F ó k u s z b a n. A magyarországi iparágak versenyképességének klaszterezési vizsgálata fejlesztéspolitikai szempontból

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyarországi iparágak versenyképességének klaszterezési vizsgálata fejlesztéspolitikai szempontból A vállalatok versenyképességét meghatározó és a cégek által értékelt tényezők alapján klaszterezési módszerekkel (a közös jegyek, tulajdonságok alapján való csoportokba rendezés szerint) négy olyan egymástól markánsan eltérő ágazati blokkba sorolhatóak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 214. tavaszi vállalati felmérésében (MFB-INDIKÁTOR) résztvevő iparágak, melyeket eltérő fejlesztéspolitikai eszközökkel lehet támogatni augusztus Az ágazatok csoportosításához az MFB 214. tavaszi, a magyarországi cégeket méret, régió és ágazat szerint reprezentáló felmérésének 15 kérdésre adott válaszait használtuk fel. A kérdőíves vállalati felmérésben 4 vállalkozás vett részt, közülük 487 válaszolt a kérdésekre, s végül az adathiány miatt 444 válaszadó visszajelzéseit használtuk fel. A kategorizálásban mérvadó 15 kérdés (1. táblázat) a vállalatok versenyképességét járta körbe, amelyek között szerepeltek a termelési erőforrásokra (munkaerő, finanszírozás, alkalmazott technológia, stb.), a vállalati stratégiára (hosszú távú stratégia, vállalati rugalmasság, marketing), a vállalatközi kapcsolatokra (beszállítók), piaci versenyre (növekedési potenciál), valamint tulajdonosi szerepre (elköteleződés) vonatkozóak is. A feltett kérdések egy része aszerint is csoportosítható, hogy a versenyképességet a termékek/szolgáltatások költségoldaláról (költségek) vagy minőségi aspektusból (alkalmazott technológia, licensz, K+F+I) ragadják meg. Összességében az elemzésben a vállalati versenyképességhez a potenciálisan rendelkezésre álló kérdések maximális figyelembevételével több irányból közelítettünk. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés válaszai alapján összesen 22 ágazatot sikerült áttekinteni: növénytermesztés, állattenyésztés, vad- és erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, energetika, építőipar, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, gépgyártás, közúti járműgyártás, textilipar, vegyianyag gyártás, gépjármű kereskedelem és -javítás, infokommunikációs szolgáltatások, ingatlanügyletek, kiskereskedelem, közösségi szolgáltatás, mérnöki tevékenység, nagykereskedelem, szállítás és raktározás, számviteli tanácsadás, turizmus és vendéglátás. Az agrárium, az ipar és a szolgáltató szektor így 3, 9, ill. 1 iparággal szerepel az ágazati csoportosításban. A 15 kérdésre támaszkodva a 22 ágazatot hierarchikus és nem hierarchikus klaszterezési módszerek alapján SPSS program segítségével négy csoportba sikerült szétválasztani. (folytatás a 2. oldalon) A tartalomból A nyugat-európai konjunktúra lassulása kockázatot jelent a hazai feldolgozóipar számára... (5. oldal), Javuló fogyasztói bizalom, 3,-os kiskereskedelmi forgalom-bővülés júniusban...(6.oldal) Elsősorban az ipari szektorban létrejött új álláshelyek járultak hozzá a foglalkoztatás javulásához... (7. oldal) Három hónap csökkenés után júliusban ismét emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon éves szinten... (8. oldal) A lengyelországi alá süllyedt júniusban a hosszú lejáratú vállalati forint kölcsönök kamatszintje... (9. oldal) A külső körülmények romlása és hazai folyamatok is a forint gyengüléséhez vezettek... (1. oldal) Az első féléves adatok ellenére teljesülhetnek az idei hiánycélok... (11. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 1. klaszter: növénytermesztés, textilipar, gépjárműkereskedelem és -javítás, kiskereskedelem, szállítás és raktározás, turizmus Összességében az első klaszter versenyképességét veti vissza a legtöbb vizsgált tényező (1. táblázat). Ezekben az ágazatokban nem jellemző sem a technológia importja, sem fejlesztése (az alkalmazott termelési/szolgáltatási technológia viszonylag elavult, kutatás-fejlesztési aktivitás sem jellemző, továbbá viszonylag alacsony fokú a szabadalmak, ill. licenszek használata). Kevés a megfelelő tudású munkavállaló, s a rendelkezésre álló munkaerő átlagos képzettségi szintje is viszonylag alacsony, mivel erre a cégek kis hányada fordít energiát, időt és pénzt. Ezek együttes eredménye, hogy a termékek/szolgáltatások minősége, ill. ára is komoly versenyképességi problémával küzd, valamint az ágazatok belföldi és külföldi növekedési potenciálja is ebben a klaszterben a