környezet: - Felszereltség - Tisztaság, rend - Étkeztetés Kapcsolatok: - Szülőkkel való kapcsolattartás 161

162 Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves Szempont- és kérdésrendszer a teljes partneri körre vonatkozóan Partnerek, kérdéscsoportok Pedagógus Gyermek Szülők A tanítás, nevelés minősége A délutáni programok széles kínálata x x x A tanulók értékelése x x x A gyermekek közérzete az intézményben x x Hagyományok ápolása x x x A gyerekekkel történő személyes törődés x x x Napközi, tanulószoba x x x Nevelési-oktatási eredmények Továbbtanulás x x x Tanuláshoz való viszony x x x Neveltségi szint, viselkedéskultúra x x x Nyelvtanulás lehetősége x x x Tehetséggondozás x x x Sportolási lehetőség x x x Felzárkóztatás x x x Önellátás képessége x x x Család tiszteletére nevelés x x x Környezet Felszereltség x x x Tisztaság x x x Étkeztetés x x x Kapcsolatok Szülőkkel való kapcsolattartás x x d) Mérési módszerek Minden partner esetében SWOT-analízist és kérdőívet használtunk. A SWOTanalízisből csak az erősségre és a gyengeségre kérdeztünk rá. Az erősséget azonosítottuk az elégedettséggel, a gyengeséget pedig az elégedetlenséggel. A kérdőíven nyitott és zárt kérdés is található. A zárt kérdésnél a válaszadás értékskálán történik 1-től 4-ig. A nyitott kérdésekkel javaslatokra, igényekre, elégedettségre, elégedetlenségre kérdeztünk rá. Fontosnak tartottuk, hogy a szülői és a tanulói kérdőíveken szerepeljen olyan kérdés, amely a tanuló általános közérzetére kérdez rá, vagyis, hogy szeret-e ebbe az iskolába járni. A kérdőívek összeállításánál a nyitott önértékelésnél kidolgozott kérdéssorozatot alakítottuk át a partnerek számára. Ez teszi lehetővé az összehasonlítást. A kérdőívek kitöltésénél minden esetben biztosítottuk a névtelenséget. 162

163 Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves A feldolgozás eredményességéhez a kérdőívek visszaérkezésének legalább 25 %-át vártuk. e) A felmérés körülményei, ideje: Közvetlen partnereink igényeit és elégedettségét egyszerre mértük fel, egy kérdőíven, illetve a SWOT-tal. Ennek menete és időpontja: PARTNER IDŐPONT MÓD FELELŐS A BESZEDÉS MÓDJA Pedagógus január 28. önállóan team Comenius doboz (kérdőív, SWOT) Gyerek január osztályfőnöki osztályfőnök Comenius doboz (kérdőív, SWOT) utolsó hete órán Szülő február szülői team Comenius doboz (kérdőív, SWOT) első hete értekezleten 163

164 Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves f) A kérdőívek visszaérkezési aránya Partner A kiadott kérdőívek száma A visszaérkezett kérdőívek száma A visszaérkezett kérdőívek aránya Pedagógus 13 db 10 db 77 % tanuló 99 db 97 db 98 % szülő 111 db 85 db 77 % fenntartó 7 db 3 db 43 % köv. isk. 2 db 1 db 50 % munkatárs 11 db 8 db 73 % Minden partner esetében előfordult, hogy nem válaszolt minden kérdésre. Ebben az évben is a szülői felmérést a szülői értekezleten végeztük el, ennek ellenére a nyílt kérdésre 32 % nem válaszolt. 164

165 Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves Összefoglaló a partneri igényfelmérés eredményeiről A nyitott kérdésre megküldött válaszokat témakörönként csoportosítottuk, majd a válaszok gyakorisága alapján rangsoroltuk. A következő összefoglaló rögzíti az igényfelmérés eredményét. Pedagógus - a tanuláshoz és a tanításhoz szükséges feltételek biztosítása - együttműködés - nyugodt körülmények Tanuló - fegyelmezettebbek legyenek a gyerekek - több sportolási lehetőség - játéknap Olyan igények is felmerültek, melyeket nem teljesíthetőknek véltünk: jakuzzi, biciklizés a pályán, rágózás az órán, csocsóasztal Szülő - továbbtanulásra való felkészítés, biztos tudásalap - egészséges életmódra nevelés - a tanulókra való odafigyelés, személyes törődés Fenntartó - továbbtanulási esélyek növelése - hagyományok ápolása - pályázaton való részvétel Következő iskolafokozat - megfelelő előképzettségű tanulók képzése - tisztelettudó magatartás 165

166 Összefoglaló a partneri elégedettség eredményeiről Partnereink elégedettségét és elégedetlenségét a SWOT-analízis eredményeinek és a kérdőívek zárt kérdéseinek összegzése adta. A SWOT-analízis eredményeit témakörönként csoportosítottuk, majd a válaszok gyakorisága alapján rangsoroltuk. A következő táblázat mutatja a partneri elégedettség és elégedetlenség eredményeit. Pedagógus Tanuló Szülő 1. Jó, együttműködő kollektíva 2. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 3. Közös programok, hagyományok ápolása 4. Környezet 1. Sportolási lehetőség 2. A tanárok oktatói, nevelői munkája 3. Közös programok, hagyományok ápolása 4. Étkezés 5. Környezet 1. Családias, gyerek centrikus nevelés 2. Közös programok, hagyományok ápolása 3. Differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás 4. Környezet 5. Sportolási lehetőség Munkatárs Fenntartó Köv. isk. 1. A munka ellenőrzése 2. Pozitív közérzet 3. Rendszeres értékelés 4. Megfelelő munkaeszközök 1. Hagyományok ápolása 2. A dolgozók részvétele a község rendezvényein 3. Differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás 1. A tanulók átlagnál magasabb előképzettsége 2. A tanulók tisztelettudó magatartása 3. Kapcsolattartás az iskolák között 166

167 Összefoglaló a partneri elégedetlenség eredményeiről Pedagógus Tanuló Szülő 1. Tanuláshoz való viszony 2. Órai fegyelem 1. Egyes tanulók viselkedése 2. Tanuláshoz való viszony 1. Viselkedéskultúra 2. Tanuláshoz való viszony 3. Szakkörök, sportágak választéka Munkatárs Fenntartó Köv. isk. 1.Viselkedéskultúra 1. Viselkedéskultúra 2. Óraadó tanárok szám 3. Sportolási lehetőség 1. A tanulók önálló tanulása Fontosnak tartottuk, hogy a szülői és a tanulói kérdőíveken szerepeljen olyan kérdés, amely a tanuló általános közérzetére kérdez rá, vagyis, hogy szeret-e ebbe az iskolába járni. tanuló szerint szülő szerint igen nem igen nem A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy tanulóink többsége szeret iskolába járni. 167

168 A partneri igény- és elégedettség-felmérés eredményeinek nyilvánossá tétele A szakasz lezárásakor élőszóban történik a tájékoztatás. A tantestület megismeri az összefoglalót a partneri elégedettség- és elégedetlenség-felmérés eredményeiről, majd legitimálja. A további partnerek tájékoztatása: partner felelős módja iskola dolgozói team értekezlet szülő osztályfőnök szülői értekezlet tanuló osztályfőnök osztályfőnöki óra fenntartó igazgató testületi ülés Az elvárás- és problémalista elemzését tantestületi döntés alapján szeptemberben végezzük el. 168

169 Összefoglaló a bevezetett intézkedési tervek megvalósulásáról Intézkedési terv Feladat Határidő Ellenőrzés, értékelés módja Ismerjük meg az első osztályos tanulók képességeit (bemenet vizsgálat) (rövid) Az elsős tanító a DIFER mérési anyag alapján elvégezte a képességek felmérését január beszámoló A hatékonyabb napközi és tanulószobai nevelőmunka kialakítása (rövid) A tanulási problémákkal küszködő és a hátrányos helyzetű tanulók bekerültek a napközibe. A házi feladatok mennyiségi ellenőrzése megtörtént június 15. névsor leadása füzetek, naplók ellenőrzése Havi rendszerességgel megtörtént a foglalkozás megtartása naplók ellenőrzése Barátságosabb tantermek kialakítása (rövid) A szempontsor felülvizsgálata és finomítása Az osztályok folyamatosan szépítették termüket, megemlékeztek az összes jeles napról szeptember közepe május vége beszámoló Alapvető magatartási és erkölcsi ítélőképesség fejlesztése Neveltségi szintmérés Iskolai Illemkódex normáinak gyakoroltatása május vége beszámoló A tásas-közösségi viselkedés normáinak elsajátítása A pedagógusok megismerik a szakirodalmat A közösségekkel kapcsolatos problémák összegyűjtése; szociometria Pszichológus segítségével kérdőívek összeállítása; felmérés; elemzés Rendszeres közösségfejlesztő május vége beszámoló 169

170 játékok az osztályfőnöki órákon 170

171 Az intézkedési tervek eredményeinek értékelése A hatékonyabb napközi és tanulószobai nevelőmunka és barátságosabb tantermek kialakítására készített intézkedési tervek már évek óta trendként épültek be a minőségfejlesztési munkánkba. Ebben a tanévben az alsós napközis foglalkozásokat egy pedagógus kolléga tartotta, aki az előírtnál gyakrabban fejlesztette a gyerekek kézügyességét, esztétikai érzékét. Az első osztályos tanulók képességeit minden évben az OKÉV által készített DIFER mérési anyaggal vizsgáljuk. Fontosnak tartjuk, hogy majd a 8. osztályban a kimeneti eredményekkel összehasonlíthatók legyenek. Hosszú távú tervként jelöltük meg a tanulók kulturált magatartásának fejlesztését. Az idén a tanulók alapvető magatartási és erkölcsi ítélőképességeit fejlesztettük a tavaly elkészült Illemkódex. alapján Változatlanul kiemelt feladatnak tartjuk a normáink gyakoroltatását. A pszichológus segítségével elkészített elemzés alapján mélyrehatóbb képet kaptunk az osztályok és iskolánk közösségéről. Közösségfejlesztő játékok segítségével tanulóink szociális képességét pozitívabb irányba tereltük. Mivel ez hosszú folyamat, a következő tanévben is folytatjuk a szakember segítségével. 171

172 Beszámoló a 2010-es kompetenciamérés eredményeiről Tanulóink az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai által összeállított teszteket töltöttek ki. A tesztek olyan matematikai eszköztudást és szövegértést mérő feladatokból álltak, amelyek a tanulóknak azt a képességét mérik, hogy a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán mennyire tudják alkalmazni. A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, sikerrel alkalmazkodjon, vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben. A matematikai eszköztudás magában foglalja az egyénnek azt a képességét, amely által érti a matematika szerepét a valós világban; a matematikai eszköztár készségszintű használatát; az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának képességét; a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban. 172

173 Iskolánk átlagos eredménye Az intézmény diákjainak átlagos képességét viszonyíthatjuk az ország összes iskolájához, illetve saját településtípusunkhoz. Szövegértés 6. osztály A mi iskolánk Különbség Országos átlag 1483 pont 1415 pont -68 pont Községi iskolák 1422 pont 1415 pont -7 pont A jelentés megmutatja, hogy iskolánknál hány szignifikánsan rosszabb, jobb, illetve szignifikánsan nem különböző eredményt elért iskola szerepelt a mérésben országosan és a településtípusban. Országosan 2148 telephelyen vettek részt a hatodik osztályos tanulók a mérésben. Közülük 878-ban értek el jobb eredményt, 213-ban teljesítettek gyengébben, 1057-ben hasonlóan. Az 1012 községi iskolából 212-ben hoztak jobb, 157-ben pedig gyengébb eredményt, 643 telephely teljesítménye hasonló. 8. osztály A mi iskolánk Különbség Országos átlag 1583 pont 1616 pont +33 pont Községi iskolák 1524 pont 1616 pont +92 pont A mérésben részt vevő 2247 iskola közül 319-ben teljesítettek jobban a tanulók, 1022-ben pedig rosszabbul, 906-ban hasonlóan. Az 1007 községi iskolából 22 ért el jobb, 599 gyengébb, 386 hasonló eredményt 173

174 Matematika 6. osztály A mi iskolánk Különbség Országos átlag 1498 pont 1429 pont -69 pont Községi iskolák 1446 pont 1429 pont -17 pont A 2148 általános iskola közül 1116-ban haladták meg a tanulók diákjaink átlageredményét, 311-ben teljesítettek alatta, 721-ben hasonlóan. Az 1012 községi általános iskolai telephelyeken 345-ben teljesítettek jobban, 227-ben gyengébben, 440-ben hasonlóan. 8. osztály A mi iskolánk Különbség Országos átlag 1622 pont 1593 pont -29 pont Községi iskolák 1572 pont 1593 pont +21 pont A 2247 iskola közül szignifikánsan jobban teljesítettek 768-ban a tanulók, 542-ben gyengébben, 937-ben hasonlóan. Az 1007 községi iskolából 200 ért el jobb, 340 gyengébb, 467 hasonló eredményt. A diákok képességeloszlásának fő jellemzői Szövegértés Az új skála 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. 6. osztály A skálán 1191 a leggyengébb standardizált képességpont, amely 57 ponttal meghaladja az országost (1134), 102 ponttal több a községi iskoláknál (1089), 27 ponttal magasabb a fonyódi kistérség telephelyeitől (1164) a legjobb képességérték, amely 208-cal 174

175 kevesebb az országosnál (1795), 152 ponttal a településtípusunknál (1739), 180-nal pedig a fonyódi kistérségnél (1767). Az átlag képességérték Ez 68-cal alacsonyabb az országosnál (1483), 7 ponttal a településtípusunknál (1422), 60-nal a fonyódi kistérségnél (1475). 8. osztály A leggyengébb képességpont 1439, amely 195 ponttal meghaladja az országost (1244), 251 ponttal több a községi iskoláknál (1188), 215 ponttal magasabb a fonyódi kistérség telephelyeitől (1224) a legjobb képességérték, amely 89-cel kevesebb az országosnál (1876); 37 ponttal a településtípusunknál (1824), 64-gyel pedig a fonyódi kistérségnél (1851). Az átlag képességérték 1616, ez 33-mal magasabb az országosnál (1583); 92 ponttal több a településtípusunknál (1524); 69-cel a fonyódi kistérségnél (1547). Matematika 6. osztály A skálán 1302 a leggyengébb standardizált képességpont, ez 131 ponttal meghaladja az országost (1171), 173 ponttal több a községi iskoláknál (1129), 63 ponttal magasabb a fonyódi kistérség intézményeitől (1239) a legjobb képességérték, amely 328-cal kevesebb az országosnál (1825), 275 ponttal a településtípusunknál (1772), 357-tel pedig a fonyódi kistérségnél (1854). Az átlag képességérték Ez 69-cel kevesebb az országos átlagnál (1498), 17 ponttal a településtípusunknál (1446), 82-vel a fonyódi kistérségnél (1512). 8. osztály A skálán 1416 a legalacsonyabb képességpont, amely 131 ponttal múlja felül az országos átlagot (1285), 171 ponttal a községi iskolákét (1245), 54 ponttal a fonyódi kistérség telephelyeit (1362). A legjobb képességérték 1732, amely 223-mal kevesebb az országosnál (1955), 162 ponttal a településtípusunknál (1894), 241-gyel pedig a fonyódi kistérségnél 175

