LOGISZTIKAI MÓDSZEREK

Átírás

1 LOGISZTIKAI MÓDSZEREK 6. Nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok 6.1. A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakulásának háttere 6.2. A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakításának elvei 6.3. A rendszerkapcsolatok megvalósításának gyakorlata 6.4. EU-s s törekvések a nagytérségi logisztikai/ áruszállítási rendszerkapcsolatok kialakítására 6.5. A magyarországi helyzet áttekintése

2 6.1. A nagytérségi rendszerkapcsolatok kialakulásának háttere A termékel kelőállítási folyamatok integráci ciója az 1960-as évektől A forgalmi folyamatok integráci ciója az 1970-es évektől A szolgáltat ltatási folyamatok integráci ciója az 1980-as évektől GLOBALIZÁCI CIÓ

3 Az integráci ció folyamata és s hatásai

4 6.2. A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakításának elvei Az integrált ellátási lánc szemlélet Másod Első vonalbeli szállítók A AB B BC C Ellátás (beszerzés) Termelési folyamat Első Másod vonalbeli vásárlók ABBC ABBC ABBC ABBC ABBC Termelés Elosztás (értékesítés) Integrált ellátási lánc

5 Kialakulásának háttere a beszállítások mennyiségének növekedése az ellátási oldalon (gyakran első vonalbeli és másod-, illetve harmad-,, negyed szintű beszállító); a beszállítók térbeni kiterjedtsége (gyakran több száz vagy több ezer km távolságról beszállítás); a térben kiterjedt értékesítési piacot kiszolgáló elosztási hálózat az elosztási oldalon. Jelentősége az anyag- (információ- és pénz-) ) áramlási folyamatok határok nélküli összekapcsolásának lehetősége; a termékpályák szervezési lehetőségének megteremtése.

6 A szervezett termékp kpálya koncepció

7 Megvalósításának célja az azonos használati értékű termékek útjának menedzselése a teljes (integrált) ellátási láncban Megvalósításának elve a termelési folyamat központba helyezésével (anyag- és információáramlás szempontjából) összekapcsolni az ellátói fogyasztói (felhasználói) környezetet Megvalósításakor megoldandó főbb feladatok a készletezési/raktározási csomópontok helyének megválasztása; a csomópontok közötti szállítási igények ésszerű kielégítése; a fogyasztók (felhasználók) minőségi kiszolgálása.

8 Célok és s célkonfliktusok c a szervezett termékp kpályán Célok: - a kiszolgálási, si, a rendelésteljes steljesítési si színvonal (száll llítási készség) növelése; - a rugalmasság, g, a megbízhat zhatóság növelése (alkalmazkodás a piaci igényekhez); - a készletezk szletezési/raktározási és s száll llítási költsk ltségek csökkent kkentése. Konfliktusok: - a készletek k csökkent kkentése kiszolgálási si színvonal növelése; - a készletek k csökkent kkentése a rugalmasság növelése; - a száll llítási költsk ltségek csökkent kkentése a rugalmasság növelése; - a száll llítási költsk ltségek csökkent kkentése a készletek k csökkent kkentése.

9 A készletezk szletezés, s, raktároz rozás, száll llítás, kiszolgálás összhangjának nak megteremtése A hálózatba h telepítend tendő készletezési/raktározási csomópontok meghatároz rozásának elve (Schary( Schary-Larsen modell)

10 6.3. A rendszerkapcsolatok megvalósításának gyakorlata A logisztikai áruszállítási rendszerkapcsolatok Megvalósítása sa közvetlen áruszállítási kapcsolat az ellátó és s a felhasználó között, a logisztika 6M elv szerinti elvárásait kielégítve; sajátos technikai, technológiai, szervezési si megoldásokat kíván; az ellátó és s a felhasználó közötti száll llítást mozgótárol rolásként kezeli.

11 Megvalósításának igénye a jövőben j tovább növekszikn a beszerzések, sek, értékesítések sek földrajzi távolst volsága növekszik; a JIT-elv alkalmazásának jelentősége tovább nő; n a beszáll llított félkésztermékek,, alkatrészek mennyisége növekszik.

