F ó k u s z b a n. Finanszírozási helyzetkép az MFB őszi vállalati felmérésének eredményei alapján 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 215. március Készítette: F ó k u s z b a n Finanszírozási helyzetkép az MFB 214. i vállalati felmérésének eredményei alapján A Magyar Fejlesztési Bank legutóbbi, 214. i vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a csökkenő hitelkamatok, az élénkülő belső kereslet és a vállalati forráshelyzet némi romlása ellenére stagnálás tapasztalható a forrásbevonási kedv alakulásában, miközben a vállalatok finanszírozási helyzetre vonatkozó várakozásai a következő 12 hónapos idakra kissé javultak. A magyarországi vállalatok elsősorban olcsó forrásokat keresnek: a válaszadók több mint kétharmada szándékozik vissza nem térítendő támogatást igényelni 215. ig. Mindeközben fokozatos csökkenést követően 214. re 43,-ra olvadt a következő egy évben hitelfelvételt tervező cégek aránya, míg a válaszadók mintegy harmada mutatott érdeklődést a jövőben egy kombinált (önerőből, visszafizetendő és vissza nem térítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt. Külső tőkebevonást csak minden huszadik cég tervez. Megtorpant a javuló trend és egyre több cég szenved forráshiányban Magyarországon. Az MFB- INDIKÁTOR vállalati felmérésben résztvevő és egyben a hazai vállalati szektort reprezentáló cégek között 214. re másfél éves szint közelébe (3,) ugrott a folyó költségek fedezésének gondjaival küzdő vállalkozások részaránya. A forrásoldali problémákat jelzi továbbá, hogy rekordszintre emelkedett (18,) a fejlesztésekbe forrásbevonás nélkül belevágó cégek aránya, s a vállalatok közel fele (44,7%-a) továbbra is forráshiányból adódóan halaszt el bizonyos beruházásokat (1. ábra). A forrásbevonást, ill. a beruházást tervező vállalatok helyett 214 én a kivárásra berendezkedő cégek jelezték elsősorban, hogy kedvezően változott a finanszírozási pozíciójuk, azaz a forráshelyzet javulása kevésbé ad lendületet a fejlesztéseknek, mint korábban. Bizonyos kedvező irányú változások ugyanakkor tapasztalhatóak a gazdasági növekedés élénküléséből fakadóan és között a jelentős mértékben belföldi vásárlóerőre támaszkodó szolgáltató szektor legtöbb ágazatában visszaesett a külső forrásra nem szoruló és a beruházást sem tervező (azaz visszafogott tevékenységet folytató) cégek hányada, s a bevételei teljes egészét belföldön realizáló vállalati körben emelkedett legjobban a finanszírozási helyzet javulását érzékelők aránya. Míg 214 án a hazai vállalatok negyede (27,-a), addig ősszel a cégek harmada (33,-a) vélte úgy, hogy kedvezőbb lesz a finanszírozási helyzete a következő 12 hónapban. (folytatás a 2. oldalon) Gém Erzsébet (Gem.Erzsebet@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) A tartalomból Az Európai Unió leggyorsabb növekedését érhette el a magyar gazdaság 214 végén... (3. oldal) A nettó export féléves szünet után ismét hozzájárult a gazdasági növekedéshez... (4. oldal) 214 végére lelassult a beruházások lendülete a magyar gazdaságban... (5. oldal) Az ipari dinamika folytatódhat, az építőipar ugyanakkor elakadhat a következő hónapokban... (6. oldal) A gazdasági növekedés egyre jobban támaszkodhat a fogyasztásra... (7. oldal) Szezonális trendnek megfelelően alakult a munkaerőpiac a téli hónapokban... (8. oldal) Az inflációs folyamatok új lendületet adhatnak a kamatcsökkentési ciklusnak Magyarországon... (9. oldal) A lakossági devizahitelek kivezetése nyomán veszteséges évet zárt a hitelintézeti szektor... (1. oldal) Bővülő hitelkínálat várható a következő hónapokban a pénzintézeti tervek alapján... (11. oldal) A tercier szektor forrásigénye erősödik, ugyanakkor mérséklődik a vállalati hitelkereslet... (12. oldal) Kilenc havi szintre erősödött februárban a forint az euróval szemben... (13. oldal) Biztatóan indult az idei év a januári és februári költségvetési számok alapján... (14. oldal) 48, 35, Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: 2, 19,7% 16, 3, 35, 32, 31,9% 29,7% 24, 3, 54, 56, 61, 43, 37,7% 41, 41, 43, 47, 44,7% 13,9% 11, 12,9% 14, 16,7% 18, 16, 25, 24, 21, 26, 12, 14, 13, 12,9% 11, 6, 29. Diagramcím 1. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése 29. tél Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Forrás: MFB-INDIKÁTOR Beruházásra már nem elegendőek a saját források vállalati felmérések Nincs szükség külső forrásra (212. tól: tervez beruházást) Nincs szükség külső forrásra (212. tól: nem tervez beruházást)