legalacsonyabb. A vállalati stratégia a válaszadók szerint sem hosszútávúnak, sem rugalmasnak nem nevezhető, s az ágazatok finanszírozási helyzete ebben a klaszterben az egyik legrosszabb.. A beruházások során ezek a vállalatok ütköznek bele legjobban a felmérésben vizsgált valamennyi korlátba, ugyanakkor az ösztönzők közül a legtöbb (változó piaci igények, piaci verseny, A tulajdonosok tartósan elkötelezettek a vállalat iránt A vállalat finanszírozási helyzete jó 4,61 3,58 4,56 3,82 4,52 3,53 4,77 3,74 növekvő bevételek, javuló forráshelyzet, MNB Növekedési Hitelprogram, iparágban végbement technológiai változások) ennek Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 214. tavasz A külső forrásokhoz való hozzáférés akadálymentes 3,5 3,66 2,93 3,51 a klaszternek a fejlesztéseire fejt ki legnagyobb pozitív hatást, azaz megfelelően célzott eszközök alkalmazásával dinamizáló- dásra képes a beruházási aktivitás ezekben az ágazatokban. Fejlesztéspolitikai eszközöket tekintve összességében ezeknek az iparágaknak a versenyképessége valószínűleg csak széleskörű, komplex támogatás mellett növelhető. Az egy-egy neuralgikus pont csökkentésére irányuló törekvések vélhetően nem tudnak tartósan javítani a helyzeten, mivel a fel nem oldott, tovább létező szűk keresztmetszetek továbbra is visszavetnék az adott ágazatok megerősödését. Fejlesztéspolitikai szempontból ugyanakkor mindenképpen kedvező, hogy a beruházási ösztönzők többségére pozitívan reagálnak az ebbe a klaszterbe tartozó iparágak. 2. klaszter: állattenyésztés, vad- és erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, építőipar, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, gépgyártás, közúti járműgyártás, vegyianyag gyártás, ingatlanügyletek, nagykereskedelem Versenyképességi szempontból a második klaszterben is gondot okoz a szakképzett munkaerő relatív hiánya és a termelési költségek magas szintje, de egyrészt a többi versenyképességet befolyásoló dimenzióban nem ez a klaszter teljesít a legrosszabbul, másrészt néhány tényezőt tekintve (a vállalatok neve viszonylag jól cseng a piacon, komoly növekedési potenciállal bírnak az exportpiacokon, valamint a vállalkozások finanszírozási helyzete is viszonylag kedvező) kifejezetten versenyelőnyt élveznek ezek az ágazatok (1. táblázat). A beruházási aktivitás az előző 12 hónapban ebben a cégcsoportban volt a legintenzívebb (1. ábra), amely a következő 12 hónapban is folytatódhat. Ez a klaszter végzett legnagyobb arányban bővítést, korszerűsítést, profilváltást/-szélesítést, stabilizálást, gépvásárlást, s a jövőre vonatkozóan is itt a legaktívabbak a cégek, ugyanakkor a humánerőforrás fejlesztése visszafogottnak nevezhető. A csoportban a külpiaci kereslet erősödése relatíve nagy lendületet ad a beruházásoknak (2. táblázat). Ez a vállalati szegmens tervez legnagyobb arányban forrásbevonást és hitelfelvételt a következő egy évben (2. ábra), mivel 1. magas a bővítést, valamint a korszerűsítést tervezők aránya, 2. a klaszter tagjai vélekednek leginkább optimistán a hitelkamatok kigazdálkodhatóságáról (3. ábra), 3. a hiteligénylés során a vállalat által elfogadhatónak ítélt hitelbiztosítékok közül a legtöbbet ez a csoport tekintette vállalhatónak, 4. az előző 12 hónapban a forráskínálat alakulását, a jegybanki hitelezésösztönzést és a kamatok alakulását ez a klaszter nevezte leginkább pozitív tendenciának, 5. a hitelfelvételkor tapasztalt akadályokba a kategória szereplői kevésbé ütköztek, 6. továbbá ezek az ágazatok számítanak arra legfőképpen, hogy mind a céggel, mind a vállalat iparágával kapcsolatos banki megítélés javul a következő 12 hónapban. 1. táblázat: Vállalati jellemzők az egyes klaszterekben (1-5 beosztású Likert-skála, 1 a vállalat szerint legkevésbé jellemző, 5 a vállalat szerint leginkább jellemző) A vállalat termékei magas minőségűek 4,23 4,38 4,67 4,52 A termelés/szolgáltatás költségszintje alacsony 2,9 2,88 3,82 3,9 A vállalat által alkalmazott technológia magas színvonalú 3,49 3,72 3,85 4,26 A vállalat neve ismert a piacon 3,84 4,19 4,28 3,75 A vállalat termékei ismertek a piacon 3,93 4,7 4,28 3,74 A vállalat jelentős növekedési potenciállal bír belföldön 2,37 2,85 2,38 3,12 A vállalat jelentős növekedési potenciállal bír külföldön 2,19 3,21 2,45 2,99 A vállalat rendelkezik hosszú távú stratégiával 3,44 3,93 4,2 3,61 A cég stratégiája alkalmazkodik a piaci kihívásokhoz 3,67 4,6 3,93 4,1 A vállalat rendelkezik saját licensszel, szabadalommal 2,13 2,43 2,73 4,11 A vállalaton belül folyamatos a K+F+I tevékenység 2,13 2,91 3,21 3,21 Képzett, specifikus tudású munkavállalók 3,6 3,76 4,31 4,25 A vállalat stabil beszállítói kapcsolatokkal rendelkezik 4,3 4,16 4,47 3,66 A vállalat beszállítói megbízható minőséget biztosítanak 3,9 4,6 4,25 3,72 1. ábra: Vállalati beruházások és kapacitások az egyes klaszterekben Előző 12 hónapban beruházást végzők aránya Következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya Kapacitásfelesleggel rendelkezők aránya mínusz kapacitáshiányos vállalatok aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 214. tavasz klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter augusztus

