PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készült: 2013.

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült: Színes Iskola Személyközpontú Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium T a t a Fényes fasor 1.

2 Tartalom I. Nevelési program Az iskola története Nevelési alapelveink, értékeink Célkitűzéseink Nevelési feladatok A gyermekek testi - lelki egészsége érdekében nyújtott különleges szolgáltatásaink Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés Az osztálytanító szerepe Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Pályaválasztás előtt álló tanulók Felsőoktatási intézményekben továbbtanulni szándékozó tanulók Az esélyegyenlőség biztosítása A diákok és az iskola A szülők és az iskola Szerződés a szülőkkel Kapcsolattartás a szülőkkel Iskolánk kapcsolatai A tanulmányok alatti vizsgák Az intézménybe lépés Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamában Tanév közbeni átvétel Gimnáziumba való felvétel Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv II. Helyi tanterv Tanulói tevékenységformák tanulási alapidőben Csoportbontás Az epochális rendszer A projektoktatás A tanulási szerződés, beszámolás módja Értékelés Az értékelés elvei A tanulók tudásszintjének mérése Az értékelés részei Iskolai tevékenységek Szolgáltatások tanulási időben A tanulási időn túl is igénybe vehető szolgáltatások Az idegen nyelv tanulása A tanulók fizikai állapotának mérése Mindennapos testnevelés Az otthoni felkészülés elvei Szociális szolgáltatások Egészségnevelés, környezeti nevelés... 25

3 5. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Érettségi vizsga Érettségi vizsgatárgyak Fakultáció Tájékoztatás az érettségi vizsgáról Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok Az iskola egyes évfolyamain tanított kötelező tantárgyak és azok óraszámai Alsó tagozat tanóráinak óraszáma Felső tagozat tanóráinak óraszáma Gimnázium tanóráinak óraszáma A kimenő évfolyamok tanterve Alsó tagozat tanóráinak óraszáma Felső tagozat tanóráinak óraszáma Gimnázium tanóráinak óraszáma A program érvényessége A pedagógiai program nyilvánossága III. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének irányelvei IV. Óvodai nevelési program V. Tantervek VI. Kimenő tantervek

4 I. Nevelési program 1. Az iskola története Iskolánk az 1993/1994-es tanévben kezdte meg működését a Carl Rogers nevéhez fűződő személyközpontú megközelítés filozófiája alapján. Évről évre, felmenő rendszerben bővült. Első végzős diákjaink a 2000/2001-es tanévben fejezték be a nyolcadik osztályt. Az 1999/2000-es tanévtől kezdve óvodai csoport is működik az iskola mellett, elősegítve a gyerekek szocializációját. A 2002/2003-as tanévtől felmenő rendszerben elindítottuk a gimnáziumi osztályt is. A gimnáziumi osztályok maximális létszáma 15 fő, lehetőséget nyújtunk az itt tanuló fiataloknak a személyre szabott foglalkozásokra, egyéni tanulási szerződésekre (témaválasztás, konzultációk, önálló kutatási munkák). Az első érettségiző osztály a 2005/2006-os tanévben végzett. Büszkék vagyunk arra, hogy olyan diákok (pl. sajátos nevelési igényű tanulók) is sikeres érettségi vizsgát tesznek nálunk, akik különböző nehézségeik miatt, más iskolákban kudarcot vallottak volna. A 2009/10-es tanévtől kezdődően bevezettük intézményünkben az komprehenzív (egységes) iskolai modellt. A fentiekből kitűnik, ma már a nevelés három fokozatát tudja biztosítani a gyerekeknek: óvoda, általános iskola és gimnázium. Egy vegyes életkorú óvodai csoportunk van és évfolyamonként egy osztályt indítunk. Mindenki mindenkit ismer, békés és barátságos a hangulat. Az egységesség minden évfolyamra vonatkozó megjelenési formái: - az iskola alkotmánya - a szöveges értékelés - tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program - tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. 2. Nevelési alapelveink, értékeink - Aki megszületett, joga van élni, növekedni, fejlődni a számára lehető legjobb körülmények között. - Az emberi élet értékes, egyedi, megismételhetetlen számunkra alapvetően tiszteletre méltó. - Maradéktalanul hiszünk a gyermek személyiségének értékességében, egyenrangúságában, az alapvetően létező önmegvalósító törekvésében és ezen elvek alapján működünk. Munkánk és viselkedésünk törekszik megfelelni az ENSZ Gyermeki Jogok alapokmányában lefektetett elveknek. - Számunkra a szabadság és függetlenség elsőrendű értékek, amelyek nem mondanak ellent a szabad akaratból meghozott döntésekkel járó vállalások, kötelezettségek becsületes végrehajtásának. - Alapvető értékünk az igazságosság, szüntelenül igyekszünk megvalósítani. Törekszünk arra, hogy az előttünk felmerülő igazságtalanságokat általában és egyes emberek tekintetében valamennyire kiegyenlítsük, egyenlő esélyeket biztosítsunk. Tehát szolidárisak vagyunk gyengékkel, az elesettekkel, a kirekesztettekkel, szegényekkel, és megpróbáljuk segíteni őket.

