TÁROGATÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
|
|
- Andor Soós
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÁROGATÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Intézmény hivatalos neve: Tárogató Óvoda Feladatellátási helyei: székhelye: 9028 Győr, Tárogató u. 19. Tagintézmények megnevezése, címe: Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 9028 Győr, Tárogató u. 2. Tárogató Óvoda Lepke Tagóvodája 9028 Győr, Lepke u Jogszabályban meghatározott közfeladat Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének típusa: 137/2011.(V. 27.) Kgy. számú határozata a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján köznevelési intézményi, óvoda Alapfeladata / alaptevékenysége: Óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Működési köre: Győr város közigazgatási területe, illetve az irányító szerv által meghatározott felvételi körzet OM azonosítója: Az alapító okiratot Győr megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 58/2013. (III: 29. ) Kgy. határozatával hagyta jóvá.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tárogató Óvoda Pedagógiai Programja 1 2. Tárogató Óvoda - Szeretetet és Kreativitás Pedagógiai Program Móra Ferenc Tagóvoda Pedagógiai Programja Lepke Tagóvoda Pedagógiai Programja 224 2
3 1. BEVEZETŐ A Tárogató Óvoda Győr Megyei jogú Város Közgyűlésének határozata alapján (58/2013. (III: 29. ) Kgy. Három óvoda egy intézményként kezdi meg működését Július elsejétől. Az óvoda irányítója a magasabb beosztású óvodavezető, a hozzá tartozó tagintézmények vezetői, magasabb beosztású tagintézmény vezetők. Az óvoda és tagóvodái szakmailag önállóak. Egyéni arculatukat, sokszínűségüket megtartva, nevelési hagyományaikra, értékeikre, eredményeikre, a gyermekek érdekeinek figyelembevételével határozzák meg a nevelő pedagógiai munkát. A helyi nevelési programokban érvényesülhetnek a különböző pedagógiai innovatív törekvések, a széleskörű pedagógiailag helyesen értelmezett módszertani szabadság. A Nkt. 5.. (2) bekezdés szerint az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el a helyi pedagógiai programjukat. Az óvodai nevelőmunkát az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő helyi pedagógiai program alapján kell végezni. A pedagógiai programjuk alapján az óvodai intézményegységen belül a tagóvodák egymással szakmailag együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. Törvényi hivatkozás Az óvodák működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, szabályzások határozzák meg, amelyek biztosítják A TÁROGATÓ ÓVODA ÉS TAGÓVODÁI szervezeti és szakmai önállóságát, meghatározzák a nevelő - oktató munkában résztvevők jogait és kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelő célok, alapelvek érvényesülését, az intézmények pedagógiai szabadságát, sajátos arculatát a szűkebb társadalmi környezet igényeinek megfelelően. Intézményünk nevelőtestülete a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. a köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012.(VIII:31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a 3
4 köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X. 12.) EMMI rendelet az SNI gyerekek óvodai nevelésének irányelveiről 363/2012.(XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 22/2013.(III. 22.) EMMI rendelet A Kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló jogszabályok értelmében, a Tárogató Óvoda Alapító Okirata, Győr Megyei Jogú Város oktatási koncepciója, a helyi viszonyok, az Önértékelési kézikönyv óvodák számára, Tanfelügyeleti kézikönyv az óvodák számára, Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez, és a gyermekek érdekeinek messzemenő figyelembevételével, felülvizsgálata és módosította a Tárogató Óvoda Pedagógiai Programját, melynek elfogadásáról határozatban döntött. A pedagógiai programok jellemző adatai Az óvoda A nevelési program A nevelési program megnevezése megnevezése jellege Tárogató Óvoda Szeretet és Kreativitás Saját készítésű Pedagógiai Program Pedagógiai program Tárogató Óvoda Móra Móra Ferenc Óvoda Saját készítésű Ferenc Tagóvoda Pedagógiai Program Pedagógiai Program Tárogató Óvoda Lepke Lepke Óvoda Saját készítésű Tagóvoda Pedagógiai Program Pedagógiai Program 4
5 2. Helyzetkép a Tárogató Óvoda intézményegységhez tartozó szakmailag önálló óvodákról Az óvoda alapadatai: NÉV: Tárogató Óvoda CÍM: Győr Tárogató út 19. FENNTARTÓ: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely Óvodavezető neve: 232 fő Marcali Hilda Telefon: (96) Fax: (96) tarogatoovi@4gmk.hu Csoportok száma : 8 csoport Csoportok szervezése: Azonos életkorú és vegyes életkorú gyermekcsoportok ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet. (12/A.-216/2015.(XI.13.) Kgy. Sz. Határozat 5
6 Az óvoda alapadatai: NÉV: Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvoda CÍM: 9028 Győr, Tárogató út 2. FENNTARTÓ: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely Tagóvoda vezető neve: 115 fő Csuti Zoltán Csabáné Telefon: (96) Fax: (96) Csoportok száma : Csoportok szervezése: ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: 4 csoport Vegyes életkorú gyermekcsoportok Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet. (12/A.-216/2015.(XI.13.) Kgy. Sz. Határozat 6
7 Az óvoda alapadatai: NÉV: Tárogató Óvoda Lepke Tagóvoda CÍM: Győr Lepke út FENNTARTÓ: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely Tagóvoda vezető neve: 174 fő Erdélyiné Nagy Enikő Telefon: (96) Fax: (96) Csoportok száma : Csoportok szervezése: 6 csoport Vegyes életkorú gyermekcsoportok Magyar - német kétnyelvű csoport Mozgás művészeti csoport ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet. (12/A.-216/2015.(XI.13.) Kgy. Sz. Határozat 7
8 A tagintézmények földrajzi Férőhely adatok Csoport elhelyezkedése összesítése létszám adatok összesítése Győr Szabadhegy területén 3 óvodai épületben 521 fő 18 csoport Tárogató Óvoda Lepke Tagóvoda Móra Ferenc Tagóvoda 8
9 3. TÁROGATÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Pedagógiai programunkban az alapprogramra építve általános irányokat, alapelveket fogalmazunk meg. Az Alapprogram hangsúlyos tartalmai a helyi pedagógiai programok szövegkörnyezetébe a következő tartalmi felépítésben olvashatóak, melyek minden helyi nevelési programra kötelező érvényűek. Alapprogram Hangsúlyos Területei Pedagógiai program Megjelenve I. Bevezető Az óvoda bemutatása: nevelőmunka meglévő hagyományokra értékekre építve: Az egységes szemléletre való törekvésben a következő alapértékek további megerősítésére kell törekedni: Gyermekközpontúságra Személyiségközpontúságra Játékközpontúságra II. Gyermek kép Befogadó szemlélet, minden gyermek számára a gyermeki személyiség kibontakoztatása az egyenlő hozzáférés biztosításával. A pedagógiai környezet kialakításával ténylegesen megvalósuló együttnevelés a gyermekcsoportokban a különböző háttérrel rendelkező gyermekek részére. A gyermekeknek sajátos életkoronként és egyenként változó testi és lelki szükségleteiknek kielégítésére kell törekedni. Az óvodai nevelés nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 9
10 Óvodakép Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő Az óvodák általános nevelési céljai: A gyermekek számára sokoldalú harmonikus és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodtató környezet megteremtése, melyben egészséges harmonikus én erős személyiséggé fejlődnek. A hátrányok csökkentése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásának figyelembevételével. Biztosítva minden gyermek számára az egyénre szabott nevelést, fejlesztést, életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Esélyt kapjanak kreativitásuk kibontakoztatásához, különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, gazdagításához. Az óvodában megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A nevelés alapelvei: Egyéni és speciális szükségleteik kielégítése Pszichológiai megteremtése biztonság-szabadság A gyermekközpontúság a másság elfogadása A szabad játék támogatása Egyenlő részvétel biztosítása a nevelésben oktatásban minden gyermek számára: akár speciális nevelési igényű, akár hátrányos helyzetű kreatív-tehetséges roma 10
11 III. Az óvodai nevelés általános feladatai: Az egészséges életmód alakítása gyermek. A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása. Egészségmegőrző szokások kialakításában: az egészséges életmód, a testápolás a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír - tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A környezettudatos magatartás, a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. Az érzelmi, az erkölcsi értékorientált közösségi nevelés Az érzelmi szükségletek kielégítése, a gyermekek mindenek felett álló érdekei mentén jelentőséget kap minden egyes gyermek individuális jellemzője. Modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között. Sajátos törődéssel kell segíteni a rászoruló gyermekeket a szocializációs folyamatban. A gyermekek magatartáskultúrájának fejlesztése, erkölcsi tulajdonságaik megalapozása az óvodai szokás és normarendszerben. Az óvoda segítse a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, elmélyítését. 11
12 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó az anyanyelvi nevelés. A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs képességeinek fejlesztése, a beszélő környezet alakításával. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve sokoldalú tapasztalatszerzéssel, változatos tevékenységek biztosításával szerezzenek élményeket, ismereteket az őket körülvevő világról. Az értelmi és a kognitív képességek, a kreativitás széleskörű fejlesztése, a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben valósuljon meg. IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei: Személyi feltételek A játék Egyéni szükségletekhez, különböző tevékenységekhez igazodó napirend és heti rend, az érzelmi biztonságot teremtő rendszeresség. A szabad játék mellett a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenység. kitüntetett szerepe. A gyermekek fejlődésének nyomon követése érdekében kötelező dokumentumok vezetése. Az óvoda teljes nyitva tartás idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvodapedagógus kulcsszereplője a nevelésnek: elfogadó, segítő, támogató, attitűd jellemzi a gyermekekkel foglakozó felnőtteket. A nevelésben, gondozásban összehangolt együttműködés a dajka nénivel. 12
13 Tárgyi feltételek Az óvoda kapcsolatai A programnak rendelkeznie kell a megfelelő tárgyi feltételekkel, biztonságra való törekvés, hozzáférhető elhelyezése a tárgyaknak. A szülők fogadására helység biztosítása.. Az óvodában a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését. A családok sajátosságait, szokásait figyelembe véve, nyújt az óvoda segítséget. Az óvoda a kapcsolatok rendszerében, a külhoni magyar nyelvű óvodákkal az együttműködés erősítésére törekszik melyek az óvodai nevelést segítik. V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai: Játék Verselés, mesélés A szabad játék túlsúlyának érvényesülése az óvodai nevelésben. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformához: gyakorló, szimbolikus-szerepjátékhoz, konstruáló, szabályjátékokhoz. A gyermeki önkifejezésben legyen jelen a bábozás, dramatizálás, a tevékenység szorosan hozzákapcsolódva a többi óvodai tevékenységi formákhoz: ( zenei-vizuális, külső világ, mozgásos) ezáltal a gyermeki kreativitás fejlesztés gazdag tárházát kínálja. A népi népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét 13
14 feldolgozó mondavilág elemei, meséi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek jelenjenek meg a kínálatban. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Igényességre való törekvés : a népi hagyományok ápolása, népi gyermekjátékokon keresztül. Zenei kreativitás fejlesztése megjelenik, a zenei képességek fejlesztése ( ritmus, éneklés, hallás, mozgás) változatos gyermeki tevékenységekben biztosítják. A zenehallgatás anyagának megválasztásánál a multikulturális szemlélet érvényesül. A gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése kiemelt feladat, nagy hangsúlyt kell helyezni a különböző eszközhasználatra. Az újszerű vizuális technikákkal az önkifejezés változatos formáit biztosítani. A művészeti kreativitás kibontakozásának egyik speciális tevékenységi formája lehet. Az önkifejezés változatos formáiból született alkotásokkal, produktumokkal a gyermeki közönségnek, a szülőknek, és az óvodába látogatóknak belső kiállítás formájában is lehet biztosítani az esztétikai élményszerzést., ízlésformálást. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására. A népművészeti elemek, szokások, hagyományok, nemzeti szimbólumok, tükröződjenek a gyermeki alkotásokban. Mozgás A rendszeres mindennapos örömteli mozgás biztosítása szervezett formában, perces időtartalommal történik A mozgásfejlesztés teremben 14
15 és a szabadlevegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában szerveződik. Egészséges életmódot erősítő szerepe kiemelt, egyéni szükségletek képességek figyelembevételével az óvodai élet mindennapjaiban biztosítani a gyermekek számára a mindennapos testnevelést. A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tevékenységben cél, hogy ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. A gyermek szerezzen matematikai ismereteket és tapasztalatokat a környezet megismerése során, átélt cselekvő tevékenységei közben az óvodapedagógus segítségével a problémamegoldások többfajta módját derítse fel. Cselekvő jellegű tapasztalással önként szívesen vállat tevékenység. A gyermek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Fejlesztő erejének fontossága az egyéni és közösségi értékelésben kiemelt. A tanulás folyamatában a kompetenciák fejlesztésének a képességeknek van kiemelt szerepe. A tanulás feltétele a cselekvő aktivitás, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségek biztosítása, a kreativitás erősítése. Óvodapedagógussal szemben elvárás a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során, pozitív személyre szabott értékelés. VI. A fejlődés jellemzői az A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az 15
16 óvodáskor végére VII. Gyermekvédelem iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A programban területenként a fejlődés jellemzői mutatókban a szükséges fejlettségi szintet kell tükröztetni. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése folyamatos, speciális szakemberek segítségével a pedagógiai munka mellett párhuzamban végzendő. Egyértelmű megfogalmazása az óvoda iskolásításának tilalma. Az arra rászoruló gyermekek védelmezése, a problémák korai felismerése, kezelése, feldolgozása, a gyermekvédelmi szakemberekkel együttgondozás. A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, az egyenlő bánásmód követelményének betartása, diszkriminációmentes nevelés-oktatás támogatása. Megkülönböztetett érzékenység kialakítása a gyermekek és családok felé, óvodán belül és kívül egyaránt. Prevenciós lehetőségek felkutatása. 4. A helyi szakmai sajátosságokat, helyi specialitásokat az óvodák helyi pedagógiai programjai tartalmazzák. A pedagógiai programok helyi szakmai sajátosságai: Az óvoda megnevezése A pedagógiai program megnevezése A pedagógiai program szakmai sajátosságai Tárogató Óvoda Szeretet és Kreativitás PP. A program teljes mértékben támogatja és segíti a 16
17 gyermeki kreativitás felszabadítását, a tehetségígéretes gyermekek felfedezését és fejlesztését. Egyik legfontosabb célkitűzése: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. /megelőzni a tehetségígéretek elkallódását, felismerni az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/ A kiválóan kreatív tehetségígéretes gyermekek további gondozása gazdagító program keretében. Móra Ferenc Tagóvoda Móra Ferenc Óvoda PP. A program egyik legfontosabb célkitűzése: az egészséges életmódra nevelés magas színvonalának megvalósítása, a komplex esztétikai nevelés rész területeinek segítségével: Irodalmi nevelés Zenei nevelés Vizuális nevelés. Az esztétikai nevelés komplex és mégis egyedi 17
18 folyamatában az egész személyiség fejlesztése a cél. A művészetek iránti fogékonyság kialakítása, a gyermekek megismertetése a világ szépségeivel. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés, az esztétikai érzelmek fejlesztése sokoldalú. A népi hagyományok gyökereinek ápolása (népi mondókával, népmesével, népdallal, dalos játékkal, népművészeti motívumokkal, egyszerű néphagyományőrző tevékenységekkel). Lepke Tagóvoda Lepke Óvoda PP. A programban és az óvodai nevelésben kiemelkedő szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelés, és a természet szeretetének, védelme. Fontosnak tartják a művészi önkifejezés változatos formáinak megvalósítását, gyakorlását az óvodáskorú gyermekek tevékenységeiben. A mozgásművészeti csoportban a mozgásában 18
19 tehetségígéretes gyermekek gondozása valósul meg, mely országosan egyedülálló. Óvodáskorú gyermekek sokoldalú, differenciált személyiség fejlesztésének megvalósítására törekszenek. 19
20 5. CSATOLT HELYI NEVELÉSI PROGRAMOK SZERETET ÉS KREATIVITÁS ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM TÁROGATÓ ÓVODA 20
21 A Szeretet és Kreativitás Pedagógiai Programunk felülvizsgálatában és tartalmi módosításában részt vevő óvodapedagógusaink: Babics Vilmosné Baricz Edina Burjánné Bicsi Mária Fajkusz Lászlóné Göndöcsné Molnár Márta Hegyi Károlyné Horváth Rita Hajnik Teodóra Iványiné Varga Bernadett Kajtár Vivien Makovényi Mária Marcali Hilda Rugovicsné Németh Julianna Tapolcsányiné Dobrádi Anita Vinkovicsné Kocsis Ildikó Zámbó Rita 21
22 Helyi pedagógiai programunkat egy léghajó modellezi. Utasa a NAPSUGÁRKA kisgyermek, aki óvodai jelképünknek is középpontja. A léghajó kosarában helyeztük el a kiemelt feladatainkat, melyeket a sokszínű, kreatív tevékenységek keretében valósítunk meg. A szárnyaló léghajónak biztonságot, szeretetet, egyensúlyt, jó irányt adnak a homokzsákok : a család, az óvoda és a kapcsolatok. 22
23 Tartalomjegyzék Bevezető 25 Helyzetkép óvodánkról 27 1.Programunk szerkezeti felépítése 30 2.A Szeretet és Kreativitás Program gyermekképe és óvodaképe 31 3.Az óvodai nevelés feladatai Általános nevelési feladatok A program kiemelt nevelési feladatai Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységformák biztosítása Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztő program Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az értelmi fejlesztés és nevelés 52 Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelme Munkajellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás 67 Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi és tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Óvoda kapcsolatai 90 A gyermekvédelemmel és az esélyegyenlőséggel megteremtésével 95 összefüggő pedagógiai tevékenységek 23
24 15. Gyermekvédelem Mellékletek: Módszertani ajánlás Az egészséges életmód alakításához Az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításához A játékhoz Vers, mese, dramatikus játékhoz Ének, zene, énekes játék, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységhez A mozgás A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelméhez Munkajellegű tevékenységhez A tevékenységekben megvalósuló tanuláshoz A család és óvoda kapcsolatához A gyermekvédelmi munkához Magatartás fejlesztő program Samu és Flóri Kreatív tervezés az óvodai élet megszervezéséhez 145
25 BEVEZETŐ Vegyétek észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni. (Szabó Magda) Köszöntő Megtisztelő a Kedves Olvasó érdeklődése pedagógiai programunk iránt. A Szeretet és Kreativitás óvodai pedagógiai program a Tárogató Óvoda önálló pedagógiai programja. Tudjuk, hogy eredetileg is nagy bátorság volt tőlünk egy ilyen fontos dokumentum elkészítése. Az alkotás önálló lehetősége nagy szakmai kihívást jelentett nevelőtestületünknek. Számba vettük a környezeti tényezőket, erőforrásainkat, a reformpedagógiai irányzatokat, az alternatív programokat. Az óvodában folyó nevelőmunkánkat segítő legfontosabb dokumentumunk felülvizsgálatakiegészítése megtörtént a törvényi szabályozásnak megfelelően. Megteremtettük óvodánkban a pedagógiai innováció környezeti feltételeit. Csapatmunkában gondolkodunk, a munkatársak képességeinek, tudásának és tapasztalatainak átadása, az egymástól való tanulás meghatározó része nevelőmunkánknak. Intézményünkben a kreatív energiákkal feltöltődött nevelőtestület stratégiai célja volt, hogy olyan pedagógiai innovációk további bevezetését szorgalmazzuk mely a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek szolgálatába helyezzük, és az óvoda hosszútávon profitálhat belőle. Az összeszokott, jó pedagógiai felkészültségű, kreatív óvodapedagógus kolléganőimmel legjobb szakmai, - elméleti, - és gyakorlati tudásunkkal, önképzéssel, továbbképzésekkel és programkészítő ismeretünkkel törekedtünk helyi nevelési programunk újra gondolására. A Szeretet és Kreativitás pedagógiai program a hazai óvodai nevelés eddigi pedagógiai értékrendszerére, több évtizedes gyakorlati tapasztalatra, elméleti (pedagógiai, pszichológiai, filozófiai) alapokra épül. A hazai óvodapedagógiában bekövetkezett változásokat időben észleltük, s újra értékeltük az elmúlt 30 év nevelőmunkáját, majd újra megalkottuk azt a programot, mely a szeretet, szabadság, biztonság, kreativitás,tehetség, alkotás, boldogság, 25
26 elégedettség, harmónia, siker alapgondolataira épül. Programunkban felfedezhető Rogers szabadságelmélete, Guilford és Torrance gondolatai a kreatív gondolkodás megalapozásáról óvodáskorban és fejlesztéséről, Maria Montessori szeretet és kreativitás pedagógiája, Rudolf Steiner szabadság filozófiája, Freinet szellemisége, Dr. Czeizel Endre Sors és tehetség gazdag elmélete, Dr. Gyarmaty Éva A tehetséggondozásáról, Landau, E. Bátorság a tehetséghez. elmélete. Programunk egyik legfontosabb célkitűzése, a gyermeki kreativitás felszabadítása, kibontakozásának megsegítése, és fejlesztése. A kiválóan kreatív gyermekek további gondozása gazdagító program keretében. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiségjogok teljes kibontakoztatására törekszik, az emberi jogok, és a gyermeket megillető jogok figyelembevételével neveli a gyermekeket. Alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia: az egyenlő hozzáférés biztosításával. Programunkba átörökített Montessori pedagógia két értékes gyöngyszeme a kreativitás és szeretet. Erre a vezérfonalra fűzzük fel további nevelési értékeinket: Olyan gondoskodó szeretetteljes környezet megteremtése a gyermekek számára, amely kedvet csinál a kreatív tevékenységekhez. Olyan gyökerek és szárnyak biztosítása, mely egyik oldalról a biztonságot adó megkapaszkodás, talajfogás lehetőségét ( ősbizalom), a másik oldalon pedig szárnyalásuk, egyéniségük, adottságaik szabad kibontakoztatását, és fejlesztését jelenti. Olyan bátorító technikák alkalmazása, mellyel az egészséges korlátokban való kapaszkodással segítjük a gyermekek személyiség fejlődését. Olyan erkölcsi alapok beépítése a gyermeki személyiségbe, mellyel viselkedéskultúrájukat formálhatjuk, alakíthatjuk, csiszolhatjuk. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A kreativitással a tehetség sorskérdéseivel már óvodáskorban foglalkozni kell, hiszen ezek a kérdések már az óvodában dőlnek el leginkább. A tehetségígéretesnek tűnő gyermekek 26
27 számára kínáljuk fel azt a fajta külön gazdagító programot, amelyet óvodánk jó gyakorlatában fogalmaztunk meg. Az óvoda tehetségsegítő programját elfogadta a Magyar Géniusz Programiroda, és megtalálható a Magyar Géniusz Portál tehetségkönyvtárban. E program, amely a tehetségígéretes gyermekek külön gondozását mutatja be, a Magyar Géniusz Program értékelése alapján bekerül Magyarország tíz példaértékű tehetségsegítő programja közé, s a Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban című kiadványban olvasható. A Szeretet és Kreativitás Pedagógiai Program a Kiegészítő tartalmi dokumentum használatával válik teljes egységgé, melynek alcíme Módszertani ajánlás. A mellékletek fejezet minőségi hozzáadott tartalomként kerül felhasználásra a mindennapok nevelésében. Helyzetkép óvodánkról Az intézmény szociokultúrális háttere Az óvoda alapadatai: NÉV: Tárogató Óvoda Feladatellátási székhelye: Címe: Győr Tárogató út 19. FENNTARTÓ: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Humánszolgáltatási Főosztály OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely 232 fő Telefon: (96) Fax: (96) vezeto@tarogatoovoda.hu tarogatoovi@ogmk.hu Csoportok száma : 8 csoport 27
28 Csoportok szervezése: azonos életkorú és vegyes életkorú gyermekcsoportok ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: (12/A.-216/2015.(XI.13.) Óvodai nevelés A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Kgy. Sz. Határozat Intézménytörténeti szempontból az alapítás éve: Óvodánk Győr- Szabadhegyen szép, csendes környezetben található a Zöld úti bölcsőde és a Kodály Zoltán Általános Iskola szomszédságában. A környezet egyaránt hordozza a vidékies és városi jelleget. A régió magaslatán lévő terület presztisértékű, az itt épülő családi házak, társasházak jelzik a benne élők társadalmi státuszát, vagyoni-jövedelmi viszonyukat. A mesterségesen kialakított tavak, parkok, és a környező varázslatos szabadhegyi dombok kínálják gyermekeinknek a szűkebb és távoli környezetük megismerésének lehetőségét, természeti szépségekben való gyönyörködést. 97 utcából tevődik össze az óvodai felvételi körzetünk, ebből az összetett környezetből érkeznek hozzánk a gyermekek. Kétszülős családmodell van többségben. Pozitív demográfiai tendencia, hogy egyre több család vállalja a harmadik gyermek nevelését, és továbbra is a MI óvodánkat választják a szülők. Sőt egyre több az olyan szülői páros melynek egyik tagja óvodásunk volt és szülőként tér vissza és hozza gyermekét óvodánkba, nagyszerű érzés ez mindenki számára. Az elmúlt években sikerült megnyerni a nagycsaládos szülőket családbarát programunkkal az együttműködéshez, ezáltal is fokozódik óvodánk iránti érdeklődés. Statisztikai mutatók alapján sajnos egyre több az olyan családok száma akik szociálisan hátrányos helyzetükből adódóan önkormányzati kedvezményekre jogosultak. Célunk, hogy óvoda segítő gondoskodással forduljon a szociálisan hátrányos családok felé, a gyermekek érdeke mindenekfelett szemlélet érvényesüljön. 28
29 A csoportszobák barátságos, otthonos berendezése, természetes anyagokból készült gyermek léptékű bútorzat és gazdag játékpark biztosítja az esztétikus és egészséges körülményeket gyermekeink részére. A csoportoknak elkülönített, de nem elzárt játszóhelyek biztosítják a sokszínű udvari életet. A környezetbarát játszóudvar famászókákkal megőrizve a természet formavilágát gazdag játéktere óvodásainknak. Gyermekeink nevelését nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, újszerű kezdeményezéseket, módszereket kipróbáló, gyermekszerető óvodapedagógusok végzik. Óvónőink közül öten szakvizsgával rendelkeznek, szakképzett nevelőmunkát segítők: dajka nénik, pedagógiai asszisztensek, partnereink a gyermekek gondozásában, illetve nevelésében. Óvodánk gyermekközpontú nevelési elveivel, tevékeny kreatív gyermekprogramjaival, értékes óvodai nevelőmunkájával sikeresként működik. Hőlégballonunkkal repüljünk együtt programunk birodalmába, és bízom abban, hogy a benne megfogalmazottak megnyerik tetszését, és felkeltik érdeklődését, hogy közelebbről is megismerjen minket. 29
30 1. PROGRAMUNK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A Szeretet és Kreativitás Pedagógiai Program célja Az óvoda általános nevelési feladatai Az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, Az egészséges életmód alakítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet tevékenységi formái Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A tevékenységekben megvalósuló Mozgás tanulás Külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatai Programunk megvalósításának feltételei Óvodai nevelés hatása a gyermek fejlődésére 30
31 2. A SZERETET ÉS KREATIVITÁS PROGRAM GYERMEKKÉPE ÓVODAKÉPE Gyermekképünk az esélyforrás piramisábrájába helyezve: Mottó: A szeretet a szabadság gyermeke Kreatív gyermekkép és óvodapedagógus kép az esélyforrás piramis ábrájába helyezve Minden gyermeknek esélyt biztosítunk a szeretet kapcsolatokon keresztül óvó-gyermek, gyermek-gyermek, család-gyermek kapcsolatában, hogy eljusson a piramis csúcsára a mindennapi óvodai élet tevékenységeinek gyakorlásában. Hisszük, hogy minden gyermek kreatív a maga módján és célunk, hogy kibontakoztassuk a gyermekekben ezeket a tulajdonságot. Gyermekközpontú óvodánkban minden gyermeknek esélye van, hogy ezen tulajdonságaik megszilárduljanak, továbbfejlődjenek, meglévő hátrányaik csökkenjenek, én erős személyiségekké váljanak. Óvodánk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Gyermekkép+Óvodapedagógus kép Alkotó, megvalósító, öntevékeny, kitartó, egyéni kifejezésmódra törekvő egészséges énképpel, pozitív viselkedéskultúrával rendelkező, probléma érzékeny, rugalmasan gondolkodó szabadon próbálgató, érdeklődő, kezdeményező, kíváncsi, kérdező, kitaláló. Szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. Bátorít, értékeli az eltérő szokatlan megoldásokat. Speciális szükségletek kielégítésére törekszik. Segítő-nem irányító, önérvényesítésre ösztönző. Képes alakítani a gyermekek szociális magatartását erkölcsi érzelmeit, tulajdonságait. Sokféle kreatív tevékenységre adjon lehetőséget, pozitív érzelmi energia intenzitás hassa át, problémaérzékenység, intuíciós képesség ötletgazdagság kreativitás jellemzi. 31
32 A gyermek és az óvodapedagógus szeretetteljes kapcsolatában a biztonság nyugalom kialakítása a nevelés legfontosabb értelme: az óvás, a védés gyengédséggel, féltéssel, karátöleléssel, miközben bátorítást kapnak az új utak keresésére, a sokoldalú ismeretek tapasztalatok szerzésére, viselkedéskultúrájuk kialakításához. Óvodakép A program célja A gyermekek számára szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodtató környezet megteremtése a cél, melyben egészséges harmonikus én erős személyiséggé fejlődnek. Biztosítva minden gyermek számára az egyénre szabott nevelést, fejlesztést, életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Esélyt kapjanak kreativitásuk kibontakoztatásához, különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, gazdagításához. A gyermekközpontú nevelésben a tisztelet, szeretet, megbecsülés, befogadás, az elfogadás szoros kapcsolatában a bizalomra épülő nevelési szemlélet hatja át pedagógiánkat a gyermeki személyiség kibontakoztatására való törekvésben. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Miközben teljesíti: az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek azok a belső pszichikus feltételek, mellyel átlépnek a következő életszakaszba a kisiskolás korba. A program alapelve A gyermekközpontúság a másság elfogadása, az eltérő, szokatlan egyéni megoldások támogatása az életkori és egyéni sajátosságok fejlődési ütemének figyelembevételével, a gyermekek jogainak elismerésében és tiszteletbetartásában nyilvánul meg. Pszichológiai biztonság-szabadság megteremtése (melyben a gyermekek az együttélésben, a támogató gondolkodó környezetben bátorságot meríthet az új ösztönző ingerekre, szabadon élhet lehetőségeivel, adottságait kipróbálhatja, önállóságát gyakorolhatja, én erős személyisége, kreativitása, a kooperatív 32
33 együttműködésben, tanulásban, kibontakozhat) feltétele az Anyás befogadási program, Én napom program. Egyéni és speciális szükségleteik kielégítése: speciális csak a személyüknek szóló fejlesztés, ha fejlődésük fejlettségi szintjük elmarad a várttól, képességeik szunnyadnak. Ha egyes területeken kiemelkednek társaik közül, föléjük nőnek, más területeken viszont elvesznének, ha nem kapják meg a speciális, csak a személyüknek szóló fejlesztést. Ha fejlődésükben kreatívabbak, az új dolgok iránt nyitottabbak, érzékenyebbek társaiknál, tehetségesebbek, személyüknek szóló gazdagítás a fejlesztés útja. Az alapító okiratban foglaltak alapján az óvoda integrált csoportokat működtethet. Az óvoda az Oktatási Miniszter 2/2005. (III. 1.) OM rendelete alapján a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányélvét is figyelembe veszi. Az óvodapedagógus felkészültsége a befogadó nevelésben: a speciális szakemberek gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász, összehangolt segítő programmal segítik az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvodapedagógus innovatív hozzáállásával, megfelelő szakmai eszköztárával, az egyéni sajátosságok, fejlődési ütem figyelembevételével, segíti a rászoruló gyermekeket, hátrányaik csökkentése érdekében. A kiemelt figyelmet igénylő (sajátos nevelési igényű, ill. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek nevelését, fejlesztését sajátosságaiknak, helyzetüknek megfelelően, egyénre szabottan tervezzük az egyéni fejlesztés dokumentumaiban és a csoportnaplóban, fejlesztő pedagógusaink és speciális szakemberek segítségének igénybe vételével. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátrány csökkentő szerepet tölt be. Jó szándékkal megkeresi a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermekek mélyebb megértéséhez vezet az út. A befogadás és elfogadás kapcsolatában a családok szerepe felértékelődik: nyílt, őszinte, segítő kommunikációra törekvés. Kölcsönös segítségnyújtás az együttnevelésben, nevelési, és gyakorlati segítség. A pedagógus és a szülő mint informátor kell, hogy kapocsként működjön a speciális szakemberekkel. 33
34 Az egyenlő részvétel biztosítása a nevelésben oktatásban minden gyermek számára: akár speciális nevelési igényű, akár hátrányos helyzetű kreatív-tehetséges roma vagy migráns gyermek. A családok szemléletének formálása a egyéni különbözőségek elfogadásában. Az alapító okiratban foglaltak alapján az óvoda integrált csoportokat működtethet. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségeket. A migráns gyermekek egyenlően vehetnek részt a többi magyar gyermekkel együtt a nevelésben, biztosítani kell számukra az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Folyamatos kínálatot biztosítani a sokszínű tevékenységeket tartalmazó kosárból: a felfedezést, a kreativitást, a kooperációt előtérbe helyező tanulási stratégiára építve. A szabad játék támogatása mely a gyermeki kreativitás kibontakozásának elsődleges elemi megnyilvánulásának tevékenységi formája. 34
35 E S É LY Speciális célok a kreativitás fejlesztésben a tehetségkibontakoztatásában CÉLOK Elkallódás elhárítása Harmonikus fejlesztés Önmagára találtatás megbirkózik a feladatok sokszínűségével Felismerni a kreatív gyermeket és megjelenési formáit Segíteni a gyermekeket a különböző helyzetekben Kielégíteni megismerési, alkotási, biztonsági elfogadottsági szükségleteit Ösztönözni motiválni kreativitásukat Az általános kreatív nevelés eszközeivel:sokszínű tevékenységek gyakorlás: játék-fantáziajáték Tanulás: kutatás-kísérletezés Művészeti tevékenységek: zene-mozgás-rajz-versek-drámajáték-táncépítés stb. FELADATOK Erős oldal támogatása Gyenge oldal kiegyenlítése Minden terület fejlesztése GAZDAGÍTÓ KISCSOPORTOS FOGLAKOZÁS Óvodai nevelésünk egyik legfontosabb értéke, hogy mindennap minden gyermek tehetséggondozásba részesül. A tehetséggondozásban célkitűzésünk: a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése 35
36 személyiségük optimális fejlesztése tehetségígéretes gyermekek felfedezése fejlesztése gazdagító program keretében. Ez magában foglalja a tehetségígéretek elkallódásának megelőzését és az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képesség felismerésére való folyamatos törekvést is. A program céljainak eléréséhez feladatunknak tekintjük: a gyermekek kreativitásának felismerését kreativitásuk ösztönzését, motiválását a megismerési, elfogadási, alkotási és biztonsági szükségleteik kielégítését az önmagukra találás segítését a feladatok sokszínűségével való megbirkózás támogatását Óvodapedagógiai munkánk során minden gyermeknek biztosítjuk a lehetőséget, hogy kreativitása kibontakozhasson, megnyilvánulhasson a különböző tevékenységek gyakorlásában. Hol keressük tehát az óvodás gyermek elemi kreativitásának megnyilvánulásait? Bármely tevékenységben, ahol a képzelet, a gondolkodás szabadon szárnyal, és ahol nem az a cél, hogy egyetlen meghatározott helyes eredményt érjen el. A gyermekek életében pedig nagyon sok ilyen helyzet adódik. Ilyenek az óvodáskor legérdekesebb és legértékesebb tevékenységi formái, mint például a fantáziajáték, az építőjátékok, az énekes improvizáció, vagy akár a tárgyak szétszedése, átalakítása, egy-egy történet kitalálása, a rajzolás, a festés, a barkácsolás, a mozgást fejlesztő játékok, a színházas játékok, a mese mintha-világ játéka, a bábjáték stb. Az óvónő mind a vegyes, mind a tiszta életkorú csoportokban a mindennapi helyzetekbe építi be a kreativitást fejlesztő játékokat, feladatokat, többletismereteket. A gyermekek szabadon dönthetnek, részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ahhoz, hogy a kreativitás beinduljon, a gyerekek előtt sokféle 36
37 tevékenységi lehetőséget nyitva kell tartani, ez a gazdagítás feltétele. A gazdagítás lényege, hogy olyan pozitív érzelmi hullámokat keltsünk a csoportban, amelyek hatására a gyermekek ráhangolt, motivált állapotba kerülnek, és érdeklődéssel fordulnak az ismeretek kínálata felé. Az ilyenfajta gazdagításban nem az a cél, hogy növeljük a gyermek ismereteinek mennyiségét, sokkal inkább az, hogy fejlesszük olyan képességeit, mint a kreatív gondolkodás és problémamegoldás, a kritikai gondolkodás, az összefüggésekben történő elmélyülés. A gazdagítás fontos módszerei többek között: a gazdag tevékenységbázis a differenciálás a sokszínű és sokféle cselekvési lehetőség a csoport- és egyéni munka a kreatív és egyéni megoldások támogatása, pozitív értékelése az aktivitás biztosítása Azt gondoljuk, hogy a kreativitás mint adottság a kisgyerekeknél eleve megvan, és ha az egész személyiségre hatunk, akkor elemi megnyilvánulásai is megjelennek. Az óvodapedagógus személyiségén is múlik, mennyire hagyja, hogy a gyerek kreatív legyen. Olyan problémákat, helyzeteket, feladatokat kell teremtenie, amelyben a gyerekek tudnak kreatív megoldást adni; természetesen nem szabad bonyolult dolgokra gondolni. Ezért is van szükség arra, hogy óvodáskorúaknál újabb módszerek és technikák kombinációját alkalmazzuk, amelyek minden gyermek kreatív megnyilvánulásait a felszínre segítik. A gyermeki kreativitást kibontakoztató és fejlesztő módszerek, technikák bármilyen csoportszervezésben alkalmazhatóak. A leghatékonyabb pedagógiai stratégia viszont a projektmódszer. A módszerhez párhuzamosan kapcsoljuk a gondolattérkép és az ötletbörze technikáját. E három elem együttes alkalmazásával biztosan gazdagítjuk a gyermekeket, hiszen olyan 37
38 helyzetbe hozzuk őket, amelyben fejlődnek problémamegoldó gondolkodási képességeik, kreativitásuk, társas készségeik, s ezen keresztül más képességeik is kibontakoznak. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. Általános nevelési feladatok: A gyermekek testi és lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése. az egészséges életmód alakítása kiemelten az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.2. A program kiemelt nevelési feladatai Érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az érzelmi nevelés célja olyan otthonos, derűs szeretetteljes kiegyensúlyozott légkör kialakítása melyben a családok befogadásán keresztül a gyermekek biztonságban érzik magukat. Mindez megteremti feltételét harmonikus fejlődésüknek. Lehetőséget biztosít szociális kompetenciáik, kreativitásuk, tehetségük kibontakoztatására. Az óvoda a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapját teremtse meg. Óvónő szerepe a feladatokban A családokon keresztül, az Anyás befogadás és az Én napom program által felkínált lehetőségekkel élve a gyermekek befogadása, elfogadása a biztonságot nyújtó környezetben. Magatartásfejlesztő program Samu és Flóri segítségével a gyermekek szociálisemocionális képességeik fejlesztése a humánkapcsolatok minőségi változtatása érdekében engedjen teret a 38
39 gyermeki önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Segítse szokás-és normarendszer megalapozását. Viselkedéskultúra megalapozása, magatartásmódok fejlesztése. A kultúrához, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés. A másság, a különbözőségek elfogadására nevelés, pozitív erkölcsi tulajdonságaik erősítése. Erősítse a gyermek-dajka kapcsolatát pozitív érzelmi nevelői magatartással. Segítse a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelését a speciális szakemberek közreműködésével. Érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés kiemelt feladatai Az óvodás gyermek egészséges személyiségfejlődése akkor valósul meg, ha olyan szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodó, állandó értékrendet közvetítő szeretetteljes környezetet teremtünk, melyben egészségesen harmonikusan én erős személyiséggé fejlődnek, és különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, kreativitásuk bátran kibontakozhat. A gyermekek erkölcsi szociális érzékenységének fejlődését segíteni kell, hogy önkifejező törekvéseik megnyilvánulhassanak. Az érzelmi szükségletek kielégítése, a gyermekek mindenek felett álló érdekei mentén jelentőséget kap minden egyes gyermek individuális jellemzője. Ezért pedagógiánkban minden egyes gyermek érdekeit csak úgy lehet figyelembe venni a döntéshelyzetekben a fejlődésük elősegítése során, ha ismeri az óvodapedagógus a gyermekek individuális jellemzőit, és ahhoz igazítja bánásmódját, nevelői hatását. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, gazdag érzelmi töltés jellemezze. Arra neveljük gyermekeinket, hogy elfogadják, megértsék, hogy az emberek különböznek egymástól. Esztétikai élmények biztosításával ismerjék meg, igényeljék és fogadják be szűkebb és tágabb környezetükben a művészi élményt. 39
40 Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére A közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása közben, a szocializáció szempontjából fejlődjön a gyermekek magatartáskultúrája, erkölcsi tulajdonságaik, (mint például: az önzetlenség, segítőkészség, együttérzés, figyelmesség) és akaratának ( ezen belül: kitartásuk, feladattudatuk, szabálytudatuk, önállóságuk, önfegyelmük, szokás és normarendszerük. A gyermeki magatartáskultúra alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet töltsön ben. Érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés hatása a gyermekre alkalmazkodóvá, tolerálóvá, elfogadóvá, együttműködővé válik ügyel arra, hogy ne sértse a másik gyermek szabadságát egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén fogékonnyá válik a szép iránt, felismeri a környezetében a szépet, az értéket erkölcsi érzelmei formálódnak ( pl: igazságosság, felelősségérzés, lelkiismeretesség) konfliktus helyzetben képes egyezkedni legyőzi a felmerülő akadályokat reálisan önértékeli magát, kialakul önismerete érdeklődik barátai iránt készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, és a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. erősödjön a nemzeti identitástudata, keresztény kulturális értékrendje, a szülőföldhöz való kötődése 40
41 A szociális érettség jellemzői: Kapcsolatteremtési képesség (szemkontaktus a vele beszélővel, új kapcsolatok kialakításának gyorsasága, barátok száma stb.) Társas, közösségi aktivitás (örömet szerez másoknak, szívesen vesz részt közös játékban, kölcsönadja játékát, örül mások sikerének stb.) Csoportalakítási képesség (közösségben jól érzi magát, játékcsapatot szervez, vonzza magához társait stb.) Irányíthatóság (elfogadja és végrehajtja az utasításokat, örül, ha feladatot kap, betartja a játékszabályokat stb.) Terhelhetőség (tud koncentrálni, van önuralma, tűri a kudarcokat, képes az akadályok elhárítására stb.) Érzelmi egyensúlyállapot (érzelmeiben kiegyensúlyozott, viselkedésére jellemző a bizalom, a szeretetteljes magatartás, a tiszteletadás, a megbecsülés, a tapintatosság, segítségnyújtás, türelem, önfegyelem stb.) Gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységformák biztosítása Az óvodás élet mindennapjaiban a sokszínű tevékenységeket tartalmazó kosárból folyamatosan kínáljuk a gyermekeket, hogy bátran fogyasszanak, mohón vessék rá magukat az ismeretlenre, az érdekességre, az újdonságra, soha ne érezzék a jólakottság érzését. Minél sokrétűbb, minél komplexebb az a kihívás ami a gyermekeket éri, annál nagyobb az esély a gyermeki kíváncsiság fenntartására, tudásvágyuk kielégítésére, kezdeményező képességük kialakítására, kreativitásuk fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására. 41
42 A különböző tevékenységeken keresztül a gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakoztatását, a divergens gondolkodás fejlesztését, az egyéni megoldásokra, szabad próbálgatásokra bátorítjuk őket. A legfontosabb tevékenység biztosítása a gyermekek számára a szabad játék, mely sajátos igényeikhez mérten tág cselekvési szabadságot biztosít. Csak így lesznek képesek arra, hogy bátorságot vegyenek a megszokottból való kilépéshez, a biztosból az ismeretlenbe, a rendkívülibe való behatoláshoz, a másként gondolkodáshoz. A szabad játék a legfontosabb tevékenység a gyermekek napirendjében, a kreativitás gyakorlásában. Minden tevékenység, és a belőle fakadó alkotás, és annak eredménye, komplex gondolkodási folyamat eredménye. A gyermekkori kreativitás elemi megnyilvánulásai bármelyik tevékenységben megtalálhatók, ahol a képzelet, a gondolkodás szabadon szárnyal. Az alkotótevékenységek gyakorlása által hozzuk felszínre a kreativitás alaperőit, növeljük a gyermekek intellektuális aktivitását, kíváncsiságát, fokozzuk tudásvágyuk kielégítését, hogy a siker reménye újra és újra próbálkozásra ösztönözze őket Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztő program Az egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés célja, hogy az óvodás korú gyermekek biztonságot nyújtó harmonikus környezetben, a hármas TESTI LELKI KÖRNYEZET EGÉSZSÉG egységében, kölcsönhatásában nevelkedjenek. Az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön teljes testi-lelki jólétben, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, olyan tevékenységekben, melyek az óvoda mindennapjaiba rendszerszerűen beépül. Mind ez komplexen segítse a gyermekeket a környezettudatos magatartás és életvitel, a helyes táplálkozás, a mozgás szeretete, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek nélküli élet kialakításához. Feladatok: Az egészséges életmód, a testápolás a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír - tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a 42
43 fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Az egészséges életvitel igényének kialakítása. Testi egészség gondozás, testi szükségletek, mozgásfejlődés, testi képességek, egészség védelme, edzése óvása, étkezés, öltözködés, betegség megelőzés egészségmegőrzés Lelki egészség érzelmi biztonság aktív örömteli tevékenység kedvező értelmi és érzelmi szocializáció Környezet egészség környezete megismerése, környezetbarát magatartás környezettudatos szemléletmód, egészséges esztétikus környezet, környezetalakítás, környezetvédelem Egészséges gyermek A három terület komplex együtthatása biztosítja a gyermekek optimális fejlődését. Óvónő szerepe a feladatokban Az óvodapedagógus célja olyan, kisgyermekek nevelése: Akik képesek életkori sajátosságaiknak megfelelően testi egészségük megóvása érdekében, szükségleteiknek megfelelően cselekedni. Akik tudnak érzelmi biztonságot nyújtó, aktív örömteli tevékenységet biztosító környezetben kedvező értelmi és érzelmi fejlődésre. Akik ismerik saját helyüket a rendszerben, együtt tudnak élni környezetükkel, harmóniára törekszenek, felelősséget vállalnak a természet megóvásában, tárgyi környezetük alakításában. 43
44 Akik környezetük iránt aggódást érző, nyitott szellemű, aktív, önmagáért felelősséget vállaló gyermekekké válnak. Az egészséges életmód egészségfejlesztő program kiemelt feladatai A gyermekek megfelelő gondozása, testi szükségleteinek kielégítése. A testi - lelki egészség érdekében a test edzése, óvása, megőrzése, a megfelelő mennyiségű mozgás biztosítása, mozgásigényének kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Mindennap lehetőséget biztosítunk valamilyen mozgásos tevékenységre a mindennapos testnevelés keretében. A mozgásos játékok fejlődésközpontúságot kell, hogy tartalmazzon, esélyegyenlőséget, élményt, sikert, és tanulási lehetőséget kínáljon a mindennapokban. minden gyermek számára. A testi és lelki egészségük érdekében gazdagtartalmú tevékenység kínálattal megelőzzük a viselkedésfüggőségek, a szenvedélybetegségek kialakulását. A szülőkkel közösen együttműködve egészségfejlesztő programok keretében próbáljuk szemléletmódjukat befolyásolni. Az óvoda saját kiadványaival ad jó tanácsokat adunk az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés a betegségmegelőzés, a szabadidő helyes eltöltése, a különböző mozgásos tevékenységek kielégítéséhez. Kiadványainkban rendszeresen figyelmeztetjük a szülőket a káros TV nézés, videózás, számítógép használat veszélyeire. Program kínálati kosarat biztosítunk a családok számára melyben minden család megtalálhatja a nekik megfelelő programokat. Az egészséges életmód, biztonságos esztétikus környezet biztosítása, korszerű higiénés eszközök használata. Az étkezés, öltözködés, testápolás, a pihenés, betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. A gyermek szükséglete megkívánja, hogy biztosítsuk a napközbeni pihenés lehetőségét (testi-lelki szükséglet kielégítése): relaxálás zenére, varázsjátékok, zenehallgatás a különböző tevékenységek alatt, Ayres eszközökkel relaxálás, lazító, pihentető mozgásos tevékenység. 44
45 A megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészségfejlesztő programot tartalmazó kínálati kosárból a gyermekek részére illetve a családokkal együtt szervezett programokat kínálunk. Kiemelten a környezet védelméhez és megóváshoz kapcsolódó szokások, környezettudatos magatartás megalapozása A gyerekek érzékenységének felkeltése a környezetbarát és környezettudatos magatartás megalapozása iránt. A szabadban való mozgás, séták, kirándulások megszerettetése, igényük kialakítása környezetük megóvására Tevékenységi formákon keresztül a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és magatartásmódok kialakítása Gyermekek kíváncsiságára építve tapasztalatok gyűjtése a természeti és épített környezetről. A gyermekek védjék közvetlen környezetüket: Az udvar védelme: ne szemeteljenek, védjék a fákat, bokrokat (csak azt vehetem el amit a természet már nem használ, elenged magától), gondozzák a virágoskertet segítsenek a lehullott falevelek összegyűjtésében. A csoportszoba, öltöző rendjét, tisztaságát védjék, esztétikusság kialakításában segítsenek. Közvetlenül környezetükben vegyenek részt állatvédelemben. Madáretetés hagyományát folytassák óvodánkban Alakuljon ki a felelősségérzet (ha elkezdtük etetésüket, ne hagyjuk abba mert odaszoktak) Az udvaron ne tapossák el a gilisztákat, mert hasznosak! A vízre, mint éltető elemünkre vigyázzanak! Ne folyassák feleslegesen a vízcsapokat! Ismerkedjenek meg a szelektív hulladékgyűjtéssel, az újrafelhasználás lehetőségeivel és fontosságával Használják szüleikkel az óvoda mellett elhelyezett szelektív gyűjtőket 45
46 Térképezzék fel a hulladékhasznosítás lehetőségeit az óvodán belül. (pl. papírokat, újságokat újra lehet használni, vágni, ragasztani, hajtogatni, montázst készíteni. Zörgő ritmushangszerek készíthetők kupakokból, dobozokból, flakonokból. Hulladék Helga báb szemléltető funkcióját használják ki. Ismerkedjenek meg a környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokkal: Tél XII. 24. Madarak karácsonya, Tavasz: III. 22. Víz napja, III. 23. Meteorológiai világnap, IV. 22. Föld napja, V. 28. Madarak és fák napja, Nyár: VI. 5. Környezetvédelmi világnap, Ősz: IX. 22. Takarítási világnap, X. 4. Állatok napja A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A nevelési terület komplexitását tekintve az óvodapedagógus a kisgyermekeknél az egész személyiségre ható pozitív fejlődést tapasztalhat: a gyermekeket az egészséges életmódra törekvés jellemzi edzett, betegségekkel ellenálló önmaga igényeit, szükségleteit kielégíteni tudó veszélyhelyzeteket felismerő, azokat kivédeni képes önismeretre, önelfogadásra, saját személyiségének gazdagítására, építésére képes személyisége a test és a lélek harmóniáját sugározza aktívan befolyásolja környezetét képes a környezettudatos, környezetbarát szemlélet, magatartás betartására birtokába kerülnek azok a képességek, amelyekkel további élete során önmaga és környezete iránt felelős viselkedést tud megvalósítani 46
47 EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM Programot tartalmazó kínálati kosár Óvodapedagógus által a gyermekek részére szervezett programok Egészségfejlesztő projektek Vitamin projekt Tök projekt Ember és környezete projekt: a tartós betegséggel élő gyermekek egészségvédő programja Mese projekt: a dohányzás megelőzésének egyik eszköze, az állat és növényvilághoz vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem dohányzó magatartás szépségét. Káros függőséghez vezető szokások megelőzése. Egészséghét projekt : Az étkezésben különösen a magas cukor Környezetünk védelme Szelektív hulladékgyűjtés projekt Könyvek projekt Utazás, közlekedés projekt: közlekedési balesetet megelőző program. Az élet és az egészség védelme a közlekedés során: szabályok megismerése, tények megfigyelése szintjén. Föld projekt Madárvédelem projekt Mozgásfejlesztés Mindennapos egészségfejlesztő mozgásos játékok a teremben vagy /és/ a szabadban: Mozgásfejlesztés a teremben, szabad játékba ágyazva: 1. Ayres eszközözök használata folyamatosan 2. Tamburin és más mozgás és egyensúlyérzék fejlesztő játékok felkínálása a nap folyamán. Mozgásfejlesztés a szabadban 1. Kerékpározás az arra kijelölt helyen, közlekedési szabályok 47
48 tartalmú ételek és italok a magas só és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentésére törekvés. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának ösztönzése. A projekt hatása érvényesüljön a családok étrendjének kialakításában. Egészség megőrző program kínálat Minden héten ZÖLD-NAP. Én már tudom Balesetveszélyt magában hordozó eszközök használatára vonatkozó szokások, szabályok megismerése. Egészséges fogakért program: Fogorvosi szűrés minden csoportban. Mentálhigiénés védőnő részvételével a nagycsoportos gyermekek alapos és hatékony fogápolásra nevelése. betartásával. 2. Mozgásfejlesztő játékok kezdeményezése, mozgásigény kielégítésére szolgáló eszközök mászókák, hinták felkínálása a gyermekek részére Évszaktúrák, kirándulások. Élményszerző séták az óvoda környékén 48
49 Lelki egészségvédelem Samu és Flóri magatartáskultúra fejlesztő babák segítségével a durvaságok, bántalmazások, hibás viselkedési szokások megfékezésére. Sérült, beteg, fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó magatartás Családokkal együtt szervezett programok Projektkosár: Egészséghét: 1. Egészséges táplálkozás: gyermekek által készített egészségfalatok kóstolgatása. 2. Receptbörze 3. Egészséges szülők egészséges gyermekei : előadás szervezése az otthoni kiegészítő táplálkozásról. Tök projekt Környezetvédelem: Virágos udvarért program Papírgyűjtés Elemgyűjtés Tiszta környezetért program: hulladékgyűjtés az óvoda környékén. Választható mozgásfejlesztő foglalkozások Szervezett úszásoktatás nagycsoportosoknak, igény szerint. Korcsolyázás a műjégpályán, igény szerint. Ovi-foci foglalkozások Ovi olimpia Mozgás: Közös kirándulás szervezése csoportonként a családokkal: pl. lovas kocsikázás, kerékpártúra. Vagy Családi nap szervezése: sportvetélkedő: apa, anya és én Előadás szervezése: Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás c 49
50 Lelki egészségvédelem: Mi egy mosolygós óvoda vagyunk! Mosolygó Magyarországért óvodai program: pozitív üzenetek közvetítése az óvoda mindennapjaiban. Az intézmény dolgozóinak pozitív feltöltése Az óvoda és a szülői ház kapcsolatának szorosabbá tétele Eszközök: Pozitív plusz tábla, interaktív üzenőfal Mosoly nagykövetei-az óvodás gyermekek! havonta egy MOSOLY ÓRA a nagycsoportosokkal program Családi és óvodai egészségnevelés összehangolása, előadás szervezése a testi, lelki egészségről. Pl.: szülői értekezleten vagy családi nap keretében. 50
51 3.4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés célja a gyermekek nyelvhasználatának fejlesztése. A beszédmegértésnek, beszédaktivitásnak, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése azért, hogy felnőtté válva tisztelje, ápolja, szeresse magyarságának legfőbb kifejezőjét, a magyar nyelvet. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Óvónő szerepe a feladatokban A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs képességeinek fejlesztése, a beszélő környezet alakításával. A beszélőkedv felkeltése, és fenntartása, a mindennapi oldott légkör biztosításában valósuljon meg. Ezáltal is megvalósul az az elv, hogy az egész óvodai életet áthatja az anyanyelvi nevelés. A gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Fedezzék fel a magyar nyelv szépségeit, kifejezőerejét, a metakommunikációs eszközök segítségével legyenek képesek közreadni gondolataikat, kifejezni érzelmeiket. Ismerje meg a gyermekek egyéni nyelvi fejlettségi szintjét, helyes mintaadással és szabálykövetéssel a javítgatás elkerülésével az egyéni képességek fejlesztését szakemberrel együttműködve végezze. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az anyanyelvi nevelés szempontjából az a jó óvoda, ahol kinyílnak az érzelmek, a kíváncsiság és a beszélőkedv. Az óvodás képes lesz korának megfelelő nyelvi teljesítményre: Gondolatait, érzelmeit bátran szabadon folyamatosan, mások számára is érthetően mondja el, szívesen beszélget. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot.