3 2. táblázat: Beruházási célok az előző, ill. a következő 12 hónapban az egyes klaszterekben (vállalati válaszok aránya, többszörös választás is lehetséges) Előző 12 hónap Következő 12 hónap 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter Termelés bővítés 3, 42,3% 16, 16, 25, 41, 23, 27, Technológia korszerűsítés 34, 58, 46, 33,1% 43,1% 6, 45,3% 37, Profilváltás/-szélesítés 5, 8,9% 2,7% 2,1% 7, 12, 8,1% 4, Vállalat stabilizálása 22, 21, 6, 14, 3, 35,1% 17, 15,3% Vállalati tevékenység átszervezése 1,7% 4, 2,7% 2, 2,1% 5, 4,1% 2, Amortizáció pótlása 29, 42, 55, 32, 33,3% 45,1% 39,9% 27, Költségcsökkentés 16, 23,1% 28, 7, 24, 24,3% 42, 14, Bérköltségcsökkentés 3,7% 6, 8,3% 4,9% 5, 6,1% 8,3% 4,9% Energiaköltségcsökkentés 12,1% 14, 27, 2, 17, 18, 35, 3, Anyagköltség csökkentés 5, 8,1% 11, 2, 9,9% 11,3% 12, 8,1% Logisztikai költségek csökkentése 2, 5,7% 9,7% 2,1% 2, 6, 11, 5,1% Vállalatirányítási költség csökkentése 2,3% 2,,, 3, 1, 1, 2, Ingatlan vásárlás 15, 19, 24, 8, 6,7% 21,1% 41, 3, Gépvásárlás 27, 52, 38,3% 16, 33,9% 53,3% 31, 22,3% Informatikai fejlesztés 24, 33,9% 59, 35,9% 23, 27, 43,9% 4, Munkaerő képzés 8, 8, 12, 13,7% 6,1% 8,3% 11, 1, Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 214. tavasz Az állami források, az európai uniós támogatások, vevői vagy szállítói hitelek, kölcsönfelvétel (ezen belül MNB Növekedési Hitelprogramja), lízing, kockázati tőke iránt ez a klaszter mutat legjelentősebb arányban érdeklődést (3. táblázat). A folyószámla-, a forgóeszköz- és a fejlesztési hitel mind az előző 12 hónapban, s a vállalati tervek alapján mind a következő hónapban alapvetően ebben a körben a legnépszerűbb. Hiteligénylés során a biztosítékokra ezek az iparágak fordítanak legnagyobb figyelmet. A klaszter vállalatainak a külpiaci terjeszkedést és a költségcsökkentést célzó fejlesztéspolitikai termékek biztosíthatnak előrelépést, így a termelésbővítést segítő hiteltermékek, exporthitelek és -garanciák, technológiai korszerűsítést támogató források, a szakképzést, továbbképzést segítő programok jelenthetnek hatékony ösztönzést. A fejlesztéspolitikai eszközök között a hitelági finanszírozás, a vissza nem térítendő források nyújtása nagyobb perspektívával bír a tőkeági finanszírozással szemben. 2. ábra: Forrásbevonás és hiteligénylés (válaszok aránya az egyes klaszterekben) A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező vállalatok aránya Az előző 12 hónapban hitelt igénylő vállalatok aránya A következő 12 hónapban hitelfelvételt tervező vállalatok aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 214. tavasz klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter klaszter: energetika, közösségi szolgáltatás A harmadik klaszter vállalatai esetében jelentős többségben vannak a versenyképességet megalapozó és támogató tényezők az akadályokkal szemben (1. táblázat). A termékek/szolgáltatások minősége és ára kedvező, a cégek valamint a termékek/szolgáltatások viszonylag ismertek a piacon. Ennek oka sokrétű: kifejezetten jónak mondható a beszállítói kapcsolatok minősége és stabilitása, viszonylag intenzív kutatás-fejlesztés jellemző erre a vállalati szegmensre, megfelelő a munkaerő szaktudása, s a cégek működése mögött nemcsak hosszú távú stratégia húzódik, hanem a stratégia viszonylag gyorsan képes alkalmazkodni a piaci igények változásaihoz. A klaszter fejlődésének kerékkötői közé tartozik ugyanakkor, hogy korlátozott a belföldi növekedési potenciál, valamint a vállalatok finanszírozási helyzete is rosszabb az átlagnál, és korlátokba ütközik a külső forrásokhoz való hozzáférés is. A fejlesztési aktivitás az előző 12 hónapban ebben a csoportban a leginkább visszafogott, ugyanakkor a következő egy évben nagy beruházási boom várható a cégek szándéka alapján (1. ábra). A költségcsökkentő célú beruházás, valamint az informatikai fejlesztés, munkaerő képzés ebben a klaszterben 3 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, 3. ábra: A vállalatok által prognosztizált, ill. kigazdálkodhatónak ítélt kamatszint az egyes klaszterekben 6,1 5,54 5,69 4,85 A fejlesztési hitelek várt kamatszintje 12 hónap múlva a vállalatok szerint (%) 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 3,77 3,61 3,69 3,45 A vállalatok által kigazdálkodhatónak ítélt fejlesztési hitelkamatszint a következő 12 hónapban (%) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 214. tavasz 2,42 2,24 1,77 1,23 Differencia (százalékpont) 214. augusztus

