J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága március 26-án tartott nyilvános üléséről.

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Városfejlesztési Bizottsága március 26-án tartott nyilvános üléséről. Helye: Polgármesteri Hivatal Mokos-terem Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Tímár Ella bizottsági tag Kutyej Pál bizottsági tag Strifler Attila bizottsági tag Uhljar Erik külső bizottsági tag Bíró Csaba István külső bizottsági tag Labos Tibor külső bizottsági tag Petróczy Zoltán külső bizottsági tag Fülöp Zoltán Hírnévügynökség Kft. ügyvezető Benedek Barnabás r. alezredes rendőrségi főtanácsos kapitányságvezető h. Tóth László őrnagy, Közelekedésrendészeti Osztály vezetője Nagy László Alföldvíz Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettes Uhrmann Károly Alföldvíz Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettes Szeverényi György Alföldvíz Zrt. üzemmérnökség-vezető Gera Imre Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. igazgatósági tag Fodor Lajos Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. osztályvezető Bogár Éva Egészségügyi Alapellátási Intézmény igazgató Opauszki Zoltán kabinetfőnök Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető Csiaki Tamás osztályvezető Dr. Gulyás György osztályvezető-helyettes Lukácsi László városi főépítész Wittmann László osztályvezető Csernus István osztályvezető-helyettes Tarné Stuber Éva osztályvezető Soczóné Dömény Edit osztályvezető-helyettes Makszin András csoportvezető Márton László vagyonkezelő Czigléczkiné Liszkai Edit vagyonkezelő Moravszkyné Kalcsu Gizella vagyonkezelő Kiss Béla városrendező Távolmaradását előzetesen jelezte: Miklós Attila bizottsági tag Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke üdvözölte a bizottsági ülésen megjelenteket, megállapította az ülés határozatképességét: jelen van 8 fő bizottsági tag. Javasolta a meghívóban jelzett napirendi pontok megtárgyalását. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el:

2 Napirendi pontok: 2 1. Tájékoztató A Csabai Kolbász Marketingje Békéscsaba kolbászkészítő hagyományait kiaknázó marketing koncepcióról 2. A Közép-Békési Centrum Egyesület létrehozása 3. A Békéscsabai Rendőrkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának évi helyzetéről 4. Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése 5. A vízterhelési díjak megállapítása 6. Döntés a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. részvényével kapcsolatos elővásárlási jog vonatkozásában 7. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakások felújítása 8. A magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet megalkotása (1. forduló) 9. A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása 10. A Csaba Ügyeleti Kft. feladatvállalási szerződésének módosítása 11. Az élelmezési nyersanyagnorma megállapítása a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő bölcsődékben 12. A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosítása (étkezési térítési díjak vonatkozásában) 13. A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosítása 14. A településképi bejelentési eljárásról szóló rendelet megalkotása (II. forduló) 15. A településképi véleményezési eljárásról szóló rendelet megalkotása (II. forduló) 16. Településrendezési Eszközök módosítása 17. Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló 31/2008. (VII. 14.) önkormányzati rendelet alapján kamattámogatás odaítélése 18. Pályázat benyújtása a Gyermekélelmezési Intézmény fejlesztésére 19. A lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása című TÁMOP /2. kódszámú felhívásra pályázatok benyújtása 20. A Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. részére nyújtandó kölcsön 21. Telekértékesítés az Északi Ipartelepen a 6147/21. hrsz-ú ingatlanból 22. Döntés a volt Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. ingatlanával (3377 hrsz.) kapcsolatos elővásárlási jog vonatkozásában 23. Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójának véleményezése 24. Döntés a Békéscsaba 12257/A. helyrajzi szám alatti ingatlannal kapcsolatos elővásárlási jog vonatkozásában 25. Telekértékesítés és ingatlanhasznosítás a Fényesi utcában 26. Területrész értékesítése a Pásztor utcában 27. A Békéscsaba 763/3. hrsz. alatt felvett ingatlan részbeni hasznosítása 28. A békéscsabai vasúti pályaudvar átépítéséhez kapcsolódó ingatlanértékesítések 29. Javaslat az intézményi céltartalék beruházási jellegű céltartalék igénybevételére 30. A prémiumévek program költségvetési megtérítéséhez kapcsolódó döntés

