Regionalizmus az Európai Unióban

Átírás

1 Regionalizmus az Európai Unióban

2 Mi is az a regionalizmus? Centrumok Periféri riák Pólusok (a legfőbb centrumok) II. VH után: USA, Japán, EU(rópa pa) Globalizáci ció 2

3 Globalizáci ció kontra regionalizmus? Globalizáci ció: : a nemzetállami határok elmosódása sa Nincs távolst volság közlekedés, hírkh rközlés s (Internet). Globális lis gazdaság. g. Egységes ges piac egységes ges trendek. 3

4 Válasz a globalizmusra? Regionalizmus: megőrizni az egyedi, lokális lis ((nemzeti)) karaktert a térségi különbsk nbségek csökkent kkentésével egyetemben 4

5 Az EU kialakulása Nyugat-Eur Európa: szoros gazdasági gi együttm ttműködés EGK:1957 római szerződés EU: 1992 maastrichti szerződés

6 1957 Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németorsz metország, Olaszország g (alapító tagok) 1973 Dánia, Egyesült Királys lyság, Írország 1981 Görögország Az EGK/EU bővítési b folyamata 1986 Portugália, Spanyolország 1990 Kelet-Németorsz metország g csatlakozik (Nyugat- Németországhoz) 1995 Ausztria, Finnország, Svédorsz dország 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, g, Lettország, Litvánia, Magyarország, g, Málta, M Szlovákia, Szlovénia 2007 Bulgária, Románia 6

7 7

8 Mekkora az EU? Az Európai Uniónak nak 27 tagállama van, melyek összterülete km², összlakossága pedig 496 millió. Ha ORSZÁG G lenne, terület szerint a hetedik legnagyobb, népessn pesség szerint pedig Kína K és s India után n a harmadik legnagyobb a FöldF ldön. 8

9 Folyamatok az EU-ban I. Egységes gesülés, s, ugyanakkor az új j tagállamok mennyiségi és minőségi szempontból l egyaránt a korábbiakt bbiaktól l eltérő kihívásokat jelentenek a politikai és s a gazdasági gi együttm ttműködésben. 9

10 Folyamatok az EU-ban II. Az egységes ges közössk sségi politikában a szolidaritás, s, a méltm ltányosság és s az igazságoss gosság g elvén n nyugvó,, a területi kohézi ziót t erősítő és s a regionális különbsk nbségeket mérsm rséklő fejlesztési si célkitc lkitűzéseket kell a versenyképess pességet fokozó,, innovatív intézked zkedésekkel harmonizálni lni. 10

11 Az európai szintű területfejleszt letfejlesztési si politika kezdetei Európai Tanácshoz tartozó Területfejleszt letfejlesztési si Miniszterek Európai Konferenciája Európai Területi Tervezési Dokumentum, 1983 Európai Területi Tervezési Stratégia, 1988 Nantes: a KözössK sség g területfejleszt letfejlesztéssel ssel foglakozó miniszterei, Informális Bizottság, 1989 EUROPA 2000 tanulmány ny (1991), továbbfejl bbfejl.. változata v az EUROPA (1994; az EU reg.-is pol-nak meghatároz rozása között) k 11

12 A regionális politika def.: a regionális politika egyrészt a gazdasági gi folyamatok által kiváltott negatív v jelenségek mérsm rséklését, másrészt szt pedig az innovatív v gazdasági gi tevékenys kenységek elterjedése előtti akadályok felszámol molását céljának tekintő területi politika (Mész száros R. után) 12

13 A szerkezetátalak talakítás - orientált regionális stratégia Forrás: Horváth Gy. (2001): Európai regionális politika. Dialóg-Campus Campus, Bp- Pécs, p

14 AZ ESDP Lipcsei Dokumentum, 1996 Európa Tanács kezdeményez nyezése Az Európai Területfejleszt letfejlesztés s Perspektívái (The European Spatial Development Perspektive, ESDP) 1. változata: v 1997 Végleges változata: v

