Helye: Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága május 24-én tartott nyilvános üléséről. Helye: Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Bíró János a bizottság képviselő tagja Dr. Kerekes Attila a bizottság képviselő tagja Kutyej Pál a bizottság képviselő tagja Miklós Attila a bizottság képviselő tagja Tímár Ella a bizottság képviselő tagja Filadelfi Szabolcs a bizottság nem képviselő tagja Hrabovszki György a bizottság nem képviselő tagja Labos Tibor a bizottság nem képviselő tagja Nagy Sándor a bizottság nem képviselő tagja Süli Zsolt tü. alezredes Viczián György tü. alezredes Pintér Attila DAKK Zrt. kontrolling igazgató Rókusné Kovács Veronika DAKK Zrt. kontrolling osztályvezető Dr. Csák Gyula Alföldvíz Zrt. vezérigazgató Lipták Zoltánné közgazdasági munkatárs Dr. Jancsó Edina jogász Simon Lajos Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. ügyvezető Kozma János Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató Varga Éva Családsegítő és Gyermekjóléti Központ igazgató Horváthné Pataki Éva Család segítő és Gyermekjóléti Központ szakmai vezető Dr. Bacsa Vendel jegyző Nagy Ferenc alpolgármester Dr. Kiss Gyula aljegyző Tamé Stuber Éva osztályvezető Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető Csiaki Tamás osztályvezető Wittmann László osztályvezető Lukácsi László városi főépítés z Veresné Hoffmann Anikó osztályvezető-helyettes Császár Judit osztályvezető-helyettes Igazoltan távol: Prókai Zoltán a bizottság nem képviselő tagja (Az ülésen elhangzottak hangfelvételen rögzítésére kerülnek, a jegyzőkönyv tanácskozás rövid lényegét, és a hozott határozatok szó szerinti szövegét tartalmazza.) csak a Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke üdvözölte a bizottsági ülésen megjelenteket, megállapította az ülés határozatképességét: jelen van 7 fő bizottsági tag. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom, hogy a 24. napirendi pontot ötödikként tárgyalja a bizottság, valamint, hogy a helyszínen kiosztott a Kézilabda munkacsamok építése" tárgyú e l őterj esztést tűzze napirendjére a bizottság.

2 2 Miklós Attila bizottsági tag: Vártam, hogy lesz olyan anyag a bizottságra a Modem Városok Programról, ami már a Mérlegben is megjelent. Ha máskor nem, a következő bizottsági ülésre, ha kapnánk egy olyan tájékoztatást, hogy konkrétan milyen tervek vannak, azt nagyon megköszönném. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nincsenek még kész tervek. Nagy Ferenc alpolgánnester: A kormányhatározatra kell vámi, az véglegesíti azokat a feladatokat, amit a Kormány maga elé tűz. Miklós Attila bizottsági tag: Valaki valamilyen anyagot ad a sajtónak, mi meg még azt sem látjuk. Ha a bizottság is kapna tájékoztatást arról, ami a sajtóban megjelenik, már előbbre lennénk és több információnk lenne. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ezt a bejelentések között, mint indítványt mondd el légy szíves: az aktuális állásról táj ékoztató kérése. Hrabovszki György bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába, a bizottság létszáma 8 fő. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Szavazásra teszem fel azt a j avaslatot, hogy a 24. napirendi pontot ötödikként tárgyalja a bizottság. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 190/2016. (V. 24.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Kö zgy űlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága úgy dönt, hogy a 24. napirendi pontot ötödikként tárgyalja. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Szavazásra teszem fel azt a javaslatot, hogy a helyszínen kiosztott a Kézilabda munkacsarnok építése" tárgyú előterjes ztést tűzze napirendj ére a bizottság 43. napirendi pontként. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Kö zgy űlé sének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 191/2016. (V. 24.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága úgy dönt, hogy a Kézilabda munkacsarnok építése' tárgyú helyszínen kiosztott e l ő t e 1j esztést napirendjére tűz i 43. napirendi pontként. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A napirendi pontokat teszem fel szavazásra a módosításokkal.

3 3 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 192/2016. (V. 24.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a május 24-ei ülésének napirendjét a következők szerint fogadja el: Nyilvános ülés: 1. Beszámoló a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság évi tevékenységéről 2. A DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt évi teljesítéséről szóló beszámolója 3. Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése 4. A Csaba Belvárosi Parkolóház Kft.-vel kapcsolatos elszámolások 5. Békéscsaba Vagyonkeze lő Zrt évi éves beszámolója 6. Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálójának megválasztása, valamint díjazásának megállapítása 7. Javaslat az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére 8. Javaslat a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére 9. Javaslat a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére 10. Javaslat a Békéscsabai Médiacentrum Kft. könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére 11. Javaslat a Békéscsabai Temetkezési Kft. könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére 12. Javaslat a Békéscsaba Előre" Kft. könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának évi induló és startup pályázatok 14. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. munkas zerveze t -vezetőjének prémium elszámolása évre vonatkozóan 15. A Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft évi beszámolója 16. A fizetőparkoló-hel ye k működésév e l kapcsolatos év I. negyedéves elszámolás 17. A helyi közösség tagjainak együttműködési megállapodása 18. Döntés a Foglalkoztatási. munkaerőpiaci helyzetkép e l őkészítő tanulmány készítése'' tárgyú in-house szerződés megkötéséről 19. Döntés Forgalomfelvétel és kerékpárforgalmi hálózati terv elkészítése'' tárgyú in-house szerződés megköté sé ről 20. Beszámoló a Polgármesteri Hivatal évi tevéke nységérő l 21. A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a tennészetbeni juttatásokról szóló 30/2006. (IX. 12.) önkormányzati rendelet módosítása 22. Tájékoztatás a B 38 hajó ügyében 23. Nyilatkozattétel saját forrás rendelkezésre állásáról ('56-os Emlékszoba kialakítása) 24. Beszámoló a gye1ti1ekjóléti és gyermekvédelmi feladatok évi ellátásáról

4 Békéscsaba, Mazán László utca 18. szám alatti ingatlan közmunkaprogram telephelyeként történő hasznosítása 26. A nyári gyermekétkeztetés megszervezése évben 27. Beszámoló a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény tevékenységéről és gazdálkodásáról 28. Pályázat benyújtása az önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatására 29. Pályázat benyújtása az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása pályázati kiírásra 30. Beszámoló a mezei őrszolgálat évi munkájáról 31. Döntés térfigyelő kamerák elhelyezéséről a békéscsabai vasútállomás előtti területen 32. Tájékoztatás az Élővíz-csatorna partján történt fakivágásokkal kapcsolatban 33. A évi Infrastrukturális előirányzat felosztása 34. Településrendezési eszközök módosítása (M44 nyomvonal és iparterület kijelölése) 35. Településrendezési eszközök módosításához kapcsolódó véleményezési és partnerségi egyeztetési szakasz lezárása 36. Tájékoztatás a Szigligeti utcai óvodai tanuszoda felújításának ügyében 37. Javaslat az intézményi, kommunális céltartalék igénybevételére 38. Tájékoztató az önkormányzathoz érkezett befektetői megkeresésekről 39. A 81 /2016. (II.23.) PGVB határozat módosítása a határidő tekintetében (a Békéscsaba, 032/3. hrsz-ú ingatlan b" alrészletének bérbeadása) 40. Az önkormányzat részére ellenétték fejében felajánlott ingatlannal kapcsolatos döntés (6191. hrsz.) 41. Az önkormányzat részére ellenérték fejében felajánlott ingatlannal kapcsolatos döntés (1510, 0582/9, 0582/11. hrsz.) 42. Döntéshozatal a,,2016. évi fejlesztési hitelfelvétel" tárgyú közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásban 43. Kézilabda munkacsamok építése Nagy Sándor bekapcsolódott a bizottság munkájába, a bizottság létszáma 9 fő. 1. napirendi pont Tárgy: Beszámoló a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság évi tevékenységéről Viczián György tü. alezredes: A Békéscsabai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság viszonylag nyugodt évet zárt az elmúlt évben óta folyamatosan csökkennek a tűzesetek és a műszaki mentések száma. Bizonyos területeken komoly előrelépést sikerült elérnünk, amely kitűzött feladatunk is. A hatósági munka erősítésével kifejezetten a megelőzésre kell koncentrálnunk. Jelentősen csökkentek a kivonulási számok. A tavalyi évben Békéscsabán is 2012-es évhez képest százzal csökkent a kivonulási száma, az előző évhez viszonyítva minimálisan változott. Továbbra is a működési területünkön Békéscsaba jelent több feladatot. Ami szerencsés az az, hogy viszonylag kevés olyan tűzesetünk volt ahol súlyos személyi sérülés történt. Néhány ingatlanban volt olyan tüzesetünk, ahol személyi sérülés történt. Haláleset tavalyi évben nem volt. Nagyon fontos, hogy bizonyos te1ületeken csökkent a kivonulási számunk, például ilyen a téves jelzéseknek a száma. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nagyon súlyos közúti balesetük volt-e?