3 1. napirendi pont 3 Tárgy: Tájékoztató A Csabai Kolbász Marketingje Békéscsaba kolbászkészítő hagyományait kiaknázó marketing koncepcióról Fülöp Zoltán ügyvezető: Összesen 1206 fő kérdeztünk meg a kutatás során különféle csoportokban. Vizsgáltuk a jogi környezetet, a helyi, az országos megítélést. Interjút készítettünk helyi véleményvezérekkel. Közel 60 emberrel készült interjú, önkormányzati képviselőkkel, vállalatvezetőkkel, hivatalok képviselőivel, médiaszereplőkkel, újságírókkal. Rendkívül széles kör lett bevonva, hogy kellő információt gyűjtsünk össze. Ezenkívül országos véleményvezérekkel, gasztronómiában elismert és meghatározó szereplőkkel készült interjú. A jogszabályi környezetről: A tanulmánynak az volt a célja, hogy támogassa a kistermelőket, a kolbászkészítőket azért, hogy a helyi gazdaság megerősödjön. Több kolbászt készítsenek és ezzel hozzájárulnak a helyi gazdaság megerősödéséhez. Az egyre erősödő kistermelésnél az elmúlt időszakban megfigyelhető, hogy ez köszönhető a Kolbászfesztivál elmúlt időszakának, amely népszerűvé tette a kolbászkészítést megteremtetődött a kolbász iránti igény. Emellett pedig egy 2010-ben életbe lépett jogszabály könnyűvé tette a piacra lépést, a kistermelés megindítását. Most van egy olyan időszak, amikor reneszánszát éli a természetes anyagokból való termékek, szitokszó a tartósítószer, a mesterséges anyag. A csabai kolbász ebbe az áramlatba tökéletesen beilleszkedett. A helyi lakosság azonban bizonytalan. A kutatásnak az egyik legmegdöbbentőbb tanulsága az volt, hogy a helyi lakosság értékeli a kolbászt, jó minőségűnek tartja, azonban úgy gondolja, hogy nem lehet belőle megélni. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy az árát nagyon alacsonynak ítélik. Ez rendkívül fontos szempont, mert akkor, hogy ha a város szeretné bővíteni a kolbászkészítők körét, akkor meg kell mutatni, hogy ebben van perspektíva, van lehetőség, ebből meg lehet élni. Támogatni, segíteni kell őket a piacra lépésben. Ma rendkívül sokan készítenek kolbászt, azonban az előbb említett jogszabállyal élve, mindössze 36 regisztrált kistermelő volt 2012 októberében. Ez körülbelül 26 családot jelent. Rendkívül sokan vannak azok, akik nem legális körülmények között termelik a kolbászt és értékesítik. Ennek nagy hagyománya és kultúrája van, és sokan félnek a piacra lépéstől. Ennek az egyik oka, hogy tájékozatlanok és sokkal szigorúbbnak vélik a kistermelés megkezdésének feltételeit, mint amilyenek azok valójában. A jogi környezet gátolja a kistermelés volumenének növekedését. Olyan sajátos helyzet állt elő, hogy valójában ez a jogszabály, amely 2010-ben lehetővé tette a kistermelés fejlődését, mára a gátjává vált. Egyrészt van egy mennyiségi korlát, másrészt van egy földrajzi korlát. A kistermelők a csabai kolbász nevet gyakorlatilag nem használhatják. A jogszabályi környezet miatt nem mondhatják azt, hogy csabai kolbászt készítek. Akkor mondhatják, ha hozzáteszik, hogy házi. A szabályozás az olyan, hogy bizonyára hallottak róla a 2010-es Európai Tanács rendeletéről -, amelyik eredetvédetté tette a csabai kolbászt. De ezzel gyakorlatilag kizárták a kistermelők jelentős részét, mert azoknak a követelményeket, amelyeket a rendelet előírt, teljesíteni kell ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani, amelyek olyan magasak, hogy a kistermelő nem tud teljesíteni. Olyan vizsgálatok kellenek, amelyeket nem tud elvégezni. Ez azért jelent óriási problémát, mert a csabai kolbász, az hungarikum. Emellett van egy mennyiségi korlát is, nem termelhetnek a jogszabály szerint évente csak 2700 kg-ot, ezenkívül még számos korlátozó tényező van, amely a növekedését korlátozza a kistermelőknek, ugyanis rendkívül gyorsan és hamar elérik ezt a limitet. Azok, akikkel beszéltem, azok megközelítik, elérik és ezért próbálják meg a kereteket bővíteni úgy, hogy a családból többen kiváltják a kistermelőit. De még ez is kevés. Sokkal nagyobb volument tudnának a kistermelők értékesíteni, sokkal többet lehetne ma eladni, ha ezek a korlátok eltűnnének. Ezenkívül nem lehet csak Békés megyében és Budapesten értékesíteni. Ha ma