15 Az ESDP alapelvei Alapelvek: A termelő tevékenys kenységek kiegyensúlyozottabb térbeli t eloszlásának előseg segítése A fenntartható fejlődés s támogatt mogatása A sajátos regionális igények fokozott figyelembe vételev 15

16 Az ESDP-ben meghatározott feladatok (= az eur.-i tefe céljai, főcsoportok) f 1. Kiegyensúlyozottabb és többközpontú városhálózat, új kapcsolatok a város v és s a vidék k közöttk 2. Az infrastruktúra és s az ismeretek elérhet rhetőségének javítása 3. A kulturális lis és s a természeti örökség g védelmev 4. Az integrált területfejleszt letfejlesztés 16

17 Kiegyensúlyozottabb és s többkt bbközpontú városhálózat, új j kapcsolatok a város v és s a vidék k közöttk Kiegyensúlyozott városhál.. = a városok v kisebb-nagyobb hálózatokat alkotnak, és s ez a hálózat h a funkciók újszerű megoszlásán n jön j n létre l (nem pedig a merev, hierarchikus kapcsolatok alapján) A városok v és s térst rségek hálózati h rendszerű fejlesztése se (városok közti együttm ttműködések) A városok v funkcióinak inak megújítása (pl. Gateway-városok szerepe nő) n A városfejlesztv rosfejlesztési si politikákat kat nem a városok v nagysága, ga, hanem a városoknak v a térst rségükben betölt ltött tt funkciói i alapján n kell differenciálni A város v és s vidék új j kapcsolatrendszerének nek felvetése Kultúrt rtáj 17

18 Az integrált területfejleszt letfejlesztés Forrás: Rechnitzer J. (1999):Területi stratégiák. Dialóg Campus, Bp.- Pécs, p

19 2 legfontosabb elv A szubszidiaritás s azt jelenti, hogy egy adott szintről l abban az esetben vihetőek ek magasabb szintre a döntd ntések, funkciók és feladatok, ha azt az alacsonyabb szint nem megfelelően en látja l el vagy nem képes k egyáltal ltalán n ellátni. A magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitc lkitűzést - eredménnyel - az alacsonyabb szinten is el lehet érni. 19

20 2 legfontosabb elv Decentralizáci ció: : célja c az hogy a centrális szervezetek hatásk skörébe tartozó hatás- és s feladatköröket ket kisebb illetékess kességi területi egységgel ggel rendelkező szervezetek számára kell átadni. 20

21 Kell nekünk nk ez a regionalizmus? A regionalizmus térnyert rnyerése és intézm zményesítése se a jövőben j Kelet-Közép- Európában a gazdasági gi fejlődőképess pesség alakulásában újfajta differenciáló tényező. A decentralizáló országok gyorsabban, az unitárius államszervezetet és s fejlesztési si döntési mechanizmusokat fenntartó államok nagyobb nehézs zségek árán integrálódhatnak. 21

22 Régiók Az EU intézm zményhálózata régiókban gondolkodik. Régió = Lengyelországban gban vajdaság Régió = NémetorszN metországban tartomány Olyan területi egység, g, amely kellő nagyságúak ak ahhoz, hogy az ottani fejlesztések sek átláthatók, statisztikailag mérhetők k legyenek!!!. 22

23 Mi is az a régir gió? Sokféle jelentéssel bírb Társadalmi-földrajzi ldrajzi jelentése: az ország g legnagyobb területi egységein gein élő emberi közössk sség (Európai Tanács, 1978) Régió: számos szempont alapján lehatárolt területi egység 23

24 A regionális politika színterei NUTS (Nomenclature( of Territorial Units for Statistics) ) rendszer az EGK/EU egységes ges területi rendszere EUROSTAT célja c : a regionális statisztikák k könnyebb k előáll llítása 24