2 214. és között megállt a forrásbevonást tervező vállalatok részarányának emelkedése, amely mindkét felmérés idején 57, volt, ráadásul a szegmensen belül nőtt az elbizonytalanodók aránya. Ugyanakkor már csak a cégek ötöde (21,-a, -2,1 százalékpont hoz képest) zárkózik el idegen forrás igénybevételétől (2. ábra). A javuló finanszírozási helyzetű vállalatok körében visszaesett, a változatlan vagy romló helyzetű cégek körében erősödött a forrásbevonási kedv, ami találkozik a Magyar Nemzeti Bank 215. februárban meghirdetett terveivel (NHP+). A magyarországi vállalatok elsősorban az olcsó forrásokat keresik: a válaszadók mintegy kétharmada (64,9%-a) szándékozik vissza nem térítendő támogatást igényelni 215. ig, fokozatos csökkenést követően 214. re 43,-ra olvadt a következő egy évben hitelfelvételt tervező cégek aránya, s minden huszadik cég (4,9%) jelezte, hogy külső tőkét akar bevonni a felmérést követő 12 hónapban. A válaszadók mintegy harmada (3,9%-a) fejezte ki potenciálisan az érdeklődését a jövőben kombinált (önerőből, visszafizetendő és vissza nem térítendő támogatásból álló) finanszírozási termék iránt, s további 42, a részletek ismeretében tud állást foglalni. Viszonylag egységes a vállalatok véleménye egy ilyen termék ideális összetételéről: a válaszadók által ideálisnak tartott kombinált finanszírozási termék mintegy ötöde (21,-a) állna önerőből, fele (5,-a) vissza nem térítendő támogatásból, s negyede (27,7%-a) visszatérítendő forrásból (3. ábra). A felmérést megelőző 12 hónapban a cégek 52,-a igényelt valamilyen hitelterméket, ami 9,2 százalékponttal magasabb, mint amekkora 213. ősszel a következő 12 hónapban hitelfelvételi szándékot jelző cégek aránya volt. A tervezettet meghaladó arányú hitelfelvételben az erősödő belföldi kereslet, a javuló megtérülési kilátások és a csökkenő hitelköltségek játszhattak szerepet. A kölcsön felvétele előtt változatlanul a kamatok nagyságát mérlegelik legfőképpen a hazai vállalatok, míg másodsorban az egyéb forrásköltségek nagyságát veszik számításba. Jelentőségük valamelyest mérséklődött a felmérést megelőző fél évben, ugyanakkor (vélhetően a süllyedő hitelkamatokkal öszszefüggésben) a biztosítékok mértékének és a szükséges önerő nagyságának fontossága felértékelődött 214. óta. A vállalatok számára továbbra is a bankok által megkövetelt biztosíték mértéke a leginkább visszatartó tényező hitelfelvétel során, melyet a biztosíték típusa, a kamat nagysága és a hitelkínálat mértéke követ. Míg a kamatok szintje (a csökkenő hitelkamatok ellenére) valamivel komolyabb gátat jelent, mint fél évvel korábban, a többi típusú korlát enyhült (4. ábra). A hitelkínálat várható alakulásával kapcsolatos optimizmus 211. óta tartó erősödése megtorpant. A következő 12 hónapban a magyarországi cégeknek továbbra is nagyobb része (47,-a) számol a hitelezési piac bővülésével, mint amekkora a szűkülést prognosztizálók aránya (7,), míg fél évvel korábban 51,6, ill. 5,7% volt az arány. A vállalatok ötödének (19,) a várakozásai szerint csökkennek, 13,-uk szerint emelkednek, s 67,-uk véleménye alapján pedig nem változnak a következő 12 hónapban a hitelkamatok, s a 214. i felmérés során tapasztalt derűlátás a kamatvárakozások esetében is enyhült 214. re (5. ábra). 26, 25, 1,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, 26,9% 29, 35, 21, 22, 26,9% 27,7% 31,7% 35,9% 29, A felmérés további eredményeiről a oldalon olvashat bővebben 29. tél Exportarány** Régió Méret Szektor 4,4 4,2 4, 3,8 3,6 3,4 3,2 3, 14, 12,9% 12, 25, 27, 24,7% 24, 25, 21,9% 23, 21, 16, 14, 2,7% Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást 29. A hitelkínálat bővülését váró cégek aránya mínusz a csökkenést váró cégek aránya A hitelkamatok emelkedését váró cégek aránya mínusz a csökkenést váró cégek aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 2. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek változása 15, 15, 13, 14, 1,7% 1, 15, 12,7% 14, 11,9% 22, 2,7% 18, 2, ,7% 11, 21, 27, Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 3. ábra: A következő 12 hónapban kombinált finanszírozási termék* iránt várható vállalati kereslet TELJES MINTA Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország % - Nem exportál Szűkös hitelkínálat Saját erő nagysága 29. tél ,9% 34, 33, 28, 28, 32, 31, 29,7% 22,7% 33, 35,7% 23, 38, 32,9% 211. Magas kamatok Biztosíték mértéke , 4, 41, 42,7% 39, 46, 41, 39, 38, 42, 45, 47, 38, 37, Tervez igénybevételt Talán, feltételektől függően tervez igénybevételt * elemei: 1. önerő, 2. vissza nem térítendő támogatás, 3. visszatérítendő támogatás ** exportbevételek / teljes árbevétel Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* a vállalatok szerint * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály ábra: A hitelkínálattal és a hitelkamatokkal kapcsolatos vállalati várakozások százalékpont Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések ,4 4,2 4, 3,8 3,6 3,4 3,2 3, március

3 Gazdasági növekedés Az Európai Unió leggyorsabb növekedését érhette el a magyar gazdaság 214 végén 214 utolsó negyedévében az eurózóna és az Egyesült Államok gazdasága,9, ill. 2,-kal bővült, a japán GDP továbbra is zsugorodott (-,), s Kína folytatta a alatti növekedését (214. IV: n.