BtKÉSCSABA.\lEGYEI JOGU VÁROS

Átírás

1 Poswcím: 560l Pf I J2. Telefon: (66! Előkészítő: Szociálpolitil\ai Os/tál)' BtKÉSCSABA.\lEGYEI JOGU VÁROS TANÁCSNOKÁTÓL Békéscsaba. S~el1l ISII'óll lér 7. Ik/. sz.:xi.125u!2008. Előadó: U/win Nándorné Mell.: Hiv.sz.:- ~.. A. Telefax: (66) 523-S08 E-lIlail: herczeg@bekescsaba,hll NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje! A dönteshozatal egyszerű többséget igényel. T:irgv: Rés7H~tcl a TÁMOP Mozgáskorlátozott t:mbt.:rck foglalkoztatását. önálló életvitelét segitő cszkö/.rcjlcsztö mühcly cs szolgáltatási hálózat" projcktbcn Véleményező: EgészségÜgyi. Szocifllis cs LakásÜgyi Bizottság Gazdasági. Költsr.:g\'t:tr.:si és Pcnzügyi Bizottság Városfcjlcs/lési. Körn~1..7:;t\'édclmiés Mezőgazdasági Bizottság Eliítcrjcsztés Békéscsaba Mcg~ t:i Jogú Város Önkormányzat Közgyííléscnek oj...túbcr 3U. napján tartandó nyilvános ülésére Ti.'iz,le/1 Kiiz,gylí/és! A Mozgássérültek Állami Intézete (to\úbbiakban: MÁI) a mozgássérült emberek komplex rehabilitációjában aktívan rési'tvcvö. országos hatáskörü rehabilitációs intézmény. amely cgy kicmclt projekt meg\ alósitás:"lt indította CI...\fo::gáskorláfO::Oft emberek foglalko::lalásál. öl1álló élell'ile/ét segílö I.!s::kii::te;le.\::u) I1/líhely és s::olgálllllási háló::lil" címmel. A projekt alapvetö célja a 11107gasscrült emherá társadalmi cs munkaerő-piaci intcgráeiójának elősegítése egy orsi'ágo:-o seg0d~ és sponcs/köz (önálló életviteit segítő eszköz) fejlesztő mühclyhálózat létrellozasa által. A tcfyczett program az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Meglljuhts Op~ralÍ\ progmmjimak (TÁMüP IA.2.) keretében valósul meg. A pályázat a MozgússérültC'k Állami Inlóctc részére került kiirásra. A teljes projekt megvalósítására rcndclkc/csrc álló keretösszeg 1400 millió forint. A támogatás mértéke maximum az összes e1s/ámolhnló költség 100 %-a. A mozgássérüll cmbcrd túrsadalmi beillcsi'kcdésél és munkavállalási esélyeit alapvetően befolyásolja az általuk has/najt önálló ckl\'itclt segítő eszközök minásége és használhatósága. Magyarorsz,,1.gon ezeknek:lz es/közöknek ajavítása és egyéni szükségletek szerinti adaptálása nehezen elérhető szolg{l1tatás.

2 2 A műhelyhálózat létrcholásának célja 37 önálló életviteli segítő eszközöketjavító és fejlesztő szolgáltatások helyi e1érhetös0genck biztosítása a mozgássérült emberek számára. Régiónként egy segéd- és sporteszköl. llllihcly létreho/ás<it tervezi ti MÁ I. igy lépcsözetesen 20ll-re 7 új mlihcly müködhet majd az országban. A műhelyekben a tervek szerint olyan megváltozott munkaképességü munkavállalók foglalkoztatására kerül sor. akik jelenleg munkanélküliek. Így a projekt közvetve ~s kö7vcllcnül is elősegíti a fogyatékos emberek munkaerő-piaci és társadalmi integrációját. A "Mozgáskorlátozou emberek roglalko/tatásúl. önálló életvitelét segítő eszközfejlesztö műhely és szolgáltatási hálón(' projekt cg)ik fő célja egy olyan szolgáltatási terület országos szintű meghonosítása. amely mozgássérült emberek számára gyógyászati segédeszközöket adaptál egyénre szabotlan. A projekt keretében - az l.s7. tábl<il.atban látható ütcmezésben - első fázisban három, majd további három új mühely. \ alamint cg) fejlesztő- és módszertani központ létrehozását tervezik a MÁI szakemberei. lllell~d eg)lilt új munkahelyek jönnek létre a megváltozou munkaképességü emberek s"úmúra az ors/ág valamennyi régiójában. A _'!.!ű~k létrehoz:.is.in:'lk ütemczésel Te\'ékcnyséo -- Kezdete Befejezés Központi módszertani mühcly fejlesztésc szeolember iúnius Első 3 műhely kialakít.isa szcptember szeptember Második 3 műhe!\- kialakilás<l szc01ember 20 I O. szeotember A program keretében ai' ors"ág \'al<llllennyi r~giójában segéd- és sporteszköz-javító, átalakító műhelyek kerülnek ki:llakitúsnl. A lllühclyek felszerelése a projekt keretében történik, csakúgy. mini az épület felújít.isa és akad;:íl~mentcsítése. A műhelvek tc\'ckem!>égcí: segéd-o és sponcszkü7ök karbantar1<ísa. javilúsa. átalakítása segéd-o és sportcs/kö/-kölcsön/es. c1adcís. mozgásterapclila. ortoped SL3kof\oS j<lvaslal3 alapján segéd-o és sporteszközök egyéni szükscglctdhl.:/ ig~i/ílntt átalakításn. fejlesztése. segéd-o és sportesl.kö/ök hasznúlatánnk betanítása. nyomon követése. szakmai I.:g~ ütlmüköd(os scgt:d-. és Sp0rlcszközgyártókkal. forgalmazókkal mozgáskorlatozolt embereket támogató szervezetekkel. rehabilitációs intézményekkl.: I. A műhely kialakít<isi:l. lef\'i.~/ésc a tulajdonos jóváhagyásával arculati kézikönyv alapján történik. Ideális esetben olyan ingatlan. amely földszinten. ügyfélforgalmi szempontból kedvezö helyen fekszik. jól megkö/clíthl.:lö. nexibilis kialakilású m belmagasságu. önálló épületegység. A projekl megvalósilas~inak idötartama 36 hónap harmadik negyedévétől kczdődöen. I A fenti időpontok a '[ Ai\101' 1-,U-U7' 1 1:lIl1ogatlÍsi s/crzödés megkölésének időpontjától fllggőcn változhalnak.