52 Tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat ( a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek). Társai és a felnőttek beszédét, korának megfelelően megérti, végig tudja hallgatni. Aktív szókincse gazdagodik, metakommunikációs eszköztára bővül. Szituációs játékokban szabad önkifejezés jellemzi. Beszédfegyelme kialakult. A gyermekek anyanyelvi nevelése és fejlesztése csak élménygazdag, sokoldalú megtapasztalás, változatos tevékenykedést biztosító nevelési folyamatban lehetséges Az értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi nevelés célja olyan gyermekek nevelése, akire jellemző az alkotó életvezetés, a rugalmasság, a probléma érzékenység és az eredetiség. A gyermekek adottságaikkal, tapasztalataikkal, fejlődésükkel összhangban minél teljesebben, szabadabban bontakoztassák ki személyiségüket. Megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozni az arra rászoruló, az egyre gyakoribb magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, és a kiválóan kreatív és tehetségígéretes gyermekekkel. Kiemelkedő képességű, tehetségígéretes gyermekek azonosítása, gondozása. Óvónő szerepe a feladatokban A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve sokoldalú tapasztalatszerzéssel, változatos tevékenységek biztosításával szerezzenek élményeket,ismereteket az őket körülvevő világról. Az értelmi és a kognitív képességek, kreativitás széleskörű fejlesztése, a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben. Az alkotó kreatív gondolkodási folyamat, alkotóképesség fejlesztése, támogatása projekt módszerrel. Alkalmazzon újszerű módszereket a kreatív gondolkodás kibontakozásában a gondolattérkép bevezetésével ( más néven pókábra.) A módszer segíti a közös tevékenységek tervezésében az együttgondolkodást a gyermekekkel. A módszer segítségével szinte tetten érhető az alkotó kreatív folyamat. 52
53 A gyermekek spontán és szervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése. Képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Ismeri értékeit, erősségeit, önálló, pozitív énképpel rendelkezik Egyszerűbb tervezési, és szervezési feladatokat meg tud oldani Rendelkezik az ismeretek elsajátításához és az alkalmazóképes tudáshoz szükséges készségekkel ( önálló, problémaérzékeny gondolkodás, a megismeréshez szükséges logikai műveletek végzésének képessége, a pszichikus funkciók megfelelő működése) Alkotó gondolkodás, szárnyalás jellemzi Önálló és társas tanulásra képes AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGEI FORMÁI ÉS A PEDAGÓGUS FELADATAI Játék Verselés, mesélés, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelme Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás 53
54 4. Játék A játék célja A gyermekek elemi pszichikus szükségletének kielégítése a szabad játékban hosszantartóan, és lehetőleg zavartalanul valósuljon meg. A játék segítse a gyermekeket eligazodni a való világban a külvilágból és a saját belső világukból származó benyomásaik, tapasztalataik által. Erősítse a gyermeki pszichikumot, fejlessze mozgásukat, az egész személyiséget, bontakoztassa ki kreativitásukat. Óvónő szerepe a feladatokban Az óvodában az óvodai élet megszervezésénél vegye figyelembe, hogy a gyermekek a napirendjében a szabadjáték túlsúlyának kell, érvényesülnie. Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, változatos eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz. Minden gyermek saját igényének megfelelően játszhasson gyakorló, szimbolikusszerepjátékokat, konstruáló, és szabályjátékokat. Utánozható mintát adjon a játéktevékenységekre, tudatos, megengedő, támogató jelenléte biztonságot adó legyen, és tartsa tiszteletben, amit a gyermekek tesznek. Amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ maradjon, illetve segítő, kezdeményező legyen ha a játékfolyamat elakad. Partnerként szerepet vállalva, a szituációba beilleszkedve, és együttműködve gazdagítsa a játékot. A gyermeki kreativitás kibontakozását vegye észre, támogassa a kreatív folyamatok kiteljesedését, a szokatlan újszerű megoldásokat. Az ötletektől a kivitelezésig bátorítsa a gyermekeket. Vegye észre a félszeg, szorongó, a védekező magatartású gyermeket, és csökkentse a nemkívánatos magatartásmódok kialakulását. Működjön közre a kompromisszumok, egyezkedések stratégiáinak kialakításában. A gyermekekkel közösen hozzon létre szabályokat. 54
55 Az óvónő szánjon megkülönböztetett figyelmet annak, hogy a különböző játékfajták hogyan jelennek meg a gyermekek játékában, mennyire integrálódnak és differenciálódnak a csoportokban. Végezzen megfigyeléseket játékidőben. Kísérje figyelemmel a játszó csoportot, benne a kisebb csoportokat, a párkapcsolatokat, az egyes gyermekeket. Segítse a gyermekeket a kortársakkal való kapcsolatok létrejöttében. Szárnyaljanak a virtuális világ varázslatosan szép birodalmában, ugyanakkor ismerjék a közvetlen, egymás közötti kommunikáció meghitt légkörét is. Legyen egyensúly az ülő és mozgásos tevékenységek között. S nem utolsó sorban kapjanak lehetőséget a szabad levegőn töltött játékos tevékenységekre is. Tudatos jelenléte biztosítja a játék élményszerűségét, biztonságát, kerülje az indirekt irányítást, a felesleges beavatkozásokat. A játék feltételei: élmények, tevékenységek és tapasztalatszerzés, a szabad tér, szabadidő, kreativitást fejlesztő eszközök kínálata. A kreatív játék kialakulásának segítése: Érzelmi biztonság megteremtésével: belső feszültségek, konfliktusok, érzelmek és indulatok, vágyak kielégítése. A játék szabadságfokának figyelembevételével: a gyermek megéli a döntés szabadságát (milyen szerepet, milyen eszközzel, milyen szabályok szerint, kivel játszik). A szabadság és korlátai figyelembevételével: a korlátokat a megkapaszkodás, az együttélés szabályai, a rendrakás szabályai, a testi épséget védő szabályok jelentik. A motiváció fenntartásával: kitartás, újra próbálás, értékelés, gyermeki véleménynyilvánításra ösztönzés. Felfedező tevékenység: a gyermek kipróbál, megismer, felfedez, megtanul műveleteket, cselekvéseket, szerepeket, viselkedésmódokat. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Játékukban dominánsan jelentkezzen a szerepjáték. 55
56 Tudjanak játékot vezetni, játszótársaikhoz alkalmazkodni. Fogadják el játszótársaik elgondolását, legyenek képesek több napon keresztül azonos témájú játékot kitartóan játszani. Alkalmazkodjanak a játékszabályokhoz, de bátran vállalkozzanak a szabály megváltoztatására, ha a játék tartalma ezt kívánja. Legyenek önállóak a játék közös tervezésében, szerepek kiosztásában, a szabályok kialakításában. Eredeti ötleteikkel, szokatlan megoldásmódokkal, új elképzelésekkel, gazdagítsák a játékot. Képesek legyenek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján eljátsszák a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolataikat. Legyenek képesek bonyolult konstruáló játék megalkotására. Építményeik tükrözzék önálló gondolataikat, elképzeléseiket eredeti ötletességgel kreatív játékeszközök felhasználásával készüljenek. Nyújtson élményt a bábozás akár spontán módon, vagy előzőleg átélt meseélmény hatására, esetleg a kettő keveredéseként jelenjen meg. A játszócsoport tagjai között alakuljon ki tartós és szoros kapcsolat, közben tanulják meg a kulturált viselkedés szabályait. 5. Verselés, mesélés A tevékenység célja a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője legyen. A mese képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat. 56
57 Óvónő szerepe a feladatokban Az óvodában a 3 7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek igényes beépítése a tevékenységbe. A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőseinek kibontakoztatása: saját vers-és mesealkotása, mozgással, zenével, ábrázolással kombinálva. A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta, értékes irodalmi alkotásokat halljanak a gyermekek, ezzel biztosítva az esztétikai élményt. A népi mondókák, népmesék, az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát, nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítse. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságának kialakítása, az intim állapotban a gyermekek belső képi világának fejlesztése. A belső képalkotás folyamatában az élmények feldolgozásának legfontosabb formája. A népmesék, népköltészeti alkotások, a népi dajkai hagyományok, magyar költők versei, elbeszélései által megismerteti a népi kultúra kincseit, a kortárs és klasszikus irodalmi műveket is. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Segítsenek a mesehallgatás feltételeinek kialakításában. Önállóan szívesen mesélnek, verselnek, dramatizálnak, báboznak. Képesek a mese alatti szabályok betartására (csendesség, nyugalmi állapot). Tudnak mesét, történetet kitalálni, s azt kifejező mozgással és verbális kommunikációval bemutatni. Tud társaival beszélgetni a mesében elhangzottakról, játékukban meg tudják eleveníteni. Szívesesen bábozzanak játszanak dramatikus játékokat, barkácsoljanak hozzá eszközöket, jelmezeket. 57
58 Szívesen nézegetnek mesekönyvet, vigyáznak rá, megtalálja a legkedveltebb meséket, kéri a felnőttet, hogy meséljen. Fogékonnyá válnak az esztétikumra, a másik ember érzéseire, anyanyelvünk szépségére. Verselés, mesélés Tudjanak: db népi mondókát: természeti jelenségekről, hintázók, labdázók, párválasztó, felelgető, tréfás mondókák. 4-6 kiolvasót 6-8 verset, amit megtanul. Témájában a gyermekkor világára épüljön. Vershallgatásra vers új mese: állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék, folytatásos meséket. Időrendi sorrendben, a legfontosabb cselekvéseket kiemelve elmesélni. Meséljenek saját készítésű mesekönyvből. 6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai zenei nevelés célja a gyermekek zenei élményhez juttatása, mely megalapozhatja zenei anyanyelvüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A zenei nevelés képességek szerint valósuljon meg, s az éneklés, a zene, legyen mindennapos tevékenység. Óvónő szerepe a feladatokban Zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése. Képességek, készségek kialakítása. Zenei kreativitás fejlesztése. Ölbeli játékokkal, népi játékokkal, népi gyermekdalokkal, gyermek néptáncokkal, népi hagyományokkal való ismerkedés. Zenei ízlés formálása az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal Zenei hangtár, hanggyűjtemény bővítése további gondozása. 58
59 Szülők bevonása a zenei nevelésbe, közös hangversenyek szervezése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Könnyedén, tisztán énekeljenek, figyeljenek társaikra. Önállóan kezdeményezzenek egyszerű körjátékokat. A dalokat ismerjék fel kezdő, vagy belső motívumáról, ritmusáról. Tudjanak dallamot bújtatni motívumonként váltva. Jelezzék a motívumok dallamvonalát. Az egyenletes lüktetést járással és tapssal érzékeltessék. Tudjanak tempót tartani óvónői segítség nélkül. Ismerjék a szünet jelet, játszanak ritmusvisszhangot. Használjanak ütőhangszereket a lüktetés és a ritmus érzékeltetésére (dob, cintányér, xilofon, triangulum, metallofon). Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, életük fontos részévé válik a zene. Járjanak körbe szép testtartással, együttmozgással. Énekeljenek játszanak örömmel énekes játékokat. Ének, zene, énekes játék, zenehallgatás Tudjanak: gyermekdalt, 5-6 műdal (más népek dalait is) 6-9 motívumos, 6 hang terjedelmű pentaton, lefutó: f, t, moll hexachord dallamot 4-6 db, 6-12 motívumból álló mondókát A zenehallgatás anyagát az óvónő éneke, hangszerjátéka, és minőségi gépi zene egyaránt képezheti. Alkalomszerűen a kezdeményezés, vagy kötött foglalkozás lezárásaként. Hangulatában, témájában illeszkedhet a projekthez, a képzési feladathoz. 59
60 A zene felemeli a gyermekeket a hétköznapok szürke világából, hatására színesebbé válik körülöttük a világ. A zene a gyermekek számára az érzelmek hordozója a képzelet előidézője, a kreativitás megnyilvánulásának lehetősége legyen. 7. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A tevékenység célja, hogy a gyermekek képesek legyenek élmény és fantáziaviláguk képi kifejezésére. Tér- forma- és színképzetük, esztétikai érzékenységük, a szép iránti érzékenységük, a tevékenység gyakorlása által formálódjon. Alkotó és befogadó képességük kreativitásuk kibontakozhasson. A gyermekek a környezetéből érkező vizuális ingerek hatására folyamatosan fejlődjenek, tapasztalatokkal gazdagodjanak. A tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerezzenek, majd azokat sokrétű ábrázoló tevékenysége során újraalkossák, rendezzék, átszervezzék. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze is a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épüljön. Óvónő szerepe a feladatokban Az alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése változatos eszközök, anyagok és technikák felkínálása. Megismerteti a gyermekeket a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző eszközeinek használatával, technikai alapelemeivel, eljárásaival. A gyermek tevékenység vágyának kielégítése, az alkotásra való igény kialakítása, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására nevelés. Az alkotó kreatív munka biztosítása és kibontakoztatásának segítése: képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-térbeli tájékozódó-és rendezőképességek, képi gondolkodásuk fejlesztése. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására. 60
61 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Ismerik és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, anyagait. Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat. Élményeik, elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg. Alkotásaikra jellemző a formagazdagság, a színvilág. Örülnek alkotásainak, a közös kompozícióknak. Téralakításban, építésben ötletesek, együttműködők. Képesek saját és társaik munkájáról véleményt alkotni. Esztétikai érzékenység jellemzi őket. A rajzolás, mintázás, képalakítás fantáziájuk, élményeik kifejezési eszközeivé válik. 8. Mozgás A tevékenység célja, hogy minden gyermek megtalálja az egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékokat és feladatokat, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységi formát, s azt kreatívan variálhassa. Ezáltal mind a kondicionális, a koordinációs, és pszichomotoros készségeik és képességeik fejlődését elősegíthetjük. Óvónő szerepe a feladatokban A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, az egészséges életmód kialakítása. Az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára legyen biztosított a mozgás, az óvodai nevelés mindennapján spontán vagy irányított mozgásos tevékenységben. A mindennapos örömteli mozgás biztosítása szervezett formában, perces időtartalommal történik. A mozgástapasztalatok bővítése, mozgáskészség alakítása sok gyakorlással. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásának figyelembevételével történő feladatok rendszeres alkalmazása. 61
62 Kondicionális képességek közül különösen az erő, és az állóképesség, melyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, a mozgásos játékok, és tevékenységek figyelembevételével valósítható meg. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A gyermekek számára szabad kísérletezés biztosítása a rendelkezésre álló Ayres eszközökkel. Találjanak rá önmaguk azokra az ősi, az idegrendszer archaikus szintjén szerveződő mozgásmintákra, amelyek segítségével jobban tudják uralni a testüket a térben. Kiváló mozgáskultúrájú, jól teljesítő, tehetséges gyermekek felismerése, gondozása. Törekedjen a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Szívesen vesznek részt a mozgásos tevékenységben. A következetes rendszeres mozgás hatására, mozgáskoordinációjuk, egyensúlyérzékük, finommozgásuk, fejlődik. Térben tájékozódnak, ismerik az irányokat. A játékszabályok keretein belül agressziómentesen küzdenek. Megtanulják a sikert értékelni, a kudarcot sportszerűen elviselni. Az eszközöket bátran, rendeltetésszerűen használják. Egyenletes ütemtartással járnak, különböző sebességű futásokra képesek. Testi szükségleteik kielégítését szándékosan irányítani képesek. 9. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja a szűkebb és tágabb környezetet megismertetése, pozitív érzelmi viszony kialakítása a természetes és ember által létrehozott környezettel. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jusson, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, 62
63 szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét. Célunk, hogy a gyermek szerezzen matematikai ismereteket és tapasztalatokat a környezet megismerése során, átélt cselekvő tevékenységei közben az óvodapedagógus segítségével a problémamegoldások többfajta módját derítse fel. Környezetvédelem A tevékenység célja: alakuljon ki a gyermek környezettudatos magatartása a természettel való ismerkedés során. Óvónő szerepe a feladatokban Az óvodapedagógus alakítson ki olyan szokásokat, viselkedésformákat, amik meghatározzák a gyermek környezettel való harmonikus kapcsolatát. Tegye lehetővé, hogy a gyermekek tevékenyen megismerhessék, természeti, társadalmi környezetüket amelyekben matematikai tapasztalatokhoz is jutnak minél több tapasztalatot gyűjthessenek életkoruknak megfelelően. Használja ki a kooperatív tanulási módszer előnyeit a témák feldolgozásánál. Nyújtson lehetőséget a hagyományos témák mellett a gyermekek aktuálisan foglalkoztató témák kibontakozásához (pl. őslények, bolygók, fény, sarkvidékek világa ) A családokat vonja be a feladatok megvalósításába pl. gyűjtőmunka (könyvek, lexikonok, szelektív hulladék, madáreleség ) Változatos lehetőségeket biztosítson a kutakodásra, búvárkodásra, elmélyülésre a kevésbé ismert témakörökben. Szerezzenek ismereteket szülőföldjükről, az ott élő emberekről, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományokról, szokásokról, a családi és tárgyi kultúra értékeiről. Feladata olyan természetes élethelyzetek teremtése, amelyekben matematikai tapasztalatokhoz jut a gyermek, aktivitása és öntevékenysége folytán, cselekedtető tevékenység közben. Játékos kereteken belül nyújtson matematikai ismereteket az óvodai élet komplexitását figyelembe véve, az egyéni különbségekre, és személyes érdeklődésre tekintettel. Tegye motiválttá a gyermeket az önálló kreatív gondolkodásra, problémamegoldásra az érzelmi, tárgyi biztonság, ihlető környezet, ösztönző támogatás nyújtásával. 63
64 Fejlessze a gyermek képességeit (tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés, megértés, ítélőképesség, konstruálás, együttműködés, közösségi érzés) A gyerekek érzékenységének felkeltése a környezetbarát és környezettudatos életmód iránt. A szabadban való mozgás, séták, kirándulások megszerettetése, igényük alakítása környezetük megóvására. Tevékenységi formákon keresztül a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és magatartásmódok alakítása. Gyermekek kíváncsiságára építve tapasztalatok gyűjtése a természeti és épített környezetről. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Rendelkezzenek ismeretekkel a családról (család neve, családtagok, lakcím, foglalkozás, saját születési hely, idő, legfiatalabb, legidősebb családtag, hogyan élnek). Témaprojekt: ember Ismerjék meg és nevezzék meg a foglakozásokat (postás, rendőr, orvos, fodrász, szerelő, tanár, ) Témaprojekt: az ember Nevezzék meg a testrészeket (törzs, váll, hát, mellkas, könyök, térd, szemöldök, szempilla) testrészek, érzékszervek funkcióján túl ismerkedjenek egészségük védelmével. Témaprojekt: az ember, vitaminok. Nevezzék meg az évszakokat, figyeljék meg az időjárás jelenségeit, jellemzőit, a növények fejlődését, segítsenek a kiskert gondozásában. Séták, kirándulások során tegyenek megfigyeléseket. Ismerjenek meg néhány virágot lehetőleg természetes környezetében, szerezzenek tapasztalatot színéről, illatáról. Témaprojekt: pl. tavasz, ősz, tél Szerezzenek tapasztalatokat néhány gyümölcs, ill. zöldség formájáról, színéről, ízéről és nevezzék is meg őket. Témaprojekt: tavasz, ősz Figyeljék meg a napszakokat, ismétlődéseiket, ismerjék a hét napjait, hónapokat. Ismerjék fel, nevezzék meg az alapszíneket és néhány színárnyalatot. Témaprojekt: színek. Figyeljenek meg háziállatokat, ismerjenek fel képről vadállatokat, vízben, tengerben élő halakat, madarakat. Az állatok környezetét, életmódját, jellegzetességét, 64
65 csoportosítsák különböző módon, pl. élőhely, táplálkozás szerint. Gondoskodjanak az őket körülvevőkről,(pl. madáretetés) Ismerjék a légi, vízi, szárazföldi közlekedési eszközöket, különbségüket, funkciójukat. Ismerjék, tartsák be, és séták során gyakorolják az elemi közlekedés szabályait. Témaprojekt: utazás, repüljünk Ismerjék hazájuk, városuk nevét, múltját, jelenét, hagyományait. Témaprojekt: városaink, hazánk Magyarország, városunk Győr. Ismerjék meg környezetük védelme miatt a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát és az újrahasznosítás lehetőségeit. Bátran vessék fel az őket érdeklő témákat. Pl. dinoszauruszok, bolygók, földünk népei. Tárgyakat, személyeket, halmazokat tudjanak összehasonlítani szabadon és 1-1 megnevezett tulajdonság szerint, szétválogatni különböző szempontok szerint (pl. színek árnyalatai, tárgyak állása, autók márkája, élők-élettelenek, ragadozók, növényevők stb.). Tegyenek egyszerű megállapításokat. Használják a sorszámneveket. Tárgyakat, személyeket, halmazokat tudjanak sorba rendezni megnevezett mennyiségi tulajdonságok és az elrendezett elemek sorrendjében felismert szabályosság szerint. Készítsenek sorozatokat mennyiségi tulajdonságok szerint. Halmazokat, mennyiségeket tudjanak összemérni, elemeiket párosítani: több-kevesebb ugyanannyi fogalmát ismerjék és használják. Végezzenek méréseket különböző egységekkel. Szerezzenek tapasztalatokat a mennyiség változásairól (műveletek előkészítése). Gyűjtsenek tapasztalatokat a geometria körében (építéssel szabadon vagy másolással). Ismerjék fel és a tükör segítségével hozzanak létre szimmetrikus formákat (mozgások tükör előtt). Gyakorolják a tájékozódást térben és síkban ábrázolt világban. Tudjanak a 10-es számkörben számlálni, viszonyítani, egyéni képességtől függően 20- as számkörben is, de a további korai számlálás mennyiség érzet nélküli üres számfogalomhoz vezethet. A gyermekek értsék a matematikai fogalmakat és matematikai ismereteiket bármilyen életszerű helyzetben alkalmazni tudják. 65
66 10. Munkajellegű tevékenységek A tevékenység célja: a munkajellegű tevékenységekkel megkínált gyermekek életkoruknak megfelelően, szabadon cselekedhessenek. Mindez önként vállalt, örömteli, szívesen végzett tevékenység legyen számukra. Óvónő szerepe a feladatokban Sokoldalú készség- és képességfejlesztés, cselekvő tapasztalással. Én-kép, önbizalom növelés az óvónő értékelése által: a gyermekek saját magához mérten történő fejlesztő értékeléssel valósuljon meg. Kötelességtudat, felelősségérzet fejlesztése Megfelelő hely, idő, lehetőség biztosítása Munkaeszközök használatának megtanítása Munkajellegű tevékenységek tartalma Segítés az óvodapedagógusnak, társaknak, csoporttársakkal együtt, és értük. Rendrakás: Önkiszolgálás: Naposi feladatok: Alkalomszerű megbízatások Környezetgondozás: Állatgondozás Idesorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek előre tervezhetően bekövetkeznek, vagy spontán élethelyzetek teremtik meg. Ilyenek: játszóhely, ábrázolóasztal és környéke rendbetétele morzsa, hulladék felseprése, kiömlött folyadék feltörlése játékok, könyvek, más eszközök rendbetétele, javítása asztalok letörlése cipőtisztítás (Mikulás), mézes-sütés 66
67 Játékidőben, élethelyzetekben, bármilyen tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A gyermeki munka a gyermek utánzási vágyából fakad, és ez motiválja a cselekvés elvégzésére. A csoportokban az óvónő a lehetőségeket teremtse meg a különböző munkajellegű feladatok elvégzésére. A munkavégzés alapvető feltétele, hogy kedvvel, szívesen végzett tevékenység legyen. Ezért a feladatok adásánál vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét és aktivitását. Az óvodapedagógussal kialakult pozitív érzelmi kapcsolat ösztönzi a gyermeket a munkára. A munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, tulajdonságok: mint a kitartás, az önállóság, és felelősség, céltudatosság kialakulását segíti. A munkát mindig reálisan, konkrétan értékelje, kiemelve a pozitívumokat, de jelezze a hiányosságokat is. Ezzel segíti a kisgyerek reális önértékelésének alakulását. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Képesek önmaguk körül apróbb munkák elvégzésére. Feladattudat, kötelességvállalás jellemzi őket. Képesek az együttműködésre. Önállóan igényesen végzik a naposi munkát. Egyéni megbízatásokra örömmel vállalkoznak. Szívesen dolgoznak társaikkal együtt. Megbecsülik saját és mások munkáját. 11. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A gyermeki tevékenységek gyakorlásában a tanulási folyamatok tetten érhetők. A tevékenységekben megvalósuló tanulás célja a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre, élményekre, tapasztalatokra építve azok bővítése, a gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, képességeik, kreativitásuk kibontakoztatása, a teljes személyiség harmonikus fejlődésének támogatása. 67
68 Óvónő szerepe a feladatokban a tanulás feltételeinek megteremtése Elsősorban a biztonságot nyújtó szabad légkörben sokoldalú tapasztalatok szerzését kell biztosítani a gyermekek számára. A tapasztalatszerzés a gyermekek valós, sokszínű változatosságot hordozó közvetlen környezetére épüljön, sok érzékszervi működtetéssel. Támogató érdeklődésével az óvónő ismerje meg, erősítse meg, ismerje el, értse meg, és fogadja el a gyermekek próbálkozásit. A tevékenységek gyakorlásában hozzon létre motivált állapotot amelyben a külső késztetések a gyermek belső késztetéseivel találkoznak. A belső késztetéssel átitatva a gyermekek szabadon eldönthetik, hogy szívesen választják-e a tanulási tevékenységet. A különböző fejlettségű, képességű, fejlődési tempójú gyermekekre való ráfigyelés, sajátos fejlődésük elősegítése. A konstruktív tanulás szemléletének érvényesítése a projektpedagógiával szinkronban, szolgálja a gyermekek sajátos és harmonikus személyiségének, kreativitásának, és tehetségének kibontakozását, szociális kompetenciájuk fejlesztését. A konstruktív tanulás szemléleten keresztül a következő értékes tulajdonságok kibontakoztatása: problémaérzékenység, nyitottság, kíváncsiság, sikerorientáltság, döntésképesség az egyes problémák felfedezésére és azok megoldására. Neveljen kitartó, önálló, folyamatosan próbálkozó egyént, akit a megismerés, a felfedezés, a tudás vágya hajt. Legyen önbizalma, érezze a sikert, ezáltal képes a kudarc elviselésére, melyek új próbálkozásra serkentik. A különböző tevékenységeken keresztül a gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, a kreativitásfaktorok gyakorlása, a divergens gondolkodás fejlesztése, ( ötletáramlás, a gondolkodás rugalmassága, az ötletek eredetisége, a problémaérzékenység,) az egyéni megoldásokra, szabad próbálgatásokra újszerű kezdeményezésekre való bátorítás, a kiválóan kreatív, tehetséggyanús gyermekek speciális gazdagítása. Az alkotó, kreatív gondolkodási folyamat támogatását projekt módszerrel segítse. A tanulást támogató környezete megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. 68
69 Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, egyénre szabott, pozitív értékeléssel segítse gyermekek személyiségének kibontakozását. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) a spontán játékos tapasztalatszerzés a cselekvéses tanulás: a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés a gyakorlati problémamegoldás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység amely a teljes személyiség fejlődést, fejlesztését támogatja. Ne szűküljön le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósuljon meg. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Kíváncsiság jellemzi őket. Lehetőséget kapnak arra, hogy: a tudást önállóan megszerezzék, a világot megértsék, szabadon alkothassanak, feltalálhassanak, kísérletezhessenek, sikerélményhez jusson, hibázhasson, bírálhasson, véleményt nyilvánítson. Gazdag képzelőerő, az eszközök használatának gazdagsága jellemzi őket. Nyitottak a tanulási helyzetek iránt. Megbirkóznak, a feladatok sokszínűségével, feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Önként, belső motiváció hatására vesznek részt a tevékenységekben. Érdeklődőbbek, fokozatosan erősödik bennük az egymás iránti figyelem, tisztelet, megcsodálják megdicsérik egymás munkáját, mindenki kiemelkedő lehet valamilyen tevékenységben. Kibontakozik, fejlődik kreativitásuk. 69
70 Képesek önálló probléma megoldásra, kudarcok feszültségmentes átélésére. Részsikerek elegendő motivációt adnak számukra ahhoz, hogy a csalódás után is további megoldásokra ösztönözze. Önellenőrzésre, önértékelésre képesek. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. Cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. A tanuláshoz szükséges képessége alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. 70
71 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Az óvoda kapcsolatai 71
72 12. Személyi és tárgyi feltételek A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodába a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodai nyitástól zárásig a nevelés egész időtartamában óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodapedagógus az óvodán kívüli programokban: egészségvédelmet nyújtó, (természetvédelmi túrák, ovi-olimpiai játékok, ovifoci) művészei élményeket nyújtó ( bábszínház, hangverseny, kiállítások) látogatása, programjain jelenléte, és személyes aktivitása elengedhetetlen. Az óvodapedagógus személye magatartása, stílusa, értékrendje, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógus legyen: Gyermekszerető, ötletgazdag, játékos, humorral, empátiával rendelkező. Hagyja, hogy a gyermekek eredetisége, önmegvalósítása szabadon fejlődjék, s ebben odafordulással támogassa, segítse őket. Nyitott és humánus, mint az a pedagógia, melyet vállal, tudjon a háttérbe maradni mert a gyermeket állítja központba. Megismeri minden gyermek egyéni képességét, tehetségét, speciális nevelési szükségletű, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, és ennek megfelelő nevelést, egyéni bánásmódot, fejlesztést biztosító. Segíti a gyermekek vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai, migráns önazonosságának tiszteletben tartását, gyakorlását. A migráns gyermekek óvodai nevelése egyéni fejlesztési terv alapján folyik, a szociális és nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztésének figyelembevételével. A migráns gyermekek együttnevelésében a családok kulturális különbségeinek megismerése, (étkezési szokásaik, ünnepeik, magatartási, viselkedési kultúrájuk). Merje vállalni önmagát, tévedéseivel, korlátaival együtt. A problémák, konfliktusok kezelésében együttműködésre törekedjen az óvoda minden dolgozójával. Magatartásában hiteles, munkatársi kapcsolataiban őszinte, ítéletmentességre törekedjen, én üzeneteket fogalmazzon meg. 72
73 Pedagógiai megújulásokra törekvő, legyen igénye az önművelésre szakmai továbbképzésekre. Használja ki a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket, és kamatoztassa azt a mindennapi munkája során. A családokkal való hatékony együttműködésben, a családi nevelés támogatásában segítse a gyermekek fejlődését az együtt nevelésben. A családok számára az intézmény nyitottsága, pozitív érzelmi légköre, széleskörű információs bázisa nyújtson biztonságot ahhoz, hogy bátran, bizalommal telve, szívesen bízza a gyermekükkel foglalkozó valamennyi felnőttre egyetlen féltett kincsét gyermekét. Az óvodában a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazottnak összehangoltan kell végezni a nevelőmunkát, mely az óvodai nevelés eredményességéhez járul hozzá. Ehhez az alkotómunkához olyan szervezeti légkört kell továbbra is fenntartani, amelyben a óvónők és a nevelőmunkát segítők képesek legyenek: A folyamatos önmegújulásra Az alkotó együttműködésre A közös felelősségvállalásra A közös értékek képviseletére A nevelőmunkát segítőknek is legyen igénye a szakmai megújulásra munkaköri feladataik értelmében. A helyi nevelési programban a gyermekek együttnevelésében, a gyermekek érdeke mindenekfelett szemlélet hassa át munkájukat. A nevelőmunkát segítő dajka a gyermekek nevelését e az óvodapedagógus segítőtársaként végzi: munkájával hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez, biztosítja a tárgyi feltételeket, szolgálja a gyermekek biztonságát és a kényelmét, biztosítja az egészség megőrzését, fejlesztését, lehetővé teszi a mozgás- és játékigény kielégítését, biztosítja a gyermekek egész napi gondozásában a környezet rendjét annak, tisztaságát. 73
74 A nevelőmunkát segítő dajka nénik mint egy jó édesanya, szerető gondoskodással, türelemmel, kellő tapintattal karolják fel gyermekeket. Az óvodapedagógusokkal való szakmai kapcsolatuk befolyásolja a nevelőmunkát. Együttműködésük feltétele, egymás tisztelete, a becsületes, nyílt kommunikáció, őszinte vélemény, a kölcsönös bizalom. Az óvodában a pedagógiai innováció környezeti és szellemi feltételeinek megteremtésében a szakmai munkaközösségek vállaljanak aktív együttműködést a nevelőtestület minden tagjával. A csapatmunkában való együttgondolkodásban az óvodapedagógusok képességeik, tudásuk és tapasztalataik átadása egymásnak, meghatározó része kell, hogy legyen nevelőmunkájuknak. A nevelőtestület egységes szemléletmódjával, és az óvoda minden dolgozója óvja, védje az óvodában kialakult belső harmóniát. Az óvodában az óvodavezető koordinálja, irányítja segíti a pedagógiai munkát. Végzi a tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdasági, tervezési, műszaki, menedzselési, feladatokat, PR rendszerű kapcsolatok építését. A transzformáló vezetési modell működtetése a cél. A vezető: Átadja értékeit a csoportnak. Többet hoz ki a munkatársaiból, mint amire ők magukat képesnek tartják. Állandóan építi fejleszti közösségét. Lüktető és fejlesztő a légkör: a munkatársakért és általuk mindig történik valami. A vállalt tevékenység célorientált. A nevelési folyamat energia gazdag környezetben valósuljon meg. A vezető rendszeresen motiválja és provokálja az együttgondolkodást. A szavak mellett tetteivel / lényével adva példát a közös cselekvés és egyénenkénti autonómia gyakorlatának megvalósítására, a folyamatos fejlődés / fejlesztés igényére, késztesse a dolgozókat. A szervezeti kultúra kialakulásában elért eredmény továbbfejlesztése érdekében az óvodához tartozás által kiváltott jó érzés hassa át valamennyi alkalmazottat. 74
75 Intézmény dolgozóinak olyan egészséges és biztonságos környezetet, munkahelyet kell továbbra is biztosítani, amelyben jól érzik magukat, és amelyben érvényesül az egészségfejlesztés, a mentálhigiénés szemléletmód, a prevenciós tevékenység. Tárgyi feltételek Az óvoda rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Helyi nevelési program megvalósításának, és az óvoda működésének tárgyi feltételei: óvoda épülete, udvara, berendezések, tárgyi eszközök, virágoskert Épület Az épület emeletes, lapos tetős, fehér panel. A két lépcsőház tagolttá teszi. A nyolc csoportszoba nyugati tájolású, egyenként 50 m 2 alapterületű. A gyermekmosdók és öltözők, szerves részei a foglalkoztatóknak, s családias elkülönülésre adnak lehetőséget. Az épület középső részén világítóudvar van. Két-két csoportszoba átjárhatóságát tolóajtó biztosítja. (rendezvények alkalmával jól kihasználhatóak a terek.) A gyermeköltözők a gyermekek mozgásigényének kielégítése és mozgásuk fejlesztése érdekében olyan tartószerkezet került beépítésre mely az Ayres - eszközök felfüggesztésére alkalmas. Az óvoda keleti oldalán kaptak helyet a kiszolgálóhelyiségek: vezetői-, vezető helyettesi-, gazdasági irodák, nevelői-, logopédiai-, orvosi szoba, elkülönítő, felnőtt öltöző, felnőtt egészségügyi helyiségek zuhanyozóval, melegítő- és tálalókonyhák mosogató helyiségekkel, étellifttel, kis raktár, mosókonyha, vasaló- és varró szoba. A helyiségek megfelelnek a munkavédelmi előírásoknak. Az óvoda nevelői szobájában biztosítunk helyet a szülők fogadására: 75
76 egyéni eset megbeszélések Én napom program után a gyermek fejlődéséről A biztonság és vagyonvédelem érdekében az óvoda riasztóval felszerelt. Udvar A környezetbarát játszóudvar famászókákkal megőrizve a természet gazdag formavilágát gazdag játéktere óvodásainknak. A csoportoknak elkülönített, de nem elzárt játszóhelyek biztosítják a sokszínű udvari életet. Az óvoda udvara tágas, szinteltolásos. Füves, fás, bokros területek tagolják. Fából faragott mozgásfejlesztő és egyéb játékok, 1 pancsoló medence, 3 homokozó, 2 ivókút, valamint az épülettel párhuzamosan kialakított betontéglás terasz adja az udvari élet színterét. Az udvaron műanyag borítású tornapálya található mely a mindennapos mozgásfejlesztés színhelyéül szolgál. A speciális mozgásfejlesztésre szolgáló körforgalmú kerékpár út a gyermekek változatos mozgásfejlesztő eszközök használatának megtanulására, (kerékpározás, rollerezés, gördeszkázás, görkorcsolyázás) épült. Berendezési tárgyak A csoportszobák barátságos, otthonos berendezése, természetes anyagokból készült gyermek léptékű bútorzat és gazdag játékpark biztosítja az esztétikus és egészséges körülményeket a gyermekek részére. Az óvoda és a csoportszobák egyéni esztétikai ízlésvilággal, kreatív ötletekkel egységes harmóniára való törekvést sugározzon. A csoportszobában és a hozzátartozó helységekben a berendezések oly módon kerüljenek kialakításra, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, megfeleljen testméretüknek, szolgálja kényelmüket. A tárgyakat amelyeket a gyermekek használnak hozzáférhető helyen kerüljenek tárolásra. Eszközök, anyagok Kiválasztásukkor szem előtt tartjuk speciális szerepüket: Működtessék a gyermeki fantáziát, fejlesszék a kreativitást. Adjanak lehetőséget a figyelmes és toleráló együttléthez. A gyermekeknek legyen lehetőségük életkori sajátosságuknak és igényüknek megfelelően választani az eszközök, anyagok tárházából. 76
77 Programunk megvalósítását a következő eszközök biztosítják: hangszerek ritmushangszer készlet, dob, triangulum, cintányér, furulya, hegedű, csörgők, népi hangszerek, fa rudak, kavicsok, stb. zenehallgatáshoz CD lejátszó magnetofon képalakításhoz, barkácsoláshoz rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, viaszkréták, üvegfestékek, ollók, különböző formák kinyomására alkalmas eszközök, nyomdák, gipsz kiöntők, fonalak, anyagok, ragasztók, drótok, szárazvirágok, termések, zsinórok flitterek, dobozok, stb. plasztikai munkához gyurma, lisztgyurma, agyag, fadarabok, gyökerek, termések, magok, kavicsok, kagylók, gyöngyök, kiszúró formák, szövőkeretek, csillámpor, lakk, stb. ovi-galéria üveg tárolók, polcok, stb. videó szoba fényképező gép, videokamera, fényképek, a gyermekek önmegismerésére, a különböző felvételek visszatekintésénél ( óvodai ünnepek, kirándulások, gyermeki események) természet filmek, állatok életének megismerésére szolgál. természeti ismereteket tartalmazó tábla képek. kirándulások, túrák nagyítók, távcsövek stb. különböző kézi szerek a mozgáshoz labdák, babzsákok, kisebb-nagyobb karikák, színes rudak, bóják, Ayres eszközök( tölcsér, trambulin, gördeszka), összeállítható különböző méretű formájú szivacsos mozgásfejlesztő tornaszer, egyensúlyfejlesztő lépegetők stb. Könyvek, módszertani kiadványok 77
78 A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök felszerelések jegyzéke: I. HELYISÉGEK Eszközök, Mennyiségi mutató Megjegyzés felszerelések csoportszoba gyermekcsoportonként 1 megtalálható játszóudvar óvodánként 1 megtalálható óvodavezetői óvodánként 1 megtalálható iroda óvodavezető- óvodánként 1 megtalálható helyettes iroda óvodatitkár óvodánként 1 megtalálható iroda nevelőtestületi óvodánként 1 megtalálható szoba mely: fejlesztő szobaként is funkcionál orvosi szoba mely: óvodánként 1 megtalálható logopédiai szobaként is funkcionál gyermeköltöző gyermekcsoportonként 1 megtalálható gyermekmosdó gyermekcsoportonként 1 megtalálható WC kiszolgálóhelyiségek óvodánként 1 megtalálható felnőtt öltöző elkülönítő szoba óvodánként 1 megtalálható melegítőkonyha óvodánként 1 megtalálható tálaló-mosogató, óvodánként 1 megtalálható ezen belül felnőtt étkező nincs felnőtt mosdó óvodánként 1 megtalálható felnőtt WC óvodánként 1 megtalálható mosléktároló óvodánként 1 megtalálható egyéb raktár óvodánként 1 megtalálható szertár óvodánként 1 megtalálható 78
79 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, Mennyiségi mutató Megjegyzés felszerelések 1. Csoportszoba óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1 megtalálható cserélődött gyermekszék gyermeklétszám szerint 1 részben cserélés történt gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével részben cserélés történt fényvédő függöny ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben megtalálható e szőnyeg gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben megtalálható játéktartó szekrény csoportszobánként 2 megtalálható vagy polc fektető tároló valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség megtalálható élősarok állvány gyermekcsoportonként 1 hőmérő gyermekcsoportonként 1 megtalálható óvodapedagógusi gyermekcsoportonként 1 megtalálható asztal felnőtt szék gyermekcsoportonként 2 megtalálható eszköz-előkészítő gyermekcsoportonként 1 megtalálható asztal textiltároló szekrény gyermekcsoportonként 1 megtalálható edény és evőeszköz gyermekcsoportonként 1 megtalálható tároló szekrény szeméttartó gyermekcsoportonként 1 megtalálható 2. Tornaszoba az iskolában tornapad 2 megtalálható tornaszőnyeg 1 megtalálható bordásfalak 1 csoportszobában megtalálható óvodai többfunkciós mászó készlet 1 megtalálható egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések három gyermek egyidejű foglalkoztatásához 3. Logopédiai egyéni fejlesztő szoba az orvosi szobában kialakítva megtalálható foglalkoztató tükör 1 megtalálható asztal 1 megtalálható szék 2 egy gyermek egy felnőtt szőnyeg 1 nincs 4. Játszóudvar kerti asztal gyermekcsoportonként 1 részben kerti pad gyermekcsoportonként 2 részben babaház gyermekcsoportonként 1 2 udvari homokozó gyermekcsoportonként 1 megtalálható takaróháló homokozóként 1 a homokozó használaton kívüli lefedéséhez nincs mozgáskultúrát,mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök V. rész szerint 79
80 5. Óvodavezetői iroda Íróasztal és szék 1-1 megtalálható Tárgyalóasztal 1 nincs Szék 2 megtalálható telefon 1 megtalálható könyvszekrény 1 megtalálható iratszekrény 1 megtalálható 6. Óvodavezető-helyettesi, óvodatitkár iroda asztal felnőtt létszám figyelembevételével megtalálható szék felnőtt létszám figyelembevételével megtalálható iratszekrény 2 megtalálható lemezszekrény 1 írógépasztal és szék 1-1 megtalálható számítógépasztal és 1-1 megtalálható szék telefon 1 megtalálható fax 1 megtalálható számítógép, nyomtató 1 megtalálható 7. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal pedagógus létszám szerint 1 szék pedagógus létszám szerint 1 könyvtári dokumentum 500 pedagógiai szakirodalom folyóirat, jogszabály gyűjtemény, mesekönyvek stb. az óvodapedagógusok felkészüléséhez legalább ötszáz könyvtári dokumentum részben megtalálható könyvszekrény 2 megtalálható tükör 1 megtalálható mosdókagyló 1 megtalálható 8. Orvosi szoba berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX.3.)NM rendelet előírása szerint 9. Gyermeköltöző öltözőrekesz ruhatároló, gyermeklétszám figyelembevételével öltözőrekeszen belül elkülönített fogas gyermeklétszám figyelembevételével cipőtároló öltözőpad gyermeklétszám figyelembevételével megtalálhatók 10. Gyermekmosdó, WC törülközőtartó gyermeklétszám figyelembevételével megtalálható falitükör mosdókagylóként 1 hőmérő helyiségenként 1 rekeszes fali polc gyermeklétszám figyelembevételével megtalálható (fogmosó tartó) 80
81 III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, Mennyiségi mutató Megjegyzés felszerelések egyéni felnőtt és gyermeklétszám fésű, fogkefe, fogmosó pohár tisztálkodó szerek szerint 1 tisztálkodó felszerelés- mosdókagylóként 1 ruhakefe, körömkefe, sek szappantartó fésűtartó csoportonként 1 törülköző felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 abrosz asztalonként 3 részben található takaró gyermeklétszám szerint 1 megtalálható ágyneműhuzat, gyermeklétszám szerint 3-3 részben találhat lepedő megtalálható IV: A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK szennyesruha-tároló óvodánként 1 mosott ruha-tároló óvodánként 1 mosógép óvodánként 1 a mosás helyben történik centrifuga óvodánként 1 a mosás helyben történik vasaló óvodánként 1 megtalálható vasalóállvány óvodánként 1 megtalálható szárítóállvány óvodánként 1 megtalálható takarítóeszközök óvodánként 1 megtalálható kerti munkaeszközök óvodánként 1-1 ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna hűtőgép óvodánként 1 megtalálható porszívó óvodánként 1 megtalálható V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK 1. Játékok, játékeszközök ( mennyiség eszköz fajtánként különféle játékformák gyermekcsoportonként a (mozgásos játékok, szerep- gyermekek 30%-ának meg- csoportszobai és udvari eszközök játékok, építő-konstruáló felelő mennyiségben külön-külön játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, moz- gyermekcsoportonként a csoportszobai és udvari eszközök gásfejlődést segítő, gyermeklétszám figyelembe- külön-külön mozgásigényt kielégítő vételével eszközök ének-zene, gyermekcsoportonként a az óvoda nevelési programja énekes játékok eszközei gyermeklétszám figyelembe- szerint vételével az anyanyelv fejlesz- gyermekcsoportonként a az óvodai nevelési programja tésének,a kommuni- gyermekek 30%-ának meg- szerint, képeskönyvekből kációs képességek fej- felelő mennyiségben képes mesekönyvekből gyermeklesztésének eszközei csoportonként legalább 15 féle 3-3 példányban az óvoda nevelés programja szerint 81