4 4 valaki külföldről egy kistermelőtől rendel 10 tonna kolbászt, nem lehet jogszabály szerint eladni neki. Ez korlátja a növekedésnek, amelyet fel kell oldani. A versenytársakkal óriási hátrányban vannak elsősorban marketing téren. A csabai kolbász minősége jobb, mint bármi más piacon, ehhez képest nylon zacskóban árulják, nem adják meg neki azt a presztízst, ami járna. Emellett vannak aggasztó jelek. Szépen lassan erősödik a piac, bontakozik ki ez az ágazat. Ma ha csak a legális kereteket nézem, több mint 300 millió forintos piacról beszélünk, csak a papír szerint, de ennél sokkal több az a mennyiség, amely ma értékesítésre kerül. Aggasztó jelek vannak, mert sokan úgy gondolják, hogy ez jó üzlet és belevágnak, nagyon sok a kontár és ezzel a csabai kolbász minőségét, hírnevét ássák alá. Lehet a boltokban kapni csabai kolbász néven olyan terméket, amely a kutyaeledel minőségével majdnem egy színvonalú. Egyáltalán nem felel meg annak a kritériumnak, amelyet a békéscsabaiak csabai kolbásznak neveznek. Ezenkívül helyben is vannak olyanok, akik már elkezdték a minőséget rontani annak az érdekében, hogy a mennyiséget növeljék. Emellett van egy erősödő kereslet országos és helyi szinten is. Nagyon sokan rendeznek már kolbászfesztivált, amely a csabai kolbász piacából csippent le egy kicsit. Megjelentek azok a termelők, a manufakturális kistermelők országos szinten, akik ezt a mintát másolják le és ezen a nyomon haladva építik a piacukat. Éppen ezért újra kell pozícionálni a csabai kolbászt. Erről szól ez az anyag is. Ambivalens a kép, ugyanis adottságai alapján prémium kategória kolbász, piacilag ezt a helyzetet tudja elfoglalni. Ebben a kategóriában, ebben a szegmensben lehet fenntarthatóan termelni úgy, hogy a gazdaságot működtesse. De még nem éri el ezt a szintet. Nincs egységes fogalomrendszere. Érdekes volt, hogy Budapesten, vagy az ország más részein megkérdezett emberek azt mondták, hogy ez nem kolbász, hanem szalámi. Olyan fogalomrendszerbeli különbségek és problémák vannak, amelyekre választ kell kapni annak érdekében, hogy tudjuk pozícionálni. Az az érdekes, hogy Békéscsabán bárkit megkérdeztem, hogy mi az a csabai kolbász, nem tudott egyértelmű választ adni. Megkérdeztem, hogy miben különbözik a csabai kolbász más kolbászoktól, nem volt ember, aki egyértelmű, rövid választ tudott volna adni. Ez pedig kulcskérdése annak, hogy hatékonyan lehessen kommunikálni, e nélkül nem lehet egy márkát felépíteni. Egy nagyon fontos dolog: a csabai kolbászt házi termékként árulják és tekintenek rá a helybeliek. Azonban a vevők országos szinten kézműves terméknek tekintik. Ugyanaz a termék házi termékként 3000 forint, ha azt mondom, hogy kézműves termék, akkor 9000 forint. Ezt kísérletekkel tudtuk bizonyítani. Úgy tekintenek a kolbászkészítőkre, olyan tiszteletet és megbecsülést adnak nekik az emberek országszerte, mint egy kézművesnek. Javaslatunk a csabai kézműves kolbász pozíciónak az elfogadása, ennek az alkalmazása. Ami egyrészt azért is fontos, mert kényszer. Megkülönböztetjük, markánsan eltérővé tesszük termékünket, jól azonosíthatóak a tulajdonságai, adottságai alapján, ami a versenytársakkal szemben versenyelőnyt jelent. Ma ez a legjobb lehetőség. Előnyei: összhangban van a prémium minőséggel, jól elkülöníthető más technológiával készülő kolbászkészítményektől, szoros összhangban van a tradíciókkal, jól társítható a kolbászkészítőkkel. A csabai kolbászkészítés úgy hungarikum, ahogy a búsójárás. Ez egy élő hagyomány, ami ma Békéscsabán van. A pozicionálás legfontosabb feladatai: volt egy történelmi kutatási része az anyagnak, ahol azt találtuk meg, hogy 1934-ben a kolbászkészítők Békéscsaba polgármesteréhez fordultak és védelmet kértek a kolbásznak. Azzal fordultak a polgármesterhez, hogy egy védjegyet dolgozzanak ki. A polgármester erre válaszolt, és kidolgoztak egy olyan védjegyet, amelynek minden egyes elemét megtaláltuk. Meg volt pontosan határozva, hogy ki, milyen húsból, milyen körülmények között, milyen előállítással készíthet kolbászt, állatorvosi vizsgálatok voltak. Aki ezeket a feltételeket teljesítette, az rátehette a védjegyet a kolbászára. Ez a válasz arra, hogy miért ilyen híres ma a csabai kolbász. Aki az említett elvárásnak nem felelt meg nem kapta meg a védjegyet, nem kapta meg a lehetőséget, és nem kapta meg azokat a

5 5 támogatásokat, amellyel piacra lehetett jutni. Ez az, amiért a mai napig a köztudatban benne van generációkon keresztül. Az, hogy a csabai kolbásznak a piacát el lehessen kezdeni fejleszteni, rendkívül összetett feladat. A legfontosabb feladat, amit most meg kell tenni, a védjegy kidolgozása az 1934-es védjegy mintájára. Ennek keretében történhet meg a csabai kolbász definiálása, megfogalmazása. Lehet ebben konszenzusra jutni, megvannak az alapok. A következő lépés a kolbászfalu létrehozása. Az idelátogató turisták első kérdése, hogy hol lehet kapni kolbászt. A válasz eddig az volt, hogy nem tudjuk, ezért nagyon fontos, hogy a város akár katalógusba segítse, hogy megtalálják a kolbászkészítőket. Ezt a katalógust el kell juttatni Békéscsabán azokra a pontokra, ahol a turisták megfordulnak. Emellett fontos az online jelenlét, a kommunikáció, a városmárkázás. Nem kell stratégián gondolkozni, ez a stratégia. Békéscsaba a kolbász fővárosa. Ez a szlogen. A város azt a célt tűzze ki, hogy itt készül a világon a legjobb kolbász. Ennél kisebb célt nem szabad felvállalni, mert igenis lehetőség van megteremteni. Nagyon fontos dolog az érdekegyeztetés. Volt konfliktus a város és a kolbászfesztivál rendezői között, azért, mert az együttműködés elérte a célját. Annak idején a város segítette a kolbászfesztivált, mert az volt a cél, hogy tegyük országossá, sikeressé, induljon el a kistermelés. Ezt elérte, és most már nincs közös cél, ettől kezdve nehéz az együttműködés. De egy ilyen pozicionálással, amire rámutattunk és ami kidolgozásra kerül, az összes vitás kérdést képes eldönteni. Nagyon fontos a piacra jutás támogatása. Ehhez a jogi korlátokat fel kell oldani, védjegyet kell létrehozni, értékesítési csatornák kialakításában kell segíteni a kistermelőket. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Bennem több kérdés is felmerült. Miért nem lehet használni a csabai kolbász megnevezést egy Csabán gyártott kolbásznál? Való igaz, hogy hungarikum, de ha jól értettem az előadást, nagyon komoly jogi korlátok akadályozzák akár mennyiségileg, akár névhasználatilag. Ezen változtatni kellene. Az anyag nagyon jól rávilágított a problémákra, de stratégiai és egyéb megoldást nem látok benne. Egy rövid, közép és hosszú távú stratégiára lenne szükség, hiszen egy márkázás, egy piaci bevezetés több idő alatt zajlik. Egy tanácsnak kell majd döntenie arról, hogy megfelel-e egy termék az elvárásnak, amire ráteszik a pecsétet, ezzel vállalva érte a felelősséget. Az anyagban jó felvetések voltak, de nem látom benne, hogy hogyan törünk be a piacra. A kolbászfesztivál. nem lehet Opauszki Zoltán kabinetfőnök zsenialitását elhallgatni ezzel kapcsolatosan, aki az ezzel kapcsolatos problémákra a kolbászudvar és a CsabaPark tematikus parkon keresztül megoldásokat keresett, illetve keresnek többen is. De a kolbászfesztivál már nem kolbászfesztivál. Ez a problémám és nem az, hogy nincs miről egyeztetni. Amikor belépőt kezdtek szedni, mindenki a várost szidta és egy forintunk nem volt belőle. Lassan kezd nem arról szólni, amiről eredetileg szólt, eltolódik szórakoztató műsorok irányába, ami nem baj, sokkal nagyobb baj, hogy a helyi kiskézművesek és helyi termelők kiszorultak. Most legutóbb talán ketten vettek részt a kolbászfesztiválon. Nem bírják fizetni a bérleti díjat, amelyek elég magasak. Tavaly 2 hektár területet rendelkezésére bocsátottunk a kolbászfesztiválnak, hogy ott is tudjanak sátrakat építeni. Nagyon jó rendezvényről van szó, csak a névadó város szorult ki belőle, ezért nagyon jó lesz a csabaparki megközelítés. A színvonal biztosítása: prémiumkategóriáról beszéltünk tényleg zacskóban, zsírpapírban adjuk-vesszük a kolbászt. Fontos a csomagolás, el kell tudnia magát adni a terméknek. Megkérdeztem Fülöp úrtól, hogy mitől prémium a termék, ha a kolbász nem az ízétől? A válasz az volt, hogy a csomagolástól, a pozicionálástól. Hol helyezkedik el a piacon, ahol sok kolbászt árulnak, a versenytársakhoz képest hol van? Nagyon szeretném, ha a munka folyna tovább, mert ezt jól ki kell dolgozni. A határozati javaslatot teszem fel szavazásra.