5 3. Célkitűzéseink Minden tanulónknak megadni a szükséges segítséget, hogy mindazon céljait megvalósíthassa, amelyekkel érkezett, és azokat is, amelyek az itt töltött években alakulnak ki benne. Természetesen, csak az iskola keretein belül elérhető célokról lehet szó. Olyan személyközpontú légkört kialakítani, amely minden gyermeknek, aki az óvodába, iskolába, gimnáziumba (továbbiakban : iskola) jár, biztosítja a növekedéshez szükséges és elégséges feltételeket. Ebben a légkörben lehetséges és kötelező legyen iskolánk alkotmányának betartása, amelyet a tanulókkal együtt hoztunk létre, és amely az ENSZ emberi és gyermeki jogok nyilatkozata alapján készült. Olyan segítséget nyújtani a szülőknek, hogy támaszkodhassanak az Iskolára úgy a gyermeknevelés, mint egyéb pedagógiai-pszichológiai nehézségek esetén. Tehesse ezt akkor is, ha nem teljesen elkötelezett a személyközpontú nevelés iránt. Olyan pedagógiai klímát teremteni, ahol minden pedagógusnak lehetősége van a szükséges ütemű növekedésre ahhoz, hogy a tanítás közben felmerülő helyzetekben megfelelő ügyességgel járjon el. 4. Nevelési feladatok Az Iskola (óvoda, általános iskola és gimnázium) segít a szocializációs folyamatban megtalálni minden gyermeknek, tanulónak, a temperamentumának, neveltetésének, irányultságának megfelelő pozíciót, szerepet. Segít betölteni azt a helyet a csoportban (világban), amelyben a leginkább otthonosan érzi magát. Segít kifejezni az érzelmeket, vágyakat, fájdalmakat, segít abban, hogy ezek eljuthassanak (eljussanak) mindenkihez. Megtanulhatók a szokások, a viselkedés rendje, az egymással való nyílt és egyenes (lehetőleg zavartalan) kommunikáció, az érzések, vágyak, sértettségek kifejezése, a helyzetek, konfliktusok megoldásának algoritmusai, amelyeket az Iskolában való létezés során elsajátíthatnak a tanulók. Az Iskola igyekszik megteremteni a legkedvezőbb légkört a tanulók fejlődéséhez. Az empatikus figyelem, a feltétel nélküli pozitív elfogadás, és a jelenlévők folytonosan jelenlévő kongruenciája (hiteles viselkedése) minden bizonyíték szerint elegendő erre. A szabad döntéshez való bizalom, a gyerekek feltétlen elfogadása és esetenként empatikus meghallgatása - tapasztalatunk szerint - elősegíti az önmegvalósító tendencia érvényesülését minden korban, a kisgyermek (óvodás) kortól a felnőttkorig. Az Iskola soha nem kérdőjelez meg egy gyermek által át- és megélt eseményt, tapasztalatot és igyekszik nem minősíteni azt. Érvényesnek fogadja el a gyermek érzelmeit, attitűdjeit. Konfliktushelyzetben közvetít, nem eldönt, segíti a közös megoldások keresését. Az Iskola minden rendelkezésre álló eszközzel próbálja elősegíteni mind a tapasztalati, mind a kognitív tanulást. Mindent megtesz a gyermek a szociális, érzelmi és kognitív képességeinek és intelligenciájának fejlődéséért. Lehetőséget ad a keresésre, a kutatásra, a próbálkozásra. Biztosítja az életkornak megfelelő eszközöket, helyzeteket ahhoz, hogy a