12 Az integrált ellátási láncra, l a szervezett termékp kpályára épülő rendszerkapcsolatok Megvalósításának elvei a legrövidebb pályp lyák kialakítása; a legrövidebb átfutási idők megvalósítása; sa; a legkisebb halmozott logisztikai költsk ltségek melletti (de minőségi) kiszolgálás. s. Megvalósításának gyakorlata hálózatok kialakítása; a beszáll llító és s a gyárt rtó (szerelő) üzemek között k ellátó központok; a gyárt rtó és s a fogyasztó (vásárl rló) ) között k elosztó központok.

13 A kapcsolatok részr szét t képzk pző ellátó-eloszt elosztó központok gyűjt jtési, elosztási, si, raktároz rozási feladatokat oldanak meg; szerelési si egységeket geket alakítanak ki, JIT-elv elvű beszáll llítást szerveznek az ellátási oldalon; csomagolást, st, címkc mkézést, egységrakom grakomány-képzést stb. végeznek az elosztási si oldalon.

14 Az integrált készletezk szletezési/raktározási- száll llítási rendszerkapcsolatok Az ECR-technik technikához hoz kapcsolódó elosztórendszer

15 Az ECR technika megvalósításának elve regionális elosztórakt raktárak helyett rendező, átrakó terminálokat létesít; t; optimális száll llítási (fuvarozási) struktúrákat kat működtet; csökkenti az elosztási si folyamatban levő ő együttes készletet (mozgótárolás). Kialakításának feltétele tele az értékesítési si végpontoktv gpontoktól l az ellátókig terjedő informáci ciós rendszer kiépítése; célirányos hardver- és s szoftver rendszer alkalmazása; megfelelő közlekedési infrastruktúra rendelkezésre állása; a fogadási kézsk zség megteremtése az értékesítési si végpontokon. v

16 Alkalmazási terület letük napi fogyasztási si cikkek (pl. élelmiszer-értékesítési si hálózatok); gyógyszer gyszerértékesítés; általában a gyorsan cserélődő fogyasztási si cikkek. (FMCG=Fast Fast Moving Consumer Good)

17 Áruforgalmi és/vagy logisztikai szolgáltat ltató központokra épülő rendszerkapcsolatok Értelmezése ÁFK: elsősorban sorban a közlekedk zlekedési alágazatok közötti fordító korong szerepét t tölti t be; LSZK: az előzőeken túlmenően a termelési, az ellátási- elosztási folyamatokhoz kapcsolódó szolgáltató jellegű tevékenységet is végez; rendszerkapcsolat: az ÁFK-ok, a LSZK-ok, az alközpontok és s a fuvaroztatók k közötti k kapcsolatok rendszere.

18 Az ÁFK/LSZK-okra épülő rendszerkapcsolatok megvalósításának gyakorlata közlekedési csomópontokon áruforgalmi,, gazdaságilag gilag fejlett régir giókban logisztikai szolgáltat ltató központok létesítése; se; ezek között k rendszeres vasúti és/vagy kombinált száll llítási kapcsolat kialakítása (EC, IC személysz lyszállító vonatok mintájára); az ÁFK-ok/LSZK-ok és s az alközpontok között k szervezett vasúti vagy közúti k kapcsolat (hub&spoke).

19 Megvalósításának előnyei országok, régir giók k közötti k áruszállítási feladatok jól szervezett, költsk ltség- és s környezetkk rnyezetkímélő megoldása; a száll llítási (eljuttatási) idők rövidítése; a közlekedk zlekedési alágazatok közötti optimális munkamegosztás megvalósítása; sa; a koncentráci cióból l származ rmazó előny nyök k kihasználása, sa, a korszerű technikák (pl. automatizált rakodás) alkalmazási lehetőségeinek megteremtése.

