PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 TÁROGATÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Intézmény hivatalos neve: Tárogató Óvoda Feladatellátási helyei: székhelye: 9028 Győr, Tárogató u. 19. Tagintézmények megnevezése, címe: Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvodája 9028 Győr, Tárogató u. 2. Tárogató Óvoda Lepke Tagóvodája 9028 Győr, lepke u Jogszabályban meghatározott Győr Megyei Jogú Város közfeladat típusa: Közgyűlésének 137/2011.(V. 27.) Kgy. számú határozata a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján köznevelési intézményi, óvoda Alapfeladata / alaptevékenysége: Óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Működési köre: Győr város közigazgatási területe, illetve az irányító szerv által meghatározott felvételi körzet OM azonosítója: Az alapító okiratot Győr megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 58/2013. (III: 29. ) Kgy. határozatával hagyta jóvá.

2 1. BEVEZETŐ A Tárogató Óvoda Győr Megyei jogú Város Közgyűlésének határozata alapján (58/2013. (III: 29. ) Kgy. Három óvoda egy óvodai intézményegységben kezdi meg működését Július elsejétől. Az intézményegység irányítója a magasabb beosztású óvodavezető, a hozzá tartozó tagintézmények vezetői, magasabb beosztású tagintézmény vezetők. Az óvodai intézményegység és a hozzájuk tartozó tagóvodák szakmailag önállóak. Egyéni arculatukat, sokszínűségüket megtartva, nevelési hagyományaikra, értékeikre, eredményeikre, a gyermekek érdekeinek figyelembevételével határozzák meg a nevelő pedagógiai munkát. A helyi nevelési programokban érvényesülhetnek a különböző pedagógiai innovatív törekvések, a széleskörű pedagógiailag helyesen értelmezett módszertani szabadság. A Nkt. 5.. (2) bekezdés szerint az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el a helyi pedagógiai programjukat. Az óvodai nevelőmunkát az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő helyi pedagógiai program alapján kell végezni. A pedagógiai programjuk alapján az óvodai intézményegységen belül a tagóvodák egymással szakmailag együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. Törvényi hivatkozás Az óvodák működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, szabályzások határozzák meg, amelyek biztosítják a A TÁROGATÓ ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGHEZ TARTOZÓ TAGÓVODÁK szervezeti és szakmai önállóságát, meghatározzák a nevelő - oktató munkában résztvevők jogait és kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelő célok, alapelvek érvényesülését, az intézmények pedagógiai szabadságát, sajátos arculatát a szűkebb társadalmi környezet igényeinek megfelelően évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről évi CXXIV. Törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló Tv. módosításáról 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet a Köznevelési törvény végrehajtásáról 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet ONAP 2/ (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése irányelve és az SNI tanulók iskolai oktatása irányelve kiadásáról (ami aug. (ami aug. 31-ig érvényes, majd ezt váltja szept. 1-től a következő 2

3 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve (és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben és módosítása. Az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény III évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 32/1997. (XII. 5.) MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve. 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről. 1/1998.(VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata. Az Önkormányzati Alapító okirat GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE ig. Az intézmények A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 6. (1) értelmében saját maguk eldönthették, hogy átvesznek, adaptálnak, vagy saját készítésű programot készítenek. A pedagógiai programok jellemző adatai Az óvoda megnevezése A nevelési program megnevezése A nevelési program jellege Tárogató Óvodai Intézményegység Szeretet és Kreativitás Pedagógiai Program Saját készítésű Pedagógiai program Móra Ferenc Tagóvoda Móra Ferenc Óvoda Pedagógiai Program Saját készítésű Pedagógiai Program Lepke Tagóvoda Lepke Óvoda Pedagógiai Program Saját készítésű Pedagógiai Program 3

4 2. Helyzetkép a Tárogató Óvoda intézményegységhez tartozó szakmailag önálló óvodákról Az óvoda alapadatai: NÉV: Tárogató Óvoda CÍM: Győr Tárogató út 19. FENNTARTÓ: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely 232 fő Intézményegység vezető neve: Bognár Sándorné Telefon: (96) Fax: (96) vezeto@tarogatoovi.hu Honlap elérhetősége: Csoportok száma : Csoportok szervezése: 8 csoport Azonos életkorú és vegyes életkorú gyermekcsoportok Magyar-német kétnyelvű csoportok ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: (58/2013. (III: 29. ) Kgy. Sz. Határozat Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet. 4

5 Az óvoda alapadatai: NÉV: Tárogató Óvoda Móra Ferenc Tagóvoda CÍM: 9028 Győr, Tárogató út 2. FENNTARTÓ: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely 115 fő Tagóvoda vezető neve: Szalai Ferencné Telefon: (96) Fax: (96) Csoportok száma : Csoportok szervezése: ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: (58/2013. (III: 29. ) Kgy. Sz. Határozat 4 csoport Vegyes életkorú gyermekcsoportok Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet. 5

6 Az óvoda alapadatai: NÉV: Tárogató Óvoda Lepke Tagóvoda CÍM: Győr Lepke út FENNTARTÓ: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely Tagóvoda vezető neve: Telefon: (96) Fax: (96) Csoportok száma : Csoportok szervezése: 174 fő Kovács Veronika 6 csoport Vegyes életkorú gyermekcsoportok Magyar - német kétnyelvű csoport Magyar - angol kétnyelvű csoport Mozgás művészeti csoport ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma: (58/2013. (III: 29. ) Kgy. Sz. Határozat Óvodai nevelés Az óvoda sajátos nevelési igényű integrált csoportokat működtethet. 6

7 A tagintézmények földrajzi elhelyezkedése Férőhely adatok összesítése Csoport létszám adatok összesítése Győr Szabadhegy területén 3 óvodai épületben 521 fő 18 csoport Tárogató Óvoda Lepke Tagóvoda Móra Ferenc Tagóvoda 7

