KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV

Átírás

1 Bátai Hunyadi János Általános Iskola 7149 BÁTA, Fő u : 74/ , , 30/ Fax: 74/ bata.iskola@gmail.com, KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV

2 1. BEVEZETŐ A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi környezet befolyásolja. A megkülönböztetés felszámolását a társadalmi tolerancia erősítésével, az érintett csoportok esélyteremtésével és esélyegyenlőségének biztosításával lehet megvalósítani. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (KET) elkészítésének alapvető célja: az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének biztosítása a gyermekek, tanulók azon csoportjai számára, amely csoportok a közoktatás bármely szintjén valamilyen hátránnyal küzdenek. Kiemelten fontosnak tartjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a tanulási nehézséggel küzdők számára a többi gyermekkel egyenlő esély biztosítását. Az esélyegyenlőség biztosítása Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az intézményben tanuló hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és a valódi esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Fontos a tanulók tekintetében, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Az iskolai oktatáson belül elsődleges az intézményben dolgozók szemléletének formálása, a pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása, a szemlélethez kapcsolódó gyakorlat folytonos alakítása. Jogszabályi hivatkozások Magyarország Alaptörvénye a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény a 32/2012. EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 2. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS Küldetésünk: Mi olyan gyermekközpontú intézményt szeretnénk, ahol a szülők, a gyermek, a pedagógus szorosan együttműködik, és jó kapcsolatot alakít ki egymással. Mindez a tanórai munkában, közös programok szervezésében, a szabadidős tevékenységekben is megmutatkozik. A jó légkör, a türelem meghatározójává válik a hatékony munkának, a közös feladatok megoldásának. Olyan barátságos iskolai környezet kialakítására törekszünk, amely a tanulók tanulás iránti motivációját segíti elő. 2

3 Az intézmény feladata a piacképes tudás birtoklásának és az egész életen át tartó tanulás koncepciójának megalapozása, a tanulási hatékonyságot növelő, az önálló ismeretszerzést szolgáló tanulási készségek, jártasságok és módszerek átadásával az egyénre szabott fejlődési utak szervezésével. Helyzetelemzés Iskolánk nyolc évfolyamos, minden évfolyamon egy-egy osztállyal. A 2013/14-es tanévben az iskolás gyerekek nevelése oktatása 12 tanulócsoportban folyik. Intézményünkbe jelenleg 118 gyermek jár. Az alsó tagozat létszáma 45, a felső tagozat létszáma 63 fő. Magántanuló 1 fő, ebben a tanévben a 3. osztály tanulója. Az első és második évfolyam iskolaotthonos formában működik, napközis ellátást igény szerint harmadik osztálytól biztosítunk, a 7-8. osztályos tanulók tanulószobai foglalkozáson vehetnek részt. A napközis csoport létszáma 46 fő, a tanulásszervezés csoportbontásban folyik. Általános iskolai osztálytermek száma 8 Az általános iskolai osztályok száma 8 Általános iskolai tanulók száma (magántanulókkal együtt) 118 Általános iskolai magántanulók száma 1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 19 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 85 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 54 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 70 Az iskola tanulóinak 47 %-a halmozottan hátrányos körülmények között él. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása az IPR programmal valósul meg. Munkánk hatékonyabbá tételéhez pedagógusaink az új módszerek megismerésére törekednek. A hátrányos helyzetű roma gyermekek integrációját romológia szakon végzett, szakvizsgázott pedagógus végzi. A roma kisebbségi oktatásban 58 gyermek vesz részt.. Különleges gondozású (SNI) tanulóink száma 19. Velük 2 gyógypedagógus végzi a differenciált fejlesztő munkát. Beszédhibás tanulóinkat heti 1 alkalommal logopédus fejleszti. Differenciálpedagógiai repertoárunkat a partneri igényeknek és az iskolába kerülő gyermekek fejlettségi szintjének, szociális összetételének megfelelően folyamatosan szükséges megújítani. 3