5 5 Viczián György tü. alezredes: Tömeges balesetünk nem volt az idén, ahova tűzoltói segítséget is kértek. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Megköszönjük a lakosság és a köz érdekében tett áldozatos munkájukat, további jó munkát és egészséget kívánunk. A bizottságnak a beszámoló elfogadását teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 193/2016. (V. 24.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltó parancsnokság évben végzett tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja, egyúttal köszönetét fejezi ki a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságság valamennyi munkatársának áldozatos tevékenységéért. Fe lelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: május napirendi pont Tárgy: A DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt évi teljesítéséről beszámolója szóló Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: 17 busz köz lekedteté sérő l emlékszem. Korábban 10,5 év volt az átlag életkor, most 11 év. írnak, én korábbról 19 buszra Pintér Attíla DAKK Zrt. kontrolling igazgató: A társaság a l ehetőségeihe z képest igyekszik a járműparkját fejleszteni. A jármű darabszámban a csökkenés forgalomszervezési kérd~s, a másik az, hogy egyértelműen nem lehet teljesen elkülöníteni a helyi és a helyközi járműparkot. A személyi jellegű költségeknél: az autóbuszvezetők esetében országosan lehet mondani, hogy hiányszakma. Ez azt jelenti, hogy kevés az autóbuszvezetőnk, a fe ladatok mennyisége viszont nem csökkent, nagyon magas a túlóra. Az egész közlekedési szakmában évben volt egy bérmegállapodás. Annak végrehajtása a DAKK Zrt. kötelezettsége is volt. Ténylegesen történt bérfejlesztés évben. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A harmadik fél által végzett karbantartás költsége: tavaly csak 42 millió forinttal emelkedett, most már 62 millió forinttal ban saját maguk végezték a karbantartást? Pintér Attila DAKK Z1i. kontrolling igazgató: 2013-ban igen október l -jén történt egy cégen belüli átszervezés, egy me g l évő társaságba történt kiszervezéssel a jármű karbantartási tevékenység. Nem magunk látjuk el, hanem saját leánycégünk. Ugyanazok a dolgozók kerültek át ebbe a kft.-be. A saját anyagfelhasználásunk, a saját karbantartói bérünk megszűnt.

6 6 Az egész egy igénybe vett szolgáltatásként jelenik meg. Összességében nem nőtt karbantartási költség. a Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Csak 32 millió forint pluszt kérnek a várostól. Van-e valakinek még kérdése, észrevétele? A határozati javaslat úgy szól, hogy megismertük a DAKK Zrt. beszámolóját. Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem, igennel szavazzon. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 194/2016. (V. 24.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DAKK Zrt. jogelőd társasága (Körös Volán Zrt.) által Békéscsabán, december 21-én megkötött, a menetrend szerinti helyi közforgalmú autóbuszközlekedési hálózat működtetésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés évi teljesítéséről szóló beszámolót megismerte. Fe l elős: Szarvas Péter polgármester Határidő: május napirendi pont Tárgy: Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Az Alföldvíz Zrt. közgyűlésének 5. napirendi pontja a társaság évi üzleti tervéről szól. A javaslat a társaság mérleg szerinti eredményét ,2 millió forintra tervezi. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Főösszegét. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Eredmény van írva. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Az főösszeg akar lenni. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Akkor javítsa már ki szóban, ha lehetséges, mert az eredmény és a főösszeg az nem ugyanaz. De lehet gépelési hiba, elírás is. A követke ző napirendi pontjuk az igazgatóság, felügyelőbizottság megválasztása. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Ez annak okán szükséges, hogy 4 éves idős zakra testületek megbízatása és ez a jogkör a közgyűlést illeti meg. szól a Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Úgy emlékszem, hogy tagokat. vagy 2 éve delegált a város

7 7 Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Volt egy eseti kezdeményezése a városnak, aminek során egy fő csere történt a testületben, viszont ez a tisztújítás egy tisztséget érintett. Ez a megbízatás gyakorlatilag a többi igazgatósági tag megbízatása idejéig tartott, ami ebben az évben véget is ér. Az a gyakorlat alakult ki korább is, hogy az egyes testületek tagjainak megbízatása mindig azonos időszakra szól, a többieké most lejár, most minden testületi tagnak a helyét meg kell erősíteni, vagy más személyeket kell jelölni. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nem tudok megkeresés ről, hogy a város kit jelöl. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Az igazgatóságba azok az emberek ülnek, akik megbízatásának most vége. Furcsán nézne ki, ha ők maguk a saját pozíciójukra nézve tesznek indítványt. Hagyományosan ez úgy szokott töiiénni, hogy a meghatározó részvényesek igyekeznek egymással egyeztetve döntést hozni a kérdésben és hagyományosan az szokott történni, hogy Békéscsaba képviselője összegezve a többiekkel történt egyeztetést, indítványt tesz a közgyűlés számára. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Békéscsaba kit indítványoz? Van kezdeményezés va lakiről? Nincs ilyen előterjesztésünk. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Megkerestük a közelmúltban a polgá1mester urat. Az szokott történni, hogy az igazgatóság elnöke először megkeresi a legnagyobb részvényest - polgármester urat -, a mostani időpont egyeztetés alapján úgy tudom, hogy a péntek délelőtt talán lesz rá mód. Az igazgatóság elnöke nála tesz tiszteletlátogatást, ahol tájékoztatja, hogy mi a város hagyományos feladata ebben a tekintetben, mert elvileg a legkisebb részvényes is felállhatna, és felsorolhatna neveket. Nyilvánvalóan - tekintve, hogy a városnak 32 %-os befolyása van -, alapvetően ő az, aki integrálja a véleményeket. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Jövő hét kedden fognak dönteni, Békéscsaba Megyei Jogú Városnak holnap után van közgyűlése. Hogy tudunk enől dönteni, ha nincs érvényes közgyűl és i döntés? Megvá1ják a júniust vele? Dr. Csák Gyula vezérigazgató: A törvényi határidőn belül megküldjük a meghívót a részvényeseknek, ezzel felhívást teszünk ana, hogy ezzel a kérdéssel érdemben foglalkozzanak és döntés szülessen. Ez minden önkormányzat saját SZMSZ-én múlik, hogy hogyan alakítja - a polgármester saját hatásköre, vagy közgy űl és i határozattal döntenek. Tapasztalatom szerint - nem az SZMSZ-üket ismerem - közgyű l és szokott dönteni. Miklós Attila bizottsági tag: Polgármester úr készít ilyen e l őterj esztést, között lesz? vagy a bejelentések Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Tudott volt az Alföldvíz Zrt. közgyű l ésének idő po ntja, akkor megkérdezzük, hogy mié11 nincs enől e lőterj esz tés? Ha nem kell közgyűlés i döntést hoznunk az nagyon furcsa lenne, e rrő l pedig jelenleg nincs e l őte1j esz tés. Ennek nyomán nem tudom, hogy az Alföldvíz Zrt. hogy fogja megválasztani az igazgatóságot, fe l ügy e l ő bizottságot. Csiaki Tamás o sztá lyvezető: Az előte1jesztés e l őkészítését az osztályunk végzi, amit megkaptunk az Alföldvíz Z 1i. -tő l azt összeállítottuk. Polgármester úr írta alá az előterjesztést tőle egyéb utasítást, kie gész ítés rő l nem kaptunk információt ezért csak az Alföldvíz Zrt. által megküldött anyagot tudtuk az e l őte1j esztésben szerepeltetni. Nem volt információnk ruta

