Integrált területfejlesztés. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

Átírás

1 Integrált területfejlesztés Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

2 Előadások, követelmény Csíkszereda- Dr. Káposzta József Gödöllő Némediné Dr. Kollár Kitti Gödöllő Némediné Dr. Kollár Kitti Vizsga időpont egyeztetés alatt, helyszín: Csíkszereda Beadandó feladat + vizsga ZH (javítási lehetőség szóban)

3 Beadandó feladat + vizsga ZH 10 oldal (Times New Roman, 12-es, szimpla sortáv) Téma: A saját település térgazdasági összefüggéseinek vizsgálata Előlap Bevezetés NUTS elhelyezés, Település bemutatása (szakirodalmi feldolgozás) SWOT analízis készítés, fejlesztési javaslatok Saját vélemény Következtetés, javaslat Határidő: április :59 kollar.kitti@gtk.szie.hu

4 A regionális gazdaságtan tárgya a gazdaság általános törvényszerűség térbeni érvényesülésének, a térben létező gazdaság mozgástörvényeinek feltárása

5

6

7 Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag statisztikai céllal, 1988-tól alkalmazzák a közösségi politikában (gentlemen s agreement), 2003-ban legitimizálták (1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet), Kezdetben csak statisztikai elemzéseket szolgált, az eltérő fejlettségi szintű területeket regionális szinten is össze lehet hasonlítani, elemezni, Egyetlen egységes terület beosztási rendszer.

8 NUTS RENDSZER FEJLŐDÉSE Forrás: pestmegye.hu

9 NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája egyetlen egységes terület beosztási rendszer 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet Szint Alsó határ Felső határ NUTS 1 3 millió 7 millió NUTS millió NUTS

10 Beosztás NUTS 0.: országok (nem hivatalos szint), NUTS I.: nagyrégiók, NUTS II.: régiók, NUTS III.: megyék, járások, körzetek, kantonok, szigetek... LAU I.:kantonok, kistérségek, járások... Nem minden tagállamban lelhető fel. LAU II.: települések, településcsoportok

11 NUTS I. Országok NUTS 1 Országok Ausztria több szövetségi köztársaság 3 Írország - 1 Belgium régiók 3 Lengyelország régiók 6 Bulgária országrészek 2 Lettország - 1 Ciprus - 1 Litvánia - 1 Csehország - 1 Luxemburg - 1 Dánia - 1 Magyarország országrészek 3 Észtország - 1 Málta - 1 Anglia régiói 9 Németország szövetségi államok 16 Egyesült Wales 1 Olaszország régiók csoportja 5 Királyság Skócia 1 Portugália szárazföldi területe 1 Portugália Észak-Írország 1 Azori-szigetek és Madeira 2 Finn szárazföldi terület 1 Románia makrorégiók 1 Finnország Åland 1 Spanyolország autonóm közösségek csoportjai 7 nemzeti fejlesztési zónák 8 Franciaország NUTS 1 tengerentúli területek 1 Svédország országrészek 3 Görögország fejlesztési régiók csoportja 4 Szlovákia - 1 Hollandia országrészek 4 Szlovénia - 1 Horvátország - 1 EU Forrás:

12 NUTS I. országrészek

13 NUTS I. Románia

14 NUTS II. Országok NUTS 2 Országok NUTS 2 Ausztria szövetségi tartományok 9 Írország régiók 2 Belgium tartományok 11 Lengyelország Lengyelország vajdaságai 16 Bulgária régiók 6 Lettország - 1 Ciprus - 1 Litvánia - 1 Csehország körzetek csoportjai 8 Luxemburg - 1 Dánia régiók 5 Magyarország statisztikai régiók 7 Észtország - 1 Málta - 1 angol megyék csoportjai, Nagy-London 30 Németország regionális körzetek 41 Egyesült Királyság walesi tartományok csoportjai 2 Olaszország régiók 21 skót tartományok csoportjai 4 megyék 5 Portugália megye 1-2 régiók csoportjai 4 Románia régiók 8 Finnország autonóm - 1 Spanyolország közösségek 17 Franciaország régiók 22 Ceuta és Melilla 2 tengerentúli megyék 4 Svédország Riksområden 8 Görögország kerületek 13 Szlovákia körzetek csoportjai 4 Hollandia tartományok 12 Szlovénia - 1 Horvátország régiók 2 EU Forrás:

15 NUTS II. régiók

16 NUTS II. Romániában jelenleg 8 db NUTS II-es régió található.

17 Kohéziós politika Az EU 28 tagállamának azon NUTS II-es területei részesülhetnek támogatásban, amelynek az egy főre jutó GDP-je nem éri el az uniós átlag 75, illetve 90 százalékát. Besorolás: Kevésbé fejlett régiók (GDP < az EU-28 átlagának 75%-a) Átmeneti régiók (GDP az EU-28 átlagának 75% 90%-a között) Versenyképes régiók (GDP > az EU-28 átlagának 90%-a).