25 Szintek NUTS1 ország NUTS2 régió NUTS3 megye NUTS4 járás/kistérség NUTS5 város/község 25

26 Regionális politika 1964-ben az EU Gazdasági és s Szociális Bizottságának egyik feladataként megjelenik a regionális politika 1975-ben létrehoztl trehozták k az Európai Regionális Fejlesztési si Alapot (ERDF) között k 24,4 milliárd ECU-t t (kb. 22 milliárd USD-t) 873 ezer új munkahely 26

27 Regionális politika 1988-tól l reformok Európai Szociális Alap (ESF), Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és Garancia Alap (EAGGF); Európai Regionális Fejlesztési si Alap (ERDF), Halászati PénzP nzügyi Alap (FIFG) 27

28 Regionális politika Költségvetési időszakok ( , 1993, , 1999, , 2006, ) Egy adott időszakban meghatározottak a fejlesztési si célkitűzések, valamint az azokhoz rendelt támogatt mogatások összege és felhasználásuk suk módja. m 28

29 Regionális politika 1992 Elvek - az egyes, eltérő adottságú régiók k fejlettségbeli színvonala közötti különbsk nbségek csökkent kkentése, különösen k (az Unión belül) l) viszonylagosan hátrh trányos helyzetben levő,, valamint vidéki térst rségek megsegítése érdekében - a transzeurópai hálózatok h /TEN/ kiépítése és s fejlesztése se (közleked zlekedés, energia és s távkt vközlés), - a környezet k minőségének nek megőrz rzése és s javítása, - a természeti erőforr források racionális és s körültekintk ltekintő felhasználása, sa, - a nemzeti és s regionális sokszínűség g megóvása, - a minőségi oktatás és s képzk pzés s fejlesztése. se. 29

30 Regionális politika Ez a politika mindenekelőtt a szolidaritás s politikája ja,, melynek keretében a nehéz z helyzetbe került ipari térst rségek és s a hanyatló mezőgazdas gazdasági gi vidékek szerkezetvált ltását, t, s végül v l az elöreged regedő városrészek szek újjáélesztését, t, egyszóval az elmaradt régir giókat támogatjat mogatja. 30

31 Regionális politika A regionális politika céljaira c elkülönített források ma már m r az Unió teljes költségvetésének mintegy harmadát t teszik ki. Programozás 31

32 Partnerség g mindenek felett A partnerség együttm ttműködést jelent a célkitűzésektől l a programok megvalósításáig, a különfk nféle szintek (EU, ország, terület let-régió,, település) szereplői között. A szereplők k folyamatosan és rendszeresen együttm ttműködnek, közöttük k célorientc lorientált lt kapcsolatok alakulnak ki. 32

33 Régió = EU támogatt mogatás Az Unióban a területfejleszt letfejlesztés vonatkozásában az elsődleges kedvezményezett a régir gió,, a regionális szint. 33

34 Koncentráci ció és addicionalitás A KözössK sség által nyújtott támogatást a kedvezményezett országnak vagy területnek minden esetben ki kell egész szíteni egy meghatározott arány nyú saját erővel vel.. Ez a hozzájárul rulás s biztosítja tja és s bizonyítja a helyiek valódi érdekeltségét t a projekt befejezésére és s hasznosítására. 34

35 Nagyobb térszervezt rszerveződéseksek Birmingham, London, Brüsszel, Amszterdam, Köln, Frankfurt, Basel, Zürich, Milánó 35

36 Hazai viszonyok Európában sokfelé nyomára bukkanunk a regionális állami, közigazgatk zigazgatási területi szerveződésnek. snek. Jó példái i ennek NémetorszN metország és s Ausztria tartományai, Svájc kantonjai, de Olaszország, Spanyolország, Franciaország és s Belgium regionális állami, közigazgatk zigazgatási területi szerveződései sei is. A regionális közigazgatk zigazgatási beosztás s tehát t egész Európa terület letén n elterjedt államszervezeti megoldás. Magyarország g nincs könnyk nnyű helyzetben 36