4 volt a leginkább fontos és marad továbbra meghatározó beruházási cél, míg a termelésbővítés jelentősége ebben a csoportban a legkisebb. A szegmensben a környezetvédelmi és egyéb előírások is relatíve fontos ösztönzői a fejlesztéseknek (2. táblázat). Az előző egy évben ez a klaszter mutatott legkisebb érdeklődést a különféle hiteltípusok iránt (3. táblázat), azonban a következő 12 hónapban a kereskedelmi banki, takarékszövetkezeti, egyéb pénzintézeti források, MFB hiteltermékek ebben a csoportban örvendenek leginkább kiemelt népszerűségnek. A klaszterben többségben vannak a romló finanszírozási helyzetű vállalatok. A hitelkínálat bővülését és a kamatok további csökkenését is ebben a szegmensben várják legtöbben. Ez az egyedüli klaszter, amelynek szereplői szerint mind a vállalattal, mind a cég iparágával kapcsolatos banki megítélés romlik a következő 12 hónapban. A hitelfelvételkor tapasztalt akadályok zömét ez a klaszter ítélte meg legsúlyosabbnak, a biztosítékok mértéke és típusa ezeknek a cégeknek jelent leginkább problémát. A hiteligénylés során a vállalat által elfogadhatónak ítélt hitelbiztosítékok felével a csoport tagjai nagymértékben elutasítóak voltak, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ezzel saját hitelhez jutási esélyüket is csökkentik, mivel megítélésük alapján a felajánlott biztosítékok és fedezetek rendkívül nagy hatással vannak a hitelkérelem elbírálására valamint a megítélt hitelösszeg nagyságára. Ennek ellenére ez a vállalati szegmens értékelte egyedül kedvezőnek a biztosítékokkal kapcsolatos követelmények változását az előző egy évben. A csoport számára a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés általános javítása segítheti elsősorban a talpon maradást. Ehhez olyan fejlesztéspolitikai szemlélet szükséges, amely egyrészt nem ragaszkodik az extenzív fejlődéshez, elismeri ezen területek fejlődésének a társadalom szélesebb részeire is kiterjedő addicionális hatását, valamint hosszabb távon való megtérülést is tolerál. Az élénk hitelkeresletre, a hitelkínálat bővülésével számoló várakozásokra alapozva a biztosítékokkal szembeni ellenérzés oldása (tájékoztatással, egyéb biztosítékok elfogadása stb.) és az alacsony kamat mellett nyújtott kölcsönök kínálatának bővítése a hiteltermékek irányába terelheti a vállalatokat, míg a beruházási tervekre, a biztosítékokkal szembeni ellenállásra alapozva a tőkeági finanszírozás előtt is mozgástér adódhat. 4. klaszter: infokommunikációs szolgáltatások, mérnöki tevékenység, számviteli tanácsadás A negyedik klaszter számos versenyelőnyt biztosító tulajdonsággal rendelkezik (1. táblázat). Az alkalmazott technológia viszonylag magas szintű, a licensz- ill. szabadalomhasználat, valamint a vállalaton belüli K+F+I tevékenység intenzívnek nevezhető, a munkaerő képzettségi szintjével pedig általában elégedettek a vállalatok. A belföldi növekedési potenciál jelentős, a vállalati stratégia képes rugalmasan idomulni a piaci változásokhoz, s a tulajdonosok ebben a klaszterben a leginkább elkötelezettek a vállalat iránt. Rontják az ágazatok fejlődési lehetőségeit ugyanakkor a beszállítói kapcsolatok stabilitásával és minőségével kapcsolatban felmerülő problémák, valamint a vállalat, ill. az általa nyújtott termékek/szolgáltatások piaci ismertsége. Ugyan általában ebben a vállalkozói szegmensben a legpuhábbak a beruházási akadályok, azonban a következő egy évben legkevésbé ebben a klaszterben várható fejlesztés (1. ábra), amelyen belül a humánerőforrás szintjének növelése az egyik prioritásnak nevezhető. A belső kereslet várt bővülése és a növekvő bevételek ebben a klaszterben jelentős beruházási ösztönzőknek számítanak. Noha a hitelfelvételkor tapasztalt akadályokba ezek az ágazatok kevésbé ütköztek bele, azonban a fejlesztések mellett ez a klaszter zárkózik el legjobban a forrás- és hiteligényléstől (2. ábra), s a szegmens