4 Tanulók létszáma Évfolyam: Összesen Tanulók száma: magánt. HH tanulók HHH tanulók Igazgató által javasolt HH tanulók Különleges gondozásban 2 részesülő tanulók Kiemelt feladatunknak tartjuk az óvoda iskola, az alsó és felső tagozat közötti átmenet nehézségeinek segítését, az óvoda iskola helyi sajátosságainak, hagyományainak továbbvitelét. Az intézmény a tanórán kívüli és szabadidős lehetőségek széles körét kínálja tanulóinak: Igény szerint tehetséggondozó szakkörök működnek (informatika, Robotika, KRESZ, gitároktatás). Nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományőrzésre, a helyi hagyományok és értékek megismertetésére, valamint a szabadidős tevékenységek biztosítására. Az iskolai sportéletet a különböző sport szakkörök működése biztosítja. Legsikeresebb közülük az asztalitenisz és az atlétika, ezekben a sportágakban diákjaink országos versenyekre is eljutottak, valamint asztalitenisz csapatunk a tavalyi évben megyei első helyezett lett. Két néptánc csoportban (Békalencse magyar, Vadvirág roma) ápolhatják a tanulók a helyi hagyományokat. Intézményünkben 2005 szeptemberétől a Nyitott Világ Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kihelyezett tagozata működik. Évek óta helyet adunk a bajai Danobia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény zenetanárának, akitől gyermekeink hangszeres népzenét tanulhatnak (tambura). Rendszeresen szervezünk diákjaiknak projekt napokat, erdei iskolát, nyári tábort, tanulmányi kirándulásokat. Úgy gondoljuk, hogy mindezek megvalósításának alapfeltétele a jól felszerelt iskola valamint a benne dolgozó pedagógusok erkölcsi, anyagi megbecsülése. A 250 órát elérő vagy nagyobb hiányzás iskolánkban az utóbbi időben visszaszorult, jelenleg 1 tanuló ismétel osztályt a 250 órát meghaladó hiányzás miatt. 4

5 TOVÁBBTANULÁSI MUTATÓK Év gimnázium szakközépiskola szakiskola 6 osztályos gimnázium 2003/ / / / / / / / / / A továbbtanulási mutatóink vegyes képet mutatnak. A tanulók szociokulturális helyzetéből adódóan gimnáziumban több év átlagát tekintve egyre kevesebben a tanulók %-a, szakközépiskolában szintén %, míg szakiskolában % tanul tovább. Kívánatos lenne az érettségit adó iskolákba a HH-s, ill. HHH-s tanulók nagyobb arányú bekerülése. A szülők és a tanulók motiválása lehetne a megoldás. Személyi feltételek A Bátai Hunyadi János Általános Iskolában a 2013/ es tanévben 12 főállású pedagógus végzi a nevelő- oktató munkát. Tanító/tanár 11 fő Gyakornok 1 fő Gyógypedagógus és könyvtáros (pedagógus létszámban) Logopédus. /heti 5 óra/ 1 fő Iskolatitkár, 1 fő Technikai személyzet /takarító/: 1 fő Az iskola dolgozói rendelkeznek a munkakörüknek megfelelő képesítéssel. Az iskola szakos ellátottsága 80-90%-os, hiányszak: történelem, biológia, kémia, a szakemberellátottság a tavalyi tanévhez képest változatlan. Továbbra is az átképzési, továbbképzési tervvel próbáljuk a hiányterületek szakemberigényét megoldani. Iskolatitkár végzi az intézmény adminisztratív feladatait, segíti a pedagógiai munkát. Egy fős technikai személyzet, a takarítónő tartja rendben az iskola helységeit. 5

