FIZIKAI KÉMIA IV. Lente Gábor
|
|
- Domokos Bakos
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FIZIKAI KÉMIA I. Lente Gábor Ajánlott iroalom: P. W. Atkins: Fizikai kémia I-III. (ankönyvkiaó, Buaest, 2002) Keszei Ernő: Bevezetés a kémiai termoinamikába (htt://keszei.chem.elte.hu/fizkem1/ankonyv.f) Póta György: Moern fizikai kémia (Digitális ankönyvtár, 2013) Zrínyi Miklós: A fizikai kémia alajai I-III. (Műszaki Könyvkiaó, 2006) Zrínyi Miklós: A fizikai kémia alajai (emmelweis Kiaó, Buaest, 2015) Baranyai Anrás, chiller Róbert: tatisztikus mechanika vegyészeknek (Akaémiai Kiaó, Buaest, 2003) Péter Éri, Gábor Lente: tochastic Chemical Kinetics (ringer, 2014) KLAZIKU ERMODINAMIKA Póta György: Moern fizikai kémia (Digitális ankönyvtár, 2013), 1.1 fejezet P. W. Atkins: Fizikai kémia I. (ankönyvkiaó, Buaest, 2002) 1
2 Klasszikus termoinamika Amikor először tanulo, egyáltalán nem érte meg. Amikor másojára tanulo, azt hisze, érte, legfeljebb egy-két csekélység kivételével. Amikor harmaszorra tanulo, már tuo, hogy mégsem érte, e aigra már annyira hozzászoktál ehhez, hogy többé nem is zavar. Pierre Perrot (1939 ) francia fizikus Az első főtétel Az energiamegmaraás tételének általános érvényű megfogalmazása. Kimonásához a belső energia, munka és hő fogalmát kell átismételnünk. 2
3 Belső energia, U A termoinamikai renszert alkotó részecskék összes mozgási és helyzeti (otenciális, kölcsönhatási) energiája. A kémiai termoinamikában megállaoás szerint nem számít bele a renszer, mint egész helyzeti és mozgási energiája. A belső energiát renszerint a térfogat, a hőmérséklet és az anyagmennyiségek függvényének tekintjük: U (,,n1,n2,...,nk Extenzív sajátság és állaotfüggvény. ) Energiaközlési móok hő, δq: a részecskék közötti mikroszkoikus munkavégzés, energiaátaás; térfogati munka: - ex (ahol ex a külső nyomás, eig az elemi térfogatváltozás); egyéb munka, δw e : minen energiaközlés vagy elvétel, ami nem hő és nem térfogati munka. 3
4 Az első főtétel Zárt renszerben (ahol nincs anyagcsere a környezettel): U ex δw δq Nyílt renszerben, kvázisztatikus folyamatokkal, ha nincs egyéb (hasznos) munka: U δq Σ: a renszer és környezet közötti anyagáramláshoz kacsolóik. H i (arciális moláris entalia) fizikai tartalma: anyag be- és kiáramlásakor minig van valamilyen nyomás, amely ellen az áramlásnak munkát kell végeznie, s e munka hozzáaóik az áram által szállított belső energiához. e i H in i Entalia, H Definíciója: H U Renszerint a nyomás, a hőmérséklet és az anyagmennyiségek függvényének tekintjük: H (,,n1,n2,...,nk Extenzív sajátság és állaotfüggvény. ) 4
5 Hőkaacitás, C Ha a vizsgált folyamatban az elemi δq hőmennyiség hőmérsékletváltozást okoz, akkor a folyamat hőkaacitása: δq C A hőkaacitás az a hőmennyiség, amely a renszer hőmérsékletét egy fokkal változtatja meg. (A ifferenciális efiníció azért szükséges, mert a hőkaacitás függhet a hőmérséklettől.) Állanó térfogatú (izochor, izoszter) folyamatban: C,n Állanó nyomású (izobár) folyamatban: C δq U δq H,n Irreverzíbilitás A gyakorlatban lejátszóó számos folyamat megfigyelése nyomán kialakult az irreverzíbilitás fogalma. Az irreverzíbilis (megforíthatatlan) termoinamikai folyamatoknál a renszer kezeti állaota nem állítható vissza anélkül, hogy a környezetben ne marana vissza valamilyen változás. A reverzíbilis (megforítható) folyamat a kevéssé irreverzíbilis folyamatok elvi határesete. Reverzíbilis folyamat a valóságban nincs ugyan, fogalma mégis hasznos, mert segítségével a tényleges folyamatokra nézve hasznos korlátok vezethetők le. 5