18 Egy főre jutó GDP regionális eloszlása Forrás: pestmegye.hu

19 Egy főre jutó GDP összevetése az EU-s átlaggal Forrás: pestmegye.hu

20 Miért jobb külön? október 30-án a Pest Megyei közgyűlés döntött a KMR különválásáról 2020 után válhatna szét a Közép-magyarországi régió Pest megyei egy főre jutó GDP alakulása az uniós átlag %-ában: 2004: 40%, 2008: 56%, 2013: 55% as tervezési időszakban pályázatok kiírásánal jellemző: kivéve KMR, ezáltal az egy főre jutó pályázható támogatások összege a 25%-a a hat konvergencia régióban élőkhöz képest. A nem kedvezményezett régió, egy bizonyos algoritmus szerint kaphat uniós támogatást kedvezményes feltételekkel. Ez most Pest megyére igaz, de Budapestre nem. Amennyiben önálló régió lesz Pest megye, akkor Budapest egy konvergencia régió szomszédjává válik, s így jogosult lesz ezekre a forrásokra (Szabó, 2015).

21 NUTS III. Körzetek, megyék, járások, szigetek, tartományok... Országok Forrás: Országok Ausztria körzetek csoportjai 35 Írország regionális hatóságok 8 Belgium járások 43 Lengyelország Podregiony 45 Bulgária megyék 28 Lettország régiók 6 Ciprus - 1 Litvánia megyék 10 Csehország Csehország körzetei 14 Luxemburg - 1 Dánia községek csoportjai 11 Magyarország megyék és Budapest 20 Észtország megyék csoportjai 5 Málta szigetek 2 megyék, vagy járások csoportjai 93 Németország körzetek 439 walesi tartományok csoportjai 12 Olaszország megyék 103 Egyesült Királyság skót tartományok csoportjai 23 Portugália körzetek csoportjai 28 Finnország Franciaország NUTS 3 NUTS 3 északír körzetek csoportjai 5-2 régiók 19 Románia megyék 42-1 Spanyolország tartományok 50 megyék 96-2 tengerentúli megyék 4 Svédország megyék 21 Görögország Prefektúrák 51 Szlovákia körzetek 8 Hollandia COROP régiók 40 Szlovénia statisztikai régiók 12 Horvátország megyék 21 EU

22 NUTS III. megyék

23 NUTS III. megyék Románia (42 db)

24 LAU I. kistérségek (2013-ig)

25

26 LAU I. Románia NINCS!!!

27 LAU II. települések

28 LAU II. Települések Románia

29 Leader Helyi Akciócsoport

30

31 A régiók közti eltérések alapvető okai a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erőforrások nem tökéletes oszthatósága a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre Két oktípus: eltérő természeti és kulturális adottságok, valamint a gazdasági tevékenység hatásai

32 A gazdaság térbelisége, az egy pont gazdasági modell Az egy pont" gazdaság egyetlen egységes piacot feltételez Az áruk árát a társadalmilag szükséges ráfordítások határozzák meg A piac egységes: 1. bármely vásárló azonos árszínvonal mellett bármelyik eladótól azonos eséllyel vásárolhat, 2. a gazdasági viszonyok az egységes piacon keresztül realizálódnak, bármely termelő, elsősorban az azonos termék termelőivel, másodsorban a helyettesítő áruk termelőivel, és csak harmadsorban az egyéb áruk termelőivel van versenyben. ugyanazon áru termelői, vagy eladói közel azonosan reagálnak. gazdaságban fennállnak egy bizonyos egyensúly feltételei a társadalmi munkamegosztás is ezen az egységes piacon megy végbe

33 A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (1) Egy pont gazdaság Térben kiterjesztett gazdaság Piac (ár) Egységes (ugyanazon ár) Térben osztott (differenciált ár) (A térre változó földrajzi, közgazdasági feltételek jellemzőek; a gazdasági feltételek, adottságok mindenhol egyediek.) Ráfordítás Verseny Átlagos (Az áruk árát a társadalmilag szükséges ráfordítások, tehát az átlagos technikai felszereltség és átlagos termelékenység melletti ráfordítások határozzák meg.) Tökéletes (az input- és a termékpiacon) (A termelők elsősorban az azonos termékek termelőivel, másodsorban a helyettesítő áruk, s csak harmadsorban az egyéb áruk termelőivel vannak versenyben.) Térben differenciált (lokális) (A termelők a termelékenység, a munkaráfordítás tekintetében szórtak; emellett a távolság, a szállítási költség védi is a termelőt a verseny teljes nyomásától.) Nem tökéletes (földrajzi monopólium, monopszónia, monopolisztikus piac) (Azonos választék esetén bizonyos távolságon túl megszűnik a piac egységessége. A térbeli egymásmellettiség versenyhelyzetet teremt a gyökeresen eltérő szükségleteket kielégítő termelők között.) Gazdasági reakciók Azonosak (Ugyanazon áru termelői, ill. eladói a gazdasági intézkedésekre és folyamatokra hasonlóan reagálnak.) Eltérőek (helyi kultúra)

34 A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (2) Egy pont gazdaság Térben kiterjesztett gazdaság Informáltság Tökéletes Térben különböző (és aszimmetrikus) Magatartás Racionális Térben korlátozott racionalitás Fogyasztói preferenciák Helyettesít-hetőség (szűkösség) Homogének Korlátlan (általános érvényű) Térben inhomogének Az inputok térbeli elhelyezkedése korlátozza (lokális) Gazdasági egyensúly Általános egyensúly (A gazdaságban fennállnak az egyensúly feltételei, a gazdaság összes résztvevője számára lehetséges az egyensúlyi helyzet. ) Térbeli parciális egyensúly

35 Köszönöm a figyelmet!