176 (1973). Az átlag képességérték Ez 29-cel kevesebb az országosnál (1622), 21-gyel több településtípusunknál (1572), 47-tel kevesebb a fonyódi kistérségnél (1640). A tanulók elhelyezkedése a képességskálán és a képességszinteken A jelentés a tanulókat képességeik alapján szintekbe sorolja be. A kompetenciamérésben hét képességszintet határoztak meg figyelembe véve a feladat nehézségét, a megoldáshoz szükséges műveleteket, a feladat megoldása milyen képességet követel meg a tanulóktól. A 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyamon a 4. képességszint elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulásban. Szövegértés Képességszintek és azok alsó határa Képességszint A képességszint alsó határa osztály 176

177 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1.szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint országos 2,3% 7,7% 15,7% 24,1% 25,6% 17,8% 6,0% 0,8% községi iskolák 3,9% 11,8% 20,4% 26,2% 22,3% 12,2% 3,0% 0,8% a mi iskolánk 0,0% 12,5% 25,0% 25,0% 37,5% 0,0% 0,0% 0,0% A 8 tanuló közül egy teljesített az 1. szinten, ketten-ketten a 2.-on és a 3.-on, hárman pedig a 4.-en. 8. osztály 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1.szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint országos 0,7% 2,9% 8,7% 18,4% 26,3% 25,8% 14,3% 2,9% községi iskolák 1,2% 4,9% 12,6% 23,4% 27,1% 21,2% 8,3% 1,2% a mi iskolánk 0,0% 0,0% 0,0% 7,1% 57,1% 28,6% 7,1% 0,0% A táblázat szerint a 14 tanuló közül egy a 3. szinten, nyolc a 4. szinten, négy az 5. szinten, egy pedig a 6. szinten helyezkedik el. Tehát a tanulók többsége átlagos, illetve annál jobb képességekkel rendelkezik a szövegértés területén. Matematika 177

178 Képességszintek és azok alsó határa Képességszint A képességszint alsó határa osztály 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1.szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint országos 4,8% 12,3% 21,8% 25,9% 20,7% 10,6% 3,3% 0,5% községi iskolák 7,9% 16,6% 24,5% 25,3% 16,5% 7,3% 1,8% 0,2% a mi iskolánk 0,0% 12,5% 50,0% 37,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Egy fő az 1. szinten teljesített, négyen a 2.-on, hárman a 3.-on. 8. osztály 178

179 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1.szint alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint országos 1,0% 5,1% 12,9% 21,5% 26,1% 20,0% 9,7% 3,6% községi iskolák 1,6% 8,0% 16,4% 24,3% 25,0% 16,4% 6,6% 1,7% a mi iskolánk 0,0% 0,0% 14,3% 21,4% 50,0% 14,3% 0,0% 0,0% Két tanuló a 2. szinten, három a 3. szinten, hét a 4. szinten, kettő pedig az 5. szinten található. 179

180 Összefoglalva: A kompetenciamérések legfontosabb tanulságait: a további oktató-nevelőmunkánk során alsó tagozattól előtérbe kell helyeznünk a matematikai eszköztudás és a szövegértés fejlesztését. A matematika tantárgynak kettős feladatot kell megoldania: a tanulók gondolkodásának fejlesztését, valamint a mindennapi életben való tájékozódás fejlesztését. Az olvasásszövegértés kompetenciájának fejlesztése nem tantárgyspecifikus, ezért el kell szakadni a szövegértés irodalomközpontúságától. Mivel az új érettségi vizsga minden tantárgy esetében inkább a kompetenciákat és kevésbé az ismereteket méri, az új érettségire ötödik osztálytól kezdve kell felkészítenünk a tanulókat. Fejlesztési feladatok: 11. A képességpontok szerinti jó eredmények megtartása, további fejlesztése. 22. A hozzáadott pedagógiai érték növelése új módszerek, új feladattípusok alkalmazásával. 33. A tanulók kerüljenek fel az átlag képesség szintekre. 44. A mérési eredmények felhasználása a tudatos tervezőmunkához. 180

181 181 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-án tartandó ülésére Ügyiratszám: 4861/2011. Ügyintéző: Orbánné Borsos Anikó Tárgy: Balatonfenyves demográfia helyzetének alakulása a 0-18 éves korosztályban Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A Jogi és Szociális Bizottság áprilisi ülésén igényként merült fel a település demográfia helyzetének áttekintése. Balatonfenyves község állandó lakossága január 1-jén a KSH statisztika szerint 2236 fő. A 0-18 éves korosztály létszáma 306 fő, mely az alábbiak szerint alakul: éves: 59 fő éves: 41 fő éves: 118 fő éves: 88 fő Védőnői körzet demográfiai mutatói a 2010-es évben A születések számának alakulása évenként: 2007.év: 20 fő 2008.év: 13 fő 2009.év: 14 fő 2010.év: 12 fő A védőnő tájékoztatása alapján az idei évben ig - 3 gyermek született és 1 fő várandós van a településen. Kisfenyő Óvoda Az óvodában jelenleg két csoport működik: kiscsoport, és a középső-nagy vegyes csoport. A nevelési feladatokat összesen 5 óvónő, 2 dada és 1 fő kisegítő személyzet látja el. Az intézmény 2010/2011. nevelési évet 49 fővel kezdte meg szeptemberében. A tanév végén májusában 60 főre emelkedett a létszám. Az óvoda beszámolója alapján a gyermeklétszám az alábbiak szerint alakult az előző években: /2008. tanév: 49 fő /2009.tanév: 47 fő /2010.tanév: 55 fő /2011. tanév: 56 fő 181

182 182 Az idei tanévben a csoport létszám alakulása: kiscsoport: 34 fő középső-nagycsoport: 26 fő Bejáró gyermekek létszáma: 2 fő Idén a 16 nagycsoportos korú gyermekből 14-en kezdik meg ősszel az iskolai tanulmányukat, 1 fő Budapesten, 13 fő a helyi általános iskolában. Az intézményvezető tájékoztatása alapján a következő tanévekben az alábbiak szerint várható az óvodai létszám alakulása: /2012. tanév: 53 fő /2013. tanév: 55 fő /2014. tanév: 49 fő Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Az általános iskola létszáma a 2010/2011-es tanévben 124 fő, az alábbi osztály szerinti bontásban: osztály Össz. létszám A 124 fős összlétszámból 28 fő a bejáró tanulók száma. Az intézményvezető tájékoztatása szerint az idei tanévben 22 fő ballag az iskolából és folytatja tanulmányait középfokú oktatási intézményben. A 2011/2012-es tanév várható létszáma osztályok szerint: osztály Össz. létszám Fenti létszámok alapján megállapítható, hogy intézményeink működése a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény jelenleg hatályos rendelkezései alapján a jövőben is biztosítottak. Határozati javaslat Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete tudomásul veszi a demográfiai helyzet alakulásáról szóló tájékoztatást. Felkéri a polgármestert, hogy a következő évben is készítse el a fenti tájékoztatót. Balatonfenyves, június 14. Lombár Gábor polgármester 182

183 183 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-án tartandó ülésére Ügyiratszám: 4949/2011 Tárgy: Közterület használat általános szabályairól szóló rendelet módosítása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A közterület-használat általános szabályairól szóló 2/2006 (II.16.) rendeletünk 9. -a és 2. számú melléklete szabályozza a közterület felbontásoknak rendjét. (1. számú melléklet) A rendelet hatályba lépése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján több kivitelező kéri a nyári főidényben (június 01-augusztus 31.) történő közterület felbontás engedélyezését. A megnövekedett idegenforgalom miatt ebben az időszakban tulajdonosi hozzájárulást nem szoktunk kiadni. A jelenlegi rendeletünk 9. (4) bekezdése csak a téli időben történő közterület felbontás engedélyezésének feltételeiről rendelkezik. (4) A téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben történő közterület felbontás csak közmű üzemzavar elhárítás érdekében engedélyezhető ideiglenes, majd ezt követő végleges helyreállítással. Célszerűnek tartjuk a nyári főidényben történő közterület felbontás engedélyezését is szűkíteni és csak az üzemzavar elhárítása érdekében engedélyezni. A fenti kiegészítést tartalmazza a mellékelt rendelet tervezet. Kérjem a tisztelt Képviselő-testületet a rendelet módosítás elfogadására. Balatonfenyves, Lombár Gábor polgármester 183

184 184 Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2011 ( ) önkormányzati rendelete A közterület-használat általános szabályairól szóló 2/2006 (II.16.) önkormányzati rendelet módosításáról Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 54. (5) bekezdésében és (6) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használat általános szabályairól szóló 2/2006 (II.16.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: rendelet) 9. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Főidényben és a téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben történő közterület felbontás csak közmű üzemzavar elhárítás érdekében engedélyezhető ideiglenes, majd ezt követő végleges helyreállítással. (1) Jelen rendelet július 01-én lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 2. Balatonfenyves, Lombár Gábor Dr. Tóthné dr. Sass Mónika Polgármester jegyző ZÁRADÉK: Jelen rendelet kihirdetésre került: án dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 184

185 185 Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2006 (II.16.) rendelete A közterület-használat általános szabályairól 1. számú melléklet Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1.. A rendelet hatálya (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Balatonfenyves község közigazgatási területén: a) Balatonfenyves Község Önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlannyilvántartásban közterületként nyilvántartott földterületekre, b) Balatonfenyves Község Önkormányzat tulajdonában álló földterületeknek, illetve építményeknek közhasználatra átadott részére, c) egyéb tulajdonban álló földterület közhasználatra átadott részére. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed azon a természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki (amely) az (1) bekezdésben leírt közterületet rendeltetésétől eltérően használja. 2.. A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata (1) Közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni (a továbbiakban közterület-használat) csak közterület-használati engedély valamint e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjtétel szerint számított használati díj megfizetése alapján lehet. (2) Nem kell közterület-használati engedély: a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához, b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, c) minden közműhiba-elhárítása érdekében végzett munkához, bejelentési kötelezettség mellett, d) közterületbe legfeljebb 10 cm-re benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hírdetőberendezés (fényreklám), cég- és címtáblák elhelyezéséhez, e) a közterületnek az önkormányzat és intézményei által történő igénybevételéhez. (3) Nem adható közterület-használati engedély: a) a központi területen főszezonban építőanyag és tüzelő tárolására, b) annak, akit közterület engedély nélküli használata szabálysértés, illetve jogosulatlan kereskedés szabálysértés elkövetése miatt 2 éven belül jogerősen elmarasztaltak, 185

186 186 c) annak, akinek az önkormányzattal szemben köztartozása vagy polgári jogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van. (4) A közterület rendeltetéstől eltérő használata csak meghatározott időtartamra legfeljebb 2 évre - engedélyezhető. 3.. (1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jár el. 4. (1) A képviselő-testület minden év március 31-ig közzéteszi azon közterületek illetve tevékenységek listáját, számát, amelyeket pályázat keretében kíván meghirdetni. (2) A lefolytatott pályázati eljárás alapján a pályázat nyertesének adható meg a közterülethasználati engedély. 5.. Az engedély iránti kérelem (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell kérnie. (3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét, b) a közterület-használat célját és időtartamát, c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl: vállalkozói igazolvány, működési engedély) ismertetését. (4) Közterület-használati engedély csak annak adható, aki rendelkezik a közterületen folytatandó tevékenység végzéséhez szükséges hatósági és szakhatósági engedéllyel. 6.. A közterület-használati engedély (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell: a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (székhely, telep-) helyének címét, b) a közterület-használat célját, és időtartamát, illetve azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes. c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, 186

187 187 d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat, e) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség kikötését. f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját. (2) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben - szükség szerint - elő kell írni a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését. (3) Közterület-használati engedély úttestre, kiépített járdára, útárokra, vízfolyásokra nem adható ki, kivéve: a) a Vachott S. utcai ingatlanok kerítéseitől számított 2 m-es terület, sáv, mindkét oldalon, b) az építkezés során szükséges állványzat közterületen történő elhelyezése, amennyiben az más területen nem helyezhető el. A közlekedés biztonsága érdekében a szükséges óvóintézkedés megtétele az engedélyes kötelezettsége. (4) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott döntést közölni kell: a) az engedélyessel, b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal 7.. (1) Az engedély a) a meghatározott idő elteltéig, b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig érvényes. (2) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 8 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. 8.. A közterület-használati díj (1) Az engedélyes a közterület-használatért az 1. mellékletben megállapított díjat köteles fizetni. Ha a pályázat alapján történik a közterület használati engedély kiadása, akkor a pályázat eredménye alapján kell a díjat megállapítani. (2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen levő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha a használatot a bérbeadónak felróható ok miatt kénytelen szüneteltetni. (3) A közterület-használati díj az önkormányzat bevételét képezi. (4) A közterület-használati díj megfizetése az engedély kiadása előtt esedékes. 187

188 A közterület felbontás szabályai (1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén az alatti vagy feletti létesítmények elhelyezése, áthelyezése, megszűntetése miatt a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának hozzájárulásával, és az abban meghatározott feltételekkel lehet. (2) A közterület felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kivitelező megnevezését, a munkakezdés időpontját, a munkavégzés időtartamát, a kivitelező építés vezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét. A kérelemhez csatolni kell a létesítmény 1:500, vagy 1: 1000 méretarányú helyszínrajzát. Közműépítés, közműbekötés esetén csatolni kell a közműüzemeltetők által elfogadott műszaki terveket, tervegyeztetési jegyzőkönyveket. (3) A közterület tulajdonosa a kérelmezővel szemben a közterületek helyreállításával kapcsolatosan 1 évig garanciális és 3 évig szavatossági jogokat érvényesít, e kötelezettséget a kötendő szerződésben rögzíteni kell. (4) A téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben történő közterület felbontás csak közmű üzemzavar elhárítás érdekében engedélyezhető ideiglenes, majd ezt követő végleges helyreállítással. (5) Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett felbontást a közmű üzemeltetője 24 órán belül köteles a közterület tulajdonosának írásban, a helyreállítás várható befejezési időpontját is megjelölve bejelenteni. A bejelentéshez helyszínrajzot kell mellékelni. (6) Ha a teljes helyreállítási munka az engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, az engedély érvénye az engedélyes határidő lejárta előtti írásbeli kérelmére indokolt esetben meghosszabbítható. (7) Amennyiben a közterületet az arra kötelezett az engedélyben meghatározott időpontig szakszerűen nem állítja helyre, illetve a határidő meghosszabbítását nem kéri, a közterület tulajdonosa a helyreállítást egyszeri felszólítást követően a kötelezett költségére elvégezteti, és követelését érvényesíti. E feltételt az engedélynek tartalmaznia kell. (8) A parkosított zöldterületeket és burkolattal ellátott közterületeket szakszerűen kell helyreállítani. Ennek szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza. (9) Újonnan létesített burkolat elkészültétől, valamint az évelő növényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés (létesítés) befejezését követő 5. naptári év végéig, burkolat felújítás esetén a befejezést követő 3. év végéig azok bontásához hozzájárulni nem lehet. E rendelkezés alól felmentést csak a képviselő-testület adhat. Ez a tilalom nem vonatkozik a veszélyt elhárító bontásokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre. 188