3 3 A projekt vezetőj~ levélben megkereste Békéscsaba Megyei.fogú Város Önkormányzatát. A Mozgássérültek Allami Inte/cle fclhívásának célja olyan önkormányzati és civil partnerek felkutatása. akik célkitűzéseiket és tcn-eiket túmogatva egyultműködnének velük a projekt gyakorlati megvalósitásáhan. A MÁI megkeresése Békéscsaba Megyei Jogú Városnak egy újabb lehetőséget jelenthet a regióban a szolgáltató jelleg erősítéséhe7. t\ megkeresésl követően a lehetséges helyszínként merült fel a Békéscsaba. Kölcse) ll. 27. szúm alatti önkormanyzati tulajdonú ingatlan, melyet jelenleg a Mozgáskorlálozouak Békés Megyci EgyesiiIete használ. Az egyesület tevékenységi profiljába szervesen illeszkedik il MÁI :ihal megvalósílandó projekt. A Mozgáskorlátozonak Békés Megyei Egyesülete vállalja. hog) az épületben kerüljön megvalósításra a beruházás. A MÁI szakemberei helyszíni bejárást is tartanak az épületben és támogatják a javaslatot. A program pénzügyi forrást a7 Önkormányzat részéröl ncm igényel. Kérem a Tisztelt KÖl'gyülcsl a határol'ali javaslatban foglaltak elfogadására. Az előterjesztest a sl:akhil'nttságok Illcgtárgya1ták a bizottságok döntései az előterjesztés mellékletét képezik. A határozat végrehajt:ísáhan küzrcmüködó fddös hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály HATÁROZATI JAVASI.AT: I. Békéscsaba ivkgyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülése részt kíván venni a.. Mozgáskorlülo7otlcllIbcrd I()glalkoztatásál. önálló életvitelét segítö eszközfejlesztö műhely és Sl'oigáltatási hálónt" (I Á\10P /1) című projektben. 2. A közgyűlés il projekt mcgvalósírasának helyszínéül a Békéscsaba. Kölcsey ti. 27. szám alatti ingal1~lllt jelöli ki. és hozzájárul a projekt megvalósitásához szükséges átalakításhoz. 3. Békéscsaba ~lc!!\(:i.h1gll Város Ünkoflmín~l'3t Közgyülése felhatalmazza Vantara Gyula polgármester iv l:g~ iilll1luköd~si megállapodás megkötésére. Felelős: Vantara Gyula polgürmesli.:r liatáridíi: 20 Io. dcccmber J I. Békéscsaba október 1 1. ~. ~" Herczeg Tamás tanácsnok Ellenjegyzés: Jogi p~nzügyi:..~~~.

4 KIVONAT Békéscsaba Mcgyei Jogú Város ÖnkormánYLat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága október 20-án tartott nyilvános ülésének jcgyzőkőnyvéból Tárgy:Részvétel a TÁMOP /1..,Mozgáskorlátozott emberek foglajkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztö műhely és szolgáltatási hálózat" projcktben A bizouság 6 igen, eg)'hangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 294/2008. (X. 20.) Egészségüg)'i, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT l. Békéscsaba Megyci Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyülésnek. hogy vegyen részt a,.mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását. önálló életvitelét segitő eszközfejlesztö műhely és szolgáltatási hálózat" (TÁMOP /1.) címü projektben. 2. Békéscsaba Mcgyci Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a projekt megval6sításának helyszínéül a Békéscsaba, Kölcsey u. 27. szám alatti ingatlant jelölje ki. és járuljon hozzá a projekt megvalósításához szükséges átalakításhoz. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hatalmazza fel Vantara Gyula polgármestert az cgyüttmüködési megállapodás megkötcsére. Felelős: Vanlara Gyula polgármester Határidő: 20 l O. december 31. K,m,r. Dr. Kerekes AHila sk. bizottsági elnök ' h' I"'I~- D ~,-" h'cc.tv'-- Ak ".vonal Ile eu : -:;: ct.. ~ ~.::::f"1'" '

5 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. KIVONAT Városfejlesztési Környezetvédelmi " és Mezőgazdasági Bizottság október 21-i nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből Tárgy: Részvétel a TÁMOP "Mozg:ískorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő mííhely és szolgáltatási hálózat" projektben au1.) VKMB hat:'roz"t" 5 igen egyhangú szavazattai Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága javasolja a Közgyülés számára elfogadni az alábbiakat: l. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülése részt kíván vemli a "Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztö műhely és szolgáltatási hálózat" (1Á.1\10P J 04.2.) címü projektben. 2. A közgyűlés a projekt megvalósít{lsanak hc1yszíné(i1 a Békéscsaba, Kölcsey u. 27. szám alatti ingatlant jelöli ki, és hozzájárul a projekt mcgvalósításához szükséges átalakításhoz. 3. Békéscsaba Megyci Jogú Város Önkormányzat Közgyiilése felhatalmazza Vantara Gyula polgámleslert az együttműködési megál!apodás megkötésére. Felelős: Vantara Gyula polgánnester Határidő: december 31. Kmf. Dr. Ferenczi Attila s.k. elnök A kivonat hiteléül: ~ Bondámé Viczián Anikó Bizottsági titkár

6 BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ varos POLGARMESTERJ HIVATALA SZOCJALPOLlTJKAJ OSZTAL y Békéscsaba, Szabadság fér I J-/7. Ikl. sz: XI Előadó: Uhrin Nándorné Postacím: 560/ Pf '12. TeleJon: (66) NYILVANOS ÜLÉS napirendje TeleJax: (66) E-lIwi/: fogye.ildiko@bekescsaba.hu A döntéshozatal minősített többséget igényel! TÚI"g,,; "Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé levő és önálló életviteit elősegítő programjai támogatására (TÁMOP /0812) pályázat benyújtása Előkészítík Szociálpolitika Osztály Vélcménvezö:Egészségügyi. Szociúlis és Lakásiigyi Bizottság Gazdasági, Költségvl.:tési és Pénzügyi Bizottság Vúrosfcj1csztési. KörnYl'zctvédclmi és Mezőgazdasági Bizottság Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jagli Város Önkormányzat Közgyűlésének2008. október 30-án tartandó nyilvános ülésére Tisztelt KözgyiíJés! Békéscsaba Mcgyei Jogú Vúros Önkormányzat Közgyülésének több programjában és koncepciójában szerepel kiemeh 1l\:lyen a foglalkoztatás. a foglalkoztathatósági szint növelése. A munkaerő-piaci il1tegr~ciót nem lehet elválasztani a társadalmi integrációtól. A munka nem csak a megélhetés eszköze. hanem az elismcrés. a megbecsülés, a társadalom életében való részvétcl cgyik fontos eleme is. Tartósan munkaképes,,.versenyképes' állapotban csak az önálló életviteire képes. személyiségében kiegyensúlyozott. ismeretek és készségek terén megfelelően felkészült. támogató családi és társadalmi környezetben élő, és a reintegrácóra képes ember lesz. Alacsony iskolai végzettségük és/vag~ tartósan munkanélküli státuszuk miatt a társadalmi és munkaerő-piaci részvétel szempontjúból különösen rossz helyzetben vannak a roma emberek, a megváltozotl munkaképességgel vagy fogyatékossággal élők. a szenvedélybetegek és pszichés betegséggel küzdők. Ebbe a csoponba tartozhatnak továbbá a különböző intézményekből kikerülő. illetve munkatapasztalnttal nem rendelkező, hátrányos helyzetű fiatalok. E célcsoportok esetében gyakran a foglalkoztathatóság és az önálló életviteire való képesség alapvető feltételei. valamint a munkaerőpiacon és a társadalmi életben szükséges

