Nem mondunk le senkiről. Program

Átírás

1 Dél dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nem mondunk le senkiről Új j Magyarország g Felzárk rkóztatási Program ( zászlóshajó program) Előad adó: Dr. GöndG ndöcs István

2 A program indoklása A A területi különbsk nbségek növekedn vekedése, egyes területek leszakadása sa A A legelmaradottabb területek elszegényed nyedése, az önerőből l törtt rténő kitörés s esély lyének hiánya A A legelmaradottabb 33 kistérs rségben 1 millió ember (a lakosság g 10% a) él

3 A program céljai c 1. A A foglalkoztathatóság és s az életminőség g javítása A A helyben igénybe vehető közszolgáltatások kínálatk latának bővítése, b tartalmi és s minőségi fejlesztése se civil szerveződések sek közvetk zvetítésévelvel ( a tényleges folyamatok ennek ellentmondanak)

4 A program céljai c 2. A A kistérs rségek gazdasági gi teljesítm tményének nek növelése a a termelékenys kenység g növeln velése a a foglalkoztatási kapacitások fenntartása vagy növelése háztartásokban, a törpet rpe és s kisgazdaságokban gokban folyó termelés s bővítéseb (önfoglalkoztatás) a természeti adottságok megőrz rzése és hasznosítása sa révénr

5 Az infrastruktúra fejlesztése se A program céljai c 3. Az infrastruktúra fenntartási költsk ltségének olcsóbb bbá tétele tele megújul juló energiaforrásokkal Az elérhet rhetőség g javítása utak építése, széles sávús Internet révén. r Szaktárcák k céljai c a célokat c kiszéles lesítik (pl. SZCSM: antiszegregáci ció)

6 A program további jellemzői Magántőke bevonása A A döntd ntéseket a többct bbcélú kistérs rségi társulások sok tanácsai hozzák Tervezés: január április (?) Szakértők k bevonásával val (PROMEI KHT) Kistérségi szintű tervek készk szülnek Kistérségek maguk döntenek d arról, milyen pályázatokon kívánnak k indulni

7 Elvárt eredmények A foglalkoztatottság g nőn csökken a szociális ellátórendszerre gyakorolt nyomás, nő a gazdaság g teljesítőképess pessége hosszú távon, év v távlatt vlatában is fenntartható fejlesztések sek jönnek j létre. l

8 Források Megnevezés Elkülönített forrás (Mrd) Egy kistérségre 8 kistérségre Gazdaság fejlesztés Operatív Program 23,3 25,5 0,75 5,9 Társadalmi Megújulás Operatív Program 25,2 27,5 0,8 6,5 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 7,6 8,3 0,24 2 Környezet és Energia Operatív Program Államreform OP 0,6 0,7 Elektronikus Közigazgatás OP 2,3 2,5 0,075 0,6 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Dél Dunántúli Regionális OP 9,2 10 0,3 2,4 Dél Alföldi Regionális OP egyeztetés alatt Észak Alföldi Regionális OP 9,2 10 Észak Magyar Regionális OP 14,2 15,5 Összesen: 123, ,165 25,4

9 A 33 legelmaradottabb kistérs rség g kiválaszt lasztása sa (KSH) Új OGY határozat a hazai és a közösségi forrásokból nyújtandó területfejlesztési támogatások általános elveiről: 7. A területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat differenciált támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni.

10 A kiválaszt lasztás s fokozatos módszere 1. Komplex mutató képzése: gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutatócsoport, ezen belül több mutató)

11 Hátrányos helyzetű kistérs rségek: mutatója a kistérs rségek átlaga alatti A hátrh trányos helyzetű kistérs rségek meghatároz rozása gek: komplex Leghátrányosabb helyzetű kistérs rségek: a legalacsonyabb komplex mutatójú hátrányos helyzetűek ek közül k l azok, amelyekben a lakosság 15% a él Felzárkóztatási programba kerülő kistérs rségek: gek: a legalacsonyabb komplex mutatójú hátrányos helyzetűek ek közül k l azok, amelyekben a lakosság g 10% a él

12 A kistérs rségek besorolása sa a komplex mutató alapján Régió Kistérség Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb Leghátrányo sabb, komplex programmal Közép Magyarország KözépDunántúl Nyugat Dunántúl Dél Dunántúl Észak Magyarország Észak Alföld Dél Alföld ÖSSZESEN

13 A kistérs rségek lakossága az egyes kategóri riákban

14 Az ország g leghátr trányosabb kistérs rségei, komplex programmal

15 A Dél DunD Dunántúl leghátr trányosabb kistérs rségei, komplex programmal A leghátr trányosabb kistérs rségek, komplex programmal a Dél dund dunántúli RégiR gióban: Baranya: Sásd Sellye Szigetvár Somogy: Barcs Csurgó Lengyeltóti ti Kadarkút Tolna: Tamási