vállalatai átlag alatti arányban mutatnak érdeklődést szinte valamennyi vizsgált finanszírozási forma iránt (3. táblázat). Ennek okai: 1. a klaszter vállalatai vélekednek leginkább pesszimistán a kamatok kigazdálkodhatóságáról; 2. a csoportban bíznak legkevésbé a hitelkínálat bővülésében; 3. hiteligénylés során felmerülő különféle hitelbiztosítékok mintegy felét ez a csoport tartotta legkevésbé elfogadhatónak; 4. az előző 12 hónapban a forráskínálat alakulását, a jegybanki hitelezésösztönzést és a kamatok alakulását ez a szegmens ítélte meg leginkább kritikusan. A legkisebb jelentőséget ez a csoport tulajdonít a biztosítékok, fedezetek hitelkérelem elbírálására gyakorolt hatásának, s a klaszter fordít legkisebb figyelmet a hiteligénylés során felmerülő körülményeknek (a lehetséges tényezők túlnyomó részét ezek a cégek veszik legkevésbé szemügyre). A klaszter versenyképességének lehetséges támogatása három irányú lehet. Egyrészt a marketing tevékenység erősítése, a promóciós ismeretekkel és képességgel rendelkező szakemberek felvétele, a reklámkiadások növelése, a kereskedőházak működésébe való bekapcsolódás, hazai és nemzetközi kiállításokon, ill. vásárokon való részvétel tudja dinamizálni ezeket az iparágakat, másrészt a beszállítói kapcsolatok ösztönzése jelenthet támaszt és növekedési potenciált, valamint a képzésekre, tanfolyamokra, konferenciákra felhasználható támogatások nyújtása segítheti a versenyképesség erősítését, ill. a versenyelőny megtartását. 3. táblázat: Következő 12 hónapban tervezett forrásbevonás csatornája az egyes klaszterekben (vállalati válaszok aránya, többszörös választás is lehetséges Állami támogatás 15,9% 34, 24, 1, EU-s források 21,7% 43, 35, 14,1% Hitelfelvétel 33,1% 46, 36,9% 31, - Kereskedelmi bankok hiteltermékei 19, 22,7% 27, 13,7% - Takarékszövetkezetek hiteltermékei, 4, 9,7% 3, - Egyéb pénzintézetek hiteltermékei, 1, 8,3% 2,1% - MNB Növekedési Hitelprogram 14, 22, 13,7% 17,9% - MFB hiteltermékek 9, 4,3% 2, 7, Lízing 16, 17,1% 8,1% 7, Külső tőkebefektető bevonása 1,1% 1,,, Kockázati tőke,,3%,, Egyéb befektetői források 1,1%,,, Vevői vagy szállítói hitel 7,3% 8,9% 2,7%, Tulajdonostól/anyavállalattól kapott hitel 6,3% 11, 27,7% 12,3% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 214. tavasz augusztus

5 Külkereskedelem, ipar, építőipar A nyugat-európai konjunktúra lassulása kockázatot jelent a hazai feldolgozóipar számára 214. májusban az export volumene 5,9, míg az importé 8,-kal nőtt (év/év). A külkereskedelmi mérleg aktívuma 913,2 milliárd forint volt az év első öt hónapjában, 77,9 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban (1. ábra). Az ipari termelés májusban 9,-kal bővült (év/év), míg az előzetes adatok alapján júniusban 11,3% volt a növekedés mértéke. A feldolgozóipar teljesítménye 1,-kal nőtt (év/év) az év ötödik hónapjában: továbbra is a járműgyártás számít húzóágazatnak, ugyanakkor mindössze három alágban mértek visszaesést. A gyógyszeripar gyengélkedésének hátterében az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus áll. Mind a belföldi, mind az exportmegrendelések 1 feletti ütemben bővültek (15,6, ill. 13,7%, év/év) az év ötödik hónapjában. Az elbizonytalanodó európai konjunktúra azonban kockázatot jelent a szektor számára, s egyelőre bizonytalan, hogy az év második felében is folytatódik-e a termelés kétszámjegyű bővülése (2-4. ábra). Az építőipar teljesítménye májusban 28,7%-kal nőtt (év/év). A rendelésállomány továbbra is magas szinten áll, az új szerződések alakulása viszont már lassulást vetít előre (az idei év ötödik hónapjában több mint egy év után először csökkent az újonnan kötött kontraktusok értéke: -1,1%). A lakáspiac továbbra sem mutat jelentős élénkülést (5-6. ábra) ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (214. május) Járműgyártás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Fafeldolgozás Számítógép, elektr. termék gyártása Villamos berendezés gyártása Egyéb feldolgozóipar Fémfeldolgozás Élelmiszer, ital, dohány gyártás Gumi, műanyag termék gyártása Vegyi anyag előállítás Gépgyártás Gyógyszergyártás FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN * az előző év azonos időszaka = 1 99, 98,9% 91,1% 19, 19, 17,9% 16,9% 11, 115,7% 15, 15,3% 13, 123,9% Export volumen (év/év, jobb t.) ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása IFO-index: 3 hónappal eltolva *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) 6. ábra: Kiadott lakásépítési engedélyek és az épített lakások számának alakulása (darab) Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV A kiadott lakásépítési engedélyek száma 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Az épített lakások száma augusztus