6 6 52/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte jelen határozat mellékletét képező A Csabai Kolbász Marketingje című koncepcióról készített összefoglalót, és elfogadja a benne foglaltakat. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: december napirendi pont Tárgy: A Közép-Békési Centrum Egyesület létrehozása 53/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Közép- Békési Centrum Egyesület létrehozását és egyúttal kifejezi belépési szándékát az egyesületbe. 2. A Közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát az egyesület közgyűlésének ülésein képviselje, és az egyesület alapításával kapcsolatos okiratokat aláírja. 3. Az egyesület alapítási és működtetési költségeihez Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a évtől kezdve évente ,- Ft, azaz negyvenötezer forint tagdíj megfizetését vállalja, amelyet az éves költségvetési rendeletben tervezni szükséges. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 295/2010. (V. 27.) közgy. határozatát hatályon kívül helyezi. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: május 31.

7 3. napirendi pont 7 Tárgy: A Békéscsabai Rendőrkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának évi helyzetéről Strifler Attila bizottsági tag: A beszámoló 5. oldalán van egy táblázat, amely bemutatja a megyeszékhelyeken regisztrált bűncselekmények összesítését. A kérésem az, hogy a megyei jogú városok vonatkozásában is kerüljön ez az adat bemutatásra a közgyűlésen. Benedek Barnabás r. alezredes tájékoztatta a bizottságot az előterjesztésben foglaltakról, valamint arról, hogy a közgyűlésen bemutatásra fog kerülni a kért adat. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Dajka Zsolt körzeti megbízott munkáját köszönjük a Lencsési-lakótelepen. Nagyon jó a lakossággal a kapcsolata. Számunkra példaértékű, ahogy a polgárőrséggel és a közterület-felügyelőkkel együttműködnek. Köszönetünket fejezzük ki a Békéscsabai Rendőrkapitányság valamennyi munkatársának áldozatos munkájáért. A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 54/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Békéscsaba Rendőrkapitányság Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának évi helyzetéről szóló beszámolóját, és egyúttal köszönetét fejezi ki a Békéscsabai Rendőrkapitányság valamennyi munkatársának áldozatos munkájáért. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: március napirendi pont Tárgy: Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A 180 napos fizetési határidő kicsúsztatás mit fog megoldani? Uhrmann Károly gazdasági vezérigazgató-helyettes: A 180 napos fizetési határidő kicsúsztatási kérelmünkkel kapcsolatosan a következőkről tájékoztatom a bizottságot: a évi üzleti tervünk negatív mérleg szerinti eredményt tartalmaz. Ez két részre osztható. Az egyik 435 millió forintos tétel, ez a viziközmű kapcsán kötelezően ránk rótt vagyon átháramlás számviteli veszteségét mutatja. Ez nem jár semmiféle likviditási kiadással. Ezen felül tavaly december elején az Országgyűlés megszavazta a közműadókról szóló törvényt, amely a mi esetünkben azt jelenti, hogy nem tulajdonosként, de üzemeltetőként társaságunkat közműadó fizetésére kötelezte. Ez közel fél milliárd forint plusz terhet jelent számunkra