82 Eszközök, Mennyiségi mutató Megjegyzés felszerelések értelmi képességeket gyermekcsoportonként a az óvoda nevelési programja (érzékelés, észlelés, gyermekek 30%-ának meg- szerint emlékezet, figyelem, felelő mennyiségben képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló tevékenységet gyermekcsoportonként a az óvoda nevelési programja fejlesztő( rajzolás, festés gyermeklétszám figyelembevételével szerint mintázás, építés,képalakítás, kézimunka) anyagok eszközök a természeti- gyermekcsoportonként a az óvoda nevelési programja emberi-tárgyi környezet gyermeklétszám figyelembevételével szerint megismerését elősegítő eszközök, anyagok munka jellegű tevékeny- gyermekcsoportonként a az óvoda nevelési programja ségek eszközei gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben szerint 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó) óvodánként 1 megtalálható magnetofon három csoportonként 1 megtalálható diavetítő óvodánként 1 vetítővászon óvodánkén 1 hangszer óvodánként 1 az óvoda nevelési programja (pedagógusoknak) szerint hangszer (gyermekek- gyermekcsoportonként, a az óvoda nevelési programja nek) gyermeke 30%-ának meg- szerint felelő mennyiségben VI. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK ételminta-vétel óvodánként 1 étel kiosztása folyik (üvegtartály) készlet mentőláda óvodánként 1 a közegészségügyi előírások szerint gyógyszerszekrény óvodánként 1 a közegészségügyi előírások (zárható) munkaruha védőruha A Munka Törvénykönyve valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és végrehaj tási rendelet alapján. A munkavédelemről szóló évi CXIII. törvény és végrehajtási rendelete alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint szerint tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint 82
83 13. Az óvodai élet megszervezése Kreatív szemléletű tervezés A nevelés mindig tervszerű folyamat, tehát a nevelőtevékenységben érvényesülnie kell a tervszerűségnek. Az óvodai nevelés céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen a tudatos, célirányos tervezés. Az óvodai munka tervezése szükség szerint minden óvodapedagógus feladata. A tervezésben három, egymástól el nem választható, s egymással a legteljesebb kölcsönhatásban lévő jellegzetesség érvényesítését tartjuk fontosnak. Ezek a következők: folyamatosság együttmunkálkodás koordinálás A pedagógiai tervezéssel szemben támasztott követelmények: a tartalom és a forma egységében történjék, legyen távlatos és szakaszos, helyes logikát tükrözzön, legyen konkrét A nevelőmunkához kapcsolódó dokumentációs rendszer építésében cél, hogy a csoportdokumentációk részei között érzékelhetővé váljanak az összefüggések. Kötelező dokumentumok vezetése a gyermekek fejlődésük nyomon követése érdekében: A pedagógiai programhoz speciális csoportnapló. Fejlődésem Története c. egyéni fejlettségmérő és fejlesztést meghatározó személyiségnapló. Az egyéni fejlődés nyomon követésére szolgáló BGR - es regisztrációs rendszer adaptált, a sajátos regisztrációval ötvözve, mely az egyéni fejlődést fejlesztés mérést értékelést tárolja. Fejlődésem Története c. egyéni fejlettségmérő és fejlesztést meghatározó személyiségnapló. 83
84 A napló tartalmi elemei: Anamnézis Egyéni fejlődés nyomon követésére szolgáló adatlapok Tulajdonságlista a kiemelkedő képességű kiválóan kreatív, tehetségígéretes gyermekek felismerésére Egyéni és kiscsoportos fejlesztési terv A szakvélemények rövid összegzéséhez adatlap A fejlettségmérő naptár ütemezett feladattervvel segíti az óvónőket a mérések időbeni elvégzésére. Segédanyag Az óvodapedagógusoknak a tervezés jelenti az első lépcsőt a nevelési folyamatban. Kreatív pedagógiai munka tervezése csak akkor jöhet létre, ha a két, párban dolgozó óvónő tervező fantáziája nincs megkötve, szabadságra, önállóságra épülve kívánja megtervezni, megszervezni a gyermekek óvodai életét. A komplexebb, nyitottabb tervezés az óvónőtől állandó készenléti állapotot, váratlan helyzetekre való felkészülést igényel. A tervezőmunkában érvényesüljön az egyéni képességfejlesztés. Minden területet hasson át, legyen az napirend, heti rend, játékos tanulás, tevékenységek tervezése, stb Hosszabbtávú tervezés Éves terv, a gyermekcsoport nevelési-fejlesztési programja - A csoportnaplóban található az éves nevelőmunka tervezése, értékelése, a gyermekcsoportokra vonatkozó fejlesztési tervek a projekt szemléletű tervezési módszer alkalmazásával. Tartalmazza: A gyermekek nevét és óvodai jelét A gyermekcsoport összetételét 84
85 Napirendet Heti rendet Csoportszinten a programok rendjét Befogadási programot A gyermekcsoport szokás-, és szabályrendszerét. Esemény- és programtervet. Féléves nevelési terveket. A féléves nevelés értékelési terveket. Szervezési feladatokat Projekt szemléletű tervezést. Egy téma komplex feldolgozásának tervezését. A gyermekcsoport fejlettségi szintjének összesített értékelése. A kiválóan kreatív tehetségesnek tűnő gyermekek tulajdonságlistája. Szociometriai vizsgálatokat. Baleset és gyermekvédelmi feladatokat. A gyermekek biológiai fejlődésük nyomon követését. A szülői házzal való kapcsolattartást. Az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentumait. Megfigyeléseket, elemzéseket a csoport életéről Hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, időpontját stb. (a gyermek anamnézise, az óvónők megfigyelései, a fejlesztés programja, mérési eredmények, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, feljegyzései stb.) Rövid távú tervezés: napirend, hetirend A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezéséhez, szervezéséhez. Valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével és szervezésével valósulnak meg. Napirend A napirend egy olyan szabad keret, mely rugalmasan, folyamatosan biztosítja a gyermekek számára, a szabad játék központi helyét, s törekszik szükségleteik folyamatos kielégítésére. A 85
86 napirendben kerülni kell a várakozásokat, a gyermekek egyéni szükségleteikhez, tempójukhoz igazodva. Ne legyenek ütközési helyzetek. Az évszakok változásaihoz, a gyermeki tevékenységek zavartalan biztosításához, a tanulási tevékenységekhez, helyzetekhez igazodva, rugalmasan alakítható a napirend. Napirend (modell) Időbeosztás 6 h nyitás Tevékenységek a napirendben Szabad játék 8 30 Gondozási feladatok Folyamatosan szervezett reggeli étkezés, visszatérés a játékba. Tevékenységekben megvalósuló tanulás: projektek feldolgozása Beszélgető kör (rugalmasan szervezhető) Mindennapos mozgásos egészségfejlesztő testnevelési játékok: teremben, vagy a szabadban Gondozási feladatok. Játék a szabadban. Élményszerző séták szervezése csoportosan, megfigyelések céljából Gondozási feladatok, egyszerre szervezett ebéd. Pihenés, mesehallgatás, lágy zene hallgatása, altatódalok énekelgetése, alvás Folyamatos felkelés az alvást nem igénylő nagyobb gyermekek részére, csendes tevékenységek biztosításával. Gondozási feladatok. Egyszerre szervezett uzsonna, folyamatos befejezéssel. Játék a csoportszobában, ill. a szabadban hazamenésig. A mozgásfejlesztésben alkalmazható rendszeresen az egyszerre szervezett kötelező egészségfejlesztő testnevelés Megfelelő ráhangolással az ének-zenei tevékenység is egyszerre szervezhetőek. Kellő toleranciával vonja be a kisebbeket a vegyes csoportba az óvó néni. 86
87 Stabil időpontok: az étkezések kezdete (egyéni tempóban az elfogyasztás), a délutáni felkelés legkorábbi ideje. Hetirend A projekt pedagógia segíti a párhuzamos tevékenységek megvalósulását a heti és napi tanulási folyamatokban. Naponta a projekten belül egy műveltségtartalmat kiemelten is tervezzük, illetve cselekvésbe ágyazott tanulási tevékenység keretében valósítják meg a heti rendben rögzítettek szerint. A heti rend, a napirendhez hasonlóan rugalmasan kezelhető legyen. Minden csoport sajátos heti tervvel rendelkezik. A csoportok tervei, szervezési feladatai alkalmazkodjanak egymáshoz. Szabad keretet biztosítson a gyermekek számára a játék, a tanulási tevékenységek, a tanulási helyzetek változatos átélésére. Kialakításánál vegyük figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait. Nevelési év elején lazább heti rend összeállítására törekedjünk. Később vegyük figyelembe, hogy a ritmikus, ismétlődő tevékenységek tervezése-szervezése, a kiegyensúlyozottságot, a biztosan kiszámítható időpontok megérzését alakítja ki a gyermekben, és segíti abban, hogy az életkor előrehaladásával kötöttebb napirendhez is jobban tudjon majd alkalmazkodni. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei A gyermekek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Naponta szabadon választható tevékenységek: játék munka jellegű tevékenységek vizuális tevékenységek mese-vers, bábozás, zenei tevékenységek mozgásfejlesztés a speciális Ayres eszközökkel Cselekvésben megvalósuló tanulási helyzetek felajánlása a hét bizonyos napján: 87
88 zenei tevékenységek külső világ tevékeny megismerése vizuális tevékenységek mese-vers, bábozás, Kötelező tevékenységek: mozgásos testnevelés foglalkozás Az óvónő alkalmanként megfelelő ráhangolással szervezhet kötelezően zenei tevékenységet az egész csoport számára. Havonta több alkalommal, közös élményszerző sétát tervezzünk, melynek célja a közös élményforrás, és a spontán ismeretszerzés. A felajánlott tevékenységek megvalósításának formái szervezési módok: A szervezeti keret olyan eszköz, amely jól megválasztva segíti a cél elérését, a személyiségfejlesztés hatékonyságát. Önálló, egyéni tevékenységek azok, amelyek engedik a gyermekek számára a próbálkozást, az egyéni megoldások keresését és kipróbálását. Csoportos munkaforma alkalmas arra, hogy a gyermekek összedolgozzanak, egymás elgondolását figyelembe vegyék, vitatkozzanak, segítsenek egymásnak. A projektek feldolgozásában hatékonyan jelen van ez a munkaforma. Mikro-csoportos munkaforma során a gyermekek kis csoportban az óvónő reájuk irányuló figyelmével végzik a tevékenységüket, ahol mód van akár az egyéni munkára is, de össze is dolgozhatnak. 88
89 Hetirend (modell) Időbeosztás Szabadon választott tevékenységek Kötelező tevékenységek péntek hétfő Játék Hallgassanak mindennap mesét. Verselés, mesélés, dramatikus játékok, bábozás. Alkalmanként zenei, irodalmi tevékenységek is szervezhetők. Rajzolás, mintázás, kézi munka Ének, zene énekes játékok, gyermektánc Mindennapos mozgásos egészségfejlesztő testnevelési játékok, Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése. Kötelező egészségfejlesztő testnevelés Munka jellegű tevékenységek. A tevékenységek időkereteit nem korlátozzuk, mert van időnk mindenre, nem kényszerít bennünket senki és semmi. Van időnk megvárni, kivárni a gyermeket. A gyermekek 89
90 szükségletei eltérőek. Az időtartammal differenciáljuk az egyes tevékenységeket. (a kisebbek hamar elfáradnak) Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógus az óvodán kívüli programokban: egészségvédelmet nyújtó, ( úszás, korcsolya, ovi-olimpiai játékok, ovi-foci) művészeti élményeket nyújtó ( bábszínház, hangverseny, kiállítások) programok látogatása, természetvédelmi túrák programjain jelenléte, és személyes aktivitása elengedhetetlen. Tevékenységek tervezése A tevékenységek tervezése a 3-4 éves korosztályra, november1-től június 30-i g, a 4-7 éves korosztályra, október1- től június 30 - ig történik. Nyári hónapokban szervezze meg az óvónő, hogy a gyermekek kedvük szerint mozoghassanak, rajzolgassanak, mintázzanak, énekeljenek, hallgassanak mesét, verset, bármilyen tevékenységbe bekapcsolódhassanak, beszélgessenek azokról a témákról, mely foglalkoztatja őket stb. 14. Az óvoda kapcsolatai Célunk, megnyerni a szülőket, hogy aktívan vállaljanak szerepet gyermekük nevelésében és fejlesztésében, az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését. A kapcsolatok rendszerében a legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk, az óvodás gyermekek családjával, szüleivel van. Az óvodai nevelés alapértékei a családdal történő együtt nevelésben teljesednek ki, őrizhetők meg. Az óvodai és családi nevelés összhangja, együttműködése a gyermek harmonikus fejlődésének feltétele. 90
91 Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az együttnevelés folyamatát, tulajdonképpen a sok, kisebb-nagyobb probléma megoldására törekvés, a gyermek számára az egyszerű, mindennapi örömök kibontakoztatása, az összehangolt nevelési célok jelentik. A család és az óvoda együttműködésének számunkra legfontosabb alapelvei: A gyermek érdeke mindenekfelett áll Kölcsönös tisztelet, szülő és óvodapedagógus között A gyermek tiszteletben tartása, szeretete, biztonságérzetének erősítése A gyermek iránt érzett felelősség tudatos vállalása. A gyermek reális értékelése, másságának, egyéni fejlődési ütemének elfogadása. A gyermek sokoldalú játékának, alkotó tevékenységének biztosítása A család értékrendjének, életvitelének, nevelési módszereinek megismerése Segítségnyújtás, befolyásolás a szokások közvetítésében (pl.: anyanyelv, szociális magatartás, kultúrált étkezés stb.) Nyitottság az óvodai élet egészére Az óvoda pedagógiai segítségnyújtása a szülők felé, gyermekeik helyes nevelése érdekében: Az óvodapedagógusok és általuk a szülők nevelési kultúrájának emelése, a tudatos nevelés fontossága. A nevelési célok érthető megfogalmazása, az elvek és módszerek közös nevezőjének megtalálása. A szülők pedagógiai érzékének segítése tapintattal, empátiával, türelemmel. Az óvodai demokratizmus erősítése a szülők és szülői szervezet véleményezésével, javaslattevésével, a törvényesség szellemében. A szülő felelősségérzete megnő azáltal, hogy közvetlenül is megéli az óvodai nevelés tervszerűségét, az óvodapedagógusok szakmai felkészültségét, hozzáértését s a gyermekek fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Az óvodai élet tárgyi környezetének gazdagításában a közös élményekben aktívan részt vállaló szülő fontosnak érezheti magát az óvodában. 91
92 A szüleikkel időnként együttjátszó gyermek óvodai élményei pozitívak lesznek. A szülő megtanulja, hogyan játszhat gyermekével, a gyermekek megélhetik az együttjátszás örömét. A család és az óvoda kapcsolattartásának formái: Kapcsolattartási lehetőség Cél Munkaforma Beiratkozás Ismerkedés az óvodával Egyéni beszélgetés Óvodakezdés Anamnézis felvétele Ismerkedés az óvodai élettel Befogadás és elfogadás kapcsolatában érzelmi biztonság egyéni szükségletek kielégítése Családlátogatás Gyermekek életkörülményeinek megismerése Óvoda programjával való ismerkedés Szülői értekezlet Óvoda életével kapcsolatos információk átadása Csoportokat érintő eseti megbeszélések, problémafeltáró megbeszélés. Gyermekek fejlődésének nyomon követése. A gyermekcsoportok természetes élethelyzetéről készült Videofelvétel, fényképnapló megtekintése. Nyílt napok Betekintés az óvoda, a csoportok életébe Szülő- óvodapedagógus nevelőmunkát segítő partnerkapcsolatok mélyítése Szülői Szervezet Játszóház játékdélután Családi sportrendezvények családi Szülői feladatok koordinálása Szülői kezdeményezések megvalósítása Szülők érdekképviselet Szülő-gyermek kapcsolat megismerése Közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése A játék elsődlegességének megerősítése a szülőben A családok egészséges életmódra nevelése Óvoda közösségi szellemének ápolása Közös játékok Anyás befogadás Játék a gyermekekkel Egyéni beszélgetés Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet Helyzet, esetmegbeszélés Megfigyelés, megbeszélés. Egyéni megbeszélése. problémák Értekezlet megbeszélés Közös játék Kézművesség Bábszínház Mozgásos játék Óvodán csoportok belül 92
93 Mikulásvárás Adventi készülődés Farsang közös Közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése Az ünnep közös szervezésével, lebonyolításával Óvoda-család kapcsolat mélyítése Vidám hangulatú együttléttel a közösség formálása Alapítványi bál Óvoda támogatási lehetőségének biztosítása, pozitív Kötődés erősítése az óvoda iránt Közötti vetélkedés Szervezés, közös ünneplés Táncos mulatság Játékos versengés Bál szervezése Családi kirándulás Anyák napja, nagyszülők napja Egészséges életmódra nevelés Közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése Szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés Meghitt, közös együttlét Közös játékélmény Családi kapcsolatok mélyítése Közös kirándulások, túrák Közös együttlét, játék Az óvoda kapcsolattartása speciális intézményekkel: Gyermekek Óvodapedagógusok Nevelőmunkát segítő teljes alkalmazotti kör Tehetségpontok Óvodapedagógusok Tehetségpontok-óvodák Gyermekjóléti Szolgálat Szt. Cirill és Method Alapítvány Gyermek-és Családok Átmeneti Otthona Kulturális intézmények: József Attila Művelődési Ház Bartók Béla Művelődési Központ, Győr városban létrejött tehetségpont óvodák Nemzeti tehetségsegítő Tanács Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsa Szülők Fenntartó Zöld úti bölcsőde Kodály Zoltán Általános Iskola Tagóvodák:Móra Tagóvoda - Lepke Tagóvoda Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézet Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó, Győri Kistérség Logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Orvos, védőnő Ovifoci Klub MPI MOE társóvodák MOE Szakmai Szervezet MÁK, OGMK Civil Szervezetek Anya és Csecsemő Otthon Kórház Gyermekosztálya 93
94 Együttműködés a bölcsödével Az óvoda vérkeringésébe a bölcsődés gyermekek, és szüleik bevonása A játszóházi foglalkozások, egyéb programokon való részvétel, melyek az óvoda kínálati kosarában megtalálhatók. Bölcsődei szakemberekkel szakmai konzultációk, Átadó párbeszéd a gyermekekről Gyermekek fejlődésének utókövetése a bölcsőde részéről Együttműködés az iskolával A lakókörzet legközelebbi iskolája, a Kodály Zoltán Általános Iskola, az óvoda mellett épült. A kapcsolatot a nyitottság, kölcsönös kezdeményezés, jellemzi. A kapcsolattartás szintjei: Átadó párbeszéd az iskolával, a leendő elsőosztályos tanítónénikkel Szakmai konzultációk, látogatások, irányított önértékeléshez kellő információ gyűjtése, elégedettségmérés kérdőívvel a volt óvodásaink körében. Együttműködés a fenntartóval A folyamatos kapcsolattartásban cél: Az Óvoda nevelőmunkájáról tartalmas dokumentációk szolgáltatása Jól működő információáramlás kiépítése, mely tükrözi az óvodában történő pozitív folyamatokat, és változásokat. Együttműködés a közművelődési intézményekkel A folyamatos kapcsolattartásban cél: Különböző értékes művészeti élményekhez juttatni az óvodás gyermekeket Művész értékeket közvetítő Vaskakas Bábszínházi bérletes előadások látogatása Művész értékeket közvetítő Habakukk Bábszínházi bérletes előadások látogatása a kisebb gyermekek számára az óvodában A győri Filharmonikusok gyermekhangversenyének látogatása Játszóházi múzeumprogramok, kiállítások látogatása Együttműködés a Kárpát medence magyar nyelvű intézményeivel: A kapcsolattartásban cél: Kárpátmedencei magyar nyelvű intézményekkel oktatási tér kialakítására érdekében a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítés. Lehetőség szerint szakmai kapcsolatot tartson fenn. 94
95 A GYERMEKVÉDELEMMEL ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 15. Gyermekvédelem Cél Az arra rászoruló gyermekek védelmezése, a problémák korai felismerése, kezelése, feldolgozása, a gyermekvédelmi szakemberekkel együttgondozás. Feladatok A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, az egyenlő bánásmód követelményének betartása, diszkriminációmentes nevelés-oktatás támogatása. Megkülönböztetett érzékenység kialakítása a gyermekek és családok felé, óvodán belül és kívül egyaránt. Prevenciós lehetőségek felkutatása. Pontosan tervezett és szervezett regisztrációs rendszer alapján a BGR modell alkalmazásával a gyermekek fejlődésének nyomon követése, fejlesztése. Partnerkapcsolatok működtetése közvetlen és közvetett formában, figyelő és jelzőrendszer kiépítése. Balesetvédelem, balesetmentes környezet biztosítása. Elveink Előítéletektől mentesen, bizalmat ébresztő, toleráns, empatikus magatartással közeledünk a családokhoz. Együttműködésünk alapja a kölcsönös bizalom. Nevelőmunkánk során a pozitív hatásokat erősítjük. A megelőzés jelentőségét valljuk, Az okok feltárása után kezdhetjük meg a pedagógiai segítségnyújtást. 95
96 16. Érvényességi rendelet Pedagógiai programunk érvényes a nevelőtestület döntése alapján: szeptember 1-jétől, határozatlan ideig. Felülvizsgálat: Teljeskörűen ban, elemeiben évente, illetve a megvalósítás során folyamatosan. Módosítás lehetséges: évente egyszer, a nevelési év megkezdése előtt, az előző év értékelései alapján lehet végrehajtani. A program módosításának lehetséges indokai: - ha jogszabályi változás szükségessé teszi, - ha jelentős szervezeti átalakítás történik, - ha az óvodapedagógusok fele változatást javasol, s azt írásban, indoklással előterjeszti. 96
97 17. Mellékletek A Szeretet és Kreativitás helyi nevelési program Kiegészítő tartalmi dokumentumai Módszertani ajánlás 18. Az egészséges életmód alakításához Az egészséges életmódra nevelés tartalma A gyermekek megfelelő gondozása, testi szükségleteinek kielégítése Az óvodába lépő kisgyermekekről készített anamnézis, a szülőkkel való beszélgetés képezi alapját a kisgyermekek megismerésének. Az óvodapedagógus rögzítse a kisgyermekek egészségi állapotát, az azt befolyásoló körülményeket, a család szociális helyzetét, valamint a szülők legjellemzőbb pedagógiai elveit, gyermekükről alkotott képet. A kisgyermekekről szerzett első ismeretek határozzák meg az óvodapedagógus feladatait az egészséges életmódra nevelés területén. Hatékony, magas szintű elvégzése segíti a gyermekek fejlődését, szükségleteinek magasabb szinten való megjelenését. A testápolás a gyerekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodását, a gyermekek személyes higiéniáját, igényeik alakítását szolgálja. Az óvodapedagógus alakítson ki a napirend segítségével olyan helyes életritmust, amely alapfeltétele az egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésnek. Étkezés: Fontos a helyes étkezési és táplálkozási szokások kialakítása, a napi háromszori étkezés biztosítása, kiegészítve a gyerekek által otthonról hozott gyümölcsökkel, a zöldségekkel, különösen a magas cukor tartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír - tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése. Ösztönözzük a gyermekeket a zöldségek, és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztására. Megfelelő folyadékmennyiség biztosítása a nap folyamán. 97
98 A 3-4 éves gyermekek tudjanak önállóan, tisztán enni kanállal, igény esetén villával. Használják szükség szerint a szalvétát. 4-5 éves korban egyenek szépen, tisztán kanállal, villával, törekedjenek az evőeszközök helyes fogására, étkezés végén használjanak szalvétát. 6-7 éves korban helyes fogással használják a kanalat, villát, gyakorolják a kés használatát. Egyenek tisztán, kultúráltan. A gyerekek étkeztetése egyszerre szervezetten, naposi és önkiszolgáló rendszerben történik, biztosítva a folyamatos visszatérést a játékba. Testápolás: A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodást,és a gyermekek tisztasági igényének kialakítását szolgálja. Biztosítani kell számukra a rendszeres, szükség szerinti WC használatot, a helyes bőr, fog és hajápolás feltételeit. Környezetünk és testünk tisztasága a betegségek elleni küzdelem alapjai. A mosdóban legyen elszeparálva a fiú és a lány WC, az intimitást függöny biztosítsa. Egyedül kis segítséggel húzzák fel ruhájuk ujját,ill. használják a folyékony szappan adagolót. 3-5 éves korban tudjanak egyedül kezet mosni. Kézmosás után rázzák le a csapba a kezükről a vizet, majd saját törölközőjükbe töröljék kezüket szárazra. Egyedül használják a WC-t, a WC papírt, a törlésre igény esetén kérjenek segítséget. Használat után a WC-t húzzák le. A rövid hajú gyerekek fésülködjenek egyedül, a hosszabb hajúak kérjék az óvónő segítségét. Egyedül, kis segítséggel mossanak fogat minden étkezés után, a fogkrémet az óvónő adagolja. Próbálják elsajátítani a fogmosás helyes technikáját. 5-7 évesen használják a szappan adagolót egyedül,minden étkezés előtt és után felszólítás nélkül mossanak kezet. Szükség esetén használják a körömkefét. Különösen figyeljen oda a gyermekeket érő, egészséget befolyásoló környezeti tényezőkre, szükség esetén biztosítani kell ezeknek a káros hatásoknak az elkerülését (UV védelem, levegő és zajterhelés) Öltözködés : A gyermek öltözéke legyen célszerű álljon összhangban önállóságukkal és az óvodai élettel. Önmaguk is igényeljék, hogy öltözékük tiszta, praktikus és ízléses legyen. 3-4 éves korban próbálkozzanak ruhájuk és cipőjük fel-ill. levételével, összehajtásával, rendben tartásával.tanulják meg, hogy holmijukat mindig saját szekrényükbe rakják. Kérjenek segítséget, ha egyedül nem boldogulnak. 4-5 évesen nagyrészt önállóan öltözzenek, tartsanak rendet szekrényükben. 98
99 6-7 évesen öltözzenek egyedül, próbálkozzanak a cipőkötéssel. Szekrényüket tartsák rendben. Szükség esetén nyújtsanak segítséget kisebb társaiknak. A gyermekek számára az egészséges életmód elemi szabályainak ismerete egyben egészségük védelmét is jelenti. Az óvodapedagógus az egészségvédelemmel kapcsolatos teendők megszervezésében az óvoda védőnőjével, speciális egészségvédő szakemberrel a következő prevenciós feladatokban vállaljon aktív szerepet: szűrővizsgálatok elvégzése védőnő segítségével helyes fogápolás bemutatása a gyakorlatban egészségvédő szakemberrel beteg gyermekek elkülönítése fertőzések terjedésének megakadályozása megelőzés, biztonságos környezet kialakítása, balesetvédelmi oktatás évente kétszer orvosi igazolások követése szolgálatokkal való együttműködés: ÁNTSZ, gyermekorvosi szolgálat Alvás-pihenés : A gyerekek pihenés-és alvásideje egyénileg változó, ezért biztosítani kell a folyamatos felkelés lehetőségét, módot adva a csendes, mást nem zavaró tevékenység végzésére. A kényelmes pihenés érdekében a gyermekek pizsamában alszanak. Alvás pihenés előtt és alatt biztosított a megfelelő levegőcsere, nyugodt, zajmentes körülmények, esetleg halk, altató zene, igény szerint alvó játék behozatala, szükség esetén a mellékhelyiség használata. 3-5 év között a gyerekek lehetőség szerint aludjanak. 5-7 év között az alvásigény csökken, de a nyugodt fekvés, pihenés nagyon fontos ennek a korosztálynak is. Biztosítjuk a gyermekek számára a korai felkelést, csendes játékkal. A testi - lelki egészség érdekében a test edzése a megfelelő mennyiségű mozgás biztosítása A testi lelki egészség kölcsönös együtthatása elengedhetetlen. A gyermekek környezetükkel és önmagukkal kialakított harmonikus légkörben, szorongásoktól mentes örömteli tevékenységek gyakorlásában, mentálhigiénés játékok segítségével, egészséges én-kép 99
100 kialakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodapedagógus teremtse meg a személyiség fejlődés optimális feltételeit, az ösztöntörekvések, a nemi hovatartozás, érzelmi és értelmi kötődés feltételeit, a következő fokokra való átlépés képességét. Biztosítsa, hogy a gyermekek ösztönös energiája képesség és tevékenység formájában juthasson kifejezésre. A gyermekekben levő feszültségek a képességekkel párosulva rendkívüli kreativitásra motiválja őket, amelyben a gyermekek kiélhetik magukból érzéseiket, gondolataikat. Az óvodapedagógus legyen követhető modell a kisgyermekek számára, nyújtson segítséget nekik olyan megküzdési stratégiák elsajátításában, amelyek segítségével a stressz hatások, konfliktusok enyhíthetők, esetleg megszüntethetők lesznek. (pl. báb, mese, szerepjáték, dramatizálás, terápiás hatású játékok) Mozgás-edzés : A testi-és lelki egészség eléréséhez a test edzése, a megfelelő mennyiségű mozgás elengedhetetlen. A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb megnyilvánulása. A megfelelő, célszerű és tudatosan irányított, higiénikus környezetben végzett mozgás fontos a gyermek megfelelő fejlődése szempontjából. A gyermekek a nap folyamán bármikor használhassák a csoportokban felszerelt ill. megtalálható mozgásfejlesztő eszközöket. A gyermekek naponta töltsenek el a szabadlevegőn 1-2 órát, kivétel amikor esik az eső, nagyon fúj a szél, és -5ºC alatt van a hőmérséklet. A gyermek az udvaron óvónői felügyelet mellett használhatja a futó-és kerékpárpályát, mozgásfejlesztő játékeszközöket. 100
101 Az egészséges, és biztonságos esztétikus környezet biztosítása Feladatok: A gyerek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása- esztétikus, minden gyereknek külön öltözőszekrényt biztosító öltözők megfelelő méretű csoportszobák higiénikus mosdóhelyiségek biztonságos, gyermekbarát udvar A környezeti nevelés egésze áthatja a 3-7 éves kisgyermek napirendjét, tevékenységét. A környezeti nevelés komplex integráló hatása érvényesüljön az oktató nevelő munka minden szintjén, az óvodai és az óvodán kívüli tevékenységekben, egész életre szóló folyamat. Az óvodapedagógus kötelessége, hogy példamutató, mintakövetésre alkalmas magatartással nevelje a gyermekeket az őket körülvevő mikro és makro környezet megismerésére és megóvására. Alakítsa ki a gyermekekben a környezetbarát és környezettudatos magatartást, pozitív érzelmi viszonyt, pozitív viselkedési formákat, és magatartási módokat, felhasználva a gyermeki kíváncsiság, a gyakorlati tevékenységek és a közvetlen tapasztalatszerzés kínálta lehetőségeket. A szabadban való mozgás mindennapi lételeme legyen a gyermekeknek, séták kirándulások, élményszerző alkalmak, színesítsék a gyermekek szabadlevegőn való tartózkodását. Az óvodapedagógus sokrétű ismeretátadó tevékenységet is szervezhet, melynek segítségével fejlődik a gyermekek természet iránti szeretete, felelőssége. 19. Az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az óvoda és a család jó kapcsolatát az óvoda igényes gondoskodással lapozza meg. Elsődlegesnek ismerjük el a családok szerepét. Annak érdekében, hogy a gyermekeket megértsük és eredményesen neveljük, jó kapcsolatok kialakítására kell törekedni a szülőkkel. 101
102 Az anyás befogadási program célja: szülői segítséggel, az óvónő szeretetével, megértésével, testi közelségével olyan érzelmi biztonságot teremteni, hogy az óvodába járás örömtelivé váljon a gyermekek számára. Feladatok az Anyás befogadásban és az Én napom programban: Felkínálni a családoknak a befogadási programot A szülők szerepének tisztázása aktív részvétel a programban Gyermek fejlődésének feltérképezése információk szerzése, ismeretek nyújtása a kapcsolatban Egyéni testi-lelki szükségletek kielégítése gyermekek bátorítása Erősíteni a családok és az óvoda közötti kapcsolatot, az óvónő sugározza a természetes elfogadás, befogadás érzésével a gyermekeknek és szülőknek egyaránt békét, szeretet, nyugalmat sugározva. A család és az óvoda közötti szoros kapcsolat megerősítését szolgálja a: 1. Az óvodai befogadási program az óvoda elfogadtatása, mely nagy odafigyelést igényel a csoportban dolgozó felnőttektől Fontos a szülők bevonása, felkészítése a befogadás folyamatában, melynek alapfeltétele, hogy biztosítsuk a gyermeknek a szülőtől való fokozatos elválás lehetőségét. A szülők a befogadási programunk ismeretében dönthetnek a befogadás módjáról, mely több alternatívát kínál fel. Az új környezetben, első kapcsolatait alakító gyermek érzelmi megnyilvánulásai igen nagy jelentőségűek. A pozitív érzelmek segítik és ösztönzik, hogy saját fejlődésének, fejlesztésének aktív részese legyen. Az óvodáskor életkori domináns szükséglete a szeretet szükséglete. Általában is fontos, de óvodáskorban a legfontosabb. Ha a gyermek nem kap elég szeretetet, ez kielégítetlen szükségletként jelentkezik, és ennek keresése minden energiáját elvonja a fejlődéstől, hiszen a gyerekek a szeretetben fejlődnek a legjobban. A szülő jelenléte a befogadásban mindaddig lehetséges ameddig a gyermek szívesen marad az óvodában, vagyis ott biztonságban érzi magát. A szülővel való közös tevékenységek elősegítik a gyermek pozitív érzéseinek alakulását az óvoda felé. A gyermek behozhatja kedvenc tárgyait, amelyek megnyugtatják, s ott tarthatja addig, ameddig ennek szükségét érzi. Az óvónő reggel minden egyes gyermeket úgy fogad, ahogy azt a gyermek igényli, 102
103 mindegyik gyermekkel érezteti, hogy örül, boldog, hogy újra látja; hogy ma is jól érezzük magunkat együtt. A befogadás időszakának viharait azzal enyhíti az óvónő, ha biztosít olyan csendes pillanatokat, amikor a gyermek megnyugodhat. Ekkor a gyermek érdeklődővé, nyitottá, beszédessé válik, hiszen tudja, hogy gondolatainak, kívánságának, gondjainak mindig elegendő idő és törődés jut. A dajka néni szerepe meghatározó a gyermek-dajka kapcsolatában. A kapcsolatot jellemezze pozitív érzelmi szeretetteljes töltés. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. A befogadásban az a legfontosabb, hogy a gyermek minél előbb jól érezze magát az óvodában. Ezért az óvónő képes kimutatni elfogadását és feltétel nélküli szeretetét, elegendő, a gyermek számára érdekes tevékenységet kínál, amelyben majd szívesen részt vesz. Ezeket az elfoglaltságokat kínálja, nem erőlteti, hiszen a gyermek úgyis szívesen követi az óvónőt. Mikor is követi szívesen? Akkor, ha elfogadja őt, hiszen ekkor már kinyílt irányába, megszerette őt éppen annak folytán, hogy az óvónő szeretetet, megelégedettséget, elfogadást sugárzott a gyermek felé, - úgy szerette őt, ahogy ő azt igényelte. 2. Másik lehetősége az én napom program. Ennek keretében lehetőség a szülők számára, hogy a szülők egy napra részt vehessenek a csoport életében, betekinthessenek programunkba, gyermekükről beszélhessenek az óvónővel, megtekinthessék gyermeke fejlődéstörténetének írásos dokumentumát. 3. Samu és Flóri magatartást fejlesztő program külön segítséget nyújt a nevelés folyamatában a gyermeki magatartás, viselkedéskultúra alapvető elsajátításában. Az óvónő feladata elültetni a gyermeki személyiségben a szociális magatartás szabályainak magvait. A következő viselkedés kategóriákban nyilvánul meg: tapasztalat megosztása másokkal kedvesnek lenni másokkal együtt játszani(dolgozni másokkal) 103
104 egy faladatot megoldani másokkal önmagamat bemutatni (prezentálni) döntést hozni (nemet mondani) önálló véleményt kifejteni (bátorság) konfliktust (vitát kezelni) A helyes viselkedésmód megtanulására ösztönöz, a jó magatartás elismerését, megerősítését (dicséret, jutalmazás) végzi a bátorító pedagógia alkalmazásával a két baba: Samu és Flóri segítségével. A babák a csoport aktív, egyenrangú tagjaként részesei a mindennapi óvodai életnek. A gyermekekkel emocionális kapcsolatban vannak. Samu és Flóri játszótársak a játékban, a mentálhigiénés játékokban, motivációs erők a tevékenységekben. Az óvónő az emocionális képességek fejlesztésében alapozza meg és fejlessze a gyermekek azon képességeiket, melyekkel megtanulják feltérképezni saját érzéseiket és másokét is. A beszélgető kör segítse az együvé tartozás érzésének kialakulását, az egymásra figyelés, a rád figyelek érzése kapjon hangot. Merítsenek bátorságot a gyermekek az egyéni megnyilvánulásokra a szabad csevegésre, oldják az esetleges feszültséget a humorral vidámsággal. A nevelés hatására alakuljanak ki a gyermekek erkölcsi érzelmei (igazságosság, a felelősség érzésének megtapasztalása, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás hazugság különbözősége), fejlődjön erkölcsi értékrendjük. Kerülnek előtérbe olyan tulajdonságok, mint a nyitottság, alkotóképesség ( kreativitás), az érzékenység ( szenzitiritás), a türelem (tolerancia). A szűkebb és tágabb környezettel alakuljon ki pozitív érzelmi kötődés, hiszen az itt élő emberek megismerése és szeretete vezeti el gyermekeinket ahhoz, hogy megértsék az ünnepek fontosságát, a szülőföld, a hazaszeretet, a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek tartalmát. A gyermekek szociális viselkedésére az ünnepi várakozás izgalma, a közös készülődés maradandó hatást gyakorol, érzelmi megerősítést eredményez. Az Óvodában a közösségében kialakult hagyományok összetartó ereje adjon biztonságérzést a gyermekeknek, hatására minden gyermek a közösség nélkülözhetetlen tagjának érezze magát. 104
105 A gyermekek érezzék át az ünnepek fontosságát. Figyeljék meg, hogy ezek, a mindennapoktól eltérő, különleges alkalmak, külsőségekben, viselkedési szokásokban is megnyilvánulnak. Ismerjék meg a meglepetés, az örömszerzés, a hazaszeretet érzését, lehetőségeit, módjait, jelképeit. Az ünnepeink, hagyományok ápolásával érjük el, hogy a gyermekek megérezzék, a világnak amibe születtek múltja, jelene és jövője van. Az ünnepeket az ember mindennapjaihoz kapcsolódó eseményekhez, és a természetben végbemenő változásokhoz kötjük. Nemzetünk ünnepei: március 15. október 23. Természeti ünnepek: farsang, húsvét, majális, pünkösd, mikulás, karácsony Gyermeki ünnepek: születésnap, gyermeknap, sütőtök fesztivál, sportnap, ovi-olimpia, ovi-foci, anyák napja, óvodai évet záró ünnepség, iskolába menő gyermekek búcsúztatása, színházlátogatások, hangversenyek látogatása, kirándulások A gyermekeket körülvevő felnőtt tudatosan törekedjen arra, hogy hitelesen fejezze ki érzelmeit, és fejlessze a gyermeki érzésvilágba való beleélési képességét. Ennek tudatába alakítsa a gyermek erkölcsi érzelmeit ( barátság, szeretet, stb.), erkölcsi tulajdonságait (együttérzés, bátorság, stb.), intellektuális érzelmeit ( aktivitás, siker, felfedezés ). Az óvodapedagógus hagyja megtapasztalni a már ismert szabályokat, megfigyel, őrködik, nem avatkozik be a szituációba, hogy a gyermekek közösen keressék meg a megnyugtató megoldást. A bátorító pedagógia alkalmazásával a szociális én kép és a társas kapcsolatok kialakítását erősítjük. Fejlesztő hatása pozitívan érződik a gyermekek magatartásában. Legyen minden csoportnak különböző tevékenységeket jelző szimbólum képrendszere, a gyermekek önbizalmának megerősítésére, legyen motiváló hatású számukra: születésnap tábla itt vagyok tábla ilyen csoportos vagyok ma én vagyok a felelős gyümölcsnap jelző heti rendet jelző 105
106 ma nem alszom itt az óvodába évszak jelző tábla tevékenységet jelző tábla Az óvónő alkalmazza a metakommunikáció eszközét, mosolyával, simogatással elismerő fejbólintással fejezze ki érzelmeit. Viselkedése, a szavakat kísérő mimika és gesztusok harmóniája teremti meg a csoport, és az egyes gyermekek számára a biztonságérzetet, a bizalommal teli oldott környezetet. Feltétlenül építsen az esztétikai érzelmek alakításában a harmonikus óvodai környezetre, a természetes anyagok fejlesztő hatására. Esztétikai élmények biztosításával ismerjék meg, igényeljék és fogadják be szűkebb és tágabb környezetükben a művészi élményt. Az ovigaléria elsősorban a gyermeki alkotásokon keresztül hozza be a művészetet a gyermekek számára. Az egyedi és kreatív alkotásokon keresztül formálódjon esztétikai érzékenységük, egymás munkájában gyönyörködjenek, fedezzék fel a tartalmi mondanivalóját, pozitív élményekkel értékeljék a látottakat. Az évszak galéria hagyományos állandó kiállításként funkcionáljon. Az óvodába látogató minden gyermek és felnőtt számára sugározzon külső és belső harmóniát az intézmény. Évi két alkalommal a szociometriai vizsgálat eredményeként, az eredményre építve tervezze meg nevelési feladatit. 20. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításához Az anyanyelvi nevelés tartalma Az egyén életében az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének az emberek közötti kommunikációnak. Minden ember számára az anyanyelv és ennek kifejezője a beszéd jelenti azt a csodálatos képességet, amellyel meg tudja magát értetni, ki tudja fejezni gondolatait. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formában megvalósítandó, kiemelt jelentőségű feladat minden felnőtt számára. Nyugodt, biztonságot sugárzó, beszédes nevelői légkör létrehozásában meghatározó szerepet tölt be az óvónő: óvónő-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek és dajka néni, gyermek és más 106
107 felnőtt, kapcsolatában. A gyermekek a kommunikáció segítségével változatos tevékenységekben és spontán helyzetekben szerezzenek ismereteket, és tapasztalatokat. Használja ki azon beszélgetős helyzeteket, formákat mint a beszélgető kör, játékszituációk, könyvnézegetés, egyéni, közösen átélt élmények hatását mely által a gyermek beszélőkedvét a meghallgatással támogatjuk. Figyelje a gyermekek egyéni megnyilvánulásait. Állandó beszédkapcsolatban legyen csoportjával, meghallgat, beszél, és mintát ad az utánzásra. Az óvónő kifejező, árnyalt, tiszta, nyelvtanilag hibátlanul felépített beszédmódja nyújtson példát a gyermekek beszédfejlődésének, kommunikációs készségük kibontakoztatásához. Az óvónő rendelkezzen megfelelő gyermek ismerettel, ennek birtokában legyen képes a nyelvi fejlődésben elmaradott, vagy a kimagaslóan fejlett gyermekeket differenciáltan fejleszteni értő figyelemmel, hozzájuk fordulva törődni. Az anyanyelvi játékok kezdeményezésével, élményeket szerezve, játékos formában fejlessze beszédprodukciójukat, beszédészlelésüket, beszédmegértésüket. Mivel az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család, fontos megismerni azt a szociokulturális hátteret, amelyből a gyermek az óvodába kerül. Törekedni kell a család nyelvi kultúrájának pozitív irányú befolyásolására. Az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma Az óvodás gyermekek értelmének kibontakoztatása az érzelem indította játékos tevékenységeken keresztül, sokoldalú érzékszervi megtapasztalással valósuljon meg. Megismerő tevékenységük csak céltudatos és rendszeres érzékszervi működtetés mellett fejlődhet teljes értékűen. Az új, változó és gazdag benyomásokkal való találkozás örömforrás legyen számukra. Olyan lehetőségeket teremtsen az óvónő mely hatására a gyermekek örömteli élményeket élnek át, ahol megismerkedik számára izgalmas témákkal, anyagokkal, eszközökkel, közben kutakodhat, felfedezheti környezetében a való világot. Olyan tapasztalatok szerzésére nyújtson segítséget melyekkel megismerhetik saját teljesítőképességüket, fejlődik figyelmük, kitartásuk, pontos feladatvégzésük. Hagyni kell a gyermekeket, hogy egyéni ötleteik kibontakozhassanak, egyedi megoldásokat hozzanak létre, kreatív produktumot teremtsenek. 107
108 Kooperatív együttműködési helyzetekben munkamegosztásban ösztönözze az óvónő a gyermekeket a próbálgatásokra a problémák megoldásában. Dicsérje kreatív gondolkodásukat egyedi megnyilvánulásaikat úgy, hogy a gyerekek érezzék, hogy saját ötleteik, gondolataik viszik előbbre a feladat megoldásához őket. Az értelmi képességek szintjének megismeréséhez az óvónő megfigyeléséket végez, erre építi a rászoruló gyermekek és a kiválóan kreatív-tehetséggyanús gyermekek egyéni fejlesztését. A kiemelkedően kreatív gyermekek azonosítása után továbbfejlődésük érdekében irányítsa őket a speciális tehetséggondozó óvónőkhöz a külön foglalkozásra. A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőség van a fejlettség szerinti beiskolázásra. Az óvónők a szülőkkel együtt döntsenek, egymás véleményének figyelembevételével a gyermekek rugalmas beiskolázásáról. 21. A játékhoz A tevékenység tartalma A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melyet visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad, bevonható társ, segítő, kezdeményező lesz, ha a játék folyamat elakad. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Ahogy nincs abszolút szabadság, nincs abszolút szabad játék sem. A játék pedagógiailag tudatosan alakított feltételek mellett szabad. De ezt a szabadságot már nem lehet tovább korlátozni. A játék szabadsága kiterjed a mit, kivel, hol, mivel, meddig, hogyan játékorientáló szempontokra. 108
109 A játékban a gyermekek érdeke azt kívánja, hogy szabadon dönthessenek, hogy kivel játszik, milyen szituációt dolgoz fel, s milyen játékeszközökkel váltja valóra. Legyen joga az elevenséghez és a nyugalomhoz, a csendhez és a hangoskodáshoz, hogy türelmesen meghallgassák, hogy szeretgessék. A szabályok életszerűek, értelmesek, a gyermekek számára elfogadhatók és önként felvállalhatók legyenek. A szabad játékban a kreatív képzelőerő, a gondolkodás, a sokféle manipulációs tevékenység, a különböző típusú játékok, a szivárvány minden színében legyenek jelen. Az óvodapedagógus személyiségével, szeretetteljes magatartásával, gesztusaival, érzelmeivel, pedagógiai attitűdjével, értékrendjével, játékkultúrájával, életvezetésével olyan bizalom teli játékos légkört teremt, melyben a gyermekek kreatívak, ötletesek, felfedezők lehetnek. Segíti a gyermekeket a szocializáció szempontjából a tevékenységek gyakorlásában az egymás mellett, az egymást keresők, az egymásra találók, az egymással játszók társas kapcsolatok igényeinek kielégítését. Tudatosan alakítja, hogy a játéknak állandó tere, folyamatosságot biztosító lehetősége legyen. A természetes folyamatot további ötletekkel, javaslatokkal támogatva mindig az előző megnyilvánulásokhoz igazítva azokra építve, a közösen alakított és kanyarított játékfolyam maga a játszás az eredmény. A gyermekek az otthonról hozott játékokkal bővíthetik a meglévő eszköztárat ezáltal a különböző játéktémákat. A játékidő A rugalmasan kialakított napirend szolgálja a szabad játék védelmét, az óvodába érkezéstől kezdve az óvoda elhagyásáig. A folyamatba csak a reggeli étkezés, a szervezett mozgásfejlesztés, a kirándulások, a különböző művészeti élményt nyújtó programok ( hangverseny, bábszínház látogatása stb.) szólhatnak bele. A játékok elrakása rugalmasan történik. A gyermekek játsszák ki élményeiket, vágyaikat, félelmeiket, a játék témán keresztül, akár több napon és héten keresztül is. Addig tartson, míg számukra örömet, újszerű élményt, és tevékenységet hordoz magában. A helyesen kialakított életrendhez a szabad levegőn való tartózkodás is hozzátartozik. A gyermekek naponta több órát töltsenek a szabadban, s ez az idő minél több mozgással, és kreatív játékkal teljen el. 109