6 Másoik főtétel öbbféle, egymással kacsolatban levő, e nem feltétlenül egyenértékű megfogalmazása ismeretes: Nem létezik olyan hőerőgé, amelynek egyetlen hőtartálya volna, s ennek hűlése árán ciklikusan munkát tuna végezni. (ehát kell legalább két hőtartály.) Hő önként csak a melegebb helyről áramlik a hiegebb felé. Az aott körülmények között ténylegesen lejátszóó természeti folyamatok min irreverzíbilisek. Entróia, Definíciója: δq ahol δq rev a reverzíbilis folyamat elemi szakaszán felvett vagy leaott hő, eig az e szakaszon érvényes hőmérséklet. Az entróia állaotfüggvény és extenzív sajátság. Zárt renszerben lejátszóó irreverzíbilis folyamatokra érvényes a Clausius-egyenlőtlenség: δq ahol az entróia elemi megváltozása, δq eig a folyamatban ténylegesen felvett vagy leaott elemi hő. rev 6
7 Entróia, Az irreverzíbilis termoinamika felé mutató léés, ha a entróiaváltozást külső ( k ) és belső ( b ) összetevőre bontjuk: k k a környezettel kicserélt hő miatt lé fel: k δq b a renszer belső irreverzíbilitásának, a benne lejátszóó irreverzíbilis folyamatoknak (l. nyomás-, hőmérséklet-, koncentrációkiegyenlítőés, kémiai reakció) a következménye. Irreverzíbilis folyamatok esetén ozitív: δq b k 0 b zabaenergia (Helmholtz-függvény), F Definíciója: F U ahol U a belső energia, az entróia, eig a hőmérséklet. A szabaenergia extenzív sajátság és állaotfüggvény. A szabaenergia megváltozása zárt renszerben egyrészt: másrészt (egyéb vagy hasznos munka nélkül): A két egyenletből: F U F 1 U 7
8 8 zabaenergia (Helmholtz-függvény), F Nyílt renszerben egyrészt: másrészt: ahol μ i az i-eik anyagfajta kémiai otenciálja. Ezekből az egyenletekből: U F i i n i F i i n i U 1 1 zabaenergia (Helmholtz-függvény), F Zárt renszer Állanó és esetén: Ha a folyamat munkát termel (δw e < 0): Ha nincs munka: Nyílt renszer U F F U 1 U F i i n i F i i n i U 1 1 F δw e w e F δ 0 F
9 9 zabaentalia (Gibbs-függvény), G Definíciója: A szabaentalia extenzív sajátság és állaotfüggvény. H G zabaentalia (Gibbs-függvény), G Zárt renszer Állanó és esetén: Ha a folyamat munkát termel (δw e < 0): Ha nincs munka: Nyílt renszer H G G H 1 H G i i n i G i i n i H 1 1 G δw e w e G δ 0 G
10 Harmaik főtétel A harmaik főtétel egyik megfogalmazása szerint az abszolút zérus fokon a tiszta, tökéletesen kristályos anyagok entróiája nulla. Ez összhangban áll Boltzmann formulájával. Az ilyen anyagokban ugyanis létezik egy határozott legkisebb energiaszint és az abszolút zérus fokon minen részecske ezen az energiaszinten helyezkeik el. Ennek az állaotnak a termoinamikai valószínűsége W = 1, így = klnw = 0. Következménye, hogy lehetővé teszi az entróia abszolút értékének meghatározását, ha az integrálás intervallumában nincs fázisváltozás: C (, ) 0 0 Harmaik főtétel A harmaik főtétel egy másik lehetséges megfogalmazása az, hogy az abszolút zérus fok elérhetetlen. Ennek megértéséhez úgy is eljuthatunk, hogy figyelembe vesszük: a szilár anyagok hőkaacitása a hőmérséklet csökkentésével nullára csökken. A renszer hűtésekor tehát a kísérleti hiba révén beszökő kicsiny hő is óriási hőmérsékletnövekeést okoz az abszolút zérus fok környezetében. 10