6 A célok elérése érdekében az iskolavezetés minden szinten támogatja a folyamatos képzést és önképzést. Elvárja, hogy minden pedagógus és más munkatárs személyes tudásával és felelősségével járuljon hozzá az iskola sikeréhez. A bátai Hunyadi János Általános Iskola a 2003/2004 es tanévtől működteti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó integrációs programot. Az iskola 2003-tól a Dél-Dunántúl bázisintézményeként, multiplikátori feladatot végez. Ehhez kapcsolódóan iskolánk több pályázatban is sikeresen pályázott: a HEFOP 2.1.3, HEFOP projektekben más iskolákkal konzorciumban dolgozott együtt. A TÁMOP-3.1.4, TÁMOP-3.3.3, pályázat keretében tantestületünk több saját, (Gyermeklánc program akkreditálása, tematikus projektek, tanulás tanítása, multikulturális nevelés, kooperatív módszergyűjtemény) és egy adaptált programot dolgozott ki, amelyeket ma is működtet. Legutóbb a TÁMOP referencia intézményi pályázatában, jelenleg a TÁMOP innovatív iskolák pályázatban valósítjuk meg a programokat. Tehetséges tanulóink támogatásban a "Gyermeklánc Közalapítvány több éve nyújt anyagi segítséget. 3. INTÉZMÉNYI FELADATOK, FELELŐSÖK, EGYÜTTMŰKÖDÉS A fentiekben meghatározott feladatok intézményünk számára kötelező fejlesztési területeket jelentenek. Ezekhez kapcsolódva alapvető célként kell kitűzni a sokszínű oktatási helyzet előnyeit kihasználva az esélyegyenlőség megvalósulását, az egymáshoz közel működő iskolák együttműködését, tapasztalatcseréjét és az intézmények között a szakmai információáramlást. Segíteni kell, hogy a tanulók az alapkompetenciákat biztosító tanulmányi időszakban (1-8. évfolyam) eredményesebbek legyenek és elsajátítsák a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen ismereteket, képességeket. Olyan oktatási helyzet kialakítására kell törekedni, amely megakadályozza a szegregáció kialakulását, megszünteti, illetve csökkenti a létező különbségeket, és a hátrányos helyzetű rétegek számára is biztosítja az egyén választása és képessége szerinti tanulást a legmegfelelőbb iskola kiválasztását, illetve a munkaerőpiacon való megfelelését. Megvalósítandó feladatok, tevékenységek és felelősök A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. A különböző területeken fokozott segítségre és figyelemre szoruló gyermekek fejlesztésében valamennyi pedagógus részt vesz. Fontos szerepe van az osztályfőnöknek, a gyógypedagógusnak és a gyermekvédelmi felelősnek. 6

7 A személyiségjegyek feltérképezéséhez szülők bevonásával, meggyőzésével, esetenként külső szakember segítségét vesszük igénybe. Az integrációs rendszer építésének folyamatában olyan helyi programok kifejlesztésén dolgozunk, amelyek a gyermekek esélyegyenlőségét segítik. Célunk: a beilleszkedési, szocializációs, tanulási, magatartási nehézségek kialakulásának megakadályozása, valamint a meglévők csökkentése, enyhítése. Feladataink: a szociális hátrányok enyhítését segítő szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítására törekvés a befogadó pedagógiai kultúra támogatásával, a folyamatos kapcsolattartás kötetlen és célirányos konzultáció gyerekkel, szülővel, a kudarcok negatív következményeinek megelőzése, enyhítése érdekében egyéni fejlesztő foglalkozások tartása, a gyermekvédelmi felelős rendszeres érdeklődése, s az adódó problémák megbeszélése a gyermek nevelésében érintett pedagógusokkal, a tanuló érdeklődésének és képességének megfelelő közösségi feladatok során annak elérése, hogy a különböző tanulói csoportok elfogadják és segítsék a beilleszkedési nehézségekkel küzdő társaikat. a megelőzés érdekében szoros kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs szakértői bizottsággal, a gyermekjóléti szolgálattal, Tevékenységek: a) A nemzetközi trendekhez igazodva különös figyelmet kell fordítani az alsó tagozatban és az 5-6. osztályos évfolyamokban folyó szakmai munkára hisz ezek az évfolyamok meghatározók a kulcskompetenciák kialakítása szempontjából. Ennek érdekében célirányosan kell felülvizsgálni az intézmény pedagógiai programját, a kapcsolódó dokumentumokat és szabályzatokat. Felelős: igazgató b) Az iskolavezetés a tantestülettel közösen minden évben értékeli az országos kompetenciamérés intézményi eredményeit, azt összevetik az országos eredményekkel, amennyiben szükséges, intézkedési tervet készítenek az oktatás eredményességének javítására. Határidő: minden évben a kompetenciamérés eredményének nyilvánosságra hozatala után három hónap Felelős: igazgatóhelyettes, az intézmény mérési felelőse 7