8 3. TÁROGATÓ ÓVODA INTÉZMÉNYEGYSÉGHEZ TARTOZÓ ÓVODÁK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Munkánk során figyelembe vesszük a 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet mellyel a 255/2009. (XI.20.) Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló Kormányrendeletet módosította. Az abban foglalt változásokat módosult szövegkorrekciókat, az azokkal összefüggő óvodai feladatokat is szükséges volt átvezetni az óvodai pedagógiai programokban. A felülvizsgált közoktatási szakértő által véleményezett programok alkalmazásának kezdő időpontja a 2010/2011-es óvodai nevelési év volt. Pedagógiai programunkban az alapprogramra építve általános irányokat, alapelveket fogalmazunk meg. Az Alapprogram hangsúlyos tartalmai a helyi pedagógiai programok szövegkörnyezetébe a következő tartalmi felépítésben olvashatóak, melyek minden helyi nevelési programra kötelező érvényűek. Alapprogram Hangsúlyos Területei Nevelési program I. Bevezető Az óvoda bemutatása: nevelőmunka meglévő hagyományokra értékekre építve: Az egységes szemléletre való törekvésben a következő alapértékek további megerősítésére kell törekedni: Gyermekközpontúságra Személyiségközpontúságra Játékközpontúságra Megjelenve II. Gyermek kép Óvodakép Befogadó szemlélet, minden gyermek számára a gyermeki személyiség kibontakoztatása az egyenlő hozzáférés biztosításával. A pedagógiai környezet kialakításával ténylegesen megvalósuló együttnevelés a gyermekcsoportokban a különböző háttérrel rendelkező gyermekek részére. A gyermekeknek sajátos életkoronként és egyenként változó testi és lelki szükségleteiknek kielégítésére kell törekedni. Az óvodai nevelés nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő Az óvodák általános nevelési céljai: A gyermekek számára sokoldalú harmonikus és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodtató környezet megteremtése, melyben egészséges harmonikus én erős személyiséggé fejlődnek. A hátrányok csökkentése a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásának figyelembevételével. Biztosítva minden gyermek számára az egyénre szabott nevelést, fejlesztést, életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési 8

9 III. Az óvodai nevelés általános feladatai: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei: ütem figyelembevételével. Esélyt kapjanak kreativitásuk kibontakoztatásához, különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, gazdagításához. Az óvodában megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A nevelés alapelvei: Egyéni és speciális szükségleteik kielégítése Pszichológiai biztonság-szabadság megteremtése A gyermekközpontúság a másság elfogadása A szabad játék támogatása Egyenlő részvétel biztosítása a nevelésben oktatásban minden gyermek számára: akár speciális nevelési igényű, akár hátrányos helyzetű kreatív-tehetséges roma gyermek. A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása. Egészségmegőrző szokások kialakítása. A környezettudatos magatartás, a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. Az érzelmi szükségletek kielégítése, a gyermekek mindenek felett álló érdekei mentén jelentőséget kap minden egyes gyermek individuális jellemzője. A nevelőmunkát segítő dajka szerepe felértékelődik az együttnevelésben. Modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között. Sajátos törődéssel kell segíteni a rászoruló gyermekeket a szocializációs folyamatban. A gyermekek magatartáskultúrájának fejlesztése, erkölcsi tulajdonságaik megalapozása az óvodai szokás és normarendszerben. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó az anyanyelvi nevelés. A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs képességeinek fejlesztése, a beszélő környezet alakításával. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve sokoldalú tapasztalatszerzéssel, változatos tevékenységek biztosításával szerezzenek élményeket, ismereteket az őket körülvevő világról. Az értelmi és a kognitív képességek, a kreativitás széleskörű fejlesztése, a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben valósuljon meg. Egyéni szükségletekhez, különböző tevékenységekhez igazodó napirend és heti rend, az érzelmi biztonságot teremtő rendszeresség. A szabad játék mellett a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenység. A játék kitüntetett szerepe. A gyermekek fejlődésének nyomon követése érdekében kötelező dokumentumok vezetése. Az óvoda teljes nyitva tartás idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, 9

10 Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvoda kapcsolatai növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvodapedagógus kulcsszereplője a nevelésnek: elfogadó, segítő, támogató, attitűd jellemzi a gyermekekkel foglakozó felnőtteket. A nevelésben, gondozásban összehangolt együttműködés a dajka nénivel. A programnak rendelkeznie kell a megfelelő tárgyi feltételekkel, biztonságra való törekvés, hozzáférhető elhelyezése a tárgyaknak. A szülők fogadására helység biztosítása.. Az óvodában a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését. A családok sajátosságait, szokásait figyelembe véve, nyújt az óvoda segítséget. Az óvoda a kapcsolatok rendszerében, együttműködés erősítésére törekszik a különböző intézményekkel, melyek az óvodai nevelést segítik. V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai: Játék A szabad játék túlsúlyának érvényesülése az óvodai nevelésben. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelőségét. Élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformához: gyakorló, szimbolikus-szerepjátékhoz, konstruáló, szabályjátékokhoz. Verselés, mesélés A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeit kell biztosítani ( bábozás, dramatizálás) a tevékenység szorosan hozzákapcsolódva a többi óvodai tevékenységi formákhoz: ( zenei-vizuális, külső világ, mozgásos) ezáltal a gyermeki kreativitás fejlesztés gazdag tárházát kínálja. A népi a klasszikus és a kortárs irodalmi művek a minőségi irodalmi élmények nyújtását biztosítják a gyermekek számára. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás Igényességre való törekvés : a népi hagyományok ápolása, népi gyermekjátékokon keresztül. Zenei kreativitás fejlesztése megjelenik, a zenei képességek fejlesztése ( ritmus, éneklés, hallás, mozgás) változatos gyermeki tevékenységekben biztosítják. A zenehallgatás anyagának megválasztásánál a multikulturális szemlélet érvényesül. A gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése kiemelt feladat, nagy hangsúlyt kell helyezni a különböző eszközhasználatra. Az újszerű vizuális technikákkal az önkifejezés változatos formáit biztosítani. A művészeti kreativitás kibontakozásának egyik speciális tevékenységi formája lehet. Az önkifejezés változatos formáiból született alkotásokkal, produktumokkal a gyermeki közönségnek, a szülőknek, és az óvodába látogatóknak belső kiállítás formájában is lehet biztosítani az esztétikai élményszerzést., ízlésformálást. A rendszeres mindennapos örömteli mozgás biztosítása szervezett formában, perces időtartalommal történik A mozgásfejlesztés teremben és a szabadlevegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában szerveződik. Egészséges életmódot erősítő szerepe kiemelt, egyéni szükségletek képességek figyelembevételével az óvodai élet mindennapjaiban biztosítani a gyermekek számára a 10

