A BKV Zrt. finanszírozásának kérdései a jelenlegi közszolgáltatási modellben

Átírás

1 A BKV Zrt. finanszírozásának kérdései a jelenlegi közszolgáltatási modellben Bátora László gazdasági vezérigazgató-helyettes 50 éves a BKV XVIII. Városi Közlekedés aktuális kérdései október 16.

2 A BKV közszolgáltatásainak fő finanszírozási forrása a BKK-tól kapott kompenzáció lett az új modellben A BKV főbb finanszírozási forrásai Menetdíjbevétel 51 Mrd Ft Modellváltás: május 1. Fogyasztói árkiegészítés 16 Mrd Ft MEGRENDELŐ SZOLGÁLTATÓ Kompenzáció (BKK-tól) 115 Mrd Ft Normatív állami támogatás 32 Mrd Ft Rendkívüli állami támogatás 24 Mrd Ft Egyéb 4 Mrd Ft + Amortizációpótló céltámogatás 11 Mrd Ft Egyéb 6 Mrd Ft A 2012-ben életbe lépett új modellben a BKK-t illetik a menetdíjbevételek és a különböző fővárosi/állami támogatások. A BKV közszolgáltatásait szinte teljes mértékben a BKK-tól kapott kompenzáció finanszírozza.

3 A BKV a közszolgáltatás jelenlegi modelljében eddig minden évben üzemi nyereséggel zárt Milliárd Ft A BKV üzemi és adózás előtti eredménye 10,0 5,0 0,0-5,0-10,0-0,1-5,7-16,7 5,2 1,0 0,8-5,9 3,2 3,0 3,1 3,8 3,8 2,7* 3,9 0,2-1,5-3,2 0,1 0,1-15,0-20,0-25,0-23, Üzemi eredmény Adózás előtti eredmény * Az adósságkonszolidáció közel 53 Mrd Ft-os rendkívüli eredményétől megtisztított érték Üzemi szinten 8, adózás előtti szinten 4 éve pozitív a BKV eredménye

4 A BKV az elmúlt években tartósan adósság nélkül működik az elmúlt 20 évben először Milliárd Ft A BKV adósságállománya adott év december 31. napján Mrd Ft állami adósságátvállalás 53 Mrd Ft állami adósságátvállalás A BKV adóssága 2010 óta folyamatosan csökkent a 2015-ös állami adósságkonszolidáció óta a Társaság nem vett fel hitelt

5 A BKV beruházásai évek óta a KSZ szerint is indokolt szint alatt maradnak, viszont az elmúlt években jelentős külső beruházási forrás áramlott a budapesti tömegközlekedés infrastruktúrájába és járműveibe Milliárd Ft A BKV társasági beruházásainak alakulása Külső forrás Saját forrás Halasztott bevétellel csökkentett amortizáció A BKV-t közvetlenül érintő jelentősebb, külső (Főváros, Állam, EU) forrásból megvalósuló beruházások 2011 óta M2 járműcsere 40 Mrd Ft Budai fonódó 13 Mrd Ft M3 járműfelújítás 67 Mrd Ft 1-3 villamos fejlesztés 44 Mrd Ft CAF villamos és Solaris troli 58 Mrd Ft M4 450 Mrd Ft 1-es villamos hosszabbítás 9 Mrd Ft Budafok kocsiszín 6 Mrd Ft M3 infrafelújítás >140 Mrd Ft A jelentős nagyságrendű, de pontszerű fejlesztések és a középtávon nehezen tervezhető saját források a modern és a nagyon elöregedett eszközök együttélését eredményezik

6 Az új közszolgáltatási modellben a BKV gazdálkodása stabilizálódott, de a saját beruházási források alacsonyak és csak rövid távon tervezhetőek A közszolgáltatási modell előnyei és hátrányai finanszírozási szemszögből A BKV folyó működési költségei folyamatosan finanszírozásra kerülnek Likviditási problémák a megelőző időszakkal szemben nem jellemzőek; a Társaság hitel és lejárt szállítói tartozás nélkül működik; a modell akár előfinanszírozásra is lehetőséget ad A bevételi kockázat szinte teljes egészében a BKK-nál jelentkezik A közszolgáltatási forrásokból beruházásokra fordítható összegek nem érik el a halasztott bevételekkel csökkentett amortizáció mértékét (közszolgáltatási szerződés szerint indokolt beruházási mérték) Az éves szintű tervalku ellehetetleníti a hosszú távú tervezést A rendelkezésre álló források felhasználása több esetben túlszabályozott

7 A Fővárosnak egyre csökkenő állami támogatási szint mellett kell biztosítania a közösségi közlekedés nem csökkenő forrásigényét Mrd Ft A Főváros által biztosított közlekedésszervezői forrásigény és a Főváros részére a közösségi közlekedésre nyújtott állami támogatások * 2018 terv 88 Közösségi közlekedés állami támogatása Közlekedésszervezői forrás *Az elővárosi közlekedés finanszírozása novembere óta nem a közlekedésszervezői forrásból történik A budapesti közösségi közlekedés működésének állami támogatása évről évre csökken, miközben a forrásigény (az agglomerációs modellváltás hatásától eltekintve) inkább növekszik

8 és a közeljövőben sem várható a forrásigény csökkenése 160,0% 150,0% 140,0% 130,0% 120,0% 110,0% 100,0% 90,0% 80,0% A BKV bérfejlesztési indexe és a nemzetgazdasági átlagbérek indexe (2012 = 100%) 148,9% 145,7% 133,2% 118,0% 130,1% 111,1% 106,6% 103,4% 100,0% 113,1% 109,7% 106,9% 103,5% 100,0% I. félév Nemzetgazdasági átlagbér indexe Szállítás, raktározás átlagbér indexe BKV bérfejlesztési index A BKV folyó működési kiadásainak több, mint felét kitevő személyi jellegű ráfordítások a közszolgáltatási szférában megkötött 3 éves béralkunak megfelelő módon dinamikusan növekedtek az elmúlt két évben, ezt azonban teljes mértékben indokolják a munkaerőpiaci-kereseti folyamatok. A közeljövőben nem várható a munkaerőpiaci bérnyomás enyhülése.

9 A budapesti közösségi közlekedésben a regionális átlaghoz hasonló a saját bevételek aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 52% 48% Pozsony - DPB A működési támogatások és a saját bevételek aránya néhány városi közlekedési szolgáltatónál (2017-es adatok) 73% 27% Prága - DPP 55% 45% Bukarest - ÖSSZESEN 39% 61% Bécs - Wiener Linien 49% 10% 42% Budapest - BKK Működési támogatás aránya Fogyasztói árkiegészítés aránya Saját bevételek aránya Átlag (55% támogatás - 45% saját bevétel) A városi közösségi közlekedés működtetése szinte mindenhol a világon jelentős állami és/vagy önkormányzati forrásokat igényel. A budapesti helyzet hasonló a vizsgált szomszédos országok fővárosainak átlagaihoz (attól is függően, hogy minek tekintjük a fogyasztói árkiegészítést)

10 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Bátora László gazdasági vezérigazgató-helyettes