20 6.4. EU-s s törekvések a nagytérségi logisztikai/áruszállítási rendszerkapcsolatok kialakítására Az európai integráci ciós s folyamatok áruszállítási rendszerekre gyakorolt hatásai Az áruszállítás s fel- és s leadóhelyei nagyforgalmú csomópontokra koncentrálódnak; A csomópontok közötti k száll llítási feladatok környezetbarát közlekedési alágazatokkal oldhatók k meg; A diszperz (nehezen áttekinthető és s szervezhető) ) száll llítási struktúrák helyett jól l szervezhető,, lineáris kapcsolatok alakíthat thatók k ki; Európai, országos és s regionális viszonylatban is kijelölhet lhetők k azok a gazdasági gi centrumok, klaszterek,, amelyek körzetk rzetében a forgalmi csomópontok kiépíthet thetők.

21 Európára ra kiterjedő ő vizsgálatok és főbb eredményei Gazdasági centrumok, klaszterek kijelölése Európában (1994); Forgalmi áramlatok vizsgálata a centrumok, klaszterek között (EU-Komission Komission,, 1994); Transz-eur európai közlekedk zlekedési folyosók kijelölése, közlekedési hálózat h kialakításának irányelvei (Kréta 1994, Helsinki 1997); Multimodális lis kapcsolódási si helyek,, közlekedk zlekedési csomópontok (ÁFK-ok, LSZK-ok, terminálok) kijelölésének elvei, megvalósításuk. suk.

22 6.5. A magyarországi helyzet áttekintése LSZK-ok hazai létesl tesítésére előzetes koncepció ( ) 92) Kiindulási alapelv - logisztikai szolgáltat ltatók igényforr nyforrás s szerinti régir giókba és s jól j megközel zelíthető helyre való telepítése; - a betelepülő multinacionális lis termelő, értékesítő cégek számára jól l előkész szített, korszerű infrastruktúrával rendelkező park felajánl nlása; - az áruforgalom koncentrálása, multimodális lis kapcslódási si pontok kialakítása; - Nyugat-Eur Európában formálódó hálózathoz való kapcsolódás. s.

23 A kijelölt lt 10 régir gió

24 A megvalósítás és s alaphelyzet változv ltozás A megvalósítás s gyakorlata és s folyamata Sopron, Székesfeh kesfehérvár, r, BILK Alaphelyzet változv ltozás s 1993-tól a cégek c betelepülése felgyorsult; a gyárt rtó cégek kialakított tották saját t ellátási, majd késztermk sztermék- elosztási si rendszerüket, hálózatukat; az értékesítő cégek (különb nböző üzlethálózatok) zatok) kiépített tették saját t logisztikai hálózatukat; h

25 ezeknek a cégeknek c (részben termékp kpálya koncepcióra alapozott) ellátási si-elosztási rendszerei, illetve csomópontjai nem minden esetben vannak fedésbe a LSZK-ok létesl tesítésére kijelölt lt csomópontokkal a betelepülésük k megelőzte a LSZK- ok fogadókészs szségének megteremtését; az elmúlt lt 3-43 évben számos hazai vállalkozv llalkozó,, vagy vegyes vállalkozás s létesl tesített tett logisztikai szolgáltat ltató központot, illetve létesítésük k előkész szítési si fázisban f van. (Harbor Park, M1 Business Park, Trans Sped, ÁTI-Depo stb.)

26 Az alaphelyzet változv ltozásával összefüggő kívánatos korrekciók a LSZK-ok létesl tesítésére elfogadott koncepció felülvizsg lvizsgálatalata az elmúlt lt években bekövetkezett struktúrav raváltozások figyelembe vételv telével; egyes régir giókban LSZK helyett áruforgalmi központ k létesítésének előtérbe helyezése, azaz a közlekedk zlekedési alágazatok közötti fordítókorong szerep erősítése; se; a kombinált áruszállítás s technikai feltételeinek teleinek javítása, a kombitermináli hálózat kialakítása az áruforgalmi központok létesl tesítésével és s a transz-eur európai közlekedk zlekedési folyosók k fejlesztésével összhangban.