KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ HELYI NEVELÉS PROGRAM

Átírás

1 KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ HELYI NEVELÉS PROGRAM Készítette: Pongóné Jónás Anita Intézmény OM-azonosítója: aláírás Legitimációs eljárás-érvényességet igazoló aláírások: Nevelőtestület nevében: aláírás Szülői szervezet nevében:. aláírás A dokumentum jellege: nyilvános Érvényessége: a kihirdetés napjától visszavonásig Hatályos: 2017.szeptember 01. Ügyintézés helye: Ügyintézés ideje: Ph.

2 Tartalomjegyzék Jogszabályi háttér... 5 Bevezető... 6 Az óvoda jogi státusza Helyzetelemzés Az óvoda bemutatása, földrajzi helyzete, a település jellemzői, környezete Gyermeklétszám alakulása A családok szociokulturális háttere Személyi feltételek Tárgyi feltételek A feltételrendszer fejlesztése Alapelveink Óvodakép Gyermekkép Pedagóguskép Szülőkép Nevelésfilozófiánk Küldetésnyilatkozatunk Nevelési alapelveink A program célrendszere Az óvodai nevelés célja az alapprogram szellemében A nevelési programunk sajátosságaiból eredő nevelési céljaink Egészségfejlesztési program Az egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés célja Az egészség meghatározása Egészségfejlesztés kisgyermekkorban Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészséges táplálkozás A mindennapos mozgás A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 25 2

3 4.5. A bántalmazás és erőszak megelőzése a WHO definíciója Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Személyi higiéné Öltözködés Pihenés Környezeti higiéné Kapcsolattartás, együttműködés elemzése Kapcsolat a szülőkkel A család és az óvoda nevelési elveinek összehangolása Szülői értekezletek, egészségügyi előadások Együttműködés az egészségügyi szakszolgálattal (orvos, védőnő) Ellenőrzés, értékelés rendszere Az óvodai nevelés feladatai. A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Gyermekek gondozása, speciális gondozása, testi szükségleteik kielégítése, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása Mozgás fejlődésének elősegítése, testi képességek fejlesztése, mozgás és pihenés arányának kialakítása, prevenció és korrekció a mozgásban Az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az anyanyelv fejlesztése és kommunikáció különböző formáinak alakítása Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Verselés, mesélés Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny felismerése: Szűkebb és tágabb természeti- emberi-tárgyi környezet Matematikai tartalmú tapasztalatok a külső világ tevékeny megismerése során A munka jellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás Gyermekeink mérési-értékelési rendszere 81 3

4 7. Hagyományápolás, ünnepek, ünnepélyek, rendezvények Az óvoda speciális feladatai Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Integrált nevelés az óvodában Tehetséges gyermekek nevelése Felzárkóztatás Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló a köznevelési törvény szerint: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, fejlesztése Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése az óvodában Gyermekvédelmi feladatok A gyermek érdeke és jogai A szülők jogai és kötelességei Gyermekvédelmi feladatok Az óvodai élet megszervezése A napirend kialakításának szempontjai, követelményei A gyermek heti rendje Hitoktatás Az óvoda kapcsolatai A család, szülőkkel való kapcsolat Az iskolával való együttműködés Kapcsolat a fenntartóval Kapcsolat egészségügyi szervekkel Kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal Kapcsolat a közművelődési intézményekkel Kapcsolat az Idősek Klubjával Eszköz és felszerelési jegyzék Legitimációs záradék

5 Jogszabályi háttér évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelete az óvodai rendelés Országos alapprogramjáról 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Hatályos: től. 5