189 A közterület-használat megszűnése, az engedély visszavonása (1) Megszűnik a közterület-használat, ha az engedélyben meghatározott határidő lejárt, vagy feltétel bekövetkezett. (2) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani. E rendelkezést az engedélyben kikötésként kell szerepeltetni. (3) Vissza kell vonni az engedélyt, ha a használó a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra és módon használja, továbbá díjfizetési kőtelezettségének az esedékesség időpontjáig ismételten (másodízben) nem tesz eleget. (4) Jogosult a használó is a közterület-használat megszüntetésére. E szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett kell bejelentenie. (5) Ha a közterület-használat megszűnik, a használó köteles a saját költségén a közterület eredeti állapotát - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. (6) Ha a közterület-használat a (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet. Amennyiben a közterület igénybevételére még nem került sor és azt az engedélyes az engedély kézhezvételét követő legfeljebb 3 napon belül írásban, jelzi, úgy a befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei (1) A közterület eltérő, vagy engedély nélküli használata esetén a használó az önkormányzat felhívására köteles a használatot megszüntetni, és a közterületet eredeti állapotában saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Amennyiben a használó e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzatr jogosult a használó költségére az eredeti állapotot helyreállítani. (2) Abban az esetben, ha a közterület igénybevétel során közvetlen veszély, a közlekedés zavarása áll fenn, az önkormányzat a közterület igénybevételét azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül jogosult megszüntetni. (3) Az, aki a közterületet e rendeletben szabályozott engedélyhez kötött esetekben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, az engedély nélküli, vagy az attól eltérő használat tartamára, az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére köteles. (4) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedély kiadása feltételeinek egyébként megfelel, kérelmére, a közterület használatához hozzá lehet járulni. Ez esetben a közterület használója köteles a rendelet meghatározott összegű használati díjat az engedély nélküli közterület igénybevételének időtartamára is megfizetni. 189

190 Szabálysértési rendelkezések (1) Önkormányzati rendeletbe ütköző szabálysértést követ el és ,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon és célra használja. (2) E szabálysértést elkövetőkkel szemben a közterület-felügyelő és a polgármesteri hivatalnak erre felhatalmazott ügyintézője ,-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. (1) Értelmező rendelkezések: 13.. Záró rendelkezések a) Főidény: június 01-től augusztus 31-ig terjedő időtartam. b) Központi terület: Balaton természetes medre - Bakay Árpád utca - vasútvonal - Csatorna által határolt terület. c) Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), a közművek elhelyezése d) Téli időszaknak minősül általában minden év november 15-től a következő év március 15-ig terjedő időszaka. Téli időszakban akkor engedélyezhető közterület felbontása, ha a hőmérséklet fagypont feletti. (2) Jelen rendelet március 01. napján lép hatályba. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/1997 (XII.1), valamint az azt módosító 13/1999 (XII.16.), 10/2001 (IV.28.), 12/2004 (IV.30.) rendelet. Balatonfenyves, február 16. Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika Lombár Gábor. jegyző polgármester 190

191 191 1.számú melléklet A közterület-használat módja Díj főidényben Díj főidényen kívül 1.10 cm-en túl közterületre nyíló üzlet homlokzat 550 Ft/m2/hó 165 Ft/m2/hó (portál) kirakatszekrény, fényreklám, cég és címtábla 2.Közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos 220 Ft/m2/hó 220 Ft/m2/hó állomáshely elhelyezése 3.Önálló hírdetőberendezés, reklám és hírdetőtábla, tájékoztató tábla elhelyezése. 4.Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, konténer elhelyezése 5. Vendéglátóipari, kereskedelmi és egyéb üzleti előkert 6.Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység 7.Alkalmi és idényjellegű árusítás 8.Idényjelleggel elhelyezett kereskedelmi létesítmények (pl.fagylaltos konténer, újságospavilon stb.) 3000 Ft/m2/hó (megkezdett reklámfelület után) 1500 Ft/m2/hó (megkezdett reklámfelület után) 500 Ft/m2/hó 300 Ft/m2/hó Központban és a község strandjain Ft/m2/hó egyéb helyen 1000 Ft/m2/hó Központban és a község strandjain 10 m 2 -ig Ft 10-20m 2 -ig Ft/m 2 /hó felette Ft/m 2 /hó/m 2 egyéb helyen Ft/m 2 /hó Központban 3300 Ft/fő/nap egyéb helyen 1100 Ft/fő/nap 3.000Ft/m2/hó 550 Ft/m2/hó 1100 Ft/m2/hó 550 Ft/m2/hó Ft/m2/hó 9.Mozgóárusítás (nem központi területen) 3300 Ft/fő/nap 10.a./kiállítás, alkalmi vásár b./sport, kulturális, politikai rendezvény c./mutatványos tevékenység 330 Ft/m2/nap 10 Ft/m2/nap 50 Ft/m2/nap 165 Ft/m2/nap 5 Ft/m2/nap 30 Ft/m2/nap 11.Tüzelőanyag közterületen történő tárolása, Tilos 3 napig díjmentes azon túl tilos 12.Mezőgazdasági kistermelők áruértékesítésre kijelölt táblával jelölt helyen Díjmentes egyéb helyen tilos Díjmentes egyéb helyen tilos 13.Alkalmi műsorokat hirdető, mozgatható hirdetőtábla, legfeljebb 15 napig (a 15.nap után az 5.pontban szerinti díj számítható fel) Díjmentes Díjmentes 14.Egyéb mellékletben nem szereplő célú közterület használat Esetenként az engedélyező hatóság állapítja meg Esetenként az engedélyező hatóság állapítja meg 191

192 számú melléklet I. A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni: 1./ A helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni. 2./ Ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában félpályásan kell helyreállítani, úttengely felbontása esetén az út teljes szélességében helyreállítandó. 3./ Amennyiben az érintett út, vagy a 3,00 m-nél szélesebb járda területének 50 %-át felbontják, a beruházó köteles a felbontott burkolat kopórétegét teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt megemelni. 4./ Ha az útburkolat 70 %-át felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni. 5./ A 3,00 m, vagy annál keskenyebb járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt, és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni. 6./ Az aszfaltbeton és az öntött aszfalt szerkezetű közterületi burkolatok bontása során a technológiai előírásokat be kell tartani. II. A zöldterület bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni: 1./ Abban az esetben, ha a bontás a járda és az úttest szegélye között történik, a zöldsáv teljes szélességében 30 cm mélységig teljes talajcserét kell végezni. 2./ Összefüggő park- vagy zöldterület bontása esetén a bontás és anyagtárolás területén 30 cm mélységig teljes talajcserét kell végezni. 3./ A területet első kaszálásig gondozni kell és jegyzőkönyvben rögzítve átadni. 192

193 193 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-án tartandó ülésére Ügyiratszám: /2011 Ügyintéző: Haszon Zsoltné Tárgy: A szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000. (III.30.) önkormányzati rendelet, valamint a Tanyagondnoki Szolgálat Szakmai programjának módosítása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A tavalyi évben módosítottuk a Tanyagondnoki Szolgálat Szakmai programját, mely módosítás során több kérdés merült fel. Fentiekre tekintettel kértük a Szocionet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Módszertani csoportjának véleményét a szakmai programról. A szakmai program módosítása az ő észrevételeik alapján, valamint néhány szükséges pontosítás alapján készült. Mint ahogy már a korábbi ülésen jeleztük, a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000. (III.30.) számú rendeletünkön is át kell vezetni a Szakmai program módosulásából adódó változásokat. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a fentiekben foglaltaknak megfelelően a rendelet tervezet elfogadására. Határozati javaslat: Balatonfenyves Község Képviselő-testülete a Tanyagondnoki Szolgálat Szakmai programját az előterjesztésnek megfelelően elfogadja. Balatonfenyves június 15. Lombár Gábor Polgármester 193

194 194 Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének../2011. (...) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000.(III.30.) önkormányzati rendelet módosításáról Balatonfenyves Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló többször módosított évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. - ának (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdés b) pontjában, 26. -ában, 32. (1), (3) bekezdésében, 35. (2) bekezdésében, 37. (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. (3) bekezdésében, 38. -ának (9) bekezdésében, 43/B. (1) és (3) bekezdésében, 45. (1), (3) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében, 47. (2), (5) bekezdésében, 48. (4) bekezdésében, 50. -ának (3) bekezdésében, 55/C. (4) bekezdésében, 60. (3) bekezdésében, 62. (2) bekezdésében, 92. (1) bekezdésében, a 115. (3) bekezdésében, a 132. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000 (III.30.) rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 22.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgálat a közvetlen, személyes szolgáltatások keretein belül alapfeladatként: a) közreműködik - az étkeztetésben, - a házi segítségnyújtásban, - a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosításában pl: - a háziorvosi rendelésre szállítás, - az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, - a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása; c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállításában: - eseti jelleggel az óvodába, iskolába szállítás, illetve egyéb gyermekszállítás. A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatások keretein belül kiegészítő feladatként - segíti a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezését, - segédkezik az egyéni hivatalos ügyek intézésében, lakossági igények továbbításában, - segít az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve közreműködik az egyéb alapszolgáltatások biztosításában A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgálat az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatás keretein belül - közreműködik önkormányzati intézmények közötti ételszállításban (óvoda, iskola) 194

195 195 - közreműködés az önkormányzat és a lakosság közötti információcserében - ellátja a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendőket - ellát egyéb teendőket 2.. A Rendelet 24..-a helyébe a következő rendelkezés lép: (24..) (1) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele iránti kérelem benyújtható szóban és írásban a Tanyagondnoknál és a Polgármesteri Hivatalban. A kérelem elutasításáról 15 napon belül a Polgármester dönt, döntését a kérelmezővel írásban közli. (2) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételéért térítési díjat nem kell fizetni. (3) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére a Szakmai programban foglaltak szerinti személyek, szervezetek jogosultak. (4) Civil szervezetnek vagy intézménynek a tanyagondnoki szolgálta igénybe vételére írásbeli kérelmet kell benyújtania. A kérelmet a polgármester bírálja el a Szakmai Program és a Tanyagondnoki Szolgálat kapacitásának figyelembe vételével. A döntésről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. 3.. (1) Jelen rendelet július 01. napján lép hatályba. Balatonfenyves, június 16. Lombár Gábor Polgármester Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző Záradék: Jelen rendelet kihirdetésre került án Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző 195

196 196 Balatonfenyves Község Önkormányzat Tanyagondnoki Szolgálatának Szakmai Programja Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat tanyagondnoki szolgáltatásának szakmai programját, - figyelembe véve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) kormányrendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet 39. (5) bekezdésében, valamint szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000. (III.30.) számú rendeletében foglaltakat az alábbiak szerint határozza meg. A szakmai program Balatonfenyves Község Önkormányzat illetékességi területén működő Balatonfenyves Község Önkormányzat Tanyagondnoki Szolgálatára terjed ki. I. rész Helyzetfeltárás Balatonfenyves a Balaton déli partján, 7 km hosszan elnyúló település, mely területét tekintve a déli part 3. legnagyobb települése. Állandó lakosainak száma fő, de a községben tartózkodók száma a nyári idényben ennek többszöröse is lehet. Balatonfenyves községhez tartozik egy külterületi majorság: Imremajor. Ezen a területen az ingatlanokat, majorsági épületeket a valamikori Nagybereki Állami Gazdaság jogutódja: Hubertus Bt.- dolgozói részére, szolgálati lakás céljából építette. Mára a jogutód foglalkoztatottainak száma jelentősen lecsökkent, így az ingatlanokban jórészt a gazdaságban még a 80-as évek végén, 90-es évek elején aktív, régi dolgozók, azok leszármazói és nyugdíjasok laknak. A lakók a fenti ingatlanokat évtől folyamatosan a gazdasági társaságtól megvásárolták, társasházi formában. Imremajor Balatonfenyves központi településrészétől 5 km-re van az M7 autópályától déli irányban. A Imremajorba közforgalmú út nem vezet, csak a Hubertus Bt magánútján közelíthető meg. Tömegközlekedéssel a keskenynyomtávú vasúton lehet eljutni erre a településrészekre. A kisvonat menetrend szerint naponta 5 alkalommal közlekedik Somogyszentpálig, érintve Imremajort is. törlendő: A tanulók havi bérletének ára Ft, a teljes árú havi bérlet ára Ft, egy menetjegy ára 150.-Ft.- változó adat A majorban összesen 137 fő lakik A kiskorú 36 fő a népesség 26%-a -. Ebből óvódás és általános iskolás gyermekek száma: 28 fő (óvoda 10 fő, ált. iskola 18 fő) közülük 28 fő hátrányos helyzetű A felnőtt korú (18 felettiek) lakosok száma 101 fő. 196