37 Hazai viszonyok A magyar fejlődés s eltér r ettől. Történelmünk nk során államszervezeti- közigazgatási területi egységeink geink nem igazodtak a földrajzi f egységekhez. gekhez. A területi alapegység g az ezer esztendeje Szent István által kialakított vármegye. v 37

38 Regionális folyamatok Mo-n 1990 előtt kevésb sbé preferált Ágazati elvek Területfejleszt letfejlesztés=gazdaságfejlesztés Területi kiegyenlítődés s (nincs piaci verseny) 38

39 Regionális folyamatok Mo-n Állami támogatt mogatások (bány nyászat, kohászat, mg, vasút t!!!) A A hatékonyt konytól l elveszek, a gyengének nek adok 39

40 1990 után Teljes átalakulás Ágazatok, szektorok, területek Válságágazatokgazatok Válságtérségek 40

41 1990 után Versenyképtelen termékek Megszűnő piacok Megszűnő állami támogatt mogatások Állami vállalatok v megszűnése, se, privatizálása (1992-től) 41

42 1990-es évek Fejlett régir gióból l fejletlen és s fordítva Fáziskésések sek (Alföld) ld) Agrárágazat gazat összeomlásasa Külföldi ldi működőtőke m ke megjelenése Budapest vidék 42

43 Folyamatok a 90-es években Foglalkoztatási átrendeződés Munkanélk lküliség Periféri riális területek Budapest a FŐváros Egy pólusp lusú ország 43

44 Területfejleszt letfejlesztési si politikák Mo-n Feladatok A piaci folyamatok okozta negatív jelenségek mérsm rséklése Az innováci ció terjedése előtti akadályok felszámol molása Együttm ttműködés s kialakítása az állam, a helyi, területi közössk sségek és s a magánszf nszféra közöttk 44

45 Területfejleszt letfejlesztési si politikák Mo-n Nincsenek nivelláló mechanizmusok A piac folyamataira az állam nem tud jelentős hatást gyakorolni Ön/kormányzatok nyzatok szerepe A területi szerkezetet több t százezer zezer gazdasági gi szervezet határozza meg EU 45

46 Területfejleszt letfejlesztés s kezdetei (90-es évek) Kezdetben nincs regionális ügyekkel foglalkozó szervezet a kormányban Országos Tervhivatal megszűnik Területfejleszt letfejlesztési si Alap -??? Vas megye 86% munkahelyteremtésre BAZ megye 70% gázhg zhálózat-kiépítésre!!! Minden szinten szinte minden 46

47 Területfejleszt letfejlesztés s kezdetei (90-es Kamarák évek) M. Vállakozásfejlesztésisi Alapítv tvány Kell regionális politika!

48 Területfejleszt letfejlesztés s 1996-ig 1992: TörvT rvény a helyi önkormányzatok nyzatok címzett és s céltc ltámogatásáról Kelet-Magyarorsz Magyarország g a fejlesztendő Regionális tanácsok (Balaton 1993) Nincs rend nem sikeresek a programok 48

49 1996 Területfejleszt letfejlesztésről és területrendez letrendezésről l szóló 21. törvt rvény: Igazságos gos és s méltm ltányos Partnerség, decentralizáci ció, kooperáci ció Megfelelő eszközök, k, rendszer, ellenőrz rzés 49

50 1996 Új j intézm zményrendszer Regionális Területfejleszt letfejlesztési si Tanács Megyei Területfejleszt letfejlesztési si Tanács Kistérs rségi Területfejleszt letfejlesztési si Tanács 50

51 1996: RégiR gió Magyarországon gon A közigazgatk zigazgatás átfogó reformja 1990-ben is meghagyta a megyei területi beosztást. st. A területfejleszt letfejlesztésről és s területrendez letrendezésről szóló évi XXI. törvt rvény a megyei és kistérs rségi területfejleszt letfejlesztési si tanácsok mellett - önkéntes ntes jelleggel - mindenütt létrehozta a regionális fejlesztési si tanácsokat is. 51