6 BEVEZETŐ A jó óvodában a gyermekek egyéni ütemben és egyéni módon fejlődhetnek, ugyanakkor a közös tapasztalatok, a közös élmények, az együtt megélt események összetartják a csoportot, és a közös hagyományok, szokások mentén tudnak együttműködni, együtt játszani, együtt gondolkodni. ( Minden óvodai program megvalósulásában kulcsszereplő az óvodapedagógus és minden dolgozó, aki az intézményben a gyermekekért dolgozik. Az ő közérzetüktől függ az óvoda légköre. Ezt a közérzetet viszont befolyásolja az óvodavezetés minősége, a nevelőtestület együttműködése. A közös cél: minden olyan tényező és hatás kiiktatása, amely megzavarja az összhangot. Az összhang, a közös célok, az óvodában dolgozó felnőttek munkájának eredményessége a garancia arra, hogy gazdagabbá, hatékonyabbá, gyermekközpontúbbá, barátságosabbá és nyugalmasabbá tegyük az óvodai életet. Az óvodai nevelés sokszínűségében egy közös pont van: a gyermek, akit nagyon kell ismerni. A toleranciával párhuzamosan egy új fogalom is belép: az individualizmus, az elfogadás fogalma. Elfogadása annak, hogy mindenki / legyen, gyermek, felnőtt / vágyik a jobbra, akarja a sikert, a szeretetet, a bizalmat, a fejlettségi szintjének megfelelő tevékenységek biztosítását, valamint az egyéni különbségek értékkénti megjelenítését. Tesszük ezt úgy, hogy mindig az egyén erősségeire építünk, nem feladva a nagyobb szükségletek kielégítését. Pedagógusként sokszor megéljük a ma még koránt sem elfogadott másság okozta problémákat. A mi felelősségünk megtanítani, hogy kötődés, szeretet képessége nélkül nem tudjuk elviselni a másságot, együtt kell megkeresnünk azokat az örök emberi szálakat, amelyek összekötnek bennünket, miközben azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az emberszeretet nem nélkülözheti a tiszteletet, a tisztelet pedig az egyén, az eredetiség és a másság toleranciáját. Olyan szabadságot kell biztosítanunk a velünk, mellettünk élő gyermekek, kollégák, szülők számára, amely tág határokat szab az egyén kiteljesedésének, a választásoknak, döntéseknek, az emberi kreativitásnak, önállóságnak. A világban végbemenő gyors változások szükségessé teszik, hogy a gyermekeket öntevékeny, önfejlesztő magatartással vértezzük fel. A 21. sz. i kihívások megkívánják, hogy már az óvodai programok is megfelelő alapot adjanak a szükséges attitűdök, képességek kialakításához kritikus gondolkodás, 6

7 problémafeltáró, problémamegoldó képességek, a fejlődés, a változás megértése és annak befolyásolására irányuló képességek, a közösség, a környezet, a haza iránti elkötelezettség. A gyermekeknek naponta kell megtapasztalnia, hogy szükségletei ki lesznek elégítve, a jogaikat védelmezik a felnőttek, közben egyre jobban feladják én központúságukat mások és a csoport javára, felismerve, hogy mások és a saját érdekei között átfedés van. Az elmúlt évek alatt megbizonyosodtunk arról, hogy vegyes életkorú csoportokban hatékonyabb a nevelés, a szocializáció és az egyéni eltérések toleranciája, mert a szociális kapcsolatok számtalan variációja alakul ki. A nagyok mintája, példája utánzásra ösztönző, az óvodapedagógus több időt tud fordítani a gyermekek megismerésére, a differenciált fejlesztésre, a gyermek több időt és esélyt kap a fejlődésre, mivel nem okoz gondot a feladatok időbeli végrehajtási kényszere. Valljuk, hogy a mással nem helyettesíthető szabad játék e korban alaptevékenység, s a világ megismerése ezen keresztül történhet a legsikeresebben a gyermek életében. Gyermekeinket és családjaikat abban a szellemben neveljük, hogy a tőlünk idegen, általunk nem ismert kultúrából származó emberek és kultúrák nem jobbak és nem is rosszabbak a magyarnál, egyszerűen csak mások, akik felé ha tiszta szívvel és nyitott gondolkodással közeledünk, mi is gazdagodunk és elősegítjük, hogy erősödjön identitástudatuk, ezáltal Ők is jobban érezzék magukat hazánkban. Mindezen gondolatok szellemiségében gondoltuk át és egészítettük ki Óvodai programunk valamennyi fejezetét. 7

8 Az óvoda jogi státusza, adatai Az intézmény neve: Csengersimai Hétszínvirág Óvoda Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény óvodai csoportok száma: 1 csoport Maximális gyermeklétszám: 25 fő Az intézmény címe: Az intézmény telefonszáma: 0620/ Az intézmény címe: pjanita@vipmail.hu Működési területe: Csengersima Jogállása: Önálló OM azonosító száma: Fenntartó szerve: Csengersima Község Önkormányzata Alapító szerve: Csengersima Község Képviselő testülete Vezetője: Pongóné Jónás Anita Nyitva tartás:

9 1. Helyzetelemzés 1.1 Az óvoda bemutatása, földrajzi helyzete, a település jellemzői, környezete: Csengersima község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye észak-keleti részén, a megyeközponttól 100 km-re helyezkedik el. Földrajzi fekvését tekintve, a Szamos folyóhoz 4 km-re, Csenger, Mátészalka, Fehérgyarmat városának vonzáskörzetében. A településen főútvonal vezet át, autóbusz köti össze a térségi központokkal. Közutakkal, vezetéses ivóvízzel, gáz és szennyvízhálózattal ellátott. Közigazgatásilag egy kis település tartozik hozzá: Nagygéc. A település lélekszáma 760 fő, mely fokozatosan csökken. Az óvodáskorú gyermekek létszáma várhatóan, minimálisan emelkedik, vagy szinten marad, előzetes felmérések alapján szeptember 01.-től 10 év együtt dolgozás után óvodánk kivált a Gacsályi Óvodából és önálló intézményként működik tovább Csengersimai Hétszínvirág Óvoda néven. Óvodánk 1964-ben épült, s nyitotta meg kapuit községünk gyermekei számára. Induló gyermeklétszámunk az utóbbi években fő, az év közben felvett gyermekek érkezése után közelít a 25 főhöz. A lakosságon belül az etnikum aránya, a környező településekhez viszonyítva alacsony. A családok összetétele igen heterogén. Vannak jó módban élők, de többségük átlag színvonalon él, de vannak szegényebb körülmények között élő családok is. Mindezeket figyelembe véve nevelőmunkánkat ehhez kell igazítani. Óvodánk jellegét nagymértékben befolyásolják az idejáró gyermekek életkörülményei, a családok eltérő pedagógiai szokásai. Ezért nagyon fontos a jó kapcsolattartás a szülőkkel, hogy velük egyetértésben neveljük a ránk bízott gyermekeket. A szülőkkel való kapcsolattartást nevelőmunkánk kiemelt területének tekintjük. A szülői értekezletek szakmai tartalma, a közvetlen beszélgetések, közös rendezvények szervezése, a példamutatás és megértés, nagyban hozzájárul eredményes nevelésünkhöz, és ahhoz, hogy kiérdemeljük és megtartsuk a szülők bizalmát. Az óvoda jellemzői: Óvodánk 1 csoportos és 25 férőhellyel rendelkezik. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyermekek megváltozott életkörülményei befolyásolják a fejlődésüket. A természettől való elszakadás, a technika fejlődése, a korlátozottabb lehetőségek családon belül, a család szerkezetének változásai, az élményforrások csökkenése, a megélhetési problémák, a munkanélküliség a gyermekek fejlődését gátolják. Azonban, az 9

10 óvodánkba érkező gyermekek élményben gazdag, derűs, szeretetteljes, "új otthonba" érkeznek, ahol a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermek fejlődő személyiségét, valamint életkoronként és egyénenként változó testi-, lelki szükségleteit figyelembe véve, a családi nevelést segítve, boldog gyermekkor biztosításával teremtjük meg a személyiség szabad kibontakozását. Tapasztalataink szerint egyre több a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, ezért pedagógiai munkánk alapja az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés. Ebből következik, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra és a hátrányban lévő gyermekek felzárkóztatására Gyermeklétszám alakulása: Intézményünkben 1 csoportban neveljük gyermekeinket. A 25 férőhelyes óvodánkban az elmúlt tanévekben induló gyermeklétszámunk fő, az év közben felvett gyermekek érkezése után közelít a 25 főhöz. Gyermekeink zömében 2,5 évesen, családból érkeznek az óvodába. Állami intézményben nevelt gyermekeink száma 8 fő, etnikumhoz tartozó gyermekek száma 3 fő jelenleg. Sajátos nevelési igényű gyermekek száma: 1 fő A családok szociokulturális háttere: A családok szociokulturális háttere nagyon heterogén. A szülők iskolázottsága, életmódja, lakáskörülményei, jövedelemszintje nagy megosztottságot mutat. A csoportban jelen vannak szegényebb, jó módban élő családok gyermekei is, de többségük átlag színvonalon él Személyi feltételek: Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Óvodánkban a nevelőmunka egyik kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele óvodai nevelésünknek. Az óvodapedagógus attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. 10