11 A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére VII. Gyermekvédelem mindennapos testnevelést. A tevékenységben cél a szűkebb és tágabb környezetet megismertetése, pozitív érzelmi viszony kialakítása a természetes és ember által létrehozott környezettel. A gyermekek cselekvő módon óvják környezetüket, szülőföldjük hagyományait a természeti- emberi- tárgyi világ értékeit. A gyermek szerezzen matematikai ismereteket és tapasztalatokat a környezet megismerése során, átélt cselekvő tevékenységei közben az óvodapedagógus segítségével a problémamegoldások többfajta módját derítse fel. Cselekvő jellegű tapasztalással önként szívesen vállat tevékenység. A gyermek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Fejlesztő erejének fontossága az egyéni és közösségi értékelésben kiemelt. A tanulás folyamatában a kompetenciák fejlesztésének a képességeknek van kiemelt szerepe. A tanulás feltétele a cselekvő aktivitás, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségek biztosítása, a kreativitás erősítése. Óvodapedagógussal szemben elvárás a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során, pozitív személyre szabott értékelés. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A programban területenként a fejlődés jellemzői mutatókban a szükséges fejlettségi szintet kell tükröztetni. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése folyamatos, speciális szakemberek segítségével a pedagógiai munka mellett párhuzamban végzendő. Egyértelmű megfogalmazása az óvoda iskolásításának tilalma. Az arra rászoruló gyermekek védelmezése, a problémák korai felismerése, kezelése, feldolgozása, a gyermekvédelmi szakemberekkel együttgondozás. A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, az egyenlő bánásmód követelményének betartása, diszkriminációmentes nevelés-oktatás támogatása. Megkülönböztetett érzékenység kialakítása a gyermekek és családok felé, óvodán belül és kívül egyaránt. Prevenciós lehetőségek felkutatása. 11

12 4. A helyi szakmai sajátosságokat, helyi specialitásokat az óvodák helyi pedagógiai programjai tartalmazzák. A pedagógiai programok helyi szakmai sajátosságai: Az óvoda megnevezése A nevelési program megnevezése A nevelési program szakmai sajátosságai Tárogató Óvodai Intézményegység Szeretet és Kreativitás PP. A program teljes mértékben támogatja és segíti a gyermeki kreativitás felszabadítását, a tehetségígéretes gyermekek felfedezését és fejlesztését. Egyik legfontosabb célkitűzése: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. /megelőzni a tehetségígéretek elkallódását, felismerni az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/. A kiválóan kreatív tehetségígéretes gyermekek további gondozása gazdagító program keretében. A korai kétnyelvűség megvalósulása az óvodában magyar német kétnyelvű program XXI. századi társadalmi változások, kihívások - szülői igények, intézményi célok figyelembevételével valósul meg. A magyar német kétnyelvű csoportokban: Magyar-német kétnyelvűség programot alkalmazzák. A nyelvi tehetségígéretek korai felismerése, azonosítása és fejlesztése a jövőben. Móra Ferenc Tagóvoda Móra Ferenc Óvoda PP. A program egyik legfontosabb célkitűzése: az egészséges életmódra nevelés magas színvonalának megvalósítása, a komplex esztétikai nevelés rész területeinek segítségével: Irodalmi nevelés Zenei nevelés Vizuális nevelés. 12

13 Az esztétikai nevelés komplex és mégis egyedi folyamatában az egész személyiség fejlesztése a cél. A művészetek iránti fogékonyság kialakítása, a gyermekek megismertetése a világ szépségeivel. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés, az esztétikai érzelmek fejlesztése sokoldalú. A népi hagyományok gyökereinek ápolása (népi mondókával, népmesével, népdallal, dalos játékkal, népművészeti motívumokkal, egyszerű néphagyományőrző tevékenységekkel). Lepke Tagóvoda Lepke Óvoda PP. A programban és az óvodai nevelésben kiemelkedő szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelés, és a természet szeretetének, védelme. Fontosnak tartják a művészi önkifejezés változatos formáinak megvalósítását, gyakorlását az óvodáskorú gyermekek tevékenységeiben. A mozgásművészeti csoportban a mozgásában tehetségígéretes gyermekek gondozása valósul meg, mely országosan egyedülálló. Óvodáskorú gyermekek sokoldalú, differenciált személyiség fejlesztésénél, a kétkultúrájú nyelvi nevelés megvalósításának folytatására törekszenek. A magyar német két nyelvű csoportokban: Egy nyelv egy személy programot alkalmazzák. Magyar-német kétnyelvűség programot Magyar-angol kétnyelvűség programot 13

14 5. CSATOLT HELYI NEVELÉSI PROGRAMOK 14

15 SZERETET ÉS KREATIVITÁS ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM TÁROGATÓ ÓVODA 15

16 A Szeretet és Kreativitás pedagógiai programunk felülvizsgálatában és tartalmi módosításában részt vevő óvodapedagógusaink: Bognárné Baricz Edina Bognár Sándorné Babics Vilmosné Burjánné Bicsi Mária Fajkusz Lászlóné Gáborné Kardos Judit Göndöcsné Molnár Márta Hegyi Károlyné Horváth Rita Hajnik Teodóra Iványiné Varga Bernadett Marcali Hilda Péter Győzőné Szendi Péterné Szenftner Nikolett Czingerné Kajtár Vivien Vinkovicsné Kocsis Ildikó Szerző és felelős szerkesztő: Bognár Sándorné óvodavezető 16