16 A programkész szítés és végrehajtás s menete 1. Megvalósíthat thatósági tanulmány ny készk szítésese 2. A program végrehajtv grehajtás s módszertani m előkész szítése, se, projektmenedzsment tevékenys kenység biztosítása sa 3. A programirány nyítás s adminisztratív feltételrendszer telrendszerének nek kidolgozása és s biztosítása sa 4. A megvalósítás s megszervezése, se, a program elindítása 5. Projektálás,, projekt megvalósítás

17 A Dél dund dunántúli RégiR gió néhány ny jellemzője 1. GDP termelés: utolsó 2. Egy főre f jutó GDP: utolsó,, a lemaradás s nőn 3. Ipari termelési érték: utolsó 4. Építőipar: utolsó 5. Gazdasági szervezetek építési beruházásai: utolsó 6. Külföldi ldi működőm tőke befektetés: utolsó 7. Exportteljesítm tmény: utolsó 8. Turizmus: 3. hely, romló forgalom 9. Felsőoktat oktatásba résztvevr sztvevő hallgatók k sz. OK, de kevesen maradnak itt

18 A Dél dund dunántúli RégiR gió kitörési irányai 1. Mezőgazdas gazdaság g (új( j utakon) 2. Természeti adottságokra és s törtt rténelmi, épített örökségre alapozott turizmus (szén és s urán n vagyon versus természet) 3. Kultúra, tudomány gazdasági gi hasznosítása sa szüks kséges 4. Gépipar- kihasználatlan lehetőség 5. EKF- mint marketing eszköz 6. Pólus program hosszú táv

19 Gazdasági főágazatok: f gazatok: Mezőgazdas gazdaság Turizmus Ipar Átfedő területek A megvalósítás exponált területei 1. Kereskedelmi, termel(tet tet)ő, értékesítő integrátori, tori, nagykereskedelmi) tevékenység Szolgáltat ltatások, üzleti és s fizikai infrastruktúra

20 Üzleti szektorok: Non profit szféra A megvalósítás exponált területei 2. Nagy és s közepes k vállalkozv llalkozások, mint innováci ció hordozó,, fejlesztéseket seket megvalósító és s foglalkoztató szervezetek, tudás és s kompetencia központok, beszáll llításokat fogadók Mikro és s kisvállalkoz llalkozások, különös k s tekintettel a családi vállalkozv llalkozásokra KAPCSOLATERENDSZER FEJLESZTÉSE SE

21 Humán ágazatok (oktatás. képzk pzés, kultúra ra sport, szociális gondoskodás, s, egészs szségügyi gyi ellátás) integrált felfogásban Közösségfejlesztés Hátrányos helyzetűek ek (esélyegyenl lyegyenlőség) g) Roma integráció Alacsony végzettsv gzettségűek, ek, kompetenciahiányos nyos személyek Szegénység g kezelése Munkanélküliség g kezelése Idősek, sek, gondozásra szorulók k stb. Lakosság megtartás A társadalomfejlesztt rsadalomfejlesztés területei

22 A környezetfejlesztés Az épített környezet k fejlesztése se és hasznosítása sa A A természeti környezet k fejlesztése se és s hasznosítása sa

23 Megvalósító szervezetek Központi Programiroda Többcélú Kistérs rségi TársulT rsulás s /TKT/ Tanácsa TKT Fejlesztési si Bizottsága

24 Regionális, megyei szervezetek Leader csoportok Önkormányzatok nyzatok (települési, kisebbségi) Vállalkozások, üzleti szervezetek Non profit szervezetek Civil szervezetek Intézm zmények, állami szervezetek Politikai szervezetek Befolyásos személyis lyiségek, magánszem nszemélyek Egyházak Potenciális partnerek, a programvégrehajt grehajtásban érdekeltek A területen érintett (területfejleszt letfejlesztési si és s egyéb) önkormányzati nyzati társulások, sok, beleértve a szomszédos kistérs rségeket

25 Vidék k jellemzői Dél-Dunántúl Jelentős s aprófalvas területek A lakosság g az agrártermel rtermelésből és s az ipari foglalkoztatásb sból l is kiszorult Elvándorl ndorlás, népessn pességcsökkenés különösen az értelmiség és s a fiatalok Alacsony képzettsk pzettségű rétegek arányn nynövekedése Erőforr források kiáraml ramlása, helyi piac hiánya Önellátó, önfenntartó képesség minimalizálódása, életperspektíva hiánya A munkához való viszony megváltoz ltozása

26 Prekoncepcionális kitörési irányok Agráriumrium Turizmus Ágazatok átfedő területei Családi, mikrovállalkoz llalkozások Belső piac Társadalomfejlesztés, s, humán ágazatok, közösségfejlesztés, s, tudatformálás Hálózatfejlesztés s (gazdasági gi és s társadalmi) t Innovációra alapozott termelés