8 8 vonatkozóan, hogy történt-e egyeztetés, megkeresés, vagy bármilyen elképzelés az igazgatósági, felügyelőbizottsági tagokkal kapcsolatosan. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A korábbi gyakorlatot kérdezem, Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlési döntéssel delegált tagot? Csiaki Tamás osztályvezető : Igy van. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Alpolgármester úr? Nagy Ferenc alpolgármester: Nincsenek információim. Biztosan lesz egyeztetés. Úgy olvastam ezt az előterjesztést, mintha arra várt volna polgármester úr; mivel nincs az Alföldvíz Z1i.-nek javaslata, így azután nincs j avaslat. Le is van írva, hogy azért nincs ilyenre vonatkozóan mandátum megadva, mert nem volt javaslat. Hrabovszki György bizottsági tag: Amit mi adunk meg nekik. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nem tud e lőterje sztést készíteni, amíg nincs név. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: A figyelemfelhívó levelet minden részvényes megkapja. Az a 8-10 olyan részvényes, aki legalább 2-3 %-os részvénycsomaggal rendelkezik - Békéscsaba, Békés, Sarkad, Gyomaendrőd, Orosháza, Szarvas - ezek azok a települések, akik együtt érdemi, jelentős befolyással rendelkeznek. Ebben az ügyben keresett bennünket az MNV Zrt. is, aki 28 %-kal rendelkezik a Magyar Állam részé ről. Ök jelezték azt, hogy nekik lesz konkrét előterjesztésük a felügyelőbizottság és az igazgatóság egy tagjára nézve. Korábban volt szindikátusi szerződés, ami meghatározta a cég működését. Azt, hogy a vezetői posztokat, a cég irányítási jogait miként határozzák meg a települések, hogyan osztják fel egymás között ezeket a befolyásokat. Ez a szerződés ma már nem tud működni, mert nagyon sok dolog megváltozott. Akkor még 11 fő igazgatóság működhetett, 15 fős felügyelőbizottság. Ezek a kérdések ma már nem tudnak ugyanúgy működni, de az akkori gyakorlat szellemiségében tovább él. A nagyobb részvényesek egymással egyeztetést folytatnak arra nézve, hogy egymás jelöltjeit támogatják, ugyanis egyenként egyikük sem képes atta, hogy önmagában saját szavazatira támaszkodjon, Békéscsaba sem képes, hogy az akaratát átvigye, más partnerek kellenek ehhez. Egymás között egyeztetve határozták meg mindig is ezeket a kérdéseket. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Előfordu lh at, hogy ha Békéscsaba nem tesz javaslatot a többi részvényes megegyezik az igazgatóság és fe lügye lőbizottság tagjaiban? Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Nem tudok ilyet elképzelni, eddig nem volt erre példa. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mi a következő lépcső, ha Békéscsabának nem lesz jelöltje? Dr. Csák Gyula vezérigazgató: A közgyűlésnek a törvényességet biztosítania kell, ott döntések kell, hogy szülessenek. Adott esetben az is lehetséges, hogy ette szóbeli indítvány is befogadható. Mivel hatályos, érvényes napirendként ott szerepel ez a kérdés, bármely részvényes felállhat és mondhat nevet. Amennyiben az kellő támogatottságot kap, akkor megszületik a döntés.

9 9 Dr. Jancsó Edina jogász: Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak mandátuma május 31-ével jár. A Magyar Állam épp úgy, ahogy most önök, az igazgatósága május 18-án megtárgyalta az ők két delegáltját, most - nyilván nem tudom előre, hogy mi fog történni a közgyűlésünkön - vélhetően ők sem kaptak olyan információt Békéscsabától, hogy ki a támogatott. A jelenlévők 50 %-ának meg kell szavaznia azt, aki június l -jétől megválasztásra kerül. Nem lesz az Alföldvíznek igazgatósági és felügyelőbizottsági testülete abban az esetben, ha ezt nem tudják így kezelni, mint részvényesek. Nem lesz meg a többség, a felhatalmazás. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Reméljük, hogy ilyen nem következik be. Valóban igaz az, hogy bárki ott feláll, előterjeszt egy indítványt, akkor az, ha megszavazásra kerül, akkor az lesz a döntés. Azt gondolom, hogy a korábbi hagyományok nem ismerete okozhatta inkább ezt a kérdést. Szóban már beszéltem erről polgármester úrral; a protokoll látogatást, ezt sosem szoktuk úgy kötni, hogy feltétlenül nappal a közgyűlés e lőtt legyen, hanem, hogy mindenképpen történjen meg egy ilyen látogatás az illendőség okán. Ettől függetlenül rendszerint a háttérben már a szükséges egyeztetések" rendben megtörténtek a korábbiakban és gyakorlatilag erre az időpontra már konkrét javaslatok ismertek voltak. Hrabovszki György bizottsági tag: Sem a város önkormányzata, sem a gazdasági bizottság nem mondhat le arról a jogról, hogy véleményezze békéscsabai delegáltjait. Az egy másik megjegyzés, hogy nyilván az Alföldvíz közgyűlésén nem fogják vizsgálni azt, hogy a Békéscsaba város képviselője milyen mandátummal teszi meg az ő javaslatát, ő nem kötött, hanem teljes körű mandátummal megy el. Ha a város testülete nem dönt, akkor polgármester úr bárkit javasolhat. Két megoldás lehetséges véleményem szerint. Ha nem akarunk lemondani erről a jogról, sem mint bizottság, sem mint testület, az egyik megoldás, hogy Nagy alpolgármester úrnak azt mondjuk, hogy beszélje meg polgármester úrral, hogy mit szeretnének, és ennek a bizottsági ülésnek a végén bejelentések között a bizottság véleményezheti a konkrét neveket. A másik, hogy csütöitökön a közgyűlé s előtt egy rendkívüli bizottsági ülést tartunk, és szavazzunk arról, hogy a szükséges - párt, frakció, polgármester, alpolgánnester - egyeztetések eredményeként kik a jelöltek. Most abban tudunk dönteni, hogy azokat a tételeket, amelyek a mérleg főösszegről, eredmé nyről szólnak, ezekről szavazunk. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amit elmondtál, az önkormányzati törvénnyel ellentétes. A polgármester a képvi se l őtestületet képviseli. Ennek a cégnek a részvényese a város közgyűlése. A felügyelőbizottságba és az igazgatóságba kik a város jelenlegi tagjai? Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Az igazgatóságban Bánfi Ádám. a felügyelőbizottságban Knyihár Krisztián. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ha megtesszük a javaslatot, az még befogadható? Dr. Csák Gyula vezérigazgató: A kö zgyűlés oldaláról nézve az, aki törvényesen az adott részvényesi jogokat gyakorolva, a részvényest képviselve ott megjelenik, a társaság közgyűlése, a közgyűlésének elnöke nem vizsgálja azt, hogy kinek van kötött, vagy nem kötött mandátuma. Számos esetben részvényesek úgy jelennek meg, mint az MNV Zrt. képvi se lője, hogy kötött mandátuma van. De az, hogy kinek milyen mandátuma van, azt nem vizsgáljuk, tehát adott esetben, ha egy település képvis e l őtestü lete hoz egy A., döntést, ehhez képest egy.,b" döntést képvisel egy delegált, az attól még érvényes a közgyülésünk