11 Feladatai: gyermekvédelem, mely minden óvodapedagógusunk alapvető feladata, biztosítani a gyermeket megillető jogok érvényesülését óvodán belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésre javaslatot tenni, biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai légkört kialakítani, melyben lehetőség kínálkozik a gyermek-gyermek, valamint a gyermek-felnőtt közti minél gyakoribb kontaktusfelvételre, minden gyermek megismerése, elfogadása, kezdeményezi, majd tudatosan tervezi a közös nevelés érdekében a bizalomra épülő kapcsolattartást a szülőkkel, a gyermeki egyéniség kibontakoztatásának elősegítése, az önismereti folyamat lehetőségeinek megteremtése, a differenciált nevelés feltételeinek megteremtése, a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése, a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára, az eltérő kultúrájú gyermekek kultúrájának megismertetése, elfogadtatása, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára, folyamatos ön- és továbbképzés, mely biztosítja tudásának, ismereteinek gyarapítását, az eredményes munka érdekében. Logopédust a csengeri Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja heti 1 órában. Képességfejlesztésünk eredményessége mindenkor az óvodapedagógusok és külső szakemberek összehangolt munkáját feltételezi, a minden egyes gyermek megismerése, tudatos, tervszerű fejlesztése, a gyermek személyiségének komplex kibontakoztatása érdekében. Az intézmény alkalmazottainak létszáma: 5 fő, pedagógusok száma 2 fő, pedagógiai munkát segítők, szakképzett dajkák száma 1 fő, kisegítő 2 fő. A pedagógus álláshelyeken kinevezettek főiskolai óvodapedagógusi diplomával és óvodavezetői diplomával rendelkezik. A nevelőtestületünkre jellemző az ismeretszerzés, tudás iránti vágy. 11

12 1.5. Tárgyi feltételek: Óvodánk rendelkezik azon legszükségesebb tárgyi feltételekkel, melyek a nevelési program megvalósításához szükségesek. Törekszünk az intézmény helyiségeink kialakításában a balesetvédelmet mindenkor szem előtt tartani, gyermekeink és a felnőttek biztonságának érdekében. Valamennyi dolgozó és gyermek számára a lehetőségekhez képest kellemes és barátságos helyiségeket alakítottunk ki ben pályázati úton megtörtént az óvoda teljes felújítása: tetőcsere, nyílászárók cseréje, olajlábazat helyett lambéria, burkolások, fűtés korszerűsítése, felnőtteknek külön mosdó, WC kialakítása. Udvarunk tágassága miatt, rendkívül alkalmas mozgásra, játékra. A játékeszközöket sikerül ebben a tanévben lecserélni, korszerűsíteni, szabványosíttatni. Az eszközök beszerzésének anyagi forrását pályázati pénzből sikerült előteremteni. Feladatunk, hogy a biztonságos berendezések és bútorok gyermekek kényelmét biztosítva megfeleljenek az óvodások változó testméretének, biztosítva egészségük megőrzését és fejlődését A feltételrendszer fejlesztése: A törvényi előírásokban foglaltaknak megfelelően elkészült taneszköz jegyzék folyamatos beszerzése. Pályázati úton az óvoda és az óvoda udvarának felújítása, bővítése. Udvari és csoportszobai játékok folyamatos bővítése, beszerzése. 12

13 2. Alapelveink 2.1. Óvodakép: Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig, a 8. életévet az iskolába tölti be. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Helyi programunkban a mentálhigiénés nevelést, prevenciót kezeljük kiemelten, így óvodaképünket ezt is figyelembe véve határoztuk meg. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, mentálhigiénés óvodai légkör megteremtéséről gyermeket, felnőttet tisztelő, tiszta esztétikus óvodai légkörről testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelőtevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra, e tevékenységen keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről az óvoda a gyermek személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai megközelítéséről előzetes és folyamatos tájékoztatást nyújt a szülőknek. Együttműködést alakít ki a szülők igényeinek folyamatos megismerésére, véleményének értékelésére, és a nevelő munkába való beépítésére törekszik. Intézményünk a bizalomra építve biztosítja a kisgyermekek fejlődéséhez és neveléséhez szükséges optimális feltételeket. Erősítjük azokat a személyiségjegyeket, amelyek megkönnyítik az iskolai közösségbe történő beilleszkedést. Környezettudatos szemlélettel készítjük fel gyermekeiket a természeti, társadalmi értékek megőrzésére, megbecsülésére, a fenntarthatóság érdekében. 13