é.: 7,). Az üzleti kilátások 214. november óta romlanak az USA-ban és Kínában, míg az eurótérségben és Németországban a válság előtti szintet továbbra sem tudta tartósan elérni az üzleti bizalom, amit az utóbbi hónapokban a görög adósságválság és az orosz-ukrán konfliktus is beárnyékol (1-2. ábra). A magyar gazdaság 214. október és december között a megelőző negyedévhez viszonyítva,-kal, míg 213 utolsó negyedévéhez képest 3,-kal bővült. A rendelkezésre álló GDP-statisztikák alapján ezzel 214 utolsó három hónapjában a magyar gazdaság érte el a legjobb teljesítményt az Európai Unió tagállamai körében (3-4. ábra). A növekedést a felhasználási oldalon 28 utolsó negyedévét követően ismét a fogyasztás húzta legjobban, amely 1,7 százalékponttal járult hozza a növekedéshez. A beruházások lendülete megtorpant az elhalasztott fejlesztések részbeni sikeres pótlása, ill. az uniós források kifutása következtében. Termelési oldalról valamennyi szektor segítette a növekedést, az ipar átmeneti lendületvesztését a belső keresletre relatíve jobban támaszkodó szolgáltató szektor élénkülése ellensúlyozni tudta (5-6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Németországban, az eurózónában, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában 2. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (27. január = 1) 1 1 Forrás: Reuters, MFB * év/év ütem, szezonálisan igazított adatok I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III Németország Eurózóna Japán USA Kína 3. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 7 6 Forrás: Reuters, MFB USA Eurózóna Németország Kína *Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index 4. ábra: GDP-növekedés 214. IV. negyedévben* az Európai Unióban** (év/év) I 26.III * szezonálisan kiigazított adatok 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) Magyarország Lengyelország Egyesült Királyság Svédország Litvánia Lettország Szlovénia Spanyolország Németország Csehország Görögország Dánia Bulgária EU-28 Hollandia Belgium Eurózóna Portugália Franciaország Finnország Ausztria Olaszország Forrás: Eurostat, MFB -,,, 1, 1, 2, 2, 3, 3, * szezonálisan kiigazított adatok; ** kivéve Észtország, Írország, Horvátország Luxemburg, Románia, Málta, Finnország, Ciprus 5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 6. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) százalékpont 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, -12,5-15, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.) 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, -15, százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.) 5, 2,, -2, -5, -7, -1, 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) március

4 Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg A nettó export féléves szünet után ismét hozzájárult a gazdasági növekedéshez A tavalyi év utolsó negyedévére kiegyenlítődött az export és az import növekedési üteme, így a nettó export két negyedévnyi megtorpanást követően ismét hozzájárult (,6 százalékponttal) a gazdasági növekedéshez (1. ábra). A magyar árukivitel és -behozatal volumene 214. október-december között egyaránt 9,-kal bővült, míg 214-ben 8,7, ill. a felgyorsuló beruházások és dinamizálódó fogyasztás miatt 1, volt az ütem. A termékforgalom egyenlege január-december között a korábbi három évhez hasonló nagyságú, 1976,9 milliárd forintos szufficittal zárt (2. ábra). A 214. negyedik negyedévben a csökkenő olajár is lendített az energiahordozó importon, melyet alapvetően a gáztározók feltöltése hajtott, míg az agrárexport az orosz embargó következtében sem tudott bővülni (3. ábra). A magyarországi vállalatok exportpiaci várakozásai óvatosságot jeleznek, 214. és között a javuló ill. romló várakozású cégek aránya közeledett egymáshoz (4. ábra). A folyó fizetési mérleg a tavalyi év utolsó három hónapját is többlettel zárta, 214. decemberben 114,8 milliárd forint volt az aktívum nagysága az áru- és szolgáltatásmozgások pozitív egyenlegének köszönhetően. A pénzügyi mérlegben decemberben a jegybank mérlegének romlását (-51,1 ) az egyéb szektorok (vállalat, lakosság) (+239,8 ) és az egyéb monetáris intézmények (+34,3 ) javuló egyenlege ellensúlyozni tudták (5-6. ábra). 1. ábra: Az export növekedése és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - december) I 1996.IV 1997.III 1998.II 1999.I 1999.IV 2.III 21.II 22.I 22.IV 23.III 24.II 25.I 25.IV 26.III 27.II 28.I 28.IV 29.III 21.II 211.I 211.IV 212.III 213.II 214.I 214.III Nettó export növekedéshez való hozzájárulása (év/év, jobb t.) Export növekedés (év/év, bal t.) százalékpont ,7-986,6-72,1-633,6 1 56, , , , 1 955, 1 976,9-29,9-63, Gépek és szállítóeszközök Élelmiszerek, italok, dohány Export Import 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoport szerint (214. IV, év/év) Feldolgozott termékek Energiahordozók Nyersanyagok Forrás: KSH, MFB -6, -6, 6, 4, 6,9% 5, 7, 9, 7, 17, ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása ábra: A magyarországi vállalatok külföldi értékesítésének alakulása a cégek tapasztalatai, ill. várakozásai szerint -15,1-28,8-35, ,3 29,2-11, ,4 24,9 25,3 19, ,4 15,2 13,7 6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása, ,5 13,4 35,2 48,8 35, 2,1 27,5 Előző 12 hónap* 19,2 Következő 12 hónap** Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége Áruk és szolgáltatások Egyéb szektorok Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek Államháztartás Egyéb monetáris intézmények MNB Folyó fizetési mérleg Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség március