197 197 Az egyedülállók száma 21 fő - a felnőtt lakosság 21%-a, azonban klasszikusan egyedülállóként (az ingatlanban egymaga lakik) 4 fő él, ebből 2 fő munkaviszonnyal rendelkezik, 1-1 fő pedig ellátatlan illetve öregségi nyugdíjas Nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül 29 fő - a felnőtt lakosság 29%-a, A településrészben 59 lakás van, ebből o 12-ben nem laknak, o 8 lakás többgenerációs o 4 lakásban egy személy lakik Munkaviszonnyal 38 fő, a felnőtt lakosság 38%-a rendelkezik, Munkaviszonya időszakos: 7 fő - a felnőtt lakosság 7%-a, akinek munkáltatója az Önkormányzat Ellátását az Önkormányzattól vagy a Munkaügyi Központtól 5 fő kapja a felnőtt lakosság 5 %-a Gyermek után járó ellátásban részesül 9 fő - a felnőtt lakosság 9 %-a, Ellátatlan: 9 fő, a felnőtt lakosság 9 %-a, közülük 4 gyermeket/keket nevel. 5 családban van 3 vagy több gyermek, 15 családban 1-2 gyermek van, 17 családban nincs gyermek, a gyermekes családok közül 3 családban van mindkét szülőnek munkaviszonya, és 7 családban van az egyik félnek munkaviszonya, a másiknak a gyermekekkel kapcsolatos ellátása van. Fentiek alapján látható, hogy a gyermekes családok 20 család 15%-ában van mindkét félnek munkaviszonya, további 35%-ában van az egyik félnek munkaviszonya, a másik fél pedig a gyermekek jogán kap ellátást. A családok 50%-ának megélhetése bizonytalan, hiszen legalább az egyik fél nem munkaviszonyból szerzi a jövedelmét. Az aktív korú (18-62 között) rétegből (84 fő) 30 fő -36%- ellátását a Munkaügyi Központtól, Önkormányzattól, egyéb állami szervtől gyermeke jogán kapja, vagy időszakosan tud munkát vállalni, illetve semmilyen ellátással nem rendelkezik. Ebből a korosztályból kerül ki továbbá 8 fő rokkantsági nyugdíjas is. Így már korlátozott jövedelem szerző képességgel rendelkezik a korosztály 45%-a. Helyzetüket megnehezíti, hogy az időszakos munkalehetőségeken kívül a közlekedési viszonyok miatt munkahelyre való eljutásuk korlátozott, képzettségük pedig alacsony, tehát a munkaerőpiaci státuszuk igen alacsony. Imremajorban jelenleg egy presszó található. Vásárolni feljönnek a település központjába, vagy a szolgálaton keresztül bonyolítják vásárlásaikat. Egészségügyi ellátás a községben megoldott, felnőtt háziorvos naponta, házi gyermekorvos heti 3 alkalommal rendel. A szakrendelés Fonyódon van. A községben általános iskola, könyvtár és óvoda működik. A tanyagondnoki szolgálat fejlesztése a jelen szakmai program teljesítése mellett az irányba kell, hogy mutasson, hogy a külterületen élők községbe történő bejutása, integrálása megoldható legyen. II. rész A Tanyagondnoki Szolgáltatás célja, feladata 1., A tanyagondnoki szolgáltatás céljai: 197

198 198 a külterületi településrész társadalmi hanyatlásának megállítása, e folyamat visszafordítása, a településrész hátrányainak csökkentése, a külterületen élők életminőségének javítása, a külterületen élők életfeltételeinek javítása, a külterületen élők közszolgáltatáshoz való hozzájutásának elősegítése, az önkormányzat által nyújtandó szociális alapszolgáltatások kiépítésének és működtetésének elősegítése, települési funkciók bővítése, közösségfejlesztés, a helyi társadalom és civil szféra erősítése. 2., A Tanyagondnoki Szolgálat e célok megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat látja el: közvetlen személyes szolgáltatások közül alap és kiegészítő feladatok önkormányzati feladatok megoldását segítő közvetett szolgáltatások Közvetlen személyes szolgáltatások közül alapfeladatok: 1. közreműködés étkeztetésben házi segítségnyújtásban közösségi és szociális információk szolgáltatásában 2. az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így háziorvosi rendelésre szállítás egyéb egészségügyi intézménybe szállítás gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása, 3. az óvodáskorú, iskolás korú gyermekek szállítása, így óvodába iskolába szállítás különböző rendezvények, események alkalmával törlendő egyéb gyermek szállítás törlendő: tanulmányi versenyek, egyéb rendezvények esetén részletezésnél pontosítva Közvetlen személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatok, lakossági szolgáltatások: közösségi, művelődési sport és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása egyéb lakossági szolgáltatások, valamint az alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. Önkormányzati feladatok megoldását segítő közvetett szolgáltatások: ételszállítás önkormányzati intézményekbe önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére tanyagondnoki szolgálat működésével kapcsolatos teendők ellátása A Tanyagondnoki Szolgálat működése során az alapfeladatok ellátása elsőbbséget élvez, a további feladatok ellátásával szemben, minden egyéb feladat ellátása a szolgálat kapacitásától függ. 198

199 199 3., A tanyagondnok által ellátott feladatok részletezése a feladat ellátás tartalmának, módjának, rendszerességének, illetve az ellátottak körének meghatározásával: 3.1. Közvetlen személyes szolgáltatások közül alapfeladatok: : Közreműködés a) étkeztetésben A feladat ellátás szakmai tartalma: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 62. értelmében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes fentiek szerinti étkezésről más módon gondoskodni. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. A feladat ellátás módja: a., b., A Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár (továbbiakban: helyi iskola) konyhájáról az ételt az óvodából elvivő ellátottak számára éthordók átszállítása az óvodába. Ezután folyamatosan éthordós ételszállítás az igénylők otthonába a Fonyód- Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központtal (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) együttműködve, csere éthordó felvétele, visszajuttatása az ételkiosztó konyhára. Étel kiszállítása naponta legkésőbb ig. Ellátottak köre: Szociálisan rászorult, aki kora, egészségi állapota és egyéb életviszonyai pl: külterületi lakos miatt napi legalább egyszeri meleg étkezéséről és az étel személyes elszállításáról nem tud gondoskodni. Az ellátás rendszeressége: Az ebéd szállítása és az étkeztetésben való közreműködés napi feladat, az étel szállítása munkanapokon, az intézmény nyitvatartási napjainak figyelembevételével történik. b) házi segítségnyújtásban: A feladat ellátás tartalma: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 63. értelmében házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról 199

200 200 - az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, - pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, - egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, - azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. Az ellátás keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A feladat ellátás módja a feladatellátás tartalmától függően: a., b., szerepel) közreműködés az Alapszolgáltatási Központ házi segítségnyújtással kapcsolatos feladataiban szükség szerint nagyobb mennyiségű bevásárlás az igénylők törlendő: és az intézmény részére. a külterületen élők részére: - személyes gondoskodás céljából házi gondozó kiszállítása, - bevásárlás, (törlendő: gyógyszer kiváltás, mert a c) pontjában Az ellátottak köre: - tüzelő beszerzése, - napi egyszeri melegétel kiszállítása. Az önmaguk ellátásra önerőből nem képes, törlendő: elsősorban külterületen élő személyek. A feladat ellátás rendszeressége: Az igénylők által jelzett rendszerességgel, rendelkezésre állás munkanapokon. c) közösségi és szociális információk szolgáltatásában: A feladat ellátás tartalma: Elsősorban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény által biztosított ellátásokhoz, valamint egyéb, szociális információk, valamint a település illetve a külterület viszonyait érintő információkhoz való hozzájutás segítése. A feladatellátásának módja: a., b., c., kérelmek benyújtásához segítségnyújtás nyomtatványok kivitele, behozatala, igazolások beszerzésében, kitöltésben segítségnyújtás, hirdetmények kihelyezésének biztosítása, aktualizálása, információ szolgáltatás és kapcsolattartás az önkormányzat, a családsegítő és 200

201 201 gyermekjóléti szolgálat, valamint az oktatási intézmények között, Az ellátottak köre: A külterületen élő, szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, megélhetési és egyéb problémákkal küzdő személyek és családok. A feladatellátás rendszeressége: a., b-c., esetenként, rendszeresen, folyamatosan Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása a) háziorvosi rendelésre szállítás A feladatellátás tartalma: Szükség esetén a településen, törlendő: elsősorban külterületen élő, egészségi állapota alapján a települési rendelésre bejönni képtelen személy háziorvosi, vagy gyermekkorú személy gyermekorvosi rendelésre történő szállítása, információk cseréjének biztosítása. A feladatellátás módja: - házi vagy gyermekorvos jelzése, valamint beteg kérése és a házi vagy gyermekorvos jóváhagyása alapján történő szállítás gépjárművel egyénileg vagy csoportosan, - kapcsolattartás a házi és gyermekorvos és a külterületen élők között. Az ellátottak köre: Azok a külterületen törlendő: egyedi, esetben belterületen - pontosítás élő rászorultak, akik maguk, illetve családjuk szállításáról másképpen nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalanul nagy terhet jelentene. A feladatellátás rendszeressége: A feladat ellátása igény szerint. b) egyéb egészségügyi intézménybe szállítás A feladatellátás tartalma: Egészségügyi ellátással kapcsolatos pl. szűrővizsgálatok megszervezésében történő segítségnyújtás, szakorvosi rendelésre történő szállítás egyedi esetekben. A feladatellátás módja a feladat tartalmától függően: 201

202 202 - egyedi esetben, háziorvosi vagy szakorvosi jelzésre, egyénileg történő szállítás a szakorvosi rendelésre, - információ szolgáltatás a szakrendelésekkel kapcsolatban, - közreműködés, koordinálás a szűrővizsgálatok lebonyolításában, szervezésében, szállításban. Az ellátottak köre: Azok a külterületen élő rászorultak, akik maguk, illetve családjuk szállításáról másképpen nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalanul nagy terhet jelentene. A feladatellátás rendszeressége: A feladat ellátása igény szerint. c) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása A feladatellátás tartalma: Gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök házi vagy gyermekorvossal történő felíratása, azok kiváltása, betegekhez történő eljuttatása. A feladatellátás módja a feladat tartalmától függően: Az ellátottak köre: - egyedi esetekben illetve folyamatosan felmerülő egészségi problémák esetén történő gyógyszer felíratás, házhozszállítás. Azok a külterületen élő rászorultak, akik maguk, illetve családjuk részére a gyógyszerkiváltásról másképpen nem tudnak gondoskodni, illetve ez számukra aránytalanul nagy terhet jelentene. A feladatellátás rendszeressége: A feladat ellátása folyamatosan illetve igény szerint az óvodáskorú, iskolás korú gyermekek szállítása a) az óvodába, iskolába szállítás törlendő, mert ezt a fogalmat a mindennapos óvodába iskolába történő beszállításra használják. a) egyéb gyermekszállítás A feladatellátás tartalma: 202

203 203 a) Gyermekek szállítása külterületi lakóhelyről oktatási intézménybe (Fekete István Általános Iskola és Kisfenyő óvoda) ünnepségek, rendezvények esetén, egyéb települési rendezvényekre, ha ez más közlekedési eszközzel nem megoldható. b) Az oktatási intézmények pedagógiai programjában szereplő intézményen kívüli pl. tanulmányi versenyek, színházlátogatások, tanulmányi kirándulások eseményekre történő szállítás. A feladat ellátás módja: Gépjárművel, felnőtt felügyelettel történő személyszállítás. Az ellátottak köre: a) Azok a külterületen élő, a helyi iskolába, óvodába beíratott gyermekek, illetve települési rendezvény esetén azok a külterületen élő kiskorúak, akinek szállításáról másképpen nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalanul nagy terhet jelentene. b) Az oktatási intézményekben beíratott gyermekek. A feladatellátás rendszeressége: A feladat ellátása igény szerint Közvetlen személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatok, lakossági szolgáltatások: közösségi, művelődési sport és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése A feladatellátás tartalma: Az önkormányzat által szervezett rendezvények szervezésében, lebonyolításában történő részvétel, különös tekintettel arra, hogy a külterületen élők is bekapcsolódhassanak, részt vehessenek a rendezvényen. A függelékben feltűntetett civil szervezetekkel történő együttműködés az adott civil szervezet, és az önkormányzat által közösen lebonyolított rendezvények, ünnepségek kapcsán. A tanyagondok számára ez az alábbi feladatok ellátását teheti szükségessé: - a rászoruló személyek szállításának megszervezése külterületi településrészről törlendő:az önkormányzati intézmények, az önkormányzati és a települési közösségi rendezvényekre. törlendő: külső segítők bevonása is lehetséges, - a rendezvények hirdetéseinek kitétele a külterületen lévő önkormányzati hirdetőkre, - a külterületi lakók programokon történő részvételének elősegítése érdekében részvétel a program szervezésében, szervezők felé a külterületen élők érdekeinek képviselése, - a rendezvények meghívottjainak, vendégeinek szállítása, - a rendezvényekhez szükséges vásárlások bonyolítása, - a rendezvény lebonyolításában rendezőként való részvétel, felmerülő problémák megoldásában közreműködés, 203

204 204 - rendezvényhez kapcsolódó egyéb szállítási feladatok (eszközök, áruk). - civil szervezetek rendezvényeiről szóló tájékoztatók kitétele a külterületen lévő önkormányzati hirdetőkre, - az önkormányzat és a civil szervezet együttműködésével rendezett rendezvényeken beszerzési és szállítási (eszközök, áruk) feladatok lebonyolítása a település közigazgatási határain belül. A feladatellátás módja: A feladat ellátás módját a rendezvény szervezéséért felelős személy határozza meg a rendezvény jellegének, körülményeinek megfelelően. Az ellátottak köre: - a szállítás esetében azok a rászorultak, akik a közlekedésről más módon nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalanul nagy terhet jelentene, - egyéb esetekben a rendezvényen résztvevők, együttműködő civil szervezetek A feladatellátás rendszeressége: A rendezvényekhez igazodóan kell elvégezni a felmerülő feladatokat egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása A feladatellátás tartalma: A tanyagondnok közreműködik a jó kapcsolattartás érdekében az önkormányzat és a külterületen élő lakosság, valamint az önkormányzati intézmények és a külterületen élő lakosság között az információk áramlásában, hivatalos ügyek intézésében. A feladatellátás módja: A feladat ellátás módja összetettségére való tekintettel az alábbiak lehetnek: - szóbeli kapcsolattartás a külterületen élőkkel, - az önkormányzati levelek kivitele, átadása, - jelzett problémák tolmácsolása az önkormányzat, illetve az illetékes intézmény felé, - ellátásokhoz való hozzájutás érdekében kérelmek eljuttatása a kérelmezőhöz illetve visszajuttatása a szociális előadóhoz, - egyes pénzbeli ellátások személyes átadása, - a működés során szerzett tapasztalatok átadása, Az ellátottak köre: A külterületen élő lakosok. A feladatellátás rendszeressége: 204

205 205 A feladatok értelemszerűen folyamatosan vagy alkalomszerűen látandók el egyéb lakossági szolgáltatások, valamint az alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. Családsegítő Szolgálat igénybevételéhez történő hozzásegítés: A feladat ellátás tartalma: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 64. értelmében a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A feladatellátásának módja: a., b., c., segítségre szoruló személy szállítása egyénileg a szolgálat székhelyére, vissza a lakhelyre, családsegítő szolgálat szakemberének házhoz szállítása indokolt esetben, információ szolgáltatás és kapcsolattartás a szolgálat és a lakosság között -nem szakmai jelleggel. Az ellátottak köre: A külterületen élő, szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek és családok. A feladatellátás rendszeressége: a.,-b., esetenként, c., rendszeresen, folyamatosan. A családsegítő szolgálat munkatársának kiszállítása az ügyféllel egyeztetett, előre meghatározott időpontban történik. Törlendő: Azon feladatok, melyek egyik, korábban felsorolt feladathoz sem tartoznak: A feladatellátás tartalma: A feladatellátás módja: - önkormányzat által megfogalmazott, meghatározott cél érdekében különböző adatgyűjtés (pl: helyi rendelet, intézkedés miatt), - egyéb feladatellátással összeegyeztethető, önkormányzati anyagbeszerzésben való közreműködés, - pályázatokkal kapcsolatos meghatározott feladatok, - az önkormányzat fizikai állományában tartozó dolgozók munkájának szervezésében való közreműködés. 205