6 Fogyasztás Javuló fogyasztói bizalom, 3,-os kiskereskedelmi forgalom-bővülés júniusban Az elmúlt két hónapban tapasztalt romlás után mérsékelten javult a fogyasztói bizalom Magyarországon 214. júliusban. Régiós összehasonlításban a hazai háztartások várakozásai jelenleg Csehországot és Szlovákiát követően a harmadik legoptimistábbnak számítanak (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom bővülésének májusban - az előző évi alacsony forgalmú első hónapok bázisból történő kikerülése miatt - regisztrált jelentős lassulása (+4,9% év/év az áprilisi 6,3% után) az előzetes adatok alapján júniusban is folytatódott (+3,). Elsősorban a nem élelmiszer termékek körében volt tapasztalható visszaesés májusban és júniusban (3-4. ábra). Átmenetinek bizonyult a háztartások hitelfelvételének májusban tapasztalt megugrása júniusban ismét nőttek a megtakarítások: elsősorban az állampapírok (nem részvény értékpapírok: +111,2 ) és befektetési jegyek (+41,3 milliárd Ft) voltak népszerűek (5. ábra). A lakosság nettó hiteltörlesztő volt az év hatodik hónapjában: tranzakciókból eredően 21,6 milliárd forinttal csökkent az eladósodottság mértéke, miután a forint kölcsönök 8,8 milliárd forintos növekedését a devizahitelek 3,4 milliárd forintos csökkenése ellensúlyozta (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI, MFB Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * naptárhatástól tisztított volumenindexek -1 Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) Devizahitel tranzakciók (bal t.) augusztus

7 Munkaerőpiac Elsősorban az ipari szektorban létrejött új álláshelyek járultak hozzá a foglalkoztatás javulásához A március-májusi periódus után április és június között is 8, maradt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban (1. ábra). A munkanélküliek aránya legnagyobb mértékben a legfiatalabb korosztályban, az alacsonyabb végzettségűek körében, ill. a közép-dunántúli régióban mérséklődött (2. ábra). A foglalkoztatottak száma az idei második negyedévben 19,2 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet. A növekedés hátterében legnagyobb arányban a középfokú végzettséget igénylő, ipari munkahelyek bővülése állt, amit a közfoglalkoztatásnak köszönhetően a közszolgáltatások területén nyilvántartott álláshelyek követtek április és június között a külföldön dolgozók száma 5,4 ezer fővel csökkent (3. ábra). A téli közmunkaprogram végével az áprilisi 211,8-ról 98,8 ezer főre esett vissza a közmunkások létszáma (4. ábra). Júniusban 2,5 ezer nem támogatott (piaci) új álláshelyet jelentettek be a munkaadók, ami közel 3-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet (5. ábra). A nettó és bruttó átlagkeresetek egyaránt 4,-kal nőttek (év/év) az év ötödik hónapjában (6. ábra). ezer fő ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása % 1 11% 1 Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség, 5. ábra: munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális, szektorális és telephely szerinti bontásban regionális és szektorális bontásban (214. II. n. év II. n. év) ezer fő Alapfok Középfok Felsőfok Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld 5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Dél-Alföld Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltató szektor Piaci szolgáltatás Közszolgáltatás Belföldi telephelyen 9% 7% Külföldi telephelyen százalékpont ezer fő ábra: A munkanélküliek munkanélküliségi számának ráta változása alakulása (214. iskolai II. n.év végzettség, II. n. év) életkor, regionális iskolai és végzettség szektorális és bontásban regionális bontásban Korcsoport (év) Alapfok Középfok érettségi nélkül Középfok érettségivel Iskolai végzettség Felsőfok Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Lakóhely régiója 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Észak-Alföld Dél-Alföld Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 6. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) Forrás: NFSZ, MFB * családi kedvezmények nélkül 1 ezer darab Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) Nettó reálbér* Nettó bér* augusztus