14 2.2. Gyermekkép: Mentálhigiénés feladataink során kapcsolatainkban a megértés, az elfogadás és az érzelmi kötődés dominál, hiszen ezzel így érhető el, hogy a szó gyógyító ereje hasson. Nevelőtestületünk, hisz a mentálhigiénében, a humanisztikus lélektanban, melynek középpontjában a holisztikus emberkép áll. Ez a kép a gyermek fejlődő személyiségét, életkoronként változó testi, lelki és szociális szükségleteit, valamint a személyiség kibontakozásának feltételeit, környezeti tényezőit állítja a középpontba. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, aki: harmonikus, kiegyensúlyozott személyiségű legyen, aki kreatív, jól kommunikál, másságot elfogadó, kedves óvodás olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól fejlettek, egészségesek mentálisan és szomatikusan is olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, környezetéhez ragaszkodó, abban jól tájékozódó, nyitott, együttműködő, önmagát értékelni tudó. a különleges bánásmódot igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük - ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően: gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van segítségemre! 14

15 2.3. Pedagóguskép: Mindennapi munkája elengedhetetlen velejárója legyen a gyermekek lelki egészségvédelme, a prevenciós munka. Szakmailag, pedagógiából, pszichológiából, jól felkészült óvodapedagógus. Képes jó kapcsolatot kialakítani az óvoda partnereivel. Törekszik a feltételek gazdagítására, az élmény gazdag, mentálhigiénés óvodai légkörre, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésére. Képezi magát, azon fáradozik, hogy minél több ismeretet szerezzen, a nevelési program magas szintű megvalósításához, képes legyen bemutatók, továbbképzések szervezésére, vezetésére. Szakértelmével növeli a pedagógiai munka színvonalát. A minőségileg garantált nevelő munkája biztosítéka legyen Helyi Nevelési programunk megvalósításához. Mindennapi munkája elengedhetetlen velejárója legyen a gyermekek lelki egészségvédelme, a prevenciós munka Szülőkép: Aki azonosulni tud pedagógiai programunk kiemelt feladatával, a mentálhigiénés neveléssel, prevencióval. Egyetért a kötetlen szervezeti keretekkel, tanulási formákkal, aki gyermekközpontú személyiségével, mentális beállítottságával segíti a Helyi Nevelési program megvalósítását. Elvárásainak megfelelően képes az együttnevelésre, a gyermek személyiségfejlesztésére. Képes jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermek nevelése érdekében. Tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját. Aki vigyáz az óvoda rendjére. Betartja a Házirend szabályait. 15

16 2.5.Nevelésfilozófiánk: Nevelésfilozófiánk lényege: a gyermeket tekintsük partnernek, segítőként álljunk mellette, tiszteljük meg azzal, hogy igyekszünk őt teljes egészében megismerni, megérteni. A nevelés számunkra nem más, mint különböző tevékenységi formákba ágyazott nevelői hatások összessége. Ebből eredően igyekszünk minden tevékenységünkkel értéket közvetíteni óvodásainknak. A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik családjában, ezért célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Minden gyermeknek sajátos testi és lelki szükségletei vannak, amit a családokkal együttműködve, hagyományaikat tisztelve, megismerve elégítjük ki. Figyelembe vesszük az egyéni igényeket és szükségleteket. Fontos szemléletünkben a család, alapnak tekintjük a családi nevelést, nyitottak vagyunk feléjük, ebből adódóan szociális feladatokat is ellátunk. Óvodánk valamennyi dolgozója vállalja az integrált nevelést. A különböző hátrányokkal élő gyermekek felzárkóztatása épp oly fontos feladatunk, mint a tehetséggondozás, mert valljuk, hogy minden egyes gyermek más és más. A gyermeket az óvodás évek alatt nevelik, fejlesztik az új társas kapcsolatok, valamint az óvoda minden dolgozója. Kollégáink feltétel nélkül elfogadják, szeretetükkel körülveszik, tetteikben tükröződik, hogy tisztellek és figyelek rád. Fontosnak tartjuk a megértő, empatikus elfogadást, magatartást, ami nem jelenti azt, hogy lemondunk nevelési céljainkról. Pedagógiai munkánkat a szolgálat szintjén értelmezzük. Nevelő munkánk fő tevékenységi célja, hogy a partnerközpontú működést elősegítsük, melyben a gyermeket és szülőt is partnernek tekintjük. A minőségfejlesztés figyelembe vétele során hatékony és eredményes óvodai nevelést valósítunk meg. Mentálhigiénés nevelésünkben a prevenciónak nagy jelentősége van. Próbálunk egy olyan, progresszív életviteli lehetőséget felmutatni, amely sokszínűségével, értékeivel inkább előtérbe kerül, mint azok az életformák és viselkedési szokások, amelyek károsan hathatnak a személyiségre. 16