206 206 A feladat tartalmának megfelelően a polgármester utasítása alapján történik. Az ellátottak köre: A feladat tartalmának, módjának meghatározásából adódik, általában a lakosság, vagy az önkormányzat és annak intézményei. A feladatellátás rendszeressége: Egyes feladatok rendszeresen, más feladatok eseti jelleggel látandók el Önkormányzati feladatok megoldását segítő közvetett szolgáltatások: ételszállítás önkormányzati intézménybe: A feladat ellátás szakmai tartalma: Törlendő: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 62. értelmében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes fentiek szerinti étkezésről más módon gondoskodni. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. a ben részletezve Az Önkormányzat a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtárban működtetett főzőhelyről biztosítja a szociális étkeztetést, a Kisfenyő Óvodában történő étkeztetést valamint az egyéb intézményi dolgozók étkeztetését. A feladat ellátás módja: A Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár konyhájáról meleg étel kiszállítása a Kisfenyő Óvoda melegítőkonyhájára ig, ahol az óvodás gyermekek étkeztetése történik, valamint törlendő:az ételt az óvodából elvivő ellátottak részére a megtöltött éthordók átszállítása az óvodába, éthordók felvétele, és az ételszállító edények visszajuttatása az ételkiosztó konyhára. Ellátottak köre: A Kisfenyő Óvodában étkeztetett gyermekek és pedagógusok, intézményi dolgozók. Az ellátás rendszeressége: Az ebéd szállítása és az étkeztetésben való közreműködés napi feladat, mely az intézmények nyitvatartási napjain történik önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére 206

207 207 A feladatellátás tartalma: Az önkormányzat által megfogalmazott, meghatározott cél érdekében különböző adatgyűjtés információ csere elősegítése, (pl: helyi rendelet, intézkedés miatt), testületi ülések időpontjáról tájékoztatás, értesítések, plakátok, hirdetmények kihelyezése. A feladatellátás módja: A feladat tartalmának megfelelően törlendő:a képviselő-testület, a jegyző, a polgármester utasítása, vagy egyéb rendelkezés alapján történik. Az ellátottak köre: A feladat tartalmának, módjának meghatározásából adódik, általában a lakosság, vagy az önkormányzat és annak intézményei. A feladatellátás rendszeressége: Egyes feladatok rendszeresen, más feladatok eseti jelleggel látandók el tanyagondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása: A feladatellátás tartalma: Előírt nyomtatványok, nyilvántartások vezetése, kezelése, képzéseken részvétel, változások figyelemmel kísérése, javaslattétel. A feladatellátás módja: Az előírt módon jelentések, nyilvántartások - értékelések, javaslatok szóban vagy írásban. A feladatellátás rendszeressége: Folyamatos valamint eseti egyéb feladatok: A feladatellátás tartalma: - önkormányzat által megfogalmazott, meghatározott cél érdekében különböző adatgyűjtés (pl: helyi rendelet, intézkedés miatt), - egyéb feladatellátással összeegyeztethető, önkormányzati anyagbeszerzésben való közreműködés, - pályázatokkal kapcsolatos meghatározott feladatok, - az önkormányzat fizikai állományában tartozó dolgozók munkájának szervezésében való közreműködés, - közreműködés a külterületi lakosok részére egészséges ivóvíz biztosításában, - Közreműködés a testvértelepülési kapcsolatok ápolásában. 207

208 208 A feladatellátás módja: Az ivóvíz szállítása lajtos kocsival, naponta, beleértve a munkaszüneti napokat is. A feladat tartalmának megfelelően a polgármester utasítása alapján történik. Testvértelepülési kapcsolatok ápolásával kapcsolatosan a települést képviselő delegáció külföldre történő szállítása esetén a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges. Az ellátottak köre: Az ivóvíz tekintetében a külterületen élő lakosság, egyéb esetben a feladat tartalmának, módjának meghatározásából adódik, így különösen a lakosság, vagy az önkormányzat és annak intézményei. Testvértelepülési kapcsolattartás során a delegáció tagjai. A feladatellátás rendszeressége: Az ivóvíz szállítás naponta, egyes feladatok rendszeresen, más feladatok eseti jelleggel látandók el A tanyagondnoki szolgáltatás feladatainak ellátása: A feladat ellátása a JOJ-423 rendszámú Wolksvagen Caddy típusú, valamint az LNH 314 rendszámú Nissan Prímastar típusú gépjárművekkel történik. A tanyagondnok neve: Horváth Gyula A tanyagondnok a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkezik, a tanyagondnoki tanfolyamot elvégezte. A tanyagondok helyettesítéséről a polgármester gondoskodik. 4. A tanyagondnoki szolgálat és az igénybevételének feltételei, módja: A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének feltételeit a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000. (III.30.) számú rendelet szabályozza. - A szolgáltatás iránti igény jelezhető szóban, telefonon, a tanyagondnok számára, de a Polgármesteri Hivatalban is. A szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a tanyagondnok szóban jelzi az igénylőnek. 5. A Tanyagondnoki Szolgálat és az igénybevevők közötti kapcsolattartás módjai: A szolgáltató és a lakosság közötti kapcsolattartás személyesen, írásban, telefonon. A kapcsolattartás sajátos módja, amikor a tanyagondnok az igénylő jogosultságát ellenőrzi. A tanyagondnok működésével kapcsolatos panasszal és észrevétellel Balatonfenyves Község Jegyzőjénél élhet az igénybevevő. 6. A tanyagondnoki szolgáltatás közzétételének módja, helyi nyilvánosság biztosítása: 208

209 209 A tanyagondnoki szolgálat hirdetményeinek közzététele a helyi újságban és kitétele a helyi hirdetőkön, propagálása egyéb helyi fórumokon. 7. A szolgáltatást igénybevevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelméről: 7.1. Az ellátottak jogai A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az évi III. törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. Az ellátottak jogairól részletesen a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 94/E.-a rendelkezik. Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Feladatait a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 94/K.-a részletezi A szociális szolgáltatást végzők jogai: A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A szociális szolgáltatást végzők jogait részletesen a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 94/L.-a tartalmazza. III. rész törlendő naptól nem része a szakmai programnak. Balatonfenyves, június 15. A tanyagondnoki szolgálat éves költségvetése Lombár Gábor Polgármester Függelék 209

210 210 Civil szervezetek 1. Ezüst Fenyő Nyugdíjas Egyesület 2. Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület 3. Vitorlás Egyesület 4. Együtt - Fenyvesért Egyesület 5. Fürdőegyesület 6. Balatonfenyvesi Polgárőr Egyesület 210

211

212 212 Ügyiratszám: 988-2/2011. Ügyintéző: Márton László Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-án tartandó ülésére Tárgy: Fenyvesi Újság Szerkesztő Bizottsága, nyomdai munkálatai Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A 61/2011. (III.31.) Kt. sz. határozat alapján javaslatot teszek a Fenyves Újság Szerkesztő Bizottságára, illetőleg mellékelem az újság nyomdai munkálataira beérkezett árajánlatokat. A Szerkesztő Bizottság jelenlegi tagjai: Ifi Géza plébános Balogh Tünde tanár Hackl Szilvia óvodavezető Varsányi Tibor Fürdőegyesület Zöld Jánosné Ezüst Fenyő Nyugdíjas egyesület Radák Katalin Vlasics Erika Együtt Fenyvesért Egyesület Az elmúlt időszakban a Fürdőegyesület és az Együtt Fenyvesért Egyesület delegált tagja nem vett részt a szerkesztőbizottság munkájában, így a két egyesületet nem is kértem fel delegálásra. Évek alatt bebizonyosodott, hogy felesleges 7 taggal működtetni a testületet, ezért javaslom annak létszámát öt főre csökkenteni. Fontosnak tartom, hogy az egyház képviselője jelen legyen a bizottság munkájában, ezért felkerestem Ify Géza plébánost, aki örült a felkérésnek és jelezte: megválasztása esetén szívesen tevékenykedik a bizottságban. A fennmaradó négy helyre Fekete István Általános Iskolát, Kisfenyő Óvodát, az Ezüst Fenyő Nyugdíjas Egyesületet, valamint Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesületet kértem fel delegálásra. Az általános iskola Balogh Tündét, az óvoda Hackl Szilviát, a nyugdíjas egyesület Zöld Jánosnét, a turisztikai egyesület pedig Kőváriné Gyuricza Zitát delegálta. A beérkezett delegálások alapján a következő személyeket javaslom a Fenyves Újság Szerkesztő Bizottságába: Ify Géza plébános Balogh Tünde tanár Hackl Szilvia óvodavezető Zöld Jánosné Ezüst Fenyő Nyugdíjas egyesület Kőváriné Gyuricza Zita Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület 212

213 213 Az újságot szerkesztő bizottság szerkeszti, a főszerkesztői feladatokat Búza Péter várostörténész, nyelvész, újságíró látja el. A felelős kiadói feladatot megbízási szerződés alapján Tóth Árpád végzi. A főszerkesztői feladatok ellátását továbbra is Búza Péterrel képzelem. A felelős kiadó személyében javaslok változtatást. Tóth Árpádnak az utóbbi években jelentősen megromlott az egészségi állapota, mely akadályozza a rendszeres munkavégzésben a feladatok maradéktalan ellátásában. Eddig is több esetben Radák Katalin segített a munkájában, aki tagja a jelenlegi szerkesztő bizottságnak. Javaslom, hogy a következő időszakra Radák Katalint kérje fel a képviselő-testület a felelős kiadói tevékenység ellátására. Testületi határozat értelmében több nyomdától kértünk árajánlatot a Fenyves Újság elkészítésére. Három nyomda adott ajánlatot, melyeket a mellékletben csatoltam. A jelenlegi nyomda, mely a Fenyves Újságot készíti a 8 oldalas fekete-fehér nyomatot a kapcsolódó nyomdai munkákkal együtt 900 példányszámban Ft + Áfa költségért készít. Darabár 94 Ft/db +Áfa 900 példány egy színnel történő nyomására, nyomdai munkálatokkal együtt a következő ajánlatok érkeztek: Ziegler Nyomda Bt. 56 Ft/db + Áfa Saliber Kft. 80 Ft/db+Áfa Powerprint Kft. 62 Ft/db + Áfa A beérkezett ajánlatok között lényeges eltérések vannak darabár tekintetében. Éppen ezért mindegyik nyomda felé jeleztük, hogy egy általuk készített hasonló paraméterekkel bíró referencia munkát szíveskedjenek postafordultával megküldeni, melyet szeretnénk a testületi ülésre bevinni. Határozati javaslat: 1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi személyeket választja meg a Fenyves Újság Szerkesztő Bizottságába: Ify Géza plébános, Balogh Tünde tanár, Hackl Szilvia óvodavezető, Zöld Jánosné Ezüst Fenyő Nyugdíjas egyesület tagja, Kőváriné Gyuricza Zita Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület munkatársa, a felelős kiadó feladatokkal pedig Radák Katalint kívánja megbízni. 2. A képviselő-testület a benyújtott árajánlat, valamint a postán küldött referencia munka alapján a.. nyomda ajánlatát találta elfogadhatónak. Ennek értelmében felkéri a polgármestert, hogy mielőbb intézkedjen a nyomdaváltásról. 3. A testület egyik nyomda ajánlatát sem találja megfelelőnek ezért felkéri a polgármestert újabb ajánlatok beszerzésére. Határidő: értelem szerint Felelős: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, Lombár Gábor polgármester 213

214 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-án tartandó ülésére Tárgy: Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ évi beszámolója Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központot a két település társulásban tartja fenn. A társulási megállapodásunk alapján mind az intézmény költségvetését, mind a zárszámadását mindkét településnek el kell fogadnia. A társulási megállapodás vonatkozó szabályai: 8.2. Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ éves költségvetésének megállapításához és zárszámadásának elfogadásához a társulásban részt vevő képviselőtestületnek mindegyikének minősített többségű szavazata szükséges A társulás működésének, az intézmény közös fenntartásának fedezeteként szolgál a központi költségvetési pénzeszközök, a települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulása és az egyéb saját bevételek. Saját bevételnek minősül a többcélú kistérségi társulástól kapott forrás is. A társulás tagjai az intézmény államilag nem finanszírozott működési költségeihez hozzájárulnak (pénzügyi hozzájárulás), melyet a folyó évi költségvetési rendeletükben biztosítanak. A társult tagok vállalják, hogy az intézményi kiadások központi támogatással és saját bevétellel nem finanszírozott részét biztosítják pénzügyi hozzájárulásként. A társult tagok vállalják továbbá, hogy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kiadásaihoz és a kinevezett intézményvezető illetményének kiadásaihoz lakosságszám arányosan, a nappali ellátás, a házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiadásaihoz az ellátottak létszámának arányában járulnak hozzá. Balatonfenyves Község közigazgatási területén a szociális étkeztetés kiszállítását Balatonfenyves Tanyagondnoki Szolgálata végzi, melynek költségeit a Fonyód- Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ költségvetése tartalmazza. A Balatonfenyves Tanyagondnoki Szolgálat által végzett szociális étkeztetés kiszállításának költségeit Fonyód Város Önkormányzata számla ellenében, negyedévente, a felmerült költségekről készített kimutatás alapján a Balatonfenyves Község Önkormányzata részére megtéríti. A társult önkormányzatot terhelő hozzájárulás összegszerűségéről Fonyód Város Önkormányzata az éves költségvetési rendelet elfogadását megelőzően legkésőbb 8 nappal szakfeladatonkénti kimutatást készít, melyet megküld a társult tag részére.