52 1999 valódi régir giók! A területfejleszt letfejlesztési si törvt rvény évi módosítása sa tovább modernizálta a területfejleszt letfejlesztés s intézm zményrendszerét. Kötelezővé tette a tervezési si-fejlesztési régiók k kialakítását, t, meghatározta terület letüket és s törvt rvényességi felügyelet gyeletük rendjét, részletezte r feladatukat. Sok változat v után n a 7 régir giós s változat v lett a végső. 52

53 NUTS Magyarországon gon EU területi statisztikai rendszerének megfelelően: 7 NUTS II. régió 19 NUTS III. szintű megye 168 NUTS IV. szintű kistérség 3135 NUTS V. szintű település 252 város, 2883 község 53

54 A magyarországi régiók 54

55 A magyarországi tervezési-statisztikai régiók néhány fontosabb adata Régió neve Terület (km²) Népesség Népsűrűség (fő/km²) Megyék Megyei jogú városok Észak- Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Nógrád Miskolc, Eger, Salgótarján Észak-Alföld Dél-Alföld Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely Forrás: KSH 55

56 A magyarországi tervezési-statisztikai régiók néhány fontosabb adata Régió neve Terület (km²) Népesség Népsűrűség (fő/km²) Megyék Megyei jogú városok Közép- Magyarország Pest, Budapest főváros Közép- Dunántúl Komárom- Esztergom, Fejér, Veszprém Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém Nyugat- Dunántúl Győr-Moson- Sopron, Vas, Zala Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa Dél-Dunántúl Baranya, Somogy, Tolna Pécs, Kaposvár, Szekszárd Forrás: KSH 56

57 Gyakorlati regionalizmus Regionális fejlesztési si tanácsok Regionális fejlesztési si ügynökségek Regionális források = önálló regionális források? 57

58 1. CÉLTERC LTERÜLETLET 58

59 Fejlesztési si célterc lterületek letek (Objectives)) Agenda CélterC lterület let elmaradott NUTS II. térst rségek, amelyekben az 1 főre jutó GDP nem éri el a közössk sségi átlag 75 %-át% 2. CélterC lterületlet a gazdasági, gi, társadalmi t átalakulás s alatt levő strukturális nehézs zségekkel küzdk zdő térségek 3. CélterC lterület let Humáner nerőforrás-fejlesztés s (oktatás, képzk pzés, továbbk bbképzés, átképzés) 59

60 60

61 Fejlesztési si célterc lterületek letek (Objectives))

62 62

63 Fejlesztési si célterc lterületek letek (Objectives) konvergencia-célkit lkitűzés: Célja a legkevésb sbé fejlett államok és s régir giók felzárk rkózásának előseg segítése. se. A 27 tagállamot száml mláló Európai Unióban ez a célkitc lkitűzés s 17 tagállamban 84 régir giót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. Jogosultsági gi feltételek: telek: A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű régiók k jogosultak, ahol a időszakra vonatkozó adatok alapján n az egy főre eső bruttó hazai termék k (GDP) nem éri el az 63 uniós átlag 75 százal zalékát.

64 Fejlesztési si célterc lterületek letek (Objectives) Konvergencia-célkit lkitűzés Támogatás s mértm rtéke: A konvergencia célkitc lkitűzés s keretében milliárd euró áll rendelkezésre, ami a strukturális alapokból és s a Kohézi ziós s Alapból l rendelkezésre álló teljes összeg 81,54 százal zaléka. A konvergencia célkitűzés s forrásait a három h alap - Európai Regionális Fejlesztési si Alap, Európai Szociális Alap, Kohézi ziós s Alap - együttesen biztosítja. tja. 64