17 Helyi pedagógiai programunkat egy léghajó modellezi. Utasa a NAPSUGÁRKA kisgyermek, aki óvodai jelképünknek is középpontja. A léghajó kosarában helyeztük el a kiemelt feladatainkat, melyeket a sokszínű, kreatív tevékenységek keretében valósítunk meg. A szárnyaló léghajónak biztonságot, szeretetet, egyensúlyt, jó irányt adnak a homokzsákok : a család, az óvoda és a kapcsolatok. 17

18 Tartalomjegyzék Bevezető 5 Helyzetkép óvodánkról 8 1.Programunk szerkezeti felépítése 10 2.A Szeretet és Kreativitás Program gyermekképe és óvodaképe 11 3.Az óvodai nevelés feladatai Általános nevelési feladatok A program kiemelt nevelési feladatai Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 16 magatartáskultúra fejlesztés Gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységformák biztosítása Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztő program Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az értelmi fejlesztés és nevelés 29 Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 30 4.Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelme Munkajellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás 42 Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi és tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Család és óvoda kapcsolata 61 A gyermekvédelemmel és az esélyegyenlőséggel megteremtésével 66 összefüggő pedagógiai tevékenységek 15. Gyermekvédelem Érvényesítések Irodalomjegyzék Mellékletek Az egészséges életmód alakításához Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításához Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításához A játékhoz Vers, mese, dramatikus játékhoz Ének, zene, énekes játék, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységhez A mozgás, mozgásfejlesztéshez A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk védelméhez Munkajellegű tevékenységhez A tevékenységekben megvalósuló tanuláshoz A család és óvoda kapcsolatához A gyermekvédelmi munkához Szociális kompetencia fejlesztő program Samu és Flóri A német nyelv játékos elsajátítása az óvodában

19 BEVEZETŐ Vegyétek észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni. (Szabó Magda) Köszöntő Megtisztelő a Kedves Olvasó érdeklődése pedagógiai programunk iránt. A Szeretet és Kreativitás óvodai pedagógiai program a Tárogató Óvoda önálló pedagógiai programja, melyet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet alapján készítettük el. Tudjuk, hogy eredetileg is nagy bátorság volt tőlünk egy ilyen fontos dokumentum elkészítése. Az alkotás önálló lehetősége nagy szakmai kihívást jelentett nevelőtestületünknek. Számba vettük a környezeti tényezőket, erőforrásainkat, a reformpedagógiai irányzatokat, az alternatív programokat. Az óvodában folyó nevelőmunkánkat segítő legfontosabb dokumentumunk felülvizsgálata-kiegészítése megtörtént a törvényi szabályozásnak megfelelően. Megteremtettük óvodánkban a pedagógiai innováció környezeti feltételeit. Csapatmunkában gondolkodunk, a munkatársak képességeinek, tudásának és tapasztalatainak átadása, az egymástól való tanulás meghatározó része nevelőmunkánknak. Intézményünkben a kreatív energiákkal feltöltődött nevelőtestület stratégiai célja volt, hogy olyan pedagógiai innovációk további bevezetését szorgalmazzuk mely a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek szolgálatába helyezzük, és az óvoda hosszútávon profitálhat belőle. Az összeszokott, jó pedagógiai felkészültségű, kreatív óvodapedagógus kolléganőimmel legjobb szakmai, - elméleti, - és gyakorlati tudásunkkal, önképzéssel, továbbképzésekkel és programkészítő ismeretünkkel törekedtünk helyi nevelési programunk újra gondolására. A Szeretet és Kreativitás pedagógiai program a hazai óvodai nevelés eddigi pedagógiai értékrendszerére, több évtizedes gyakorlati tapasztalatra, elméleti (pedagógiai, pszichológiai, filozófiai) alapokra épül. A hazai óvodapedagógiában bekövetkezett változásokat időben észleltük, s újra értékeltük az elmúlt 30 év nevelőmunkáját, majd újra megalkottuk azt a programot, mely a szeretet, szabadság, biztonság, kreativitás,tehetség, alkotás, boldogság, elégedettség, harmónia, siker alapgondolataira épül. Programunkban felfedezhető Rogers szabadságelmélete, Guilford és Torrance gondolatai a kreatív gondolkodás megalapozásáról óvodáskorban és fejlesztéséről, Maria 19

20 Montessori szeretet és kreativitás pedagógiája, Rudolf Steiner szabadság filozófiája, Freinet szellemisége, Dr. Czeizel Endre Sors és tehetség gazdag elmélete, Dr. Gyarmaty Éva A tehetséggondozásáról, tehetséghez. elmélete. Landau, E. Bátorság a Programunk egyik legfontosabb célkitűzése, a gyermeki kreativitás felszabadítása, kibontakozásának megsegítése, és fejlesztése. A kiválóan kreatív gyermekek további gondozása gazdagító program keretében. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiségjogok teljes kibontakoztatására törekszik, az emberi jogok, és a gyermeket megillető jogok figyelembevételével neveli a gyermekeket. Alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia: az egyenlő hozzáférés biztosításával. Programunkba átörökített Montessori pedagógia két értékes gyöngyszeme a kreativitás és szeretet. Erre a vezérfonalra fűzzük fel további nevelési értékeinket: Olyan gondoskodó szeretetteljes környezet megteremtése a gyermekek számára, amely kedvet csinál a kreatív tevékenységekhez. Olyan gyökerek és szárnyak biztosítása, mely egyik oldalról a biztonságot adó megkapaszkodás, talajfogás lehetőségét ( ősbizalom), a másik oldalon pedig szárnyalásuk, egyéniségük, adottságaik szabad kibontakoztatását, és fejlesztését jelenti. Olyan bátorító technikák alkalmazása, mellyel az egészséges korlátokban való kapaszkodással segítjük a gyermekek személyiség fejlődését. Olyan erkölcsi alapok beépítése a gyermeki személyiségbe, mellyel viselkedéskultúrájukat formálhatjuk, alakíthatjuk, csiszolhatjuk. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A kreativitással a tehetség sorskérdéseivel már óvodáskorban foglalkozni kell, hiszen ezek a kérdések már az óvodában dőlnek el leginkább. A tehetségígéretesnek tűnő gyermekek számára kínáljuk fel azt a fajta külön gazdagító programot, amelyet óvodánk jó gyakorlatában fogalmaztunk meg. Az óvoda tehetségsegítő programját elfogadta a Magyar Géniusz Programiroda, és megtalálható a Magyar Géniusz Portál tehetségkönyvtárban. E program, amely a tehetségígéretes gyermekek külön gondozását mutatja be, a Magyar Géniusz Program értékelése alapján bekerül Magyarország tíz példaértékű tehetségsegítő programja közé, s a Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban című kiadványban olvasható. 20