110 A 3-4 éves gyermekek gyakorlójátékában a mozgásos, manipulációs, verbális játékok az egész nap folyamán biztosított. Jelentsen örömöt és sikert a gyermekek számára az újraismétlések játéka. Az éves gyermekek a megkezdett játékokat, témát, akár több napon keresztül is folytathatják, bővíthetik eszközökkel, átalakulhat az addig együttjátszó csoport képe, szerepek kialakulhatnak, átalakulhatnak stb. A játék tere A kreatív alkotó játék egyik alapeleme a tér növelése, szűkítése, alakítása. A gyermekek a hellyel és térrel önállóan gazdálkodhatnak, a játékterek átalakítása rugalmas a gyermeki igények figyelembevételével, csoportszobához tartozó öltözők kihasználása a nagyobb mozgásos tevékenységeknek. A gyermekek önállóan mozgassák a berendezés tárgyait igényeiknek, játékuknak megfelelően. (mozgatható paravánok, padok, asztalok, tornaszerek, sátrak, stb. felhasználásával) A hely tudatos alakítása, szabályozza a társas kapcsolatokat. A szűkülő, sokzugos tér osztja a fős gyermekcsoportokat. Nyugodt együttműködésre ösztönzi az egymással interakcióba kerülő 3-4 fős mikro csoportokat. Megteremtik a játék intimitását. A terek nyitásával a szocializáció fejlettebb szakaszában, a kreatív, több csoportra kiterjedő játékra lehet inspirálni a gyermekeket. A vegyes életkorú óvodai csoportokban a gyermekek tűrőképessége, kitartása, figyelme és önfegyelme jelentősen eltér, ezért a nagyobb mozgástér biztosítása a játékidőben nagyon fontos. A szomszédos csoportok alkalmankénti összenyitásával, keressék a gyermekek az együttműködést szomszédos társaikkal. A gyermekek játéktere: Állandó játékterek: babaszoba-családos játék, ábrázoló kézműves sarok, építőszőnyeg, szerelő barkács műhely, fejlesztő játékok - logikai játékok helye asztaloknál, mesesarok stb, könyvtár sarok, Változó játékterek: bábszínház, zenei tevékenységek, egyéb gyermekek által igényelt témák helye, udvari tevékenységek, ábrázolás, konstruálás stb. helyei, szituációs játékok adta terek. 110
111 Az udvari játék tere A gyerekek harmonikus testi-szellemi fejlődésének elengedhetetlen eleme a szabadban, friss levegőn aktívan eltöltött idő. A színhely nem csupán az óvodához tartozó udvar hanem játszótér, parkok, folyó- és tó partja, erdő, mező, családi házak kertje. Az óvónő biztosítsa a gyermekek számára a változatos kreatív udvari játékot. Célszerű az udvaron is kuckókat kialakítani. Az udvari játékeszközök kreatív felhasználásával működhet, pl.: színház. A kézműves tevékenységeknek is legyen állandó helye az udvaron, ahol a gyermekek az udvaron is folytathatják a csoportszobában elkezdett tevékenységet. (pl.: szövés, agyagozás, virágkötészet, rajzolás, festés, stb.) A mozgáshoz nagy, szabad térre és ötletes eszközökre van szükség. Ezt szolgálják az ügyességi játékok felszerelései: mászásra alkalmas hágcsók, láncos egyensúlyozó, stb. A gyermekek használják bátran ezeket az eszközöket. Játszanak népi játékokat, versenyjátékokat. Építő játékrész a homokozó. Hagyjuk a gyermekeket önállóan tervezni, kivitelezni. Kedvükre gyúrjanak, építsenek homokvárat, építsék be az általuk készített kiegészítőket, (pl. festett kavics állatokat, falécekből készült kerítést, termésekből barkácsolt figurákat, papírhengerekből tornyot, hidat stb.) Az udvaron bátran és biztonsággal használják a közlekedési eszközöket, kerékpárokat, rollereket, gördeszkákat, görkorcsolyát, gyakorolják a közlekedési szabályokat. A játék eszközei A csoportszoba dinamikus és fejlődő-változó környezet, amely tele van interaktív anyagokkal, eszközökkel, és olyan tapasztalatszerzési lehetőségekkel, amelyek megfelelnek a gyermekek egyéni érdeklődésének, életkori igényeinek. Az egyes játékfajták színhelyeit az anyagok, és eszközök gazdagsága jellemezze. A kreativitás kibontakoztatásának eszköz feltételei: A papírtól, a textiltől, a fától, a fémtől, a termésektől, fonalaktól, drótoktól, dobozoktól, virágoktól kezdve, kimeríthetetlen az anyagok tárháza. Az anyagok a gyermekek számára a kacatok világát jelentik, amiből csodák születhetnek. 111
112 A jelmezeknek nagy jelentőséget kell tulajdonítani az egyes szerepek játszásánál. Ezeket úgy válogassa össze az óvónő, hogy sokféle felnőtt szerepet tudjanak utánozni a gyermekek. Félkész anyagok, megváltoztatható, átalakítható játékszer. Konstrukciós térbeli összeszerelhető fém és fajátékok. Információs eszközök: mobiltelefon, gyermek laptop, hangos könyvtár(saját készítésű mesék CD-re felvéve), informatikai játékok( preventív és kompenzáló szerepet betöltve, megfelelő pedagógiai környezetben didaktikai játékok szoftver alkalmazásával. A megfelelő játékeszköz-állományt folyamatosan frissítsük, bővítsük. Az óvónők, szülők, gyermekek közösen gyűjtsék a kiegészítőket. A szerepjátékok helye sugározza a meghittséget, kreatív összekapcsolási lehetőséget biztosítson az egyes helyek között. A babaszobában, a konyhában használatos eszközök ne legyenek miniatűr változatai az eredetinek. 3-7 éves kor között a gyermekek a normál méretű eszközöket nagyobb biztonsággal használják. Valóságos szerepek: anya, apa, menyasszony, vőlegény, boltos, orvos, rendőr, tűzoltó, sofőr, iskolás. Mesei, ill. elképzelt szerepek: királylány, királyfi, boszorkány, tündérek, robotok, dinoszauruszok, szörnyek. A gyermekek bármikor szolgálhassák ki magukat korlátozás nélkül a különböző eszközökkel. Álljon rendelkezésükre bő eszközállomány, főleg a gyakorló játékhoz, mely a kisebb gyermekek játéka. 22. Verselés, mesélés A tevékenység tartalma Az irodalmi anyag kiválasztásában mindenkor a gyermek érdeklődése, fejlettsége a meghatározó. A népi népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek jelenjenek meg a kínálatban. 112
113 A mesehallgatás, a hét minden napján biztosított a gyermekek számára, mely az egész csoport számára egyszerre szervezett formában valósul meg. A mesék, versek kapcsolódhatnak az óvodai élet más tevékenységformáihoz, pl. a zenéhez, vizuális tevékenységhez, mozgáshoz, az óvodai ünnepekhez, a népi hagyományokat őrző ünnepekhez stb. A gyermekek ismerjék meg a mese alatti szabályokat, szokásokat ( csendesség, nyugalmi állapot). A gyermekek tanúsítsanak toleranciát, egymás iránt a mese hallgatása közben. Az irodalmi nevelés szerves része a bábozás és a dramatikus játék, melyre az irodalmi élmények ismétlése, többszöri feldolgozása ad lehetőséget. A bábjátékokkal, dramatikus játékokkal kibontakoztathatjuk szabad önkifejezésüket, elősegítjük a helyes légzést, téridőérzék, verbális emlékezet, beszédszervek fejlesztését, az összefüggő szövegmondást (pl. mese folytatása, saját mese kitalálása). A dramatikus játékok lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. Megtanulják az egymásra figyelést, egymáshoz való alkalmazkodást. Nagy kihívás, hiszen egy időben kell figyelni a mozgásra, szövegre, ill. a zenére. Óvodába lépés után a 3 évesek elsődleges irodalmi élménye az óvónő mondókázása, ölbeli játéka, mely során kapcsolatuk bizalmassá, szeretetteljessé válik. A mondókákhoz kapcsolódó játékok tegyék érdekessé, örömtelivé a játékot. A lovagoltatók, höcögtetők, csiklandozók, állathívogatók, tapsoltatók ritmikus ismételgetése a belső egyensúly megteremtésére szolgálnak. Én-erősítő hatásuk nagyon fontos. Az év folyamán tudjanak: 8-10 verset ismételgetve. A versek hossza nem mérvadó. Fontosabb a ritmusa, a fülbemászó szövege. Ha tetszik a gyermeknek, megtanulja. Vershallgatásra szintén 8-10 vers. A 3-4 éves gyermekek először csak hallgatják a rövid meséket, ízlelgetik a mese légkörét, s esetenként élvezői lehetnek nagyobb társaik, s az óvónő mese dramatizálásának. Év végére legyen képkártya gyűjtemény a kedvenc meséikből, melyet szívesen kérnek és hallgatnak. Megismerik a bábokat, használatukat. A képeskönyvvel való első óvodai találkozásuk kötetlen, kellemes együttléttel kapcsolódnak össze. A 4-5 éves gyermekekben kialakul az irodalom szeretete. Egyre több verset, mesét tudnak az évszakokhoz kapcsoltan. Kezdetben felelgetős mondókákkal, tréfás láncmesékkel, rövidebb 113
114 tündérmesékkel, műköltészeti alkotásokkal ismerkedjenek meg. Tudjanak: 6-7 db népi mondókát a környezetről, időjárásról, évszakokról, természeti jelenségekről, tárgyakról, állatokról, növényekről. 2-3 kiolvasót. 6-7db (8-10 rövid sorból álló) verset. Vershallgatásra szintén 6-7 verset. Teremtsük meg a lehetőséget, hogy kedvenc meséjüket többször hallgathassák meg új mese: állatmesék, láncmesék, egyszerű tündérmesékkel ismerkedjenek. Az ismétlések, a mese különböző módon való feldolgozása közben (dramatikus játék, bábozás) az irodalmi élményt újra élik, önálló, fantáziadús alkotásra serkentve a gyermekeket. A 6-7 évesek megismerkednek a hosszabb terjedelmű, bonyolultabb szerkezetű tündérmesékkel, verses mesékkel, elbeszélésekkel, realisztikus történetekkel, folytatásos mesékkel. A versek témaköre a gyerekek élményvilágára épüljön. Önállóan megteremtik a bábozás, dramatikus játékok körülményeit, kreatívan használják fel a csoportban meglévő, ill. a közös barkácsolással készített eszközöket. Az óvónő gyermek és irodalomszerető, ötletgazdag, játékos humorral, empátiával, előadói készséggel rendelkező legyen. Fontos, hogy a versekkel, mesékkel fokozzuk a gyermeki kíváncsiságot, a várakozás izgalmát, mélyítsük el a játékos, humoros írásokkal a varázslatot, nyújtsunk minél maradandóbb, sokszínűbb élményt számukra az irodalom kifejező eszközeivel is (népi mondókák, gyermekversek, népmesék). Az óvónő rugalmasan, sajátos óvodai csoportja fejlettségének, adottságainak, környezeti feltételeinek megfelelően válogasson a művek közül. Esztétikai, közösségi érzelmek mozgatják a képzeletet, bővíti ismereteiket, szórakoztatja, amely a témaválasztásban ritmikájában, zeneiségében, gondolatiságában, hangulatában, stiláris és nyelvi kifejezőeszközeiben megfelel. Az óvónő a mindennapos meséléshez megfelelő körülményeket, szeretetteljes, meghitt hangulatot árasztó légkört teremtsen. Találja meg a gyerekek számára a mindennapos mesélés optimális időpontját. Megkönnyíti a mesemondás megszervezését, ha állandó mesemondó helyet, rendszeresen visszatérő hangulatkeltő elemeket ( mesepárna, furulyaszó gyertya) alakít ki a csoportban. Az irodalmi tevékenységhez szükséges eszközöket (az átváltozáshoz szükséges kellékek, ruhák, bábok) elérhető helyen tárolja, hogy a gyerekek bármikor hozzáférhessenek. 114
115 Az óvónő maga is gyakran használja a bábokat, a gyerekekkel ismertesse meg a bábok fajtáit, a bábkészítést a bábok mozgatását. Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a nap bármely szakában bábozhassanak, ill. dramatikus játékokat játszhassanak. Biztosítsa a kötetlenséget, a játékosságot. A gyerekek motivációjára építsen. Adjon lehetőséget a spontán beszédhelyzetekkel beszédaktivitásuk fokozására (saját érzéseit, gondolatait elmondhassa). Az óvónő törekedjen a változatos hangzású beszédre, tiszta hangképzésre, kerülje a hangos beszédet, az emelt hangú, távolságtartó, utasító beszédmagatartást. Őszinte előadása, a mesevers élményszerű bemutatása, a kifejező mozgások, a non-verbális kommunikáció (gesztus, mimika, tekintet) a reproduktív alkotó képzelet felhasználása egyenként vagy együttesen egységet alkotva van jelen. A dramatikus játékok során a gyermeki improvizáció, a kreatív képzelet, a kifejező testmozgás kap teret. Ilyen alkalmakkor a gyerekek mindent eljátszanak ami velük megtörtént, de azt is megélhetik amit szeretnének. Juttassa az óvónő a gyerekeket az óvodán kívüli irodalmi élményekhez is. (bábszínházi, gyermekszínházi előadások). Legyen biztosított a gyermek saját vers-és mesealkotása annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása a szabad önkifejezés megvalósításában. 23. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Zenei tevékenység tartalma Naponta többször nyílhat lehetőség az éneklésre, zenélésre, mely történhet irányított formában (ének- zene foglalkozás), más foglalkozásokon illetve spontán a gyermek kezdeményezéseként. A zenei anyag kiválasztásánál fontos, az igényes, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő válogatás. A zenei anyag zöme, a népi mondókák, dalos játékok, és az ünnepekhez kapcsolódó énekes népszokásokból tevődik össze. 3-4 évesek tudjanak: gyermekdalt, 2-3 műdalt, 4-6 motívumos, 5 hang terjedelmű pentaton (fél hang nélkül), 5-6 db, 2-4 motívumból álló mondókát. 4-5 évesek tudjanak: gyermekdalt, 3-4 műdalt, 6-8 motívumos, 6 hang terjedelmű pentaton, lefutó: f, t dallamot, 4-6 db, 4-6 motívumból álló mondókát. Az óvónő építse be a kisalföldi tájegységhez kapcsolódó gyermekjátékokat a program zenei anyagába. Ismerkedjenek az óvodában játszható énekes népszokásokkal 115
116 (pásztorjáték, komatálazás, pünkösdölés, lakodalmas, stb. ) Nem a szereplés, hanem mindig a játék öröme, egyedi íze a legfontosabb. A felnőttek játéka színesítheti hagyományos ünnepeinket. A változatos zenei produkció, melyeket az óvoda dolgozói, vagy a szomszédos zeneiskola gyermekei adnak elő, hangulatfokozói lehetnek az ünnepeknek, a hagyományőrző cselekvéseknek.(pl. tréfás népdalokat énekelnek az óvónők a farsangi délelőttön, ovikoncerten vesznek részt). Képzett, zenész szülők előadása még közelebb hozza a muzsikát a gyermekek számára. Az énekes játékok legfontosabb eleme az együttes, társas zenélés, mozgás, játszás. Fejlesztik a mozgás és kapcsolatteremtés képességét. Erősítik a társakra való őszinte odafigyelés képességét, a másik gyermek elfogadására nevelnek. Zenei képességek fejlesztése Éneklési készség fejlesztése: A gyermek utánzási vágyán alapszik, mivel hallás után tanítjuk a dalokat. Az éneklési készség fejlődéséhez sok ismétlés szükséges. A tiszta éneklést segíti, ha kis hangterjedelmű dalokat tanítunk, helyesen választjuk meg a hangmagasságot. Fontos a tiszta, szép, csengő hangú előadásmód. Az éneklés legyen könnyed, ne túl hangos, hanem egyszerű, természetes. Ügyeljünk az érthető kiejtésre. Hallásfejlesztés: a szünet, a csend, a hangok szüneteltetése, igen fontos része a zenének. A csend felfedezése után figyeljék meg a csend és a zaj közötti különbséget. Kezdjenek figyelni különböző zajokra (környezet hangjai, zörejei, állat, madárhangok), hasonlítsák ezeket össze. Fedezzék fel a különböző hangszerek hangjait (hegedű, cselló, furulya stb.). Énekeljenek minél többet a tiszta éneklés elsajátításának érdekében. Játszanak kérdés-felelet játékokat, változatos szövegekkel és ritmus motívumokkal. Bújtassanak el rövid dallam és ritmus részleteket játékos módon. Fontos, hogy a gyermekek tudjanak magasabban, mélyebben, halkabban és hangosabban beszélni, mondókát mondani, énekelni. Zene- ritmus-mozgás- gyermektánc: A ritmusfejlesztés során elsődleges az egyenletes lüktetés hangoztatása, érzékeltetése. A ritmust egész testünkkel ki tudjuk fejezni, mint hangszer szerepelhet. A gyerekek spontán módon reagálnak le a ritmusra, szünetre, dinamikai változásra, hangszínre, mondanivalóra. Engedjünk ennek minél nagyobb teret. A gyermeki mozgásigény kielégítésének egyik eszköze, a népi dalos gyermekjáték. Minél többet a 116
117 szabadban! Az óvoda udvarán kiélhetik a népi gyermekjátékok adta mozgáslehetőségeket, hisz az udvar nyitott, tágas tere erre a legmegfelelőbb. A dalok ritmusa, tempó, tempótartás (gyors-lassú) a zenei, valamint a ritmus motívumok hangsúlyának kiemelés és visszhangszerű ismétlése változatos mozdulatokkal csoportosan és egyénileg, mind-mind a gyermekek ritmusérzékét fejleszti. A zene belső lüktetése szabályosan ismétlődő mozdulatok fejlesztik a gyermekek mozgásának összerendezettségét, fegyelmezettségét, kialakul harmonikus, ritmikus mozgásuk, ami a későbbi tánctanulás alapja lehet.az óvónő figyeljen a mozgás esztétikájára, szép testtartás, mosolygás, ami legtöbbször ösztönös, hisz jó kedvvel táncolnak. A gyermekjátékokban előforduló változatos térformák (csigavonal, hullámvonal), egyszerű táncos mozgások (szerepcserés, fogyó gyarapodó, kapus, páros mozgások) mind a gyermekek ritmikus mozgását segítik. Az egyöntetű, szép mozgásra való törekvés, fejleszti a gyermekek esztétikai fogékonyságát. A zenei tevékenység akkor teljes és fejlesztő hatású, ha az óvodások zenei alkotásokkal is megpróbálkoznak. Az improvizációs játék, az alkotás örömet, sikerélményt nyújt, ébren tartja további érdeklődésüket. A rögtönzés minden kisgyermek sajátja. Hozzájárul az érzelmiakarati fejlődés zavarainak leküzdéseihez is. Hangszerek fejlesztő hatása: A hangszeres zenélés segíti a zenei képességek alapozását, fejlesztését. A felfedezés, az öröm, az önkifejezés élményét nyújtja. Hangszerhasználat során fejlődik a finommotorika, memória, figyelemkoncentráció képessége, figyelem megosztó képessége, észlelés pontossága, alkotó képzelet, gondolkodás. Használjanak ütőhangszereket a lüktetés és a ritmus érzékeltetésére (dob, cintányér, xilofon, triangulum, metallofon). A közös hangszeres zenélés alkalmával a gyermek feloldódik, a közösségből kiemelkedik és mindez alapja lehet egy komolyabb zenéhez való közeledéséhez. A körjátékokhoz használt eszközök, legyenek esztétikusak, készítsenek a népi gyermekjátékokhoz hangszereket természetes anyagok felhasználásával.(pl.: dióból pengetős hangszer, lopótökcsörgő, köcsögduda, különböző hangzású botokból dobokat, kukoricaszárból hegedűt.) A szalmavirágból, gyöngyből készült koszorúk, szalagokkal, virágokkal díszített kalapok, fejdíszek, színes-és bő ráncolt szoknyák, kendők, mind a gyermekek örömére szolgál, esztétikai fogékonyságukat igényességüket alakítja. 117
118 Az eszközök legyenek elérhető helyen, hogy a gyermekek bármely időszakban eljátszhassák velük kedvenc dalos játékukat. Zenehallgatás: A zenehallgatás anyagát módszeresen válogassuk össze, hogy a gyermekek könnyen ráhangolódjanak és élvezzék a muzsikát. A zenehallgatás sokszínű szervezési formában valósuljon meg. Az óvónő élő, egyéni éneke, vagy hangszerjátéka legyen az elsődleges közvetítő a zenehallgatásban, mellyel a zene szépségét, művészi értékét közvetíti. Befogadás idején altatódallal kezdjük a zenehallgatást. Az első élményeknek szépnek, igazinak kell lenniük, mert örökké tartanak, meghatározóak. Két óvónő kétszólamú, kánon- éneke, színesítse a zenehallgatást a gyermekek számára. Volt óvodásaink zenei koncertje akik zenei tanulmányokat folytatnak példaértékű a gyermekek számára Városi szervezésű hangversenyek látogatása a Zenebirodalomban. Óvónői énekkar évszakonként, és a hagyományos ünnepek alkalmával örvendeztesse meg a gyermekeket. Csak a legjobbat, legszebbet szabad nyújtani, ami gyönyörködtet. Fontos a csak tiszta forrásból elv. 24. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenység tartalma Az alkotó tevékenységhez jó minőségű eszközöket, természetes anyagokat biztosítson az óvónő,valamint egy különálló teret, ahol a nap bármely szakában nyugodtan tudnak tevékenykedni a gyerekek. Ez általában a csoportszoba egyik elkülönültebb része, az ábrázoló sarok. 118
119 Itt tárolható elérhető helyen, nyitott polcokon azon eszközök amiket bármikor levehetnek használhatnak a gyermekek. Az ábrázolással kapcsolatos szokásokat, a biztos,balesetmentes eszközhasználatot, tapintatos irányítással alakítsa ki. A különféle technikák gyakorlásához biztosítja a feltételeket a mindennapi játékban is. (pl. ollók, papírok, gyöngyök, ragasztó). A tevékenységben az ötletességre, eredetiségre, önállóság megerősítésére figyel, s nem csak az eredményre. Elegendő időt biztosítson, hogy a gyerekek addig alkossanak, amíg kedvük van hozzá. Fontos, hogy naponta tapasztalják meg az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságát, a technikai megoldásokat, melyek által fejlődik finommotorikájuk, gazdagodik érzelemviláguk, bővül szókincsük, növekszik kreativitásuk. Az óvodába kerülő 3-4 éveseknek lehetőséget kell biztosítanunk, hogy játszva ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel, a technikai kivitelezés módjaival. Ebben a korban kiemelkedő szerepe van a taktilis érzékelésnek. Már a befogadás ideje alatt kínálja fel az óvónő plasztikai munkák, rajzolás, festés, az építés, a képalkotás lehetőségét. Ismerjék meg az agyag, gyurma,lisztgyurma alakíthatóságát, a temperát, ujjfestéket, az eszközöket. A képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit is tervezze meg. A téma még nem tervezhető a firka, és a forma-firka átmeneti szakaszában. A gyermekeknek legyen lehetősége az élményeiknek megfelelő szabad témaválasztásra. Rajzfejlődésük nyomon kísérése a gyermekek egyéni fejlettségi szintjük azonosítását képezi. 4-5 éves korban az alkotó- alakító tevékenység bővül. Kezd kialakulni gyermekekben a valamit alkotás igénye. Megjelenik rajzukban az emberábrázolás, a környezet, saját elképzelésük alapján. A séták, kirándulások során vagy az udvaron, a parkban gyűjtött kincseket kreatívan használják fel alkotó tevékenységeikben. Kezdjen kialakulni bennük a valamit alkotás igénye. A természetes anyagok megmunkálásával belső érdeklődésüktől motiválva fokozatosan éljék át a valódi alkotás örömét. Gazdagodjon a technikai megoldások sora : gyöngyfűzés, krumpli nyomat, papírhajtogatás, papírfűzés. Az építés során variálják a teret, használjanak ehhez berendezési tárgyakat, dobozokat, ezzel is fejlődik alkotó-komponáló képességük szereljenek érdekes tárgyakat, használjanak nem szokványos eszközöket: drótot, 119
120 kapcsokat, huzalokat, textil anyagokat. Az óvónő engedje, hogy több napon keresztül folyhasson ez a fajta tevékenység. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy itt is az egyéni kifejezés jusson érvényre. 6-7 évesek képi és térábrázolásában jelenjenek meg a mesék, a játékok, az ünnepek élményei. Használjanak eredeti megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon. Az elkészült alkotásokat használják fel játékuk során. A vizuális tevékenységek komplex jellegűek. Fontos, hogy más tevékenységek tapasztalatai, élményei, kreatívan jussanak kifejezésre a gyerekek munkáiban ( irodalom, zene, környezet ) Sok, közösen átélt élményt nyújtunk számukra, s ezzel ösztönözzük őket a közös alkotásra. Az együttmunkálkodás során fejlődnek társas kapcsolataik, pozitív irányba alakul az alkalmazkodóképesség, segítőkészség, együttgondolkodás, elfogadás, tolerancia. Az elkészült munkákat mindig a csoportok öltözőjében, az óvoda galériájában kerülnek kiállításra. A folyamatosan működő ovi-galéria által a szülőknek és a gyermekeknek esztétikai gyönyörködést biztosít, ízlésformáló hatással bír. A gyermekek élmény és érzelemvilágának gazdagítása, szép iránti fogékonyságuk fejlesztése érdekében: az óvodapedagógus múzeum, kiállítás, galéria látogatásokat szervezzen. Legyen lehetőségük, hogy művészeti tárgyú albumokat könyveket nézegessenek. Törekedjenek a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására. A gyermekek számára biztosítson lehetőséget az óvónő a különféle rajzpályázatokon való részvételre. (pl.: állatok-növények élete, meseillusztrációk, egészséges életmód témáival kapcsolatos pályázatok, közlekedés, vágy-álmok, stb.). Siker ösztönözze őket az újraalkotásra. Az óvónő a szabad alkotás mellett szervezhet célirányosabb tevékenységet is. Javasolja a témát, de a megoldást a gyermekekre bízza. pl.: ajándékkészítés. Az ajándékkészítés egymásnak, szeretteinknek az ünnepekre, az ajándékozás örömének érzését alakítja a gyermekekben. Ismertesse meg a gyermekeket a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal. Az óvodai ábrázolás őrizze meg játékosságát. A tiszta és vegyes életkorú csoportoknál az óvónő ne a csoport életkorát, hanem a gyermekek egyéni fejlődési tempóját vegye figyelembe. A leghasznosabb az, ha a gyermek vizuális felfogása a maga törvényeit követve 120
121 fejlődik. Az óvónő beavatkozását mindig az vezesse, hogy mire van szükség az adott időpontban az egyéni fejlődés továbblendítéséhez. A vizuális tevékenységeket a gyermekek, más tevékenységek témáihoz, élményeikhez szívesen kapcsolják. Ezáltal tapasztalataik kreatívan és koncentráltan juthatnak kifejezésre ( így kapcsolódhat az alkotás az irodalom, zenei, mozgás, környezet megismerése, matematikai élmények, stb.) Az óvónő vállaljon szerepet a népszokások közvetítésében, a népi kultúra értékeinek átadásában, a népi kismesterségek megmutatásában. Barátkozzon azzal a megállapítással, hogy a gyermek ábrázolásaiban sohasem hibázik, hanem próbálgatva alakítgatja saját formanyelvét, motívumait. Ezen elemeket gyakran ismételgeti, kombinálja. Az óvónő ezekben a próbálkozásokban ismerje fel a formateremtő szándékot, a színhasználat kreativitását, az eredetiséget, s mindebben erősítse, dicsérje a gyermeket. A gyermekek életébe az ábrázoláson keresztül tudatosan építse be a néphagyomány-ápolást. A természetes anyagok varázsán keresztül vezesse be a gyermekeket a magyar néphagyomány rejtelmeibe, s nevelje őket iránta tiszteletre, szeretetre. Minderre a természetes anyagok közelsége és megmunkálása motiválja a gyermekeket. Kíváncsian nyúlnak az agyaghoz, gyapjúhoz, fonalhoz, bőrhöz, és fához. Az anyagok állandó jelenléte cselekvésre készteti őket, fejleszti alkotóképességüket. A gyermekek anyagismereti tapasztalatokat szereznek, kialakul technikai bátorságuk és önállóságuk. Fejlődik az alkotásra, létrehozásra való képességük. Formálja természetszemléletüket, esztétikai értékítéletüket. Bővül tér- és formaérzékük, színfelismerésük, látásuk, tapintásuk, képzeletük szárnyalhat, megfelelően működik szem-kéz koordinációjuk, nő akaratuk, kitartásuk. A gyermekek, az óvodában olyan, külsőségeiben és tartalmában visszatérő élményeket éljenek át a tevékenységek gyakorlásában, amelyek a szülőföldjéhez, az otthonához kötik, egy életre szóló örökséget kapnak általa. A természet, a népközösség örökségét 121
122 25. Mozgás A tevékenység tartalma Az óvodáskor a természetes mozgáskészségek tanulásának, fejlődésének, formálódásának időszaka. A mozgás sokoldalú tevékenység, mely átszövi egész életünket. Kisgyermekkortól természetes belső igényük, életszükségletük. Egészségfejlesztő testmozgás alatt értünk minden olyan mozgást, amit a vázizomzat hoz létre és amelyet energiafelhasználás kísér. pl:- mindennapi élet során végzett csekély intenzitású mozgások - olyan mozgások amelyeknek már kimutathatóan kedvező egészségügyi hatásai vannak - testedzés és sporttevékenység ( úszás, korcsolya, ovi-foci) Az óvodáskor a természetes mozgáskészségek tanulásának fejlődésének formálódásának időszaka. A rendszeres testmozgás nélkülözhetetlen az agy fejlődésében, meghatározó szerepe van az agyi funkcionálásban. A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly megfelelő szintje vagy hátránya felhívja a figyelmet, hogy tartási rendellenességek hátterében leggyakrabban izomzati probléma lehetséges. Az izomerő sok-sok kúszással, mászással, négykézláb járással, függéssel, szökdeléssel fejleszthető optimálisan óvodáskorban is. A szabadtéri szabadjáték rendkívül fontos színtere a gyermekek nagymozgásos fejlődésének. A gyermekek nagyfokú mozgásigénye a szervezett foglalkozásokon megfelelő intenzitású és változatosságú gyakorlással elégíthető ki. Ennek leghatásosabb módja a sokmozgásos testnevelési játék. A sokoldalú fejlesztés egyik fő feladata a motoros képességek fejlesztése, amelyek adottságokra épülnek és tevékenységek közben gyakorlással fejlődnek. A mozgás és mozgásfejlesztés a csoportok napirendjében megjelenik: a szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, valamint a kötelező mozgásos tevékenységekben. A csoportok napirendjében lehetőséget kell teremteni, hogy a gyermekek bátran használják a rendelkezésre álló Ayres mozgásfejlesztő eszközöket a szabad játékidő folyamán. Mindig óvónő felügyelet mellett, akár a játéktér kibővítésével az öltöző területén is végezhessék. ( hinták, függő mászókák, lépegetők, forgótölcsér, trambulin, stb.) 122
123 A csoportszobában a kötelező mozgásos tevékenység életkori bontásban is megszervezhető a vegyes csoportokban. A kisebbeknek a csoportszobában, a nagyobbaknak az iskolai tornaszobában szervezhető. A kisebb gyermekeknél a WESCO eszközök használata ideális, esztétikailag, formailag, anyagában a legalkalmasabb mozgásfejlesztő eszköz. Az egyszerre szervezett mozgásfejlesztés a következő életkori bontásokban valósul meg: A 3-4 éveseknél főképp a természetes nagymozgások (járás, futás, csúszás, kúszás, mászás talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével stb.) fejlődését hangsúlyozzuk, mivel e korosztályra a nagy, lendületes, nem kellően koordinált mozgásforma a jellemző. E mozgások mozdulatait kell egyre jobban irányítaniuk, összerendezniük. Közben a legtermészetesebb módon ismerkedhetnek testrészeikkel és azok funkcióival. A nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik az észlelés is. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat, és különböző térformákat mozognak be. Ezen kívül előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok. A testséma fejlesztés terén kiemelt helyet kap az oldalak megkülönböztetése (lateralitás). A különböző testrészek mozgatásával, azok korábban megismert funkciói is rögzülnek. Az észlelés fejlesztése is megjelenik, de kiemelt feladatként az éveseknél kerül előtérbe. Az éves korosztálynál új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció, az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. mozgásfejlesztő foglalkozásokon ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, a kisebb, testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. (labdák, botok, karikák, szalagok stb.) Lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, a tevékenység pontos megnevezését hallják, és elvégzik a látott, hallott feladatokat. Az intermodális kódolás (észlelési területek összekapcsolása) egyre biztosabbá válik. 123
124 A mozgásfejlesztő foglalkozások során az óvónő teremtsen alkalmat speciális mozgásfeladatok beiktatására, testalkati deformitásokat megelőző gyakorlatok végzésére. A láb- és tartásjavító gyakorlatok beiktatásakor törekedjen a gyermekek sokoldalú megmozgatására, és a fokozatosságra. A speciális, korrigáló gyakorlatok ne uralják a foglalkozást, hanem egy-egy elemük tudatosan és rendszeresen épüljön be. Az óvodai mozgás szerves része a mindennapos játékos mozgásfejlesztés. Megszervezésének legoptimálisabb időpontja a gyermekek napirendjében rugalmasan is szervezhető. A délelőtti napirend második felében ajánlatos szervezni. Időjárástól függően szervezhető a csoportszobában, a szabadban is. Időtartamát tekintve naponta perces örömteli mozgás elegendő, de ha a játékot nagyon élvezik, az óvónő ne zárkózzék el a ráadástól. Anyagát elsősorban sokmozgásos testnevelési játékok adják: futó-,fogójátékok, szerepes fogójátékok, szabály játékok, labdajátékok stb. Kiemelt szempont, hogy ezek a játékok fejlődésközpontúságot tartalmazzanak, minden gyermeknek esélyegyenlőséget biztosítson, élményt, sikert. A játékokat a legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki. Az óvónő bátran használjon kézi szereket is ( párnák, labdák, szalagok, stb.), szerepes fogójátékokhoz egyszerű fejdíszeket. Fontos, hogy rendszeresek legyenek a játékos mozgásos percek, mert akkor szokássá, örömteli pillanatokká válnak a gyermekek mindennapjaiban. Törekedni kell a kooperatív mozgásos játékok alkalmazására. A mozgásfejlesztő foglalkozásokon a zene szerepe igen nagy, bátran alkalmazható. A zenével a gyermekek fáradékonysága is könnyedén áthidalható. Az óvónő a zene kiválasztásával vegye figyelembe, hogy milyen célból akarja használni: felpezsdítés, relaxálás. Lényeges az egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztés jusson érvényre a kötelező foglalkozások szervezésekor. Ez különösen fontos, és talán nagyobb odafigyelést igényel a vegyes összetételű csoportokban, ugyanakkor a homogén szerkezetű csoportokban sem elhanyagolható. Minden gyermek egyedi, egyéni képességekkel és készségekkel rendelkezik. Fontos feltétel mindkét óvónő segítő, óvó, irányító jelenléte. A differenciálás megnyilvánulhat az adott feladat nehézségi fokában, a végrehajtás módjában, a segítségadás mértékében, az ismétlésszám nagyságában, a feladat intenzitásában, eszközök használatában. 124
125 Minél több foglalkozás szervezése és megvalósítása a szabad levegőn történjen. Ezzel a gyermekek edzettsége fokozható. Mert ha nem elég edzett a gyermek, gyenge lesz az izomzata, emiatt helytelen a testtartása, ami később az izmok megrövidüléséhez, azon keresztül mozgásszervi elváltozásokhoz, ortopédiai problémák kialakulásához vezethet. A gyermek ráadásul fáradékonyabb is, gyengül az állóképessége, ami kihat a figyelem, és a koncentráló képesség működésére. A figyelem minősége hatással van a gondolkodására, s a későbbi iskolai tanulásra is. A friss levegő élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Az udvar pozitív helyi adottságainak kihasználásával: a műanyag borítású tornapálya, a kerékpár pálya, a mászókák, az egyensúlyozást segítő játékeszközök, a különböző hinták, tudatos használatával a gyermekek edzettsége fokozható. Ezen helyszínek lehetőségeit használja ki az óvónő mind a kötelező foglalkozáson, mind a kötetlen szabad játékidőben. A szomszédos iskolával együttműködve szervezzen az óvónő tornatermi foglalkozásokat. Itt adjon lehetőséget a nagyobb tér kihasználásával a gyermekek szabadabb megnyilvánulásainak, kipróbálhatják gyorsaságukat, használhatnak olyan eszközöket (pl: mászókötél, függést segítő erősítő eszközök, bordásfal, ugrószekrény, WESCO tornaeszközök), amelyre az óvodában nincs lehetőségük. 26. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység tartalma Természet, ember és társadalomismeret. Környezetvédő, környezetalakító szemlélet magatartás A környezeti nevelés folyamata sokrétű, a gyermek minden tevékenységét áthatja. A tárgyi, természeti, környezettel, jelenségekkel kapcsolatos tapasztalásoktól a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed. A tevékenységben cél, hogy ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. 125
126 A gyermek szerezzen matematikai ismereteket és tapasztalatokat a környezet megismerése során, átélt cselekvő tevékenységei közben az óvodapedagógus segítségével a problémamegoldások többfajta módját derítse fel. A gyermekeket körülvevő világ megismertetésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építsen az óvónő, valódi környezetben. Minden tevékenységnek lehet matematikai tartalma, amelyet természetes módon lehet és kell is felhasználni az óvodai nevelés során. A matematikai nevelés és környezetismereti nevelés szoros interakcióban van egymással, ez a tervező munkában is valósuljon meg. A gyerekek tevékenység közben vegyék észre, hogy a tárgyak, halmazok stb. szétválaszthatók, összehasonlíthatók, szín, nagyság, forma, mennyiség szerint. Geometriai tapasztalatszerzés lehetőségeinél (építések, alkotások, szabadon vagy másolással, tevékenységek tükörrel, tájékozódás térben és síkban ábrázolt világban.) Szerezzenek mérésben, becslésben való jártasságot,(súly, űrtartalom, hosszúság) ismerjék fel a variációs lehetőségeket, alakuljon ki a gyermekekben a probléma érzékeny magatartás. Alapelv: amit a természetes környezetben lehet megfigyelni, azt ott figyeltessük meg a gyermekekkel. (pl szabad természet, óvoda udvara, környező családi házak kertjei, állatkert, kirándulás, lakókörnyezet, kiállítás, múzeum, stb.) A gyermekek élményeire, spontán érdeklődésére, megismerési vágyára alapozva szerezzenek új ismereteket. A témák kevésbé behatároltak, környezetünk sajátosságaihoz igazítva, s nem elvont ismereteket közvetítve. Séták során, a látottak alapján megfogalmazódott kérdéseik növények, fák, bogarak, háziállatok, madarak, stb. életével kapcsolatban -, ismereteik bővülését jelentik, a látvány pedig maradandó élményt nyújt. Minden évszakban gyönyörködjenek a természet csodáiban. Figyeljék meg az élővilágban végbemenő változásokat, amelyek a szemük előtt zajlanak le. Nagyon sok, érdekes felfedezni való van a mikro környezetben, pl.: az óvoda udvarán található fák, bokrok, virágok is szolgálhatnak tanulmányozni való jelenséggel. Mindig a gyermekek, és nem a felnőtt szemszögéből kell megítélni: mi az érdekes a világból? Ehhez nagyon jól kell ismerni a gyermekek tapasztalatait, egyéni élményeit, a szülők érdeklődési körét. Fokozatosan haladva a mikrokörnyezettől a makro környezet megismeréséig. A heti rendet célszerű úgy alakítani, hogy egy teljes délelőtt álljon rendelkezésükre az élményszerzéshez, a természettel való találkozáshoz. Pl. Duna parti kirándulás, állatkerti séta 126
127 A környezetismereti sarokban tárolják a gyerekek különböző gyűjteményeiket: Termés, növény, levél, gyökerek, kavicsok, virágok, stb. gyűjteménye Itt kapnak helyet a különböző témájú a gyerekek által hozott és óvodai könyvek, lexikonok, folyóiratok, olyan albumok, melyet a gyerekek saját kezűleg készítenek kivágott színes lapokból (pl. préselt növényekből kis növényhatározó) különböző témakörök feldolgozásához kiválóan alkalmazható. Különböző kísérletekhez az eszközök tárolására, és a kísérletek elvégzésére is itt van lehetőség (pl. a növények fejlődésének nyomon követése). Helyet kapnak a: földgömb, térkép, nagyítók, mikroszkóp, mágnesek, stb. Az elmélyült időjárás megfigyeléseket segítik az udvaron felállított esőmérő edény, szélkakas forgó, hőmérő, szélzsák. Az adott témához kapcsolódó, maguk által készített kreatív játékok, eszközök pl fonalgombolyag madár, fészek(kosár). Az óvodáskorban különösképpen fontos az élményszerűség, mert közben sokféle képességük fejlődik. A társadalmi ismeretekből származó tapasztalás és tudás beépül játékukba, s a munkatevékenységekbe. Mindezek erősítik a gyermekek cselekvés, és én-kompetenciáját, s megteremtik a környezetükben, s a világban való biztonságos eligazodás előfeltételeit. A tervezésben, a komplex témakörökben (projektben) való gondolkodás valósul meg. Nem szűkül le az évszakrendszerre, sok egyéb témát is tartalmaz. Tudatos tervezőmunkát igényel. Elsősorban a gyermeki tevékenységek tervezését, s nem pusztán az ismeretekét, és készségekét. A témaegység középpontjában egy probléma áll, melynek feltárása sokféle eljárást, módszert, eszközt, helyzetet integrál. A témát sokoldalúan járhatjuk körül. A téma tartalma a játékos tanulásban, s a szabad játékban kerül feldolgozásra, és sokféle tevékenységbe átvihető. (ábrázolás, matematika, ének-zene, mozgás, kreatív alkotás, fantázia megmozgatása) Egy-egy témaegység, akár több héten keresztül is foglalkoztathatja a gyerekeket. Hatoljanak minél mélyebben a dolgok rejtelmeibe. A projekt témájában végezzenek kutatásokat, gyűjtéseket, kísérleteket. Az óvodapedagógus és a gyermekek ötletei közösen gazdagítják tovább a témát. A témaegység feldolgozása során a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően választhat a felkínált tevékenységek közül, és a benne rejlő tanulási 127
128 lehetőségeket spontán kiaknázza. Az óvodapedagógus az egyéni eltéréseket kísérje figyelemmel s megfelelő szinten és időben építse be a fejlesztés lehetőségeit az adott témaegység feldolgozása során. Nyújtson lehetőséget a kisebb csoportban való feladatmegvalósításhoz, közös alkotáshoz, amelynek során a tagok hozzáteszik saját ismereteiket. Amit a gyermek ma a többiekkel együtt ma meg tud csinálni, arra holnap már egyedül is képes lesz. 27. Munkajellegű tevékenységhez A tevékenység tartalma Rendrakás A rendrakás a csoport rendjének fenntartása a gyermekek és felnőttek közös munkája. 3-4 éves korban a csoport csak az udvarra menés előtt egyszer rakodjanak össze a gyermekek a felnőttek segítségével. Az egybefüggő játékidőt délelőtt csak a délelőtti étkezés szakítja meg, minél rövidebb várakozási idő érdekében a megkezdett játékhoz térhetnek vissza étkezés után. Az önkiszolgálás Az önkiszolgálással kapcsolatos feladatok sokrétűek, s állandóan bővülnek az évek folyamán. Biztosítani kell az időt, a lehetőséget, a helyet az önkiszolgálás készségeinek, szokásainak gyakorlására, fokozatos elsajátítására. Saját személyükkel kapcsolatos minden tevékenységet próbáljanak önállóan elvégezni életkori és egyéni képességeiknek megfelelően. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkitől, saját fejlődési ütemében, tempójában. Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás. A segítségnyújtásban fontos szerepet kap a differenciálás, a fokozatosság (magyarázat, bemutatás, tevékeny segítség ) Mindig csak annyit kell segíteni, amennyi feltétlenül szükséges a sikeres végrehajtáshoz. Az önkiszolgálás folyamatában az étkezéseknél az óvónő segítse a gyermekeket az különböző munkafajtáknál az eszközök helyes fogásának elsajátításában, alkalmazzon olyan megsegítő képeket, jelrendszert, mely a gyermekeket emlékezteti a helyes fogások sorrendjére, az eszközök használatában. Az óvónő vegye 128
129 figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait melyek erősen befolyásolják, hogy milyen ütemben és milyen pontossággal sajátítanak el bizonyos készségeket. Az önkiszolgáló munka elsajátításában a megfelelő eszközöknek, és azok célszerű, könnyen elérhető elhelyezésére körültekintően kell eljárni a csoportban dolgozó minden felnőttnek. Naposi feladatok A naposságot- amely közösségi megbízatás az óvodában minden csoportban 4-5 éves kortól célszerű bevezetni. Önként vállalt, rendszeres közösségi tevékenység. Feltétele: a gyermek feladattudata. Minden csoport önállóan alakítja ki naposi rendszerét, alkalmazva a szimbólumokat ( naposi tábla, napos-jel, kötény.) Ezzel is jelzi a feladatvállalást. A naposságot kisebb / 4-5 éves / gyermek is vállalhatja, ha egyéni képességei alkalmassá teszik. Az egyes munka folyamatokat tervszerűen és fokozatosan kell bevezetni, szem előtt tartva a csoport és a gyerekek fejlettségét. A naposok az étkezéssel kapcsolatos teendőket önállóan végzik. A létszámról tájékozódva megterítenek. A gyermekek folyamatosan próbálkozhatnak az asztalterítők hajtogatásával, az asztalok letörlésével, a székek elrakásával, sepergetéssel. Alkalomszerű megbízatások Egy részük időről időre szabályosan ismétlődik, tehát tervezhető a gyermekek számára (pl.: ünnepi készülődés, ajándékkészítés stb.) másik része esetleges (pl.: udvar és terem átrendezés, játékjavítás, tisztítás, egyéni megbízatások stb.). Ezeket a feladatokat a munka jellegétől, a körülményektől függően egyes gyermekek önkéntes jelentkezés alapján teljesítik, vagy a csoport egyidejűleg végzi. Környezetgondozás A munkálatok közben a növények életfeltételeinek megteremtéséhez járulnak hozzá a gyermekek. Miközben dolgoznak, átélik és megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő 129
130 változásokat. Az udvar és az udvaron található virágoskert folyamatos gondozást igényel (ültetés, vetés, locsolás, gyomlálás, lombgyűjtés, hólapátolás stb.) a csoportok a saját virágoskertjüket az évszakoknak megfelelően gondozzák. Miközben dolgoznak a gyermekek megfigyelhetik tapasztalhatják az általuk létrehozott pozitív változásokat, átérezhetik a munka fontosságát. Megismerik és elsajátítják a kerti szerszámok helyes, balesetmentes használatát. A feladatok elosztásánál célszerű figyelembe venni a gyermekek életkorát (pl.: vegyes csoportok), és a differenciált képességeket. Állatok gondozása Az óvónő adjon lehetőséget a gyermekeknek az állatok gondozására. Segítségével legyen lehetőség akváriumot, terráriumot, madáretetőt gondozni, gondoskodni a benne élő állatokról. Az eszközök szerepe a munkajellegű tevékenységekben Minden csoportban gondoskodni kell a gyermekméretű seprűkről, melyekkel felsepernek az étkezések, különböző olyan tevékenységek elvégzése után melyek maradékot termelnek. A napos kötény könnyen kezelhető legyen. 28. A tevékenységekben megvalósuló tanuláshoz A tevékenység tartalma Az óvónő által felajánlott spontán, szervezett, tevékenységekre akkor kerül sor, amikor már a szabad játékban a gyermekek nem tevékenykednek elmélyülten. A tevékenységekben megvalósuló tanulás, az óvónő által felajánlott tevékenységek lehetőségei, a csoportok életkori összetételétől függően, általában 9 óra után jönnek létre, amikor az érkező gyermekek már kijátszották magukat, és a csoportok többször átrendeződtek. 130
131 A nyitott helyzetekben a kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent a tevékenységek közül. Eldöntheti, hogy: Részt vesz-e a tanulási tevékenységben, vagy inkább tovább játszik, a kisebbeknek azt is jelenti, hogy felállhatnak elmehetnek arról a helyszínről ahol a tevékenység zajlik, természetesen csak akkor, ha a kapott vagy választott feladatukat befejezték. A hét melyik napján vesz részt, és egy héten hányszor. A 6-7 éves gyermekek számára, a felvállalt tevékenység befejezése követelmény, az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás, szabálytudat erősítése érdekében. Kötelező tevékenységek szervezése Kötelező tevékenységnek értjük azokat a tevékenységeket, amelyek egyszerre, az egész csoport számára szerveződnek. Egyetlen területen, a mozgásfejlesztésben alkalmazható rendszeresen, máshol csak alkalmanként, és a program szellemiségének megfelelően. Az óvónő alkalmankénti lehetőségei az alábbiakat jelenti: Megfelelő ráhangolással ének-zenei tevékenységet is szervezhet. Kellő toleranciával vonja be a kisebbeket a vegyes csoportban. A mese is kötelezővé tehető időnként. Cél, hogy a meséhez nem szokott gyermekek is szerezzenek élményt, megfelelő nyugalomban végighallgatva azt. A tevékenységekben megvalósuló tanulás projekt módszerrel A projektpedagógia számára az óvodai nevelésben kedvező kondíciók találhatók, és minden szakmai elvárást teljesít, amely a hazai és európai nevelés szempontjából korszerűnek tekinthető. A projektpedagógia nem valósulhat meg a konstruktív tanulás személetének érvényesülése nélkül ezért a következő óvodapedagógiai feladatok érvényesüljenek: 131
132 komplex tanulási környezet kialakítása, hogy a gyermekek egyéni tapasztalatokat szerezhessenek a gyermekek személyiségének megismerése az egyedi jegyek tudatos azonosítás a gyermekek sajátos világmodelljeire (az új ismeretek beépítése a meglévők közé, ezáltal a való világ tükröződése gondolkodásában) és abból fakadó sajátos szükségleteire alapozzuk a számára ajánlott tevékenységek körét a gyermekekben meglévő tudásához a differenciálás követelményének betartása a kognitív struktúrákhoz a kiscsoportos munkaforma kialakítása a tapasztalatok feldolgozása érdekében a tárgyi környezet tükrözze vissza a feldolgozandó témát és kapcsolódó vonatkozásait, kielégítve a kisgyermek vizuális éhségét, figyelembe véve a verbális korlátait közös érdeklődést mutató kisebb csoportok segítése, a tevékenységi ajánlatok felkínálásával, társas együttműködés megalapozása, közös érdekek megvalósítása, egyéni megoldások biztosítása gazdag tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása, hogy minden gyermek számára értékes és végezhető legyen a tevékenység a társas elsajátítás mozzanatainak beépítés közös megbeszélések az egyéni értelmezésekről, nyert tapasztalatok alapján újabb jobb, mélységi átalakulások kiváltódása téves elképzelések megbeszélése, a jobb megértéséhez vezet, más nézőpontok megismerését hozza produktum, létrehozása rendszeresítése A Szeretet és Kreativitás pedagógiai program a tevékenységekben megvalósuló tanulást a projektpedagógia szellemiségére épülve az életkori sajátosságokhoz és az egyéni sajátos igényekhez igazodik. A projektmódszer olyan komplex hatásszervezési megoldás, amely lehetőséget teremt a tanulás és tevékenység integrációjára, és valamennyi nevelési terület együttes feldolgozására. 132