10 10 szempontjából. Az ottani döntés önmagában egy érvényességi kérdés, nem a háttere érdekes. Amikor az MNV Z11. részvényesévé vált a társaságnak, akkor történtek egyeztetések az akkori igazgatósággal, a MNV Zrt. tájékozódni kívánt, hogy milyen kialakult hagyományok vannak a cég irányítása tekintetében. Akkor az volt a hangsúlyos kérés az MNV Zrt. részéről, hogy ők megelégszenek azzal, hogy a felügyelőbizottság elnöki posztját, az ellenőrzési jogokat a Magyar Állam delegáltja gyakorolja, és egy igazgatósági tag pedig sima igazgatósági tag. Egyébként pedig tudomásul veszi az MNV Zrt., hogy az üzleti éitelemben hozott döntéseket az önkormányzatok által delegált igazgatósági tagok többsége hozza. Cserébe azt várja, hogy a vezető tisztségviselőikre vonatkozó indítványaikat minden esetben támogatja a többi részvényes. Az a fontos az MNV Zrt. rés zéről, hogy ha ő élhet azzal, hogy 1-1 tagot delegál, és támogatja az önkormányzatok indítványait, arról e lő zetesen kap tájékoztatást, hogy az önkormányzatok együttműködése mely személyeket kívánja támogatni, akkor ők a kósza indítványokat nem támogatják. Nekik az az érdekük, hogy a cég működése biztosítható legyen. Mindig megkapjuk azt, hogy jól összeállított, áttekinthető és érdemben a részletekre is kiterjedő a beszámoló és az ületi terv; elvi alapon nem szokták támogatni. A 2016-os év veszteségei: ha a évben annyi kivitelezési munkát a cég nem végez, mint amennyit végzett, akkor már a év is veszteséges lett volna. A évtől csökkenő tendenciát fog mutatni a kivitelezésekben való részvételünk mértéke. Ha járják a térséget, látható, hogy lassanként megszűntek ezek a földmunkák, mélyépítési tevékenységek. Ezzel párhuzamosan viszont az történik, hogy kaptunk ajándékba negyvenvalahány víztisztító művet. Ezek nem maguktól mennek, energia, vegyszer, ember, alkatrész, veszélyeshulladék kezelése, stb szükséges hozzá; ezek óriási költséget fognak jelenteni. A bevételeink viszont semmit nem változtak. Több száz millió forinttal fognak nőni a költségeink. Ha nem is lettek volna víztisztítók, már a tavalyi évben is a vízszolgáltatásunk - ezen nagy számú víztisztító nélkül is - veszteséges volt. Az, hogy közel egy milliárd forintot közműadóként fizetünk, sth., ha igaz lenne, hogy ezt ki lehet gazdálkodni, akkor azt mondom, hogy ki kellene engem rúgniuk. Ha ennyi pénzt lehetett volna ebből kihozni, akkor hol volt eddig a pénz? Szándékosan beemeltük az üzleti tervbe azt a számot, hogy 25 millió forintot tervezünk karbantartásra költeni. Gyakorlatilag a cég működőképességének az az ára, hogy gyakorlatilag nincs mód és l ehetőség arra, hogy több karbantartási, vagy egyéb ilyen feladatokat elvégezzünk. A beruházások alatt ne azt értsék, hogy fantasztikus bővüléseink történnek ezáltal, új dolgok valósulnak meg. Rengeteg olyan törvényi kötelezettség van - meg van határozva, hogy milyen minimum feltételekkel kell rendelkeznünk a szolgáltatásban, ezeket a gépeket, eszközöket rendszeresen pótolni kell beruházások által. Nagyon pici az a rész, amit érdemben, valóban fejlesztés jelent. Kb. 500 milliárd forint értékű cső, vezeték, közműrendszer az, amit üzemeltetünk. Ez egy óriási vagyontömeg, ennek a karbantartására fogunk költeni 25 millió forintot. Most azt gondoljuk, hogy az ivóvízminőség-javító. programok kapcsán voltak rekonstrukciók, ezek pillanatnyilag, átmenetileg képesek kezelni a helyzetet. Arra koncentráltak a műsz akis kollégák, hogy főleg azok a felújítások kerüljenek bele, amelyek rövidtávon már szükségesek. Teljesen nyilvánvaló az, hogy érdemben, hosszútávon nem kezelhető. Miklós Attila bizottsági tag: Mi lesz 2018-ban? Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Azt hiszem, hogy a szakmában jó néhány ember van, aki tudja mit kell csinálni. Én is, azt gondolom. Most versenyt futnak abban a vízmű cégek. mi is ezt csináljuk, megpróbálunk úgy életben maradni, hogy ne mi legyünk az első csődbe menő cég. Mi nem kapunk állami támogatást. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az 5 állami vízmű közül három már gyakorlatilag csődközeli helyzetben van az évi 12 milliárdos támogatás

11 11 ellenére. Az a koncepció úgy néz ki nem állt be, hogy az önkormányzati cégek hamarabb mennek majd csődbe és akkor meg lehet menteni bennünket. Azt gondolom, hogy ugyanilyen feltételek mellett még 2-3 évet kibírunk, de úgy maximum, hogy az már súlyos vagyonvesztéssel jár, likviditási gondokkal. Ha megnézik a mérleget, a beszámolót, látható, hogy addig, míg 4-5 évvel ezelőtt jelentős tai1alékot tudott a cég felhalmozni, 500 millió forint lekötéseink voltak, a bankok emiatt szerettek bennünket. Most azért szeretnek, hogy milliárdos hiteltartozásaink vannak feléjük. Megfordult a helyzet. Az, hogy évrő l- évre áramlik ki a működő tőkénk, és ez egyre kevesebb, ennek meglesz majd a böjtje. Készítettünk arra elemzést és a felügyelőbizottság, igazgatóság is foglalkozott a kérdéssel, hogy az integrációval sikerült a fajlagos költségeinket csökkenteni. Lényegesen alacsonyabb költségszinten tudunk így dolgozni, egy m3-nyi ivóvízre, egy m3 szennyvízszolgáltatásra vetítve lényegesen csökkent a cég működé s i költsége, viszont olyan m é rtékűek a terhek, hogy távol van ez a hatékonysági javulás ahhoz képest, mint amit a ránk nehe zedő terhek jelentenek. Megemlíthetem azt is, hogy hamarosan perben fogunk állni a Magyar Állammal. Úgy ítélte meg az igazgatóság, hogy az, hogy számos településen nem kaptunk szolgáltatási díjat - ez több száz millió forintot jelent a cégnek -. Számtalan esetben rendkívül kreatív hiánypótlásokra lettünk kárhoztatva a határidő előtt néhány nappal. Ha reálisan nézzük a millió forintot is közelítheti az az árbevétel-kiesés, amit okozott az, hogy sorra át lettek adva az új szennyvíztelepek olyan településeken ahol korábban nem volt szennyvízszolgáltatás és nem kaptunk díjat. Mérlegelnie kellett az igazgatóságnak, illetve a FEB-nek, hogy mit csináljunk. Nem csinálunk semmit, vagy kitalálunk valami jogcímet és nekiesünk a lakosságnak és elkezdjük tőlük jogcímnél nélkül, vagy valamilyen kreált jogcímen a pénzt behajtani, vagy az önkormányzatot, hogy fizesse ki. Arra a következtetésre jutottunk, hogy mi azért nem tudunk árbevételhez jutni jogszerűen, mert a miniszter nem hoz rendeleti úton döntést, amire a törvény felhatalmazza. Nyilván mérlegelte az igazgatóság azt, hogy 28 %-os részvényes a Magyar Állam, és azt is mérlegelte, hogy 500 millió forint elosztva öttel - öt igazgatósági tag van - kicsit sok. Inkább úgy döntöttünk, hogy az e l őzőt választjuk és felszólítottuk a Magyar Államot, hogy akkor próbáljunk tárgyalni enől a kérdé s ről. Nem kaptunk választ. Nagy Ferenc alpolgármester: Kaptam polgármester úrtól választ, hogy ő is úgy értette ezt az előterjesztést, ahogy én. Hogy lesz még valami újabb egyeztetés az önkormányzatok között; azt mondta, hogy neki teljesen megfelel a jelenlegi két tag. Ha a bizottság j avasolj a a két tagot, akkor nincs ezzel gondja. Az ő ré széről a bizottság tehet ilyen javaslatot és a kö zgyű l és megszavazza. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Békéscsabának 400 millió forintja van a cégnél, ha jól tudjuk, a Kormányzat nem támogatja az aradi víz fogadását. Mi lesz a 400 millió foiinttal? Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Vagyoni értelemben része a cég vagyonának. Azt a gyakorlatot alakította ki az igazgatóság, hogy ennek a pénznek a l ekötésébő l szá1mazó kamatbevételeket ehhez az alaphoz csapja hozzá. Ennek a következménye az, hogy annak ellenére, hogy a projekt előkészítése is, a kivitelezése is elindult, nagyságrendjében az a tőkealap rendelkezésre áll ugyanúgy, mint amikor ezt a közgyűlés létrehozta. Ez 1,5 milliárd fo1intos nagyságrendű. Hogy hogyan áll a projekt: rendelkezésre állnak Romániában azok az engedélyek, amelyek a kivitelezéshez szükségesek. A v ízmű fogadótelepén és a kútnak az összekötését jelentő csőszakaszok kialakításában már e lkezdődte k a dolgok. Ha Nagyvárad irányából Aradra tartanak, akkor az egyik k e resztező dés mellett láthatók is munkálatok, amelyek e l ke zdődtek. Egyetlen problémánk, hogy van egy 5 méteres csőszakasz, amelyhez a két állam között