11 Fontos eriváltak Gibbs-Helmholtz-egyenlet:, n G H 2 zabaenergia ( F ) eriváltjai: F,n F,n zabaentalia ( G ) eriváltjai: G,n G,n Parciális moláris mennyiségek etszőleges X extenzív mennyiség arciális moláris X értékén a következő arciális eriváltat értjük: X X i n i,,n j Beszélhetünk arciális moláris térfogatról, belső energiáról, entaliáról, entróiáról, szabaenenergiáról és szabaentaliáról. 11
12 Parciális moláris mennyiségek A arciális moláris térfogat és entalia ieális elegyben renre megegyezik a tiszta összetevő moláris térfogatával és entaliájával. A arciális moláris entróia és arciális moláris szabaentalia (azaz kémiai otenciál, μ) esetében az egyenlőség ieális elegyben sem áll fenn. Kémiai otenciál, μ Definíciója: G i G n i,,n j öbbkomonensű és többfázisú renszerben egy aott anyagfajta akkor van egyensúlyban, ha kémiai otenciálja minen fázisban ugyanaz. Ha ez nem teljesül, az aott anyagfajta az alacsonyabb kémiai otenciálú fázisba igyekszik átmenni. A tiszta anyag kémiai otenciálján amelyet az egységes szemléletmó kevéért értelmezünk a moláris szabaentaliáját értjük. Belátható, hogy: U H F i n i,,n j n i,,n j n i,, n j 12
13 A klasszikus termoinamika kritikája A klasszikus termoinamika szokásos rezentációi az iőt nem tartalmazzák, viszont éítenek a reverzíbilitás fogalmára. A reverzíbilitás fogalma önmagában is sok roblémát vet fel. Mértékaó szerzők szerint (l. Fényes Imre) a reverzíbilitással kacsolatos fogalmi kérések elkerülhetők, ha a klasszikus termoinamikát nem a hőből és munkából kiinulva alaozzuk meg. A kémiai termoinamikában azonban é az e két mennyiségből kiinuló éítkezés a jellemző. A klasszikus termoinamika kritikája A fizikában meghonosoott értelemben nincs igazi inamikáról szó, az állaotok iőtől függetlenek, sztatikusak, az állaotokat összekötő reverzíbilis változások, folyamatok eig nem valóságosak, hanem inkább elkézelt utak az állaotváltozók terében. A klasszikus termoinamikában nincsenek seciális inamikai törvények, amikor a formalizmust mégis iőbelinek tekintett folyamatokra alkalmazzuk, minig feltételezzük, hogy az iőben változó renszerre, folyamatra a sztatikus esetben megismert formulák alkalmazhatók. 13
14 A klasszikus termoinamika kritikája Az infinitézimális mennyiségek (U,,, stb.) matematikailag is kifogástalan használata olyan elméleti megalaozást igényel, amelyet a matematikusok csak az 1970-es évekre fejlesztettek ki (nemstanar analízis). Az anyagmennyiséget folytonos változónak tekintjük (l. n-nek csak így van értelme), holott a kémia részecskealaú szemléletet tart helyesnek, ezért a kifejezések nem használhatók néhány molekulából/atomból/ionból álló renszerekben. A kémiai otenciált és a koncentrációt (aktivitást) összekötő, igen elterjeten használt kéletek a koncentráció logaritmusát tartalmazzák, ezért egy komonens távolléte (nulla koncentráció) elvi értelmezési és numerikus roblémákhoz vezet. A klasszikus termoinamika kritikája A klasszikus termoinamika továbbfejlesztését célzó elméletek többé-kevésbé az említett hiányosságokat igyekeztek vagy igyekeznek kiküszöbölni, egyszer a logikai-matematikai szerkezetre másszor eig a fizikai tartalomra összontosítva. RACIONÁLI ERMODINAMIKA, ZOCHAZIKU (AIZIKU) ERMODINAMIKA IRREERZÍBILI FOLYAMAOK ERMODINAMIKÁJA 14
15 RACIONÁLI ERMODINAMIKA Póta György: Moern fizikai kémia (Digitális ankönyvtár, 2013), 1.2 fejezet Racionális termoinamika Alaját az a felismerés kéezte, hogy a klasszikus termoinamika fogalmi és matematikai ontossága messze elmara az egyéb fizikai iszcilinákétól, s ezen olyan móon lehet segíteni, ha visszatérünk az alaokhoz, s az egész termoinamikát immár fogalmilag és matematikailag ontosan újra feléítjük, figyelembe véve esetleg előremutató, e elfeleett ereményeket is. 15
