Farkas Iván: Fejlesztési si tervek a Felvidéken. Gyula, szeptember 27.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Farkas Iván: Fejlesztési si tervek a Felvidéken. Gyula, 2013. szeptember 27."

Natália Deákné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Farkas Iván: Fejlesztési si tervek a Felvidéken Baross Gábor G Terv Gyula, szeptember 27.

2 Az ötödik égtáj: Kárpát-medence Wekerle Terv NGM Darányi Ignác c Terv VM A A Wekerle Tervez kötődikk dik: a MikóImre Terv -Erdélyben a Baross Gábor G Terv Felvidéken Miért éppen a Vasminiszterről nevezzük k el?

dik: a MikóImre Terv -Erdélyben a Baross Gábor G

3 A. Vállalkozási környezet k a Felvidéken 2012-ben a PAS végzett v egy felmérést, kutatást a vállalkozv llalkozási környezetről. A vállalkozv llalkozók k a legfőbb gondoknak a következk vetkezőket ket jelölt lték meg az ankét t során n : magas járulj rulékterhek 63 % a törvt rvényes keret gyakori változv ltozása 43 % a jogérv rvényesítés s gondjai 27 % 70 hitelek, források hozzáférhetetlens rhetetlensége 26 % 60 a törvt rvények nem egyértelm rtelműek ek 24 % 50 korrupció a hivatalokban 23 % 40 magas adóterhek 22 % magas kamatlábak 14 % M JT TK V JÉ H HF T NE K H M A M K

rvényes keret gyakori változv ltozása 43 % a jogérv rvényesítés s gondjai 27 % 70 hitelek, források hozzáférhetetlens rhetetlensége 26 % 60 a

4 Szlovákiai VállalkozV llalkozási Szövets vetség g (PAS) : A VÁLLALKOZV LLALKOZÁSI KÖRNYEZET K MUTATÓJA

5 PAS : a vállalkozv llalkozási környezet k mutatója (IPP) negyedéves változv ltozások

6 PAS : jogérv rvényesítés és s az igazságszolg gszolgáltatás s működőképessm pessége negyedéves változv ltozások

7 PAS : a szlovák k gazdaság g konkurenciaképess pessége -Svájccal összehasonlítva a a Világgazdas ggazdasági gi Fórum F alapján

8 B. Dél-Szlovákia térst rségének gazdaságrajza grajza Szlovákia VállalkozV llalkozási Szövets vetsége (PAS) ben egy felmérést végzett v a 79 járás j versenyképess pességéről a vállalkozv llalkozások szemeszögéből : felkész szültek-e e beruházások fogadására, milyen a közlekedk zlekedési infrastruktúrája, mennyire vállalkozv llalkozóbarát t? Csallóközt ztől l keletre KN járástj stól l keleti irányba minden járás j s a táblázat alsó harmadában szerepel helyen körülhatárolták k Dél-SzlovD Szlovákiát, Csallóközt ztől l keletre : ez egy nagy, igen jól j l körülhatk lhatárolható,, hátrh trányos helyzetű,, leszakadó nagytérs rség a Csallóköz z Nyitra irány nyában Felső-Nyitra vidékéig ig egy jól j körülírható,, aránylag fejlett térst rség Tudjuk, hogy Csallóköz z előnye az, hogy a főváros f közvetlen k vonzásk skörzetébe tartozik

Csallóközt ztől l keletre KN járástj stól l keleti irányba minden járás j s a táblázat alsó harmadában szerepel - 46. 77.

9 A térségben élők életszínvonala (a vásárlv rlóerő paritásán n mérve m a NT egy főre) f : Pozsony megye : az EU átlag 138 %-a% (a hely között) k Nagyszombat, Trencsén, n, Zsolna megye : % Dél-Szlovákia Csallóközt ztől l keletre : 50 % Kelet Szlovákia : % BA TT, TN, ZA Dél Sz Kelet Sz

hely között) k Nagyszombat, Trencsén, n, Zsolna megye : 70 80 % Dél-Szlovákia

10 A munkanélk lküliség g aránya a munkaképes lakosság g %-ban% járási adatok augusztusában Szlováki kiában : 1. Rimaszombati járás j s 31,23 % 2. Nagyrőcei járás 30,39 % 3. Kézsmárki járás 27,27 % 4. Poltári járás 25,64 % 5. Rozsnyói i járásj 24,73 % 6. Kisszebeni járásj 23,35 % 7. Tőketerebesi járás s 22,84 % 8. Losonci járásj 22,24 % 13,70 %

Nagyrőcei járás 30,39 % 3. Kézsmárki járás 27,27 % 4. Poltári járás 25,64 % 5.