17 2.6. Küldetésnyilatkozatunk: Olyan közösség vagyunk, mely befogadó és nyitott az integrált nevelésre. Valljuk az élethosszig tartó tanulás fontosságát, az önképzést. Szeretet és tisztelet vezérli nevelőmunkánkat és kapcsolatainkat, mely összehangolt és rendkívül tudatos. Nyitottak vagyunk az újra, az innovációra. Az óvodánkba kerülő gyermekek személyiségének kibontakoztatását elősegítjük. Az őket körülvevő személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráljuk (továbbiakban SNI), hátrányuk kompenzálása olyan nevelési módszerek segítségével történik, mely figyelembe veszi a gyermek: egyéni szükségleteit, fejlődési ütemét, az értelmi, érzelmi és szociális képességeit. Tudjuk, nevelőmunkánk eredményessége és a gyermekek érdeke megkívánja, hogy a családi nevelés kiegészítő szerepét felvállaljuk. A szülők legfontosabb partnereink a nevelésben, ezért bevonjuk őket a nevelő munkánkba, sokszínű programmal segítve az együttműködés elfogadását. Mindennapi munkánkban előtérbe kerül az egészségmegőrzés, a prevenció és promóció, az egészséges életmódra szoktatás, a testi, lelki egészséget befolyásoló feltételek megteremtése és azok fontosságának hangsúlyozása. Céljaink elérése érdekében igénybe vesszük külső szakemberek segítő tevékenységét is. Óvodánkban a nevelőmunkánkat összehangoltan: a partnerközpontúságnak megfelelően, a partnereink igényeit figyelembe véve, a szakmai önállóságnak megfelelően, az etnikai kisebbség nevelési irányelveit figyelembe véve, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését szabályozó törvényeknek megfelelően látjuk el. Valljuk, hogy óvodáskorban a játék a legfontosabb tevékenység, ezért a tevékenységek során annak prioritását hangsúlyozzuk. 17

18 2.7. Nevelési alapelveink: A gyermek személyiségének elfogadása, jogainak tiszteletben tartása A családok nevelési szokásainak és óvodánk nevelés szokásainak közelítése Családokkal való együttnevelésre törekvés Következetes és rugalmas szokás, szabályrendszer kialakítása Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése A testi- szociális és értelmi képességek alakítása változatos tevékenységeken keresztül, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabadjátékra A komplexitás elve nevelői munkánkban meghatározó A gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése az életkori- egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével A kiemelt figyelmet igénylő gyermek jogainak tiszteletben tartása a másság elfogadása A gyermek életkorához és képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése A megfelelő életvitel, egészséges életmódra való nevelés Környezettudatos viselkedés meglapozása Az óvodai nevelésünkben alkalmazott valamennyi pedagógiai intézkedésünk a gyermek személyiségéhez igazodik. 18

19 3. A program célrendszere 3.1. Az óvodai nevelés célja az alapprogram szellemében: A nevelésben az eltérő fejlődési ütem és az egyéni sajátosságok dominanciájának figyelembevétele. Az életkornak megfelelő sokoldalú képességfejlődés biztosítása. Ideális egyensúly kialakítása a nevelés tartalmában, szervezeti kereteiben az eszközök, módszerek alkalmazásában, a gyermekek optimális terhelése és a harmonikus fejlődés érdekében. A gyermeki aktivitás, érdeklődés, fogékonyság kihasználásával, a gyermeki szabadság biztosításával az önállóság kialakulásának és egyéni képességek korlátlan fejlődésének támogatása. A gyermekek neveltségének életre szóló megalapozása a magatartás, beszédkultúra, higiénés szokások, udvariassági és együttműködési formák vonatkozásában. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált és részben integrált fejlesztésének biztosítása. Az óvodai nevelés keretében történő személyiségfejlesztés eredményképpen válik a gyermek alkalmassá arra, hogy az iskolai tanulmányait megkezdje. A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek. A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A nevelési programunk sajátosságaiból eredő nevelési céljaink: A lelki egészségvédő- fejlesztő nevelésben nekünk óvodapedagógusoknak kulcsszerepünk van, s ez nem hagyható rá az óvodán kívüli személyekre, pszichológusra, a pedagógiai szakszolgálat munkatársaira. Ehhez a tevékenységhez több és hatékonyabb lélektani ismeretre van szükségünk, melynek birtokában felismerjük a problémás segítségre szoruló gyermekeket. Speciális ismeret és tudás birtokában az emberi kapcsolati problémákat, konfliktusokat nagyobb pszichológiai érzékenységgel és kompetenciával tudjuk kezelni. Szükséges az óvodapedagógus személyiségének erősítése, az önismeret fokozása, ami egészségvédő, kommunikációs és viselkedési tréningek, személyiségfejlesztő technikák megtanulásával érhető el. A mentálhigiénés szemlélet és tudás birtokában mi óvodapedagógusok hatékony szerepet tölthetünk be a társadalmi szintű primer prevenciós munkában, ehhez szükséges tehát: - szakmai többlettudás - mélyebb önismeret - a saját személyiség fejlesztésének igénye és képessége. 19