5 Beruházások 214 végére lelassult a beruházások lendülete a magyar gazdaságban A beruházások volumene éves bázison a tavalyi harmadik negyedéves 15,9%-os ugrás után október-december között 1,9%- kal nőtt, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás üteme (év/év) 13,-ról ugyancsak 1,9%-ra lassult (1. ábra). A beruházások tavalyi dinamikus növekedése (214-ben +14,) hatására az utolsó négy negyedévre számolt GDP-arányos bruttó állóeszköz-felhalmozási ráta 22,, az egy évvel korábbinál 1,6 százalékponttal magasabb volt (2. ábra). A magánszféra beruházásai (+7, év/év) a hetedik egymást követő negyedévben nőttek, míg a költségvetési szervek beruházásai a 213 végi magas bázis miatt 17,-kal estek vissza (3. ábra). Lendületesen bővültek a beruházások a tavalyi utolsó negyedévben a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a villamosenergia termelés ágazatokban, míg az oktatás, a feldolgozóipar (szintén bázishatás következtében) és az ingatlanügyletek területén visszaesés következett be (4. ábra). Az ipari kapacitáskihasználtság négy éve látott szintre történő emelkedése további impulzust adhat a fejlesztéseknek a következő negyedévekben, azonban a közösségi források átmeneti szűkülése, az európai konjunktúra hatására mérséklődő megrendelések (5-6. ábra) és a megtorpanó beruházási kedv (MFB 215. február) várhatóan fékezik a dinamikát az idei évben I 28.I 28.III 1. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában 28.III 29.I 29.I 29.III 3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon * 49 fő feletti vállalatok 29.III 21.I 28.I 21.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I Vállalati szektor* (év/év) 21.III 211.I 211.I 211.III 5. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 211.III Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 212.I 212.I Forrás: Eurostat, KSH, MFB * szezonálisan nem igazított adatok Költségvetési szervek (év/év) 212.III Forrás: Eurostat, MFB 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III II Ebből: Gép, berendezés, jármű emelkedést váró vállalatok aránya - csökkenést váró vállalatok aránya (százalékpont) 2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában 24.IV II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 4. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Szállítás, raktározás Kereskedelem Villamosenergia Mezőgazdaság IKT szektor Építőipar Ingatlanügyletek Feldolgozóipar Oktatás ÖSSZESEN Ebből: Építés 28.II 6. ábra: Megrendelések várt alakulása és a beruházások volumenének alakulása (év/év) * 4 negyedéves gördülő átlag 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I Fogyasztási cikk* (bal t.) Félkész termék* (bal t.) 28.IV 29.II -15,7% 29.IV 21.II -1, -4, -1, * 4 negyedéves gördülő átlag 21.IV Forrás: Eurostat, KSH, MFB 3, 1,9% 4, 11, 1, 6,9% 13,9% Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB 19, IV. negyedév 214 Beruházási cikk* (bal t.) Beruházások* (jobb t.) Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV március

6 Ipar és építőipar Az ipari dinamika folytatódhat, az építőipar bővülése ugyanakkor elakadhat a következő hónapokban 214. negyedik negyedévben az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke 4,, ill. 6,-kal bővült (év/év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,, ill.,3 százalékpontot ért el, az építőipar teljesítménye immáron hetedik negyedéve húzza felfelé a növekedést (1. ábra) decemberben az ipari termelés éves szinten 4,7%-kal nőtt, novemberhez viszonyítva azonban 1,-kal zsugorodott. Az előzetes adatok alapján idén januárban új erőre kapott az ipari szektor, s éves szinten 7,7, ill. decemberhez mérten 4, volt a növekedés mértéke (2. ábra). 214-ben a feldolgozóipar valamennyi alága bővült, a növekedés széles alapokon nyugodott. A jelentősebb súlyú ágak közül a járműipar termelésbővülése (+2,) volt a legimpozánsabb, a dinamika ugyanakkor decemberre 11,-ra lassult (3. ábra). A belföldi megrendelések visszaesése és az átmenetileg romló német üzleti várakozások a következő hónapokban néhány hónapig fékezhetik az ipari termelés lendületét, ám az ipar tovább húzhatja a magyar gazdaságot 215-ben is (4-5. ábra). Az új EU-s költségvetési ciklus kifizetéseinek csúszása is érezhető az építőiparban: decemberben az új, ill. a teljes szerződésállomány 43,9, ill. 16,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a kibocsátás 2,-ot csökkent (6. ábra). 1. ábra: A feldolgozóipar és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 5, 5, 3 1 2,5 2, 2 1 százalékpont, -2,5-5,, -2, -5, ,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III -7, -1, -2-3 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok Feldolgozóipar (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.) 3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (214. december) Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása Gépgyártás 123,7% Vegyi anyag előállítás 119,7% Gumi, műanyag termék gyártása 119, Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 112, Számítógép, elektr. termék gyártása 112, Járműgyártás 111, Fafeldolgozás 18,7% Villamos berendezés gyártása 18, Élelmiszer, ital, dohány gyártás 14, Egyéb feldolgozóipar 12, Fémfeldolgozás 97,9% Gyógyszergyártás 95, Forrás: FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN 18, KSH, MFB * az előző év azonos idaka = Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: 3 hónappal eltolva IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) ábra: A feldolgozóipari értékesítés és megrendelések alakulása (év/év) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Belföldi megrendelések* Belföldi értékesítés* 5 * 6 hónapos gördülő átlag Export megrendelések* Export értékesítés* * 3 hónapos gördülő átlag Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) március