21 2012. Nevelési évtől óvodánkban két gyermekcsoportban német nyelv játékos elsajátítása kétnyelvű óvodai programot vezettünk be. A kétnyelvű program bevezetését megelőzte egy innovatív kísérleti folyamat az érintett két csoportban. A bevált sikeresen alkalmazott és elfogadott program hatására tűztük ki a kétnyelvű program végleges bevezetését. Célja az idegen nyelvi kompetencia és a teljes személyiség harmonikus fejlesztése, a játékos nyelvelsajátítás az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. Köszönetet mondok helyettesemnek a nevelőtestületünknek, és az óvoda minden dolgozójának akik alkotórészt vállaltak vagy javaslataikkal, ötletükkel, segítő véleményükkel felelősségteljes közreműködésükkel járultak hozzá a Szeretet és Kreativitás pedagógiai program újragondolásához létrejöttéhez. A Szeretet és Kreativitás helyi nevelési program a Kiegészítő tartalmi dokumentum használatával válik teljes egységgé, melynek alcíme Módszertani ajánlás. A mellékletek fejezet minőségi hozzáadott tartalomként kerül felhasználásra a mindennapok nevelésében. Kívánom munkatársaimnak, hogy vigyék sikerre a mi óvodai programunkat a nevelőmunkájukban! Tudjanak azonosulni a benne megfogalmazottakkal! Igazi pedagógus hittel szeretettel és kreatívan tegyenek erőfeszítéseket a gyermekek és egymás boldogságáért! Győr, Július 31. Bognár Sándorné Óvodavezető 21

22 Helyzetkép óvodánkról Az intézmény szociokultúrális háttere Az óvoda alapadatai: NÉV: Tárogató Óvoda Feladatellátási székhelye: Címe: Győr Tárogató út 19. FENNTARTÓ: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Humánpolitikai Főosztály Oktatási osztály OM AZONOSÍTÓ: Az alapító okirat szerinti férőhely Telefon: (96) Fax: (96) Honlap elérhetősége: Csoportok száma : Csoportok szervezése: 232 fő 8 csoport azonos életkorú és vegyes életkorú gyermekcsoportok ALAPFELADATA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT: Alapító okirat száma:58/2013. (III. 29.) Kgy. Sz. Határozat Óvodai nevelés A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Intézménytörténeti szempontból az alapítás éve: Óvodánk Győr- Szabadhegyen szép, csendes környezetben található a Zöld úti bölcsőde és a Kodály Zoltán Általános Iskola szomszédságában. A környezet egyaránt hordozza a vidékies és városi jelleget. A régió magaslatán lévő terület presztisértékű, az itt épülő családi házak, társasházak jelzik a benne élők társadalmi státuszát, vagyoni-jövedelmi viszonyukat. A mesterségesen kialakított tavak, parkok, és a környező varázslatos szabadhegyi dombok kínálják gyermekeinknek a szűkebb és távoli környezetük megismerésének lehetőségét, természeti szépségekben való gyönyörködést. 97 utcából tevődik össze az óvodai felvételi körzetünk, ebből az összetett környezetből érkeznek hozzánk a gyermekek. 22

23 Kétszülős családmodell van többségben. Pozitív demográfiai tendencia, hogy egyre több család vállalja a harmadik gyermek nevelését, és továbbra is a MI óvodánkat választják a szülők. Sőt egyre több az olyan szülői páros melynek egyik tagja óvodásunk volt és szülőként tér vissza és hozza gyermekét óvodánkba, nagyszerű érzés ez mindenki számára. Az elmúlt években sikerült megnyerni a nagycsaládos szülőket családbarát programunkkal az együttműködéshez, ezáltal is fokozódik óvodánk iránti érdeklődés. Statisztikai mutatók alapján sajnos egyre több az olyan családok száma akik szociálisan hátrányos helyzetükből adódóan önkormányzati kedvezményekre jogosultak. Célunk, hogy óvoda segítő gondoskodással forduljon a szociálisan hátrányos családok felé, a gyermekek érdeke mindenekfelett szemlélet érvényesüljön. A csoportszobák barátságos, otthonos berendezése, természetes anyagokból készült gyermek léptékű bútorzat és gazdag játékpark biztosítja az esztétikus és egészséges körülményeket gyermekeink részére. A csoportoknak elkülönített, de nem elzárt játszóhelyek biztosítják a sokszínű udvari életet. A környezetbarát játszóudvar famászókákkal megőrizve a természet formavilágát gazdag játéktere óvodásainknak. Gyermekeink nevelését nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, újszerű kezdeményezéseket, módszereket kipróbáló, gyermekszerető óvodapedagógusok végzik. Óvónőink közül hatan szakvizsgával rendelkeznek, szakképzett nevelőmunkát segítők: dajka nénik, pedagógiai asszisztensek, partnereink a gyermekek gondozásában, illetve nevelésében. Óvodánk gyermekközpontú nevelési elveivel, tevékeny kreatív gyermekprogramjaival, értékes óvodai nevelőmunkájával sikeresként működik. Hőlégballonunkkal repüljünk együtt programunk birodalmába, és bízom abban, hogy a benne megfogalmazottak megnyerik tetszését, és felkeltik érdeklődését, hogy közelebbről is megismerjen minket. 23

24 1. PROGRAMUNK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A Szeretet és Kreativitás Pedagógiai Program célja Az óvoda általános nevelési feladatai Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az egészséges életmód alakítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet tevékenységi formái Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka A tevékenységekben megvalósuló Mozgás tanulás Külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatai Programunk megvalósításának feltételei Óvodai nevelés hatása a gyermek fejlődésére 24