12 12 létrejövő egyezmény szükséges, a két állam a szuverenitásával élve úgy mond felhatalmazást adjon arra, hogy ott azon a határon az 5 méteres csőszakasz megépüljön. A magyar Kormány döntésére víztisztítók épültek itt a megye területén. Nem az történt, hogy Magyarország eleget tett az unió felé vállalt kötelezettségének, hogy megoldja a vízminőségi kérdéseket. Az önkormányzatok jelenleg Békés megye területén az ellátásért felelősök. Van néhány terület az országban, ahol a Magyar Állam a felelős és minden beruházási döntést ő hoz meg. Itt az történt, hogy a Magyar Állam vállalt egy vízminőséget, amely vízminőségre nézve Európai Uniós pénzből csinált egy beruházást, amivel igyekszik megfelelni a követelményeknek. Ettől függetlenül az önkormányzatok szabad döntése az, hogy ők akarnake még fejleszteni, vagy mit csinálnak a továbbiakban. Senki nem korlátozza az önkormányzatokat abban, hogy fejlesszenek. Egy ponton vagyunk kiszolgáltatva, abban a bizonyos határmetszési szerződésben kellene megállapodni. Ez nem arról szól hogy a két kormány megegyezik abban, hogy támogatják ezt a projektet, hiszen erre nézve az uniós tagállamok esetében már nincs államközi megegyezési kényszer, pusztán az a fajta döntés kell, hogy megszülessen, hogy a szuverén államok határait metszheti egy ilyen létesítmény. Úgy, mint metszi egy út, egy gázvezeték, vagy bármi. Az elmúlt 20 évben úgy épültek meg vonalas infrastruktúrák a román-magyar határon, hogy ez a bizonyos államközi egyezmény nem másról szól, mint arról, hogy a kivitelezés során oda emberek mehetnek, és oda-vissza mozoghatnak a határon a határzónában és, hogy a vezeték odakerül. Ennek a rögzítése. Az összes többi feltételt az adott tagállamban különböző hatósági szervek vizsgálják és határozzák meg. Ezek már megvannak. Ez az egy egyezmény hiányzik. Még nem zárom ki annak a lehetőségét, és reményeim szerint 1-2 hónapon belül tisztázódik, hogy esetlegesen mégiscsak mérlegelésre kerül annak a lehetősége, amit én mindig is mondtam, hogy nekem az meggyőződésem, hogy annál normálisabb és jobb vízellátás nincs, amikor természetes vízbázisból, közvetlenül azt a vizet elviszik csővezetéken a fogyasztóhoz. Ennek két alapvető erénye van: sokkal olcsóbb és a másik, hogy nincs vegyi kezelés. Nehezen tudom megérteni, hogy más megoldás ezzel szemben miért jobb. Nemcsak Békés megyéről van szó, hanem több más területről is. Hiszem azt, hogy hosszú távon a víztisztítók nehezen fogják megállni a helyüket. Azt gondolom, hogy középtávon már biztos, hogy keresni fogja az ország azt a megoldásokat, amivel a víztisztítókat ki lehet váltani. Hiszem azt, hogy mindenütt vannak elérhető távolságban jó vizek, amelyeket be lehet kapcsolni. Jelenleg Békéscsabán még nem tisztított vizet isznak, mert a meglévő kutak, a jelenleg használatban lévő kutak azt a vízkapacitást képesek biztosítani, amely ellátja a várost. Ha viszont a térségben több más település mégiscsak rá lesz csatlakoztatva a regionális rendszerre, vagy ipari üzemek települnének a térségbe élelmiszeripari feldolgozás céljából, akiknek fontos a jó víz, akkor viszont egészen biztos, hogy azok a vizek, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak, azok nem elégségesek. Mi azt gondoljuk - nemcsak Békéscsabában gondolkodva mondjuk, hanem 130 településen szolgáltatunk ivóvizet és ebből 111 település a mi víztisztítónkkal van úgy mond megáldva -, hisszük azt, hogy ezek jelentős gondokat fognak jelenteni, ha másért nem, akkor a finanszírozás okán. Ezeknek sok-sok száz millió forint a költsége. Ha bedől az Alföldvíz és csődbe megy, akkor is kell egy szervezet, aki ezt elvégzi, és valaki pedig finanszírozza. Ez előbb-utóbb kényszerítő döntéshez fog vezetni. Mi azt tudjuk mondani, hogy van egy 500 kmes regionális ivóvízellátó rendszer, ami most kibővítésre került. Ezen az ellátó rendszeren akár km-re úgy lehet elszállítani az ivóvizet, hogy minőségi romlás mindenféle érdemi vegyi kezelés nélkül nem következik be, és 50 forintos árszinten le lehet juttatni a messze lévő településhez. Ha viszont tisztítjuk a vizet, annak az önköltsége - csak a tisztítás forintot jelent. Ez csak a tisztítás költsége. Ha azt mondjuk, hogy a fogyasztó 200 forint körüli vízdíjakat fizetne, és csak a tisztítás 150 forint, és fogyasztónak megnő a vízdíja 200 forintról 350 fo1intra és ehhez kap olyan vizet, aminek az ízét nem kedveli.

13 13 Kezdenek kialakulni az üzemeltetői tapasztalatok és a döntéshozó számára is láthatóak azok, hogy a szakma által hangsúlyozott vélemények valamiféle igazságtartalommal bírnak. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A román szakasszal kapcsolatban kérdezem: van-e kártérítési kötelezettségünk, ha nem valósul meg a románokkal való együttműködés, hiszen közös vállalat van. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Nemzetközi kereskedelmi szerződés, ami közöttünk van, illetve az önkormányzatok konzorciuma is kötött az ottani társasággal egy beruházási együttműködési szerződést. Nyilvánvalóan felmerülhet az igénye érvényesítésnek. Mi tettünk arra kalkulációkat, hogy milyen mértékű lehet ez. Szerény becslésünk szerint, ha visszafogott lesz a román fél - a számítás módja is befolyásolja ezt: az elmaradt haszon, amit még belekalkuláltunk - mi azt gondoljuk, hogy alsó hangon olyan 2 milliárd forintot követelhet. Amennyiben az válik nyilvánvalóvá, hogy Magyarország nem kívánja elősegíteni annak lehetőségét, hogy üzemben tartva ugyan a víztisztítókat, és úgy, mint ahogy akkumulátorokat azért tartunk, hogyha nincs áram a hálózatról, akkor bekapcsoljuk és a biztonságot szolgálja, mi azt a logikát követnénk, hogy üzemben tartjuk ezeket a víztisztítókat, gondoskodunk aitól, hogy bármikor beindíthatóak legyenek, és egyébként pedig inkább a te1mészetes vízre alapoznánk, ami olcsóbb. Amennyiben mégis az történik, hogy ennek kizárt a lehetősége és a projektet le kell állítani; mi most azt tesszük, hogy újabb kiutalásokat nem eszközlünk, amíg ez a kérdés nem tisztázódik. Ha úgymond nincs tovább, akkor megpróbáljuk azt elérni és ebben a város segítségét is kémi fogjuk ebben az esetben, hogy a Külügyminisztérium azt megkeresést, ami korábban kiküldött, hogy a Magyar Kormány támogatja a romániai vízátvezetést, ezt vonja vissza a magyar fél, mert amennyiben visszavonja, ezt mi, mint polgárjogi szerződő fél egy nemzetközi kereskedelmi szerződésben olyan külső vis maior körülményként nevezhetjük meg, amire alapozottan megállja a helyét esetleg majd a bécsi választott bíróság előtt az a védekezésünk, hogy mi akaiiuk csak nem tudtuk és rajtunk kívül álló körülmény gátolt meg bennünket ebben. Ebben az esetben valamiféle békés egymás mellett élés mentén, továbbra is megtartva a kapcsolatokat elfogadja mind a két fél, hogy belefektetett korábban pénzeket, energiát, presztízst, politikai befolyást és még sincs belőle semmi. Az a 20 kút olyan kiváló minőségű vizet ad, és olyan mennyiségben, hogy gyakorlatilag nagyjából a megyét el lehetne be l őle látni. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Köszönjük a vezérigazgató úr beszámolóját. Amennyiben nincs kérdés, azzal a javaslattal élek a bizottság felé, hogy a bizottság javasolja a közgyűlésnek és a május 31-ei Alfödvíz Zrt. közgyűlésen részt vevő polgármester úrnak, hogy a jelenlegi igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat javasoljuk újraválasztani. Az Igazgatóságba Bánfi Ádám urat, a Felügyelőbizottságba Knyihár Krisztián urat. A romániai partnerral megmarad a vállalat? Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Ha megmarad a cég, az azt jelenti, hogy él a projekt és működik. Én ennek nagyon örülnék. Hiszem azt, hogy hosszútávon van értelme annak, hogy olcsóbban tennészetes vizet hozzunk. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A módosító javaslat az, hogy javasoljuk a közgyűlésnek, hogy Szarvas Péter polgánnester úr a május 31-ei Alföldvíz Zrt. Közgyűlésén az Igazgatóságba Békéscsaba részéről Bánfi Ádám urat, a Felügyelőbizottságba Knyihár Krisztián urat javasolja. Aki elfogadja a javaslatot, kérem, igennel szavazzon.