8 Infláció Három hónap csökkenés után júliusban ismét emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon éves szinten A júniusi 111,8-ről 16,9 dollárra süllyedt júliusban (-4,3%) a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). A csökkenés hátterében a líbiai kitermelés jelentős növekedése, valamint a világgazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek erősödése állt (2. ábra). Az eurózónában május után júniusban is, volt a drágulás átlagos mértéke, ami az előzetes adatok alapján júliusban,-ra mérséklődött. Ennek következtében továbbra sem csillapodtak a deflációs félelmek az euróövezetben. Az USA-ban 2,1, Kínában pedig 2,3% volt a 12 havi inflációs ráta értéke az év hatodik hónapjában. A júniusi -,3%-os inflációs rátát követően 214. júliusban éves szinten,1, míg az előző hónaphoz képest,-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. A ruházkodási cikkek árának júniushoz viszonyított jelentős (2,-os) visszaesése a nyári kiárusításoknak volt az eredménye. Az élelmiszerárak mérséklődése a jó termésnek köszönhető. Drágultak ugyanakkor az üzemanyagok és a szolgáltatások (3-5. ábra). Az inflációs alapmutatók továbbra is tartósan alacsony árdinamikát jeleznek előre (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában , 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, $/hordó 5, 2, 5, 2, Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 9 85 CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására Magyarországon (év/év), -2, USA Eurózóna Kína 4. ábra: Fogyasztói árak éves szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (214. július), -2, Szeszes italok, dohányáruk 7,3% Szolgáltatások 1, Egyéb cikkek, üzemanyagok,9% Tartós fogyasztási cikkek -, Élelmiszerek -, Ruházkodási cikkek Háztartási energia, fűtés Összesen -12, -1,,1% Fogyasztói árindex Maginfláció -15, -1, -5,, 5, 1, 5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (214. július, hónap/hónap) 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Szolgáltatások Egyéb cikkek, üzemanyagok,9%,7% Háztartási energia, fűtés, 3% 3% Tartós fogyasztási cikkek, Szeszes italok, dohányáruk -,1% Élelmiszerek -, Ruházkodási cikkek -2, Összesen, -2,-2,-1,-1,-,,, 1, 1% Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve augusztus

9 Vállalati forráshelyzet A lengyelországi alá süllyedt júniusban a hosszú lejáratú vállalati forint kölcsönök kamatszintje Júniusban a vállalati szektor hitelállománya emelkedett (+78,6 milliárd forint), ugyanakkor a javuló statisztikában szerepet játszott a hazai fizetőeszköz leértékelődése is: a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya csupán 11,4 milliárd forinttal bővült, ezen belül a forinthiteleké 3,7, a devizakölcsönöké 7,7 milliárd forinttal emelkedett (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek ötödik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek ami vélhetően a Növekedési Hitelprogram második szakaszának, s a pénzügyi szektor növekvő hitelnyújtási hajlandóságának is köszönhető (3. ábra), ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten továbbra is régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintkölcsönök kamatai a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb történelmi mélypontra süllyedtek júniusban: az 1-5 éves hazai fizetőeszközben nyújtott hitelek átlagos kamatszintje 4,8-ra olvadt, míg a hosszabb futamidejű kölcsönöké 4,6-ra csökkent, s így utóbbi immáron alacsonyabb, mint a hasonló feltételek mellett kínált lengyelországi hitelek kamata (4,69%) (5-6. ábra) ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok 3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitellmennyiség megítélése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* I 29.II 29.III * 3 hónapos bankközi kamatok 29.IV 21.I 21.II 21.III Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 21.IV 211.I 211.II * hitelkínálat növelését tervező bankok aránya mínusz szűkítést tervező bankok aránya 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 211.III 211.IV 212.I 212.II Forrás: ECB, MNB, MFB 212.III ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva 212.IV 213.I 213.II BUBOR 213.III EURIBOR 213.IV Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 214.I ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia augusztus