25 2. A SZERETET ÉS KREATIVITÁS PROGRAM GYERMEKKÉPE ÓVODAKÉPE Gyermekképünk az esélyforrás piramisábrájába helyezve: Mottó: A szeretet a szabadság gyermeke Kreatív gyermekkép és óvodapedagógus kép az esélyforrás piramis ábrájába helyezve Minden gyermeknek esélyt biztosítunk a szeretet kapcsolatokon keresztül óvó-gyermek, gyermek-gyermek, család-gyermek kapcsolatában, hogy eljusson a piramis csúcsára a mindennapi óvodai élet tevékenységeinek gyakorlásában. Hisszük, hogy minden gyermek kreatív a maga módján és célunk, hogy kibontakoztassuk a gyermekekben ezeket a tulajdonságot. Gyermekközpontú óvodánkban minden gyermeknek esélye van, hogy ezen tulajdonságaik megszilárduljanak, továbbfejlődjenek, meglévő hátrányaik csökkenjenek, én erős személyiségekké váljanak. Óvodánk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Kortárs kapcsolatok Gyermekkép + Óvodapedagógus kép Alkotó, megvalósító, öntevékeny, kitartó, egyéni kifejezésmódra törekvő egészséges énképpel, pozitív viselkedéskultúrával rendelkező, probléma érzékeny, rugalmasan gondolkodó szabadon próbálgató, érdeklődő, kezdeményező, kíváncsi, kérdező, kitaláló. Szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. Bátorít, értékeli az eltérő szokatlan megoldásokat. Speciális szükségletek kielégítésére törekszik. Segítő-nem irányító, önérvényesítésre ösztönző. Képes alakítani a gyermekek szociális magatartását erkölcsi érzelmeit, tulajdonságait. Sokféle kreatív tevékenységre adjon lehetőséget, pozitív érzelmi energia intenzitás hassa át, problémaérzékenység, intuíciós képesség ötletgazdagság kreativitás jellemzi. Család Óvoda A gyermek és az óvodapedagógus szeretetteljes kapcsolatában a biztonság nyugalom kialakítása a nevelés legfontosabb értelme: az óvás, a védés 25

26 gyengédséggel, féltéssel, karátöleléssel, miközben bátorítást kapnak az új utak keresésére, a sokoldalú ismeretek tapasztalatok szerzésére, viselkedéskultúrájuk kialakításához. Óvodakép A program célja A gyermekek számára szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodtató környezet megteremtése a cél, melyben egészséges harmonikus én erős személyiséggé fejlődnek. Biztosítva minden gyermek számára az egyénre szabott nevelést, fejlesztést, életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Esélyt kapjanak kreativitásuk kibontakoztatásához, különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, gazdagításához. A gyermekközpontú nevelésben a tisztelet, szeretet, megbecsülés, befogadás, az elfogadás szoros kapcsolatában a bizalomra épülő nevelési szemlélet hatja át pedagógiánkat a gyermeki személyiség kibontakoztatására való törekvésben. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Miközben teljesíti: az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek azok a belső pszichikus feltételek, mellyel átlépnek a következő életszakaszba a kisiskolás korba. A program alapelve A gyermekközpontúság a másság elfogadása, az eltérő, szokatlan egyéni megoldások támogatása az életkori és egyéni sajátosságok fejlődési ütemének figyelembevételével, a gyermekek jogainak elismerésében és tiszteletbetartásában nyilvánul meg. Pszichológiai biztonság-szabadság megteremtése (melyben a gyermekek az együttélésben, a támogató gondolkodó környezetben bátorságot meríthet az új ösztönző ingerekre, szabadon élhet lehetőségeivel, adottságait kipróbálhatja, önállóságát gyakorolhatja, én erős személyisége, kreativitása, a kooperatív együttműködésben, tanulásban, kibontakozhat) feltétele az Anyás befogadási program, Én napom program. Egyéni és speciális szükségleteik kielégítése: speciális csak a személyüknek szóló fejlesztés, ha fejlődésük fejlettségi szintjük elmarad a várttól, képességeik szunnyadnak. Ha egyes területeken kiemelkednek társaik közül, föléjük nőnek, más területeken viszont elvesznének, ha nem 26

27 kapják meg a speciális, csak a személyüknek szóló fejlesztést. Ha fejlődésükben kreatívabbak, az új dolgok iránt nyitottabbak, érzékenyebbek társaiknál, tehetségesebbek, személyüknek szóló gazdagítás a fejlesztés útja. Az alapító okiratban foglaltak alapján az óvoda integrált csoportokat működtethet. Az óvoda az Oktatási Miniszter 2/2005. (III. 1.) OM rendelete alapján a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányélvét is figyelembe veszi. Az óvodapedagógus felkészültsége a befogadó nevelésben: a speciális szakemberek gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász, összehangolt segítő programmal segítik az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvodapedagógus innovatív hozzáállásával, megfelelő szakmai eszköztárával, az egyéni sajátosságok, fejlődési ütem figyelembevételével, segíti a rászoruló gyermekeket, hátrányaik csökkentése érdekében. A kiemelt figyelmet igénylő (sajátos nevelési igényű, ill. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek nevelését, fejlesztését sajátosságaiknak, helyzetüknek megfelelően, egyénre szabottan tervezzük az egyéni fejlesztés dokumentumaiban és a csoportnaplóban, fejlesztő pedagógusaink és speciális szakemberek segítségének igénybe vételével. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátrány csökkentő szerepet tölt be. Jó szándékkal megkeresi a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermekek mélyebb megértéséhez vezet az út. A befogadás és elfogadás kapcsolatában a családok szerepe felértékelődik: nyílt, őszinte, segítő kommunikációra törekvés. Kölcsönös segítségnyújtás az együttnevelésben, nevelési, és gyakorlati segítség. A pedagógus és a szülő mint informátor kell, hogy kapocsként működjön a speciális szakemberekkel. Az egyenlő részvétel biztosítása a nevelésben oktatásban minden gyermek számára: akár speciális nevelési igényű, akár hátrányos helyzetű kreatív-tehetséges roma vagy migráns gyermek. A családok szemléletének formálása a egyéni különbözőségek elfogadásában. Az alapító okiratban foglaltak alapján az óvoda integrált csoportokat működtethet. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségeket. 27