7 -2- kulcsképességeik hiányoznak. E7 érintenek kapcsolati hálójuk esetleges. hiányos, motivációjuk gyenge. halmozott hátrányokkal küzdenek. sokszor semmilyen segítő intézménnyel nincs kapcsolatuk. A munkanélküli lét több gcncráeiójukat is érintheti. Ezért egyénre szabott. többirünyú, összehangolt segítség nélkül nem képesek ebből a helyzelből kilépni. Esetükben az..első lépést'" a foglalkoztatás fclé olyan. az önálló élctvitclre képessé tevő, és a munkaerőpiacra való belépést előkészítő és arra motiváló programok. támogató szolgáltatások jelenthetik. amelyek lehetővé teszik. hogy később sikeresen kapcsolódhassanak a hagyományos képzései/foglakoztalási programokba. munkaerő-piaci szolgáltatásokba, és ezáltal társadalmi befogadásuk meg"alósulhasson. Az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a Társadalmi Mcgújulás Operatív Program.. Első lépes" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezök képessé levő és ÖJIálló éleivireit elősegítő programjai támogatására (TÁMüP /0812) cílllmcl írt ki pály;ll<ltot. A pályázati kiírás célja az alacsony foglalkoztatási eséllyel bíró inaktív emberek számára olyan. az öngondoskodási képességet és kulcskompeteneiákat erősítő programok. tréningek, képzések. támogató szolgáltatások biztosítása. amclyek erősítik társadalmi integrációjuk esélyét. és lehelövé teszik. hogy minél előbb álláskereső"é váljanak. és a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba!'>ikeresen kapcsolódhassrlllak be. A hátrányokat okozó problémákat összelliggésükben. eg~énrc szabolt problcmakezelési módszcrek alkalmazásával. egymásra épülő. összehangolt slolgáltatúsi háló kiépítésével kell kezelni. A projekt hossza hónap. A projátbe minimúlisan bevontak létszáma: 30 fő. Az I Córe jutó fajlagos költség max.: a l M Ft. A pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: minimum 20 millió Ft. de maximum 80 millió Ft lehet. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összes köllségcn~k 1000'0-a. A projekt egcszét támogatásból kell mcgvalósítani. Önerö bevonasa a projektbe nem lehetséges. A pályázat célcsoportjai az aktív korú. alacson~ foglalkoztatási eséllyel rendelkező nem foglalkoztatott emberek. Olyan munkanélküli cllátásban nem részesülő. regisztrált álláskel'csők. vagy inaktív cmberek. akik alacsony iskolai végzettségű. vagy elavult. nem piacképes szakképzcttséggel. végzettséggel rendelkclnck. KiemeIt célcsoportok: romák. fogyatékos és meg"álto7ott l1111nkaképesscgü emberek. intézll1cnyekböl kikerülö szemd~ek. szenvedeiybelcgck. pszicll(~s bctegséggcl küldő emberek. utógondozói c1lútúsban részesülő tiatalok. valamint nagykorú utógondozottak. szegregúlt lakókörnyezetben élök. munkatapasztalattal nem rendl.":lkezők. akik legalább 5 évc nem foglalkoztatottak. olyan inaktív személ}á. akik sem a munkaügyi. sem a szociális nyilvántartásában nem szerepelnek. A pályázatot hel) i önkonnányzatok önállóan. iiielve konzorciumban is bcnyújthatják. A konzorcium maximum háromtagú lehet. Egy föpályázó és két konzorciumi partner bevonása lehetséges. Ez lllóbbihoz a konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni.

8 A pályázat alapján több szervezeltel is folytak előzetes megbeszélések a pályázaton való részvétel lehetséges módjáról és fomláiról. Javaslom. hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülése fópályázóként vegyen részt a pályázaton két konzorciluni partner bevonása melleu. A konzorciumi partnerek kiválasztasanal szempont volt az előzetes pályázatírói és Icbonyolítói tapasztalat. a pályázat lebonyolításához szükséges szakértők és szakemberek szervezeten belüli megléte. Fentiek alapján a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége (5600 Békéscsaba. Árpád sor 215.) és az Egyensúly Szabadidő Klub (5600 Békéscsaba. Derkovits sor I.),"állalták. hogy részt vesznek a projektben. A szakbizouságok határozati az előterjesztésmellékletét képezik. A döntés végrehajtásában közn:működő felelős hiyatali egység: Szociálpolitikai Osztály Kérem a Tisztelt Közgyűlés!. támogassa a határozati javaslatban foglaltakat. 11ATÁRÜZATI JAVASLAT: l. Bék":scsaba tvlegyei Jogú Város Önkormány/at Közgyűlése pályázatot nyújt be az.. Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé levő és önálló életvitcit elősegítő programjai támogatására (TÁMüP /08/2) címü pályázati felhívásra é"~scsaba t\legyei.iagli VárllS Önkormányzat a p.:íly.:ízat mcgvalósítás érdekében a Békéscsabai Ci, il SZl.:l"\"ezeh:k Szövclség0' cl ( ékéscsaba. Árpád sor 215.) valamint az Egyensúl) Szabadidő Klubbal (5600 Békéscsaba. Derkovits sor 1.) - mint konzorciumi partnerekkel - köt együtlmüköd0si ml.:gúllapodást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú V<"lros Önkornünyzat KÖ7.gyülése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az cgyütlmlíködési mcgnllapoclás al{lírására. 4. Békéscsaba M~gyci Jogú Vúr0s ÖnkonnánYlat Közgyülése a pályázat pénzügyi lebonyolítlls{lhoz kapcsolódó. clőfinanszíroí'úsi kötclczcttségekcl a évi költségvetésében a pályúzali célclőirünyzatból bi7tosítja. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: december 31. Békéscsaba, október 15. Ellenjeg,. Jogi:... P.... /.e' enzugyl: ;.y Dr. Tög Ildikó osztá yvezctö