20 4. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 4.1. Az egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés célja: Az óvodai egészségfejlesztés célját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. határozza meg, mely szerint: (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési- oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő Az egészség meghatározása: Az egészség fogalmát az Egészségügyi Világszervezet így definiálta: "Az egészség a testi (fizikai), a szellemi (pszichikus) és a társas-társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya." Az élet és az egészség, az embernek semmi mással nem pótolható alapvető értéke. Nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg. Az egészség megszerzése, fenntartása és fejlesztése az egyed, illetve a közösség egész életén át tartó, az élethez, a sikeres önmegvalósításhoz és a társkapcsolatokhoz szükséges feladatát képezi. Az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartás 2 elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik, ha kell, korrigálják. Napjainkban az egészség megtartása, fejlesztése, az életre, a sikerre vonatkozó kompetenciák kialakítására épül, amely feltételezi a személyiség (testi, érzelmi, értelmi, akarati és társkapcsolati viselkedés) megismerését, gyakorlással erősíti a különböző élethelyzetekben a testi-lelki edzettséget, pótolja, kiegészíti a hiányzó egészségvédő képességet, továbbá attitűddé alakítja az egészségvédő magatartást. 20

21 Egészségfejlesztés kisgyermekkorban: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái közül a legegészségesebbet válassza. Az egészség fejlesztése kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai egészségnevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben. Az egészségvédő potenciál fejlesztése megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. Az egészség védelme tanítható, fejleszthető. A kisgyermekkorban történő egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van. Ezeket figyelembe véve az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület. Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére (promóció) és az egészségkárosodás megelőzésére (prevenció) irányuló egészségnevelő tevékenység. Mindkét egészségfejlesztési feladat vonatkozik a testi, a lelki és szociális nevelő tevékenységre. Az egészségnek a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. A modern értelmezésű egészségnevelés széleskörűen készíti fel az óvodás gyermeket az egészségvédelmére: edzi a testi erőnlétét, gondozza lelki (érzelmi, akarati, értelmi) kiművelését és az embertársakkal kapcsolatos (szociális) együttműködési készségét. Az egészség hármas (testi, lelki, társkapcsolati) jellemzője megbonthatatlanul egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, annak védelme, fejlesztése nem önálló nevelési feladat. A speciális egészségfejlesztő szempontokra és módszerekre az óvodapedagógusnak tudatosan kell felkészülnie Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, 21

22 d) a bántalmazás és erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki Az egészséges táplálkozás: Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. A helyes étkezési szokásokat kisgyermek korban kell kialakítani épp úgy, mint az egészséges életmód egyéb jellemzőit, összetevőit/pl. a mozgásigény kifejlesztését,az alapvető személyi higiénés ismeretek elsajátítását és begyakorlását./ A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása, mivel az óvodás gyermek fejlődésének egy olyan periódusában van, melyre jellemző a nagy fokú és rendszeres fizikai aktivitás, a szervezet gyors növekedése, ami ennek megfelelő tápanyagfelvételt tesz szükségessé. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alap élelmiszercsoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. A gyermekek gyakran fogyasztanak tejtermékeket, és az idénynek megfelelő gyümölcsöt és zöldségeket. Óvodánkban az étkezéseket kötött keretek között szervezzük. Az intézményben tízórai, ebéd, uzsonna áll a gyermekek rendelkezésére. Igyekszünk meggyőzni a szülőket, hogy töröljék gyermekük étkezési szokásrendjéből a túl cukros, sós, zsíros ételeket, a cukrozott szörpöket, kólaféléket, a chipset, édességet. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, igyekszünk megszerettetni az új ízeket. Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát. Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is vegyenek részt - életkori fejlettségüknek megfelelő szinten, és legyenek részesei étkezéskor az önkiszolgálásnak. Feladatunk: A kulturált étkezési körülmények biztosítása. Óvodai napirend keretében az óvónők a dajkával együttműködve ismertetik meg a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé tenni, jó hangulatot teremteni az ételek elfogyasztásához. Intenzív rágásra ösztönözni. Folyadék folyamatos biztosítása. 22