6 tanulók életkori és fejlettségi szintjének és egyéni sajátosságainak megfelelően láthassák meg, tapasztalhassák meg a körülöttük lévő világ érdekességeit, tudnivalóit. Igyekszik forrásként működni, mind a személyek, mind az eszközök tekintetében (könyvek, audiovizuális berendezések, hang- és képhordozók stb.) Segíti a tanulási folyamatot, a személyre szabott fejlődést. Az Iskola filozófiája, szemlélete (a személyközpontú megközelítés elmélete és gyakorlata) okán felelősen vállalja, hogy mindenkor tekintetbe veszi a gyermekek, tanulók aktuális állapotát, fejlődési helyzetét, szükségleteit. Ennek a szemléletnek alapján segíti a testi és szellemi növekedést. Vállalja, hogy mindent megtesz a gyermek kognitív, érzelmi és szociális intelligenciájának fejlődése érdekében. Ezen növekedés során nagy valószínűséggel kialakul a gyermek elképzelt és kívánatosnak tartott személyisége. E személyiség jellemzői: - a világ mindenkori felfedezésére való nyitottság - a szabad és független percepció - a véleményalkotás vágya és képessége - a belső kontroll - autonómia - belső fegyelmezettség - könnyebb tanulás, az új dolgok befogadásának könnyedsége - a rugalmasság - előítélet-mentesség - szolidaritás és a gyengébbek segítése - a célok pontos meghatározása, az út megtervezése - az új információk folyamatos befogadása, elemzése - alkalmazkodás képessége a változó környezethez 5. A gyermekek testi - lelki egészsége érdekében nyújtott különleges szolgáltatásaink 5.1 Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés Alsó tagozatban, lehetőségeink szerint minden nap reggeli beszélgetéssel kezdjük a közös munkát. Ez nem kötelező tanóra, de alapvető filozófiánk, hitünk szerint ezzel lehetőséget biztosítunk arra, hogy elháruljanak a tanulás elől az akadályok. Az osztálytanítók facilitálják ezeket az együttléteket, a gyerekeknek itt alkalmuk van arra, hogy beszéljenek örömeikről, bánataikról, konfliktusaikról vagy bármiről, ami éppen foglalkoztatja őket. Az itt elhangzottak csak a résztvevőkre tartoznak, titoktartás kötelez mindenkit. Sok éves tapasztalatunk alátámasztja, a gyerekek használják ezeket az alkalmakat, csökkentve a bennük levő feszültséget, bizonytalanságot. Megtanulják, hogyan lehet a másik emberre odafigyelni, őt igazán meghallgatni, reagálni rá, találkozni vele. Az iskolánkba járó gyerekekkel a kívülállóknak az a tapasztalatuk (személyes beszámolókra hivatkozunk), hogy érzelmileg, szociálisan érettebbek, toleránsabbak, önmagukat hatékonyabban képesek kifejezni, képviselni, mint kortársaik. A felsőbb évfolyamokon, felső tagozaton és gimnáziumban a szabadon tervezhető órakeret terhére minden héten 3 osztályfőnöki órát szervezünk, és ezek keretében van lehetőség beszélgetésekre. Ez az iskola egyik alappillére.