7 Fogyasztás A gazdasági növekedés egyre jobban támaszkodhat a fogyasztásra A tavalyi negyedik negyedévben 1,9%-kal bővültek (év/év) a magyar háztartások fogyasztási kiadásai, s a tényleges fogyasztás összességében,9 százalékponttal járult hozzá 214. október-december között a gazdasági növekedéshez (1. ábra). A kiskereskedelem decemberben havi szinten,3, éves bázison 5,7%-kal bővült, míg januárban évek óta nem tapasztalt mértékű, 8,-os volt az éves dinamika (2. ábra). A nem élelmiszertermékek és az üzemanyag iránti kereslet hónapok óta gyors ütemben bővül, előbbi a korábban elhalasztott fogyasztás pótlásából fakad, utóbbit a csökkenő üzemanyagárak ösztönzik (3. ábra). A háztartási szektor egyelőre továbbra is nettó hiteltörlesztő, azonban 214. május óta a karácsonyi idak (december) kivételével a forinthitel kihelyezések volumene meghaladja a visszafizetésekét (4. ábra). A következő hónapokban a banki elszámoltatás révén összességében tovább nőhet a lakosság vásárlóereje, amit a csökkenő árszínvonal mellett az emelkedő reálbérek is támogatnak (5. ábra). Regionális metszetben is egyre bizakodóbb a hazai lakosság, s a fogyasztás egyre nagyobb húzóereje lehet idén a GDP-növekedésnek (6. ábra). 1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 5, 2,, -2, -5, -7, -1, Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: A lakossági hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül Nettó reálbérek* ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia március

8 Munkaerőpiac Szezonális trendnek megfelelően alakult a munkaerőpiac a téli hónapokban A munkanélküliségi ráta 214. november és 215. január között 7,-ra emelkedett, ami 1,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az idakban az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 59,, ill. 54, volt, ami 1,4, ill. 2,-os emelkedést jelent egy év alatt. A munkanélküliek száma 12 hónap alatt 53,9 ezer fővel csökkent, míg a foglalkoztatottak létszáma 14,6 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliség szezonális emelkedéséhez hozzájárult, hogy januárra kétéves szintre (23,4 ezer álláshely) olvadt a bejelentett új álláslehetőségek száma a támogatott állások 24 havi szintre történő süllyedése révén (1-2. ábra). Az alkalmazottak létszáma 214 utolsó három hónapjában 2,7%-kal nőtt 213 utolsó negyedévéhez képest, nagyobb visszaesés (magas bázis miatt) csak az ingatlanügyletek ágazatban következett be. A közfoglalkoztatottak száma 214 utolsó hónapjaiban sem esett vissza, így tompult a szezonalitás ebben a szegmensben (3-4. ábra). A feldolgozóiparban folytatódhat a foglalkoztatás bővülése a következő hónapokban (5. ábra). A bruttó bérek emelkedése 214 utolsó három hónapjában (+3, vs. +2,) és az év egészében (+3,8 vs. +1,) is a versenyszférában meghaladta a költségvetési szektorét, utóbbi szegmens bérstatisztikáját azonban rontotta a közfoglalkoztatottak kifizetései, nélkülük a tavalyi évben 5,9%-kal emelkedtek a bérek (6. ábra) % 7% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (214. IV. negyedév, előző év azonos idaka = 1) 6 59% 5 57% % 4 47% ezer darab ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Forrás: NFSZ, MFB Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Infokommunikáció Szálláshely-szolg., vendéglátás Közigazgatás Ipar Kereskedelem Egészségügy Oktatás Építőipar Szociális ellátás Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 89, 99, 98, 17, 15, 15, 15, 14,7% 14, 12, 11,7% 11, 11, 1, 12, 12, 12,7% ezer fő Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (214. október - december, előző év azonos idaka = 1) Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) ezer fő Ingatlanügyletek Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szociális ellátás Oktatás Építőipar Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Infokommunikáció Ipar Szállítás, raktározás Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Közigazgatás Egészségügy Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 18, 15, 15, 14,7% 13,9% 13, 13, 13, 13, 12, 12, 12, 11, 1, 12, 13, 13, * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér március