10 Árfolyamok A külső körülmények romlása és hazai folyamatok is a forint gyengüléséhez vezettek Az argentin államcsőd bekövetkeztével kapcsolatos félelmek július végi felerősödése, az egyre inkább beárazott jövő évi amerikai kamatemelés és az ukrajnai konfliktus mélyülése a hónap végén jelentős eladási hullámot generált a feltörekvő devizák esetében, havi szinten a lengyel zloty,3, a cseh korona,4, a román lej 1,, a forint pedig 1,-ot gyengült az euróval szemben. A régiós átlag alatt teljesítő magyar fizetőeszköz árfolyama közel másfél éves rekordszintre ugrott a dollárral szemben, az euróval és svájci frankkal szemben pedig három hónapos rekordok dőltek meg (július 31: 233,9 HUF/USD, 313, HUF/EUR, 257,2 HUF/CHF) (1-3. ábra). A külső körülmények mellett országspecifikus tényezők is gyorsították a forint értékvesztését: a lakossági devizahitelek kivezetése a júliusban napvilágot látott számítási szabályok alapján 9 milliárd forint körüli terhet róhatnak a bankrendszerre, az MNB kéthetes kötvényének augusztustól betétté történő átalakítása részleges nemzetközi forrás átcsoportosításhoz vezetett, emellett az előző hónapban féléves szintre estek vissza a reálgazdasági szereplők várakozásai (4. ábra). Az MNB a júliusi 2 bázispontos vágással befejezte a két éve indított kamatcsökkentési ciklust, azonban a magyar eszközök kínálta hozamprémium az elmúlt hónapokban oly mértékben olvadt, ami jelentősen csökkentette azok vonzerejét (5-6. ábra). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) , 11, 11, euróval szembeni árfolyamerősödés * = 1 12, 11, 11, pont 1, 1, 1, 1, globális kockázatvállalási kedv erősödése Forrás: CBOE, ECB, MFB , 99, Forrás: ECB, MFB 99, 99, Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Forrás: ECB, MNB, MFB ,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB kilátások javuló megítélése ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 33 1 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) fordított skála bázispont augusztus

11 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az első féléves adatok ellenére teljesülhetnek az idei hiánycélok 214 első hat hónapjában a központi alrendszer hiánya (813,7 milliárd forint) az éves előirányzat 82,-át érte le, míg a központi költségvetés egyenlege (-965,9 milliárd forint),-kal rosszabb az éves célnál. Utóbbi szaldó ugyanakkor csupán 51,7 milliárd forinttal haladta meg egy évvel korábbi időszakra számolt deficitet (1. ábra). Január és június között az előző évhez képest a bevételek 429,2 milliárd forinttal nőttek, míg a kiadások 48,9 milliárddal ugrottak meg. Utóbbi zömét (84,-át) a költségvetési szervek megnövekedett költekezése eredményezte. A bevételeket tekintve 214-ben a lakossági és vállalati befizetések is meghaladták az egy évvel korábbit (2. ábra, 1. táblázat). A hátralévő hónapokban várhatóan teljesül az éves cél és a GDP arányosan 2,9%-os deficit a bevételek nagyobb részének év végi teljesülése, a júliusban bejelentett 11 milliárd forintos zárolások és a tavalyi pedagógus béremelés statisztikai hatása következtében. Júliusban meredekebb lett a hozamgörbe: a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 55 bázisponttal 1,6-ra olvadt, míg a 1 éves referenciahozam 34 bázisponttal 4,73%-ra, a romániai szint fölé emelkedett (3-4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I-VI. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-VI. hó évi előirányzat %-a 7 7 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1967,8 4587,6 41, 1697,3 516,8 46,9% , -713,9-1 21,9-97,4-592,3-914,2-965,9 577,4 461,3 423,4 457,1 464,7 351,9 47, , , 1 872, , , 1 43, ,1 814,9 862,1 1 55,1 1 2, 924,5 79,4 767, 526,1 743,6 879, 983,2 1 97,8 1 31, ,4-48,9-443,4-428,6-464,3-516,4-613,5-679,4-629, -67,5-64,4-637,9-692,6-637, -68, , ,1-1 34,7-965,8-99,6-931,7-94, , , , , , , ,1-346,3-322,8-317,9-313,9-416, -388,5-346, Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és június között (milliárd forint) Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat Gazdálkodó szervezetek befizetései 1152,1 461,3 4, 1351,7 577,4 42,7% Társasági adó 322,5 151,7 47, 358,8 181,7 5, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 45,6 3,7% 19,4 53, 27, 148,9 75,3 5, 144, 71,9 49,9% 455,3 1834, 45, 4316,7 1993,4 46, 289,6 1314,2 46, 314,1 1383, 45,9% Jövedéki adó 897,3 411, 45, 931,9 417, 44,7% Lakosság befizetései 1654,4 814,9 49,3% 17,1 862,1 5,7% Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 154,6 74,9 49, 155, 781,1 5, 315,2 157,3 5, 2964,6 1545, 52,1% 1847,8 931,8 5, 1884,2 965,7 51,3% 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, Forrás: ÁKK, MNB, MFB , 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 7% 3% 1% globális kockázatvállalási kedv erősödése Forrás: ÁKK, Reuters, MFB Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) pont augusztus