16 Racionális termoinamika Cliffor Ambrose ruesell III ( ) amerikai matematikus Bernar D. Coleman (1929 ) amerikai fizikus Walter Noll (1925 ) német származású amerikai matematikus Hazánkban Éri Péter és óth János sztochasztikus termoinamikai kutatásaikhoz kacsolóva az elsők között alkalmazták és nészerűsítették a racionális termoinamika ereményeit. Ugyanezen könyv ugyanezen olvasója azután elérkezik a termoinamikáról szóló fejezethez, ahol a δq axiómával találja szemben magát. Elárasztják olyan szavak arzenáljával, mint ugattyú, bojler, sűrítő, hőfürő, rezervoár, ieális gé, tökéletes gáz, kvázisztatikus, ciklikus, egyensúly közelében, izolált, világegyetem s azt várják a tuomány szegény iákjától, hogy ezekkel megtanuljon a hátralevő életében obálózni, alig ontosabb retorikával, mint a háziasszony a fűszerboltban Cliffor Ambrose ruesell III 16
17 Posztulátumok Első axióma: Léteznek olyan állaotok, amelyeket egyensúlyi állaotnak nevezünk, és amelyeket egyszerű renszerekben makroszkoikusan egyértelműen meghatároz azok U belső energiája, térfogata, valamint a renszert alkotó K anyagfajta n 1, n 2, n K anyagmennyisége. Posztulátumok Másoik axióma: Létezik az extenzív aramétereknek egy entróiának nevezett, -sel jelölt függvénye, amely minen egyensúlyi állaotra értelmezhető. Egy izolált összetett renszerben aott belső kényszerfeltétel hiányában az extenzív változók olyan egyensúlyi értékeket vesznek fel, amelyek maximalizálják az entróiát az összes lehetséges olyan egyensúlyi renszer felett, amelyben az aott belső kényszerfeltétel fennáll. 17
18 Posztulátumok Harmaik axióma: Egy összetett renszer entróiája aitív a renszer részei fölött. Az entróia folytonos, ifferenciálható, és a belső energiának szigorúan monoton növekvő függvénye. Negyeik axióma: Bármely renszer entróiája zérus abban az állaotában, amelyben a U,n j erivált értéke zérus. 18
A BELS ENERGIÁRA VONATKOZÓ ALAPVET EGYENLET. du=w+q
AZ I. É II. FÉEL EGYEÍÉE A BEL ENERGIÁRA ONAKOZÓ ALAPE EGYENLE ekintsük a D. I. ftételét: Mi a jelentése? wq a egy egyszer zárt (nincs anyagcsere) D-i renszert vizsgálunk és a renszer változásai (h és
Részletesebben6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya
6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenA termodinamika törvényei
A termodinamika törvényei 2009. 03. 23-24. Kiss Balázs Termodinamikai Természeti környezetünk meghatározott tulajdonságú falakkal leválasztott része. nincs kölcsönhatás a környezettel izolált kissb3@gmail.com
RészletesebbenA TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
RészletesebbenA termodinamika II. és III. főtétele
A termodinamika II. és III. főtétele Fizikai kémia előadások 3. urányi amás ELE Kémiai Intézet A termodinamika II. főtétele Néhány dolgot természetesnek tartunk, de (a termodinamika tanulása előtt) nem
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
Részletesebben5 = nr. nrt V. p = p p T T. R p TISZTA FÁZISOK TERMODINAMIKAI FÜGGVÉNYEI IDEÁLIS GÁZOK. Állapotegyenletbl levezethet mennyiségek. Az állapotegyenlet:
IZA FÁZIOK ERMODINAMIKAI FÜGGÉNYEI IDEÁLI GÁZOK Állaotegyenletbl levezethet ennyiségek Az állaotegyenlet: Moláris térfogat egváltozása: R R R R eroinaikai függvények Bels energia onoatoos ieális gázra
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!
TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai
RészletesebbenKLASSZIKUS TERMODINAMIKA
Klasszkus termodnamka KLASSZIKUS ERMODINAMIKA Póta György: Modern fzka kéma (Dgtáls ankönyvtár, 2013), 1.1 fejezet P. W. Atkns: Fzka kéma I. (ankönyvkadó, Budapest, 2002) Amkor először tanulod, egyáltalán
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenVÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006
ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenMegjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához
Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
RészletesebbenMűszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja
Részletesebbenszámot a Z felosztáshoz tartozó integrálközelít összegnek nevezzük. Jelöljük Z-vel a s i -számok leghosszabbikát.
MEMIKI KÖZBEEÉ: INERÁLÁ I. Bronstejn-zemengyajev: Matematikai Zsebkönyv Elsfajú görbementi integrálok Legyen K szakaszonként sima görbedarab, kezdontja, végontja B és uf(x,y) a K görbét tartalmazó tartományban
RészletesebbenA TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA. A termodinamika alapproblémája
A TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA A termodinamika alapproblémája Első észrevétel: U, V és n meghatározza a rendszer egyensúlyi állapotát. Mi történik, ha változás történik a rendszerben? Mi lesz
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenMunka- és energiatermelés. Bányai István
Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
Részletesebbenf = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenMűszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok
Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
Részletesebbenrendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része
I. A munka fogalma, térfogati és egyéb (hasznos) munka. II. A hő fogalma. molekuláris értelmezése. I. A termodinamika első főtételének néhány megfogalmazása.. Az entalpia fogalma, bevezetésének indoklása.
Részletesebben2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok
Energetika 7 2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok Az energia fogalmának kialakulása történetileg a munkavégzés definícióához kapcsolódik. Kezdetben az energiát a munkavégző képességgel
RészletesebbenTermokémia. Termokémia Dia 1 /55
Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia
RészletesebbenTárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,
Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus
RészletesebbenELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)
ELE II. Fizikus, 005/006 I. félév KISÉRLEI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 3) Kémiai reakciók Gázelegyek termodinamikája 1) Dalton törvény: Azonos hımérséklető, de eltérı anyagi minıségő és V térfogatú gázkeverékben
RészletesebbenTranszportjelenségek
Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g
RészletesebbenFIZIKAI KÉMIA I. Grofcsik András: A tavaszi félév tananyagának vázlata
Grofcsik András: FIZIKAI KÉMIA I A. tavaszi félév tananyagának vázlata A iros négyzettel jelölt diák tartalmát csak emelt szintű vizsgán kérjük számon A termodinamikai rendszer II. 9. fogalma, tíusai és
RészletesebbenGáztörvények tesztek
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenGáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó!
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenTermokémia, termodinamika
Termokémia, termodinamika Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/46 Termodinamika A termodinamika a természetben végbemenő folyamatok energetikai leírásával foglalkozik.,,van egy tény ha úgy tetszik törvény,
RészletesebbenTermodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.
Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenMinek kell a matematika? (bevezetés)
Tudomány Minek kell a matematika? (bevezetés) Osváth Szabolcs a tudomány az emberiségnek a világ megismerésére és megértésére irányuló vállalkozása Semmelweis Egyetem a szőkedencsi hétszáz éves hárs Matematika...
RészletesebbenLagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását
Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális
RészletesebbenCarnot körfolyamat ideális gázzal:
ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 4. (XI. 8) Carnot körfolyamat ideális gázzal: p E körfoly. = 0 IV I III II V Q 1 + Q 2 + W I + W II + W III + W IV = 0 W I + W II + W III + W
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenKémiai egyensúly. Fizikai kémia előadások 6. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. ν j sztöchiometriai együttható
émiai egyensúly Fizikai kémia előadások 6. Tuányi Tamás ELTE émiai Intézet Sztöchiometiai együttható ν sztöchiometiai együttható általános kémiai eakció: (a temokémiában használtuk előszö) ν A 0 ν A eaktánsa
RészletesebbenA kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenAz energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia
Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:
Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika
Részletesebbenösszetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.