9 Infláció Az inflációs folyamatok új lendületet adhatnak a kamatcsökkentési ciklusnak Magyarországon A Brent-típusú olajár januári 12,9%-os árzuhanását februárban 27,-os korrekció követte a termelési kapacitások csökkentése és az olajcégek beruházási terveinek visszafogása nyomán, így hónap végén egy hordó olaj ára 61,9 dollár volt (1. ábra). 214 utolsó hónapjában Magyarországon az exportáruk átlagosan 1,-kal drágultak (év/év), míg az importárindex az olajár zuhanása nyomán -ra csökkent, s hasonló okból az ipari termelői árak januárban éves összevetésben átlagosan 1,-kal mérséklődtek. A magyar gazdaságban 215 első hónapjában havi szinten,-kal, éves szinten 1,-kal csökkentek átlagosan a fogyasztói árak. A 12 havi maginflációs ráta kilenc éves mélypontra,,7%-ra süllyedt, s egyre távolabb került a -os inflációs céltól, s az MNB inflációs folyamatokat megragadó mutatói is alacsony inflációs nyomást jeleznek (2-4. ábra). A jegybank februári közleménye alapján márciusban a gazdasági folyamatok értékelése szükségessé tehet további monetáris lazítást. A negatív 12 havi inflációs rátát az üzemanyagok, az élelmiszerek és a szabályozott árú cikkek árának csökkenése okozta (5. ábra). A havi szintű árcsökkenésben jelentős szerepe volt az egyéb cikkek, üzemanyagok árának 3,-os mérséklődésének, valamint a karácsonyt követő leárazások miatt a ruházkodási cikkek árának 3,-os süllyedésének (6. ábra) ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása Forrás: Reuters, MFB CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon Ipari termelőiár-index Importárindex Exportárindex ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, 1,, , -, -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (215. január, hó/hó) 7% % Élelmiszerek Szeszes italok, doháuk Szolgáltatások Háztartási energia, fűtés Tartós fogyasztási cikkek Egyéb cikkek, üzemanyagok -3, -, 1, 1,,, Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Ruházkodási cikkek -3, Összesen -3, -3, -2, -2, -1, -, -1, -,,, 1, 1, március

10 A bankszektor helyzete A lakossági devizahitelek kivezetése nyomán veszteséges évet zárt a hitelintézeti szektor 214-ben 214-ben a részvénytársasági hitelintézetek adózás utáni nyeresége -424,1 milliárd forintot ért el, ami a hazai statisztikák vezetésének kezdete óta mélypontot jelent. A devizahitelek elszámolása az MNB tavalyi kalkulációi szerint 784 milliárd forintos veszteséget okoz a bankszektornak, azaz elszámoltatás nélkül a tavalyi évet is nyereséggel zárta volna a hitelintézeti szektor (1. ábra). Az eszközállomány (+6,), a nem pénzügyi vállalatok bruttó és nettó hitelállománya (+,2, ill. +2,) tavaly már emelkedett, ugyanakkor a bruttó teljes hitelállomány és a lakossági hitelállomány tovább zsugorodott (2. ábra). Az alacsony kockázatvállalási kedvet jelzi, hogy december végére 1 alá, 96,9%-ra süllyedt a hitel/betét ráta (ebben a lakossági betétek dinamikus emelkedése is szerepet játszik), ill. a magas, 17,-os tőkemegfelelési mutató (3-5. ábra). A nem teljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben egy negyedév alatt 1,5 százalékpontot süllyedt (214 végén: 14,), s a banki portfólió tovább javulhat a rossz ingatlanhitelek kezelésével foglalkozó Mark Zrt. tevékenységének felpörgésével. Az utolsó negyedévben a lakossági ügyfélkörre számolt NPL-ráta nem változott és továbbra is csúcson áll (19,) (a magáncsőd bevezetése hozhat könnyítést a jövőben), az önkormányzati szegmensben pedig 1,1 százalékponttal 3,-ra csökkent (6. ábra) ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye 314,2 356,8 275,1 324,7 174,4 236,6 29,1 12,3 * MFB, EXIM, KELER nélkül ** előzetes adat 21,2-164, -243,3 Adózás előtti eredmény Adózott eredmény -424, ** 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya , , ,6 6 53, 6 514, , ,1 15 1, , , , , , ,3 19 8, , ,4 26 3, , ,9 2 23, Eszközállomány Hitelállomány Nem pénzügyi vállalatoknak * MFB, EXIM, KELER nélkül (bruttó) nyújtott hitelek (bruttó) ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. december december) * MFB, EXIM, KELER nélkül Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai Közvetlen külföldi forrás Belföldi betétek *MFB, EXIM, KELER nélkül ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban 6. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* 2 2 Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB 19% 19% % 17% Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia * 9 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány Hitelek összesen Vállalati hitelek Lakossági hitelek Önkormányzati hitelek március

11 Banki forráskínálat Bővülő hitelkínálat várható a következő hónapokban a pénzintézeti tervek alapján Az MFB legutolsó, 214. i vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) azt jelezte, hogy továbbra is többségben vannak a hitelkínálat bővülését váró cégek a szűkítést prognosztizálókkal szemben, azonban az optimizmus valamelyest csökkent fél év alatt, különösen az agráriumban, valamint a mikro- és kisvállalatok körében (1. ábra). Ez részben egybecseng az MNB márciusban közzétett legutóbbi hitelezési felmérésének eredményeivel: a pénzintézetek nagyobb hányada 215 derekáig a vállalati hitelek kínálatának szélesítését tervezi, s elsősorban a kisebb méretű cégek irányába erős a hitelezési szándék (2. ábra). Az MFB felmérése alapján a bankok elsődlegesen a megkövetelt biztosítékok nagyságával szűrik a kölcsön iránt érdeklődő vállalatokat, míg a jegybank hitelezési felmérése szerint a hitelezési sztenderdek enyhítése várható a következő hónapokban (3-4. ábra). Az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati forint kölcsönök átlagkamata a jegybanki alapkamathoz közeledve újabb historikus mélypontra, a 214. decemberi 4,2-ról 4,1-ra mérséklődött 214. januárra, ami a hasonló euróhitelek felett rekord alacsony, 155 bázispontos felárat jelent, míg az NHP 2,-os kamatplafonjához képest 164 bázispontos marzsnak felel meg (5-6. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapban a banki hitelezés volumenében várható változás a vállalatok szerint (nettó mérleg*) Teljes minta Agrárium Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok * bővülést várók aránya mínusz Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések csökkenést várók aránya, százalékpont 3. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok* változása ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelmennyiség megítélése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 29.I Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 29.II 29.III Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III * hitelkínálat növelését tervező bankok aránya mínusz szűkítést tervező bankok aránya 4. ábra: A következő 6 hónapban a kínált hitelek feltételeiben tervezett változtatások iránya* az igénylő vállalat mérete szerint 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 4,4 4,2 4, * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 4,4 4,2 4, * nettó változás pozitív = szigorítás Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 3,8 3,8 3,6 3,6-2 3,4 3,2 3, 29. Szűkös hitelkínálat Saját erő nagysága 29. tél Magas kamatok Biztosíték mértéke ,4 3,2 3, -4-6 Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia március

12 Vállalati forráskereslet A tercier szektor forrásigénye erősödik, ugyanakkor összességében mérséklődik a vállalati hitelkereslet Januárban a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya 47,1 milliárd forinttal csökkent. A devizakölcsönök visszafizetése meghaladta az új kihelyezéseket (-72,8 ), s ezt nem ellensúlyozta, hogy forintban a vállalati szektor nettó hitelfelvevő volt (+25,7 ), így hazai fizetőeszközben a cégek immár egy éve több hitelt vesznek fel, mint amenynyit törlesztenek. Euróban számolva a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (1-2. ábra). A következő negyedévekben különösen n a szolgáltató szektorba tartozó vállalatok körében erősödhet a forrásbevonási igény, ami a belső kereslet erősödésére vezethető vissza elsősorban. Fél év alatt 4,7 százalékpontot csökkenve 214. re 43,-ra olvadt az idei év éig bezárólag kölcsön felvételét tervező cégek aránya az MFB vállalati felmérése alapján (3-4. ábra). Az MNB legutóbbi hitelezési felmérése alapján a pénzintézetek ugyanakkor tovább erősödő hitelkereslettel számolnak, s különösen a kisebb méretű vállalatok részéről várnak kölcsönigénylést. A hitelezési felmérés is jelzi ugyanakkor, hogy a keresletet ösztönző tényezők ereje gyengült 214 utolsó negyedévében (5-6. ábra) ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező* vállalatok aránya ágazati bontás szerint növénytermesztés Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 2 - állattenyésztés 9 nőtt a forrásbevonási hajlandóság élelmiszeripar 3 - vad- és erőgazdálkodás energetika 6 - építőipar fafeldolgozás fémfeldolgozás gépgyártás közúti járműgyártás 11 - textilipar vegyianyag gyártás gépjármű keresk.+jav IKT szolg. csökkent a forrásbevonási hajlandóság 15 - ingatlanügyletek kiskereskedelem 17 - közösségi szolgáltatás mérnöki tevékenység * biztosan + valószínűleg forrásbevonást 19 - nagykereskedelem tervező vállalatok összesen 2 - szállítás, raktározás számviteli tanácsadás 22 - turizmus, vendéglátás ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 29.I 29.II Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III Közép- és nagyvállalatok Mikro- és kisvállalatok * nettó változás pozitív = növekedés 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV Exportarány* Régió Méret Szektor TELJES MINTA Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország - Nem exportál * exportbevételek / teljes árbevétel , 4. ábra: A következő 12 hónapban hitelfelvételt tervező vállalatok aránya 3, 42, 4, 42, 37, 43, 43, 38, 47,9% 49, 47, 45,7% 48, 45,9% , 31, 26, 26,7% 25,7% 23,7% 2, 1,,, 214.III 214.IV * nettó változás pozitív = növekedéshez járul hozzá Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti keresletet meghatározó tényezők a hitelintézetek véleménye szerint* Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 52, Az ügyfél saját forrásainak alakulása Általános kamatszínvonal változása Az ügyfél készletfinanszírozási szükségletének változása Az ügyfél követelésállományának finanszírozási szükségletének változása Más bankok, vagy egyéb nem banki hitel-források kevésbé vonzóvá/ vonzóbbá válása Az ügyfél tárgyi eszközökbe történő befektetésének változása március