7 A gyerekeknek lehetősége van, hogy előzetes egyeztetés, megbeszélés alapján személyes beszélgetést kérjenek az osztálytanítótól, vagy bármely pedagógustól az iskolában, ha ennek szükségét érzik. Az iskolában bárki (gyermek, pedagógus, szülő) rendelkezésére áll a pszichológus, beszélgetésre alkalmanként vagy rendszeresen pszichoterápiára is, ha az szükségesnek látszik. Ha egy osztály pszichés állapota indokolja, néhány napra táborba megy. Ezeknek az együttléteknek célja, hogy az elmúlt időszak problémáit, konfliktusait végigbeszélhessük nyugodt körülmények között, ráérősen". Megtervezzük a következő hónapokban ránk váró feladatokat. Ilyenkor újrafogalmazódhatnak közös életünk szabályai, több idő, lehetőség van egymás megismerésére, összecsiszolódásra. A táborokban nem elsősorban az ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés (pl. múzeumok, kiállítások) a cél, hanem a lelki regenerálódás, feltöltődés. Az osztálytanítók maguk döntenek a táborok időpontjáról, egyeztetve az iskolavezetéssel, pszichológusokkal. Igyekszünk megtalálni az iskolai terhelés optimális mértékét, ha szükséges, teljesen egyénre szabott tanulmányi szerződésekkel, egyéni konzultációs lehetőségekkel. A szabadban való testmozgás lehetőségét biztosítja az iskolához tartozó hatalmas zöld terület, park, sportolási lehetőségek (kosárlabdapályák, kültéri ping-pong asztalok). Az alsó tagozatosok napirendje biztosítja, hogy sok időt töltsenek a szabadban való mozgással. A konfliktusok megoldásának lehetőségei között szerepel a személyközpontú mediáció. Ebben az iskola több tanára is képzett, tehát lehetőség van arra, hogy ilyen módon is kezelhessük a keletkező konfliktusokat. Erre akkor van lehetőség, ha a konfliktusban szereplő két fél (gyerek-gyerek, gyerek-tanár, tanár-gyerek, tanár-tanár, esetleg szülő) akarja és önként vesz részt ebben a konfliktuskezelési formában. Törekszünk arra, hogy diákjaink közül is egyre többen elsajátítsák a személyközpontú mediátor legfontosabb feladatait, megismerkedjenek a helyzettel, s képesek legyenek ők is ilyen tevékenységre. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a nálunk tanuló gyerekek biztonságos iskolába járjanak Az osztálytanító szerepe Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden osztályhoz tartozzon egy pedagógus ( osztálytanító ), aki állandó vezetője, facilitátora a reggeli beszélgetéseknek, és aki támogatja az osztályában tanulókat minden ügyes-bajos dolgukban. Ő az, aki a konfliktusok megoldásában, az osztályt érintő bármilyen döntés meghozásában segíti a gyerekeket. Az osztályfőnöki órák funkciója iskolánk arculatából adódóan több és más, mint a NAT osztályfőnöki órákra előírt kerettanterv ajánlásából adódna. Első osztálytól kezdve biztosítjuk tanulóinknak az érzelmek kifejezésének lehetőségét, és azt, hogy képesek legyenek megvizsgálni magukat, akaratukat, környezetüket, hogy képesek legyenek dönteni és kifejezni magukat. Ennek a komplex megközelítésnek részei a reggeli beszélgetések az 1-4. évfolyamban, a magasabb évfolyamokban az osztályfőnöki óráként megjelölt együttlétek, ahol képzett osztálytanítóink minél több elemet igyekeznek megvalósítani az encounter csoportok szabadságából. Ezeknek a beszélgetéseknek az elsődleges célja, hogy a gyerekek tanulásra alkalmas állapotba kerülhessenek. Lehetőségük van rá, hogy bármiről beszéljenek, ami foglalkoztatja őket. Az