133 Minden projekt fő feladata: A gyermekek szociális kreativitásának fejlesztése: szociális kompetencia Samu és Flóri program segítségével, magatartás, viselkedéskultúra, szociális ügyesség A gyermekek esztétikai érzelmeinek kibontakoztatása: a szép, s a szépség bemutatása, felfedezése, megtapasztalása. A gyermekek intellektuális érzelmeinek biztosítása: a világ megismerésének, a felfedezés fontossága, kíváncsiságukat felkeltő tevékenységeken keresztül cselekvésben, szerezzenek tapasztalatokat. A gyermekek eltérő szükségleteinek, eltérő tanulási formák támogatása, a rászoruló gyermekek, a kiválóan kreatív, tehetséggyanús gyermekek fejlesztése A spontán hatások beépíthetősége:a gyermekek számára lehetőséget biztosít olyan tartalmak beépítésére melyek váratlanul bukkannak fel, és befolyásolják a gyermekek számára a fontos tevékenységek körét. ( tárgyak, személyek, helyzetek) Az óvodapedagógus szerepe: jelenlétével, együttműködésével, a közös tervezés generálirányítója, a gyermeki elképzelések ösztönzője, a megvalósítás szervezője, a külső környezet erőforrásainak mozgósítója legyen. A gyermekek közösségi vállalkozásának, együttműködésének, örömmel vállalt munkamegosztás kialakítása, a kooperatív együtt gondolkodás segítése. A gyermekek kreatív alkotó folyamatának támogatása, a produktum létrehozásában Hogyan épül, hogyan terebélyesedik, hogyan kalandozhat el másfelé a projekt? A problémakör keresésével, megfogalmazásával indulhat a tervezés A csoportbeli események figyelése a gyermekeket leginkább foglalkoztató kérdések gyűjtése, milyen természetes élményeik vannak. A gyermekekben sok kérdés merülhet fel: Miért olyanok a dolgok? Hogyan keletkezik a tűz? Milyen a tűzhányó? Hogyan élnek az emberek a földön? Évszakok váltakozásai? A TÉMA a projekt lehet: * A játékból kiinduló téma pl: a Családi téma továbbfejlődve: karácsony, téma továbbfejlődve: színek világa, a téma továbbfejlődve: piros és fekete szín: a téma továbbfejlődve: meleg és hideg érzékelése, a téma elkalandozva: jég ország 133
134 * egy gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy / dolog megtervezése és kivitelezése (például: Kompót készítése Mesei jelmez készítése, Farsangi fánk készítése, Terepasztal készítése, Kertépítés az óvoda udvarára, * egy esztétikai élmény átélése (például: Ovi-újság készítése, Betlehemezés, hangverseny átélése, Sütőtök fesztivál, Anyák napja, Bábszínházi előadás) * egy probléma megoldása (például: Hogyan díszítsük ki a bábparavánt, Hová menjünk kirándulni?) * valamilyen tevékenység elsajátítása (például: Úszni, Korcsolyázni tanulok, Ugróiskola, Fonás, Hímzés ) * valamilyen tudás elsajátítása(például: A télről, A homokról, Az egészségről, A kutyáról, A dinoszaoruszokról, Az óvoda környékéről, Családomról ). Ez a téma a projekt - olyan jellemzőkkel bír, ami a gyermekek érdeklődésre, kíváncsiságra, felfedező kedvére, vállalkozó kedvére épít (virágoskert gondozása, társasjáték készítése térben, kirándulás tervezése ), és a sokféle érdekes megkínált téma közül a leginkább vonzó választására ad alkalmat. Ez egyben idomul az óvodai tanulás sajátosságaihoz is. Feladat: hogy egy témát a lehető legtöbb vonatkozásában körüljárni, az összefüggéseket feltárni a gyermekek számára, a való világban a problémák megoldásához a szükséges jártasságokat, és készségeket elsajátítsák. Csak a tevékeny részvétel, a kísérletező tapogatózás vezet el a sikeres cselekvéshez. Ez a legfontosabb az óvodás gyermekek számára. A téma, a projekt feldolgozása, tevékenységek sorozatából áll. Ezek a tevékenységek önként vállalt cselekvésben történnek, nem pedig a felnőtt által kreált feladathelyzetekben. A cél, a probléma megoldása, a produktum létrehozása (pl.: sütemény, társasjáték, Anyák napi műsor, bábelőadás, őspark építése), a tanulás pedig csak eszköz jellegű, csak a létrehozás hozadéka. Így, a kompót készítése közben átélt alkotó tevékenység során tesz szert olyan tapasztalatokra, amelyek mind a mozgásos, mind a kognitív, mind a szociális, mind a kommunikatív személyiségszférákat fejlődésre bírja, megtanul mozgásos műveleteket, 134
135 ismereteket épít be ízről, formáról, élőhelyről, eszközökről együttműködik társaival, új szavak, kifejezések rögzülnek stb. Az előző példából érezhető, hogy a projekt módszer ezen sajátossága az óvodai tanulás sajátosságainak minden főbb jellemzőjével bír. Az újonnan fellépő gyermeki igények beépülhetnek (a téma feltárásának teljessége és mélysége, összefüggések, kilépés, gazdagítás lehetősége vonatkozásában), ezek gazdagítják a témát. Ezért is mondható, hogy a lebonyolítás menete nyílt, vagyis a gyermekek érdeklődése, igénye alapján gazdagodik. Ezért változó idejű (a témától és az érdeklődéstől függően egy naptól akár három hónapig is tarthat). Eközben a téma mélyére ás, az összefüggések és a kapcsolatok kihasználása igény szerint történik. Nincs két olyan azonos témájú projekt, amely pontosan ugyanúgy bonyolódna le (időben, mélységben, tartalmi és formai összetevőkben), hiszen más és más személyi, tárgyi, fejlettségi igényű összetevők munkálkodnak benne. A lehető legteljesebb, legsokoldalúbb feltárást teszi lehetővé mindaddig, amíg a gyermekek érdeklődésére tud számítani. A konkrét projekt megtervezésének, a megvalósítás módjának jellemzői között fontos megemlíteni azt, hogy a projekt módszer során a témakiválasztástól (előkészítés, tervezés tevékenységek egymásutánja, produktumok megválasztása-, lebonyolítás, közzététel) az értékelésig minden mozzanat a gyermekekkel együttműködve történik, amelyet a kooperatív munka, a munkamegosztás, az egyéni vállalás önkéntessége, a szabad önkifejezés és az önállóság hat át. A projekt módszer során a pedagógus szerepe sem a hagyományos módon alakul. Ez a szerep egyszersmind kibővül: egyrészt a bevonható partnerek körével (gyerekek, óvodapedagógusok, dajkák, szülők, társintézmények ), másrészt a feldolgozható témák tág körével. Ugyanakkor a pedagógus szerep módszertani szempontból sokkal konstruktívabb, hiszen átengedi a gyermekek számára mind a kezdeményezést, mind a lebonyolítást, mind a megszervezést, és olyan, főként indirekt hatásrendszert, módszereket alkalmaz, ami azoknak eredményességét elősegíti. Közben a csoportszoba képe is megváltozik. A projekt szellemiségét tükrözi vissza (gyűjtött képek kerülnek fel a falra, albumok készülnek,- tárgyakat gyűjtenek, kiállítanak belőle,- könyveket hoznak a témához, azokat nézegetik, fényképeket, cd-ket, videót, kazettákat filmanyagot, zenéket hoznak, kutatáshoz felfedezéshez mikroszkópot, nagyítót távcsövet stb.) 135
136 A projektmódszer nagyon izgalmas a tervezéstől a kivitelezésig egyaránt. Hisszük, hogy kreatív pedagógiai munka tervezése csak akkor jöhet létre, ha a két párban dolgozó óvónő tervező fantáziája nincs megkötve, szabadságra, önállóságra építve kívánja megtervezni, megszervezni a gyermekek óvodai életét. A projekt rendszerű tervezés és megvalósítása a gyermek-és a felnőtt kreativitás folyamatos kondicionálását, önfejlesztési szükségletek lehetőségeit jelenti. A gyermeki kreativitás fejlesztése projekt módszerrel, a gyermeki kreatív gondolkodás változatos eljárások bevezetését, és alkalmazását kívánja meg az óvodapedagógustól. A gondolattérkép olyan tanulást és gondolkodást hatékonyabbá tevő módszer, amely az agy kapacitásának jobb kihasználásán alapul. A gyermeki kreatív gondolkodás fejlesztésének egyik módszere. A gondolattérkép alkalmazása a közös tervezéstől indítva, a megvalósításig kiemelt szerepet kap a tanulási folyamatban. A gondolattérkép=pókábra alkalmazásakor óvodás szinten, képekkel, színes ábrákkal, közös rajzokkal, feliratokkal, (hiszen van gyermek aki tud már olvasni, és írni, )a közös alkotás örömében, bontakozik ki a téma melyhez sok al téma kapcsolódhat. Az óvónő a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakoztatását. Az elismerés kifejezésének a módjai: szóbeli dicséret, szemkontaktus, érintés. A beszélgető körben a csoport előtt is hangozzék el a dicséret, illetve a gyermekek hiányosságairól is beszéljenek. Az elismerés következményei: önbizalom, helyes önkép, pozitív személyiség, szeretve érzi magát. 29. Az óvoda kapcsolatai a szülőkkel Tartalom A szülők partneri szerepkörben a nevelésben, részesei az óvodai életnek. 136
137 A család és az óvoda együttnevelésében törekedni kell a gyermekek családi környezetének megismerésére, figyelembe venni az érték átörökítő hatásokat a család részéről. Az óvoda pozitív értékközvetítő szerepével a családok értékrendjét képes befolyásolni. Hiteles magatartással, mintákkal a gyermekeken keresztül is hathat normáikra műveltségükre, életvitelükre. Az óvoda is fogadhatja, befogadhatja a családok értékeit, esetenként értékközvetítőként a nagyszülők, szülői hagyományokat vagy művészeti értékeket közvetítő, környezetet formáló tevékenységét Együttműködés formái A szülővel történő együttműködés már az óvodába lépés előtt megkezdődik. Az óvoda menedzselése a szülő felé: Nyílt napok, játszóház szervezése a leendő óvodásoknak Bölcsődések látogatása az óvodába Szülői fórum a leendő óvodások szülei számára A szülők számára biztosítani a hozzáférést a HNP- hoz, különböző kiadványokhoz Tájékoztatás az óvoda honlapjáról Kapcsolatfelvétel a leendő szülővel: Szülő fogadása Óvoda bemutatása Az óvodát bemutató helyi nevelési program rövid kivonatának átadása ( küldetésnyilatkozat) Befogadási program átadása a beíratáskor A szülők bevonásának segítésének formái az óvodában folyó nevelőmunkához Besegítő szülő megkönnyíti a szervezési, gondozási feladatok elvégzését Megismerve a szülők foglalkozását, hobbyját segítségünkre lehetnek egy- egy érdekes téma feldolgozásában Az óvodapedagógus sok információhoz juthat a családokról, amelyek segítségére lehetnek a gyermekek fejlesztésében. A családokat az együtt élő több generáció esetében a nagyszülők is képviselhetik, akik jól bevonhatók a tájhoz, településhez kötődő hagyományápolásba. Gyermekkori 137
138 élményeik felidézésével a tárgyi, a kézműves, irodalmi zenei-tánc és gyermekjáték hagyományok továbbadásával erősíthetik a családi kapcsolatokat, gazdagíthatják a gyermekek érzelmeit. Születésnapok előkészületeknél, óvodai ünnepek, rendezvények szervezésében az óvoda tárgyi környezetének alakításában. 30. A gyermekvédelmi munkához Tartalom Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkája Tiszteletben tartják a családot, erősítik a családi nevelést, növelik a szülők felelősségérzetét, tapintatosak a kapcsolat kialakításában. Együttműködő nevelőpartneri viszony kialakítására törekszenek. Kiemelt személyes törődéssel és fejlesztéssel kell segíteni a rászoruló gyermekek személyiségfejlődését tehetséggondozását. A családot érintő kérdésekben titkot tartanak, kivéve a pedagógiai esetmegbeszélések alkalmával. Felmérik a gyermekvédelmi szempontból problémás eseteket és tapasztalataikat jelzik a gyermekvédelmi felelősnek. Közösen megbeszélik, milyen feladatterv készítése szükséges a felmerült problémák enyhítése érdekében. Gyermekvédelmi felelős feladatai A gyermekekkel kapcsolatos feladatai: Hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermek, az óvoda valamennyi gyermekére: Felmérés, nyilvántartásba vétel, mérlegelés, javaslattétel, egyeztetés a Gyermekjóléti Központtal. 138
139 A gyermekek mindenek felett álló érdekek biztosítása, titoktartási kötelezettség figyelembevételével. Szociális ellátások számbavétele. Általános prevenciós tevékenységek. Mentálhigiénés programok beszélgetések szorgalmazása. Adatot szolgáltat, ha szükséges környezettanulmányt készít. Nevelőtestületben végzendő feladatai: Együttműködés, kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal, információk átadása. Az óvodavezetővel, a minőségi körök vezetőivel, a szakmai munkaközösség vezetőkkel megbeszéléseket tart. Nevelőtestületi értekezleteken tájékoztat, beszámol az elvégzett feladatokról. Szakirodalom ajánlása az óvodapedagógusok felé. A szülők körében végzendő feladatai: Együttműködés kapcsolattartás a szülőkkel, szemléletformálás. Családlátogatás esetenként, tanácsadás. Szülői értekezleteken való aktív közreműködés, beszámoló tartása félévente. Előadások szervezése. A faliújságon keresztül közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. A családok anyagi eredetű, szociális gondjai esetén támogatások megállapítását kezdeményezi. Tájékoztató dokumentumon keresztül megismerteti a szülőket érintő: jogszabályi változásokkal, a gyermeki szülői jogokkal, kötelességekkel.( Anyukám, Apukám olvasd el! c. dokumentum felkínálása elolvasásra a szülőknek). Egyéb önálló feladatai: Külső intézményekkel kapcsolattartás. 139
140 Tájékoztatja az óvodavezetőt, óvodapedagógusokat, szülőket tevékenységéről, terveiről, arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Gyermekvédelmi híradót készít. Rendszeres kapcsolatban áll a gyermekvédelmi intézményekkel és hatóságokkal, valamint segítő szervekkel. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabály változásokat, pályázati lehetőségeket. Gyermekvédelmi munkáját önképzéssel, továbbképzéssel folyamatosan fejleszti. A hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermekek tehetséggondozását szorgalmazza. Különös odafigyeléssel fordul a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekek felé. 31. Magatartásfejlesztő program Samu és Flóri 2006 tavaszától, folyamatosan, az érdeklődő csoportok csatlakozási szándékának kinyilvánítása alapján, vezettük be Samu és Flóri innovatív magatartáskultúra fejlesztő programunkat. Program a megvalósítás folyamatában az egész nevelést áthatja. Két baba: Samu és Flóri, mint a csoport teljes jogú tagjai, hatékony eszközök az óvónők kezében az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelésben. Program célja: Egészséges énkép kialakítása, megfelelő mértékű önbecsülés, önbizalom formálása, mely alapja a harmonikus személyiségnek, önkifejezésnek, az egészséges társas kapcsolatok formálásának, érzelmi kreativitást mutató, szociális személyiség kialakulásának. Feladata: Erkölcsi érzékenységük fejlődésének támogatása különböző hatékony megerősítési technikák alkalmazásával. A gyermekek verbális, nem verbális kommunikációjának fejlesztése, mely támogatja a kapcsolatrendszerüket, ezen a területen tehetség jeleit mutató gyermekek felkarolása céltudatos fejlesztő munkát igényel. 140
141 Hozzá segítse a gyermekeket, hogy környezetükhöz pozitív attitűddel rendelkezzenek, pro szociális viselkedést mutassanak. Támogassa szociális érzékenység és szociális kreativitás növekedésének szerveződését. A gyermeki személyiséget és a közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé tegye. Program családokra kiterjesztésével, közös célok, feladatok megfogalmazásával, nevelési tapasztalatok megosztásával a gyermekek személyiségének, érzelmi intelligenciájának formálása. Pozitív mintaadás a családok részére, szülők pedagógiai kultúrájának formálása. Óvónő szerepe A családi modellnyújtás után, a szociális struktúra egyik legmeghatározóbb szereplője a pedagógus személye (mintaadó viselkedés, empátia, hitelesség, viselkedési stílus). Hiszen az érzelmi, szociális késztetést tanulás útján sajátítja el a gyermek. Tanítsa meg a gyermeket az érzelmi kommunikációra: saját érzéseik és mások érzéseinek felismerésére, kifejezésére, szabályozására. Társas viselkedés fejlesztésében több féle, változatos kooperatív munkaformák rendszeres és közvetlen alkalmazását használja fel. Pedagógus koordinátor, mediátor szerepe segítse a tanulásban, megoldások keresésében a gyermeket. Céltudatosan használja fel a szociális készségek tanulásában, formálásában a megfigyelés, modellkövetés, ismétlés, megerősítés eszközét. Szociális problémamegoldó gondolkodás, szociális problémamegoldó képesség kialakítása, segítésében, hatékonyan támogassa a gyermekeket olyan bátorító-, megerősítő technikák alkalmazásával, melyekkel egészséges korlátokba való kapaszkodás biztonságérzetét nyújtja az óvodás gyermek számára. Rendszeres, céltudatos megfigyelési és rögzítési módszerekkel, fejlesztési terv elkészítése után tervezett, hatékony megsegítés valósuljon meg egyéni, és csoport szinten. 141
142 Hátrányok csökkentése céljából, vegye fel a kapcsolatot intézményen belül-, és kívül, a támogató fejlesztésben segítséget nyújtó szakemberrel, szakellátással, építse ki a segítő-, védőhálót. Hatása a gyermek fejlődésére Képessé válik saját és mások érzelmeinek felismerésére, kifejezésére, szabályozására. Képessé válik ítélkezés helyett én-üzenet küldésére. Képessé válik a szociális készletük gyarapítása, pozitív értékrend kiépülésével a csoport, intézmény állandó értékrendjéhez alkalmazkodni. Képessé válik erőszakmentesen vitát kezelni, együtt érző kommunikációt alkalmazni. Képessé válik mások pozitív elfogadására, a másik személyének tiszteletben tartására. Képessé válik annak az elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Közösség számára elfogadott magatartás-, viselkedéskultúra elsajátítása segítséget nyújt a gyermekek személyközi és interperszonális kapcsolatának építésében, formálásában. Program mérési eszközei megfigyelés gyermekcsoporton belül, kívül természeti környezetben mérőskála/adatlap a gyermek egyéni és a csoport fejlettségi szintjéhez szociometria interjú olyan személyekkel, akik leginkább ismerik a vizsgált személyt Módszerek projekt módszer bátorító pedagógia erőszakmentes kommunikáció szeretet nyelv varázsjáték drámajáték mesejáték szabályjáték mentálhigiénés játék 142
143 Hatékony megerősítési technikák modellnyújtás problémamegoldás megerősítés történetek megbeszélése ötletbörze gondolattérkép mikro csoportos munkaforma Eszközök Samu és Flóri babák Samu naplója Folyamatszabályozási mérföldkő terv Program családokra kiterjesztése program ismertetése első szülői értekezleten információ csere szülőkkel a befogadás során interjú fogadó órán, szülői értekezleten családok jelzésének alapján, szülői betekintés a csoportba előadások szervezése, külső és belső szakemberek bevonásával Samu és Flóri családoknál való vendégeskedése előtt és után rövid megbeszélés Szimbólum képekkel segíteni a program megvalósítását Folyamatosan változó társadalmi környezetünkben mutatkozó jelek alapján, szükségét érezzük, hogy képességeink, kompetenciánk szerint segítsük a családokat a gyermekek nevelésében. Új nevelési elmélet, megújuló pszichológiai kutatások eredményeit átadjuk a szülők részére. Program folyamat szabályozása 143
144 mérföldkő terv időpont sarokpontok érintettek Első szülői értekezlet Szülői értekezlet pedagógusok intézményi és csoport ismerkedés a programmal, és a szülők szinten június programban résztvevő 2 babával. Befogadás időszaka szeptember-november Bemutatkozás Ismerkedjünk meg egymással! pedagógusok gyermekek szülők Samu és Flóri Első hét Samu és Flóri állandó helye Keressük meg, hol lesz a legjobb helyük! pedagógusok gyermekek Samu és Flóri Második héttől Beszélgető kör pedagógusok folyamatosan Osszuk meg a gondolatokat! gyermekek Samu és Flóri Első héttől folyamatosan Önkiszolgálás Samu, Flóri erősíts engem! pedagógusok gyermekek Samu és Flóri Első héttől folyamatosan Szabad játék Játsszunk együtt! pedagógusok gyermekek Samu és Flóri Első héttől folyamatosan Tevékenység Legyél a társam! pedagógusok gyermekek Samu és Flóri Első héttől folyamatosan Pihenés Adj szeretetet és biztonságot! pedagógusok gyermekek Samu és Flóri Egy év múlva Samu elvitele Kritériumok megfogalmazása. pedagógusok gyermekek Samu és Flóri Egy év múlva Együtt a hétvégén családok 144
145 Csodás vendégség! Samu és Flóri 145
146 32. Kreatív tervezés az óvodai élet megszervezéséhez Kreatív szemléletű tervezés A projekt módszerrel párhuzamos technikák alkalmazása A gyermeki kreativitás fejlesztése projekt módszerrel, a gyermeki kreatív gondolkodás változatos eljárások bevezetését, és alkalmazását kívánja meg az óvodapedagógustól. A gyermeki kreatív gondolkodás fejlesztésének egyik módszere: a gondolattérkép alkalmazása a közös tervezéstől indítva, a megvalósításig kiemelt szerep van a tanulási folyamatban. Gondolattérkép = Pókábra A gondolattérkép olyan tanulást és gondolkodást hatékonyabbá tevő módszer, amely az agy kapacitásának jobb kihasználásán alapul. Egy adott problémakörrel kapcsolatos asszociációk összegyűjtésére és kezdetleges rendezésére, feldolgozására szolgál. Gondolattérkép készítése Előkészítés: Óvónői páros együttes összehangolt munkájára építve felkészülten indítható. Az óvónők és a gyermekek egyenrangú partnerként vesznek részt az elkészítésben. A témára varázsjátékokkal dráma játékkal hangolódhatunk rá.
147 Ötletbörze: Mindenki közölheti a témával kapcsolatos ötleteit, gondolatait. Az óvónők előre a kérdések sorozatát összeállítják kérdéskultúrájának fejlesztése minősége érdekében. Az óvodapedagógus ezeket szóról szóra lejegyzeteli. Az ötletbörze olyan kreativitást fejlesztő technika mely az óvodáskorú gyermekek számára is megtanulható, az óvodapedagógus bármilyen problémát megoldó helyzetben, tanulásos helyzetben alkalmazhatja. Kiemelt cél: a szabályok betartása az ötletek gyűjtésében, kreatív légkör megteremtésére való törekvés. Feladatok: Minden gyermek bátran mondja el gondolatait ötleteit. A mennyiség fontosabb mint a minőség, minél több ötlet szülessen meg. Egymásra figyelés, egymás bíztatása, szociális magatartási kultúra fejlesztése. Ötletek elfogadása. Legjobb ötletek kiválasztása. Örömködés, humorosság az együttműködésben. Nem ítélkezünk: ez nem jó ötlet megfogalmazás nem elfogadott az együttgondolkodásban. Szabályok betartása a gondolattérkép készítésénél: A papírt fektetve helyezzük el, mert ez az elrendezés felel meg a vizuális mezőnk formájának. 147
148 Nyomtatott nagy betűket is használhatunk, mert ezeket könnyebben megjegyezzük, képszerűen tároljuk. A pókábrát egy alapvető, a témához tartozó központi felírással vagy képpel kezdjük, vagy a kettő kombinálásával. Ebből ágazzanak el a fő témák vonalai, majd ezeket oszthatjuk al témákra. Írjunk a középpontból induló vonalakra, mert így rendezetté, követhetővé válik a kép. A 45 fokos szabály: ne írjunk dőlten, mert a 45 foknál jobban dőlt szöveg nem olvasható jól, és nehezebb megjegyezni. A színekkel segíthetjük a megjegyzést, kiemelhetünk, hangsúlyt adhatunk részeknek. Az ábra is szép lesz, kellemesebb nézni, tanulni azt. A képek sok információt hordoznak: egy kép száz szóval is felér. Kevesebbet kell írni, könnyebb megjegyezni. A különféle jelek, kódok segítik az eligazodást és segíthet értelmezni az információt. A pókábra készítésekor három fontos elvet észben kell tartani: A kevesebb több. Átlátható szerkezet. Az egész agy kihasználása. A gondolattérkép = pókábra óvodás szinten, képekkel, színes ábrákkal, közös rajzokkal, feliratokkal, (hiszen van gyermek aki tud már olvasni, és írni,) piktogramokkal, szimbólumképekkel, készülhet. A közös alkotás örömében, bontakozik ki a téma melyhez sok al téma kapcsolódhat. A vizualizáció, vagyis a tudás, a fogalmak lerajzolása, képekkel illusztrálva, az óvodás gyermekek számára sokat segít annak megértésben és ezáltal megjegyzésében. Mindent le lehet rajzolni, hiszen képzeletünk a szó maga is mutatja képekkel dolgozik. A 3-6 éves gyermekek szemléletes-képszerű, még kevésbé elvont gondolkodásmódja kedvez a divergens tevékenységformáknak, ez pedig ezt a korszakot az alkotóképesség fejlődése szempontjából kitüntetett jelentőségűvé avatja. Az ismereteket tehát nemcsak fejben, képzeletben, 148
149 hanem a valóságban, papíron is érdemes rajzokban megjeleníteni. A pókábra akkor lesz igazán hatékony eszköz, ha képekben gazdag. A központi témáról, vagy al témáról készített rajz fontos szerepet játszhat abban, hogy a gyermek megjegyezze azt. Minél kevesebb információt tartalmaz az ábra, ( konkrét kép) annál valószínűbb, hogy azokat meg is jegyezi a gyermek. Így lesz a pókábrán a kevesebb több. A pókábra az asszociációs gondolkodásra épít. A kulcsszavak, képek segítségével aktiválja a kapcsolódó ismereteket. Végleges térkép készítése A térképen tevékenységek sorozatát sorakoztatjuk fel hiszen a gyermekek tevékenységeket neveznek meg legtöbbször. játszunk építsünk díszítsünk csináljunk valamit gyűjtsünk énekeljünk rajzoljuk le- vágjunk bábozunk legyünk olyanok stb. Alcímlista készítése a térképen, ötletek rendezése (gyűjtőfogalmak megfogalmazása). Olyan fogalmakat kell találni ami közel áll a gyermekekhez. Példák: Gyűjtések- gyűjtsünk 149
150 Játékok - játszunk Tanuljunk Készítsünk Bábozzunk Zenéljünk Fedezzük fel Hallgassunk mesét Ajándékozzunk Változzunk át stb ÁLLANDÓ HELYE A TEREMBEN A gondolattérkép a csoportszoba jól látható részén van elhelyezve. Folyamatosan fenntartja érdeklődésüket. Minden gyermek láthatja, tudhatja, hogy az adott témán belül, mivel foglalkoztunk már, mi az amivel foglalkozni fogunk, beindítja asszociációs gondolkodásukat és a tanulási folyamatokat. Aktiválja a témához kapcsolódó ismereteket. Beszélgető kör A beszélgető kör célja: ahol mindenki elmondhatja a számára fontos élményeket, információkat. Megbeszéljük, hogy hol tartunk, és mi van még hátra. A gondolattérképre ráírjuk az esetleges új ötleteket. Amikor a kiválasztott aktuális tevékenységet körbejártuk rátérünk a következő tevékenységre. A beszélgető körben mások meghallgatása, a vélemények cseréje kiemelkedő jelentőségű technika, ugyanis a megértő és 150
151 befogadó közeg nagymértékben serkenti a gyermekeket újabb személyes tapasztalatszerzésre. A beszélgető kör a gyermekek szociális magatartását is fejleszti. Egyéb fontos gondolatok: A projekt egy szabályos életritmust: heti és napi ritmust alakít ki a gyermekekben, mely rendszerességet biztosít, szokásokat alakít ki bennük. A beszélgető kör az ötletbörze a napirendben, a tervező munka alapjául is szolgál a projektben a következő napra. Napirend tábla: Az egyes tevékenységeket napi tervek, képes formájában jelenítjük meg. Középen a fogalom rajza és körülötte a kitalált tevékenységek piktogramja. A napi tervek rajzos képi változatai, a kirakott piktogramok segítenek a gyermekeknek abban, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket közösen kiválasztottak, és mely tevékenységekbe szeretnének bekapcsolódni. A jelekkel biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtunk számukra, segít eligazodnia a napi tevékenységek gyakorlásában. A vizuális nyelv nem más mint a látás nyelve. A valós világban is már korán találkozik a szimbólumokkal, jelekkel ( számítógépen, az utcán elhelyezett táblákon, könyvekben), minél több ilyen vizuális jelet megismer a gyermek annál jobban fejlődik az asszociációs képessége. A napi terv tábla lehetőleg a gondolattérkép mellett van ( legyen) elhelyezve. 151
152 A gondolattérkép mellett az éves projekt kosár (legyen elhelyezve). SEGÍTŐ TÁBLÁK A három kiemelten összefüggő táblák értékes tulajdonságaik: A gyermekek összekapcsolhatják az információkat a képekről, segíti őket a folyamatkövetésben a megértésben. A választott tevékenységek az ötletek formájában, vizuális képben megalkotva a kreatív gondolkodást kreatív megközelítésben segíti. 152
153 TERVEZÉS A CSOPORTNAPLÓBAN A gondolattérkép is megjelenhet a naplóban. A következő példa alapján történhet a projekt szemléletű tervezés! Tevékenységek sorozata Gyermeki és óvónői ötletek alapján Az óvodai élet tevékenységformái párhuzamos tevékenységek Műveltségi tartalom Építsünk: várat erdőt kertet hintót széket Készítsünk: Várat-kertet papírból Papírkoronát Kardot díszítsünk Ruhát anyagokból A külső világ tevékeny megismerése matematikai tapasztalatszerzések Alacsony-magas Kicsi-nagy Hosszú-rövid Kevesebb több Síkmértani formák felismerése Ritmikus sordísz Változatos anyagok, csipkék válogatása Bábozzunk Játszunk bábszínházat Verselés, mesélés Mese: Szóló Szőlő. Mondókák: Gyí te paci. 153
154 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Giling - galang Réce ruca Hej vára.. Egy kis malac Jöttem karikán Cifra palota Itt ül egy kis kosárban Zenei fejlesztés: egyenletes lüktetés Dallam bújtatása Ritmus tánclépések gyakorlás Készítsünk bábokat Vizuális tevékenységek díszítésük) Papírbábok készítése (egyéni rajzok Játszunk Hintóval megyünk Ló húzza Lovak vagyunk Átváltozunk átöltözünk Játék Szabadjáték kiemelten Kínált játékok Mozgás Székekből hintót építünk Beöltözködős játék Lakodalmi mulattság Lakoma főzés Táncos játékok: táncos párok versenye Stb. 154
155 Esküvőt tartunk Táncmulatságot rendezünk Táncversenyt rendezünk Kitalálunk tánclépéseket Varázsjáték Kezdeményezett játék Gyűjtések Munka jellegű tevékenységek Rakodás Tisztítás takarítás stb. az adott tevékenységekhez rendezni A tervet olyan műveltségi tartalmakkal: ismereteket közvetítőkkel, játékokkal, feladatokkal lehet megtölteni melyek a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, tudásszomját, tudását, kreativitását, kreatív gondolkodását, alkotó képességét fejleszti. Nyitott legyen a töltés, aktuális függő hiszen újabb és újabb tevékenységet ötleteket, megoldásokat generálhat a gyermekekben. 155
156 PAPÍRT FEKTETVE ÓVODAPEDAGÓGUSOK SZEREPE NYOMTATOTT NAGYBETŰK KÉPEK RAJZOK GONDOLATTÉ DRÁMAJ RKÉP KÉSZÍTÉSE S VARÁZSJÁTÉK DRÁMAJÁTÉK ÖTLETBÖRZE SZABÁLYOK VÉGLEGES TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATMEGOSZTÁSA KÉRDÉSEK FELTEVÉSE - ÖTLETEK JEGYZETELÉSE TEVÉKENYSÉGEK SOROZATA VÁZLAT KÉSZÍTÉSE RENDSZEREZVE ALCÍMEKBEN ÁLLANDÓ HELYE A TEREMBEN BŐVÍTHETŐ Szabályok betartása a gondolattérkép készítésénél: 156
157 KÉSZÍTÉSE CÉLMEGHATÁROZÁS GONDOLATTÉRKÉP ELŐKÉSZÍTÉSE A KÍNÁLATI KOSÁRNAK ÖTLETBÖRZE BESZÉLGETŐKÖR TERVEZÉS TEVÉKENYSÉGEK SOROZATA SOKSZÍNŰ KÍNÁLATI PROJEKTKOSÁR TÉMÁK KIVÁLASZTÁSA GYERMEKEK VÁLASZTÁSA PROJEKT TÁBLA KÉSZÍTÉSE ÓVODAI PROJEKT MÓDSZER PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FOLYAMATA IDŐTARTAM SZERVEZÉS HETI REND NAPIREND PROJEKT ZÁRÁSA PROJEKT ÉRTÉKELÉSE NYITOTT TOVÁBB ÉPÜLHET 157
158 Projekt szemléletű tervezés Előkészítés hónapja: szeptember-október Sokszínű kínálati projekt kosárból a gyermekekkel együtt válogatjuk azokat a témákat melyek az éves projekt gyűjteménybe kerülnek be. Tervezés Módszerek és eszközök kapcsolatában Hogyan? Ötletek felsorakoztatása fényképek nézegetése melyek a projektekről készültek gondolattérképek nézegetése, válogatása újra élni régi játékokat melyeket a projektek feldolgozásánál játszottak könyvek tárgyak válogatása melyek a témákhoz rendelnénk olyan képek nézegetése mely érdekes gyermekei tevékenységeket ábrázol olyan képek nézegetése melyek évszakokról állatokról, ünnepekről, különleges információt hordozhat, stb gyermekek által hozott és megfogalmazott témák közösen átélt élményekhez kapcsolódó témák óvónő téma ajánlása 158
159 15 témát kínálunk a gyermekek felé. 10 kerüljön választásra Ügyeljünk a különböző projekt fajták egyensúlyára. Milyenek lehetnek? ünnepkörökhöz kapcsolódó évszakokhoz kapcsolódó problémamegoldó tevékenység elsajátítására törekvő élményekhez kötődő Célmeghatározás Fontos a projekt téma feldolgozásánál a cél meghatározása. Milyen célunk van az adott projekttel? Mi a célunk a téma feldolgozása során? Már a témák kiválasztásánál figyelni kell, hogy a gyermekek igényei kielégítésre kerüljenek, illetve a projekt fajták változatosan épüljenek be a kiválasztásnál. Célunk lehet: hogy problémamegoldó projektekben tevékenykedjenek a gyermekek ( hogyan díszítsük fel karácsonyra a csoportszobát?) ismeretet tudást sajátítsanak el a projekt által ( állatok téma kör: Ló - Sün évszakok témakör: Ősz,Tél, kísérletezés, stb) élmények hatásának sokszínű megnyilvánulása ( hangversenyen jártunk, bábszínházban jártunk, stb) 159
160 különböző gyakorlati tevékenységeket sajátítsanak el ( Készítsünk lámpásokat a sütőtök fesztiválra!) Kiválasztás technikája: Kialakíthatunk állomásokat a csoportszobában: 15 helyre helyezhetjük el a képeket. képeket tárgyakkal Hová? asztalokra fektetve, felragasztva felületekre stb. A kiválasztás egy formája lehet: nevető szimbólum képek elhelyezésével jelölik meg a számukra a legjobban tetsző képet, stb. Minden gyermek 10 mosolygó arcú képet kap, 10 helyre helyezheti el az arcokat. A választott 10 projekt témát az óvónő időrendi sorrendbe állítja. Projekt tábla projekt kosár készítése Mire figyeljünk az összeállításnál? Naptár illetve nevelési év rendjét! ( ünnepek-szünetek) Az elkészült projekt tábla kihelyezése elhelyezése ( milyen legyen a megjelenítése a táblának? ) Gyermekek felé a csoportszobában, feliratozva nyomtatott nagybetűkkel, képekkel, szimbólumokkal 160
161 Szülők felé az öltözőben Projekt megvalósulásának folyamata Időtartam A lebonyolítás menete nyílt, vagyis a gyermekek érdeklődése, igénye alapján gazdagodik. Ezért változó idejű (a témától és az érdeklődéstől függően egy naptól akár három hónapig is tarthat). Eközben a gyermekek téma mélyére ásnak, az összefüggések és a kapcsolatok kihasználása igény szerint történik. Nincs két olyan azonos témájú projekt, amely pontosan ugyanúgy bonyolódna le (időben, mélységben, tartalmi és formai összetevőkben), hiszen más és más személyi, tárgyi, fejlettségi igényű összetevők munkálkodnak benne. A lehető legteljesebb, legsokoldalúbb feltárást teszi lehetővé mindaddig, amíg a gyermekek érdeklődésére tud számítani. Az érdeklődés időtartama befolyásolhatja a projektek számát. Szervezés: Heti rend Rugalmasan alakítható az újonnan fellépő igényekhez. Napirend Igazodik a PP- hoz biztonságot nyújtó rendszerességet biztosító szervezési formák: beszélgető kör ötletbörze OAP - hoz párhuzamosan végezhető tevékenységek 161
162 PROJEKT ZÁRÁSA A projektet mindig lezárjuk egy produktummal: Fotóalbum Előadás színházas játék- évzáró ünnepély- gyermek egyéni előadása társai felé, csoportok, szülők felé Kiállítás a produktumokból. PROJEKT ÉRTÉKELÉSE Értékelés szereplői: Gyermekek Szülők Óvónők Értékelés módszerei: Gyermek önértékelése: mit szerettél a legjobban csinálni? Miért? Hogy érezted magad a játékban? Miért? Mi tetszett a legjobban? Miért? Melyik játék tetszett a legjobban? Miért? Egymás értékelése: produktumok értékelésénél, melyik rajz tetszik? Miért? Szülői értékelés Szülői értekezleten Napi beszélgetések Kérdőív 162
163 NYITOTT TOVÁBB ÉPÜLHET A projekt téma feldolgozásának folyamatában megtörténhet a változtatás igénye a gyermekek részéről, ezáltal új téma alakulhat ki. A projekt éves kínálat kosarunk bővülhet, megváltozhat. Lehet, hogy a tervezett projektek átrendeződnek. Az új téma beépülése növelheti és csökkentheti a tervezete 163
164 Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája Pedagógiai Program
165 Tartalomjegyzék 1. AZ ÓVODA ADATLAPJA 3. ELŐSZÓ PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK, CÉLUNK, FELADAINK Gyermekképünk Pedagógusképünk Óvodaképünk Küldetésnyilatkozatunk Célunk Alapelvünk Az óvodai nevelés feladatai Általános nevelési feladatunk NEVELÉSÜNK KERETE A program kiemelt nevelési feladata: az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi fejlesztés, nevelés Értelmi fejlesztés és nevelés A gyermekvédelemmel és a szociális hátrányok enyhítésével összefüggő pedagógiai tevékenység A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Játék, játékba integrált tanulás, munkajellegű tevékenységek Komplex esztétikai nevelés Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
166 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése SZERVEZETI IDŐKERETEK PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE Személyi feltételeink Tárgyi feltételeink KAPCSOLATRENDSZERÜNK Óvoda - család kapcsolatunk Óvoda-bölcsőde kapcsolatunk Óvoda-iskola kapcsolatunk Óvoda- logopédus kapcsolatunk Óvoda- védőnő- gyermekorvos kapcsolatunk Egyéb kapcsolataink PROGRAMUNK MŰKÖDÉSÉT SEGÍTŐ, TERVEZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ DOKUMENTUMOK MINŐSÉGFEJLESZTŐ FELADATAINK ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
167 NÉV FENNTARTÓ AZ ÓVODA ADATLAPJA Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata CÍM 9028 Győr, Tárogató utca 2. OM AZONOSÍTÓ Férőhely az alapító okirat szerint 115 fő Tagóvoda vezető neve Telefon: Honlap elérhetősége Csuti Zoltán Csabáné 96 / moraovi@ogmk.hu tarogatoovi.ogmk.hu Csoportok száma 4 Csoportszervezés ALAPFELADAT AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT Alapító okirat száma: (58/2013. (III: 29.) Kgy. Sz. Határozat vegyes életkorú gyermekcsoportok Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet. Programunkat az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján önállóan készítettük, beépítve addigi értékeinket, jó hagyományainkat, eredményes gyakorlatunkat. Az alternatív programok közül elsősorban az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. programot használtuk fel. A program felülvizsgálatában és tartalmi módosításában a Móra Tagóvoda nevelőtestülete vett részt. Pedagógiai Programunkat az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI, valamint 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendeletet módosító 137/218. (VII. 25.) Korm. rendelet figyelembevételével vizsgáltuk felül és módosítottuk. 167
168 ELŐSZÓ Óvodánk Győr egyik külvárosában, Győr - Szabadhegyen, egy lakótelep és egy családi házakkal beépült övezet között található. Betonelemekből épült 1979-ben. Viszonylag kicsi, családias intézmény. A helyiségek száma és nagysága ideális a négy csoportba járó gyermek számára. Egészséges környezetben, főútvonalaktól távol fekszik. Hatalmas, jól felszerelt udvarunkat családi házak kertjei veszik körül. Tornaszoba és sószoba is szolgálja a gyermekek egészségének megőrzését. Óvodánk a Lepke Óvodával együtt a Tárogató Óvoda tagóvodája. Ebben a városrészben a három óvodán kívül egy középiskola, három általános iskola és egy bölcsőde szolgálja a gyermekek ellátását, oktatását, nevelését. Óvodásaink kb. fele-fele arányban érkeznek panelházakból és családi házakból. Ez a tény önmagában nem meghatározó, viszont szociokulturális hátterüket tekintve nagyok a különbségek. Elvétve van veszélyeztetett, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekünk, évente 4 5 a hátrányos helyzetűek száma, Az előző évekhez viszonyítva csökkent, illetve megszűnt a HH és HHH gyermekek száma. Csoportonként kb. 20 % azoknak a gyermekeknek az aránya, akik szakvéleménnyel, vagy a nélkül beilleszkedési, tanulási, és/vagy magatartási, problémákkal küzdenek. Személyi és tárgyi feltételeink jók. Óvónőink közül öten szakvizsgával rendelkeznek, a dajkák megszerezték a dajka szakmunkás végzettséget. A nevelőmunkánkat két fő pedagógiai asszisztens segíti. Mindnyájan gyermekszerető, jó szakemberek, akik összehangolt munkájukkal járulnak hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez. A költségvetést az itt dolgozók lelkes munkájával, pályázati díjakkal és alapítvány működtetésével egészítjük ki. Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztésre törekszünk, de körülményeinkből és az óvónők beállítottságából adódóan kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést és a komplex esztétikai nevelést. Vegyes életkorú csoportokat szervezünk, mert ez által eredményesebben tudjuk megvalósítani nevelési céljainkat. Nevelő, fejlesztő munkánk tervezésekor, megvalósításakor a gyermekek alapos ismeretére építünk, vezérelvünk az egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés. 168
169 Szervezeti kereteinket és módszereinket a folyamatosság, a kötetlenség, és a komplexitás jellemzi. Programunkat az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján önállóan készítettük, beépítve addigi értékeinket, jó hagyományainkat, eredményes gyakorlatunkat. Az alternatív programok közül elsősorban az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. programot használtuk fel. Pedagógiai hitvallásunkat Nyíri Tamás gondolataival fejezzük ki: A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. Joga van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére. " 169
170 1. PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA A program célja, a nevelés feladata A nevelés kerete Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A tevékenységek kerete Hagyományok ápolása A gyermek fejlesztésének tevékenységi formái: Játék Játékba integrált tanulás támogatása Munkajellegű tevékenységek Komplex esztétikai nevelés, benne: Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése A programunk kapcsolatrendszere A programunk feltételrendszere A fejlődés eredménye óvodáskor végén 170
171 "Gyermekkel foglalkozni, az minden bizonnyal a leghálásabb munka, mi a földön osztályrészünkül jutott, de saját tökéletesbítésünket is ez mozdítja előre. " (Brunszvik Teréz) 2. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK, CÉLUNK, FELADATAINK 2.1. Gyermekképünk Gyermekképünket arra a - pszichológiailag és pedagógiailag megalapozott - tényre építjük, mely szerint a gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Ezek következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A gyermeki személyiség egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó. Minden gyermek egyformán részesüljön magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Differenciált képességfejlesztéssel a felzárkóztatás mellet nagy hangsúlyt fektetünk a tudatos tehetséggondozásra. Megfigyeléseinkre alapozva hisszük, hogy a gyengébb részképességű gyermekeknek is vannak erősségeik, ezekre építve sokoldalú fejlődést érhetünk el. Biztonságérzet és szeretetkapcsolat nélkül a kisgyermek nem nevelhető, nem tanítható. Felfogásunkban a kisgyermekkor a legtágabb értelemben vett tanulásnak és az életfontosságú beállítódások kialakulásának a kora, mely megismételhetetlen. Az óvodáskorú gyermek személyiségfejlődése egy életre meghatározó, melyhez elengedhetetlen az óvoda- család együttműködése Pedagógusképünk A nevelőmunka kulcsszereplője a pedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A pedagógus attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A nevelési feladatok helyes megoldásában a hitelessége és tekintélye mellett érvényesüljön az elfogadás, a segítségnyújtás, a szeretet, a megértés és alkalmazkodó képessége. A gyermekekkel való bánásmódját a bátorító pedagógia alkalmazása határozza meg. A 171
172 pedagógiai munkáját hassa át kreativitása, a váratlan helyzetekben rugalmas problémamegoldó képessége. A pedagógusi tevékenységek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez Óvodaképünk Programunk óvodaképe az Óvodai nevelés országos alapprogramjának mindenkori irányvonalát követi, az óvoda funkcióihoz, a társadalomban betöltött szerepéhez, hagyományaihoz, eddig elért értékeihez igazodik. Óvodánk nyitott, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva, funkcióinak (óvó védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő) teljesítése révén a családi nevelés kiegészítését vállalja fel, gondoskodik az emberi értékek közvetítéséről. Óvodánk demokratikus, humanisztikus, toleráns légkörű, ahol maximálisan biztosított a gyermeki jogok és szükségletek tisztelete, de ugyanúgy a dolgozóké és a szülőké is. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk, minden erőnkkel az egyenlő hozzáférés biztosítására, a hátrányok csökkentésére törekszünk. Nevelésünk alapja a befogadó, családias légkör, amelyben figyelembe vesszük a gyermekek aktuális biológiai, lelki, kulturális szükségleteit, amelyben a gyermekek a különböző tevékenységeket többnyire önként választják, és élvezetes játéknak tekintik. Programunk koncepciója szerint nevelésünk folyamatában a gyermekek játéktevékenységeiben integrálódnak az egyéb (gondozási, tanulási, munkajellegű) tevékenységek. A szükségletek által motivált tevékenységek komplex együttese magában foglalja a gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztését, miközben cselekvő részvételükkel a teljes személyiségüket alakítja. A gyermekközpontú nevelés, fejlesztés által a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba a kisiskolás korba. való átlépés belső pszichikus feltételei. 172
173 Küldetésnyilatkozatunk Szeresd a gyermeket, a lét napfénye ő, Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jő. (Móra Ferenc) Óvodánk küldetése: olyan légkör megteremtése, ahol a gyermeki személyiséget minden helyzetben tisztelet, elfogadás, szeretet övezi, ahol az érés és fejlődés törvényszerűségeit figyelembe véve tervszerű készség és képességfejlesztésben részesülnek a gyermekek, biztosított számukra az egyenlő hozzáférés. Olyan óvoda vagyunk, ahol kibontakozhatnak a gyermekek testi, lelki, szociális, értelmi funkciói, miközben életkori sajátosságaiknak megfelelő tevékenységeket folytatnak, mindenekelőtt játszanak. Óvodánkban kiemelten fontos érték a nyugalom, a tiszta, esztétikus környezet, a gondozottság, arculatát meghatározza az egészséges életmód magas színvonala és a komplex esztétikai nevelés gazdag tartalma. Elutasítunk minden olyan programot, tevékenységet, módszert, eszközt, amely nem felel meg az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak, pedagógiai programunk szellemiségének. Óvodánk az egységes szokásrend kialakítása és megőrzése által, megteremti a stabil működés feltételeit, egyúttal lehetőséget ad a folyamatos fejlődésre, a dolgozók egyéni szakmai ambícióinak kiteljesedésére. A küldetésnyilatkozatnak való megfelelést garantálják gyermekszerető, kiváló szakembereink, akik mély hivatástudattal végzik munkájukat. 173