8 8 amellett, hogy már a tavalyi évben sem lehetett a szolgáltatási díjakhoz hozzányúlni. Ezen felül jelentkezik még a banki plusz adóknak a társaságra való ráterhelése. Az üzleti terv készítésekor ez első verzió az volt, hogy az önkormányzati bérleti díjat, mint utolsó olyan költségelemet - amelynek csökkenése az üzemeltetést nem érinti -, amelyek csökkentésével tudnánk egy a működtetésre nézve nullás eredményt elérni. Az azóta lezajlott egyeztetések és a szakma körében várt kompenzáció, amely el kell, hogy jöjjön egy idő után. Emiatt az üzleti terv mégiscsak úgy került összeállításra, hogy a teljes bérleti díj összege változatlanul benne maradt, hiszen így válhatunk jogosulttá kompenzációra és nem vész el ez az összeg. A kompenzáció legjobb esetben is ez év végére vagy később várható, amellett a likviditásunkat biztosítani kell, ezzel próbáltuk elodázni ezt a problémát annak érdekében, hogy fizetőképességünket meg tudjuk őrizni. Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 55/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az Alföldvíz Zrt április 12-ei közgyűlésén a Zrt. előterjesztéseinek tárgyalásakor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát a jelen előterjesztésben foglaltak figyelembe vételével képviselje. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: április napirendi pont Tárgy: A vízterhelési díjak megállapítása Városfejlesztési Bizottsága 6 igen és 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta: 56/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a vízterhelési díj mértéke április hó 1. napjától az alábbiak szerint kerüljön meghatározásra:

9 9 - lakossági és önkormányzati fogyasztóknál 10,00 Ft/m 3 + áfa, - a hatósági díjas fogyasztóknál és a szippantott szennyvíz esetében 55,70 Ft/m 3 + áfa. 2. A díjat az Alföldvíz Zrt. továbbra is a csatornadíjat tartalmazó számlán, de attól megnevezésében és összegében elkülönítve, külön soron megjelenítve érvényesítheti úgy, hogy a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget veszi alapul. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: április napirendi pont Tárgy: Döntés a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. részvényével kapcsolatos elővásárlási jog vonatkozásában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Miért nem a várostól veszi meg a zrt. a részvényt? Gera Imre igazgatósági tag: A zrt. azért alakult meg múlt év nyáron, hogy a felnőtt labdarúgó csapatot működtesse, gazdálkodási feladatait ellássa. A Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzata alapján a zrt. csak abban az esetben válik jogosulttá a versenyrendszerben való indulásra, ha a sportegyesület tulajdonrészt szerez a zrt.-ben. Az elnökség úgy döntött, hogy a sportegyesület a Békés Drén Kft.-től vásárol 100 ezer forint értékben részvényt. Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 57/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendeletben biztosított hatáskörében eljárva az alábbi döntést hozza: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békés Drén Kft. (5630 Békés, Petőfi S. u. 20., Cgj.: ) tulajdonát képező, a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt.-ben jegyzett, eladásra szánt 1 db ,- Ft névértékű törzsrészvény vonatkozásában elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: június napirendi pont Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakások felújítása

10 10 58/2013. (III. 26.) PGVB 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Franklin u szám alatti lakás főzőberendezésének cseréjét. A nettó ,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: április Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Ihász u. 6. 4/15. szám alatti lakás felújítási munkáinak elvégzését. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a felújítás elvégzésére legalább három ajánlatot kérjen és a legalacsonyabb költségű ajánlattevővel végeztesse el a munkát. A legfeljebb bruttó ,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: április Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Lencsési út V/27. szám alatti lakás központi fűtés javítási munkáinak elvégzését. A nettó ,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: április Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Andrássy út /23. szám alatti lakás központi fűtés javítási munkáinak elvégzését. A nettó ,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: április Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

11 11 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Lepény Pál u. 3. 2/8. szám alatti lakás központi kazán tágulási tartályának cseréjét. A nettó ,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: április Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Andrássy út szám alatti épület esővíz elvezető rendszerének hibaelhárítását. A nettó ,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: április Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Kolozsvári u. 37. szám alatti épület lépcsőházi ablak üvegezését. A nettó ,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: április A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Dózsa Gy. út 7/28. szám alatti lakás központi vízmelegítő felújítását. A nettó ,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: április Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Tolnai u. 4/B. IV. 3. szám alatti lakás konvektor felújítását. A nettó ,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: április 30.

12 8. napirendi pont 12 Tárgy: A magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet megalkotása (1. forduló) Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Főleg a csatornahálózat kialakítása és helyreállítások nyomán erősödött fel a lakossági igény a burkolt út létesítésére. Korábban rendelet és határozat szabta meg az érdekeltségi hozzájárulás mértékét, a támogatás és tervezés módját. Jelen rendelet-tervezet a társulási formák leszabályozása, a pályázati rendszer kialakítása és az önkormányzati szerepvállalás figyelembevételével készült. Kiemelendő, hogy a pályázatokat október 31-éig kell beadni. A bekerülési költség legalább 25 %-át biztosítani szükséges és a lakók 2/3-ának nyilatkoznia kell arról, hogy egyetért a megvalósítással és ahhoz önként anyagilag is hozzájárul. Fontos az útszélesség kérdése, van olyan utca, ahol azért hiúsult meg a beruházás, mert nem volt hajlandó 1-2 telektulajdonos leadni megfelelő szélességű területet. A beérkező pályázatok között rangsorolni kell. Az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit is figyelembe kell venni. Csiaki Tamás osztályvezető: Sarki ingatlannál, amelyik utcában hamarabb kezdődik az útépítés, ott kell megfizetni 100 %-osan a hozzájárulást, a másik utca esetében nem kell a társulásba belépnie. Tímár Ella bizottsági tag: Olvastam az előterjesztésben, hogy több utcában már létrehozásra kerültek út- vagy közműtársulások. A közgyűlésen megkaphatnánk-e ezen társulások névsorát? Kérdésem még az lenne, hogy ezen társulások fizetési hajlandósága hogyan alakult? Csiaki Tamás osztályvezető: A közgyűlésen a kért listát ki fogjuk osztani ben alakult legutóbb ilyen társulás. Amikor a rendelet el lesz fogadva ezen társulások ki lesznek értesítve, hogy figyelembe véve az új szabályozást gondolják újra és tegyék meg a szükséges lépéseket. A korábbi szabályozásban nevesítve volt az útalap-építés, ha vállalta a lakóközösség, akkor az önkormányzat 1-2 éven belül leaszfaltozta az útalappal meglévő utcát. Így volt ketté választva. Az útalap-építéshez meg volt határozva a tárulási hozzájárulás mértéke (20 ezer Ft/ingatlan). Ha megalakult a társulás és akik nem léptek be a társulásba, akkor utólag az önkormányzat a 20 ezer forintot tudta kivetni rájuk. Az összeg most nem került meghatározásra, mert nagyon változó 1-1 útépítésnél a beruházás költsége, inkább a százalékos irányba mentünk el. A 25 %-os önrész nagyságrendje számunkra is dilemma, ami jelenleg nem tűnik nagy összegnek. Egy 10 millió forintos beruházásnál a társulás 2,5 millió forinttal, az önkormányzat 7,5 millió forinttal járulna hozzá a beruházáshoz. Ez egy 20 ingatlanos utcában 125 ezer Ft/ingatlan lenne. Ha kevesebben társulnak ez az összeg növekszik. A % meghatározását megfontolásra javaslom a bizottság számára. Tehát a 25 % csak egy javaslat, a 2. fordulóban ez a szám módosításra kerülhet. Tímár Ella bizottsági tag: Ha van olyan utca, ahol akár egy ingatlan tulajdonosa befizeti ezt a 25 %-ot, akkor a többi lakó ingatlanára jelzálogjog kerül? Csiaki Tamás osztályvezető: Van olyan utca, ahol nem egyenlő mértékben fizetnek az ingatlantulajdonosok. Ezt társulási szinten kell szabályozni, nem szeretnénk olyan vitába belemenni, hogy ki mekkora összeggel járuljon hozzá a költségekhez.