14 14 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önko1mányzat Kö zgy űl ésé nek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 195/2016. (V. 24.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Kö zgyűlé sének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága javasolja a Tisztelt Kö zgyűlés n ek, hogy Szarvas Péter polgármester úr a május 31-ei Alföldvíz Zrt. Kö zgy űlésén az Igazgatóságba Békéscsaba részé rő l Bánfi Ádám urat, a Felügyelőbizottságba Knyihár Krisztián urat jelölje. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra a kiegészítéssel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 196/2016. (V. 24.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyű l ésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az e l őterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal a kiegészítéssel, hogy a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javasolja a Tisztelt Közgyűlé snek, hogy Szarvas Péter polgármester úr a május 31-ei Alföldvíz Zrt. Közgyűlé sén az Igazgatóságba Békéscsaba ré szérő l Bánfi Ádám urat, a Fe lügye l ő bi zottságba Knyihár Krisztián urat javasolja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy az Alföld víz Zrt május 31 -ei rendes közgyűlésén a Zrt. e l őterjeszté s einek tárgyalásakor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát képviselje azzal, hogy az egyes napirendi pontok kapcsán az Igazgatóság által az egyes napirendi pontokra tett határozati javaslatokat a jelen határozat l. mellékletében foglaltak szerint támogassa. Fe l e l ős: Szarvas Péter polgármester Határidő : május melléklet Az Alföldvíz Zrt május 31-én tartandó rendes közgyűlése napirendi pontjainak tartalma és a napirendi pontokkal kapcsolatos javaslat 1. Az 1-3. napirendi pontok az Igazgatóságnak a Társaság évi üzleti tevékenységére vonatkozó je l entésé rő l, az éves beszámolóról, és annak könyvvizsgálói jel e ntésérő l szóló anyagokat tai1almazzák. A Társaság mérleg főösszege eft, jegyzett tő kéje eft, nettó árbevétele eft, a mérleg szerinti eredménye eft volt.

15 15 Az átlagos statisztikai létszám 208 fő volt, és a Társaság 131 településen végzett viziközmű-szolgáltatást. A napirendi pontok elfogadását javaslom. 2. A 4. napirendi pont a Társaság évi mérlegének és eredmény-kimutatásának elfogadásáról, valamint az adózott eredmény felhasználásról szól. Az előterjesztés a Társaság zárómérlegét, eredmény-kimutatását, üzleti jelentését elfogadásra javasolja. Javasolja továbbá, hogy a mérleg szerinti eredmény a Társaság saját tőkéjén belül az eredménytartalékban kerüljön elhelyezésre. A napirendi pont elfogadását javaslom. 3. Az 5. számú napirendi pont a Társaság évi üzleti tervéről szól. A javaslat a Társaság mérleg szerinti főösszegét ,2 millió Ft-ra tervezi, a beruházásokra 800 millió Ft-ot, a tervezett fenntaiiási munkákra 25,5 millió Ft-ot irányoz elő. A Társaság adózott eredményét -243,3 millió forintban, az átlagos állományi létszámot főben állapítja meg. A napirendi pont elfogadását javaslom. 4. A 6-7. számú napirendi pontok az igazgatóság tagjainak, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztásáról szól. A napirendi pontokhoz előterjesztést közgyűlésén kerülnek ismertetésre. az Alföldvíz Zrt. nem küldött, azok a Társaság 5. A 8-9. számú napirendi pontok az igazgatóság elnöke és tagjai, valainint a felügyelőbizottság tagjainak, és a vezérigazgató alapbérének változatlanul hagyásáról szól. A napirendi pontok elfogadását javaslom. 6. A 10. napirendi pont az Alföldvíz Zrt. leányvállalatának az Aqua Bihar S.R.L.-nek a végelszámolásáról szól. A cég létrehozásakor nem számoltak az időközben több romániai önkormányzat által jelzett feltétellel, amely szerint a cégnek fejlesztéseket kell végeznie a víziközmű rendszereken, illetve helyt kell állnia egyéb önkormányzati követelések tekintetében. Az idegen eszközökön elvégzendő beruházási forrás kihelyezése vállalhatatlan költségterhet jelenthet, a megtérülés bizonytalansága miatt. A napirendi pont elfogadását javaslom. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A 400 millió forintra feltett kérdésre nem kaptunk választ. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: 2-3 hónapon belül ennek az ügynek a végkimenetele el kell, hogy dőljön. Ha abba az irányba dől el ez a kérdés. hogy nincs olyan projekt, amire