174 "Keresem minden gyermek sajátos titkát és azt kérdezem: hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen?" (Janus Korczak) 2.4. Célunk Személyi és tárgyi feltételeinkkel, a tevékenységek tervszerű és tudatos befolyásolásával optimálisan biztosítani a személyiség testi, lelki, szociális és értelmi funkcióinak kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, egyéni fejlődési, érési ütemre, (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek) vérmérsékletbeli különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére. A hatékony együttnevelés és kölcsönös segítségnyújtás érdekében, a családok sajátosságait figyelembe véve őszinte, segítő kommunikációval kooperatív együttműködés kialakítása. Az egészséges életmódra nevelés és a komplex esztétikai nevelés előtérbe helyezésével a harmonikus gyermeki személyiség megalapozása, tudatosan kiválasztva az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakat Alapelvünk A gyermeki személyiséget minden helyzetben tisztelet, elfogadás, gondoskodás, szeretet és megbecsülés övezze. A gyermekközpontú nevelés a a gyermeki jogokat tiszteletben tartva segíti a személyiség sokoldalú fejlődését, a gyermek egyéni képességeinek, készségeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. a gyermekközpontú, befogadó és elfogadó nevelés egymás tiszteletben tartása a szabad játék, játékos tevékenységek biztosítása indirekt irányítás megvalósulása a szociális és értelmi képességek cselekvésen alapuló egyéni, differenciált fejlesztése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése fejlesztésre irányuló, támogató szándékú értékelés hagyományok ápolása 174
175 szép, érthető beszédre neveléssel a magyar nyelv közvetítése a segítő kommunikáción alapuló jó partneri viszony kialakítása a szülőkkel, az integráció közös támogatása a speciális szakemberekkel nemzetiségi és migráns gyermekek esetében az önazonosság megőrzésének, biztosítása, ápolása, erősítése, integrálása 2.5. Az óvodai nevelés feladatai Általános nevelési feladatunk: Céljaink eléréséhez feladatunknak tekintjük a gyermekek testi, lelki és szociális szükségleteinek kielégítését, ezen belül: kiemelten az egészséges életmód alakítását, egészségfejlesztést az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztését Valamennyi feladat megoldásának alapja a nyugodt, befogadó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, gondolkodtató, tevékenységekben gazdag óvodai légkör, amelyben nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodáskor végére elérendő fejlettség kritériumai "A fejlődés eredménye az óvodáskor végén" c. programelemekben találhatóak. Arra törekszünk, hogy az ott megjelölt fejlődési jellemzők - kisebb-nagyobb eltérésekkel - minden iskolába lépő gyermekünkre érvényes legyen. Pedagógiai felfogásunkban az iskolára való alkalmasság nem cél, hanem eredmény, amivel a gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból majd az iskolában iskolássá érik. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, e közben a gyermekekben megteremtődnek a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdésére. Az alapító okiratban foglaltak alapján az óvoda integrált csoportokat működtethet. Az óvoda az Oktatási Miniszter 2/2005. (III. 1.) OM rendelete és a 32/2012. (X. 8.) EMMI 175
176 rendelet alapján a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányélvét is figyelembe veszi. A kiemelt figyelmet igénylő (sajátos nevelési igényű, ill. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek nevelését, fejlesztését sajátosságaiknak, helyzetüknek megfelelően, egyénre szabottan tervezzük az egyéni fejlesztés dokumentumaiban és a csoportnaplóban, fejlesztő pedagógusaink és speciális szakemberek segítségének igénybe vételével. A nemzetiséghez tartozó illetve a hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségeket. 3. NEVELÉSÜNK KERETE Nevelőmunkánk az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés, az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, valamint az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés keretei között valósul meg A program kiemelt nevelési feladata: az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés. Az óvodai egészségfejlesztés célját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. határozza meg, mely szerint: (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljestesti-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési- oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. 176
177 Gyermekeink egészséges életmódra, életvitelre nevelése, a testi, szellemi védettség biztosítása, higiénés szokások megalapozása és azok összehangolása a családok szokásrendszerével. Az egészség-gondozáshoz szükséges képességek, készségek, jártasságok megalapozása, kialakítása, testi fejlődés elősegítése. Gyermekink egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. Az egészséges életmód, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés szokásainak alakítása. (3) a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek az egészséges táplálkozásra, a mindennapos testnevelésre, testmozgásra, a testi és lelki egészség fejlesztésére, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére, a bántalmazás és erőszak megelőzésére, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtásra, a személyi higiéné területére terjednek ki. A programunk egyik legfontosabb célkitűzése: az egészséges életmódra nevelés magas színvonalának megvalósítása, a komplex esztétikai nevelés rész területeinek segítségével (Irodalmi nevelés, zenei nevelés, vizuális nevelés). " A mozgás életjelenség és életszükséglet." (dr. Frenkl Róbert) A gondozás, az egészséges életmódra nevelés, az egészségfejlesztés ebben az életkorban - melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez - kiemelt jelentőségű. A gyermek valamennyi tevékenységének része, jó közérzetének alapja. 177
178 Célunk: A gyermekek (és közvetve a szülők) egészséges életvitel - igényének alakítása, az ezzel kapcsolatos jó szokások megalapozása, az egészségmegőrzés a betegségmegelőzés fontosságának felismertetése. A rendszeres mozgástevékenységekben minden gyermek egyéni képességeinek és érdeklődésének megfelelően örömmel vegyen részt. A mozgásfejlesztéssel a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése és a mozgás megszerettetése. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó, spontán mozgásos játékok és tervszerűen irányított mozgásos tevékenységek és feladatok segítség elő a pszichomotorikus, kondicionális, koordinációs készségek és képességek kialakítását, formálását és fejlesztését. A nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeinek megláttatása. A közös programokon keresztül a gyermekek- családok ráhangolása, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik. Feladataink: A gyermekek gondozása, testi, lelki és szociális szükségleteik, mozgásigényük kielégítése; testi és pszichomotoros képességeik, mozgáskészségük fejlesztése. A fejlődéshez szükséges egészséges, biztonságos, beszélő környezet biztosítása (gyermeki tevékenységet segítő, cselekvéssort ábrázoló piktogramok elhelyezése). Lehetőség biztosítása a mindennapos testnevelésre, melynek anyaga a kötelező foglalkozásokhoz és a legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodik, előnyben részesítve a mozgásos játékokat. A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása. Balesetvédelem, elsősegélynyújtás. Az egészséges életmód, a testápolás a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír - tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. 178
179 A megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel együttműködve - speciális prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Önállósági törekvések támogatása. Változatos tevékenységeken keresztül a társadalmi és természeti környezethez való pozitív érzelmi viszony alakítása, ez által a gyerekek érzékenységének felkeltése a környezetbarát és környezettudatos magatartás és viselkedés megalapozása iránt. A nevelés a szomatikus nevelésre alapoz. Az óvodába lépés után elkészített anamnézissel képet kapunk a gyermek testi fejlődéséről, szükségleteiről is. Az óvodai évek alatt rendszeresen mérjük súlyukat, magasságukat, s figyelembe vesszük a védőnő és más szakemberek észrevételeit. A gondozási feladatok teljesítése érdekében bensőséges gyermek - felnőtt kapcsolatot alakítunk ki. Folyamatosan bemutatjuk és gyakoroltatjuk a tisztálkodással, étkezéssel, öltözködéssel kapcsolatos szokásokat, amelyek egy része óvodáskor végére szükségletté válik és szokássá rögzül. Napirendünkben elegendő időt biztosítunk a gondozási teendőkhöz, minden tevékenységet szóbeli megerősítéssel kísérünk, s eközben fontos nevelési feladatokat is megoldunk. A helyes életritmust megteremtettük a folyamatossággal, amelyet a napirend rugalmassága, kötetlensége, ugyanakkor állandósága jellemez. A gondozás, egészséges életmódra nevelés színtere a csoportszoba, a hozzá kapcsolódó helyiségek, az udvar és a tornaszoba. A törvényes gyermeklétszámhoz viszonyítva megfelelő méretüek a csoportszobák, mindegyikhez tartozik öltöző és mosdó. A környezeti higiénia megtartására személyes, illetve a gyermekek tevékeny bevonásával nevelünk. A mosdóban optimálisak a feltételeink a személyi higiénia biztosításához: elegendő a WC- és mosdókagylók száma; a WC- használat intimitását függönyökkel biztosítjuk; jellel ellátott törölközőt, fésűt, fogmosó felszerelést használ minden gyermek. A legkisebbek is mosnak fogat. A mosdó az udvarról is könnyen megközelíthető. Udvarunkat, melynek elhelyezkedése és mérete optimális, úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljen nevelési-fejlesztési céljainknak, elsősorban a testi és környezeti nevelés tekintetében. Megtalálhatóak a napos és árnyékos, füves és betonos részek. Minden csoport rendelkezik homokozóval, és a telepített játékeszközöket közösen használják. Megfelelő mennyiségben rendelkezünk udvari játékkal, mozgásfejlesztő eszközzel, de szükséges ezek folyamatos felújítása, pótlása, cseréje. 179
180 Kánikulában az újonnan kialakított párakaput használják gyermekeink. Tavasztól őszig az udvaron a dajka nénik segítségével gondoskodunk a gyermekek folyadékpótlásáról. Az udvaron lehetőséget biztosítunk kerékpározásra, rollerezésre, labdázásra és egyéb mozgásfejlesztő eszközök használatára. A csoportokat nem különítjük el egymástól, minden gyermek birtokolja az egész udvart. Udvari és termi mozgásfejlesztő eszközeink teljes mértékben lehetővé teszik a gyermekek mozgásigényének kielégítését és testi képességeik fejlesztését. Eszközkészletünket lehetőségeinktől függően folyamatosan bővítjük, többek között az Ayres-terápiában használatos eszközökkel. Ez utóbbiakat eredményesen használjuk a tanulási és/vagy magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésére, az ehhez szükséges alapismeretekkel is rendelkeznek az óvónők. Jól felszerelt tornaszobánk ideális helyszíne a mozgásfejlesztésnek, de egyéb programok lebonyolításához is jól használható. Óvónői döntés alapján az öltözőt is igénybe vehetik a gyermekek mozgásigényük kielégítésére. A sokféle mozgáslehetőség, a komplex testmozgások, melyet programunkban biztosítunk, kedvezően befolyásolják az egész gyermeki szervezet fejlődését. Ezek beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére. A heti egy kötelező testnevelés foglalkozáson kívül minden nap lehetőséget adunk valamilyen mozgásos tevékenységre, előtérbe helyezzük az együttműködésre alapuló játékokat. Hetente láb-és tartásjavító tornát, időnként zenés tornát szervezünk. Az egészséges életmódra nevelés területén a feladatokba természetes módon integrálhatóak az alábbi prevenciós feladatok, amelyekre minden gyermeknek szüksége van az értelmi fejlődés céljából is: nagymozgások, finommotorika, testséma, percepció, anyanyelvi fejlesztés. Évente 2-3 alkalommal kirándulni is visszük óvodásainkat, melyek komplex fejlesztő hatása mással nem pótolható. Az egészséges életmód körébe beletartozik: a levegőzés, edzés, pihenés-alvás, táplálkozás, öltözködés, ill. a testi épség védelme, a baleset megelőzés is. Levegőzésre minden nap sort kerítünk, ezzel lehetőséget biztosítunk a spontán megjelenő mozgásos tevékenységekre. Nyáron, kánikulában - az óvatossági szabályok betartása és az egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett - napfénnyel és vízzel is eddzük óvodásainkat. 180
181 Egészségük védelme és a betegségek megelőzése érdekében só szobát működtetünk, ami egyben a differenciált fejlesztésnek is egyik helyszíne. Amennyiben a közeli iskola helyet tud biztosítani számunkra, az OVI-foci klub szervezésében játékos futball foglakozáson vesznek részt az ahhoz kedvet érző nagyobb fiúk és lányok. A szülők anyagi hozzájárulásával és a fenntartó támogatásával úszás és korcsolyafoglalkozást szervezünk azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei ezt igénylik. A mozgásfejlesztési gyakorlatunkat innovatív mozgásfejlesztő módszerrel bővítettük. A Sportmanó program - hoz való sikeres csatlakozással az óvodánkban - a heti nagymozgás foglalkozás keretében- minden csoportnak lehetősége nyílik öt sportág megismerésére; floorball, tenisz, kézilabda, kosárlabda, foci. A program által kínált módszertani útmutató segítségével, a korcsoportoknak megfelelően differenciáltan megtervezett labdajátékokkal egészítjük ki a csoportok mozgástevékenységét. A Sportmanó program mozgásfejlesztő, tartásjavító, edző tevékenysége révén szervesen kapcsolódik az óvoda napirendjéhez és fizikai terhelés egészséges megvalósulásához. Az óvodai szervezett mozgás során alkalmazott új mozgásformák alkalmassá tehetik a gyermekeket, az életen át tartó sporttevékenység megalapozására. További új kezdeményezésünk egy mozgásfejlesztő műhely működtetése. A Fittmanó műhelyben a mozgásukban fejlettebb tanköteles korú gyerekek csoportja a sokféle játékos gyakorlattal bevezetett, öt fajta labdajátékkal behatóbban ismerkedhet meg. A korlátozott létszám biztosítja a differenciált fejlesztést, - a felzárkóztatást és tehetséggondozást- az eszközlehetőségek jó kihasználtságát, a megfelelő helyet tornatermünkben. Táncműhelyünkben, a mozgás és a művészeti tartalom összekapcsolásával valósítjuk meg a mozgásfejlesztés. Tapasztalatunk, hogy minden gyermek rendelkezhet erősebb, illetve kimagaslóbb képességgel, amit a mindennapi nevelési folyamatban, valamint a fejlesztőműhelyek által kínált tevékenységekkel igyekszünk kibontakoztatni. A délutáni pihenéshez, alváshoz megteremtjük a nyugodt légkört csenddel, félhomállyal, mesével, zenével, altatódallal. Otthonról hozott vagy óvodai játékkal is pihenhetnek a gyermekek, ha azzal társaikat nem zavarják. Szülői igény szerint a lehetőséget biztosítunk a pizsamában való pihenésre. Minden kisgyermeknek saját jellel ellátott, ágyneművel megvetett ágya van. Alkalmazkodunk egyéni szükségleteikhez, szokásaikhoz: aki nem tud elaludni, vagy már felébredt, 14 órától folyamatosan felkelhet, és csendes tevékenységbe kezdhet. 181
182 Az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítására is nagy hangsúlyt fektetünk. A merev étkezési szabályokat feloldottuk. A tízórai és az uzsonna időpontját - egy adott időkereten belül - szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően választhatják meg a gyermekek; eldönthetik, hogy mikor és kivel ülnek le étkezni. A tízórai és az uzsonna az önkiszolgálásra épül, a naposi feladatok elvégzésére ebéd előtt és után adunk lehetőséget. Nagy gondot fordítunk a kulturált étkezés szokásainak elsajátíttatására. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok szorosan együttműködnek a csoport dajkájával, illetve a pedagógiai asszisztenssel a gyermekek étkezéssel kapcsolatos helyes szokásrendszerének kialakításában és megszilárdításában. A gyermekekkel való együtt étkezés során személyes példamutatással, mintaadással alakítjuk a kulturált étkezés szokásait (ízléses tálalás, megfelelő evőeszköz használat, társas kapcsolatok, nyugodt légkör, új ételek megismertetése és megkedveltetése, szalvéta használat, egyre magabiztosabbá váló önkiszolgálás ). A szülőket arra ösztönözzük, hogy az óvodai étrendet egészítsék ki behozott gyümölccsel, zöldségfélével. A hagyományos őszi és téli egészségnapokon, óvodai szinten kiemelten foglalkozunk az egészségmegőrzéssel. A gyermekekkel együtt készítünk el és kóstolunk reform ételeket, salátákat Amennyire lehetőségeink engedik, befolyásoljuk az óvodai étrendet, melynek célja a különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír - tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, A megfelelő öltözködéssel nagymértékben segítjük az egészséges életmód kialakulását, a betegségmegelőzést és az egészségmegőrzést. A segítségnyújtást (akár a többi gondozási tevékenységben) egyénre szabjuk, ösztönözzük az önállósodást. Jó néven vesszük, ha a nagyobbak vagy ügyesebbek segítenek a kisebbeknek, illetve a lemaradást mutatóknak. Példamutatással ösztönözve elvárjuk a gyermekektől, hogy törekedjenek öltözőszekrényük és környéke rendben tartására, óvására. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés érdekében a nap minden percében biztosítjuk a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket, ellenőrizzük és karbantartjuk a használati tárgyakat, megszüntetjük a baleseti forrásokat, gyakran hangsúlyozzuk a betartandó szabályokat. Állandó jelenlétünkkel megakadályozzuk a testi, vagy lelki bántalmazást, erőszakot. 182
183 A pszichohigiénés nevelés feladatai során fellépő problémák (családi konfliktusok, gyermeknevelés, különválás..) kezelésébe tevékenyen kapcsolódik be az óvodai szociális segítő hálózat munkatársa. Gyermekek esetében megfigyelőként van jelen a csoportok életében. Segíti a lehetséges megoldások módozatait felkutatni, tanáccsal látja el a segítségre szoruló családokat. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére megragadjuk a mindennapokban azokat a lehetőségeket, amelyek kínálkoznak, s a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelnek. Valljuk, hogy a színes, tevékeny, jól szervezett óvodai élet önmagában is hozzájárul a későbbi viselkedési függőségek, szenvedélybetegségek elkerüléséhez. A testi-lelki egészség védelme érdekében a szülők szemléletmódját is igyekszünk befolyásolni: Jó tanácsokat adunk a helyes étkezéshez, öltözködéshez, alváshoz, a mozgásigény kielégítéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Rendszeresen felhívjuk a figyelmüket a gyakori és ellenőrizetlen TV-nézés, mobil telefon, számítógép használat veszélyeire, ezek helyett egyéb programokat javaslunk. Tevékenységi formákon keresztül, személyes példaadással igyekszünk elérni, hogy a gyermekek védjék közvetlen környezetüket, ne szemeteljenek, védjék a növényeket, gondozzák a virágoskertjüket és gondoskodjanak az udvaron élő madarakról. Ismerkedjenek meg a szelektív hulladékgyűjtéssel, az újrahasznosítás lehetőségével és fontosságával. Ismerkedjenek meg a környezetvédelemmel, a hozzá kapcsolódó világnapokkal: Ősz: szeptember 17. Takarítási világnap; 22. Autómentes nap; október 4. Állatok napja; Tavasz: március 22. Víz napja; 23. Meteorológiai világnap; április 22. Föld napja; május 10. Madarak és fák napja; Nyár: június 5. Környezetvédelmi világnap. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén ( Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés) Teljesen önállóan, lehetőleg felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, használják a zsebkendőjüket. Teljesen önállóan öltözködnek, ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, egyéb kötőket megkötnek. Segítenek magukon, ha fáznak vagy melegük van. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot. 183
184 Készségszinten használják a kanalat, villát, a kés használatával próbálkoznak. Étkezés közben kulturáltan viselkednek, halkan beszélgetnek. Ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyezik a polcra, szekrénybe. Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet, tisztaságot tartani, megjelennek a környezettudatos magatartás első jelei. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén (Mozgás) Szívesen mozognak, kitartóak a mozgásos játékokban. Mozgásuk összerendezett, nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor, figyelnek egymásra. Tudnak gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni, megértik az egyszerű vezényszavakat. Kialakul a szem-kéz, szem-láb koordináció, az oldaliság, az alaklátás, a formaállandóság. Ismerik a test részeit, azok funkcióját, jól működnek a keresztcsatornák. Megfelelő szintre fejlődik az önkontroll, az érzelemszabályozás, az együttműködés, a problémamegoldó gondolkodás, a pozitív énkép. 184
185 EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM Az óvodapedagógusok által tervezett tevékenységek az egészségfejlesztéshez Egészségfejlesztés- Környezetvédelmi Mozgásfejlesztés egészségmegőrzés fejlesztés - Mindennapos egészségfejlesztő játékos mozgások a csoportszobában/udvaron. - A mindennapi szabad játékba integrált mozgásos tevékenységek a teremben és a gyermeköltözőben: Ayres és nagymozgást fejlesztő eszközökkel. - Udvari szabad játék: kerékpározás, rollerezés, mászókázás, hintázás lehetőségének, valamint a trambulin biztonságos használatának felkínálása. - Zöldség és gyümölcsnapok: minden héten folyamatosan - Őszi és téli egészségnapok: októberben és januárban - Óvó- védő szabályok megismerése - Egészségmegőrző program: fogorvosi szűrővizsgálat minden csoportban évente kétszer - Sószoba használata makrocsoportos foglalkozások (november- március) - Magatartáskultúra fejlesztő babák, bábok segítségével a durvaságok, bántalmazások, hibás viselkedési szokások megfékezése. - szelektív hulladékgyűjtés: minden csoportban napi szinten. - Világnapok beillesztése a tevékenységek tématervébe (állat-, föld-, víz-, madárvédelem) - Évszakhoz kötött, élményszerző séták az óvoda környékén - Mozgás tevékenység keretébe illesztett Sportmanó program - Választható mozgásfejlesztő foglalkozások a nagycsoportosoknak, igény szerint: Szervezett úszásoktatás Korcsolyázás a műjégpályán Oci-foci foglalkozás 185
186 Családokkal együtt szervezett programok Mozgás: - Közös kirándulás szervezése csoportonként a családokkal: bakonyi, illetve pannonhalmi kirándulás - Családi nap szervezése: Sportos és ügyességi vetélkedők Lelki egészségvédelem: - Az óvoda és a szülői ház kapcsolatának erősítése: alkalmakhoz kötött barkács- és teadélutánok, valamint előadások szervezése a testi és lelki egészségről Környezetvédelem: - Papírgyűjtés évente két alkalommal - Elemgyűjtés (folyamatos) - Madarak, fák napja keretében udvarrendezés, virágültetés óvodai szociális segítő bevonása az eseti fogadóórákba. új gyermekek nyílt napja 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés A gyermek a maga személyiségét olyan valódi közösségen belül tudja maximálisan kifejleszteni, melyet ő maga szolgál és amely őt magát szolgálja." (Freinet: Máté mondásai) Az óvodás gyermek legfőbb igénye érzelmi függőségi törekvéseinek kielégítése, az érzelmi biztonság. Célunk: olyan egészséges személyiség fejlesztése, aki megőrzi egyediségét, egyéniségét, ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait, elfogadja mások különbözőségét. Feladataink: 186
187 Az érzelmi biztonságot nyújtó, állandó értékrendet közvetítő szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól (befogadástól) az óvodáskor végéig. A családokon keresztül Anyás befogadás és Új gyermekek nyílt napja lehetőségének felkínálásával a gyermekek individuális jellemzőinek megismerése a befogadási folyamatban. A beilleszkedési problémával nehezített gyermekek szocializációjának megsegítése. Egységes szokás- és normarendszer, viselkedéskultúra megalapozása, magatartásmódok fejlesztése. A gyermekek erkölcsi - szociális érzékenységének fejlesztése, én - tudatának alakítása, önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek elősegítése. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatok, valamint az óvodai alkalmazottak közötti elfogadó és segítő pozitív együttműködés kialakítása. Pozitív nevelői attitűddel a gyermek- dajka kapcsolatának erősítése. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő - és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében (drámapedagógiai módszerek segítségével). A közös élményeken alapuló, sokszínű tevékenység biztosítása és gyakorlása által a szociális kompetenciák fejlesztése, szokás és normarendszerének megalapozása. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztésével kultúrához, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, a természeti és és emberi környezetben fellelhető értékek megbecsülésére nevelés. A nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapjainak megteremtése. Az erkölcsi - szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek életkornak megfelelő alakítása. A másság, a különbözőségek elfogadására nevelés, pozitív erkölcsi tulajdonságok erősítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek estében szükség szerinti együttműködés az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális végzettségű szakemberekkel. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon 187
188 csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A szocializációt segíti az egyén erősségeire építő egyéni bánásmód. Programunkban az egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét. Figyelembe vesszük, toleráljuk mindazt, amit a gyermekek (az azonos korúak is) egyéni különbségként magukkal hoznak. Differenciált fejlesztésben részesítjük a szociálisan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN), valamint a kiemelkedő képességű gyermekeket. Arra törekszünk, hogy magatartásunk e tekintetben is modell értékű legyen a gyermekek számára. Céljaink megvalósítása érdekében kiindulópontnak tekintjük a gyermek személyiségének alapos megismerését az óvodába lépéstől kezdve, majd folyamatosan. Biztosítjuk az állandó személyes kontaktust a tevékenységekben köztünk és a gyermekek között. Figyelembe vesszük eltérő testi-lelki szükségleteiket. Fontosnak tartjuk a személyességet a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában. Bizonyos szabályok betartása mellett lehetőséget adunk otthoni játékszerek és egyéb eszközök behozatalára. Meghatározó szerepet tulajdonítunk a szabad játéknak, mely fejlesztő hatását tekintve domináns tevékenység a szocializációt illetően (is). Az óvodai élet megszervezésében is tekintettel vagyunk az eltérő szükségletekre. Az osztatlan csoportban, a folyamatosság és a kötetlenség keretei között zajló párhuzamos tevékenységek megkönnyítik az egyéni bánásmódot, a differenciálást, felgyorsítják a szocializációs folyamatokat. Óvodáskorban a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. A magasabb rendű érzelmek a gyermek tapasztalatai során alakulnak ki, ezért fejlődésükben meghatározó a család, majd az óvónő, ill. minden más óvodai dolgozó mintája, az óvodai alkalmazottak közötti pozitív attitűd. Abból indulunk ki, hogy a gyermek és köztünk létrejövő érzelmi kapcsolat minősége befolyásolja a gyermek szociális érzékenységét, jó közérzetét. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében vezető szerepet töltünk be, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését. A gyermekek érzelmi kötődését az óvodához már a beszoktatási (befogadási) időszak meghatározhatja. Óvodánkban hosszú évek óta hagyomány a szülővel együtt történő 188
189 beszoktatás, amelyhez osztatlan csoportban a nagyobb gyermekek is sok segítséget nyújtanak. A beszoktatás rendjét, módját egyénileg határozzuk meg. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés megvalósítása során az alábbi tevékenységeket, ill. elveket alkalmazzuk: A gyermekek társas kapcsolatainak mérése (szociogram). A szociogram eredményeit felhasználva a társas kapcsolatok alakítása, támogatása, külön odafigyelve a szociálisan hátrányos helyzetben lévőkre. Közösen átélt élmények forrásainak gazdagítása. A viselkedés-kultúra megalapozása a mindennapi élethelyzetekben és játékos (drámapedagógiai) módszerekkel, a drámapedagógiai munkaközösség által összeállított dráma- és szituációs játékgyűjtemény alkalmazásával. A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermek aktivizálása egyezkedésekkel, kompromisszumokkal. Társas - és szabályjátékok rendszeres szervezése, a sokszínű szerepjáték feltételeinek megteremtése -, ezek során is az erkölcsi tulajdonságok fejlesztése. A nemzeti identitástudat, a hazához, a szülőföldhöz, a családhoz, tájhoz, lakóhelyhez kötődés erősítése, a keresztény kulturális értékek megbecsülésére nevelés. A gyermekek születésnapjának közös megünneplése, családok bevonásával. A gyermekeket érintő pozitív családi események számbavétele. Megemlékezés a hiányzó gyermekekről. A gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal. A jutalmazás módjai: elismerés, dicséret, előnyben részesítés (pl. játék választáskor). A nemkívánatos magatartás megszüntetésének módszerei: mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, végső esetben a tevékenység leállítása, a tevékenységből való kivonás. Az esetleges büntetés nem lehet a gyermek számára megalázó, nem alkalmazható a szeretet megvonás, étel ital levegőzés megvonás. A helytelen, más gyermek számára testi/ lelki bántást okozó tett esetén is a segítő kommunikációt és átterelés alkalmazását részesítjük előnyben. Probléma megoldási és konfliktuskezelési stratégiák alkalmazása. 189
190 A szocializáció, az erkölcsi - közösségi nevelés szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítunk az ünnepeknek. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei illeszkednek a gyermekek természetes életmenetébe. Törekszünk a jó érzelmi előkészítésre, örömteli várakozásra, az ajándékkészítés, ajándékozás örömének átélésére. Óvodánkban a következő ünnepek és jeles napok megtartása vált hagyománnyá: állatok világnapja, mikulás, advent, karácsony, farsang, kiszebáb égetés, Móra-nap (febr.8.), március 15. mint nemzeti ünnep, húsvét, a víz világnapja, a föld napja, anyák napja, madarak és fák napja. A gyermeknapot a júniusi családi napba ágyazottan tartjuk meg. Törekszünk arra, hogy naponta szót váltsunk minden gyermekkel. A délelőtti játékidő után szervezett formában is lehetőséget adunk arra, hogy mindenki elmondja aktuális élményeit, gondolatait. Ezek egymással való megosztása is az összetartozás érzését szolgálja, s jó alkalom, hogy azokra a társaikra is felfigyeljenek a többiek, akikkel egyébként alig kommunikálnak. A fejlődés eredménye óvodáskor végén Ragaszkodnak óvodájukhoz, a felnőttekhez, egymáshoz, a kisebb gyermekekhez. Ezt érzelmekben, tettekben is nyilvánosságra hozzák. Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása, ugyanakkor elfogadják mások különbözőségét is. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, baj esetén együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetekben egyezkednek egymással. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt - az óvodán kívül is. A csoportba érkező vendégeket udvariasan fogadják. Igényükké válik a szervezett tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik percig képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőtteket és társaikat. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. 190
191 Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmagukban. Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi fejlesztés, nevelés Minden a szón múlik " (Babits Mihály) Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, helyes mintaadással az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű, megvalósítandó feladat. Célunk: a gyermekek már meglévő anyanyelvi képességeinek differenciált, egyénre szabott fejlesztése. a változatos tevékenységek nyújtotta kommunikáció által erősödjék a gyermek biztonságérzete, növekedjék tájékozottsága, gazdagodjanak ismeretei, kapcsolatai, fejlődjék beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. Feladataink: Érzelmi biztonságot nyújtó, beszélő környezettel a fejlesztés légkörének megteremtése. Családok anyanyelvi kultúrájának megismerése. Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők helyes mintaadással, szabályközvetítéssel- a javítás elkerülésével- segítsék a gyermekek helyes, szép magyar beszédre nevelését és az anyanyelv fejlesztését. Nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de kifejező beszéd a felnőttek részéről, az ún. szleng mellőzése. 191
192 A gyermek beszédállapotának megismerése az alábbi szempontok alapján: beszédhallás, beszédértés, hangejtés, mondatszerkesztés, összefüggő beszéd. A beszédkedv fenntartása, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése, a válaszok igénylése. A gyermekek képessé tétele arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni, a nehezebben, beszédhibával kommunikáló gyermeket elfogadni. A beszédhibás, ill. gátlásos gyermekek tapintatos módszerekkel történő, szakszerű javítása, segítése; együttműködés a logopédussal. Anyanyelvi, beszédfejlesztő játékok alkalmazása, melyek teret adnak az artikuláció, hangsúlyosan a szókincsbővítésnek (régi kifejezések használata), a kifejezőkészség stb. fejlesztésének. A párbeszéd, a beszédaktivitás, az egymásra figyelés alakítása bátorítást segítő bábokkal. A verbális és a nonverbális kommunikáció fejlesztése a gyermeki kapcsolatok alakítása során. Programunk szervezeti keretei - az osztatlanság, a folyamatosság, a kötetlenség, a komplexitás - optimális lehetőséget nyújtanak a kommunikációs nevelés feladatainak megvalósításához. Beépül a gyermekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, társaikkal és az óvónőkkel, dajkával való kapcsolataikba. Alapja: a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással és valamennyi más tevékenységgel komplex egységet alkot. A folyamatos szabad játék számtalan lehetőséget biztosít a párbeszéd, a metakommunikáció kialakulásához. Arra törekszünk, hogy szerepvállalásaink legyenek modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a kifejező meséléssel, dramatikus játékokkal, mondókákkal, dalos játékokkal segítjük elő. Egyetlen olyan momentuma sincs az óvodai nevelésnek, amelynek ne lenne anyanyelvi vonatkozása. A kommunikációhoz szorosan kapcsolódik az illem. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy nagy szükség van a családok illemtudó viselkedésre nevelésének kiegészítésére. Ahhoz, hogy a gyermekek a mindennapi életben mindig gyorsan 192
193 és adekvátan tudjanak eligazodni, meg kell nekik tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben, vagy játéktevékenységekben gyakoroltatunk. Ilyenek: a köszönés módjára vonatkozó illemszabályok, a bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok, megszólítás, tudakozódás, kérdezés illemszabályai, étkezés, vendégfogadás illemszabályai, illemszabályok az udvaron, az utcán, különböző intézményekben, a jó megjelenés illemszabályai, az ajándékozás illemszabályai. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal, metakommunikációs jelzésekkel teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Figyelmesen végighallgatják az óvónőt, más felnőttet vagy társaikat. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják. Elbeszélésük összefüggő, folyamatos, szókincsük életkoruknak megfelelő. Helyesen használják az összes szófajt, igeidőt, igemódokat. Beszédük illeszkedik az anyanyelvi szabályokhoz, jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű és sebességű. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. 193
194 Értelmi fejlesztés és nevelés Célunk: hogy a kultúraátadás hatásrendszerében a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, célirányosan bővítsük oly módon, hogy eközben fejlődjenek a megismerő, kognitív képességek: egyre pontosabb, valósághű észlelés figyelemösszpontosítás a valósághoz közelítő képzeleti működés reproduktív emlékezet problémamegoldó és kreatív gondolkodás az alakuló fogalmi gondolkodás. Megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozunk az egyre gyakrabban előforduló magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, és a kiemelkedően kreatív és tehetségígéretes gyermekekkel. Az óvoda valamennyi óvodapedagógusa által létrehozott Fejlesztőpedagógia munkaközösségünk külső speciális szakemberek bevonásával, valamint a Sün Balázs Óvoda Benedek Elek Tagóvoda Gyógypedagógiai Hálózat utazó gyógypedagógusaival konzultálva segíti a felzárkóztatásra szoruló gyermekeket. A felzárkóztatás mellett feladatunk a tudatos tehetséggondozás. Ez utóbbi tevékenységünket arra a megfigyelésre alapozzuk, miszerint a gyengébb részképességű gyermekeknek is vannak erősségeik (bár tehetségről esetükben nem beszélhetünk), ezekre építve sokoldalú fejlődést érhetünk el. Másrészt pedig, ott vannak csoportjainkban azok a gyermekek, akik tehetséggyanúsnak bizonyulnak egy vagy több területen. Pl: fejlettebb a gondolkodásuk, jól mozognak, tisztán énekelnek, jó a ritmusérzékük, kreatívan ábrázolnak, kiemelkedő a beszéskészségük, átlagot meghaladó szociális kompetenciával rendelkeznek. A gyermekekkel való bánásmódunkat mindennapokban, ill. a fejlesztő műhelyeinkben a bátorító pedagógia alkalmazása határozza meg. Feladataink: Az intellektuális érzelmek megjelenése által a kíváncsiságra, utánzási kedvre építve a tanulási vágy kialakítása, képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. 194
195 A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységek biztosítása, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, gyakorlása. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség - fejlesztése. A szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadásának elősegítése által a közösséghez való tartozás pozitív élményének megtapasztalása. Érzelem indította játékos, mozgásos tevékenységek szervezése, a sokoldalú érzékszervi megtapasztalás lehetőségeinek megteremtése, készség és képességfejlesztés. Valljuk, hogy a éves korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága az észleléses és az észlelési-finommotoros funkciók intenzív fejlődése, amelyhez szervesen integrálódik a nyelvi - szimbolikus megismerési szint. Az értelmi fejlesztést nem kezeljük önálló feladatként, a gyermekek valamennyi tevékenységében gondot fordítunk rá. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: A gyermek, érdeklődéssel várja az iskolát. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Ismereteit képes változatos tevékenységek során alkalmazni. Megjelenik a szándékos figyelem. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás. Elemi ismeretekkel, önismerettel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Véleményalkotási, döntési képessége, önbizalma megfelelő szintre jut. Képes önálló és kooperatív tanulásra. 195
196 3.4. A gyermekvédelemmel és a szociális hátrányok enyhítésével összefüggő pedagógiai tevékenység Célja és feladata: Olyan körülmények és feltételek teremtése, amelyek által a gyermekek esetleges hátrányai csökkenthetőek, személyiségük harmonikusan fejlődik, képességeik a lehető legmagasabb szintre jutnak. A gyermekvédelem az óvoda minden dolgozójának alapvető feladata. Óvodai nevelésünk egészét átfogja a megelőző, feltáró és a problémákat megszüntető tevékenység. A gyermekvédelemmel kapcsolatos preventív tevékenységeinket óvodai szociális segítő támogatja. Az óvodai és iskolai szociális segítés új, kötelezően megvalósuló tevékenység, amely ágazatközi szinten biztosít szolgáltatást a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekjóléti ellátórendszeren keresztül. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet a járási székhely fenntartott család- és gyermekjóléti központoknak (a továbbiakban: központ) kötelező biztosítaniuk szeptember 1-jétől valamennyi nevelési-oktatási intézményben. Az óvodai szociális segítő tevékenység olyan, a nevelési-oktatási intézményekben biztosított preventív jellegű szolgáltatás, amely a gyermekek képességeinek, lehetőségeinek kibontakozását támogatja szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával. Az tevékenység hangsúlya a megelőző és megkereső tevékenységen van, szolgáltatásai pedig döntően a nevelési-oktatási intézményekben valósulnak meg, ezért kulcsfontosságúvá válik a szociális segítő és az intézmény közötti együttműködés. A szociális segítő aktív résztvevője a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésének, illetve a felmerülő életvezetési, szociális problémák megoldásához nyújt segítséget az óvoda gyermekeinek, igény szerint pedagógusoknak, a nevelő-oktató munkát segítő szakembereknek (pl. dajka, pedagógiai asszisztens), valamint szülőknek egyaránt. Az tevékenység célja: Az óvodás gyermekek, támogatása, egészségfejlesztése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében való közreműködés. A szociális és a köznevelési ágazat szereplői szoros együttműködésének kialakítása. 196
197 Helyzetelemzés: Az óvodánkba járó gyermekek szociokulturális háttere eléggé különböző, de összességében jónak minősíthető. Veszélyeztetett, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodánkra nem jellemző. Az utóbbi években megnövekedett a rendezetlen családi körülmények között élő gyermekek száma, ill. magasabb arányban vannak jelen BTMN és az SNI szakvéleménnyel rendelkező gyermekek is. Gyermekvédelmi munkánk során az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt és a következő tevékenységeket végezzük: A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, védelmet biztosítunk számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben, távol tartjuk magunkat mindenféle hátrányos megkülönböztetéstől, befogadó szemléletmódot érvényesítünk. Eleget teszünk a hivatali titoktartás kötelezettségnek a gyermekek adataival kapcsolatban (Uniós adatvédelmi 2016/679 rendelet (GDPR) által szabályozott adatkezelési kötelezettség). Jelzőrendszeri kötelezettségünknek eleget téve, a zárt adatkezelésnek megfelelően járunk el. A gyermekvédelmi munka hatékonyságát elősegítjük az egyéni bánásmóddal, differenciált képességfejlesztéssel. A szeretetteljes, befogadó óvodai légkörrel zökkenőmentessé tesszük az új óvodások beszoktatását. A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest jól megismerjük és különböző együttműködési formák révén tartalmas kapcsolatot tartunk fenn velük (szülői értekezlet, fogadóóra, játszóház, kirándulás szülői részvétellel, családi nap stb). Törekszünk a szülői szerep minél eredményesebb betöltésének elősegítésére. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket igyekszünk felismerni, pedagógiai eszközökkel ellensúlyozni, ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni (nevelési tanácsadó, szakértői és rehabilitációs bizottság). A mindennapi nevelőmunka folyamatában szem előtt tartjuk a tehetséggondozást. A valamely területen kiemelkedő képességeket mutató gyermekeket differenciált fejlesztésben részesítjük, szüleiket tanácsokkal látjuk el. Részt veszünk az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában. 197
198 A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérjük, az 5 év feletti gyermekek esetében a jogszabálynak megfelelően jelezzük az igazolatlan-, ill. az indokolatlan hiányzást. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően elősegítjük a különböző támogatásokhoz való hozzájutást. Az előterekben kifüggesztjük azokat a tájékoztatókat, amelyekből a szülők megtudhatják, hogy szükség esetén hová, kihez fordulhatnak segítségért. A gyermekvédelmi munka irányítása az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik. Ő teremti meg a gyermekvédelmi feladatok teljesülésének feltételeit, majd ellenőrzi azok megvalósulását. Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős személyéről, nevének közzétételéről a szülők felé. Az önkormányzattal együttműködve figyelemmel kíséri az 5. életévüket betöltött gyermekeket, elősegíti óvodába kerülésüket. Közreműködik a beiskolázás lebonyolításában. Felhívja a szülők figyelmét a kedvezményes étkezés lehetőségére. Gyermekvédelmi felelősünk az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli az óvodában a gyermekvédelmi szempontokat, elősegíti ezen szempontok érvényesülését. Minden nevelési év októberében összegzi a csoportokban elvégzett felmérés eredményét, amelyből kiderül, hogy adott nevelési évben mennyi hátrányos, halmozottan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetű gyermeket nevelünk, ill. kik azok, akik az általunk felállított szempontok alapján (elsősorban családi helyzetük miatt) különösen nagy figyelmet érdemelnek. A felmérés eredménye alapján gyermekvédelmi munkatervet készít adott nevelési évre vonatkozóan. Részt vesz a városi gyermekvédelmi értekezleteken, továbbképzéseken. A legfrissebb információkról (pl. segélyhez jutás lehetősége) tájékoztatja kolléganőit. Lehetőséget biztosít személyes beszélgetésekre az azt igénylő szülőknek. Az óvónők kérésére segít a gyermekvédelmi problémák megoldásában. Nyilvántartást vezet azokról az intézkedésekről, eredményükről, amelyek az óvodán kívül történnek egyegy gyermek érdekében. Minden nevelési év végén írásban számol be tevékenységéről. 198
199 4. A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI PROGRAMUNKBAN Hagyományaink ápolása Célunk: a városi környezetben felnövekvő gyermekek életében a modern világgal ötvöződve megőrizni, beépíteni azokat a népi hagyományokon alapuló értékeket, melyek a szülőföldhöz és a családhoz való kötődést erősítik. Feladatunk: Szeretetteljes óvodai légkör megteremtésével, a hagyományápolás beillesztése az óvodai nevelésbe. A hagyományok, népszokások eredetének, a hozzá kapcsolódó jelképek és hiedelmek ismerete. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok ismerete, a gyermekek életkorának megfelelő átadása. A kézművesség alapjainak jártasságszintű ismerete. ŐSZ Szüret Márton nap Jeles napok, megemlékezések Időpontja Szeptember- október November 11. TÉL TAVASZ Adventi várakozás Mikulás Luca nap Karácsony Farsang Télkergető- kiszebáb égetés Móra nap Nemzeti ünnep Húsvét Anyák napja Gyermeknap Nov.30 utáni első vasárnaptól December 06. December 13. December 3. hete (vízkereszttől- hamvazószerdáig) Farsangot követő időszak Február 08. Március 15. A húsvéti ünnepkört megelőző hét Május első vasárnapját követő hét Év végi családi nap keretében A jeles napokat tartalmukhoz igazodó előkészülettel vezetünk be, közös gyűjtőmunka ezzel felkeltve a gyermekek természetes kíváncsiságán alapuló érdeklődését. Törekszünk arra, 199