13 Árfolyamok Kilenc havi szintre erősödött februárban a forint az euróval szemben A januári sáveltörlést követően korrigált a frank euróval szembeni árfolyama: februárban 2,-ot gyengült az euróval szemben. Az euró azonban folytatta leértékelődését a dollár ellenében és,-ot veszített értékéből február folyamán (1. ábra). A görög adósságkrízis átmeneti rendezése, az ukrán-orosz harcokat tűzszünettel lezáró minszki megállapodás és az Európai Központi Bank márciusban induló eszközvásárlási programja kedvezően hatott a globális kockázatvállalási kedvre februárban, s hozzájárult, hogy a forint kilenc havi szintre erősödjön az euróval szemben. A régiós devizák közül a román lej,-ot, a cseh korona és a lengyel zloty 1,3-1,-ot, a magyar forint 2,9%-ot erősödött az euró ellenében. A magyar fizetőeszköz a dollárral és a svájci frankkal szemben 2,3, ill. 4,-os erősödést ért el (hónap végi árfolyamok: 33, HUF/EUR, 269,6 HUF/ USD, 284,9 HUF/CHF) (2-4. ábra). Az inflációs nyomás hiánya és a felminősítési várakozások felerősödése újra felélesztette az MNB-vel szembeni kamatcsökkentési várakozásokat, ami a forward árfolyamok süllyedésében is látszik (5-6. ábra), ugyanakkor támogatta a forintot a magyar kormány pénzintézetekkel való viszonyának rendeződése, ill. a reálgazdasági szereplők továbbra is válságot megelőző szinteken mozgó várakozásai. 1. ábra: A svájci frank árfolyama az amerikai dollárral, ill. az euróval szemben 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 1,6 1,5 1,4 árfolyamküszöb bevezetése (1,2 CHF/EUR) 1,6 1,5 1, HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) ,3 1,2 1,1 1,3 1,2 1, pont 1,,9,8,7,6 svájci frank erősödése CHF/EUR CHF/USD ,,9,8,7, globális kockázatvállalási kedv erősödése Forrás: CBOE, ECB, MFB ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama % 9 97% euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB, MFB * = 1 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty % 9 97% Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 6. ábra: Adott napi spot, valamint 1 és 2 éves forward HUF/EUR árfolyam Forrás: ECB, MNB, MFB HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) Kamatvárakozások án (jobb t.) Kamatvárakozások én (jobb t.) 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján HUF/EUR árfolyam HUF/EUR spot árfolyam HUF/EUR forward árfolyam (1 éves) HUF/EUR forward árfolyam (2 éves) Forrás: Reuters, MFB március

14 Az államháztartás helyzete és finanszírozása Biztatóan indult az idei év a januári és februári költségvetési számok alapján Januárban a központi költségvetésben keletkezett hiány 14,4 milliárd forint, az éves cél 12,-a volt, míg egy évvel korábban 166,6 milliárd forintos deficit keletkezett, amely a tavalyi évi hiány 19,9%-át érte le. A 214. januárinál kedvezőbb egyenleg elsődleges oka a bevételek 63,8 milliárd forintos meglódulása volt, miközben a kiadások 1,6 milliárd forinttal nőttek. A januárban befolyt fogyasztási jellegű adóbevételek, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság befizetései összegben és a célarányosan is meghaladták a tavalyi év azonos idakának számait. Az első két havi előzetes büdzséadatok (379,8 milliárdos, az egy évvel korábbinál 22,3 milliárd forinttal kisebb hiány keletkezett) és a magyar gazdaság idén várható további bővülése alapján nem fenyegeti veszély a Kormány 2,-os GDP-arányos államháztartási hiány tervét 215-ben (1-2. ábra, 1. táblázat). 215 második hónapjában a hozamgörbe 6 hónapos és annál hosszabb szegmensében nőttek a hozamok: az 5, ill. 1 éves másodpiaci kötvényhozam februárban 9, ill. 12 bázisponttal 2,47, ill. 2,9-ra emelkedett. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy referenciahozama 1,7-ról 1,5-ra süllyedt (-12 bázispont), így összességében meredekebbé vált a hozamgörbe (4. ábra). A térségben az előző hónapban a 1 éves hozamok rendre emelkedtek (Románia: +15 bp, Lengyelország: +17 bp, Csehország: +23 bp) ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása januárban (milliárd forint) -1,5 11,6 38,8-11,8 85,3-9,7-166,6-14,4 49,3 72,1 7,1 86,1 74, 56,9 64, 81,5 325,3 365,9 341,1 295,8 33,3 292,8 313,3 328,2 213,4 154, 212,4 217,1 172,2 169,4 164,6 173,6 133,4 196,2 96,6 75,8 13,3 154,2 113,9 132,4-73,2-65, -54,3-62,2-58,7-93,3-14, -111,6-38,8-42,5-42,4-75,1-72,7-55,6-59,9-48,9-239,5-23,6-267,6-24,6-19,4-148,7-164,6-126,3-339,5-294,8-332,5-319,7-434,2-415,5-458,6-514,4-54,5-57,6-53,3-69,1-52,8-67,8-57,9-58, Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása teljesítés (előzetes) I. hó éves teljesítés %-a előirányzat I. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 8,9 691,1 5,9% 1 89,7 754,9 6,9% Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 35,1 81,5 6, 1 36, 86,1 6, Társasági adó 394,8 31,8 8, 341,4 3,7 9, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 151,7 5,9 3,9% 156,5 6,4 4, 25,9,, 24,8 1,3, 4 335,9 313,3 7, 4 396,7 328,2 7, 3 35,6 21,8 6,9% 3 172,4 211, 6,7% Jövedéki adó 918,9 64,8 7, 913,5 78,6 8, Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 29,7 1,7% 26,2 3,6 14, Lakosság befizetései 1 753,8 164,6 9, 1 86,6 173,6 9, Személyi jövedelemadó 1 589,1 156, 9, 1 639,7 163,3 1, 2 2 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 3 124,5 277, 8,9% 3 24,6 27,1 8,9% -2 Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII -2 Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 1 97,1 168,5 8, 1 91,8 17,1 8,9% 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat Forrás: ÁKK, MNB, MFB , 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 7% 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) pont március