16 16 felhatalmazással bírna az igazgatóság, hogy felhasználhatja ezt a pénzt, akkor az a dolga az igazgatóságnak, hogy közgyűlé st hív össze és a közgyűléstől kér döntést. Békéscsabának kell majd arra a közgyűlésre jól mérlegelni, hogy mit kíván tenni ezzel az összeggel. Megpróbálhatja ezt a pénzt kiemelni, de azzal számolni kell, hogy ha egys zerűen csak ki akarom venni, annak a visszája történik, mint amikor a tőkeemelés történik. A tőkeemelés s el nő a befolyás, ha kivonom a tőkét, akkor csökken a befolyás. A Magyar Állam tudomásom szerint nem kívánja kivonni a pénzét, tehát, ha Békéscsaba kivonná ezt a tőkét, akkor az következne be, hogy Magyar Állam lenne a legnagyobb részvényes. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Olyan van-e, hogy olyan beruházásokat hajt végre az Alföldvíz Zrt. Békéscsaba érdekében, ami az ő vagyonát is megtartj a. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Az a megoldás, hogy az Alföldvíz épít mondjuk 5 km csatornát, az valamilyen jogcímen - a pénz átalakul tárgyi eszközzé - át kell, hogy kerüljön Békéscsaba város vagyonába. A törvény már kizárja azt, hogy én tulajdonosa legyek a közműnek, és amikor ezt az átruházást tesszük, akkor annak olyan jogcímet kell találni, amire a közgyűlés is ad felhatalmazást. Ilyen döntést már csak közgyűlési felhatalmazással lehet megtenni. Abban az értelemben erről nekünk tárgyalni nem kell, hogy a Vízmű számára a beruházás hasznos legyen, mi az önök tulajdona vagyunk, nekünk az a jó, amit önök eldöntöttek. Nem minket kell erről meggyőzni, hanem a többi részvényest, hogy ők ezt támogassák. A többi részvényes számára kell, hogy támogatható legyen. 4. napirendi pont Tárgy: A Csaba Belvárosi Parkolóház Kft.-vel kapcsolatos elszámolások Simon Lajos ügyvezető: Ez év májusában megtartottuk a mérlegbeszámolót. A mérlegbeszámolót a taggyűlésünk elfogadta 63 1 millió 915 ezer forint mérleg főösszeggel és - 18 millió 170 ezer forint veszteséggel. Tudott dolog, hogy a parkolóház önmagában nem tudja fenntartani önmagát. Az eredeti tervek alapján közel 55 millió forintos árbevételt kellene ahhoz realizálni, hogy az éves szinten jelentkező 30 millió forintos hiteltörlesztést plusz kamatot plusz üzemelési költséget fedezni lehessen belőle. Pozitívumként tudom elmondani azonban, hogy a tavalyi évben lejárt egy tagi kölcsön a tagok felé, aminek összege 7 millió forint, ezt visszafizettünk. Az eredményünk valamelyest javult a 2014-eshez képest. Árbevételeink kb. 22 %-kal emelkedtek, amelyek még mindig kevesek ahhoz, hogy hitel nélkül is az önfenntartó képességét is a kft. fennta11sa. A táblázat, amelyet eljuttattam önökhöz kicsit bonyolult, mert a teljes évet magába foglalja. A társaság müködéséhez 43 millió 486 ezer 620 forint szükséges, melyhez a tulajdonosok hozzájuttatták. Koncepció készül az árképzéshez, ehhez szükséges az Irányi utca, a Hunyadi tér és a Munkácsy utca parkolási viszonyainak átalakítása is, ami tudomásom szerint napirenden lesz a közgyűlésen. Ezt követően lehet olyan árképzési koncepciót kialakítani, amely kicsit közelíteni fog legalább az üzemelési költségek fennta11ásához szeptemberében fog lejárni a hiteltörlesztés, amiből még 82,5 millió forint tőketartozás van. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A -18 millió forintos mérlegben benne van a hiteltörlesztés összege? Simon Lajos ügyvezető: Igen.

17 17 Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mekkora összeget kémek most tőlünk? Simon Lajos ügyvezető: 22 millió forintot, 7,320 millió Ft tőkeeme l ésre és 14,680 millió forint tagi kölcsön, amely tőkeemelésre fordítandó a lejártát követően. Tímár Ella bizottsági tag: Mit j elent az, hogy kötelező létszám? Simon Lajos ügyvezető: A pályázatban 5 fő került e l őírásra, amely febrná1jáig tart. Hrabovszki György bizottsági tag: Szoktuk látni az üzleti terveket? Nem rémlik. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Milyen kihasználtsága van a parkolóháznak? Simon Lajos ügyvezető: Két részre lehet osztani. A bérletes kihasználtságunk emelkedik. Úgy tűnik, mintha garázs szolgáltatás formájában hasznosulna jobban a parkolóház. Viszont ez hozza a kevesebb pénzt. A több pénzt a gyorsparkolásos, óránként jegyvásárlós parkolás hozná. Kihasználtságunk jelen pillanatban a bérletek esetén a 204 parkoló helyre 87 db bérlet van értékesítve havi szinten. A fennmaradó hely, ami forgóhelyes, óránkénti jegyvásárláss(,11 valósul meg. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Minden éven volt egy beszámolója a Parkolóháznak a tevékenységéről, a problémákról. Ez melyik ülésünkön volt? Tamé Stuber Éva osztá l yvezető: Ebben az évben nem volt. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ebben az évben miért nem kaptunk? Az előterjesztés melléklete az üzleti terv? Simon Lajos ügyvezető: Ez a pénzügyi része az üzleti tervnek csak és kizárólag. Ez, ami az előterjesztéshez lett csatolva nem a komplett üzleti terv, csak a pénzügyi része. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Az e lőző évi pénzügyi beszámoló mikor kerül elénk? Simon Lajos ügyvezető: Szerintem júniusban. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nem lehetne úgy, hogy a kettőt amikor látjuk az e l őző évi beszámolóját és az üzleti tervet? együtt fogadjuk el, Nagy Ferencz alpolgármester: Ezt a pénzátadást meg kell szavazni, mert fizetniük kell. Dr. Kiss Gyula aljegyző : A likviditás miatt szükséges, hogy döntsön a közgyűlés a 22 millió forint e l őirányzat biztosításáról. De annak nincs akadálya, hogy júniusban egy komplett beszámolót hozzon a Parkolóház Kft. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Általában először mindig az előző év beszámolója szokott lenni és azután az üzleti terv, hogy lássuk, hogy mi volt és, hogy mit szeretnénk a következőkben, ezért lepődtem meg, hogy nincs beszámoló. Nagy Ferenc alpolgármester: Ez a fizetési kötelezettség sürget.

18 18 Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mindenki tudta, hogy lesz ilyen e lőterjesztés, ennek nyomán akár a múlt hónapra, akár most be lehetett volna hozni egy beszámolót a tavalyi évről. Nem az üzleti tervet előbb és utána a tavalyi év beszámolóját. Hrabovszki György bizottsági tag: Azért izgalmas a kérdés, mert van egy olyan cég, aminek a működési költségének a 84 %-át a tulajdonosok adják be. Nagy Ferenc alpolgármester: Akár be is lehet hozni, valahol meg kell lennie. Simon Lajos ügyvezető: Megvan. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nem gondoltam, hogy nincs meg, mert köte l ező beszámolót készíteni, csak miért nem kerül elénk? Jobb lenne úgy látni a cég tevékenységét. Dr. Kiss Gyula a ij egyző: Annyival szeretném kiegészíteni, hogy én vettem részt a taggyűlésen az önkormányzat képviseletében. A hitel törlesztése nélkül a cég nyereséges lenne. Hrabovszki György bizottsági tag: Ez nem egészen úgy van. Ha jól emlékszem a számokra, akkor nagyjából 44 millió forintot fizet a tulajdonosi közösség és 32,7 millió forint a hiteltörlesztés, akkor a különbség mínusz 10 millió f01int. Akkor sem lenne nyereséges. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Júniusra a bizottság kéri a Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. tevékenységéről, tapasztalatairól szóló évi beszámolóját. Aki elfogadja a határozati javaslatot, kérem, igennel szavazzon azzal, hogy a bizottsági kéri a közgyű l és május 26-ai ülésén kerüljön kiosztásra a napirendhez a Csaba Belvárosi Parkolóház Kft évet j e ll emző főbb adatairól egy tájékoztató. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyű l ésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 5 igen szavazattal és 4 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 197/2016. (V. 24.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az e l őterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal, hogy a bizottság kéri, hogy a kö zgy űl és május 26-ai ülésén kerüljön kiosztásra a napirendhez a Csaba Belvárosi Parkolóház Kft évet je llemző föbb adatairól egy tájékoztató. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlé se a Csaba Belvárosi Parkolóház Fejlesztő és Üzeme ltető Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 3-5 Cg , a továbbiakban: Kft.) részére a évi kö ltségvetésről szóló 7/2016. (II. 29.) önkormányzati rendelet parkolóházzal kapcsolatos elszámolások előirányzatában meghatározott mértékű forrást biztosít. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert arra, hogy az 1. pontban meghatározott elői r ányzat erejéig kötelezettséget vállaljon törz s tőkeemel ésre, illetve tagi kölcsön nyújtására a Kft. részére, amelyet a évi költségvetés végrehajtásáról készült beszámolóban köteles