13 13 Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Az ingatlanok értéke a beruházás után nőni fog. Nem szociális, hanem pénzügyi dolgokról van szó. Egy bizonyos áldozatvállalást kell hozni a saját ingatlan értékének növelése érdekében. Tarné Stuber Éva osztályvezető: Ha a tárulások megalakulnak mellé kell tenni az önkormányzati hozzájárulás összegét is. A tárulási hozzájárulás 25 %-os mértékét véleményem szerint nem nagyon kellene csökkenteni. Kérdésem az lenne, ha bejön például 20 tárulás és mindegyik megfelel a pályázatnak, és mellé kellene tenni az önkormányzatnak 200 millió forintot és ennyi biztosan nincs hol van a rendelet szövegében az a pont, amely szerint nem biztos, hogy a társulási önrészhez hozzá tudunk tenni millió forintot, hanem például csak 1 év múlva Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Az adott év erre elkülönített pénzügyi keret terhéig tud hozzájárulni az önkormányzat a beruházásokhoz. Csiaki Tamás osztályvezető: Minden év október 30-áig érkeznek be az igények. Akkor hoznánk be a bizottság elé egy rangsorolást, ahol már összegek is szerelnek, hogy melyik utca mennyibe fog kerülni. A rendelet 5. (6) bekezdése szerint a közgyűlés az igény benyújtását követően következő év január 31-éig dönt a megvalósítandó létesítmények támogatásáról, hogy mennyi pénzt tud erre a célra biztosítani és melyik utcákat támogatja a pénzügyi lehetőségéhez képest. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ütemezetten valósítanánk meg a beruházásokat, a januári bizottsági ülésen döntünk a beruházásokról. A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. 59/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magánerős lakossági útépítés és közmű-fejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét megismerte, és elrendeli annak a Csabai Mérleg című városi lapban, valamint a városi honlapon történő közzétételét. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy a magánerős lakossági útépítés és közmű-fejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztést a Közgyűlés áprilisi ülésére készítse elő. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magánerős lakossági útépítés és közmű-fejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet hatálybalépésének napjával hatályon kívül helyezi a 67/1997. (II. 27.) közgy. határozatát. Felelős: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Határidő: április 26.

14 14 9. napirendi pont Tárgy: A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása Strifler Attila bizottsági tag: Kötelező lesz a rendelet alapján a házakat házszámmal ellátni. Erre vonatkozóan a lakosság fog felhívást kapni, vagy rögtön bírságolás lesz? A 10. (3) bekezdése rendelkezik a közterületen való szórólapozásról. Ebbe az is beletartozik, amikor valaki házakhoz dobál be szórólapot, vagy a közterületen való szórólap osztásra vonatkozik? A gyakorlatban hogyan fog megvalósulni az ebek mikrochipes ellenőrzése? A 13. rendelkezik arról, hogy a játszótereken milyen magatartásformák kerülnek tiltásra. Az alkohol bevitele jogi szempontból alkalmazható-e? Makszin András csoportvezető: A házszámmal kapcsolatban: nem bírságolással szeretnénk elérni a házak számmal való ellátását, 30 napos határidő lesz a pótlásra. A szórólapozással kapcsolatban: csak a közterületen való szórólapterjesztéssel fogunk foglalkozni. A közterületen való szeszesital-fogyasztás már volt rendelettel szabályozva. Természetesen játszótéren sem lehet szeszesitalt fogyasztani. Az ebek mikrochipes ellenőrzéséről a közterületfelügyelők fognak gondoskodni. A cél az volt, hogy szűrjük ki azokat a kutyatartókat, akik nem tartják be a központi jogszabályt. 60/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotását. 10. napirendi pont Tárgy: A Csaba Ügyeleti Kft. feladatvállalási szerződésének módosítása 61/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja:

15 15 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése - Békéscsaba Megyei Jogú Város lakossága ügyeleti ellátásának biztosítása érdekében - a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és a Csaba Ügyeleti Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaság által Békéscsabán, december 6. napján kötött feladatvállalási szerződést a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: március napirendi pont Tárgy: Az élelmezési nyersanyagnorma megállapítása a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő bölcsődékben Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 62/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva a bölcsődék és a játszóház gyermekétkeztetése élelmezési nyersanyagnormáját május 1. napjától 281,- Ft/nap összegben állapítja meg: Felelős: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Határidő: április 30. Kutyej Pál bizottsági tag elhagyta az üléstermet. A bizottság létszáma 7 fő. 12. napirendi pont Tárgy: A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosítása (étkezési térítési díjak vonatkozásában) Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A rendeletmódosítást teszem fel szavazásra. Városfejlesztési Bizottsága 5 igen és 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta: 63/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.)