65 Fejlesztési si célterc lterületek letek (Objectives)) A regionális versenyképess pesség és foglalkoztatás s célkitc lkitűzés célja a konvergencia célkitűzés s hatálya alá nem tartozó régiók versenyképess pességének, vonzerejének nek erősítése, se, foglalkoztatási mutatóinak javítása. A célkitc lkitűzés keretében 19 tagállam 168 régir giója részesr szesülhet támogatásban. Támogatás s mértm rtéke: A célkitc lkitűzés s keretében 49,13 milliárd euró áll rendelkezésre, ami a teljes összeg 15,95 százal zaléka. A forrást az Európai Regionális Fejlesztési si Alap és s az Európai Szociális Alap egyenlő mértékben biztosítja. tja. 65

66 Fejlesztési si célterc lterületek letek (Objectives)) Európai területi együttm ttműködés s célkitc lkitűzés A célkitc lkitűzés s a közös k s helyi és s regionális kezdeményez nyezések révén r n tovább erősíti a határokon átnyúló együttm ttműködést. A célkitc lkitűzés s a korábbi INTERREG közössk sségi kezdeményez nyezésen alapul, s az ERFA finanszíroz rozása alá került. Támogatás s mértm rtéke: A célkitc lkitűzésre az összes támogatás s 2,52 százal zaléka, azaz 7,75 milliárd euró áll rendelkezésre: Határokon átnyúló együttm ttműködés: 73,86 % Transznacionális együttm ttműködés: 20,95% Interregionális együttm ttműködés: 5,19% 66

67 Fejlesztési si célterc lterületek letek (Objectives)) Európai területi együttm ttműködés s célkitc lkitűzés A forrást teljes egész szében az Európai Regionális Fejlesztési si Alap biztosítja. tja. Jogosultsági gi feltételek: telek: A KözössK sség g NUTS 3. szintű, valamennyi belső és s egyes külsk lső szárazf razföldi határok mentén n fekvő régiója, és s a KözössK sség g NUTS 3. szintű,, a tengeri határok mentén n fekvő, egymást stól l legfeljebb 150 km távolst volságra találhat lható régiója jogosult a támogatt mogatásra. 67

68 NFT - ÚMFT : 2006: Nemzeti Fejlesztési si Terv (fél l ciklus) 670 milliárd Ft ROP, KIOP, GVOP, HEFOP, AVOP 68

69 ÚMFT Új j Magyarország g Fejlesztési si Terv Foglalkoztatás és s növekedn vekedés 6875 md Ft forrás áll rendelkezésre Regionális operatív v programok 69

70 Elvek Modernizáci ció: : korszerű tudás és technológia támogatt mogatása Átláthatóság: a részr szérdekek ne kerüljenek a köz k érdekei elé Gondos gazda: egy projekt akkor lehet sikeres, ha az foglalkozik vele, akinek fontos Felelős s döntd ntések: mérhetm rhetővé tenni az eredményeket 70

71 A régir giók k közötti k forrásmegoszt smegosztás szempontjai az ÚMFT-ben Lakosság g száma a régir gióban (súlya: 20 %) Települések száma (súlya: 10%) Munkanélk lküliség g (súlya: 20%) Elmaradott településeken élők k száma (súlya: 10%) A régir gió fejlettsége (súlya: 40%) 71

72 Magyarországi beruházások régiós szinten 1991 és 2005 között (Magyarország=100 %) százalék Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

73 A magyarországi beruházások fajlagos értékének (1000 lakosra kivetített hányadának) alakulása (millió Ft) 900,00 800,00 700,00 600,00 500,00 400,00 300, ,00 100,00 0,00 Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 73

74 Forrás: NFÜ 74

75 Pólus-programok Budapest: INNOPOLISZ Győr: AUTOPOLIS Pécs: AZ ÉLETMINŐSÉG G PÓLUSA P Miskolc: NANOPOLISZ - anyagtechnológia gia Szeged: BIOPOLISZ 75

76 Komoly lehetőség Egyéb b fejlesztési si források Kiemelt nagyprojektek Kedvező támogatási hányadh A A fejlődés s lehetősége ge 76

77 Néhány weboldal ://ec.europa.eu/regional_policy/i ndex_en.htm en.htm - térképek :// 77