215 215 Az intézményi költségvetés teljesítéséről a zárszámadás keretében számol el Fonyód Város Önkormányzata, mely tartalmazza az esetlegesen fizetendő illetve a visszatérítendő pénzügyi hozzájárulás összegét. A társult tagok vállalják, hogy a zárszámadás elfogadását követő 30 napon belül megfizetik a fenti összeget. Fonyód Város Önkormányzata megküldte számunkra a évi beszámolót, mely tartalmazza, hogy a tavalyi évi gazdálkodás alapján ezer Forint a fizetendő pénzügyi hozzájárulásunk. Már a költségvetés tervezésekor jeleztük, hogy a szociális étkeztetés kiszállításának elmúlt évi költsége mely a mi bevételünket képezi csökkenti ezt az összeget, így a költségvetési rendeletünkben már csak e Forint hozzájárulást terveztünk, ez az az összeg, amelyet ténylegesen megfizetünk majd Fonyód részére. Határozat javaslat: Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ évi beszámolóját elfogadja Felkéri a polgármestert, hogy a döntésről értesítse Fonyód Város Önkormányzatát. Felelős: Lombár Gábor polgármester Határidő: 15 nap értesítésre Balatonfenyves, Lombár Gábor polgármester 215

216 216 Melléklet Beszámoló a Fonyód Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ évi gazdálkodásáról A Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ mikro társulásként működik, így a zárszámadás keretében be kell mutatni a balatonfenyvesi Alapszolgáltatási Központ pénzügyi elszámolását. Kiadása éves szinten ezer Ft, az intézmény saját bevétele a tervezett ezer Ft-tal szemben ezer Ft. A bevétel és a kiadás különbsége ezer Ft. A évi költségvetési beszámolóban elszámolt normatív állami támogatás ezer Ft, a Fonyód Kistérség Többcélú Társulástól kapott kiegészítő támogatás ezer Ft. A évi kistérségi kiegészítő támogatás elszámolásából 308 ezer Ft kiutalás várható. A normatív támogatások összege nem fedezi a saját bevétellel csökkentett éves kiadások összegét, ezért Balatonfenyves Önkormányzatának ezer Ft pótlólagos fizetési kötelezettsége keletkezett évben. Összes bevétel: Összes kiadás: Bevétel és kiadás különbsége: Normatív támogatás: Kiegészítő támogatás: évben kiutalásra kerülő kiegészítő támogatás: Támogatás összesen: Fizetési kötelezettség: ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft 308 ezer Ft ezer Ft ezer Ft 216

217 Ügyiratszám: 104/2011 Ügyintéző: Gazdag Gyuláné ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-án tartandó ülésére Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzatának évi költségvetésének módosítása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A Somogy Megyei Kormányhivatal szóbeli észrevételt tett a 2011 évi költségvetési rendeletünkre. E szerint a rendeletünk szövegezésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009 (XII.16.) IRM. Rendelet alapján pontosításra szorul. Csatolom az erről készült feljegyzést. Rendeletünk mostani módosításánál figyelembe vettük az észrevételt és a szükséges részeket javítottuk. A költségvetési rendeletünk számszaki részében a bevételek között szerepelnek az EU-tól pályázaton elnyert összegek (TIOP, KEOP), amelyeket iskolai számítógép beszerzésre és az imremajori ivóvízhálózat korszerűsítésére használhatunk fel. A függetlenség napjára LEADER-től elnyert pályázat alapján 3011 e Ft-ot kellett költenünk. Az év elején a bevételek között már szerepeltettük a megítélt támogatási összeget. A beruházások között tüntettük fel a parti sétány teveinek elkészítését, melyről a Képviselő-testület már korábban döntött, és egy motorfűrész pótlását. A tavasz folyamán a központi strandon elvégzett partvédelmi munkálatok más technológiával készültek el, mint az eredetileg tervezett, így e feladaton megtakaríthatunk e Ft-ot. Tévedésből kimaradt a tervezésnél e Ft összegű jubileumi jutalom, melynek kifizetése jogszabályban előírt kötelességünk. Az adójóváírás csökkenése miatt központilag adott keresetkiegészítéssel nem tudtunk előzetesen számolni, mert nem állt rendelkezésünkre elegendő információ a számításához. Most a féléves adatok birtokában az év első felére állítottuk be az előirányzatot. Központosított előirányzatként érkezett számlánkra a rászoruló gyermekek nyári étkeztetéséhez 204 e Ft. A teljes pályázati összeget megkaptuk, nemcsak a minimum pályázott 32%-ot. (65e Ft) A prémiumévek program támogatására az év első felében 922 e Ft-ot kaptunk. A felsorolt támogatásokról három esetben már döntött a testület, a fonyódi Zeneiskola kérelme viszont nemrégen érkezett hozzánk, és ebben 650 e Ft támogatást kérnek ahhoz, hogy a fenyvesi gyermekek zenei nevelését is finanszírozni tudják. A KEOP pályázatban kiírt ivóvízminőség javítására év elején elkülönítettünk e Ft céltartalékot, melyet most feloldhatunk, hiszen összege átkerült a beruházások közé. Összeszámolva a leírtak hatását általános tartalékunk összege most e Ft növekedést mutat az előző időszakhoz képest, ami e Ft-ot jelent számszerűen. A változásokat a táblázatokban félkövér dőlt betűvel jelöltük. Kérem, hogy szíveskedjenek a módosításokat elfogadni, miután költségvetésünk főösszege e Ft-tal e Ft-ra emelkedik.

218 218 Balatonfenyves, 2011.június 16. Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének./2011.(...) önkormányzati rendelete Balatonfenyves Község Önkormányzatának 2011 évi költségvetéséről szóló 5/2011 (II.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 91..(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII. törvény 81. -ában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Balatonfenyves Község évi költségvetését megállapító 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban rendelet) 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2011.évi költségvetését állapítja meg ezer Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, ezer Ft tárgyévi költségvetési kiadással és ezer Ft költségvetési hiánnyal Ezen belül: a működési célú bevételt e Ft-ban a működési hiány finanszírozására szolgáló bevételt e Ft-ban ebből: - a finanszírozási célú műveletek bevételeit 0 e Ft-ban - az előző évi pénzmaradvány bevételét e Ft-ban a működési célú kiadásokat e Ft-ban ebből: - a személyi juttatások kiadásait e Ft-ban - a munkaadókat terhelő járulékokat e Ft-ban - a dologi jellegű kiadásokat e Ft-ban - az ellátottak pénzbeli juttatásait 0 e Ft-ban - a támogatásokat és pénzeszközátadásokat e Ft-ban - a speciális célú támogatásokat e Ft-ban 218

219 219 - az általános tartalékot e Ft-ban - a céltartalékot 0 e Ft-ban a felhalmozási célú bevételt e Ft-ban a felhalmozási hiány finanszírozására szolgáló bevételt e Ft-ban ebből: - a finanszírozási célú műveletek bevételeit 0 e Ft-ban - az előző évi pénzmaradvány bevételét e Ft-ban a felhalmozási célú kiadást e Ft-ban ebből: - a beruházások összegét e Ft-ban - a felújítások összegét 6981 e Ft-ban - egyéb felhalmozási célú kiadások e Ft-ban - egyéb felhalmozási célú támogatások 0 e Ft-ban - az intézményi felhalmozási kiadások összegét e Ft-ban - fejlesztési céltartalékot 5000 e Ft-ban a finanszírozási kiadást 335 e Ft-ban állapítja meg. A rendelet 6.. (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A Képviselő-testület az önkormányzat évi általános tartalékát e. Ft-tal hagyja jóvá. 3.. A rendelet számú mellékletei helyébe a következő számú mellékletek lépnek Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Balatonfenyves, Lombár Gábor polgármester ZÁRADÉK: Jelen rendelet kihirdetésre került dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző án. 219

220 220 dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 220

221

222

223

224

225

226

227 227 Ügyiratszám: 4972/2011 Ügyintéző: Papp Krisztina Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-án tartandó ülésére Tárgy: Pályázat benyújtásához önerő biztosítása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! I. A Képviselő-testület döntésének megfelelően a KEOP keretében benyújtottuk az imremajori ivóvízhálózat kiépítésére a pályázatot, melynek kapcsán már a támogatási szerződés is aláírásra került. A 15/2011.(IV.22.)BM rendelet alapján az önkormányzatok benyújtott és nyertes uniós pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítéséhez támogatást igényelhetnek. A mi esetünkben az EU Önerő Alapból igényelhető összeg a vállalt saját forrás 60%-a, tehát a ,-Ft-nak a 60%-a ,-Ft. Határozati javaslat: 1.) Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a Belügyminisztérium által kiírt EU Önerő Alap támogatására pályázat benyújtását. A tervezett fejlesztés megnevezése: Balatonfenyves Imremajor ivóvízminőség javítása Azonosítószám: KEOP / Összköltsége: nettó ,-Ft Pénzügyi ütemezése: Projektelem Szerződés vagy tevékenység Szerződés év (Ft) Összesen Szerződés vagy tevékenység kezdete vagy tevékenység vége (év, hónap) (év, hónap) Projektmenedzsment Általános menedzsment , , közbeszerzés Közbeszerzési , , tanácsadó 227

228 228 Tanulmányok, RMT , , vizsgálatok Tanulmányok, CBA , , vizsgálatok Tanulmányok, Terület előkészítéshez k , , vizsgálatok Tervezés Vízjogi létesítési , , engedély terv Tájékoztatás Tájékoztatás , , Egyéb programelem Engedélyek hatósági , , költség díja Kedvezményezett által igényelt előleg Kedvezményezett által igénybevett előleg elszámolása/visszafizetése Összesen: , ,- Pénzügyi forrásainak összetétele és éves ütemezése: Forrás Elszámolható (Ft) Nem elszámolható Összesen (Ft) % (Ft) I. saját forrás , ,- 15 II. egyéb tám III. a támogatási , ,- 85 kon strukció keretében igényelt támogatás (EU és hazai együttesen) Összesen , , ) A pályázathoz szükséges ,-Ft összegű önrészt biztosítja. 3.) Felkéri a polgármestert a pályázat benyújtására. 4.) A módosítást a költségvetési rendeleten át kell vezetni. Határidő: október 1. Felelős: Lombár Gábor polgármester II. Az új Széchenyi Terv keretében megjelent a TIOP-1.2.3/11/1 pályázat, mely lehetőséget biztosít a nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő közkönyvtárak esetében az online könyvtári szolgáltatások kialakításához szükséges eszközök beszerzésére. A támogatás 228

229 229 mértéke a projekt elszámolható összes költségének 100 %-a, minimum 5 millió forint, maximum 8 millió forint összegben. A kötelezően megvalósítandó szolgáltatások a következők: - online könyvtári szolgáltatások kialakításához szükséges hardvereszközök beszerzése - könyvtári munkatárs részére munkaállomás és s működtetéséhez szükséges operációs rendszer, és Microsoft Office programcsomag - szerver, és a működtetéséhez szükséges operációs rendszer - vékonykliens - külső háttértároló - WIFI router, Access Point - Használói számítógép, hozzá Windows XP - Projektor - Többfunkciós nyomtató - Egyéb informatikai eszközök, felszerelések (pl: scanner, nyomtató, szünetmentes) - Hálózat kiépítése - Fogyatékkal élők számára a könyvtár használatát segítő informatikai eszköz beszerzése (pl: felolvasógép, Braille-nyomtató, hangos-térkép, vagy kis léptékű belső épület átalakítás, korszerűsítés) - Nyilvánosság biztosítása A pályázat benyújtásának határideje: július 31. A pályázati lehetőségről tájékoztattuk az intézményt, várjuk a visszajelzést. Határozati javaslat: 1.) Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtárban online könyvtári szolgáltatások kialakításához szükséges eszközök beszerzésének támogatására kiírt TIOP-1.2.3/11/1 pályázat benyújtásával. Felhatalmazza a polgármestert a pályázat benyújtására. Határidő: július 31. Felelős: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, június 14. Lombár Gábor polgármester 229

230 230 Feljegyzés Buza Máté önkormányzati képviselő kifizetések szabályozása tárgyában benyújtott előterjesztésére Buza Máté képviselő úr javasolta, hogy minden Ft feletti kifizetés csak a pénzügyi bizottság egyhangú javaslatával, valamint a képviselő-testület többségi szavazatával történhessen meg. A javaslat megvalósításának ellentmondanak a jogszabályok, melyek a bizottságnak döntéselőkészítői, a képviselő-testületnek pedig döntési, nem pedig végrehajtói jogosítványt és feladatkört adnak. Az önkormányzati törvény felhatalmazza az önkormányzat képviselő-testületét a költségvetési rendelet megalkotására, és az államháztartási törvény (áht.) is rendelkezik erre vonatkozóan. Az áht. megengedi a testületnek, hogy a hatáskörébe utaltakból bizonyos feladatokat átruházzon a polgármesterre vagy a bizottságokra. Azokat a feladatokat azonban, amelyeket a jogszabályok kifejezetten a polgármester hatáskörébe utalnak, nem lehet átruházni a bizottságokra vagy a testületre. A gazdálkodás menete szigorú szabályok alapján kell, hogy történjen. A képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletet, melynek során megállapítja a kiemelt előirányzatok összegét, a beruházási és felújítási feladatokat pedig tételesen meghatározza. A költségvetésben elfogadott kiadások megvalósítására a polgármester kötelezettséget vállal, amelyet a jegyző ellenjegyez. Az ily módon létrejött szerződések, megrendelések alapján megtörténik a teljesítés, melynek szakmai teljesítés igazolása után az érvényesítésre kijelölt dolgozó ellenőrzi a számlát formai szempontból, valamint megnézi, hogy van-e rá fedezet a költségvetésben. Ezután a polgármester utalványozza a kifizetést, mely a jegyző ellenjegyzése után teljesíthető. Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet szabályai szerint a helyi önkormányzat esetében kötelezettséget a polgármester, vagy az általa megbízott személy vállalhat, és az utalványozásra is ugyanez vonatkozik. A kötelezettségvállalást és az utalványozást a jegyző jogosult ellenjegyezni, illetve megbízást adhat a polgármesteri hivatal köztisztviselőjének e feladat ellátására. Az érvényesítéshez megfelelő pénzügyi képesítéssel rendelkező dolgozóra van szükség. Az Áht és az Ámr alapján a költségvetési rendeletben jóváhagyott előírányzatokon belül a költségvetési szerv vezetője (polgármester illetve intézmény vezető) felelős a szabályszerű gazdálkodásért. Az előírányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre, a kiemelt előirányzatok módosításához szükséges a költségvetési rendelet módosítása. A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság kötelezően megtárgyalja a költségvetési rendeletet, annak módosítását illetve a zárszámadást. A leírtakból következik, hogy a gazdálkodás a tervezéstől a kifizetésig megszabott menetrendben zajlik, melyben minden résztvevő a rá vonatkozó előírások szerint veszi ki részét. Ettől eltérően történő kifizetési rend sértené a törvényességet. 230

231 231 Ha minden Ft feletti kifizetésről külön döntene a bizottság és a testület, az egyrészt ellentmondana a jogszabályoknak, másrészt lehetetlenné tenné a folyamatos munkát, hiszen minden fázisában megakasztaná a feladatok elvégzését ( pl. egy egyszerű közüzemi számla kifizetése is testületi döntést igényelne, és a bizottságnak és a testületnek hetente többször kellene üléseznie). Balatonfenyves, Gazdag Gyuláné Pénzügyi vezető 231

232 Az előirányzatok javasolt módosítását bemutató táblázat Előirányzat változás megnevezése Bevétel Kiadás növekedés csökkenés növekedés csökkenés Beruházások Motorfűrész 165 Imremajori ivóvízminőség javítása (KEOP pályázat) Iskolai számítógép beszerzés (TIOP pályázat) eszköz része Parti sétány tervei 581 Beruházások összesen: Dologi kiadások Iskolai szám.gép beszerzéssel kapcs. költs. (TIOP pályázat) Partvédelem központi strandon 5500 Függetlenség napja lebonyolítása pályázat alapján 3011 Dologi kiadások összesen: Személyi juttatások Jubileumi jutalom 1520 Keresetkiegészítés Személyi juttatások összesen: Jubileumi jutalom járuléka 410 Keresetkiegészítés járuléka Járulékok összesen Támogatás értékű kiadások Fonyód zeneiskola támogatása 650 Kistérség hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata 90 Bölcsödei elhelyezés támogatása 210 Marcali Kórház sószoba kialakítása 30 Támogatás értékű kiadások összesen: 980 Társadalom- és szoc.pol.juttatások Nyári gyermekétkeztetés Társadalom- és szoc.pol.juttatások Prémiumévek program támogatása 922 Tartalék növekedés 2933 Céltartalék csökkenés 5000 összesen: bevételek egyenlege: kiadások egyenlege: Előirányzat növekmény/csökkenés összesen: 11776