19 19 szerepeltetni. Amennyiben tagi kölcsön nyújtására kerül a sor, a Közgyűlés a kölcsön visszafizetésének határidejeként szeptember 30. napját határozza meg. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Köz gyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az 1. és 2. pontban foglaltak teljesítéséhez szükséges jognyilatkozatok, megállapodások aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: december napirendi pont Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok évi ellátásáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Május 19-én a Lencsésin a József Attila Településrészi Önkormányzat ülést taitott, ahol Tímár Ella képvis e lő asszony, Nagy Ferenc alpolgármester és Miklós Attila képv iselő is jelen volt. Felvetődött annak a kérdése, hogy miért nem üzemel a Fövenyes utcai kihelyezett telephely, az, hogy szünetel, vagy bezá1iák. Nyilván a szünetelés átmeneti, a bezárás pedig végleges. A probléma az, hogy akár minek hívjuk, nem működik. Az elénk terjesztett beszámolóból látszik, hogy 6 veszélyeztetett területi gyerek esetén is beavatkozás történt, több család ruhanemű felvétele, élethelyzete indokolta azt, hogy a kollégákkal tudjanak találkozni. A településrészi önkormányzat tagjai egyönt etűen megdöbbentek, hogy felfüggesztésre került ennek az intézménynek a működtetése, senki nem tudott róla, értesítést nem kapott. Azután még jobban megdöbbentünk rajta, hogy egyeztetések voltak, hogy esetleg a BIC épületében kerülne át ez a szolgáltatás, mondván, hogy a rezsiköltség magas. A rezsiköltség eddig is ez volt. Még jobban megdöbbentem, amikor délután az anyák napi ünnepségen az ESZI képvise lőj e megkérdezte, hogy látok-e lehetőséget arra, hogy átvennék ezt az épületet. Próbáltam érdek l ődni és tájékozódni, hogy ki adott eite felhatalmazást, ki milyen jogkörben döntött erről. Nem arról van szó, hogy egy-két ember betéved néha és eltölt ott egy kis időt, hanem ez egy komoly tízezres lakótelepen egy komoly kihelyezett feladatot ellátó telephely volt. Nyilván vannak problémái, mert amikor az idősek klubja kialakításra került akkor itt került elhelyezésre a gázkazán és innen vételezi az ESZI az anyagot és drága. Tetőfedési problémák is vannak, aminek nyilván nem az a megoldása, hogy bezárjuk, hanem azt, hogy megcsináltatjuk. Ha túl nagy az épület, akkor funkciót keresünk arra. Bár az elmúlt években nekem nem jelezte senki, hogy túl nagy lenne az épület. Döbbenten szembesültünk egy ilyen dologgal, ami a szolgáltatásra sem vet igazán jó fényt. Ráadásul ez egy bizalmas dolog. Senki nem szívesen vallja be, hogy olyan élethelyzetbe kerül, hogy fel kell, keresse az intézményt. Valamilyen oknál fogva homokszem került a fogaskerékbe. Próbáltunk é rdeklődni, hogy mi ennek az oka. Onnan már elvittek bútorokat, mindent. Ennél nagyon problémának tartom ugyanakkor, hogy személyi anyagok vannak tárolva egy olyan épületben, aminek nincs riasztója, se biztonsági zá1ja. 500 személyi karton van itt lehelyezve, amihez egy betörés kapcsán hozzá lehet jutni. Annak a jogi fe l előssége, hogy több száz nevet tartalmazó és bizalmas adatokat tartalmazó irat valakiknek a kezébe kerül, oda ahova nem való, annak beláthatatlan következménye lehet. A településrészi önkormányzat kérte, hogy a szociális bizottság tárgyalja meg ezt az ügyet, nem maradt részönkonnányzati szinten, és ha kell a kö zgy űl és elé is elvisszük. Kérdésem az igazgató asszony felé, hogy mi is van ezzel a telephellyel. Varga Éva igazgató: A Békéscsabai Csa l ádseg ítő és Gyermekjóléti Központ intézményvezető i feladatait május l-jével vettem át, május 2-án álltam munkába. Az intézmény átadása április 29-én történt. Intézményátadáskor nem kaptam információt arra vonatkozóan, hogy Fövenyes utcai területi irodánkban jelenleg nem folyik szakmai munka. Az e lső munkanapjaim során

20 20 derült ki, hogy nem látnak el ott szolgálatot a kolléganők. Természetesen kerestem ennek a mié1ijét. Kollégáimtól azokat az információkat kaptam, hogy a tetőszerkezet nincs jó állapotban, korábban volt olyan probléma, hogy rázott a csap, de azt mondták a kollé ganők, hogy ezt már elháiitották. Próbáltam ennek mindenféle nyomát találni, van-e erre vonatkozóan valami utasítás, megállapodás, hogy ezt meddig és hogyan tervezték. Az átvett dokumentumokban nem találtam erre vonatkozóan információkat. Azt az információt kaptam a kollégáktól, hogy ott nagyon sok tönkre ment bútorzat van, ami használható volt a benti központba lett behozva, mert ott is lecserélésre szorultak az irodabútorok. Második héten én magam is jártam kint a Fövenyes utcai területi irodában, me1i Bátori Zsuzsanna igazgató asszony felhívott engem, hogy mutassam már meg neki az épületet, mert neki azt mondták, hogy nézzen szét abban az épületben, hogy mit tudnának ők ott kialakítani. Megmutattam az épületet és akkor szembesültem vele, hogy van két interjú szobánk - gyakorlatilag recepciós pult, ami érintetlen -, tehát úgy mond használható. E lső körben azon gondolkodtam, hogy nincs-e valamilyen balesetveszélyes helyzet, ami miatt szünetel az ellátás itt. De nem találtam semmilyen szakértő i véleményt, megerősítést, ami kimondja, hogy nem lehet fe l e lősséggel azt mondani, hogy itt nem lehet szolgáltatást folytatni. Akkor, amikor kint voltunk a helyszínen Bátori Zsuzsanna igazgató asszonnyal, akkor tapasztaltam és mondták a kollégák is, hogy rengeteg személyi anyag van itt, ugyanis a Szabadság téri épületben nem fémek el az akták, személyi anyagok, amelyek családok, gyermekek életének hosszú időtartamáró l rengeteg információt tartalmaz. Több száz akta van valóban kint, több száz személyes anyag, ami ugyan be van zárva most már. Volt olyan helyzet, hogy az idősek otthonában elment a meleg víz, nekünk kulcsot kellett adni Banadics Attiláéknak, hogy be tudjanak jutni. Mondtam a kollégáknak, hogy az anyagokat legalább zárható szobába tegyük át. Én magam is tudom, hogy ez nagyon nagy kockázat, ilyen anyagok ott vannak egy használatlan épületben. Erre megoldást kell találni valamilyen módon, mert itt nem maradhatnak. Kerestem a válaszokat, osztályve zető asszonnyal is. egyeztettem, polgármester urat is kérdeztem, hogy mi a menete ennek. Felvetődött a BIC épülete. Nincs konkrét utasításom, hogy mi legyen. Kollégáimmal egyeztetve, a feladatot el tudjuk látni. Szívesen látjuk el. Akár a Fövenyes utcában, akár a Pásztor utcán. Mi magunk is érezzük, hogy szükség van rá. Itt működött ruharaktárunk, ide nagyon szíves hoztak ruhaadományokat a lakosok. Ezzel nagyon sok családnak segítettünk. 27 család volt konkrétan az elmúlt évben, akik az év minden szakában, ahogy nőttek a gyerekek jöttek, és nagyon nagy segítséget tudunk nekik nyújtani azáltal, hogy közvetítettük feléjük az adományokat. A mai napig keresnek bennünket. Ezt a Lencsésin nagyon jól tudtuk működtetni. Várom a fej leményeket, hogy legyen, és minél hamarabb működtethessük ott a szolgálatot. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A részönkormányzaton az is megfogalmazódott, hogy igazgató asszonynak jogkörében áll újraindítani. Hova tűnt a bútorzat, mert üres az épület. Varga Éva igazgató: Nem teljesen üres. A Szabadság téren lévő elhasználódott irodabútorok lettek lecserélve, onnan lett behozva. De a hajléktalanok átmeneti szállása is kapott a tavalyi évben már belőle. A selejt bútorok egy része ott van a garázsban felhalmozva. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Jegyző urat kérdezem, hogy az intézményvezetésnek vane ilyen jogköre, hogy becsukja; nem a bútor elvitelhez hanem, hogy több mint két hónapja bezárjon egy 9 éve működő ilyen jellegű intézményt. amely helyett nincs más. Dr. Bacsa Vendel je gyző: A felfüggesztéshez van, de a bezáráshoz semmiképpen nincs jogköre. A fenntartónak kell dönteni.