200 hogy vidám és örömteli folyamatos tevékenykedtetéssel elégítsük ki a gyermekek szükségleteit. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Verselés, mesélés Népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mondókák, énekes népi gyermekjátékok, népdalok, nemzetek dalai, hangszeres népzene. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Tárgykészítés termésekből, sodrások, fonások, gyöngyfűzés, agyagozás, nemezelés, mézeskalácssütés. A külső világ tevékeny megismerése Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások, termések gyűjtése, tartósítás. Mozgás Ügyességi és mozgásos játékok 4.1. Játék, játékba integrált tanulás, munkajellegű tevékenységek " Mindenek felett játszódjék és nőjön a gyermek. A szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét, s az eszet, mint az országút, olyan meddővé teszi. (Bólyai Farkas) A játék, különösen a szabad játék a kisgyermek fejlődésében alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. Elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, az értelmi, érzelmi, akarati, szociális fejlődéstől, a mozgástól, a világkép és az én-tudat kialakulásától. A kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon és zavartalanul ki kell elégülnie. 200
201 A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A rugalmas napirendünk által valósul meg a a szabad játék folyamat biztosítása a z óvodába érkezéstől, egészen a távozásig. A folyamatosság megőrzésével illeszkedik be a tízóraizás, a szervezett mozgásfejlesztés, a kirándulások és séták, valamint a kulturális élményt nyújtó programok. Az óvodapedagógusok feladata, hogy változatos mozgásformák és játéktevékenységek, szituációk lehetőségének megteremtésével elősegítse, hogy a gyermek aktuális érzelmeit és benyomásait, az önként vállalt társával/társ nélkül újra élje, illetve feloldja. A gyermekeket megillető jogok a szabad játék során megnyilvánulnak: a társ-, a hely-, az időtartam, az eszköz választásában. Lehetőséget kell adnunk arra is, ha a kuckózásra és magányra van szükségük. Ez a csoportszobán belüli játékra és az udvari nagymozgásos játéktevékenységekre egyenlő érvénnyel vonatkozik. Az árnyas, tágas udvarunk és udvari mozgásfejlesztő eszközeink kiváló feltételei a mozgásfejlesztésnek, gyermekek testi és szellemi fejlődésének. A kreativitást és az érzelmi megnyilvánulásokat is magába foglaló gyermeki fantázia kibontakoztatását a biztos alapokon nyugvó szokásrendszer, az érzelmi biztonságot nyújtó légkör kialakításával és a játékformákhoz választható eszközökkel biztosítjuk. A gyermekek igényeinek és a szükségszerűségnek megfelelően együtt játszunk a gyermekekkel. Példaadással megtanítjuk őket, hogy minden játékfajta lehet örömforrás, a társasjátékoknak fontos szabályi vannak és veszíteni is tudni kell. Játéktereinket úgy alakítjuk ki, hogy a játékfajtáknak biztosítva legyen az állandóság, ugyanakkor a gyermeki elképzeléseknek megfelelően legyen lehetőség az átrendezésre, kuckók kialakítására. Állandó játékhelyek: Csoportszobában: babaszoba, asztali logikai játékok, fejlesztő játékok, vizuális, kreatív sarok, mesesarok, galéria (az aktualitásnak megfelelően pl. konstruáló, építő). Udvaron: Focipálya, fixen rögzített mozgásfejlesztő eszközök, közlekedési eszközök használatának helye. Vizuális és társasjátékok. Átrendezhető helyek: Csoportszobában: zenei tevékenységek, báb és dramatizálás helyszíne, szituációs játékhoz illeszkedő helyszínek. Udvaron: mesehallgatás, gyermekek által igényelt témák megvalósításának helye. 201
202 Tudatos jelenlétünkkel, szükség szerinti együttjátszással, támogató, ösztönző magatartással, indirekt reakcióinkkal támogatjuk az elmélyült, élményszerű gyermeki játékot. Az elfoglaltságok gyermekszemmel csak akkor értelmesek, ha játékcéljuk van. Ennek alapján lényeges szempontnak tartjuk, hogy a különböző játékfajták tudatosan jelenjenek meg a mindennapokban, természetesen az életkori sajátosságokat mindig figyelembe véve. JÁTÉKFAJTÁK: 1. Gyakorló vagy funkciójáték A gyakorló játékok legegyszerűbb formái a mozgások, mászás, futás, tárgyak rakosgatása, melyek legfőbb jellemzője a funkcióöröm. A gyakorló játékok során a gyermek teljes személyisége gazdagodik, fejlődik. Megismeri önmagát, gyakorolja a nagymozgásokat, megtanulja összehangolni a mozdulatait, ismerkedik tárgyi környezetével, az őt körülvevő tárgyi világ fizikai jellemzőivel, egyre önállóbb és egyre bátrabban kezd új és új tevékenységekbe. Elemei a későbbi fejlettebb és összetettebb játékokban is megőrződnek. 2. Szerepjáték Szerepjátéknak azt a játéktevékenységet nevezzük, amelyben a gyermekek a látott szerepeket, tevékenységeket, a felnőttek közötti sajátos viszonylatokat sajátos játékkörülmények között újra alkotják. Jellemzői: a gyerekek a képzelet segítségével teret és helyzetet teremtenek a különböző élethelyzeteket átélik, rekonstruálják szoros kapcsolatban van a drámajátékkal jelentős a hatása a személyiségfejlődésre mintha-helyzetek, különböző szerepek létrehozása érzelmek mélyebb átélése fontos szerepe van a szociális kapcsolatok alakulásában (kapcsolatteremtő képesség, együttes cselekvés képessége). Az óvodáskori szerepjáték legfőbb tulajdonsága, hogy adott folyamaton belül a gyermek kettős tudatállapotban van, ami annyit jelent, hogy ugyanazon időben képes teljes mértékben 202
203 beleélni magát egy adott helyzetbe úgy, hogy közben teljesen tisztában van a valóságbéli jelenlétével. 3. Dramatikus játék drámajáték A drámajáték az óvodában olyan módszer, amely a játékra alapoz, a gyermeki cselekvésre koncentrál, feltárja és fejleszti a gyermek kreatív képességeit. A drámajáték egyben dramatizáló módszereket használ, hiszen szerepeket osztanak, és ezeket játsszák el. A gyerekek a drámajáték során megtanulják, hogyan alakítsák ki saját gondolkodásmódjukat, értékrendszerüket és megtapasztalhatják, milyen sok megoldás létezhet egy adott helyzetre. A dramatikus játékok nevelési célja az egész személyiség harmonikus és differenciált fejlesztése, valamint hatékony segítséget nyújt a különböző részképességek fejlesztésére. a mindennapi nevelő gyakorlatban kapcsolhatjuk a neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához, konfliktusok feloldásához. 4. Konstruáló játék Az építő és konstruáló játék óvodás korban a személyiség fejlődését meghatározó tevékenység. Az építőjátékok és a szerepjátékok keretén belül bontakoznak ki a legteljesebben. A hároméves gyermekeknél az építőelemek változtatás nélkül maradnak a játék folyamatában, addig az öt-hatévesek már a különféle eszközök önálló elkészítésére törekszenek. A közösségben végzett konstrukciós tevékenységek kedvezően hatnak az egyéni alkotások létrejöttére is. Óvodás korban a konstruálás fejlődésének szakaszai átmenetet képeznek a játék és a munka között. 5. Szabályjáték Ebbe a típusba azok a játékok tartoznak, amelyeket a szabály és annak betartása motivál, vagyis a gyermek számára ez jelenti magát a játék örömét. Tehát a szabályjátékokban az örömforrást a szabályok betartása jelenti. A szabálynak ebben a formában óriási szerepe van, hiszen minél komolyabban veszi a gyermek annak létét, annál izgalmasabb számára az adott játék. A szabályjáték feltétele a szabály megértése (intellektuális fejlettség), a decentrálás képessége, azaz az igazodás az általánosított szabályokhoz, fusztrációtűrés Az óvodáskorú gyermek szabályjátékának néhány sajátossága: 203
204 kezdetben maga cselekvés a lényeg, a szabályok betartása elsősorban az egyéni örömszerzést szolgálja később alávetik magukat az egyszerűbb szabályoknak, élvezik a mozdulatsorok egymásutániságát, az ismétlést, ügyelnek a sorrend betartására a szabályok megtartásánál dominál az utánzás a dramatikus elemek (játékos kerettörténetek, felajánlott szerepek ) segítenek a szabályok megtartásában a veszteség nagy érzelmi terhet jelent többnyire igénylik a felnőtt irányítását. A szabályjáték esetén nagy szerepe (kezdeményező) van az óvodapedagógusnak, akinek figyelembe kell venni a gyermekek fejlettségét, játék iránti érdeklődését, s így tudja a játék tartalmát és szabályait kialakítani, valamint a játékot beilleszteni az óvoda napirendjébe. A közös játékélmény fontos elemei: a játék időtartama a játéktanítás módja a játék tartalmának és szabályainak ismertetése a játékkal kapcsolatos magyarázatok az óvodapedagógus saját szerepének meghatározása, a játékba való beépülése a játék utáni értékelés. A jó szabályjáték az alábbi területeken segíti a gyerekeket: megtanulják a szabálykövetést megtapasztalják a sikerüket és az esetleges kudarcukat az eredmények feldolgozása a reális énkép kialakulásához segít a gyermek önmaga szabályozására ügyel mások cselekvését is figyeli a szabályok betartása szempontjából megalapozza a mindenkori alkalmazkodás képességét a szabályokhoz való pozitív viszonyulást eredményezi. Programunkban a szabad játék, az önként vállalt tevékenységek időtartamban is meghatározóak a nap folyamán. Tudatosan odafigyelünk arra is, hogy a gyermek mikor milyen játékeszközzel találkozik, mert ez lényegesen befolyásolja a részképességek fejlődését. 204
205 Célunk: hogy a játék feltételeinek megteremtésével, tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermek saját aktív tevékenységén keresztül segítsük a személyiségfejlődést. hogy belülről indított és vezérelt játéktevékenységekkel elősegítsük a gyermek szabad képzettársítását, kreativitását, hogy az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok sokszori átélésével segítsük a gyermeket egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakozásában, hogy a játék és a játékba integrált tanulás váljék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé, hogy a munkajellegű tevékenységek végzése során fontos képességeket, készségeket, tulajdonságokat fejlesszünk a gyermekekben. Feladataink: Nyugodt légkör, elegendő idő, megfelelő hely biztosítása valamennyi játékfajta számára (gyakorlójáték, szerepjáték, konstrukciós játék, szimbolikus játék, bábozás, dramatizálás). A játékhoz szükséges, a gyermeki fantázia kibontakozását elősegítő sokféle eszköz, anyag biztosítása. Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához, indirekt irányítás biztosítása, szükség esetén bekapcsolódás a játékba. Az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki önállóság tiszteletben tartása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. Az általunk fontosnak tartott műveltségtartalmak (zenei, irodalmi, vizuális, matematikai, környezeti) közvetítése a játékba integrált tanulás során. Sokszínű munkajellegű tevékenységek feltételeinek, önálló elvégzésének biztosítása. 205
206 Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy-e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, és tevékeny ember váljon belőle. (Varga Domokos) A szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben a gyerekek kezdeményezései, az óvónő felajánlásai a játékban, a tevékenységekben megvalósuló tanulás sajátos formáit eredményezik. Nevelési koncepciónkból fakad, hogy a tanulás nem önálló tevékenységformaként jelenik meg. A gyermek elsősorban a játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása közben tanul. Ebben a folyamatban az egyes gyermek tanulási képességeinek alakulását követjük nyomon és segítjük. Cselekvés közben, érzelmein át készségeket, jártasságot szerez, amelyek által fejlődik értelme, intelligenciája. Mindaz, ami a játék egésznapi folyamatában - spontán vagy szervezett formában - integrálódik, a tanulás szervezeti kerete - formája. Megszüntettük a tanulás és a nevelés mesterséges különválasztását, a nevelési folyamat egységesebbé vált. A nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket a gyermekek életkoruktól függetlenül, fejlettségüktől függően választhatják, de az egész csoport számára tervezett, szervezett, növekvő időtartamú (5 35 perces) foglalkozásoknak is helyet adunk. A szervezett tanulás folyamatát (melyet mi tervszerűen kezdeményezünk és tudatosan vezetünk) a gyermekek önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakíthatják. Lehetőséget adunk a folyamatos ki- és belépésre, a szabad választásra. a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását. Azon gyermekek számára, akik fejlődésükben elmaradtak, részképesség zavarral küzdenek, kötelező jelleggel tartunk játékos, mikrocsoportos, vagy akár egyéni, kompenzációt célzó foglalkozásokat, természetesen a motiváltság folyamatos fenntartása mellett. A hagyományos foglalkozási rendszer helyett komplex, képességközpontú fejlesztésre törekszünk. A tanulás kapcsán témákban gondolkodunk. Az ünnepekhez, évszakokhoz illesztett tematikai rendszer tartalmazza az összes mozgásos, zenei, vizuális, irodalmi, értelemfejlesztő, szocializációs célkitűzésünket. 206
207 A tanulás formái óvodánkban: Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokásalakítás) Spontán játékos tapasztalatszerzés Játékos, cselekvéses tanulás (akár az egész csoport, vagy az azonos életkorú gyermekek részvételével frontálisan) Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, kísérlet, felfedezés, Gyakorlati problémamegoldás. A gyermek idegrendszeri sajátosságainak ismerete alapján nem különböztethetjük meg élesen a játékot, a tanulást és a munkát. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka, munkajellegű tevékenység az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az önként vállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. A tevékenység célja, hogy az önkéntes vállalásokon alapuló munkatevékenységek végzése során fontos képességeket, készségeket, tulajdonságokat fejlesszünk a gyermekekben. Az örömmel végzett játékos (vagy 6 7 éves korban már nem csak játékos) munkatevékenységek a tapasztalatszerzésnek, a környezet megismerésének, a kognitív képességek, a munkavégzéshez szükséges képességek fejlődésének fontos lehetősége, a társas kapcsolatok, a feladattudat, feladattartás alakításának eszköze. Ezáltal a munkavégzés természetesen tanulás is. A gyermekek fejlettségének megfelelően megválasztott, felajánlott munkatevékenységek ezáltal a sikerélmény biztosítása segítsék elő a munka örömének átélését, az eredményért vállalt kitartó erőfeszítés szépségét. A játékkal szemben a munkavégzést fejlesztő szándékkal értékeljük, a gyermek egyéni képességeinek megfelelően. Óvodánkban az alábbi munkafajtákat alkalmazzuk a gyermekek fejlesztése érdekében: Önkiszolgálás a testápolás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés során. 207
208 A környezet (csoportszoba, mosdó, öltöző, udvar) rendjének fenntartása, helyreállítása; játékelrakás. Naposi munka az ebédhez kapcsolódóan. Növény (esetleg állat) gondozás, alkalomszerű munkák, megbízatások, segítségnyújtás a kisebbeknek. Az óvodapedagógus feladatai: különböző munka jellegű tevékenységek biztosítása, átgondolt, tudatos, differenciált tervezése, szervezése szükséges feltételek biztosítása (idő, eszköz, élmény, hely) a megfelelő eszköz kiválasztásának segítése, használatának bemutatása, baleset megelőzésének szabályai a felnőttek modell értékű munkájának bemutatásával a munkavégzéshez szükséges attitűd kialakítása a munkafolyamat fázisainak, sorrendjének élményszerű bemutatásával az érdeklődés folyamatos fenntartása legcélravezetőbb munkafogások elsajátíttatása megfelelő mennyiségű idő biztosítása a munkafolyamat begyakorlására differenciált segítségnyújtás, egyéni megoldások, ötletek támogatása együttműködés, kooperativitás ösztönzése párban és mikrocsoportban fejlesztő értékeléssel a munka fontosságának hangsúlyozása. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Képesek állhatatosan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban domináns a szerep-, ill. szimbolikus játék. Ismert meséket vagy kitalált történeteket dramatizálnak, báboznak. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Egészséges versenyszellem jellemzi őket. Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok betartására. Játék közbeni kommunikációjuk gazdag, kulturált és érthető. Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Tudnak játékot vezetni és játszótársaikhoz alkalmazkodni. 208
209 Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről vagy szerepről. A barkácsolás gyakran a szerepjáték és a dramatizálás alkotórésze. Alkotásaikat önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. Tanulási szituációban általában azonosulnak az óvónő által meghatározott feladattal. Kialakulóban van a szándékos figyelem. Erőteljesen fejlődik a problémamegoldó gondolkodás. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén (munka jellegű tevékenység) Örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; Munkajellegű feladataikat (köztük a naposi munkát), amelyek köre fokozatosan bővül, egyre nagyobb önállósággal és felelősséggel oldják meg. Minden olyan területen segítséget nyújtanak az óvónőnek, a dajkának, egymásnak, a kisebbeknek, ahol erre szükség van. Részt vesznek a csoportszoba rendezésében, díszítésében, az udvar takarításában. Ünnepekre ajándékokat készítenek. Bekapcsolódnak a növény - esetleg állatgondozásba. Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat Komplex esztétikai nevelés A programunk egyik legfontosabb célkitűzése: az egészséges életmódra nevelés magas színvonalának megvalósítása, a komplex esztétikai nevelés rész területeinek segítségével: Irodalmi nevelés Zenei nevelés Vizuális nevelés. Az esztétikai nevelés komplex és mégis egyedi folyamatában az egész személyiség fejlesztése a cél. A művészetek iránti fogékonyság kialakítása, a gyermekek megismertetése a világ szépségeivel (múzeumlátogatás során). 209
210 A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés, az esztétikai érzelmek fejlesztése sokoldalú. A népi hagyományok gyökereinek ápolása a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan: (népi- népmesével, a népi hagyományokat felelevenítő mondókákkal, rigmusokkal, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemeivel, meséivel, népdallal, dalos játékkal, népművészeti motívumokkal, egyszerű néphagyományőrző tevékenységekkel) A komplex esztétikai nevelési folyamat a gyermek spontán, eredeti beszéd-, ének-, mozgás-, képi kifejezés hajlamaira épít. Magában foglalja a gyermek tágabb természeti és a társadalmi környezetről szerzett benyomásait, ismereteit is. A gyermek közvetlen környezetében találkozik először a hangok, illatok, színek, ritmus világával, az élővilág mozgásával, állandó változásával. Élményei, tapasztalatai, ismeretei ezekre az ingerekre épülnek, melyeket nevelőmunkánk során, komplex módon építünk be az esztétikai nevelésbe. Célunk: Az esztétikai nevelés komplex és mégis egyedi folyamatában az egész személyiség fejlesztése A művészetek iránti fogékonyság kialakítása, a gyermekek megismertetése a világ szépségeivel. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés, az esztétikai érzelmek fejlesztése. A népi hagyományok gyökereinek ápolása (népi mondókával, népmesével, népdallal, dalos játékkal, népművészeti motívumokkal, egyszerű néphagyományőrző tevékenységekkel). Váljék igényükké a rend és a tisztaság, mint esztétikai kategóriák. Feladataink: Az esztétikus környezet biztosítása által a szépérzék kialakulásának segítése. Az ízlésformálás megjelenítése az óvoda mindennapjaiban, a természeti, tárgyi, emberi környezetben egyaránt. A sokszínű esztétikai nevelés tárgyi feltételeinek megteremtése (könyvek, hangszerek, ábrázoló eszközök, természetes anyagok stb.). A differenciált képességfejlesztés megvalósítása (felzárkóztatás és a tudatos tehetséggondozás. 210
211 Esztétikai nevelésünk részterületei: az irodalmi nevelés (verselés, mesélés), a zenei nevelés (ének, zene, énekes játék, gyermektánc) a vizuális nevelés (rajzolás, festés, mintázás, kézi munka). Ezek a részterületek áthatják, felerősítik egymás érzelmi hatását. Szorosan összefonódnak a játékkal, a mozgással, az anyanyelvi neveléssel, a környezet megismerésével, a munkajellegű tevékenységekkel, mivel mindezekben megtalálhatóak az esztétikai, esetleg művészeti vonatkozások Verselés, mesélés A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Mindig többről szól, mint amennyit szavakkal kimond. A mese oldja a szorongást, az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre nevel. A mese képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat. " A mese az anyanyelv zenéje, észjárása, a játékkal együtt a kicsinyek tanulóiskolája" (Zilahi Józsefné) Célunk: A gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeik csengésével. Feladataink: Az óvodában a 3 7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek igényes beépítése a tevékenységbe. A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása és tolmácsolása. 211
212 A 3-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mese, vers, mondóka, dramatizálás, bábozás). A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, szókincsük bővítése anyanyelvünk szép, régies, feledésbe merülő kifejezéseinek, szófordulatainak megismerése, a magyar népmesék hősei által. A népi, dajkai hagyományokon alapuló mesék, mondókák megismertetése által a múlt megjelenítésére a jelenben. Könyvtárlátogatások alkalmával megismertetjük a gyerekeket a könyvtár világával, melynek során megvalósulhat a könyvek szeretetére nevelés. A gyermeki önkifejezés lehetőségeinek biztosítása: ösztönözni kell a gyermeket a saját vers, és mesealkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálására Többségében népmeséket mesélünk, melyek világképe teljes világmagyarázat, bennük minden a helyén van, ezért működési törvényeik átláthatóak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományokon alapuló művek mellett a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek is helyt adunk. Mesemondás közben nem alkalmazunk eszközöket, képeket, mert az megakadályozza a belső képzeleti kép készítését. Egyes meséket úgy választjuk meg, hogy többszöri mesehallgatás után lehetőség nyíljon a mese bábbal történő bemutatására, majd dramatizálására. Ezáltal a bátortalanabb, nehezebben motiválható gyermekek is közelebb kerülnek az irodalmi művekhez. Óvodánkban fontos szabály, hogy mindennap halljanak a gyermekek mesét. Ez történhet a délelőtti teremrendezés után szervezett formában, természetesen olyan körülményeket teremtve, hogy kellően motiváltnak érezzék magukat a gyermekek. A délutáni pihenés is mindig mesehallgatással kezdődik, mellyel a gyermekek mentális higiénéjét ápoljuk. Ekkor kerülnek sorra a nagyobb lélegzetű tündérmesék, meseregények, folytatásos mesék. A folyamatos napirend kínálta szervezés által, a gyermekek motiváltságának megfelelően, a szabadjáték ideje alatt is mesélünk. A verseket, mondókákat alkalomhoz, helyzethez, eseményhez, tárgyhoz kötjük. Eszközökkel, kellékekkel, bábokkal megteremtjük a spontán bábozás, dramatizálás lehetőségét. Időnként egy-egy- ünnephez kapcsolódóan mesejelenetet adunk elő a gyermekeknek. A lelki egészségfejlesztéshez a Vándorló bőröndmesék nyújtanak érzelmi-, 212
213 irodalmi élményt, valamint a szociális kompetenciák alakulását is pozitívan befolyásolják. Évente 4-5 alkalommal bábszínházba, ill. élőszínházba visszük az 5-7 éveseket. Ezek az alkalmak az irodalmi élményen túl hatnak a gyermekek vizuális és zenei érzékenységére, formálják kulturált viselkedésüket, közös élményt jelentenek. Kezdeményezzük a szülők felé, hogy otthon is rendszeresen meséljenek, verseljenek. Mivel a gyermekek otthon a kelleténél több gépi mesét látnak, hallanak, az óvodában csak nagyon ritkán és kritikusan élünk ezzel a megoldással. A fejlődés eredménye óvodáskor végére Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat; mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbek és saját maguk szórakoztatására. Megjegyeznek mondókát, 8-10 verset, 6-8 mesét. Figyelmesen végighallgatják a mesét, viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek készítésének jelei. Folytatásos mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy széphangzású nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. A mesekönyvek képeit önállóan is hosszasan nézegetik, egymásnak mutogatják, a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt érdeklődnek. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Ismerik csoportjuk gyermekkönyvespolcát, a könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvek épségére Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A ritmus és a mozgás együtt, a dallamot is hordozó ének-zene a gyermeknek örömélményt jelent, pozitív érzelmeket ébreszt benne. " Kézen fogjuk a zenét és egymás kezébe rakosgatjuk.." (Kokas Klára) 213
214 Célunk: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése; a zenei ízlés, a zenei fogékonyság fejlesztése. A gyermek zenei élményhez juttatása, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladataink: A felhasznált zenei anyag (akár megtanításra, akár zenehallgatásra szánjuk) igényes, életkornak és az adott csoportnak megfelelő válogatásával a gyermekek zenei kreativitásának alakítása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, zenei alkotókedvének fejlesztése. A zenehallgatási anyagmegválasztásánál a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében, a gyermekek hovatartozásának figyelembe vétele. A népdalok, a népi dalos játékok, valamint más népek dalainak, mondókáinak megismertetésével a néphagyományok továbbélésének elősegítése. Zenei nevelésünk az óvodai élet egészét áthatja. A szervezett foglalkozásokon kívül a nap bármely pillanata alkalmas mondókázásra, dalolásra, zenehallgatásra. A zenei nevelés anyagát döntően a népzenéből merítjük. A zenei képességek fejlesztésére alkalmazzuk a készen vásárolt és általunk készített egyszerű ritmushangszereket. Az alkalmi dalokat úgy választjuk ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. Zenei nevelésünket kiegészítik azok a koncertek, amelyeket meghívott művészek, zenészek adnak a gyermekeknek évi 4 5 alkalommal. A zenei nevelés mozgásfejlesztő hatását külön kiemeljük, mivel általa fejleszthetőek a nagymozgások, a finommotorika, az egyensúlyérzék, a testséma, a percepció, a keresztcsatornák, a térbeli viszonyok észlelése. A fejlődés eredménye óvodáskor végére Élvezettel játszanak énekes játékokat. Egyöntetűen körbejárnak szép testtartással, kézfogással. Az egyszerű, játékos, táncos mozdulatokat szépen megformálják. Térformákat alakítanak, esetleg az óvónő segítsége nélkül is. 214
215 Gátlások nélkül, egyedül is tudnak énekelni, viszonylag tisztán. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a ritmustól. Ütőhangszereket használnak: egyenletes lüktetést, ritmust, motívumhangsúlyt kiemelnek. Felismerik a dallamot, a természet és a környezet hangjait. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, életük fontos részévé válik a zene Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka " A vizualitás a törvényszerűségek anyagba írt kódja, a szellem forrásvivője." Walter Gropius A vizuális nevelés, - amely magába foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, kézi munkát, építést, képalakítást, különleges technikákat, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést -, fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Óvodánk hagyományai színes ötletanyagot biztosítanak a a gyermeki élmények képi megjelenítéshez. Célunk: A gyermekek élmény - és fantáziavilága képi, szabad önkifejezésének, tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása. A vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás fejlesztése. Feladataink: A gyermekkori alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, a gyermeki önkifejezés támogatása (szervezeti keretek, légkör, hely, idő, eszközök). A gyermekek megismertetése különböző technikák alapelemeivel, eljárásaival, és az ezekhez tartozó eszközök használatával. A gyermeki alkotások a belső képek gazdagítására épüljenek. A vizuális tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. 215
216 Törekedni kell a gyermeki alkotások, közösségi rendezvényeken való bemutatására és a tehetségek bátorítására. A vizuális nevelés, ugyanúgy, mint az irodalmi vagy a zenei nevelés (gyakran azokhoz kapcsolódva) az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A gyermek az őt körülvevő tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során mindegyiket újraalkotja, rendezi, átszervezi, interiorizálja. Az ábrázoló tevékenységekhez elegendő időt, megfelelő helyet és sokféle eszközt biztosítunk a gyermekek számára. Folyamatosan törekszünk a technikák gazdagítására, megismertetjük a gyermekeket a hagyományos, természetes anyagokkal, valamint a hulladék felhasználásának módjával is. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekeket erős érzelmi szálak fűzik az általuk létrehozott alkotásokhoz. Megtanítjuk az eszközök célszerű használatát, ha szükségesnek tartjuk, témát javasolunk, de soha nem kötjük meg a gyermek képzeletét. Az ábrázoló tevékenységeket mindig kötetlen formában szervezzük, s nem törekszünk arra, hogy egyszerre 6-8 gyermeknél több bekapcsolódjon. Az általunk tervezett tevékenységek mellett a nap folyamán bármikor lehetőséget adunk rajzolásra, vágásra, ragasztásra. A barkácsolás szinte folyamatosan jelen van életünkben, egyrészt tervezett, másrészt spontán formában. Olyan élményekben részesítjük a gyermekeket, amelyek ábrázolásra ösztönzik őket. A természetes anyagok, valamint a barkácsoláshoz szükséges agyagok, hulladékok gyűjtésébe bevonjuk őket a szüleikkel együtt, ezáltal hatunk esztétikai érzékükre, kreativitásukra, elősegítjük környezettudatos magatartásukat, mintát adunk a takarékosságra. A Varázskezek műhely - foglalkozásain a napi tervezett tevékenységek által elsajátított technikák alkalmazásával, lehetőségük nyílik a gyermekeknek az általunk felkínált természetes és újrahasznosítható anyagokból kreatív ötleteik megvalósítására. A gyermekek által készített produktumokból a csoportszobák előtereiben folyamatosan, eseményekhez kapcsolódóan pedig időszakos kiállítást, bemutatót szervezünk. Évente 1-2 alkalommal elvisszük az 5-7 éveseket olyan kiállításokra, tárlatokra, amelyek esztétikai élményt jelenthetnek számukra (Kovács Margit, Borsos Miklós és egyéb - időszaki - kiállítások). A fejlődés eredménye óvodáskor végére 216
217 Képalkotásukban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása, a megszokottól való kreatív önkifejezés megnyilvánulása. Örülnek alkotásaiknak, a közösen elkészített kompozícióknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Szívesen ismerkednek meg újabb technikákkal, azokat egyre nagyobb önállósággal alkalmazzák és kombinálják, magabiztosan használják az eszközöket, szabályos a ceruzafogásuk, ollóhasználatuk. Bátrak, ötletesek a téralakításban, építésben. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, esetleg a mozgásábrázolás. Szívesen vesznek részt óvodai környezetük szépítésében, időnként felszólítás nélkül is észreveszik a tennivalókat. Érdeklődéssel figyelik és véleményt mondanak azokról a tárgyakról, jelenségekről, alkotásokról, amelyekre az óvónő felhívja a figyelmüket. Tudnak gyönyörködni a szép látványban Mozgás A tevékenység célja, hogy a rendszeres mozgástevékenységekben minden gyermek egyéni képességeinek és érdeklődésének megfelelően örömmel vegyen részt. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó, spontán mozgásos játékok és tervszerű irányított mozgásos tevékenységek és feladatok segítsék elő a pszichomotoros, kondicionális, koordinációs készségek és képességek kialakítását, formálását és fejlesztését. A mozgásfejlesztés feladata a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése és a mozgás megszerettetése. Az óvodai tevékenységekbe beépült komplex testmozgások együtt hatnak a gyermek személyiségének alakulására (pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). Az óvodapedagógus feladatai: Lehetőség biztosítása a mindennapi szabad levegőn való tartózkodásra, változatos mozgásformák felkínálásával (rollerezés, kerékpározás, futás, ugrás, dobás, mászás). 217
218 A szabad mozgás lehetőségének, feltételeinek biztosítása, az épületen belül és a szabad levegőn (friss levegő, hely, idő, eszköz). A legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgás ötletekkel való irányítása a csoportszobában és a szabadban. A mozgástevékenység szabályainak kialakítása, következetes betartatása, személyes felügyelete. Az öltözőkben és a csoportszobákban használt eszközök folyamatos felülvizsgálata. A mozgásos tevékenység sikereivel örömforrás biztosítása, gyermeki önértékelés erősítése. Az eszközök kiválasztásánál és a tervezett gyakorlatok összeállításánál a csoport és/vagy a gyermekek egyéni szükségleteinek, fejlettségének, képességeinek figyelembe vétele. Sportmanó program labdajátékainak beillesztése a heti testnevelés foglalkozás anyagába. Lehetőség biztosítása a mindennapos testnevelésre, melynek anyaga a kötelező foglalkozásokhoz és a legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodik, előnyben részesítve a mozgásos játékokat. A mozgásformák, mozdulatok pontos bemutatása, megismertetése, szükség szerinti gyakoroltatása. A fejlesztésre szoruló mozgásformák hangsúlyos korrekciója (nagymozgás,- finommozgás fejlesztés, vesztibuláris fejlesztés, testséma fejlesztés, szem- kéz, szemlábkoordináció fejlesztés). A kooperatív mozgásos játékok előnyben részesítése. Preventív tartásjavító, lábboltozat erősítő gyakorlatok tervezése. Az óvodán kívüli sportolási lehetőségek aktív támogatása (vízhez szoktatás, korcsolya, ovi- foci) Udvarunkat, melynek elhelyezkedése és mérete optimális, úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljen nevelési-fejlesztési céljainknak, elsősorban a testi és környezeti nevelés tekintetében. Udvari és termi mozgásfejlesztő eszközeink teljes mértékben lehetővé teszik a gyermekek mozgásigényének kielégítését és testi képességeik fejlesztését. Eszközkészletünket 218
219 lehetőségeinktől függően folyamatosan bővítjük, többek között az Ayres-terápiában használatos eszközökkel. Ez utóbbiakat eredményesen használjuk a tanulási és/ vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztésére, az ehhez szükséges alapismeretekkel is rendelkeznek az óvónők. Jól felszerelt tornaszobánk ideális helyszíne a mozgásfejlesztésnek, de egyéb programok lebonyolításához is jól használható. Óvónői döntés alapján az öltözőt is igénybe vehetik a gyermekek mozgásigényük kielégítésére. A sokféle mozgáslehetőség, a komplex testmozgások, melyet programunkban biztosítunk, kedvezően befolyásolják az egész gyermeki szervezet fejlődését. Ezek beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére. A heti egy kötelező testnevelés foglalkozáson kívül minden nap minden nap lehetőséget adunk valamilyen mozgásos tevékenységre, előtérbe helyezzük az együttműködésre alapuló játékokat. A Sportmanó program módszertani útmutatója alapján minden csoportban, korosztályhoz és egyéni fejlettséghez igazítva bővítjük a labdajátékok anyagát. Célunk az újszerű mozgásfejlesztő, tartásjavító, edző tevékenység révén a kooperatív labdajátékok megszerettetése, valamint az egészséges fizikai terhelés megvalósulása. Hetente láb-és tartásjavító tornát, időnként zenés tornát szervezünk. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén Szívesen mozognak, kitartóak a mozgásos játékokban. Mozgásuk összerendezett, nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor, figyelnek egymásra. Az eszközöket a rendeltetésüknek megfelelően, bátran használják. Megtanulják a sikert értékelni, a kudarcot sportszerűen elviselni. Tudnak gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni, megértik az egyszerű vezényszavakat. Kialakul a szem-kéz, szem-láb koordináció, a lateralitás, az alaklátás, a formaállandóság. Tudnak és szeretnek zenére mozogni. 219
220 Örömforrásként élik meg a mozgást. Tudnak gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni, megértik az egyszerű vezényszavakat. Kialakul a szem-kéz, szem-láb koordináció, a lateralitás, az alaklátás, a formaállandóság. Szívesen kipróbálják a felkínált sporttevékenységeket 4.4. A külső világ tevékeny megismerése A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők: a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, az állandó cselekvőkészség - mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jusson, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét. " Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni." (Montessori) Célunk: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, a hazaszeretet alapjainak lerakása. A közös programokon keresztül a gyermekek- családok ráhangolása, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása, logikus és problémamegoldó képessége. 220
221 Feladataink: A természeti, társadalmi környezetből merített és a hagyományokra épülő tevékenységek tudatos tervezése. A szociális és kooperatív tanulási helyzeteket kihasználva a társas kapcsolatok, és az együttműködés fejlesztése. A türelmes figyelemre, a bátor megnyilatkozásra, a párbeszédre nevelés. Séták szervezése, melyek során a gyermekeket megismertetjük a környezetben való biztos eligazodással, a közlekedés szabályaival. A gyermekek értékrendjének alakítása a természeti és épített környezet védelmében (madár-, bogár-, növényvédelem, épület és használati tárgyak állagának megóvása, energiatakarékosság). A helyi és nemzeti hagyományok megismertetése által a közösséghez tartozás érzésének megerősítése a gyermekekben. A gyermekeket foglalkoztató aktuális témák feldolgozásának lehetősége. Gyermekek által a családok bevonása a tervezett témáknak megfelelő gyűjtőmunkába (termések, újrahasznosítható anyagok). Az újrahasznosítható anyagok felhasználásával a kreativitás fejlesztése. A nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeinek megláttatása a gyakorlatban és elméleti- vizuális síkon (IKT eszközök alkalmazásával) Alkalom, idő, hely, eszközök biztosítása a spontán és szervezett tapasztalat - és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Probléma helyzetek, gondolkodtató kísérletek bemutatásával adjon lehetőséget a gyermekek önálló véleményalkotására, döntési képességeinek alakulására. A kommunikációs készség fejlesztése a tevékenységek során. A külső világ tevékeny megismerése programunkban sokrétű, a gyermek minden cselekvését áthatja. Lehetőséget nyújtunk a sokoldalú (mozgásos és érzékszervi) tapasztalatszerzésre, élményszerű átélésre. Amit lehet a helyszínen, a természetben élőben figyelhetnek, tapasztalhatnak meg a gyermekek. Kezdeményezésükre foglalkozunk olyan témákkal is, amelyeket csak képeskönyvek IKT eszközök útján tudunk megközelíteni, pl.: világűr, távoli földrészek, dinoszauruszok stb. 221
222 Mivel az óvodáskorú gyermeket az érzelmei irányítják, a környezet megszerettetése, szépségeinek felfedeztetése, csodáinak észrevétele is elsősorban érzelmein keresztül történik. Programunkban a környezeti nevelésnek nincsenek időkeretei, a témaköröket egységben és folyamatában láttatjuk, nem szabdaljuk szét életkori és képességbeli különbségek miatt sem. A játékba integrált tanulásban a környezeti témák állnak a középpontban, ehhez kapcsoljuk más műveltségi területek tartalmát. Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz, ismeretekhez is elsősorban a környezet megismertetése során juttatjuk a gyermekeket, de ezen túl rendszeresen szervezünk matematikai tartalmú szabályjátékokat, társasjátékokat, kártyajátékokat. Képességfejlesztő játékaink vásárlása során is fontos szempont, hogy azok fejlesszenek egy vagy több matematikai képességet. Az élő és élettelen világ érzelmi alapon történő megismertetése során igyekszünk eljuttatni gyermekeinket annak a belátásához, hogy környezetünket, benne a természetet óvni, védeni kell. Megtartunk néhány - környezetvédelemmel kapcsolatos - világnapot: az Állatok világnapját, a Föld napját, a Víz napját, a Madarak és fák napját. A szülők bevonásával folyamatosan gyűjtjük a műanyag kupakot és a papírhulladékot. A csoportszobákban a gyermekek részvételével hajtatunk, csíráztatunk, rügyeztetünk, időnként saját virágot neveltetünk. Egyszerű kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal. Minden csoportban találhatóak termés - gyűjtemények, amelyek dekorációs, játék és barkácsolási célt szolgálnak. Udvarunk nagyon kellemes természeti környezetet jelent, ahol módunkban áll sokféle feladat megvalósítása. A közeli családi házak kertjeiben, ill. a közeli mesterséges tavaknál jól megfigyelhetőek az élővilág változásai. Kirándulásaink során igyekszünk sokszínű természeti és társadalmi környezetet bemutatni, a gyalogos, ill. autóbusszal, vonattal történő közlekedés szabályait gyakoroltatni. Valamennyi program és tevékenység során nagy gondot fordítunk a kulturált magatartási szokások elsajátíttatására. Óvodánkban megtalálhatóak a tudományos, természettudományi könyvek, növény és állathatározó, térképek, földgömb, nagyító, bogárvizsgáló. Fontosnak tartjuk a gyermekek saját személyével és családjával kapcsolatos ismeretek nyújtását, tudatosítását. A fejlődés eredménye óvodáskor végén 222
223 Ismerik lakásuk címét, szüleik nevét, születési időpontjukat. Betartják az elemi közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedési eszközöket. Ismerik a környezetükben lévő intézmények rendeltetését. Felismerik és megnevezik a színeket, színárnyalatokat. Tárgyak, jelenségek között néhány feltűnő összefüggést felismernek. Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. Ismerik a testrészek elnevezését. Ismerik a napszakokat, az azokhoz tartozó tevékenységeket, fel tudják sorolni a hét napjait. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik azok néhány jellegzetességét, van fogalmuk a hónapokról. Ismerik az "élőlény", a "növény" és az állat szót, azok jellemzőit, képesek ezeket csoportosítani sokféle szempont alapján. Képesek jól ismert tulajdonságok szerint a válogatás folytatására, sorba rendezésére. Tudnak halmazokat létrehozni, becslés, mérés, számolás során összehasonlítani. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással legalább 10-ig. Elő tudnak állítani különféle elemekből ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat, személyeket meg tudnak számlálni legalább 10-ig. Képesek szétválogatni geometriai tulajdonságaik szerint térbeli és síkbeli alakzatokat. Helyesen használják a névutókat és az összehasonlítást kifejező szavakat. Elemi ismeretekkel rendelkeznek a környezet védelméről. Alkalmazkodásra képes. 5. SZERVEZETI IDŐKERETEK Programunk szervezeti és időkereteinek jellemzői: az osztatlanság, a folyamatosság, a kötetlenség és komplexitás,- egymást feltételezik, egymás hatását kiegészítik. Az osztatlan (vegyes életkorú) csoport olyan széleskörű érzelmi-társas kapcsolatrendszer, - amelyben a testvérek, rokonok, barátok, ismerősök egy csoporton belül élik óvodai életüket, - ahol az utánzás, modellkövetés lehetőségei maximálisan megvalósulhatnak, - ahol érvényesülhet a gyermekek és a felnőttek kölcsönös, egymásra ható szocializációja, - ahol 223
224 létrejöhet az egyén, a társak és a csoportok szociális viszonyulása alá-, mellé-, fölérendelt szerepekben. Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban érő és fejlődő, akár 7 éves koráig óvodában maradó gyermek számára is. A nevelési feladatok megoldása során nem elsősorban a gyermek korát, hanem egyéni fejlettségét tartjuk szem előtt, ennek megfelelően alkalmazzuk a differenciált feladatátadást és értékelést. Kiemelt figyelmet fordítunk az 5 7 éves gyermekek tanulási képességeinek fejlesztésére, akár külön szervezeti formában. A folyamatosság az egymást követő napirendi szakaszok játékba integrált, a gondozási tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete, formája. Feltétele és lehetősége annak, hogy a gyermekek a meglévő fejlettségi szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, eszköz álljon rendelkezésükre. A játék meghatározó szerepét csak ebben a formában tartjuk érvényesíthetőnek. Programunkban a tízórai és részben a délutáni felkelés és az uzsonnázás folyamatosan zajlik, de az egyéb napirendi pontok megszervezésekor sem alkalmazunk merev szabályokat. A kötetlenség és a komplexitás a tevékenységek szervezésének, a műveltségtartalmak közvetítésének játékban koncentrálódó szervezeti kerete. Az általunk tervezett, szervezett tevékenységek témacentrikusak, tartalmilag komplexek, úgy, hogy közben egy-egy tevékenységi forma domináns szerepet kap. A játékos tevékenységekbe a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek akkor kapcsolódnak be és addig vesznek részt, ameddig erre motiváltak és képesek. Az óvodai élet keretét a jól szervezett napirend adja, melynek magában kell hordoznia az állandóságot és a rugalmasságot, mert ez a gyermekek kiegyensúlyozottságának és biztonságérzetének záloga. Hetirendünkben csak a kötelező testnevelés foglalkozásnak van állandó napja, mivel a tornaszoba és az eszközök használata megkívánja a csoportok közötti egyeztetést. A többi napon is dominál egy-egy tevékenységi forma, de ehhez nem ragaszkodunk mereven. Ha a körülményekből úgy adódik, rugalmasan változtatunk eredeti terveinken. 224
225 Az óvoda NAPIRENDÜNK Folyamatos, szabad játék és a gyermek által kezdeményezett egyéb tevékenységek. Közben: az óvónő által kezdeményezett játékos tanulás, képességfejlesztés egyéni vagy mikrocsoportos formában. Tartalma lehet mozgásos, zenei, vizuális, irodalmi, matematikai, környezeti, ill. ezek komplexitása Folyamatos tízóraizás nyitásától: 6.30-tól ebédig ig Rendrakás, mesehallgatás, beszélgetés, esetleg valamilyen egyéb témájú, frontálisan szervezett tevékenység, pl.: dalos játék, mentálhigiénés játék. Hetente egy alkalommal kötelező testnevelés foglalkozás, ill. láb- és tartásjavító torna. Szabad játék, mozgásfejlesztés az udvaron, séta, megfigyelés, élményszerzés, kirándulás Készülődés az ebédhez Ebéd, tisztálkodás, átöltözés Mesehallgatás, pihenés, 14 órától felkelés, csendes elfoglaltságok, egyéni képességfejlesztés Szabad játék a csoportszobában vagy az udvaron Közben uzsonnázás. 225
