Felkészítő feladatok a 2. zárthelyire

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felkészítő feladatok a 2. zárthelyire"

Fanni Varga
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 . Silárdságani alapismereek.. Mohr-féle fesülségsámíás Felkésíő feladaok a. árhelire Talajok mehanikai jellemői Ado: =4 kpa, = kpa és = kpa, ovábbá ===. Sámísk ki a főfesülségeke és adjk meg a fősíkok heleé! Adjk meg a - síkra merőleges és a - síkkal a óramaó járásával ellenées iránba = söge beáró síkra haó fesülségeke. A Mohr-kör köépponja és sgara: R A főfesülségek: 4 4 R 4 44 kpa R 4 6 kpa kpa kpa (mivel ==) A első fősík heleé meghaároó sög: 4 kpa g , 5 Mohr féle fesülségábráolás: X Valós fesülségek irána: - X-X n X ' ' n n n ' ' ' A visgálandó síknak a. fősíkkal beár söge: ' 77, 5 Íg a síkra haó fesülségek: R os ' 4 os55 7 kpa R sin ' 4sin55 59 kpa Geoehnika- (LGB-S5-) - - ZH-felkésíő

2 .. A álalános Hooke-örvén alkalmaása speiális állapora Gűrűben levő alajminára = kpa fesülség ha, aminek haására = % össenomódás kövekeik be. Mekkora lehe a alaj rgalmassági modlsa, ha Poisson-éneője,,4- re eheő. Mekkora fesülség ha a gűrű falára? A gűrű a alaj minden iránban aonos módon ámasja meg, oldal iránú alakváloás nem lehe lineáris alakváloási állapo ( = = r = ), engelsimmeriks fesülségi állapo ( = = r) Álalános Hooke örvén: A speiális alakváloási és fesülségállapo alapján leveeheő: Össenomódási Gűrű falra haó Poisson éneő modls fesülség [-] [MPa] r [kpa],,5 75,,4 9,4 7,.. A Colomb-féle örési feléel alkalmaása Ado =5 kpa és irána: párhamos a - síkkal és a + engellel a óramaó járásával megegeően (a + iránába) = söge ár be. A alaj belső súrlódási söge = kohéiója = 4 kpa. Meddig sökkenhe a harmadik főfesülség? Melik síkban, mekkora fesülségek haására kövekeik be a örés? Geoehnika- (LGB-S5-) - - ZH-felkésíő

3 A legkisebb főfesülség örési állapoban a Colomb féle örési feléel alapján: g 45 / g 45 / 45 / 4g 45 / kpa 5g 9 A örési sík a első fősíkkal beár söge: 45 / 55 A örési síkban működő fesülségek (Mohr-kör alapján): 9 kpa és 46 kpa llenőrés (Colomb feléel): g 46 9g A alajok mehanikai viselkedésének sajáosságai.. Síkbeli alakváloási állapo g erhel alajömeg eg ponjában sík alakváloási állapoban (a - sík helben marad a erhelés án) örés kövekeik be a vísines síkban = 6 kn/m haására. Mekkora és milen iránú e ponban a legkisebb és a legnagobb főfesülség, ha =, = 5 kpa? Fesülség érelmeése helben maradó sík 6 kn/ m - II sík (vísines) Z X Serkesés alapján: 7 5 Geoehnika- (LGB-S5-) - - ZH-felkésíő

4 Mohr kör alapján felírhaó egenleek: os sin g 77,4 8, 59.. Kedei fesülségállapo 8 kpa 4 kpa Adjk meg eg homogén alajban a felsín ala 8 m mélségben levő alaj kedei fesülségállapoá, ha a alajví sinje megegeik a felsínnel! A alaj jellemői: e =,8; s =,7 g/m ; = 4 ; OCR =,5 g Talajví ala elíe állapo elíe érfogasúl:,94 m Függőleges eljes fesülség: h g,948 55, kpa Semleges fesülség: Haékon fesülség: 6 v h g, 8 8 kpa ' 75, 6 K sin Ngalmi nomás éneője: 77 Vísines haékon fesülség: Vísines eljes fesülség:. Talajörési állapo visgálaa kpa OCR sin 4,5 ' K ' 54, 9.. Triaiális visgála kiérékelése ' 4, 9 kpa kpa g alaj riaiális késülékben, ár rendserben visgálnk ké minán.,. kísérle. kísérle ellanomás: p [kn/m ] deviáor fesülség: - [kn/m ] 8 pórsvínomás [kn/m ] 5 Haárok meg a eljes és haékon fesülséghe aroó nírósilárdsági jellemőke (,,, )!. kísérle. kísérle Teljes első főfesülség: [kn/m ] 8 Teljes harmadik főfesülség: [kn/m ] Haékon első főfesülség: [kn/m ] 5 7 Haékon harmadik főfesülség: [kn/m ] 7 5 Geoehnika- (LGB-S5-) ZH-felkésíő