11 A munkanélk lküliség g aránya járási j lebontásban augusztus

12 C. Fejlesztési si tervek 1. Határon átnyúló és s határmell rmelléki közlekedk zlekedési infrastruktúta tafejlesztése se A A korszerűutak és s vasutak a gazdaság ütőerei Az európai színvonal nvonalú,, 21. század zad kihívásainak megfelelő közlekedési infrastruktúra ra-hálózat a Kárpát-medencében a a térst rségfejlesztés s kulcsa A Magy.-Szlov Szlov.. közötti k megállapod llapodás a 90 határmetsz rmetszési si pontról A A határátkel tkelési pontok közötti k távolst volságot kell alapvetően en lerövid vidíteni Az EU Duna RégiR gióstratégi giájával összhangban

13 Konkrét t rövidtr vidtávú és s hosszabb távút célkitűzések: R7, R2 déli gyorsforgalmi utak R4 észak-déli gyorsforalmi út R3 észak-déli gyorsforgalmi út Duna-hidak Ipoly-hidak IV. sz. vasúti európai folyosó fejlesztése se kisléptékűhatármetsz rmetszési si pontok A A tömegkt megközlekedés s fejlesztése se és összehangolása sa a határmenti térségekben

15 2. 2. A gépgyg pgyártás s fejlesztése se és s a gépkocsigyárak beszáll llító háttériparának fejlesztése se Kitörési pont lehet : a révkomr vkomáromi hajógy gyár A A beszáll llító háttéripar fejlesztése se a pozsonyi VW, nagyszombati PSA, győri és s az esztergomi autógy gyárak részére mindez 70 km sugarúkörön n belül Ahol megvannak a gépgyg pgyártás s hagyományai, ott újjá lehetne éleszteni: Komárom, Gúta,, Nagykürt rtös, Losonc, Kassa Ugyanakkor kérdk rdéses a USS Kassai Vasgyár r jövőjej je

és s az esztergomi autógy gyárak részére mindez 70 km sugarúkörön n belül Ahol megvannak a gépgyg pgyártás s hagyományai,

16 3. A Felvidék élelmiszeriparának Szlovákia önellátása élelmiszerből: l: 1989: 100 % 2011: 45 % nak újjáélesztésese Térségünk adottságaira kell építeni! Mezőgazdaság, g, élelmiszeripar kisebb léptl ptékkel, számbeli gyarapodással K+F+I bázisok b a szárazs razságot tűrőt kultúrn rnövények nyek nemesítésére A A csatornahálózat újjáépítése ig a következk vetkező városok lakosságának megélhet lhetését biztosította totta az élelmiszeripar: Dunaszerdahely, Diószeg, Érsekújvár, Nagysurány ny, Oroszka,, Rimaszombat, Feled,

Mezőgazdaság, g, élelmiszeripar kisebb léptl ptékkel, számbeli gyarapodással K+F+I bázisok b a szárazs razságot tűrőt kultúrn

17 4. A vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása Magyarországgal, ggal, Ausztriával összehasonlítva nálunk n gyerekcipőben jár jr az ágazat rengeteg lehetőség g kínálkozikk Dél-Szlovákia határmenti térségére re fókuszf kuszálva: a a mentalitásb sból l fakadóel előnyök hévizi turizmus kerékpárturizmus borturizmus a a dunai vízi v turizmus fellendítése A hévizi turizmus központjainak k klaszterbe tömörülése t mindegyikük k más m s területre specializálódna együtt szálln llnának nak versenybe az északi konkurrenciaellen, ellen, ne egymás s ellen versenyezzenek!

hévizi turizmus kerékpárturizmus borturizmus a a dunai vízi v turizmus fellendítése A hévizi turizmus központjainak k klaszterbe tömörülése t

18 5. A közbeszerzk zbeszerzés s szabályzat lyzatának átalakítása az EU normarendszerén n belül a a hazai nagyvállalkoz llalkozók k pozíci cióba juttatása lokális, lis, helyi szinten az ott tevékenyked kenykedőkkv- k előnyben részesr szesítésese 6. EU Duna RégiR gióstratégi giája költs. k időszakban Duna vízgyv zgyűjtőterületén: ország

szinten az ott tevékenyked kenykedőkkv- k előnyben részesr szesítésese 6.