226 6. PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE " A korsó azt az illatot, amelyet először felvesz, mindvégig fenntartja." (Coménius) 6.1. Személyi feltételeink Négycsoportos óvodánkban 15 fő dolgozik: 8 fő óvodapedagógus, közülük egy fő tagóvoda vezető, 4 fő dajka, 2 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő karbantartó a Tárogató Óvodában, ebből hetente 1.5 nap a Móra Tagóvodában. Az óvónők közül öten szakvizsgával rendelkeznek: 2 fő közoktatás-vezető, 1 fő vezető óvodapedagógus, 2 fő fejlesztő pedagógus. A dajkák dajka szakmunkás végzettségűek. Óvodánk ig tart nyitva, mindenkor a szülők igényeinek megfelelően óráig, ill ig összevont csoportban tartózkodnak a gyermekek egy óvónővel. Az óvodai nyitvatartási ideje alatt, a nevelés egész időtartamában óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Minden csoportban két óvónő és egy dajka dolgozik, az óvónők kétheti váltásban. Az óvodában az óvodapedagógusok munkáját kettő fő pedagógiai asszisztens segíti. Egy állandó a tagóvoda vezető csoportjában, egy pedagógiai asszisztens mobilis az aktuális feladatoknak megfelelően. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodába a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógus személye, magatartása, stílusa, értékrendje, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Abban a meggyőződésben tevékenykedünk, hogy az óvoda minden dolgozója, - de az óvónők személye különösen - minta értékű a nevelésben. 226
227 Arra törekszünk, hogy személyiségvonásainkban jelen legyen a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteinkben érezhető legyen a hitelesség, az elfogadás, a tapintat és empátia. Valamennyi óvodapedagógusra jellemző, hogy szakmai tájékozottságunkat, szaktudásunkat igyekszünk folyamatosan bővíteni, egyrészt önművelés, másrészt szervezett továbbképzések keretében. Az óvónői párokat csak indokolt esetben változtatjuk, hiszen az a jellemző, hogy képesek vagyunk pedagógiai elveinket, nevelési gyakorlatunkat egyeztetni, összehangoltan, a feladatokat megosztva dolgozni. A nevelőmunkát segítő dajka nénik, pedagógiai asszisztensek, óvodapedagógusok szakmai kapcsolatának, együttműködésének feltétele: egymás tisztelete, a becsületes, nyílt kommunikáció, őszinte vélemény, a kölcsönös bizalom. A dajkákat partnernek tekintjük a nevelési folyamatban, kiemelten a gondozási, egészséges életmódbeli, szocializációs és munkajellegű feladatok megvalósítása során. A problémák, konfliktusok kezelésében együttműködésre törekszünk az óvoda minden dolgozójával. Óvodánkban biztosított a szakmai önállóság, az egyéni kezdeményezések megvalósításához adottak a feltételek. A gyermekek eredetiségét elfogadva, odafordulással, támogatjuk szabad önmegvalósítását és fejlődését. Segítjük a nemzetiséghez tartozó illetve a hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családok gyermekeinek óvodai nevelésében való multikulturális nevelésen alapuló integrációját, az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését. A családokkal való hatékony együttműködéssel a családi nevelés támogatásával segítjük, a gyermekek fejlődését az együtt nevelésben. Az óvodában a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazottnak a szakmai önállóság megtartása mellett, összehangoltan kell végezni a nevelőmunkát, mely az óvodai nevelés eredményességéhez járul hozzá. A nevelőtestület egységes szemléletmódjával, az óvoda minden dolgozója a PP; az SZMSZ; a Házirend elfogadott szabályainak megfelelően segítse a szervezet működését. Az óvodában a tagóvoda vezető koordinálja, segíti a pedagógiai munkát, végzi a tanügyigazgatási feladatokat. 227
228 6.2. Tárgyi feltételeink Óvodánk fekvése, épülete, a helyiségek száma, nagysága, berendezése lehetővé teszi a színvonalas nevelőmunkát. Az alapfelszerelés átlagosan jónak mondható. Ez annak köszönhető, hogy a 80-as évek végétől folyamatosan élünk a pályázatírás lehetőségével, s a pályadíjakból pótoltuk, ill. felújítottuk a mozgás - és egyéb képességfejlesztő eszközöket. Az utóbbi években lecsökkent a pályázati lehetőségek száma, egyre inkább számítunk a szülők, és más támogatók segítségére. Körülményeink javítása érdekében létrehoztuk a Kincskereső Gyermekjóléti és Segítő Alapítványt, melynek segítségével az elmúlt években jelentősen felújítottuk udvarunkat és a helyiségek berendezését is. A dekorációk elkészítésekor törekszünk az egyszerűségre, a természetes anyagok használatára. A viszonylag kicsi épületben családias hangulatot tudunk teremteni, ahogy ezt a visszajelzések is igazolják. Valamennyi tevékenységformához elegendő eszközzel rendelkezünk, de ezek folyamatos pótlásra szorulnak. Vásárlásaink során előnyben részesítjük a jó minőségű, esztétikus tárgyakat, természetes anyagokat, harmóniát árasztó színeket. Új játékeszközeinket egyrészt a szabad játék, másrészt a képességfejlesztés szempontjait figyelembe véve szerezzük be. Az udvari eszközállományunkat folyamatosan bővítjük, felújítjuk. A játék és a többi fejlesztési terület eszköztárát kiegészítjük termésekkel, egyéb természetes anyagokkal, újrahasznosítható anyagokkal. A tárgyi feltételek biztosításakor a gyermekek érdekei elsőbbséget élveznek, de arra is gondot fordítunk, hogy a dolgozók számára megfelelő munkakörnyezetet teremtsünk, s a szülőket is kellemes, meghitt beszélgetésre alkalmas környezetben fogadjuk. A 11/1994.(VI.8.) MKM(?) rendelet alapján készült eszköz - és felszerelés jegyzék a pedagógiai program mellékletében található. 228
229 7. KAPCSOLATRENDSZERÜNK Óvodánk egy nagy óvodai egység, a Tárogató Óvoda tagóvodája, ahol a munkáltatói, pénzügyi gazdasági és részben a tanügyigazgatási vezetés, irányítás zajlik. A szakmai pedagógiai együttműködés kialakítása a szakmai önállóság megtartása mellett - folyamatban van. Az egyéb, sokrétű kapcsolatok kialakításában óvodánk nyitott és kezdeményező Óvoda - család kapcsolatunk Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Alapelvei: Az óvodai és a családi nevelés összhangja a gyermek harmonikus fejlődésének alapfeltétele. Az óvoda nem vállalhatja át a családi nevelés feladatait, de kiegészíti azt, és hozzájárul a családi szocializáció esetleges hiányosságainak pótlásához. Betartjuk a családokkal való együttműködés szabályait, ezzel mintát adunk számukra. A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembevételével az együttműködés során érvényesítenie kell az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásokat. Az óvoda a gyermekek érdekében kezdeményező szerepet vállal, ezt tartjuk az egyenrangú kapcsolat alapjának. Előítéletektől mentesen közeledünk minden családhoz, figyelembe vesszük sajátosságaikat. A partnerközpontú működés szellemében évente kétszer mérjük a szülők igényeit, elégedettségét, elégedetlenségét, a kapcsolat továbbfejlesztésének módjait és tartalmát a mérési eredményekre építjük. 229
230 Az együttműködés formái Kapcsolattartási lehetőség Nyílt nap a leendő szülőknek és óvodásoknak Beiratkozás Cél Az óvodaválasztás segítése A gyermekek adatainak felvétele, alapvető információk nyújtása Munkaforma Kötetlen beszélgetés, az épület, a dolgozók és a pedagógiai program bemutatása Hivatalos eljárás Szülői értekezlet az új szülőknek Minden olyan ismeret átadása, ami akár a szülőnek, akár az óvodának fontos lehet (a pedagógiai program és a házirend köré csoportosítva) Összevont szülői értekezlet Anyás beszoktatás Új gyermekek nyílt napja Az óvodai élet megismertetése, a fájdalommentes elválás elősegítése, szülő-gyermek kapcsolat megismerése, bizalom kiépítése az óvoda iránt Közös játék, közös tevékenység a gyermekkel és a szülővel, megfigyelés Csoport szülői értekezlet A gyermekcsoport életével kapcsolatos információk megbeszélése, egy-egy probléma megvitatása, a csoport fejlődésének értékelése, nevelési témák feldolgozása Értekezlet 230
231 Játszóház decemberben Szülő gyermek, szülő óvónő kapcsolat erősítése Betekintés az óvoda életébe a szülők részéről Közös tevékenykedés, barkácsolás, beszélgetés Fogadóóra Az egyéni fejlődés, fejlesztés aktuális állapotának megbeszélése óvónői, vagy szülői kezdeményezésre Négyszemközti, vagy hatszemközti beszélgetés Munkadélután A tárgyi feltételek javítása Közös munkálkodás óvónői irányítással Kérdőíves kikérdezés a minőségbiztosítás jegyében A szülők igényeinek, elégedettségének, elégedetlenségének feltárása Kérdőív kitöltetése óvodakezdés után pár héttel, ill. iskolába lépés előtt Alapítványi bál szülőknek, óvodai dolgozóknak Óvoda-család kapcsolat erősítése, az óvoda anyagi helyzetének javítása Felnőtt bál Szülői szervezet működése A szülők érdekképviseletének biztosítása, szülői feladatok koordinálása, szülői kezdeményezések megvalósítása, a gyermeki jogok érvényesülésének, a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése a szülők részéről Értekezlet, megbeszélés 231
232 7.2. Óvoda-bölcsőde kapcsolatunk Az óvodába lépés fordulópontot jelent a bölcsődés gyermek életében is. A gyermek érzelmi biztonságát növeli a már megismert személy jelenléte. Évek óta kevés kisgyermek kerül hozzánk a városrész egyetlen bölcsődéjéből, őket igyekszünk megismerni már a bölcsődei környezetben. A beiratkozást követő időszakban az óvodánkba várható bölcsődés gyermekek megismerése céljából felkeressük a gondozónőket. Az itt szerzett információk alapot adnak számunkra a befogadási folyamatra való felkészüléshez (az adott gyermek közösségi kapcsolatai, fejlettségének állapota). A gyermekeket a gondozónő kíséretében vendégül látjuk az óvodában (bábelőadás) Óvoda-iskola kapcsolatunk Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja a két intézmény nevelőmunkájának összehangolását, együttműködését. Ennek érdekében a tavasz folyamán nagycsoportos korú gyermekeinkkel ellátogatunk a közeli Kodály Zoltán Általános Iskolába, a Szabadhegyi Általános Iskolába, és a Radó iskolába, melynek során a nyílt napok keretében betekintést kaphatunk az iskolákban folyó oktatás mindennapjaiból. Kora ősszel meglátogatjuk a volt óvodásainkat az első osztályokban. Az iskolából rendszeresen meghívnak bennünket különböző rendezvényekre, akár gyermekekkel együtt, akár nélkülük. (Nyílt tanítási órák, Mikulás, Karácsony). Az iskolaválasztás megkönnyítése érdekében minden ősszel lehetőséget biztosítunk a bemutatkozásra a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolának és a Szabadhegyi Általános Iskolának. A szorosabb együttműködést megnehezíti a szabad iskolaválasztás, az a tény, hogy gyermekeink a város 6-7 iskolájába nyernek felvételt Óvoda- logopédus kapcsolatunk Óvodánkban heti két alkalommal foglalkozik logopédus a rászoruló gyermekkel - általában 5 éves kortól, szükség esetén korábban is. Nagy segítségünkre van az esetleges tanulási zavarok 232
233 felderítésében is. Amennyire időnk és szaktudásunk engedi, az Ő irányításával mi magunk is részt veszünk az egyes gyermek fejlesztésében (az általános feladatokon túl) Óvoda- védőnő- gyermekorvos kapcsolatunk A védőnő rendszeresen, szükség esetén hívásra is látogatja óvodánkat, elvégzi a különböző méréseket, tisztasági vizsgálatokat, segít a gondozási feladatok megoldásában. A gyermekorvos szintén szükség esetén végez vizsgálatokat, ad tanácsokat. Nagy szerepük van a betegségek, elváltozások korai felismerésében, gyógyításában. A vizsgálatok módot adnak fontos nevelési feladatok megvalósítására is Egyéb kapcsolataink Magatartászavarral és/vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermek neveléséhez, szükség esetén az iskolaérettség eldöntéséhez a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézménye valamint Győri Tagintézménye szakembereitől kérünk segítséget. A diagnózissal rendelkező óvodáskorú integrált gyermekek fejlesztését a Sün Balázs óvoda Benedek Elek Tagóvoda Gyógypedagógiai Hálózat intézményutazó gyógypedagógusai biztosítják. Amennyiben szükségét érezzük, a gyermek - és családvédelmi szervezetekhez fordulunk. (lásd gyermekvédelmi feladatok az alatt) A közművelődési intézményekkel alkalomszerű kapcsolatot tartunk fenn: színházba, könyvtárba, művelődési házba, bábszínházba, múzeumba akkor látogatunk el óvodásainkkal, ha az általuk kínált program megfelel az életkori sajátosságoknak, ízléses és értékes, segítségünkre van nevelési céljaink megvalósításában, ill. a szülők által finanszírozhatóak. Szakmai szolgáltató intézmények közül a Megyei Pedagógiai Intézettel tartunk fenn kapcsolatot. Figyelemmel kísérjük rendezvényeiket, szakmai programjaikat, s gyakran az általuk kínált továbbképzések keretében valósítjuk meg szakmai továbbképzésünket. Az idősek napjára felkérésre a kultúrházban adunk műsort. A gyirmóti óvoda minden évben madárgyűrűzésre várja gyermekeinket. 233
234 8. PROGRAMUNK MŰKÖDÉSÉT SEGÍTŐ, TERVEZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ DOKUMENTUMOK. Dokumentum neve A használat időkerete Az óvoda pedagógiai működési terve 1 nevelési év A gyermekcsoport nevelési terve, értékelése (a csoportnaplóban) 1/ fél nevelési év A gyermekcsoport tevékenységi terve (a csoportnaplóban) 2 hét Szervezési feladatok (a csoportnaplóban) 1 hónap, ill. folyamatos Egyéni fejlesztés dokumentumai Gyermektükör Egyéni fejlettségmérő lap Összesítések Fejlesztési tervek Egy évben kétszer, ill. folyamatosan 234
235 9. MINŐSÉGFEJLESZTŐ FELADATAINK Minőségcéljainkat a következőképpen határozzuk meg: Helyi pedagógiai programunk tartósan magas színvonalú megvalósítása, különös tekintettel az egyéni bánásmódra, az egészséges életmódra és a komplex esztétikai nevelésre. A minőségfejlesztés az alábbi részterületeket fogalja magában: Tervezés Ellenőrzés Mérés értékelés Partneri igény és elégedettség mérés Átfogó intézményi önértékelés. A tervezés szintjei: A tagóvoda vezető hosszú távú (5 évre szóló) tervezése Éves pedagógiai működési terv Gyermekcsoportokra szóló nevelési terv, tevékenységek tervezése Egyéni fejlesztés tervezése. Ellenőrzés: a tagóvoda vezető éves ellenőrzési terve alapján történik. Mérés, értékelés szintjei: Egyéni fejlettség mérése, értékelése Társas kapcsolatok mérése, értékelése (szociogram) Iskolába lépő gyermekek fejlettségének mérése, értékelése A pedagógiai program, ill. egyes nevelési fejlesztési területek eredményességének mérése, értékelése az átfogó intézményi önértékelés keretében ötévente. Partneri igény és elégedettség mérés területei: szülők körében évente két alkalommal, dolgozók körében ötévente az átfogó intézményi önértékelés keretében Átfogó intézményi önértékelés az intézmény egész működésére kiterjedően ötévente. Pedagógus önértékelés ötévente. 235
236 10. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Pedagógiai programunk érvényes a nevelőtestület döntése alapján: szeptember 1-jétől, határozatlan ideig. Felülvizsgálat: Teljeskörűen ban, elemeiben évente, illetve a megvalósítás során folyamatosan. Módosítás lehetséges: évente egyszer, a nevelési év megkezdése előtt, az előző év értékelései alapján lehet végrehajtani. A program módosításának lehetséges indokai: - ha jogszabályi változás szükségessé teszi, - ha jelentős szervezeti átalakítás történik, - ha az óvodapedagógusok fele változatást javasol, s azt írásban, indoklással előterjeszti. 236
237 T Á R O G A T Ó Ó V O D A L E P K E T A G Ó V O D Á J A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M
238 TARTALOMJEGYZÉK 1. TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓVODA ADATLAPJA BEMUTATKOZÁS BEVEZETŐ Óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk feladatai GYERMEKKÉPÜNK - ÓVODAKÉPÜNK Gyermekképünk Óvodaképünk Pedagógus képünk Küldetésnyilatkozatunk AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI A program kiemelt nevelési feladata: Az egészséges életmódra nevelés - A külső világ tevékeny megismerése, védelme Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermekvédelemmel és a szociális hátrányok enyhítésével összefüggő pedagógiai tevékenység Az átlagos fejlődési ütemtől eltérő gyermekek fejlesztése Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése Tehetséggondozás az óvodában A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI Játék, játékba integrált tanulás, munka jellegű tevékenységek Játékba integrált tanulás Munka jellegű tevékenységek Külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés
239 7.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás AZ ÓVODAI ÉLET FELTÉTELRENDSZERE Személyi feltételek Tárgyi feltételek SZERVEZETI IDŐKERETEK ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Intézményegységünk hármas tagozódása Óvoda - család kapcsolata Óvoda - bölcsőde kapcsolata Óvoda - iskola kapcsolata Óvoda - Szakszolgálat kapcsolata Óvoda - Gyermekorvos - Fogorvos - Védőnő kapcsolata Óvoda - Gyermek -és családvédelmi szervezetek, hatóságok kapcsolata Óvoda - Egyéb partnerek kapcsolata PROGRAMUNK MŰKÖDÉSÉT SEGÍTŐ, TERVEZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ DOKUMENTUMOK MINŐSÉGFEJLESZTŐ FELADATAINK ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Hiba! A könyvjelző nem létezik. 239
240 A Z Ó V O D A A D A T L A P J A Név: Tárogató Óvoda Lepke Tagóvodája. Cím: 9028 Győr, Lepke utca Fenntartó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. OM azonosító: Férőhely az alapító okirat szerint: Tsz.: Csoportok száma: Csoportszervezési forma: 174 fő 96/ lepkeovi@4gmk.hu 6 csoport. Osztatlan gyermekcsoportok. Alapfeladat az alapító okirat szerint: Óvodai nevelés. Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet. Művészeti csoport működési engedély száma: 23/1993. (V.19.) OKSB határozat. Pedagógiai Programunkat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI, a módosított 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet valamint a 137/218.(VII.25) Korm. rendelet figyelembe vételével készítettük. A program felülvizsgálatában és tartalmi módosításában a Tárogató Óvoda Lepke Tagóvodájának nevelőtestülete vett részt. 240
241 B E M U T A T K O Z Á S Intézményünk Győr-Szabadhegy városrészben a József Attila lakótelepen 1978-ban nyitotta meg kapuit. Egyik irányból négyemeletes panelházak, másik irányból családi házak veszik körül. Csendes, zöld övezetben fekvő óvodánk hat csoporttal működik, melyben 174 kisgyermek nevelésére nyílik lehetőség. Csoportszobáink tágasak, világosak, jól felszereltek. A mindennapok során a nevelőmunka folyamatosságát nagymértékben elősegíti, hogy a csoportszobáinkhoz tartozó gyermeköltözők kertkapcsolattal rendelkeznek. Óvodánkban a felmerülő szükségletek utólagosan hívták életre a tornaszoba és a sószoba kialakítását. Tornaszobánk nagyban segíti a gyermekek mozgásigényének kielégítését, mozgáskultúrájuk fejlesztését, s egyben a minőségi munkavégzés megvalósulását. Foglalkoztató helyiségeink pedig nyugodt légkört biztosítanak a mikrocsoportos foglalkozások megtartásához (pl.: felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások ). Udvarunk parkosított, forgalmas útvonaltól távol fekszik. A környezetbarát játszóudvar műfüves sportpályával, KRESZ-parkkal, mászóvárakkal, árnyékolt homokozókkal, csúszdákkal, hintákkal, pihenőpadokkal gazdag játéktere óvodásainknak. Intézményünk épülete a folyamatos felújítás-karbantartásnak köszönhetően a mai kor elvárásainak megfelelő környezete biztosít a gyermekek és az itt dolgozók számára. A szociokulturális hátteret tekintve hátrányos helyzetű gyermekek kevéssé jellemzőek óvodánkban. Az egyéni bánásmódot igénylő gyermekek (SNI, BTMN) száma az elmúlt évek folyamán egyértelműen növekedett. 241
242 B E V E Z E T Ő Helyi Pedagógiai Programunk készítését megelőzően tanulmányoztuk a hagyományos nevelési elveket, módszereket, illetve a haladó pedagógiai gondolatokat. Céljainkat és az azok eléréséhez szükséges feladatainkat a múlt tapasztalataira építve és a jövőbe mutató pedagógiai irányelvekre támaszkodva határoztuk meg. A Helyi Pedagógiai Programot nevelőtestületünk készítette az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára, a társadalmi-környezeti szükségletekre, óvodánk adottságainaklehetőségeinek figyelembe vételére alapozva. Óvodánkban működik egy művészeti csoport. Ebben a csoportban kiemelt feladatként kezeljük a gyermekek testi képességeinek fejlesztését, a klasszikus balett alapfokú elemeinek elsajátítása során, melyet táncpedagógus (balettmester) irányít. A Tárogató Óvoda Lepke Tagóvodájának programja átfogja az óvodás kor nevelő-oktató feladatait, melyhez felhasználja az Óvodai nevelés játékkal, mesével című program útmutatásait. A fentieket szem előtt tartva határozzuk meg stratégiai céljainkat és operatív feladatainkat. Óvodai nevelésünk célja Célunk: A ránk bízott gyermekek bizalomban, szeretetben nevelkedve egyéni adottságaikhoz mérten, játékos tevékenykedésben (egyéni fejlődési-érési ütem figyelemmel kísérése) fejlődjenek (készségeik, képességeik, kompetenciáik ), így kiteljesítve önmagukat. Egységes szokásrend által megteremtsük a gyermekek számára a szabad és érzelmi biztonságot nyújtó környezetet, amelyben kiegyensúlyozott, harmonikus személyiséggé fejlődhetnek. Az egyéni bánásmódot igénylő gyermekek (felzárkóztatás, tehetséggondozás) differenciált fejlesztése, melyet a lehetőségekhez- és szükségletekhez igazodó, partnerekkel (szakszolgálat munkatársai) való szoros együttműködésben valósítunk meg. Óvodai nevelésünk feladatai Általános feladataink: 242
243 A gyermekeket úgy vezessük el az iskola küszöbéig, hogy addigra az új élethelyzetekre, feladatokra felkészültté váljanak, miközben megőrizhetik felhőtlen gyermekkorukat. Feladatainkat a következő nevelési területek fejlesztésével valósítjuk meg: egészséges életmód alakítása az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztése. Az óvodáskor végére elérendő fejlettség kritériumai minden nevelési terület végén megtalálhatók. Óvodánkban alapvetésként kezeljük a mindennapok során: Tudatában vagyunk annak, hogy a nevelés elsődleges színtere a család. Az óvodai nevelés ennek kiegészítője, támogatója, melyben a megismerés-segítés szándékával próbáljuk megkeresni azokat a pontokat, amelyeken keresztül a gyermek mélyebb megismeréséhez vezet az út. Ennek elengedhetetlen feltétele az óvodapedagógus és szülő közötti nyílt kommunikáció. Felelősek vagyunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésében (értelmi, testi, érzelmi, erkölcsi, szociális fejlődéséért egyaránt). Támogatjuk azoknak az egyéni megoldásoknak, módszereknek az alkalmazását, amelyek megfelelnek az ONAP elvárásainak, mind amellett elősegítik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (tehetséges, SNI-s, BTMN-s, HHH-s, HH-s) fejlődését. Fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság megteremtését, mely minden tanulási folyamat alapja. Szeretetteljes, bizalmi alapokon nyugvó óvodapedagógus-gyermek kapcsolatban a gyermekek bátran kipróbálhatják önmagukat, gyakorolhatják önállóságukat. Óvodánkban a kialakított egységes szemlélet mellett az óvodapedagógusok munkájuk során érvényesíthetik a módszertani szabadságot, teret nyitva ezzel az innovatív, egyéni pedagógiai nézeteik megvalósítására. Óvodánkban a nevelés-oktatás színtere a szabad játék, melyben párhuzamos tevékenységek biztosításával valósul meg az ismeretek átadása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. 243
244 Nevelő munkánk során preferáljuk az ebben az életkorban bevésődést segítő mintaadás, utánzásos tanulás módszerét. Esélyteremtést, a szemléletformálást az egyéni különbözőségek elfogadásában, a hátrányok csökkentését, illetve az egyenlő módon való hozzáférés biztosítását a nevelés-oktatás folyamatában. A nemzetiséghez tartozó illetve a hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségeket. 244
245 G Y E R M E K K É P Ü N K - Ó V O D A K É P Ü N K Gyermekképünk Az ONAP-ban megfogalmazottak szerint, az ember mással nem helyettesíthető (szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is) egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Gyermekképünket arra a pedagógiai -és pszichológiai tényre építjük, hogy a gyermek fejlődő személyiség. Fejlődését genetikai adottságok, érési folyamatok, spontán -és tervszerű környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos (életkoronként és egyénenként változó) testi és lelki szükségletei vannak. Ennek következtében a személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körül vevő személyi -és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, esetleges hátrányai csökkenjenek, képességei kibontakozzanak. Nem ad helyet semmiféle előítéltnek. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk. Arra törekszünk, hogy gyermekink alkotó, öntevékeny, kitartó, egészséges énképpel rendelkező egyénekké váljanak. Mindennek megvalósulása az óvodapedagógusoktól és nevelőmunkát segítőktől egyaránt bátorító, segítő, szükség esetén irányító magatartást kíván. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek egyenlően vehetnek részt (a magyar gyermekekkel együtt) a nevelésben. Törekszünk kultúrájuk megismerésére, tiszteletben tartjuk hagyományaikat, biztosítjuk önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Az interkulturális program bevezetése a nevelés-oktatás keretei közé akkor indokolt, amennyiben a külföldről érkező gyermekek száma megsokszorozódik. Amennyiben ez bekövetkezik, és a szükséges eszközök, módszerek, eljárások, feltételek rendelkezésre állnak, a nevelőtestület kidolgozza a megfelelő programot. Az Alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az óvoda integráló csoportokat működtet. A befogadó nevelés során óvodapedagógusaink szorosan együttműködnek a szakszolgálat 245
246 munkatársaival (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus ), így segítve a rászoruló gyermekek nevelését, felzárkóztatását. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Óvodaképünk Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi élet kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Intézményünk az ONAP iránymutatását követi, mely szerint az óvodás korú gyermek nevelésének fő színtere a család. Óvodánk nyitott, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, lehetőségeihez képest vállalja a családi nevelés kiegészítését. Óvodánk tevékenységrendszere, személyi és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását, és biztosítja a gyermekek nevelésének, fejlesztésének feltételeit. Segíti, hogy a gyermekek elérjék a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépéshez szükséges belső, pszichikus fejlődését, az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások kialakulását. Programunk szerint nevelésünk folyamatában a gyermekek játéktevékenységbe ágyazottan sajátítják el az ismereteket. A tevékenységek komplex együttese megába foglalja a gyermekek minden irányú fejlesztésének lehetőségét. Pedagógus képünk Óvodapedagógusaink gyermekszerető, lelkes, jól képzett szakemberek, akik a rájuk bízott gyermekeket szeretetteljes gondoskodással, tisztelettel, elfogadással, megbecsüléssel, bizalommal övezve, és különleges védelemmel nevelik. Az óvodapedagógus szemléletformáló, modelláló szerepe kiemelkedő fontosságú. Szaktudása, embersége tekintélyt kölcsönöz, hitelességet garantál. Elfogadó, segítő magatartása bizalmat épít. Munkáját empátia, rugalmasság, problémamegoldás, kreativitás, egységes nevelési szemlélet jellemzi. 246
247 Küldetésnyilatkozatunk GONDOLKODJ KÖRNYEZETTUDATOSAN! Óvodai nevelésünk célja, hogy a ránk bízott gyermekek harmonikus fejlődését segítse elő az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A nevelési munka folyamatában olyan módszereket, eszközöket alkalmazunk, melyek lehetővé teszik a gyermekek személyiségének kibontakoztatását. Mivel a nevelés elsődleges színtere a család, a családokkal együttműködve, de szakmaiságunkat megtartva kívánjuk a gyermekeket felkészíteni az iskolai életre. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy mind-e közben óvodásaink megtarthassák felhőtlen gyermekkorukat. E célok megvalósításához gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkörről, illetve a fejlődéshez szükséges személyi és tárgyi környezetről. Óvodánk kiemelt nevelési területe az egészséges életmódra nevelés, ezen belül pedig a természeti- és társadalmi környezet megismerése és óvása. E témához kapcsolódóan folyamatosan programokat szervezünk a gyermekeknek és családjaiknak egyaránt. Mindennapi nevelőmunkánkra és a családok számára szervezett szabadidős programokra alapozva stratégiai célként tűzzük magunk elé, hogy a fent említett témakörben szemléletformálást valósítsuk meg. E célt tűztünk tehát zászlónkra, mely vizionálja küldetésünket: A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Tudatában vagyunk annak, hogy a megtörtént károsításokat helyre hozni kevésbé tudjuk, azonban a felnövekvő generáció szemléletformálásával sokat tehetünk környezetünk megóvásáért. 247
248 A Z Ó V O D A I N E V E L É S F E L A D A T A I A program kiemelt nevelési feladata: Az egészséges életmódra nevelés - A külső világ tevékeny megismerése, védelme Az óvodánkban működő szakmai munkaközösség is e kiemelt nevelési feladat megvalósítására szerveződött: Környezetünkért, közérzetünkért névvel. Célja: Környezettudatos gondolkodás, szokások és magatartásformák megerősítése a mindennapokban, a természeti ünnepekhez kötve és családi programjaink által. A célok megvalósulását támogató tevékenységek, programok, szolgáltatások megszervezésében vezető, szervező, irányító szerepvállalás. Feladata: Eddigi tapasztalatok birtokában, az új lehetőségekre építve a partnerekkel való együttműködés bővítése. Az óvodán belüli és kívüli programjainkon keresztül az élménygazdag, tevékenységben megvalósuló tanulás támogatása. - E szervezett programok tematikus felépítéssel hatják át a nevelési évet. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. 248
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL
Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója
BÖLCSŐDE AZ ÓVODÁBAN Többcélú intézmények I. Országos Konferenciája a MÓD-SZER-TÁR-ban. Budapest,
BÖLCSŐDE AZ ÓVODÁBAN Többcélú intézmények I. Országos Konferenciája a MÓD-SZER-TÁR-ban Budapest, 2018.11.19. Jogszabályi háttér 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
Kedves Szülők, Gyerekek!
Az intézmény neve: Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda Az intézmény székhelye: 9062 Kisbajcs Kossuth út 19. Elérhetőség: 96/358-945 vagy 20/5987842 E-mail cím: nefelejcs58@freemail.hu Óvodavezető: Kónyiné
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
TÁROGATÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Intézmény hivatalos neve: Tárogató Óvoda Feladatellátási helyei: székhelye: 9028 Győr, Tárogató u. 19. Tagintézmények megnevezése, címe: Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája
(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL
Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója
AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete
Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal.
Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29 Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal. Syndie Maison KE PTSZIKE PTSZI 2013.04.29 A prezentációban megjelenő információk
Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde
Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás
MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM
MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel
Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3.
A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
Zuglói Zöld Lurkók Óvoda. Bemutatkozás
Zuglói Zöld Lurkók Óvoda Bemutatkozás Óvodánk jellemzői: A Zuglói Zöld Lurkók Óvoda 1973-ban nyílt meg Budapest XIV. kerületében, a Füredi park 6. szám alatt. 2014-ben teljes felújítás történt az intézményben,
Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...
Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek
Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő
PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete
Intézmény OM azonosítója:027000 2015. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete TARTALOM A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 4 2. AZ INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI
Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.
Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés
AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL
AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL. KAPOSVÁR 2009 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Hivatalos elnevezés: Petőfi Sándor Központi Óvoda Az intézmény címe: 7400. Kaposvár, Petőfi u.20 OM azonosító: 033759
AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013
AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 HOGYAN LESZ A NEVELÉSI PROGRAMBÓL PEDAGÓGIAI PROGRAM? Törvényi változás az elnevezésben A tartalmak
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Surányiné Palkó Eleonóra Szombathelyi Szűrcsapó Óvoda Szombathely, 2017. szeptember 19. EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük
Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével
Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda
Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet
INKLÚZIÓ, ADAPTÁCIÓ AZ ÓVODÁBAN
INKLÚZIÓ, ADAPTÁCIÓ AZ ÓVODÁBAN DR.PÁLFI SÁNDOR FŐISKOLAI TANÁR, DÉKÁN HELYETTES, TANSZÉKVEZETŐ DEBRECENI EGYETEM GYERMEKNEVELÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI KAR GYERMEKNEVELÉSI TANSZÉK TARTALMI ELEMEK FOGALMAK
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák A tervezés
Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás
Nevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.
Óvodánkról: Az Egyetértés Utcai Óvoda 1976.novemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt 4 csoporttal 100 férőhellyel. Azóta óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában a Petőfivárosban 225 kisgyermek
Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák
Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési
A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat.
MARGIT TÉR 20. TELEFON/FAX: (52) 498-565 BEVEZETŐ GONDOLATOK A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. Mint korábban,
Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában
Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában. 2017.04.05. ha találkozol egy autista gyerekkel vagy emberrel,ne feledd ők egy kicsit másképp
DOBOZI MESEKERT ÓVODA 5624 Doboz, Dobó u. 16. Tel.: 06-66/268-168 E-mail: ovoda@doboz.hu
Tájékoztató a Dobozi Mesekert Óvoda magyar nyelvű cigány kulturális neveléséről Magyar nyelvű cigány kulturális nevelés: A nemzetiségi nevelésnek jelen kell lenni valamennyi olyan óvodában, ahol legalább
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK SZOLNOK 2014. 04. 04. Játék, élményszerzésen alapuló tanulásszervezés - 2012/2013-tól Tanulás elméletek OECD PISA vizsgálatok A kompetencia- és fejlődésének szintjei: új anyag, megértés,
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Juhász Tamásné Óvodavezető, szaktanácsadó Ózdi Városközponti Óvodák EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori nevelés támogatása
INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL
INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Készítette: Kovácsné Tobak Márta Intézményvezető, közoktatási szakértő ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE Intézmény:
Szakértői vélemény az
Szakértői vélemény az EGYÜTT-ÉRTÜK ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJÁRÓL Az intézmény székhelye: 5510 Dévaványa, Vörösmarty ú. 6-8. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
A WALLA JÓZSEF ÓVODA
A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Lengyelné Bencsik Judit Kutasi Micimackó Napköziotthonos Óvoda és Konyha EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori nevelés támogatása
1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin
1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,
Alapító Okiratot módosító okirat 2
Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló
NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI PROGRAM
NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI PROGRAM BUDAPEST XVI. KERÜLETI NAPSUGÁR ÓVODA OM azonosító: 034610 Székhely: 1163 Budapest Cziráki u. 8-10. Telephelyei: Lándzsa 1163 Bp. Lándzsa u. 23. Vadvirág 1. 1163 Bp. Borotvás
ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.
ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Petránné Képes Gizella Óvodavezető, közoktatási szakértő, tréner Miskolci Batsányi János Óvoda Kisgyermekkori nevelés támogatása
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
OM azonosító: A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018 szeptember 01. A fejlesztési terv befejező dátuma: augusztus 31.
Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Pöttyös Tagóvodája Tagóvoda vezető neve: Osváth Viktória OM azonosító: 200911 Oktatási azonosítója:78646091381 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018
Mosolykert Pedagógiai Program. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda
Mosolykert Pedagógiai Program Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda ADATLAP Az óvoda neve: Rövidített neve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Mosolykert
A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1. TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
GYENESDIÁSI BÖLCSŐDE és ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Készítette: VILÁGOS CSABÁNÉ Intézményvezető TARTALOMJEGYZÉK I. Jogszabályi háttér. 4 II. Intézményünk bemutatása... 6 1. Az óvoda jellemző adatai...
CSOPORTNAPLÓJA. Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív program
Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív program CSOPORTNAPLÓJA Tisztellek téged, fontos vagy nekem, csakis rád figyelek, és segítek neked, ha szükséged van a segítségemre 1 Az óvoda bélyegzője
MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM
MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.
Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015.
Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015. 1. BEVEZETÉS...4 2. BEMUTATKOZÁS...8 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI:...8 2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI...13...13 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI
KEDVES ÓVODÁM. Szolnok Városi Óvodák
KEDVES ÓVODÁM Az együttnevelésben szerepet játszó objektív és szubjektív tényezők Objektív tényezők Segédeszközök Gyógyászati segédeszközök Óvodai csoport létszáma Óvodai csoport eszközei Épület megközelíthetősége
Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
Szirombontogató Óvoda Enying, Vas Gereben u. 1. Szirombontogató Helyi Óvodai Nevelési Program
Enying Város Önkormányzata 8130 Enying Kossuth u. 26. Szirombontogató Óvoda Enying, Vas Gereben u. 1. Szirombontogató Helyi Óvodai Nevelési Program szakértői véleményezése Készítette: Makó Józsefné közoktatási
A Benczúr Gyula Utcai Óvoda Szombathely Kámon körzetében csendes, jó levegőjű, zöldövezeti környezetben helyezkedik el.
Szombathely, 2013 A Benczúr Gyula Utcai Óvoda Szombathely Kámon körzetében csendes, jó levegőjű, zöldövezeti környezetben helyezkedik el. A 4540 m2 területen lévő óvodaépületet 2097 m2 kert és játszóudvar
CSOPORTNAPLÓ. a projektszemléletû óvodai élethez.... csoport.../... nevelési év
CSOPORTNAPLÓ a projektszemléletû óvodai élethez... csoport.../... nevelési év Tartalom: A csoportnapló törvényi háttere..................................................... 2 A csoportnapló megnyitása
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről
Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában
Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes
NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZŐDLIGET PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZŐDLIGET PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM:032920 2014 Napközi Otthonos Óvoda 2133 Sződliget, Vörösmarty u. 8-12. Intézmény OM azonosítója: 032920 Készítette: Hanákné Durján Ilona óvodavezető
Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból
A jövı útjai 14. konferencia Társadalmi felelısségvállalás a sajátos nevelési igényő gyermekekért Kiskırös 2010. november 17. Óvodánkról Balástya LHH kistérség Új épület DAOP Infrastrukturális pályázatból
Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/ :37/ :
Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/541-434 :37/541-433 : polgarmester@kerekharaszt.hu /2016. Előkészítésben közreműködött: Ludányi Brigitta köznevelési referens
Esélyegyenlőségi terv
Esélyegyenlőségi terv Intézményi Esélyegyenlőségi intézkedési terv Bevezetés Az Európai Uniós elvárások alapján minden lehetséges téren feladat a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség
Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában
Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Évről évre növekszik a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma szerte az országban. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola több
Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.
Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,
INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Rózsa úti tagóvoda Helyi pedagógiai program Szolnok 2010 Módosítás időpontja:2013.03.31. Érvénybe lépés ideje:2013.09. 1 Tartalom 1. HELYZETELEMZÉS 4 2. A SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ARCULAT:
2. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda OM azonosító: 200911 Csicsergő Tagóvodája Tagóvoda vezető neve: Oktatási azonosítója: Koltainé Balogh Katalin 73984747401 A fejlesztési terv kezdő
Reflexió- Hospitálás
Reflexió-Hospitálás Reflexió- Hospitálás A csoportszobában kialakított játszóhelyek, a fellelhető játékeszközök tükrözték a csoport életkori összetételét. Mindhárom korosztály megtalálta az életkorának
Bukovicsné Nagy Judit közreműködésével az intézmény nevelőtestülete. OM azonosító:
1 Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Napraforgó Egyesített Óvoda OM azonosító: 034 388 1084 Bp. Tolnai Lajos u. 7-9. : 210-0086; fax.: 210-0086 E-mail: egyesitett.jvovoda@gmail.com
ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában,
Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog, valamennyiüket egyenlővé teszi. / Rousseau / Szakdolgozatom
Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye
Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való
A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015
A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 Személyiségfejlesztés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a művészetek pedagógiai eszközeivel, az egészséges életmód alakításával
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Berhida Város Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda átdolgozott Nevelési Programjáról
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Berhida Város Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda átdolgozott Nevelési Programjáról Készítette: Kovácsné Tobak Márta közoktatási szakértő Ig. sz.: 011828-02 Hajmáskér, Arany János utca
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő
Különös közzétételi lista nevelési év
Óvodavezető Óvodapedagógus Gondozónő Dajka Összesen: CSODA- VÁR EGYSÉGES ÓVODA - BÖLCSŐDE 3791, Sajókeresztúr, Petőfi út 25. sz. Telefon/Fax: 46/317-285 E-mail: sajoker.ovi@gmail.com OM azonosító: 201607
PEDAGÓGIAI PROGRAM MONTESSORI ELEMEKKEL
S Ü N I Ó V O D Á K 1126 Budapest XII. Németvölgyi út 29. OM: 034481 PEDAGÓGIAI PROGRAM MONTESSORI ELEMEKKEL Készítette: Kovács Zsuzsa Érvényes: 2013. szeptember 01-től Készült: 5/2 eredeti példányban
Internátusvezetők és nevelők szakmai napja. Halásztelek, november
Internátusvezetők és nevelők szakmai napja Halásztelek, 2016. november 11-12. Tiszta forrásból Pedagógiai-szakmai ellenőrzés (PSZE) = Tanfelügyelet Pedagógus ellenőrzése Intézményvezető ellenőrzése Intézményellenőrzés
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda
PEDAGÓGIAI PROGRAM Alsópáhoki Szivárvány Óvoda Alsópáhok Fő u. 41. A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen. (Hermann Alice) Készítette:
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS IV-VI. fejezet az ÓVODÁK számára Dátum:... Készítette:...... Az intézmény
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Ákombákom Óvoda. Helyi Óvodai Program 2013.
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Ákombákom Óvoda Intézmény címe: 1155. Budapest Tóth István u. 98. OM azonosító: 201537 Helyi Óvodai Program 2013. 1 Tartalom ÓVODAI ADATLAP... 3 I. ÓVODÁINK BEMUTATÁSA...
ANGYALKERT MAGÁN ÓVODA OM: , Kecskemét, Bánk bán u.5. tel.:
Fenntartói értékelés az Angyalkert Magán Óvoda 2017-2018. évi működéséről, a pedagógiai program végrehajtásáról, az intézményben folyó szakmai munka eredményeiről Intézmény OM azonosítója:202749 Intézményvezető:
Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet
Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület
Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
Fogalmi segédlet a célok és feladatok megfogalmazásához
Körmöci Katalin, főszerkesztő Óvodai Nevelés Fogalmi segédlet a célok és feladatok megfogalmazásához Cél fogalmi tisztázása Célként fogalmazható meg az, amire törekvésünk irányul, amely az egyén szükségleteitől
AZ ÓVODAFENNTARTÓ LEHETŐSÉGEI A KISGYERMEKEK HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSÉBEN
AZ ÓVODAFENNTARTÓ LEHETŐSÉGEI A KISGYERMEKEK HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSÉBEN Dr. Marosi-Rácz Julianna Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Intézményfelügyeleti Osztály Kisgyermekkori nevelés támogatása
A FEKETE ISTVÁN ÓVODA A MOSOLYOVI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
A FEKETE ISTVÁN ÓVODA ÉS A MOSOLYOVI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA ORFŰ 2010. TARTALOM Bevezető 1.Az óvoda adatai 2. Helyzetkép az óvodáról 2.1.Alapelveink 2.2.Gyermekképünk 2.3. Pedagógusképünk 2.4.
Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ 2014/2015. NEVELÉSI ÉV
AZ ÓVODA LOGÓJA ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ 2014/2015. NEVELÉSI ÉV csoport részére TARTALOMJEGYZÉK A gyermekek névsora és óvodai jele... 6 A gyermekek névsora korcsoport szerint... 7 Születésnapok nyilvántartása...
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:
ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika
FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban
FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban SZVÓ Szakmai Nap 2017.03.28. Készítette: Bencsik Mária tagintézmény vezető Az integráció integrálás, fogadás : a Magyar értelmező kéziszótár
A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013.
A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2 1.1 Nevelőmunkánk jogszabályi háttere 2 1.2 Az óvodánk adatai 2 1.3 Óvodánk bemutatása 3 1.4