9 KIVONAT Békéscsaba Mcgyei Jogu Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága október 20-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből Tárgy:"Elsö lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életviteit elősegítő programjai támogatására (TÁMOP /2) pályázat benyújtása A bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 296/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT J. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy nyújtson be pályázatat az "Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életviteit elősegítő programjai tamogatására (TÁMOP /2) című pályázati felhívásra. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a pályázat megvalósítása érdekében a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségével (5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/5.), valamint az Egyensúly Szabadidő Klubbal (5600 Békéscsaba, Derkovils sor 1.) - mint konzorciumi partnerekkel - kössön együttműködési megállapodási. 3. Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy hatalmazza fcl Vantara Gyula polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Kőzgyűlésnek, hogy a pályázat pénzügyi Icbonyolításához kapcsolódó e1őfinanszirozási kötelezettségeket a évi költségvetésében a pályázati célelőirányzatból biztosítsa. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: december 31. /' K.n1:f. Dr. Kerekes Attila sk. bizolisági elnök

10 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési Környezetvédelmi és MezőgazdaságiBizottsága 5600 Békéscsaba. Szent István tér 7. KIVONAT a Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság október 21-i nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből Tárgy: "Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tel'ő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogat{ls{lra (TAMOI'-5.3.I.108/2) púlyázat benyújtása 212/2008. (X.2L) VI<MB határozata 5 igen egyhangú szavaz:1ttal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgylilésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdaságl BizolIsága javasolja a Közgyiilés számára elfogadni az alábbiakat: l. Békéscsaba Megyci Jogú Város Önkonnányzat Közgyűlése pályázatot nyujt be az..első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tcvő és önálló életviteit elősegítő programjai tamogatására (TN.'IOP /08/2) cimü pályázati felhívásra. 2. Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkomlányzat a pályázat I1lcgvalósítás érdekében a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetség~\'el (5600 Békéscsaba. Árpad sor 215.) valamint az Egyensúly Szabadidő Klubbal (5600 Békéscsaba. Derkovits sor I.) mint konzorciumi partnerekkel - köt együttműködési megállapodást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormúnyz"t Közgyülése relhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az cgyüttmliködési megállapodás alúírúsara. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyíí1ésc a pályázat pénzügyi lebonyolítasához kapcsolódó. clőfinanszírozási kötelezettségckcl a évi költségvetésében a pályázati célelőirányzatbólbiztosítja. Felelős: Vantara Gyula polgamlcstcr Hataridő: 20ll. december 31. Kmf. Dr. Fcrenczi Attila s.k. elnök A kivonat hiteléül: :2;PJ. ""-~ Bondámé Viczián Anikó Bizottsagi titkar

11 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGU VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI. SZOCJALlS ÉS LAlVÍSÜGYI BIZOTTS/ÍGA ELNÖKÉTŐL Békéscsaba, Szenl Js/ván IéI' 7. {kt. sz.: Ilf. 20/-51/2008. Előadó. dr. Tögye Ildikó Mell..' CD melléklet Hiv.sz.: - ~.3 Posfacím: 560/ Pf 112. Tele(on. ( Telefax. (66) E-maii: kerekesa@bekescsaba.hu NYILV/ÍNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű többséget igényel! Tárgy: Tájékoztatás a Réthy Pál Kórház Rendelőintézet működéséről Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Véleménvező: Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Felügyelő Bizottsága EHíterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének október 30. napján tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyií/é.'if Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének július 10. napján tartott ülésén a kövelkező képviselői kérdés hangzott el:.,az Egészségügyi. Szociális és Lakási.igyi Bizottság járjon utána a jegyző közreműködésével, hogy a Kórház miért nem tudja Iehívni a havi 48 millió forintos kapacitást és e miatt évi 500 millió forint hiánnyal küzd?" Dr. Benedek Mária jegyző és Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnőke felkérte a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosát, hogya feitett kérdés mcgválaszolása érdekében készítsen egy szakmailag megalapozott tájékoztató anyagol Fentiek alapján a feltett kérdésre adott választ a közgyűlés szeptember 18-iki ülésén mcgtárgyalta, és a 488/2008. (IX. l S.) közgy. határozatlal a tájékoztatót elfogadta azzal, hogy az Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottság a Réthy Pál K6rház Rendelőintézet Felügyelő Bizotlságának bevonásával, a kórház működésével kapcsolatban a július 10 i közgyűlésen elhangzott kérdéseket megvizsgálva az októberi közgyülésre készítsen előterjesztést.

12 A július 10-iki közgyülésen elhangzott kérdésre adott jelen előterjesztésmellékletét képezőtájékoztatót a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Felügyelő Bizottsága október 14. napján, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága pedig október 20. napján tartott ülésén megtárgyalta. A Felügyelő Bizottság valamint az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság véleménye az előterjesztés mellékletét képezi. A határozat végrehajtásában közreműködő hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály A határozat végrehajtásában közreműködő egység: Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslatban foglaltak elfogadására. HATÁRüZATIJAVASLAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Réthy Pál Kórház Rendelőintézet működésével kapcsolatos tájékoztatót megismerte és azt az előterjesztés mellékletében szereplő tartalommal elfogadja. Felelős: Vantara Gyula polgármester Hahiridő: október 30. Békéscsaba, október 15. Dr. Ellenjegyzés: ~ Jogi:. l J"" ~ C/~ enzugyl:. 2

13 Beszámoló a tulajdonos Önkormányzat részére 1. Feltett kérdés A Tulajdonos képviselıi arra a kérdésre várják a válaszunkat, hogy: Az Egészségügyi Szociális és Lakásügyi Bizottság járjon utána a jegyzı közremőködésével, hogy a Kórház miért nem tudja lehívni a havi 48 millió forintos kapacitást és e miatt évi 500 millió forint hiánnyal küzd? A kérdés értelmezése Tisztelettel megjegyezzük, hogy a kérdés feltevésében néhány, a kórházról szóló információ összekeveredik. Célunk jelen beszámolóval (az elızıekre is tekintettel), hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, hogy az egészségüggyel napi szinten nem foglalkozó képviselı is valós képet kapjon a helyzetünkrıl, és annak kialakulása körülményeirıl. A kórház mint ismert jellemzıen teljesítmény finanszírozott intézmény. (Jellemzıen, mert vannak a bevételei / OEP-tıl származó bevételei között ettıl eltérı elemek is.) A teljesítményfinanszírozásban az ellátott betegek részére végzett szolgáltatásokról, beavatkozásokról havonta jelentést küldünk. Ezen jelentésben adminisztrált ellátásokat a mindenkor érvényes (szinte folyamatosan változó) finanszírozási szabályok szerint besorolják, pontszámmá konvertálják. Ez a rendszer mőködik mind az aktív fekvı-, mind járóbeteg-ellátásban. A Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) a kifizethetı, finanszírozott teljesítménynek egy felsı határát jelenti, amely fölött nem történik meg a kifizetés. (Legalább is jelenleg így van, mert korábban a TVK felett is történt kifizetés, igaz degresszív módon.) A jelenleg érvényes TVK egyrészt történelmi hagyományból (a korábbi teljesítmények alapján) másrészt az arra rávetített kapacitás (aktív ágyak, szakrendelési órák, ellátási területek) változásokból a mindenkor érvényes jogszabályok és finanszírozói koncepciók alapján alakult úgy, ahogy jelenleg van. Jellemzı, hogy miközben a TVK-t éves szinten adják meg (havi bontásban) addig a X. hótól kezdıdı, ez év szeptember 30-án végzıdı idıszak (költségvetési év) aktív fekvı TVK-ja már öt alkalommal került módosításra. Nincs szó arról, hogy a kórház a bevételeit közvetlenül tudná befolyásolni, le tudna hívni bevételeket. Ellátjuk a betegeinket, az ellátásért pontszámot kapunk és ennek alapján a mindenkori TVK határáig kifizetik a teljesítményt. Az kétségkívül igaz, hogy a betegek száma, az esetek súlyossága, a végzett szolgáltatások mennyisége közvetlen összefüggésben van a bevételekkel. Így a kórház a bevételeit, ezen momentumok változtatatásával tudja növelni, de csak a TVK által maximált szintig. A teljesítmények és a TVK kapcsolatát vizsgálva nagyon eltérı képet láthatunk az aktív fekvı és a járóbeteg-ellátásban a kórházban (de ez nincs messze a kórházakra jellemzı, általános állapottól). 1