27 A változv ltozást gátlg tló tényezők A valóságot tükrt kröző helyzetfelmérés, szembenézés a valósággal (lakossági összetétel, tel, munkahelyteremtés s lehetőségei, EU programok hatékonys konysága, roma probl probléma stb.) Végrehajtható,, valóban elmozdulást jelentő program kellene a drága látszatcselekvl tszatcselekvés s helyett Vidéki értelmiség g elvándorl ndorlása A fiatal generáci ciók k nem örökölték k a régiek r agrár, megélhet lhetési, túlélési ismereteit, stratégi giáitit Forráshi shiány, kompetenciák k hiánya, regionalizmus gyengesége ge (sok agrárt rtámogatás, kevés vidékfejleszt kfejlesztés) s)

28 A változv ltozást gátlg tló tényezők k 2. Gyenge együttm ttműködési kultúra Nagycégek gek kívülállk lló magatartása Kiterjedt önvesz nveszélyes szabályoz lyozás, pl. Élelmiszer-feldolgozó üzemek, konyhák ÁNTSZ szabályoz lyozása Jövedéki termékek szabályoz lyozása Háziipari termékek, kisfeldolgozók Adózás s (bonyolultság, magas adó) Föld hiány nagy parcella a preferált től l külfk lföldiek ldiek vásárolhatnak v kistermelők kiszorulnak

29 Hazai feltételek telek A változv ltozások makro- feltételei telei Kisebbségi kormányz nyzás s elvonja a figyelmet Szűkös s költsk ltségvetési helyzet Központosított tott gondolkodás egy országos közbeszerzés s vagy regionális megoldás? Kevés s regionális hálózattal h rendelkező kompetens szervezet van DDRMK DDRFT, DDRFÜ Nem kellő súllyal felismert kényszerk Erős s agrárlobby rlobby

30 Nemzetközi zi feltételek telek A változv ltozások makro- feltételei telei 2 Energia árrobbanás Élelmiszer árrobbanás EU agrár vidékpolitik kpolitikája változás s szele Szükség g van e e az agrártermel rtermelők támogatására?

31 Kitörési irányok: Agrárium rium jellemzők Nagyvállalati struktúra ra domináns ns Monokultúrás s termékszerkezet Állatenyésztés aránya csökkent Alacsony feldolgozottsági gi fok (gyakorlatilag nincs) Agrárc rcégek eltartóképess pessége és s a vidékért vállalt felelőss ssége gyenge Nagy kockázat, nagy termelékenys kenység, iparosodott technológi giák

32 Kitörési irányok: Agrárium rium Termékszerkezet széles lesítésese Feldolgozottság g növeln velése ÁNTSZ előírások! Munkaigényes nyes termelés s előnyben részesr szesítésese Termékszerkezet: Bio és s organikus termelés Réspiaci termékek Zöldség gyümölcs kicsiben, nagyban Helyi piaci igények, mikro kis,, családi vállalkozások föld,, infrastruktúra szüks kséges! Cél: versenyképes ár, jój minőség, közel k a vevőhöz

33 Kitörési irányok: Turizmus jellemzők Fejletlen infrastruktúra, ra, színvonalas száll lláshelyek hiánya Elaprózott kínálatk Programok, programcsomagok, élményláncok, ncok, komplex termékek hiánya Program menedzsment menedzsment hiánya Desztinációmenedzsment hiánya Nehézkes megközel zelíthetőség

34 Kitörési irányok: Turizmus Területi turisztikai programkész szítés s (által( ltalában van) Egyedi vonzerők összekapcsolása, sa, turisztikai termékek kialakítása Kapcsolódás s az erős s körzetekhez, k vonzerőkh khöz z (Balaton, Pécs, Harkány, Villány, ny, ) Programszervezést, st, utaztatást végzv gző menedzsment létrehozása Vonzerők: Bor és s gasztronómia Épített értékek, falusi környezet k (falusi turizmus) Természeti környezet k értékei, fürdf rdők Kulturális, lis, kézmk zműves, népmn pművészeti hagyományok Agrárturizmusrturizmus

35 Kitörési irányok Belső piac Helyben termelt termékek eladása száll llítás s nélkn lkül Zöldség, gyümölcs, hús, h tej, feldolgozott termék Szolgáltatás Turizmus kézműves termékek, látvl tványműhelyek Bor, gasztronómia!!! Helyi energiatermelésre alapozni Közgondolkodás, mentalitás s változv ltozás! Visszahozni a vidéki élet és s a vidéki ember tiszteletét Pénz belül marad, egymásnak fizetni! Modell kidolgozása szüks kséges

36 Kitörési irányok Társadalomfejlesztés, s, humán ágazatok, közössk sségfejlesztés, s, tudatformálás Integrált szemlélet let oktatás, képzk pzés fontossága Közösség értékei egymásra utaltság Fiatalok megtartását t előseg segítő környezeti, szolgáltat ltatási, lakhatási feltételek telek Önfenntartó képesség g tudata, önbizalom visszaszerzése se (senki sem tudja kívülrk lről megoldani)