23 Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa, kés helyes használatával ismertetjük meg a gyermekeket. Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállításának irányítása a dajka feladata. Fokozottan ügyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. A szülőkkel, támogatókkal közösen hetente gyümölcs- és zöldség-napot tartunk. Tanácsadás a szülőknek (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmakat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). Minden érzékszervet megmozgatunk a tapasztalatszerzés során, ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel: őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak, kóstolók és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Önállóan el tudják dönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak. Önállóan töltenek vizet a kancsóból. Ismerik a kulturált étkezés szokásait, higiénikusan étkeznek. Szívesen kóstolnak meg új ízeket. Ismerik a fogyasztott ételek, gyümölcsök, zöldségek nevét. Az óvodába nem hoznak szénsavas üdítőt, chips-et a gyermekeknek A mindennapos mozgás: A mozgásszervek fejlődésének belső, élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg, ezért a mozgás élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége. A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink számára kiemelt feladatunk, ezért minden nap alkalmat teremtünk rá. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg. A játék, a mozgás segíti a gyermeket önmaga és a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A felfrissítő, edző mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. Emellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozást is tartunk hetente, amelyen olyan 23

24 elemi mozgásokat tanulnak és gyakorolnak a gyermekek, amelyek sportági mozgásokból levezethetők, de elemi jellegüknél fogva már elveszítették sportági jellegüket (mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás). A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok és munkaeszközökkel való munkálkodások. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést. A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlesztésére. Az egyensúlyérzék kialakítására speciális eszközöket is használunk. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartás, ezért a szervezett tornafoglalkozások keretében prevenciós, fejlesztő tornagyakorlatok végzésével segítjük a gerinc deformitások megelőzését. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását javítjuk. Évente szervezünk sportnapot gyermekeink és családjaik számára, ezzel is megalapozva a rendszeres mozgás megszerettetését, felkelteni az életen át tartó sporttevékenység iránti igényt óvodásainkban. 7 Feladataink: A gyermekek egészséges fejlődése érdekében azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, követik a szervezet teherbíró-ellenálló- és alkalmazkodóképességét, valamint fejlesztik erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat és állóképességüket. Az udvar lehetőségeinek kihasználása a gyermekek nagymozgásának fejlesztéséhez (járás, futás, kúszás, mászás). Minél több alkalom biztosítsa a szabad mozgásra, mivel ez gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgás-tevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységet, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteihez, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez méretezzük. Irányított mozgásos játékokat szervezni heti két alkalommal, különböző időkerettel. Edzési lehetőséget biztosítani a környezet, levegő, nap kihasználásával. Megtervezni a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosítani a gyerekeknek a fokozatosságot betartva. 24

25 A nyári napirend alakításánál az egész napos levegőn való tartózkodásra törekvés (kivétel az erős napsugárzás miatt a óra közötti időszak). Az általános balesetvédelmi szabályok megismertetése, begyakoroltatása és ellenőrzése a gyermekek biztonságának és egészségének védelmében. A mozgás utáni regenerálódás biztosítsa. Szülők bevonása a programba. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban. Képesek harmonikusan együttműködni társaikkal mozgásos tevékenységekben. Örömként élik meg a- közös (játékos, sportos) mozgást. Kialakult nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyészlelésük legyen összerendezett. Ismerik és biztonságosan használják a mozgásfejlesztő és mozgásos tevékenységekhez szükséges eszközöket. Tartózkodjanak szívesen a szabad levegőn, és váljon természetes igényükké a szabadban való mozgás A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. A dohányzás megelőzésének feladata: Felmérések igazolják, hogy az óvodás gyermekek családjának több mint felében él dohányzó felnőtt, aki kedvezőtlen mintát nyújt a gyermekek számára. A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Az óvoda egész területe dohányzásmentes terület. Törekszünk arra, hogy az intézményünk dolgozói ne dohányozzanak. A szülőket is ösztönözzük erre, hogy pozitív példát mutassanak a gyerekeiknek. és induljon mozgalom a kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezete érdekében. Ajánlott tevékenységek: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó 25

26 gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése) A bántalmazás és erőszak megelőzése a WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, 26

27 érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. 27

28 Feladataink: Az intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelős személyéről. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás: A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. Elsősegély doboz kötelező minden óvodában. Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások, hogy egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy 28