14 A fekvı-ellátásban a teljesítményünk folyamatosan, mondhatjuk évek óta a TVK felett van. Így ezen a területen a bevételek tekintetében a kórház mindig az elérhetı maximumot kapta. Itt az jelent gondot, hogy a betegforgalom, az ellátási igények magasabb teljesítményre kényszerítik a kórházat, mint ami után bevételt kap. A TVK felett ellátott betegek esetében ugyanis a kórház semmiféle finanszírozást nem kap. Természetesen költségei viszont ezen betegek ellátásának is vannak. Ezen finanszírozatlan betegek költségei folyamatosan veszteséget okoznak a kórháznak. Ha a kórház gazdasági érdekeit nézzük, a forgalmunkat le kellene csökkenteni a finanszírozott TVK szintre. A szakmai szempontok, a betegellátás igényei azonban ezt nem teszik lehetıvé. Így ezen a területen a finanszírozatlan betegek miatt folyamatosan veszteség keletkezik. A áprilisi változásoknak csak egyik eleme volt az aktív ágyak számának jelentıs csökkentése a kórházban. Ez a finanszírozási szabályok szerint automatikusan együtt jár a TVK, az elérhetı bevételek csökkentésével. A 2007-es költségvetési évre kapott TVK volt, azaz 25 %-kal kisebb, mint a megelızı költségvetési évé. A 2007-e költségvetési és a X. hótól a IX. hóig tartó teljesítmények finanszírozását biztosítja. A redukció IV. hótól történt, így az idıszak második felére vetítve még az elızıekben jelzettıl (25 %) is nagyobb volt a TVK veszteség. Ezt a veszteséget, a korábbi évekhez képest el nem érhetı bevételt szoktuk jellemezni a kérdésben szereplı 48 mft / hó értékkel. Ez azonban nem a kórház által (TVK alatti teljesítménye okán) meg nem szerzett bevétel, hanem a finanszírozási változások miatt, a bekövetkezett TVK csökkenés miatt meg sem szerezhetı bevétel nagysága. (A bevételkiesés pontos értéke azonban szinte megállapíthatatlan, mivel több eleme is változott egyidejőleg a finanszírozásnak, és a hatások elválaszthatatlanok. Így figyelembe kell venni például a szezonalitást, amely a hónapok között szétosztja a TVK-t. Másrészt tudjuk azt, hogy a teljesítmények visszafogása a finanszírozó szempontjából annyira jól sikerült, hogy érdemi megtakarítások keletkeztek. Még ebben a költségvetési évben megkezdıdött ennek a többletnek a visszaosztása. Ennek egy részét TVK növekményként kapták az intézmények. Ezért a késıbbi táblázatokban amelyek az idıszak végi állapotot tartalmazzák - a 48 mft-os értéknél kisebb bevétel csökkenések fognak látszani.) Az aktív fekvı TVK értékek azóta is folyamatosan változnak, miként a teljesítménymérés (az ellátott betegért járó pontszám) szabályai, és maga a mérce is. Így különbözı idıszakok TVKi és tényleges teljesítményei összehasonlíthatók ugyan számszerően, de azokból csak korlátozott következtetéseket lehet levonni, mivel közben változhatott (és rendre változott is) a mérce is. Járóbeteg-ellátásban más a kép. Itt folyamatosan a TVK megtakarítás volt a jellemzı a kórházra. Ennek mértéke azonban jelentısen megváltozott. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ez csak kisebb mértékben adódik a kórházi teljesítmények változásából. A 2006-os költségvetési évben még közel szinkronban volt a TVK és nyújtott teljesítmény. Ebben az idıszakban 96 %-ot meghaladó volt annak a kihasználása. A áprilisi változásoknak (aktív ágyak csökkentése) a járóbeteg-ellátásra is volt folyománya. A finanszírozó úgy gondolta, hogy a megszőnı aktív ágyakról a betegek átmennek / átterelhetık a járóbeteg-ellátásba. Ez már önmagában is kétséges gondolat. A vizitdíj egyidejő bevezetése azonban egyértelmően a járó forgalom nagyarányú visszaesését okozta országosan. A növekvı járó forgalom finanszírozására, mindesetre az intézmények járó TVK többleteket kaptak. Békéscsabára mivel nagy volt a fekvı kapacitás redukció, nagy járó TVK 2