5 ' ' Törési állapo (Colomb egenes érini a fesülségi főköröke) mindké kísérleel meghaároo főfesülségek kielégíik a kövekeő egenlee: g Teljes fesülség 9, 6 45 / g 45 / Haékon fesülség, 5 6, 9 kpa 8, 4 kpa.. Főfesülségek meghaároása g alaj haékon fesülséghe aroó nírósilárdsági paraméerei: ' = 4, = 4 kpa Törési állapoban a első eljes főfesülsége és a pórsvínomás ismerjük, melek éréke: = kpa, = kpa. Haárok meg a eljes és haékon harmadik főfesülsége (, )! Haékon első főfesülség: 8kPa ' R ' ' ' ' ' = 85 kpa = 485 kpa.. Pórsvínomás meghaároása Ado: ' =, = kpa, = kpa, = 6 kpa Felada: meghaároása ' Haékon főfesülségek: ' 6 Geoehnika- (LGB-S5-) ZH-felkésíő

6 ' ' R sin' = 49 kpa ' ' ' ' ' ' ' g g ' g ' 4. A alajok alakváloásának visgálaa g 5 m magas ölés alai alalaj kompressiós, konsolidáiós és kúsási visgálaá végeük el D = m ámérőjű és h = m magas ödoméeres minán, mel a réeg köepéből sármaik. ölés: = g/m = g/m H = 5 m agag: a = g/m h = m Visgála eredménei 4 órás fajlagos össenomódások: [%] 4,5 7,75 9,5,5 [kpa] 5 5 h [mm],8,55,9,5 A = kpa erhelés alai fajlagos össenomódások [min],,5,5 5 5 h [mm],884,89,9,9,988,,8,88 [%] 4,4 4,45 4,5 4,65 4,94 5,55 6,4 6,94 [min] h [mm],47,58,58,54,55,564,57,584 [%] 7,5 7,54 7,64 7,7 7,75 7,8 7,86 7,9 Válasoljnk a alábbi kérdésekre: Mekkora a ölés aonnali sülledése? Mekkora a ölés konsolidáiós sülledése? Menni a 8 %-os konsolidáióho aroó sülledés? 4.. Visgálai eredmének feldolgoása. lépés: visgála alapján h megállapíása A κ= konsolidáiós foko jelenő h össenomódás abból a felevésből haárok meg, hog a konsolidáió kedei sakasán a össenomódás a idő négegökével aránosan nő: h h a Geoehnika- (LGB-S5-) ZH-felkésíő

7 ér ha időhö h és -hö h aroik, akkor: h h h h a a h h h Ha = 4, akkor h = h - h seünkben: =,5 min h =,89 = 4 = 4,5 = min h =,9 h=,85 mm. lépés: visgála alapján h megállapíása A infleió ponban húhaó érinő és a görbe végső egenes sakasának mesésponja: h=,5 mm = 75 min (min),,6,8 h =,85 mm h (mm),,4 h 8 =,9 mm h =,5 mm 8 = min =75 min,6,8. lépés: visgála alapján a =8 % konsolidáiós fokho aroó konsolidáiós éneő megállapíása h8=,9 mm 8= per Teraghi egdimeniós elmélei görbéjéről T8 =,567 konsolidáiós fok % 4 T 6 v H 8,,4,6,8,,4 időéneő T Geoehnika- (LGB-S5-) ZH-felkésíő

8 T H,567, 8 konsolidáiós éneő: v, m / s 6 4. lépés: A össenomódási modls: =5 kpa = kpa Lineariálás 5-5 Δσ s 87 kpa Δε, 95, 45 alaj áeresőképessége eekből: v k 5. lépés: kúsási inde: C v s v k ln 4.. A eredmének alkalmaása s 8,5 87,79,765 8 ln 75,68 5,5 A h =, m vasag réeg konsolidáiós össenomódása: h h s 87 A konsolidáió leajlásának sámíása a = év ala bekövekeő sülledés,5 5, % h,5,,5m 5, m 8 T v, ,78 = % H 5 Δh( év) κ Δh, 5, 7 m = m-nél kevesebb háralevő sülledés időponja h 5, % h 5 T, v H 9, s,7 év A másodlagos össenomódás miai sülledés, 8 5 méréké álalában =98 % áni időkre ekinhejük dominánsnak, vagis T98,5 98,7 7, 7 év T, (%) án, amikor a már bekövekee sülledés h 98 h, m (kpa) m s Geoehnika- (LGB-S5-) ZH-felkésíő

9 a = év ala a kúsás mia bekövekeő öbblesülledés: 98 C ln,55 ln 5,4 7,7 h h 5,4 4 98,54 m 5,4 mm Aonnali össenomódás meghaároása: A aonnali sülledés = 8 kpa dréneelen rgalmassági modlssal és =,5 Poisson éneővel a Hooke-örvénből sámíhaó. A ölés köepe ala a jellemő fesülségek = kpa és =6 kpa, ameleke pl. Mihell képleeivel sámíhanánk. A fesülség a sík alakváloási állapoból sámíhaó:,5 6 kpa Íg a aonnali fajlagos alakváloás, illeve sülledés, h h,75 5, 88 m Geoehnika- (LGB-S5-) ZH-felkésíő

Hasonló dokumentumok

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az anyagi pont mozgásának jellemzőit.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az anyagi pont mozgásának jellemzőit. 1 modul: Kinemaika Kineika 11 lecke: Anagi pon mogása A lecke célja: A ananag felhasnálója megismerje a anagi pon mogásának jellemői Köveelmének: Ön akkor sajáíoa el megfelelően a ananago ha: meg udja