28 A migráns gyermekek egyenlően vehetnek részt a többi magyar gyermekkel együtt a nevelésben, biztosítani kell számukra az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Folyamatos kínálatot biztosítani a sokszínű tevékenységeket tartalmazó kosárból: a felfedezést, a kreativitást, a kooperációt előtérbe helyező tanulási stratégiára építve. A szabad játék támogatása mely a gyermeki kreativitás kibontakozásának elsődleges elemi megnyilvánulásának tevékenységi formája. Speciális célok a kreativitás fejlesztésben a tehetségkibontakoztatásában CÉLOK Elkallódás elhárítása Harmonikus fejlesztés Önmagára találtatás megbirkózik a feladatok sokszínűségével E S É LY Felismerni a kreatív gyermeket és megjelenési formáit Segíteni a gyermekeket a különböző helyzetekben Kielégíteni megismerési, alkotási, biztonsági elfogadottsági szükségleteit Ösztönözni motiválni kreativitásukat Az általános kreatív nevelés eszközeivel:sokszínű tevékenységek gyakorlás: játék-fantáziajáték Tanulás: kutatás-kísérletezés Művészeti tevékenységek: zene-mozgás-rajz-versek-drámajátéktánc- építés stb. FELADATOK Erős oldal támogatása Gyenge oldal kiegyenlítése Minden terület fejlesztése GAZDAGÍTÓ KISCSOPORTOS FOGLAKOZÁS Óvodai nevelésünk egyik legfontosabb értéke, hogy mindennap minden gyermek tehetséggondozásba részesül. 28

29 A tehetséggondozásban célkitűzésünk: a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek - felfedezése - személyiségük optimális fejlesztése tehetségígéretes gyermekek - felfedezése - fejlesztése gazdagító program keretében. Ez magában foglalja a tehetségígéretek elkallódásának megelőzését és az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képesség felismerésére való folyamatos törekvést is. A program céljainak eléréséhez feladatunknak tekintjük: a gyermekek kreativitásának felismerését kreativitásuk ösztönzését, motiválását a megismerési, elfogadási, alkotási és biztonsági szükségleteik kielégítését az önmagukra találás segítését a feladatok sokszínűségével való megbirkózás támogatását Óvodapedagógiai munkánk során minden gyermeknek biztosítjuk a lehetőséget, hogy kreativitása kibontakozhasson, megnyilvánulhasson a különböző tevékenységek gyakorlásában. Hol keressük tehát az óvodás gyermek elemi kreativitásának megnyilvánulásait? Bármely tevékenységben, ahol a képzelet, a gondolkodás szabadon szárnyal, és ahol nem az a cél, hogy egyetlen meghatározott helyes eredményt érjen el. A gyermekek életében pedig nagyon sok ilyen helyzet adódik. Ilyenek az óvodáskor legérdekesebb és legértékesebb tevékenységi formái, mint például a fantáziajáték, az építőjátékok, az énekes improvizáció, vagy akár a tárgyak szétszedése, átalakítása, egy-egy történet kitalálása, a rajzolás, a festés, a barkácsolás, a mozgást fejlesztő játékok, a színházas játékok, a mese minthavilág játéka, a bábjáték stb. Az óvónő mind a vegyes, mind a tiszta életkorú csoportokban a mindennapi helyzetekbe építi be a kreativitást fejlesztő játékokat, feladatokat, többletismereteket. A gyermekek szabadon dönthetnek, részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ahhoz, hogy a kreativitás beinduljon, a gyerekek előtt sokféle tevékenységi lehetőséget nyitva kell tartani, ez a gazdagítás feltétele. A gazdagítás lényege, hogy olyan pozitív érzelmi hullámokat keltsünk a csoportban, amelyek hatására a gyermekek ráhangolt, motivált állapotba kerülnek, és érdeklődéssel fordulnak az ismeretek kínálata felé. Az ilyenfajta gazdagításban nem az a cél, hogy növeljük a gyermek ismereteinek mennyiségét, sokkal inkább az, hogy fejlesszük olyan képességeit, mint a kreatív gondolkodás és problémamegoldás, a kritikai gondolkodás, az összefüggésekben történő elmélyülés. 29

30 A gazdagítás fontos módszerei többek között: a gazdag tevékenységbázis a differenciálás a sokszínű és sokféle cselekvési lehetőség a csoport- és egyéni munka a kreatív és egyéni megoldások támogatása, pozitív értékelése az aktivitás biztosítása Azt gondoljuk, hogy a kreativitás mint adottság a kisgyerekeknél eleve megvan, és ha az egész személyiségre hatunk, akkor elemi megnyilvánulásai is megjelennek. Az óvodapedagógus személyiségén is múlik, mennyire hagyja, hogy a gyerek kreatív legyen. Olyan problémákat, helyzeteket, feladatokat kell teremtenie, amelyben a gyerekek tudnak kreatív megoldást adni; természetesen nem szabad bonyolult dolgokra gondolni. Ezért is van szükség arra, hogy óvodáskorúaknál újabb módszerek és technikák kombinációját alkalmazzuk, amelyek minden gyermek kreatív megnyilvánulásait a felszínre segítik. A gyermeki kreativitást kibontakoztató és fejlesztő módszerek, technikák bármilyen csoportszervezésben alkalmazhatóak. A leghatékonyabb pedagógiai stratégia viszont a projektmódszer. A módszerhez párhuzamosan kapcsoljuk a gondolattérkép és az ötletbörze technikáját. E három elem együttes alkalmazásával biztosan gazdagítjuk a gyermekeket, hiszen olyan helyzetbe hozzuk őket, amelyben fejlődnek problémamegoldó gondolkodási képességeik, kreativitásuk, társas készségeik, s ezen keresztül más képességeik is kibontakoznak. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. Általános nevelési feladatok: A gyermekek testi és lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése. az egészséges életmód alakítása kiemelten az érzelmi nevelés és erkölcsi, közösségi nevelés, magatartáskultúra fejlesztés az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.2. A program kiemelt nevelési feladatai Érzelmi nevelés és erkölcsi, közösségi nevelés magatartáskultúra fejlesztés 30