15 többlet lett megállapítva. Ettıl az idıponttól igaz, hogy a tényleges teljesítmények és TVK eltávolodott egymástól. Méghozzá olyan módon, hogy a teljesítmény maradt, illetve a vizitdíj hatására csökkent, a TVK viszont jelentısen megemelkedett. Így a 2007-es, 2008-as költségvetési évben 20 % körüli TVK nem került felhasználásra a járóbeteg-ellátásban. Tegyük helyre a számokat is: ebben a két évben 17 mft / hó bevételt nem tudott realizálni a kórház, mivel a járó teljesítménye nem érte el a maximumot. A krónikus betegellátás területén havi szinten közel 13 mft bevételkiesést okoztak a csökkent ágykihasználtságok. A Ez az a potenciális, le nem hívott bevétel, amelyet nem szerzett meg a kórház. Ennek a megszerzése azonban nem is volt realitás. A kórház járó teljesítményei nem növekedhettek annyival, amennyi többlet teljesítmény lehetıségét a TVK által a finanszírozó biztosított. Ennek a feltételei sem a betegforgalom oldaláról, sem a kórházi kapacitások (infrastruktúra, humán erık) oldalán nem voltak meg. A krónikus ágyak számának biztosítása is csak a reconstrukció befejezése után várható. (Ennek ellenére természetesen tettünk erıfeszítéseket a teljesítmények növelésére, a TVK közelítésére, a bevételek megszerzésére.) A környezet változása, a betegek vizitdíjhoz köthetı magatartása kedvezıtlen volt ebben az idıszakban a teljesítmények növelése szempontjából. A finanszírozó tulajdonképpen két ellentétes hatású intézkedést hozott (közel egyidejőleg) mely az anomáliát okozta. A vizitdíj bevezetésének egyik meghirdetett oka volt a felesleges orvos beteg találkozások csökkentése (ami korrektnek nevezhetı), vagyis következményként számoltak forgalom csökkenéssel. Ugyanakkor a járó TVK-n keresztül jelentıs többlet teljesítményt kívántak finanszírozni, szakmai tartalmában a kiesett fekvı kapacitások helyett. Láthatóan ebbıl az ellentmondásból a forgalom csökkenése volt az erısebb, illetve eredıjében az érvényesült. Ennek a következménye lett, a kórházban ma látható TVK megtakarítás. (Elismerjük, az intézmények túlnyomó többségéhez hasonlóan, a mi kórházunkban sem találtuk meg azt a csodát amellyel a forgalmat jelentısen növelni lehetett volna.) A továbbiakban részletesen, számadatokkal mutatjuk be a kórház TVK és forgalom változásait, a krónikus ágyak növekedésébıl adódó nehézségeket és a kihasználatlanságából eredı bevételkiesést, elemezve azokat és vázoljuk a megtett intézkedéseket. Röviden bemutatjuk továbbá a kórház gazdasági helyzetének változását, nehézségeinket. 3

16 2. Aktív fekvı-ellátás Aktív fekvı-ellátásban nézzük elıször az utóbbi költségvetési években a TVK alakulását. Idıszak Ágyak száma Súlyszám TVK (éves)* Ft / súlyszám Elérhetı bevétel (mft) X III Változás a bázis idıszakhoz (%) Változás a bázis idıszakhoz (mft) IV IX % X IX. ** % -518 * - a féléves idıszakokhoz is éves TVK lett megállapítva * * - eredeti, elsı változat A 2007-es költségvetési évben (2006. X IX.) eredetileg közel 18 ezer HBCS súlyszámot kaptunk, amivel 2,5 mrdft-ot közelítı bevételt lehetett volna elérni. Ekkor a kórház 513 aktív ággyal mőködött. Az idıszak felénél történt meg az ágyszám redukciója. Ennek következtében a HBCS súlyszám annyira lecsökkent (hogy a fajlagos bevétel növekedés ( / ) ellenére az elérhetı bevétel 19 %-kal közel 470 mft-tal csökkent. Ez az összeg abban az idıben két havi dologi kiadásnak megfelelı érték volt. (Ma már sajnos nincs ennyi pénzünk dologi kiadásokra.) Látható, hogy a 2008-as költségvetési évben a meghirdetett TVK növekmény ellenére, hasonló, sıt kissé még kevesebb lett a TVK, az elérhetı bevétel, mint a megelızı idıszakban. (A TVK növekmény ugyanakkor igaz volt csak nem éves szinten! két félévében jelentısen különbözı volt a TVK ban valóban adtak TVK többletet második félévéhez képest. A évi TVK azonban így sem érte el a megelızı év szintjét, hiszen a elsı félévében magas volt. Sarkítva mondható: úgy kaptunk többet, hogy kevesebb lett a pénzünk. Nem csak Békéscsaba járt így.) Idıszak Kapott súlyszám (TVK) Tény teljesítmény (HBCS) Tény - TVK Túllépés (tény / TVK %) X III % Nem TVK alá tartozó HBCS IV IX % X IX % 403 A tény teljesítményeket és a TVK-t összevetve e fenti táblázatot kapjuk. (2008. utolsó hónapjainak adatai még csak elızetes értékek.) Látható, hogy a tényleges teljesítmény minden idıszakban meghaladta a TVK-t. Ez mint tudjuk két dolgot jelent. Megkapta a kórházunk a maximális bevételt, a TVK felett ellátott betegek költsége pedig veszteséget okozott. 4

17 A táblázat utolsó oszlopa (tájékoztató adatként) azon HBCS súlyszámokat mutatja, amelyeket kifizettek intézményünknek, de a finanszírozási szabályok szerint nem tartoznak TVK alá (szülés, boncolás). A TVK értékek azért térnek el a korábbi táblázattól mert abban az eredeti, az idıszak elején meghirdetett TVK értékek szerepelek, itt pedig az idıszak végén érvényes érték. Az ágyszám változásának hatását, a hatékonyság növekedését jól mutatja, ha az egy ágyon elért finanszírozott teljesítmény nagyságát vizsgáljuk. Míg a változások (2007. márciusig) elıtt egy ágyon éves szinten elért HBCS nem érte le 36 súlyszámot, addig a 352 aktív ágy mindegyikén már 39 volt az éves súlyszám az elsı idıszakban, késıbb (2008) ez tovább növekedett 40-re. A folyamatos (a bevezetıben is jelzett) TVK változást mutatja a következı táblázat. (Nem sokat, de folyamatosan változott az érték.) A változás eredıjében összesen 60 mft, ami az elérhetı bevételnek 3 %-os növekedése. Ez azonban több esetben nem tekinthetı többletnek az eredmény szempontjából, hiszen az élelmezéshez, és a vérkészítményekhez kapcsolódó változás legalább akkora összeget jelentett a költségek növekedésében is. Idıpont Indoklás TVK változás (HBCS) Bevétel változás (mft) VII. átmeneti kiegészítı TVK 73 10, XII. élelmezés miatti többlet TVK , II. TVK csökkenés boncolás változása miatt -29-4, VI. Vérkészítmények árának változása miatt 16 2,3 Várólista csökkentésére VIII. adott többlet ,9 Összesen ,3 5