233 1.melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat évi költségvetésének címrendje Cím száma Cím neve A Balatonfenyves Községi Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve 1. Községi Polgármesteri Hivatal A Balatonfenyves Községi Önkormányzat önállóan működő költségvetési szervei 2. Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 3. Napköziotthonos Óvoda A Balatonfenyves Községi Önkormányzat költségvetésében szereplő - nem intézményi kiadások 4. Nem intézményi kiadások

234 2.melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011.évi pénzforgalmi terve (ezer Ft-ban) Megnevezés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Működ-i célú tám.értékű kiad. egyéb tám Államházt-on kívülre végl. műk pe.átadások Ellátottak pénzbeli juttatásai- speciális célú támogatások Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalm-i célú tám.értékű kiad. egyéb tám. Államházt-on kívülre végl.felhalm.pe.átadás Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtest. értékpapírok kiad. Forg.célú hitelviszonyt megt.értékpapírok kiad. Finanszírozási kiadások összesen Pénzforgalmi kiadások Pénzforgalom nélküli kiadások Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Műk.célú tám.értékű bevételek, egyéb tám Államházt-on kívülről végl.műk. pénzeszk.átv. Felhalmozási és tőke jellegű bevétel ebből:önkorm. sajátos felhalm-i és tőkebevételei Felhalm-i célú tám.értékű bev.egyéb támog Államházt-on kívülről végl.felhalm-i pe.átvétel Támogatások, kiegészítések ebből:önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségv.pénzforgalmi bevételek összesen Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtest.értékpapírok bev. Forg.célú hitelviszonyt megt.értékpapírok bev évi tervezett előirányzat módosítás módosítás Finanszírozási bevételek összesen Pénzforgalmi bevételek Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek kiegyenlítő, átfutó, függő bevételek BEVÉTELEK ÖSSZESEN

235 3.melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011 évi várható működési és felhalmozási célú bevételeit és kiadásait bemutató mérleg Működési bevételek Megnevezés évi módosítás módosítás tervezett előirányzat normatív állami hozzájárulás központosított előirányzatok 2531 normatív, kötött felhasználású támog vis maior és egyéb támogatás Támogatás központi költségvetésből összesen: központi költségvetési szervtől helyi önk.és költségvetési szerveitől fejezeti kezelésű előirányzatból TB pénzügyi alapjaiból Kistérségi Társulástól Támogatás értékű bevétel Kiegészítések, visszatérülések előző évi költségvetési támogatás (eredeti előirányzata nem lehet) Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről háztartásoktól non-profit szervezetektől Működési célú pénzeszköz átvétel összesen saját bevétel igazgatási szolgáltatási díj bírságból származó bevétel- növényvédelmi bírság egyéb saját bevétel bérleti és lízingdíjak intézményi ellátási díjak- iskolai, óvodai gyermekétkeztetés tér.díja szolgáltatások ellenértéke egyéb sajátos bevétel (Fenyves könyv, házszámtábla) kötbér, kártérítés, bánatpénz(visszatérülések:segély, bizt díj, áramdíj stb.) alkalmazottak térítései ÁFA bevételek, visszatérülések Hozam és kamatbevételek Saját bevételek összesen: Önkormányzatok egyéb sajátos bevételei talajterhelési díj,bírságok,lakbérbevételek Önkormányzatok egyéb sajátos bevételei összesen: Átengedett központi adók SZJA helyben maradó része SZJA kiegészítése SZJA normatív módon elosztott része gépjárműadó termőföld bérbeadásából származó SZJA Átengedett központi adók összesen: Helyi adók és kapcsolódó pótlékok, bírságok építményadó telekadó kommunális adó idegenforgalmi adó (kurtaxa) iparűzési adó bírság és pótlék Helyi adók és kapcsolódó pótlékok, bírságok összesen: Önkormányzatok sajátos bevételei összesen: Pénzforgalom nélküli bevételek

236 Működési bevételek összesen: Megnevezés Felhalmozási bevételek évi tervezett előirányzat módosítás módosítás Támogatásértékű felhalmozási bevételek központi költségvetési szervtől fejezeti kezelésű előirányzattól Támogatásértékű felhalmozási bevételek összesen: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel áh-n kívülről felhalmozási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól felhalmozási célú pénzeszközátvétel EU költségvetésből 9245 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel áh-n kívülről összesen: Felhalmozási és tőke jellegű bevételek vízi közmű koncessziós díj építési telek és ingatlaneladás jármű értékesítés osztalék termőföld értékesítése államkötvény értékesítés Felhalmozási és tőke jellegű bevételek összesen: Felhalmozási bevételek együtt Kölcsön visszatérülése Finanszírozási bevételek hosszú lejáratú fejlesztési hitel felvétele forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bev. Finanszírozási bevételek összesen: Függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek (előirányzata nem lehet) Bevételek összesen:

237 Megnevezés Működési kiadások évi tervezett előirányzat módosítás módosítás Önkormányzati működési kiadások személyi juttatás munkaadót terhelő járulékok dologi jellegű kiadás Önkormányzati működési kiadások összesen: Intézményi működési kiadások Polgármesteri Hivatal működési kiadásai személyi juttatás munkaadót terhelő járulékok dologi és egyéb folyó kiadások Polgármesteri Hivatal működési kiadásai összesen Fekete István Általános Iskola működési kiadásai személyi juttatás munkaadót terhelő járulékok dologi és egyéb folyó kiadások Fekete István Általános Iskola műk.kiad.összesen Napköziotthonos Óvoda működési kiadásai személyi juttatás munkaadót terhelő járulékok dologi és egyéb folyó kiadások Napköziotthonos Óvoda működési kiadásai összesen Intézményi működési kiadások összesen: Támogatásértékű működési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségv. szerveinek többcélú kistérségi társulásnak egyéb szervezeteknek Támogatásértékű működési kiadás összesen: Működési célú pénzeszközátadások működési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek működési célú pénzeszközátadás háztartásoknak működési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak Működési célú pénzeszközátadások összesen: Speciális célú támogatások társadalom-és szoc.pol.juttatások Speciális célú támogatások összesen: Működési célú tartalékok Működési kiadások összesen Megnevezés Felhalmozási kiadások évi tervezett előirányzat módosítás módosítás Önkormányzati felhalmozási kiadások Beruházások Felújítások Építési kölcsön nyújtása Pénzügyi befektetések

238 Felhalmozási célú pénzeszközátadások Felhalmozási célú pénzeszközátadás áh-n kívülre Felhalmozási célú pénzeszközátadások összesen: Felhalmozási kiadások összesen Működési és felhalmozási kiadások összesen Finanszírozási kiadások Hiteltörlesztés Finanszírozási kiadások összesen: Felhalmozási célú tartalékok (céltartalék) Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások Kiadások összesen:

239 4.melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat évi várható működési célú kiadásainak alakulásáról szakfeladatonkénti bontásban Igazgatási kiadások szakfeladat száma megnevezése Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (ezer Ft-ban) Társ.- és szoc.pol.jutt.tám.é s átadott pénzeszközök Kiadások összesen Önkormányzat igazgatási tevékenysége Önkormányzat adóügyi igazgatási tevékenysége Polgármesteri Hivatal működési kiadásai össuesen Óvodai imtézményi étkeztetés Óvodai nevelés, elátás Napköziotthonos Óvoda működési kiadásai összesen Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Éttermi, mozgó vendéglátás Általános iskolai tanulók nevelése 1-4.évf Általános iskolai tanulók nevelése 5-8.évf Sajátos nevelési igényű tanulók nev évf Sajátos nevelési igényű tanulók nev évf Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tan.napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár összesen Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Települési hulladék begyűjtése, szállítása átrakása Közutak hidak, alagutak üzemeltetése fenntartása Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Önkormányzati jogalkotás Önkormányzatok igazgatási tevékenysége Közvilágítás

240 Város, községgazdálkodási mns. szolgáltatás Finanszírozási műveletek Közterület rendjének fenntartása Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Család- és nővédelmi eü.gondozás Ifjúság-eü.gondozás Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás Közművelődési tevékenységek és támogatásuk Szabadidős park, fürdő-és strandszolgáltatás Időskorúak járadáka Lakásfenntartási támogatás norm.alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányosságból Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Óvodáztatási támogatás Rendszeres szociális segély Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Köztemetés Közcélú foglalkoztatás Civil szervezetek működési támogatása Köztemető fenntartás és működtetés Önkorm.költségv.-ben szereplő nem intézményi kiadások össz Szakfeladatok összesen:

241 5.melléklet A Balatonfenyves az 5/2011.(II.18.) Községi Önkormányzat önkormányzati rendelethez évi várható felhalmozási és finanszírozási célú kiadásainak alakulásáról feladatonkénti bontásban megnevezés eredeti előirányzat (ezer Ft-ban) módosítás módosítás Holter, EKG lízingdíja Útépítés útalapból 2010.évi áthúzódó Számítógép és szoftver (képviselői és bizottsági lap-top) Strandrekonstrukció Rendezési terv módosítás Imremajor szennyvíz terveztetés db ivókút Teodolit beszerzés Fenyves-alsó járdaépítés, parkoló helyreállítása Mária utca járdaépítés Fenyvesi utca járdaépítés Számítógép beszerzés (adó- 3 db) Térfigyelő rendszer kiépítése Időjárás figyelő kamera telepítése Iskola olajsütő beszerzés Motorfűrész Imremajori ivóvízminőség javítása (KEOP pályázat) Iskolai számítógép beszerzés (TIOP pályázat) eszköz része Parti sétány tervei Beruházások összesen Ravatalozó áttervezése - új temető Strandi sétány felújítás központi strandon Kosárlabdapálya burkolása Óvoda aula világítás felújítása Óvoda konyha világítás felújítás Óvodai csoportszobák, irodák felújítása Önkormányzati épületek érintés-,tűz-,villámvédelem Szolgálati lakás felújítás (gyógyszertár) Óvoda vizesblokk felújítása Óvoda radiátor csere Óvoda gumitégla Óvoda hátsó ajtó csere Iskola főépület vészkijáró ajtó csere Egészségház ajtó csere Felújítások Részvényvásárlás Pénzügyi befektetések Önkormányzati építési kölcsön DRV beruházási hozzájárulás Felhalmozási célú pénzeszközátadások Fejlesztési céltartalék Felhalmozási célú kiadások összesen Hiteltörlesztés Finanszírozási kadások összesen

242 Felhalmozási és finanszírozási kiadások összesen:

243 6. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat évi céltartalékának bemutatása feladatonként Céltartalékok megnevezése ezer Ft-ban Működési céltartalék 0 0 Működési céltartalékok összesen 0 0 Beruházási cél megnevezése -Imremajor ivóvízhálózat pályázat Beruházási céltartalék összesen Felújítási cél megnevezése eredeti előirányzat módosított előirányzat Fűtéskorszerűsítés -iskola, óvoda pályázat Felújítási céltartalék összesen Fejlesztési céltartalékok összesen Működési és fejlesztési céltartalékok összesen

244 7. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat várható létszám előirányzatai 1.számú táblázat Balatonfenyves Önkormányzat intézményeinek 2011.évi várható létszám-előirányzata (fő) Sorszám Megnevezés Létszám Szakmai Technikai Létszám összesen teljes munkaidős részmunka-idős teljes munkaidős részmunka-idős 1 Általános Iskola 14 0,5 9 23,5 2 Óvoda 4 0,5 3 7,5 3 Polgármesteri Hivatal 16 1,1 0,75 17,85 4 Kommunális feladatokra Egészségügyi ellátás Tanyagondnoki szolgálat 1 1 Létszám összesen: 37 2,1 19 0,75 58,85 2. számú táblázat A közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata (fő) Teljes munkaidőben foglalkoztatottak engedélyezett létszám előirányzata 2 Részmunkaidőben foglalkoztatottak engedélyezett létszám előirányzata 22

245 8. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzatnál európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek bevételei és kiadásai a évben (ezer Ft-ban) sorszám megnevezés 2011 évben várható támogatás eredeti előirányzata 2011 évben várható kifizetés eredeti előirányzata 2011 évben várható támogatás módosított előirányzata évben várható kifizetés módosított előirányzata Strandrekonstrukció (DDOP-s pályázattal támogatott) Imremajori ivóvízminőség javítása Iskolai számítógép beszerzés (TIOP pályázat) EU-s forrásból finanszírozott project összesen:

246 9. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat évi előirányzat-felhasználási ütemterve ezer Ft-ban Megnevezés Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Bevételek 1. Működési bevételek Felhalmozási és tőkejell. bev Támogatásértékű bevételek Véglegesen átvett pe Költségv.hiány finansz.belső Hitel, kötvény (visszatérülés) Átengedett bevételek Bevételek összesen( 1-6) Kiadások 8. Működési kiadások Adósságszolgálat Felújítási kiadások Fejlesztési kiadások Tartalék Kiadások összesen (8-12) Egyenleg hó végén

247 Összesen

248 10. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat többéves kihatással járó feladatainak bemutatása Feladat megnevezése Várható kiadás éves bontásban összes kötelezettség Hiteltörlesztés (KIA) BP.Autófin. Rt Lízingtörlesztés (ÉKG, defibr., holter) CIB Credit Rt ELMIB részvény vásárlás KÖZVIL. Rt összesen

249 11. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011.évben nyújtandó közvetlen és közvetett támogatásai, valamint átadott pénzeszközei Közvetlen támogatások (ezer Ft) Támogatás megnevezése esetek száma nyújtott támogatás összege Tűzvédelem Marcali Munka-és Tűzvédelmi Társulás Polgári Védelmi Társulás Fonyód Kistérség Többcélú Társulása Alapszolgáltatási Központ Tűzoltóság Balatonboglár Közmunkaprogram önrész Siófok Bölcsödei hozzájárulás Fonyód Zeneiskola támogatása Marcali Kórház sószoba 1 30 Közvetlen támogatások összesen Közvetett támogatások Támogatás megnevezése esetek száma (ezer Ft) Önkormányzati kölcsönök 0 0 Intézményi térítési díjak 0 0 helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség 0 0 Adóelengedés méltányosságból -építményadó telekadó magánszemélyek kommunális adója iparűzési adó gépjárműadó pótlékok adóelengedés méltányosságból Közvetett támogatások összesen Átadott pénzeszközök Támogatás megnevezése esetek száma nyújtott támogatás összege (ezer Ft) nyújtott támogatás összege Működési célra Civil szervezetek támogatása Balatoni Szövetség TÖOSZ 1 88 BURSA Sió-Völgye konzorcium Natúrpark 1 50 Mozdulj Balaton 1 90 Jegyzők Országos Szövetsége 1 5 Vasutas Települések Szövetsége 1 10