8 c) Az iskolában tanuló diákok közül a tanulási nehézséggel küzdő, sajátos nevelési igényű diákok rendszeres felülvizsgálatát folyamatosan biztosítani kell a jogszabályi előírásoknak megfelelően, együttműködve a Szakszolgálatokkal. Báta község stratégiájához igazodva folyamatosan törekedni kell a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására Felelős: igazgató, gyógypedagógus d) Segíteni kell az iskolában tanuló halmozottan hátrányos gyermekeket az élményt jelentő iskolai programokon való aktív részvételben, továbbá az iskolán kívüli támogató programokba való bekapcsolódásba. Felelős: diákönkormányzatot segítő tanár e) Törekedni kell arra, hogy az iskolában ne kelljen hiányzás miatt osztályozó vizsgát tenni vagy osztályt ismételni (kivéve a betegség miatt történő hiányzást). Az osztályfőnökök kísérjék kiemelt figyelemmel a hiányzások nyilvántartását, a szülők, illetve a Járási Hivatal értesítését a jogszabályi előírásoknak megfelelően haladéktalanul tegyék meg. Adminisztrációs mulasztás e területen a diákok jövője érdekében nem engedhető meg. Felelős: osztályfőnökök, illetve gyermekvédelmi felelős f) A gyermekekkel kapcsolatban a felmerülő problémákra alkalmankénti esetmegbeszéléseket, valamint problémamegoldó fórumokat szervezünk az érintett pedagógusok körében, szükség esetén szakember bevonásával Felelős: igazgató, igazgatóhelyettes g) Az intézményben évente egy alkalommal a nevelési értekezletek témája között kell szerepeltetni az esélyegyenlőségi terv megvalósítására vonatkozó tapasztalatokat, illetve ellenőrzésszerűen át kell tekinteni a feladatok megvalósulását. Az intézményi önértékelésben szerepeltetni kell az esélyegyenlőségi programban vállalt feladatok értékelését, a jelen dokumentum pontjaihoz igazodó szempontok szerint. Határidő: minden naptári év vége Felelős: igazgató h) A tapasztalatok és a felmerülő problémák tükrében az intézmény továbbképzési programjában szerepeltetni kell azokat a szakterületeket, amelyeket továbbképzéssel, újabb szakképzettségek megszerzésével humánerőforrás oldalról segíteni kell.. Felelős: igazgató, illetékes munkaközösség-vezető vagy igazgatóhelyettes 8

9 Intézményi sajátosságokból adódó feladatok a) A HH-s és a HHH-s tanulók szüleivel való együttműködés bővítésével nagyobb súlyt kell fektetni a szülők és a tanulók motiválására, a fejlesztő foglalkozások hatékonyságának növelésére a lemorzsolódás arányának javítása és az érettségit adó beiskolázás érdekében. (pályázati lehetőségek kihasználása Útravaló-Macika ösztöndíjprogram; Arany János Tehetséggondozó program). Felelős: Osztályfőnökök, gyógypedagógusok, szaktanárok b) Az évismétlő tanulók esetében nyomon kell követni a hátrányos helyzet és a tanulmányi eredménytelenség esetleges összefüggését és szükség esetén intézkedni kell. Határidő: félév vége, tanév vége Felelős: Osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős, érintett szaktanárok c) Az Integrációs Pedagógiai Rendszer továbbépítése, pályázati lehetőségek kihasználása a HH-s, HHH-s tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. Felelős: igazgató, igazgatóhelyettes Monitoring és visszacsatolás A kitűzött szakmai célok és határozatok, megállapodások betartását folyamatos figyelemmel kell kísérni. Teljesítéséről évente intézményi beszámolókban kell tájékoztatni a tantestületet. Az éves intézményi önértékelésnek minden évben része kell, hogy legyen az esélyegyenlőségi programban vállalt feladatok értékelése. Nyilvánosság Az intézményi esélyegyenlőségi terv nyilvános az iskolai élet szereplői, a szülők és a fenntartó előtt; az intézmény vezetésének gondoskodnia kell a közzétételről az iskola honlapján, a könyvtárban és az igazgatói irodában. Hatályba léptetési, legitimációs, nyilvánossági záradék Jelen formájában a Bátai Hunyadi János Általános Iskola Esélyegyenlőségi terve a 2014/2019. évre érvényes. Rendkívüli esetben sor kerülhet az esélyegyenlőségi terv felülvizsgálatára, amennyiben: annak szükségességét a nevelőtestület kéri. Akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a tantestület kétharmada nyílt szavazással elfogadja. Az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságra hozataláról az alábbiak szerint rendelkezünk: 9

10 Egy példány a nyilvános betekintés lehetőségének biztosításaként az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre valamint olvasható az iskola honlapján Az esélyegyenlőségi tervet véleményezte és elfogadását javasolta a Bátai Hunyadi János Általános Iskola Diákönkormányzata nevében:.... Sófalvi Erzsébet a DÖK vezetője Az esélyegyenlőségi tervet a Bátai Hunyadi János Általános Iskola Tantestülete december 07-én készült jegyzőkönyv szerint egyhangúan elfogadta. Báta, 2013.december 09. Benedekné Stürmer Anna igazgató 10