18 3. Járóbeteg-ellátás Vizsgáljuk meg hasonlóan járóbeteg-ellátásban a TVK és a teljesítmények alakulását. Idıszak Kapott TVK (pont) Változás az elızı évhez (%) X IX X IX % X IX % A 2006-os költségvetési évben 658 millió pont volt a TVK ben (az ágyszám változás éve) ez megnövekedett 18 %-kal ban, bár az elızı évi TVK sem tudtuk kihasználni a TVK-nak további 4 %-os növekedése történt. Nézzük hogyan alakult ennek a volumennek a felhasználása a tényleges teljesítményeket figyelembe véve. Idıszak Kapott TVK (pont) Tény teljesítmény (pont) Tény / TVK "Megtakarítás" (pont) X IX % X IX % X IX % A 2008-as költségvetési évnél itt is módosítanunk kell a TVK számot. Az idıszak elején meghirdetett 802 millió pont ugyanis jelen ismereteink szerint már csak 764 millió. Másrész jelezzük, hogy mivel az idıszak szeptember 30-án zárul az utolsó évi adatok még csak becsültek. Jól látható, hogy mindhárom évben volt TVK megtakarítás ban ez csak 4 %-os volt ban a megnövelt TVK mellet 20 %-os nagyságú volt a TVK megtakarításunk. A táblázat mutatja, hogy a kórház tényleges járó teljesítmény közel sem változott annyira, mint a TVK-ja. A 2007-es költségvetési évben (a vizitdíj idıszaka) is csak 4 %-kal csökkent a járó pontszám az elızı évhez képest. Ezt kifejezetten kedvezınek, jó eredménynek értékeljük országos összehasonlításban. A 2008-as évben pedig (elızetes, de érdemben aligha változó adatok szerint) a teljesítmény növekedett és megközelítette a évi szintet. Jól jellemzi a évi várható TVK maradvány nagyságát, ha azt mondjuk, ahhoz, hogy a TVK-t maximálisan ki tudjuk használni (az átlagos járó pontértékkel számolva, ami szakmánként ettıl jelentısen eltérhet mindkét irányba), éves szinten 160 ezer beteggel többet kellett volna ellátnunk a szakrendeléseken. Ez havi naponta pedig 609 beteget jelent. Ez fizikai képtelenség, ehhez sem infrastruktúrával, sem humán erıkkel nem rendelkezünk. 6

19 A járó teljesítmények havi szinten való alakulása a felvetett kérdés szempontjából van annyira fontos, hogy azt részletesen is megvizsgáljuk Kórházunk járó teljesítményei Hó TVK (pont) Tény teljesítmény (pont) Tény / TVK (%) Havi maradvány TVK (pont) Göngyölített maradvány (pont) X % XI % XII % I % II % III % IV % V % VI % VII % VIII % IX % Összesen % A tény teljesítmény oszlopban lévı színezett három hónap esetében még rendelkezünk OEP által elfogadott adatokkal. Látható hogy éves szinten a TVK kihasználtság 82 %. Az összes TVK maradvány pedig 140,5 millió pont. Ez azt jelenti, hogy az elérhetı maximális bevételtıl havi átlagban 17 mft-tal maradtunk el. A teljesítmények idıbeli alakulását vizsgálva kedvezı tendenciákat láthatunk. Az év közepén 50 millió, az utóbbi hónapokban 60 millió pontra növekedett a teljesítmény. Ebben nyilván szerepe volt a vizitdíj eltörlésének, de nem elhanyagolhatók a kórház teljesítmény növelés érdekében tett intézkedései erıfeszítései. Látható, hogy az utolsó négy hónapból háromban elértük, sıt meghaladtuk a TVK-t. Így a szeptemberi TVK maradvány kevesebb, mint a júniusi volt. Idıszak Tény teljesítmény (pont) Esetszám Esetre jutó pontszám X IX X IX X IX Táblázatunk az esetre jutó pontszám alakulást mutatja. Ez az érték az fejezi ki, hogy a bejövı beteg mennyire kompletten van ellátva, mennyire teljes körő az a beavatkozás sor, amit 7

20 végeznek rajta (a szakma és a finanszírozás szabályai szerint) és az hogyan van leadminisztrálva (kódolva és a finanszírozó felé jelentve). Látható, hogy a nehéz idıszakban érdemben tudtunk javítani ezen a mutatón. Már 2007-ben 16 %-kal növekedett az esetre jutó pontszám, amit 2008-ban kicsit még tudtuk javítani. Érdemes megvizsgálni járó teljesítményeink alakulást egy hosszabb idısorban is X XI XII II III IV V VI VII VIII IX X XI XII II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I I I Vizitdíj millió pont Átlag: 53,0 mpont / hó Átlag: 48,5 mpont / hó Átlag: 55,8 mpont / hó Tény / TVK: 96 % Tény / TVK: 66 % Tény / TVK: 103 % II III IV V VI VII VIII IX A diagram X. hótól napjainkig mutatja a járó teljesítmények alakulását a kórházban. Az ábrában jelöltük azt az idıszakot, amíg a vizitdíj fizetési kötelezettség fennállt. Látható, hogy a fizetıs korszakban havi 4,5 millió ponttal csökkent a teljesítményünk! A TVK kihasználás pedig 66 %-ra zuhant. Ez utóbbiban nem csak a teljesítmények csökkenése, hanem a TVK növekedése is jelentıs szerepet játszott. Jól jelzi a betegforgalom növekményét a áprilistól mért adatok átlaga. A havi teljesítmény meghaladta a évit is, és túl lett lépve ezen idıszak TVK-ja is. (De a teljesítmény maradék nélkül ki lett / lesz fizetve, mivel X. hótól, olyan megtakarítások voltak a TVK-ban, amelyek lefedik ezt a túllépést.) Ismételten kijelentjük, hogy a járó teljesítmények utóbbi fél évben való kedvezı alakulása nem pusztán a fizetési kötelezettség eltörlésének, hanem a megtett intézkedéseknek és dolgozóink erıfeszítésének is köszönhetı. (Talán ezt bizonyítja, hogy nem a vizitdíj elıtti szintre, hanem a fölé növekedett a teljesítmény.) 8

21 3.2. Járó teljesítmények az országban Az OEP adatbázisát elemezve látható, hogy a teljesítmények ilyen alakulás nem békéscsabai specialitás Ezer pont összesen Lineáris (Ezer pont összesen) VIZITDÍJ ÚJ TVK ELSZÁMOLÁS (TVK fölött nincs kifizetés) ÚJ TVK kiosztás január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május Az adatok szerint január és január között 8,9 milliárd pont volt havonta az országos átlag. A vizitdíj idıszakában ez lecsökkent 7,9 milliárd pontra. Az országos teljesítmény csökkenés így 12 %-os volt a teljes fizetıs idıszakot a jelzett bázishoz viszonyítva. (Ez a csökkenés kórházunkban csak 8,5 % volt.) A teljes adatsorra tett lineáris trendvonal határozott és jelentıs csökkenést mutat tendenciájában IV V. hóban újra 9 10 milliárd pont volt az országos teljesítmény. Jól mutatja a változásokat, ha megvizsgáljuk azok százalékos nagyságát havi szinten. 9