19 7. 7. Az egészs szségipar megalapozása, a határmenti egészs szségügyi gyi ellátás összehangolásasa fogászat, gyógyf gyfürdők, rehabilitáci ció külföldiek ldiek érdeklődése Az egészs szségügyi gyi ellátás összehangolására van lehetőség: Komárom-Révkomárom Esztergom Párkány Ipolyság Vác Rimaszombat Ózd közöttk A térst rség g fekvőbetegeinek ellátása az egyik oldalon, a járóbetegeinek ellátása a másik m oldalon törtt rténne Az EU keretén n belül l az SzTK Eg.biztosítókapcsolatokat kell rendezni

Komárom-Révkomárom Esztergom Párkány Ipolyság Vác Rimaszombat Ózd közöttk A térst rség g fekvőbetegeinek ellátása az egyik

20 8. A szakoktatás s korszerűsítése se A szakmunkásk sképzés teljes körűk átalakítása a vállalatok v és s a vállalkozv llalkozók k bevonásával val A gazdasági, gi, pénzp nzügyi, vállalkozv llalkozási alapismeretek c. tantárgy kötelezk telező érvényű bevezetése és s szakemberek általi oktatása az alapiskolák k 8. és s 9. évfolyamában a a nem gazdasági gi irány nyú középiskolák évfolyamaiban

21 A.Ister-Granum integrált területi beruházás ITB Párkány Esztergom -Ebed Az EU alapok adta új j lehetőség g közöttk Részben egy közötti k tervezet folytatása A A konkrét t infrastruktúra ra-fejlesztés s célkitc lkitűzései: teherkomp PárkP rkány és s Esztergom között k (200 km kerülő), a a párkp rkányi vasúti állomás és s az átrakodóállomásfejlesztése, se, logisztikai és s ipari park Ebeden (a vasúti tranzitállom llomásra), a a párkp rkányi folyami kikötő fejlesztése, se, logisztikai park felépítése Esztergomban, az esztergomi repülőtér r fejlesztése, se, mindezek rendszerbe foglalása sa: Ister-Granum Granumlogisztikai és vállalkozási centrum létrehozl trehozása

22 Ister-Granum integrált területi beruházás ITB Erősen iparosodott (Suzukués s klasztere), ám m gyenge infrastruktúrával bírób esztergomi térst rség Gyengén n iparosodott, de sokkal jobb közlekedk zlekedési infrastruktúrával bírób párkányi térst rség (vasúti rendeő pályaudvar, folyami kikötő) A A két k t szomszédos térst rség g komplementáris, kiegész szítő tulajdonságainak összehangolása sa szinergikus effektus A A teherfuvarozás s ma: 200 km kerülővel

23 Ister-Granum integrált területi beruházás -ITB Freight ferry and container terminal Railway terminal River harbour Connection point to public road traffic Container terminal Traffic route

24 B.. Komárom összehangolt fejlesztési si terve 1993: : a két k t Komárom megállapod llapodása arról, hogy összehangolják k fejlesztési si terveiket 2006: : az új j Duna-híd d tervdokumentáci ciójának közös k s előkész szítésese 2011: Eredményes ETE HU-SK pályp lyázat Komárom Komárno területrendez letrendezési dokumentumainak és s fejlesztési si terveinek összehangolása sa közös k s fejlődésük érdekében Egy hajóban evez ezünk stratégiai megközel zelítés

25 Komárom összehangolt fejlesztési si terve Az eredményes pályp lyázat célja: c A két t (?) város v gazdasági, gi, kulturális, lis, infrastrukturális fejlesztéseinek, seinek, beruházásainak összehangolása, sa, Az új j Duna-híd d felépítése, A A sport, gyógy gyászat és s egyéb b területeken az együttm ttműködés s elmély lyítése, Intézmények, létesl tesítmények közös k s hasznosítása, sa, A két t városrv rosrész sz versenyképess pességének és s fenntartható fejlődése keretének lefektetése, Az életminőség g javítása, színvonalas egészs szségügyi, gyi, szociális, oktatási, kulturális lis szolgáltat ltatások, szabadidős tevékenys kenységek lehetősége.

26 Komárom összehangolt fejlesztési si terve sárga pont: ipari park kék k pont: tervezett Duna-híd zöld pont: újabb Duna-híd

27 Köszönöm m a megtisztelő figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

2018.július 6. - a Vasminiszter születésének 170. évfordulója Tegnap Ilaván-Klobušicén megkoszorúztuk Baross Gábor sírját

2018.július 6. - a Vasminiszter születésének 170. évfordulója Tegnap Ilaván-Klobušicén megkoszorúztuk Baross Gábor sírját 2017-ig a BGT néhány célkitűzése megvalósult: duális képzés, erőteljes elmozdulás