A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenAz előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).
Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
RészletesebbenA van der Waals-gáz állapotegyenlete és a Joule Thompson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára
van der Waals-gáz állaotegyenlete és a Joule homson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára Cserti József Eötvös Loránd udományegyetem, Komlex Rendszerek Fizikája anszék 006. december. van der Waals-állaotegyenlet:
RészletesebbenKÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00
RészletesebbenIzolált rendszer falai: sem munkavégzés, sem a rendszer állapotának munkavégzés nélküli megváltoztatása nem lehetséges.
ERMODINMIK I. FÉELE els eergia: megmaraó meyiség egy izolált reszerbe (eergiamegmaraás törvéye) mikroszkóikus kifejezését láttuk Izolált reszer falai: sem mukavégzés sem a reszer állaotáak mukavégzés élküli
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)
RészletesebbenKÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenMŰSZAKI TERMODINAMIKA Ideiglenes jegyzet
BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI EGYEEM Bihari Péter MŰSZAKI ERMODINAMIKA Ideiglenes jegyzet KÉZIRA BUDAPES, 200. MŰSZAKI ERMODINAMIKA Kézirat Írta és szerkesztette: Bihari Péter, okleveles géészmérnök,
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenMolekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
Részletesebben1. Bevezetés. 1.1 A termodinamikai rendszer fogalma, típusai és jellemzése
1. Bevezetés A termodinamika a világ egy jól körülhatárolható részének, a rendszernek és a rendszer környezetének a kölcsönhatásaival valamint a rendszer makroszkopikus tulajdonágai közötti összefüggéssekkel
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 27. Az entrópia A természetben a mechanikai munka teljes egészében átalakítható hővé. Az elvont hő viszont nem alakítható át teljes egészében mechanikai
RészletesebbenA metabolizmus energetikája
A metabolizmus energetikája Dr. Bódis Emőke 2015. október 7. JJ9 Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Mert a biokémiai rendszerek anyag- és energiaáramlásának
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
Részletesebben10/21/11. Miért potenciálfüggvények? (Honnan kapta a nevét?) Termodinamikai potenciálfüggvények. Belső energia. Entalpia
Miért potenciálfüggvények? (Honnan kapta a nevét?) Termodinamikai potenciálfüggvények h mg Visegrády B mg Potenciálfüggvény jelleg az, hogy egy folyamat csak a kezdef és a végállapogól függ és független
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 6.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 6. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
Részletesebben100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F
III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete
RészletesebbenTRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE
RANSZPOR FOLYAMAOK MODELLEZÉSE Dr. Iányi Miklósné egyetemi tanár 6. előadás PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/ I. Alafogalmak Hőtan ermodinamika. Hőmérséklet meleg-hideg érzékelés mérése:
RészletesebbenMODERN FIZIKAI KÉMIA
MODERN FIZIKAI KÉMIA Dr. Bányai István, DSc, tv. egyetemi tanár Dr. Horváthné Dr. Csajbók Éva, PhD, egyetemi tanársegéd Dr. Gáspár Vilmos, DSc, tv. egyetemi tanár Dr. Kiss Éva, DSc, egyetemi tanár Dr.
RészletesebbenAzonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.
Kvantum statisztika A kvantummechanika előadások során már megtanultuk, hogy az anyagot felépítő részecskék nemklasszikus, hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek aminek következtében viselkedésük sok szempontból
RészletesebbenSpeciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (b) Speciális relativitás Relativisztikus dinamika Utolsó módosítás: 2013 október 15. 1 A relativisztikus tömeg (1) A bevezetett Lorentz-transzformáció biztosítja
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenMolekuláris dinamika. 10. előadás
Molekuláris dinamika 10. előadás Mirőlis szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok, gázok, szilárdtestek makroszkópikus
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenA termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj
A termodinamikai rendszer energiája E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v² U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj belső energia abszolút értéke nem ismert, csak a változása 0:kémiai
Részletesebben10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK
MATEMATIK A 9. évfolyam 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul
Részletesebben