22 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% Változás év átlagához képest Változás év átlagához képest 0% január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május Az ábra a évi teljesítményeket a év átlagához, a évi teljesítményeket a 2006., és átlagához képest mutatja. Látható, hogy a február 2008.márciusi idıszakban (vizitdíj) a teljesítmény sosem haladta meg az elızı év átlagát, jellemzıen %-kal maradt el attól utolsó hónapjaiban országosan is meglódult a teljesítmény és nemcsak a 2007-es, de már a 2006-os szintet is meghaladja A kórház intézkedései a járóbeteg-ellátásban Intézkedéseink célja a teljesítmények növelése, a TVK maradványok csökkentése volt. A célok eléréséhez a következı lehetıségeket láttuk: A járóbeteg-ellátás szakrendelınkénti elemzése a teljesítmények növelése érdekében A szakrendelések személyi és tárgyi feltételeinek felülvizsgálata Érdekeltségi rendszer bevezetése A szakrendelések mindegyikét, egyenként és a szakmák szintjén részletes elemzésnek vetettük alá, vizsgálva a teljesítményeket és a kapacitásokat. Az elemzés kiterjedt a idıszakra. Az alapadatokból olyan fajlagos mutatókat készítettünk, amelyek alkalmasak összehasonlításra, az országos szakmai átlaggal való benchmarkra. 10

23 A szakrendelésenként összegyőjtött elemzett adatok (minden vizsgált idıszakra): Szerzıdés szerinti heti óraszám Tényleges (nyitvatartási), mőködési idı Foglalkoztatott szakorvosok és szakdolgozók száma, munkaideje, ebbıl az adott szakrendelésen töltött munkaidı Ellátott (beteg) esetszám Teljesített járó pontszám Elıjegyzések hossza, elıjegyzett betegek száma Képzett mutatók, amelyeket a szakmára jellemzı országos átlaggal hasonlítottunk össze (minden vizsgált idıszakra): Egy szakrendelési órára jutó beteg esetszám Egy szakrendelıi órára jutó teljesített pontszám Egy (beteg) esetre jutó pontszám Mutatók, amelyeket elemeztünk, és intézkedéseket hoztunk az anomáliák esetén A szerzıdött szakrendelıi óra és a tényleges óraszám viszonya A szakrendelıi óra és a rendelkezésre álló orvosi kapacitás viszonya Az orvosi óraszám és a szakdolgozói óraszám viszonya Elıjegyzési listák és betegforgalmak viszonya Megvizsgáltuk továbbá a szakrendelık eszközellátottságát és a meglévı eszközök állapotát. Az elemzés eredményeként konkrét szakmára, szakrendelésre szóló programot, feladatlistát készítettünk megfogalmazva azokat a lehetıségeket, és feltételeket, amelyek az adott területen alkalmasak a teljesítmények növelésére. 11

24 3.4. A járóbeteg-ellátásban bevezetett érdekeltségi rendszerünk A járóbeteg volumen kihasználása érdekében szükségesnek ítéltük meg érdekeltségi rendszer bevezetését a járó szakellátók tevékenységében. Az érdekeltség célja elsıdlegesen a járó teljesítmény fokozása, elsısorban a németpont értékek növelése. Elızetes számításokat végeztünk annak érdekében, hogy mekkora lehet az az összeg, melyet érdekeltség címén az intézmény ki tud gazdálkodni. A bevezetést szervezetenkénti egyeztetések elızték meg, melynek keretében a már említett adatokat ismertettük a szakellátók vezetıivel. Járóbeteg szakellátás teljesítményének növelése érdekében II. félévétıl kezdıdıen vezetünk be érdekeltségi rendszert. Ennek oka a már felvázolt járó volumen kihasználtságának növelése a még hátralévı és az elkövetkezı finanszírozási évben. A szakellátónkként visszaigazolt adatok feldolgozását követıen az országos átlaghoz történı hasonlítás történik meg két mutató vonatkozásában. Ez a két mutató az egy órára jutó esetszám és az egy órára jutó németpont. Az értékek egyrészt mutatják az esetszám növekedését másrészt a kódolás felülvizsgálatát, javítását. Az érdekeltségi rendszer csak abban az esetben lép életbe, ha a mőködési engedélyben rögzített rendelési idın belül a szakellátó mindkét mutató vonatkozásában eléri az országos átlagot. Az így keletkezett országos átlag feletti teljesítmény bevételének 15%-a kerül kifizetésre. A kifizetés negyedévenként a visszaigazolásoknak megfelelı idıszakokra történik. A kifizetésre került összeg felhasználásáról a szakellátó vezetıje dönt. Felhasználhatja egyrészt a szakellátó mőködéséhez szükséges eszközbeszerzésre, egyéb komfortjavító eszközök beszerzésére, illetve érdekeltségben kifizetheti a munkatársak részére. 12

25 4. Krónikus ellátás Az elızı két fejezetben a volumenkorlát alá vont szakellátásokat elemeztük áprilisától azonban nemcsak ezen ellátási formákban következett be érdemi változás. Az országosan drasztikusan lecsökkentett aktív kapacitásokat a járóbeteg szakellátási többlet volumenen kívül krónikus kapacitásokkal is igyekeztek pótolni. Ez intézményünk esetén jelentıs mennyiségő krónikus ágy többletet jelentett. Idıszak Finanszírozott ágyak száma 2006 október március április szeptember finanszírozási év 167 A növekedés összességében 72,16%-os volt április 1. elıtti ágyszám április 1. utáni ágyszám Változás mértéke Rehabilitációs osztály ,24% Ápolási osztály ,05% Krónikus belgyógyászat ,00% Összesen ,16% Az ágyak számának alakulása osztályonként eltérı képet mutatott. Míg az ápolási osztály ágyszáma 8 ággyal csökkent, addig a rehabilitációs osztály ágyainak száma 32 ággyal növekedett. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy egy teljesen új, eddig az intézmény történetében még nem mőködı krónikus belgyógyászati osztályt is ki kellett alakítani, melynek még a helye sem állt rendelkezésre. Ezen tényezık miatt az intézmény nem állt készen 2007.április elsején reggel plussz 70 ágy mőködtetésére. A megnövekedett ágyszám osztályonkénti elhelyezése, az osztályok tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása nem mehetett végbe egyik óráról a másikra. Tovább nehezítették a krónikus ágyak számának kialakítását az intézményben folyó rekonstrukciós munkálatok. A rehabilitációs tömb felújítása hónapokkal késleltette a finanszírozott ágyszám kialakítását. Egyedül az ápolási osztályon volt biztosított áprilistól a csökkentett ágyon történı betegellátás. A krónikus belgyógyászat kialakításának idejét is jelentısen késleltették az intézményben folyó munkálatok. Sajnos még napjainkra sem sikerült az osztályokon kialakítani a végleges, finanszírozott ágyszámot. Ezt várhatóan csak a belgyógyászati tömb rekonstrukciós munkálatainak befejezése és a költözések lebonyolítása után érjük el. Az alábbi táblázat az ágyak számának változását mutatja a rekonstrukció különbözı fázisaiban. 13