16 16 önkormányzati rendelet módosító rendeletének megalkotását (étkezési térítési díjak vonatkozásában) támogatja. Kutyej Pál bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába. A bizottság létszáma 8 fő. 13. napirendi pont Tárgy: A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosítása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A rendelet szerint 5000 Ft-tal kerülnek megemelésre a térítési díjak. Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: A szakosított ellátások tekintetében 5000 Ft/hó térítési díjemelésre, és egy minimális térítési díjemelésre kerül sor az alapszolgáltatások egy részének tekintetében. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A rendeletmódosítást teszem fel szavazásra. Városfejlesztési Bizottsága 6 igen és 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozta: 64/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosító rendeletének megalkotását támogatja. 14. napirendi pont Tárgy: A településképi bejelentési eljárásról szóló rendelet megalkotása (II. forduló) Strifler Attila bizottsági tag: A javaslataink beépítésre kerültek a rendeletbe, a felvetődött kérdéseket sikerült tisztázni. A gyakorlat majd megmutatja mennyire lesz ez a rendelet betartható. Lukácsi László főépítész: A képviselők véleményének, az elmúlt bizottságon és a közgyűlésen elhangzott észrevételek figyelembevételével került a rendelettervezet beterjesztésre. A gyakorlat majd megmutatja, hogy mennyire lesz életszerű, betartható a rendelet. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A rendelet megalkotását teszem fel szavazásra.

17 65/2013. (III. 26.) PGVB 17 Városfejlesztési Bizottsága a településképi bejelentési eljárásról szóló rendelet megalkotását támogatja. 15. napirendi pont Tárgy: A településképi véleményezési eljárásról szóló rendelet megalkotása (II. forduló) Lukácsi László főépítész: Az I. fordulóban beterjesztett anyaghoz képest a tartalmi változás az, hogy a legszükségesebbre került szűkítésre az a kör, amely véleményezési eljárás alá kerül a rendelet hatályba lépését követően. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A rendelet megalkotását teszem fel szavazásra. 66/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága a településképi véleményezési eljárásról szóló rendelet megalkotását támogatja. 16. napirendi pont Tárgy: Településrendezési Eszközök módosítása Lukácsi László főépítész: Az autómosó megvalósítását már a közgyűlés engedélyezte. Időközben a változott jogszabály rendelkezései miatt erre az eljárásra is ki kell alakítani a partnerségi egyeztetés szabályait. 67/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről,

18 18 valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezetében meghatározott partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak szerint: 1. A partnerek tájékoztatásának eszközei és módja: A partnerek az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást a készítendő településrendezési eszközről vagy a meglévő településrendezési eszköz módosításáról. A II.1. pontban szereplő módosítás esetében a 3133/4 hrsz.-ú terület tulajdonosa az eljárás során levélben kerül értesítésre. 2. A javaslatok, vélemények dokumentálásának módja: A javaslatok, vélemények dokumentálása írott formában, az iratkezelés szabályai szerint történik. A beérkezett dokumentumokat a főépítész megküldi a tervezőnek, aki azokat megvizsgálja, majd az elfogadásra javasolt és az elfogadásra nem javasolt véleményeket indokolással együtt visszajuttatja a főépítésznek. 3. Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módja, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendje: Az elfogadásra nem javasolt véleményeket és azok indokolását a polgármester a Közgyűlés ülésén ismerteti. A Közgyűlés dönt a vélemények elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról. A közgyűlési döntéseket, valamint azok indokolását a főépítész összesíti, a terv ügyiratához csatolja, valamint elküldi a tervezőnek. 4. Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések: Az elfogadott Településrendezési Eszköz az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kerül közzétételre. Felelős: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Határidő: november 30. II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a Településrendezési Eszközök módosításának előkészítéséhez az alábbiak szerint: 1. A Szarvasi úti TESCO parkolójának területén (3130/4 hrsz.) a korábban megépült üzemanyagtöltő állomás és a tervezett autómosó számára a szabályozási terven kerüljön kijelölésre a létesítéshez, illetve a működéshez szükséges építési hely. A Településrendezési Terv módosításával kapcsolatban felmerülő további szükséges intézkedéseket a Városépítészeti Csoport koordinálásával az IMO Hungary Automosó Kft.-nek (1039 Budapest, Aradi utca 10/c.) saját költségvállalással kell elvégeznie. A módosítás miatt a biológiai aktivitásérték nem változhat. 2. A Helyi Építési Szabályzat 36/B. (2) bekezdése kerüljön módosításra. 3. A Békéscsaba 0909/9 hrsz.-ú ingatlan teljes területéből 2 hektárnyi területrész övezeti besorolása Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) övezeti besorolásra változzon. Felelős: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Határidő: november 30.