31 Az érzelmi nevelés célja olyan otthonos, derűs szeretetteljes kiegyensúlyozott légkör kialakítása melyben a családok befogadásán keresztül a gyermekek biztonságban érzik magukat. Mindez megteremti feltételét harmonikus fejlődésüknek. Lehetőséget biztosít szociális kompetenciáik, kreativitásuk, tehetségük kibontakoztatására. Óvónő szerepe a feladatokban A családokon keresztül, az Anyás befogadás és az Én napom program által felkínált lehetőségekkel élve a gyermekek befogadása, elfogadása a biztonságot nyújtó környezetben. Magatartásfejlesztő program Samu és Flóri segítségével a gyermekek szociális-emocionális képességeik fejlesztése a humánkapcsolatok minőségi változtatása érdekében engedjen teret a gyermeki önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Segítse szokás-és normarendszer megalapozását. Viselkedéskultúra megalapozása, magatartásmódok fejlesztése. A kultúrához, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés. A másság, a különbözőségek elfogadására nevelés, pozitív erkölcsi tulajdonságaik erősítése. Erősítse a gyermek-dajka kapcsolatát pozitív érzelmi nevelői magatartással. Segítse a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelését a speciális szakemberek közreműködésével. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés kiemelt feladatai Az óvodás gyermek egészséges személyiségfejlődése akkor valósul meg, ha olyan szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodó, állandó értékrendet közvetítő szeretetteljes környezetet teremtünk, melyben egészségesen harmonikusan én erős személyiséggé fejlődnek, és különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, kreativitásuk bátran kibontakozhat. A gyermekek erkölcsi szociális érzékenységének fejlődését segíteni kell, hogy önkifejező törekvéseik megnyilvánulhassanak. Az érzelmi szükségletek kielégítése, a gyermekek mindenek felett álló érdekei mentén jelentőséget kap minden egyes gyermek individuális jellemzője. Ezért pedagógiánkban minden egyes gyermek érdekeit csak úgy lehet figyelembe venni a döntéshelyzetekben a fejlődésük elősegítése során, ha ismeri az óvodapedagógus a gyermekek individuális jellemzőit, és ahhoz igazítja bánásmódját, nevelői hatását. 31

32 Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, gazdag érzelmi töltés jellemezze. Arra neveljük gyermekeinket, hogy elfogadják, megértsék, hogy az emberek különböznek egymástól. Esztétikai élmények biztosításával ismerjék meg, igényeljék és fogadják be szűkebb és tágabb környezetükben a művészi élményt. A szűkebb és tágabb környezet iránt, a szülőföldhöz pozitív érzelmi kötődés alakuljon ki. Tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére, hiszen az itt élő emberek megismerése és szeretete vezeti el gyermekeket ahhoz, hogy megértsék az ünnepek fontosságát, a szülőföld, a hazaszeretet fogalmát. A közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása közben, a szocializáció szempontjából fejlődjön a gyermekek magatartáskultúrája, erkölcsi tulajdonságaik, (mint például: az önzetlenség, segítőkészség, együttérzés, figyelmesség) és akaratának ( ezen belül: kitartásuk, feladattudatuk, szabálytudatuk, önállóságuk, önfegyelmük, szokás és normarendszerük. A gyermeki magatartáskultúra alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet töltsön ben. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés hatása a gyermek fejlődésére alkalmazkodóvá, tolerálóvá, elfogadóvá, együttműködővé válik ügyel arra, hogy ne sértse a másik gyermek szabadságát egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén fogékonnyá válik a szép iránt, felismeri a környezetében a szépet, az értéket erkölcsi érzelmei formálódnak ( pl: igazságosság, felelősségérzés, lelkiismeretesség) konfliktus helyzetben képes egyezkedni legyőzi a felmerülő akadályokat reálisan önértékeli magát, kialakul önismerete érdeklődik barátai iránt 32

33 készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, és a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociális érettség jellemzői: Kapcsolatteremtési képesség (szemkontaktus a vele beszélővel, új kapcsolatok kialakításának gyorsasága, barátok száma stb.) Társas, közösségi aktivitás (örömet szerez másoknak, szívesen vesz részt közös játékban, kölcsönadja játékát, örül mások sikerének stb.) Csoportalakítási képesség (közösségben jól érzi magát, játékcsapatot szervez, vonzza magához társait stb.) Irányíthatóság (elfogadja és végrehajtja az utasításokat, örül, ha feladatot kap, betartja a játékszabályokat stb.) Terhelhetőség (tud koncentrálni, van önuralma, tűri a kudarcokat, képes az akadályok elhárítására stb.) Érzelmi egyensúlyállapot (érzelmeiben kiegyensúlyozott, viselkedésére jellemző a bizalom, a szeretetteljes magatartás, a tiszteletadás, a megbecsülés, a tapintatosság, segítségnyújtás, türelem, önfegyelem stb.) Gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységformák biztosítása Az óvodás élet mindennapjaiban a sokszínű tevékenységeket tartalmazó kosárból folyamatosan kínáljuk a gyermekeket, hogy bátran fogyasszanak, mohón vessék rá magukat az ismeretlenre, az érdekességre, az újdonságra, soha ne érezzék a jólakottság érzését. Minél sokrétűbb, minél komplexebb az a kihívás ami a gyermekeket éri, annál nagyobb az esély a gyermeki kíváncsiság fenntartására, tudásvágyuk kielégítésére, kezdeményező képességük kialakítására, kreativitásuk fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására. A különböző tevékenységeken keresztül a gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakoztatását, a divergens gondolkodás fejlesztését, az egyéni megoldásokra, szabad próbálgatásokra bátorítjuk őket. A legfontosabb tevékenység biztosítása a gyermekek számára a szabad játék, mely sajátos igényeikhez mérten tág cselekvési szabadságot 33