250 Háziorvosi szolgálat Balatonfenyves Hétvégi központi ügyelet Ezüst Fenyő Nyugdíjas Egyesület 400 Római Katolikus Plébánia 800 Balatonkeresztúri Sportkör 100 Siketek és Nagyothallók Somogy Megyei Szervezete 10 Turisztikai Egyesület 8000 Polgárőr Egyesület 1300 Működési célra összesen Felhalmozási célra DRV üzemeltetési hj Felhalmozási célra összesen Átadott pénzeszközök összesen

251 12. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat összevont költségvetési mérlege BEVÉTELEK Megnevezés évi terv mód mód KIADÁSOK Megnevezés évi terv KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK Pénzforgalmi bevételek Pénzforgalmi kiadások Működési célú Működési célú Személyi jellegű kiadások Intézményi működési bevételek Munkaadót terhelő járulékok Önkormányzatok sajátos működési bevételei Dologi és egyéb folyó kiadások Előző évi maradvány átvétel Kamatkiadások Támogatásértékű bevételek Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások ebből OEP-től átvett pénzeszköz Ellátottak pénzbeli juttatásai Működési célú pénzeszköz átvétel Előző évi maradvány átadás Önkormányzatok költségvetési támogatása Támogatásértékű működési kiadás Támogatási kölcsön igénybevétele, visszatérülése Működési célú pénzeszközátadás Működési célú kölcsön nyújtása, visszafizetése Felhalmozási célú Felhalmozási célú Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Beruházási kiadások Támogatásértékű felhalmozási bevételek Felújítások Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel Támogatásértékű felhalmozási kiadás Önkormányzatok költségvetési támogatása Felhalmozási célú pénzeszközátadás Támogatási kölcsön igénybevétele, visszatérülése Felhalmozási célú kölcsön nyújtása, visszafizetése mód mód Pénzügyi befektetések kiadásai Pénzforgalmi nélküli kiadások Működési célú tartalékok Általános tartalék Céltartalékok Felhalmozási célú tartalékok Fejlesztési céltartalék KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY

252 Működési hiány Felhalmozási hiány FINANSZÍROZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK Működési célú hiteltörlesztés Felhalmozási célú hiteltörlesztés BEVÉTELEK ÖSSZESEN (Pénzforgalom nélküli és finanszírozási célú bevételek nélkül) KIADÁSOK ÖSSZESEN A KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZESÍTETT HIÁNYA Működési hiány Felhalmozási hiány A HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA Belső forrásból I. Működési célú pénzmaradvány igénybevétele II. Felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele Külső forrásból Működési célú hitelfelvétel Felhalmozási célú hitelfelvétel BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN KIADÁSOK MINDÖSSZESEN Működési célú bevételek összesen Működési célú kiadások összesen Felhalmozási célú bevételek összesen Felhalmozási célú kiadások összesen

253 A")l 4 ElSterjeszt6s Balatonfenyves Kiizs6g Onkorrnrinyzat K6pvisel6-testiilet6nek rin tartand6 iil6s6re Trirgr: Kifizet6sek szab6lyozf sa Eldterjeszt6: Buza Mdt6 Tisztelt Kdpvisel6-testiilet! hlre?_v. Sajnalattal I^pas^altar az eddig eltelt id<iszakban, hogy b6r k6pvisel6 vagyok ennek ellen6te szinte minden rendezv6ny, fehijit6s csak ut6lagosan jut tudomiisomra. Nagyon szomoru hogy e ddnt6sekb6l mi k6pvisel<iki vagyunk z:irva. Ez6rt az alirbbit javaslom: Minden Ft -n:ll nagyobb 6rt6kti megbiz6s, megrendel6s, kifizet6s csak a pdnztigyi bizotts6g egyen hangf javasolis6val, valamint a kdpvisel6-testtilet tiibbs6gi szavazat6val tdrtdnhessen meg. Hatdrozati javaslat - Balatonfenyves Kdzs6g Onkormanyzat K6pvisel6-testtilete timogatja a javaslatot. - Balatonfenyves Kcizsdg Onkormiinyzat K6pvisel6-testiilete nem tdmogatja a j avaslatot. arm Balatonfenyves k6pvisel6./,'kjt'-,",,2ot 3o tg ffi

254 2. melléklet a / ( ) önkormányzati rendelethez FONYÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEINEK ÉVI BEVÉTELEI A B C D E F ezer Ft-ban Sorszám Átvett pénzeszköz Megnevezés Saját bevétel Támogatás Támogatás értékű bevétel Bevétel összesen államháztartáson kívülről 1 Polgármesteri Hivatal és a hozzá tartozó önállóan működő költségvetési szervek 2 Polgármesteri Hivatal 3 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 65,0% 97,3% ,9% 7 8 Palonai Magyar Bálint Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 101,1% 96,1% 112,8% 100,0% 96,9% ebből: Iskola Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 88,2% 97,1% - 100,0% 96,4% ebből: Óvoda Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 108,2% 95,1% ,6% ebből: Bölcsőde Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 69,5% 94,5% 112,8% - 93,3%

255 A B C D E F Sorszám Átvett pénzeszköz Megnevezés Saját bevétel Támogatás Támogatás értékű bevétel Bevétel összesen államháztartáson kívülről 27 Alapfokú Művészeti Iskola 28 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 108,1% 94,5% ,4% 32 Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ 33 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 99,6% 98,8% 94,5% - 98,4% ebből: Fonyód Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 99,6% 100,3% 93,9% - 99,1% ebből: Balatonfenyves Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 99,5% 95,7% 98,6% - 97,1% 47 Városüzemeltetési Szervezet 48 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 77,2% 98,1% 129,5% - 99,3%

256 A B C D E F Sorszám Átvett pénzeszköz Megnevezés Saját bevétel Támogatás Támogatás értékű bevétel Bevétel összesen államháztartáson kívülről 52 Fonyódi Kulturális Intézmények 53 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 134,5% 112,0% 100,0% 45,3% 86,7% 57 Önkormányzat költségvetési szerveinek bevételei mindösszesen: 58 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 87,5% 97,4% 105,1% 56,9% 96,3%

257 FONYÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEINEK ÉVI KIADÁSAI 3. melléklet a / ( ) önkormányzati rendelethez ezer Ft-ban A B C D E F G H I J Sorszám Működési és Személyi Munkaadó-kat Ellátottak Általános felhalmozási célú Megnevezés jellegű terhelő Dologi kiadás pénzbeni Felújítás Felhalmozás tartalék pénzeszköz kiadások járulékok juttatásai átadás Kiadás összesen 1 Polgármesteri Hivatal és a hozzátartozó önállóan működő költségvetési szervek összesen: 2 Polgármesteri Hivatal 3 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 99,3% 95,0% 99,9% ,8% 87,4% 99,8% 95,9% 7 Palonai Magyar Bálint Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde 8 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 99,1% 93,6% 96,0% - 98,7% 98,1% 89,6% 100,0% 96,9% ebből: Iskola Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 98,7% 94,0% 90,2% - 98,7% 100,0% - 100,0% 96,4% ebből: Óvoda Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 99,9% 93,8% 98,6% ,3% ,6% ebből: Bölcsőde Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 99,2% 88,6% 99,7% ,3% 89,6% - 93,3%

258 A B C D E F G H I J Sorszám Működési és Személyi Munkaadó-kat Ellátottak Általános felhalmozási célú Megnevezés jellegű terhelő Dologi kiadás pénzbeni Felújítás Felhalmozás tartalék pénzeszköz kiadások járulékok juttatásai átadás Kiadás összesen 27 Alapfokú Művészeti Iskola 28 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 95,4% 97,0% 66,0% ,0% ,4% 32 Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ 33 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 98,7% 99,4% 98,6% ,2% - 42,6% 98,4% ebből: Fonyód Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 98,8% 99,4% 99,9% ,0% - 42,6% 99,1% ebből: Balatonfenyves Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 98,3% 99,7% 96,5% ,5% ,1% 47 Városüzemeltetési Szervezet 48 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 99,5% 99,1% 99,2% ,0% - 98,0% 99,3%

259 A B C D E F G H I J Sorszám Működési és Személyi Munkaadó-kat Ellátottak Általános felhalmozási célú Megnevezés jellegű terhelő Dologi kiadás pénzbeni Felújítás Felhalmozás tartalék pénzeszköz kiadások járulékok juttatásai átadás Kiadás összesen 52 Fonyódi Kulturális Intézmények 52 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 92,9% 90,5% 81,1% ,7% 86,7% 53 Önkormányzati költségvetési szervek kiadási mindösszesen: 54 Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a 98,7% 95,2% 98,6% - 98,7% 70,5% 88,8% 99,4% 96,3%

260 Lrst?011 JUN I L El6terjeszt6s Balatonfenywes Kdzs6g Onkormdnyzat K6pvisel6-testiilet6nek n tartand6 iil6s6re Trirry: Hubertus Bt.-vel val6 kapcsolat rij alapokra helyez se. El6terjeszt6: Buza Mrlt6 h8a2'-2j?u- Tisztelt K6ovisel6-testiilet! Az elmrilt h6napok levelezds6t olvasv4 ami az Onkorm anyzat 6s Hubertus Bt. kdzdtt zajlott sajnos megiillapithat6, hogy a cdg 6s az O*orminyzat vezetdsdnek kapcsolata nem 6ppen mondhat6 j6nak, ami az 6n meglit6som szerint nem haszn6l a Kdzs6gnek. Ez6rt az alitbbit javasoln6m: A k6pvisel6-testiilet nevezzen ki 6s ruh6zzon fel egy vagy k6t olyan k6pvisel6t, aki kis6rje el (adott esetben helyettesitse) a polgdrmestert minden olyan tiirgyaliison, ami a Hubertus 6s az Onkormanyzat kdz6tt folyik. Ezzel remllhaoleg sikeriil rij alapokra helyezni a kapcsolatunkat Balatonfenlwes legnagyobb villalat val, ami a k<izsdg fejl6ddsdt eredmdnyezheti. Hatirozati javaslat - Balatonfenywes K<izs6g Onkormdnyzat Kdpvisel6{estiilete t6.rnogatja a javaslatot, 6s az alabbi kdt k6pvisel6t javasolja: - Balatonfenyves Kdzsdg Onkormrinyzat Kdpvisel6-testiilete nem trlmogatja ajavaslatot. Balatonfenlves I 0. ftu,- Yfu!.r ' Buza Mrit6 kdpvisel6 tt /1 t ll+jp,. /,/-, / / -., "L4w,M a:r/- " (6,O

261 1. oldal, iisszesen: 1 Mirton Felad6: Cimzett: Efkiifdve: T6rgy: "KutasiJenos"<[email protected]> "Marton"<[email protected]> jti nius :47 Re: arajanlat kerese Kedves Merton L5sz16 Ur, Az alabbiakban kuld0m 6raianlatunkat: balatonfenyvesi ojsag 80.-Ft + afa / db Vagott m6ret: A,/4 hajtva Nyomes: 'l + 1 fekete, 8 oldal t0zve 120 gr offset paplr Mennyis6g: 900 db / hd A fenti 6r tartalmazz a kiadvanyszerkesztes munkadijait. A kiszallitast teritesmentesen vegezzuk. Udvozlettel : Kutasi Jenos. ov.. 20 I 94'l Saliber Kft --- Original Message --- From: Nlarton To:,qa&er@salrbef hu Sent: Thursday, June 09, :45 AM Subject: arajanlat ker6se Tisztelt Cim! Balatonfenyves Onkormenyzata havi rendszeress6ggel jelentet meg Ujsagot. Koftsegtakarekossagi megoldasb6l id6n felmerult egy esetleges nyomdav6ltas lehetosege. Kerem On6ket, hogy az alabbi param6terek alpjen kiildjenek egy 6rajanlatot a116l, hogy mennyi6rt valallnek a Iap elk6sziteset: Szamonk6nt 8 oldal fekete-feher nyomat, 900 peldemyban, 110 grammos offszet papiron. M0veletek: kepfeldolgozas, tdrdel6s, st0di6munkek Formak6szit6s Nyomas Osszehordes, irkafuz s, csomagoles Tisztelettel verom ereenlatukat! Marton Laszl6 NOD32 Inform6ci6 Az izenetet a NOD32 antivirus system megvizsgiilta. ll,:lirl!-t:!a$,l]1u

262 1. oldal, dsszesen: 1 M6rton Felad6: "PowerprintKft." <[email protected]> Cimzett: "Marton"<[email protected]> Elktildve: mercius :47 Tirgy: Araj6nlat! Kedves Lacll Ezuton kuldorn a kert drajenlatotl B;, i, t Fenyves Ulsag -8 oldal -Al szin(fekete) -ofszet papir -Szerkesztes. nyomds,tilz s -900 pl..r* 3JL-L*,:,.,4 f1u Ar:62 FT+efai db lldv Puspokne Kriszta Az LZenetet az ESET NOD32 Antivrrus ellenorizte http.i/www eset. hu ESET NOD32 Antivirus - Virusdefinicr6s adatbazis ) NOD ( ) Infofm6cio Az uzenetet a NOD32 antivirusvstem meqvizsaalta htlp // hu

263 1. oldal, dsszesen: 2 M5rton Felad6: "ZieglerNyomdaBt."<[email protected]> Cimzett: "Marton"<[email protected]> Elkfildve: jonius 9. 15:23 T6rgy: Re: arajenlat k6res6e Kedves Mdrton L6szl6. arajanlatk6r6s6t kdszdnettel fogadtuk 6s kiildj iik ajiilnlatunkat: Ujs6g N4 8 oldal 1+1 nyomds fekete papir: l00g ofszet kdt6szet: irkattiz6s pdld6nyszdm: 900 db Ar: 56 Ft/db + 5% AFA Az ir tartalmazza a k6pfeldolgoz6s, tdrdel6s kdlt6s6g6t is. Anyaglead6s: elektronikus form6ban, g6pelt szdveg, ill. min. 300 dpi felbontdsir kepanyag. V6rom szives visszajelz6s6t, iidv6zlettel: Ziegler Kriroly :47 keltez6ssel, Milrton irta: Tisztelt Ciml Balatonfenyves Onkormanyzata havi rendszeresseggel.ielentet meg ujsegot. K0ltsegtakarekossagi megoldesb6l iden felmerult egy esetleges nyomdaveltas lehet6sege. Kerem Onoket, hogy az alebbi parameterek alpj6n kuldjenek egy areanlatot arr6l, hogy mennyiert valallnak a lap elkesziteset: SzAmonk6nt 8 oldal fekete-feher nyomat, 900 peldamyban, 110 grammos offszet papiron. MUveletek: kepfeldolgozas, t0rdeles, studi6munkak Formak6szit6s Nyomas Osszehord6s, irkaf0zes, csomagoles Tisztelettel varom arai6nlatukat! Marton Laszl6 Ziegler-nyomda Bt. Keszthely, Rezi [t I