19 17. napirendi pont 19 Tárgy: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló 31/2008. (VII. 14.) önkormányzati rendelet alapján kamattámogatás odaítélése 68/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló 31/2008. (VII. 14.) önkormányzati rendelete alapján az alábbiak szerint támogatja a 3014/3. helyrajzi szám alatt felvett, Békéscsaba, Wlassics sétány szám alatti, a Békéscsabai Lakásszövetkezet (5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 6.) kezelésében lévő társasház beruházását: a. A program teljes felújítási költsége: ,- Ft, ebből támogatott beruházás költsége: ,- Ft, a kamattámogatással érintett hitel összege: ,- Ft. b. Az önkormányzati vissza nem térítendő kamattámogatás mértéke lakásonként a pályázaton elnyert állami támogatás kétszeresének megfelelő mértékű önrész biztosítására felvett, legfeljebb 5 év futamidejű pénzintézeti hitel legfeljebb évi 6 %-os mértékű kamata lehet, de nem haladhatja meg lakásonként a ,- Ft-ot, azaz kettőszázezer forintot. c. A kamattámogatásban részesülő társasházzal az önkormányzat támogatási szerződést köt. A Közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a támogatási szerződés aláírására. d. A kamattámogatás folyósítása utólag, a hitelt nyújtó pénzintézet kamatfizetési értesítője vagy a pénzintézet által kibocsátott kölcsöntartozás ügyleti évének elszámolása alapján a kamatfizetést megelőzően negyedévente, félévente vagy évente egy alkalommal, átutalással történik. A kamatfizetési értesítő, illetőleg az elszámolás bemutatása az önkormányzati kamattámogatásban részesült kötelezettsége. 2. A vissza nem térítendő önkormányzati kamattámogatás összege maximum összesen ,- Ft, amely maximum évi ,- Ft-ot jelent. Ennek fedezetét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a évi költségvetésében a panelprogramhoz kamattámogatás előirányzat terhére biztosítja. A további fedezetet a 2014., 2015., és években az éves költségvetésben tervezni szükséges. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: március 31.

20 18. napirendi pont 20 Tárgy: Pályázat benyújtása a Gyermekélelmezési Intézmény fejlesztésére 69/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló BM rendelet alapján a Gyermekélelmezési Intézmény központi konyhájának fejlesztésére pályázat kerüljön benyújtásra. A fejlesztés tervezett költsége ,- Ft, amelyhez az igényelt támogatás ,- Ft (80 %), saját forrás ,- Ft (20 %). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyertes pályázat esetén a szükséges ,- Ft saját forrást a következőképpen biztosítja: ,- Ft-ot a évi költségvetésről szóló 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében szereplő beruházási jellegű intézményi céltartalék előirányzatából, ,- Ft-ot a Gyermekélelmezési Intézmény költségvetéséből. Felelős : Vantara Gyula polgármester Határidő: május napirendi pont Tárgy: A lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása című TÁMOP /2. kódszámú felhívásra pályázatok benyújtása 70/2013. (III. 26.) PGVB Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: I. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése támogatja, hogy a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület a József Attila-lakótelep területén megvalósítandó közösségi programok lebonyolítására vonatkozóan a Társadalmi Megújulás Operatív

21 21 Program keretében a Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása című TÁMOP /2 kódszámú felhívásra pályázatot nyújtson be. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Körösök Völgye Natúrpark Egyesülettel mint projektgazdával együttműködési megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy részt vesz a közösségi tervezés módszerével megvalósítandó akciótervek megtervezésében, segíti az akciótervek megvalósítását, a projekt rendezvényeinek megvalósulását. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nyertes pályázat esetén a projekt megvalósításához évben előfinanszírozó kölcsönt nyújt ,- Ft összegben, amelyet a projekt lezárását követően a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület teljes összegben visszatérít legkésőbb március 31-ig. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat vállalja, hogy a projekt szolgáltatásai tekintetében a projekt fizikai befejezését követő 3 hónapos fenntartási kötelezettség teljesítéséhez a Lakóközösségi Információs és Szolgáltató Iroda (LISZI) működési költségeit legfeljebb ,- Ft erejéig vissza nem térítendő támogatásként biztosítja a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület részére. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázathoz kapcsolódó együttműködési megállapodás aláírására, továbbá a projekthez kapcsolódó nyilatkozatok aláírására. Felelős : Vantara Gyula polgármester Határidő: április 15. II. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése támogatja, hogy az Egyensúly AE Egyesület a Kazinczy-lakótelep és a Millennium-lakótelep területén megvalósítandó közösségi programok lebonyolítására vonatkozóan a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása című TÁMOP /2 kódszámú felhívásra pályázatot nyújtson be. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az Egyensúly AE Egyesülettel mint projektgazdával együttműködési megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy részt vesz a közösségi tervezés módszerével megvalósítandó akciótervek megtervezésében, segíti az akciótervek megvalósítását, a projekt rendezvényeinek megvalósulását. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nyertes pályázat esetén a projekt megvalósításához évben előfinanszírozó kölcsönt nyújt ,- Ft összegben, amelyet a projekt lezárását követően az Egyensúly AE Egyesület teljes összegben visszatérít legkésőbb március 31-ig. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat vállalja, hogy a projekt szolgáltatásai tekintetében a projekt fizikai befejezését követő 3 hónapos fenntartási kötelezettség teljesítéséhez a Lakóközösségi Információs és Szolgáltató Iroda (LISZI) működési költségeit legfeljebb ,- Ft erejéig vissza nem térítendő támogatásként biztosítja az Egyensúly AE Egyesület részére. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázathoz kapcsolódó együttműködési megállapodás aláírására, továbbá a projekthez kapcsolódó nyilatkozatok aláírására. Felelős : Vantara Gyula polgármester Határidő: április 15.