8 örömök és bánatok megosztásával csökken a bennük lévő feszültség, s a nap során jobban képesek figyelni a tananyagra. Eközben fokozatosan megtanulják kifejezni gondolataikat, érzéseiket. Lehetőségük van arra, hogy megismerhessék és megérthessék társaik gondolatait, érzéseit, s ezáltal közelebb kerülhessenek egymáshoz. A beszélgetés segít abban, hogy értékesnek gondolják magukat, s elfogadhatóvá váljanak saját maguk számára. Ez a folyamat egy facilitátor tanár segítségével teljesedhet ki, aki megteremti az ehhez szükséges légkört: viselkedése hiteles, empatikus és feltétel nélküli pozitív elfogadás jellemzi a csoporttagok felé. Ezeken a beszélgetéseken megtanulják a gyerekek még azt is, hogy hogyan lehet a másik embert odafigyelően meghallgatni, reagálni rá, hogyan lehet a konfliktusokat megbeszéléssel rendezni, s hogy mennyire értékes, ha valaki képes megmutatni magát a többieknek. Másik célunk ezekkel az együttlétekkel, hogy az osztálytanító és a diákok közötti kapcsolat élő legyen. Ez az alapja a kölcsönös bizalomnak, ami lehetővé teszi, hogy a tanulmányi szerződésekhez szükséges egyéni vállalások belső kontrolltól vezérelve működjenek. Az alsó tagozatban strukturált formában vezetjük be az önismereti játékokat, gyakorlatokat. Ezek célja, hogy mintákat adjon a gyerekeknek önmaguk megfigyelésére, értékelésére. Az idő előrehaladtával egyre több encounter elem jelenik meg ezekben a játékokban. 7. osztály után felajánljuk a hétvégi encounter csoportot is, ahol két napon át, távol az iskolától, tanulástól, családtól megtapasztalhatják a tanulóink a csoportos encounter élményét. Ezekben a táborokban való részvétel önkéntes. A 9. évfolyamtól kezdve tematikus beszélgetéseket is szervezünk a következő tartalmakkal: Alapvető kapcsolatok (önmagunkkal, társadalommal, természettel) Családi kapcsolatok (szülő, testvér, rokonok) Barátság Egyéb kapcsolatok (osztálytársak, együttműködések, hobbi- és sportkörök, nemzet) A kapcsolódás formái és módjai (rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, kooperáció-versengés) Felelősség (önmagunkkal, másokkal, környezetünkkel szemben) Kapcsolatkultúra (gyengeségek és erények) Az élet értelme és az értelmes élet Az élet minősége (életszínvonal, jólét, a rogersi értelmes élet) Munka és alkotás, önmegvalósítás Kultúra, művelődés, műveltség Társadalmai beilleszkedés és deviancia Egyenlőség és egyenrangúság Egyén és közösség (csoportok) Érdekek és értékek Értékrendek, értékrendszerek Szokások, hagyományok, normák Erkölcs, erkölcsiség, erkölcsi normák Jog és erkölcs Vallás és erkölcs Erkölcsök és etikák 6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az iskola alapvető profilja az óvodai - általános iskolai és gimnáziumi nevelés. Sajátos terület ezen kívül az integrált nevelés megvalósítása: iskolánk vállalt célja, hogy fogadja azokat a különleges bánásmódot igénylő tanulókat, akiknek családja, környezete elfogadja, vallja az iskola alapvető értékeit, elveit. Szükség szerint állandó gyógypedagógiai segítséggel

9 támogatjuk tanulóink előrehaladását, ismereteik gyarapodását. Az iskola szemlélete alapján helye lehet közöttünk bármelyik gyermeknek, aki képezhető és képes beilleszkedni viselkedésével ebbe a világba. Iskolánkban a következő klienscsoportok igényelnek speciális gondozást: 1. különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók: a) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, b) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók, c) kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók, 2. hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók, 3. pályaválasztás előtt álló tanulók, 4. felsőoktatási intézményekben továbbtanulni szándékozó tanulók Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Az Iskola a kezdetektől fogva vállalta a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, s ezért az iskola tanulóinak jelentős százaléka küzd tanulási problémákkal. Felkaroljuk azokat a diákokat, akik más iskolában a szigorú kötöttségek miatt képtelenek teljesíteni a tőlük elvárható szinten. Ezek a tanulók intézményünkben normál haladási tempójú osztályokban tanulnak - tapasztalataink szerint sikerrel. Pedagógusainknak az iskola profiljából adódóan rendelkezniük kell a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség). Nálunk a tanulóknak lehetőségük van egyéni szerződésre, melynek kialakításakor figyelembe vesszük helyzetükből adódó nehézségeiket, egyéni fejlettségi szintjüket, eltérő haladási ütemüket. Ez lehetővé teszi a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását is. Szükség szerint tágabb időkeretet biztosítunk a tanulóknak a feladatok megoldásához és a beszámoláshoz, illetve a tartalmakat, követelményeket is sajátosan, a fogyatékossággal összefüggően alakítjuk és várjuk el annak teljesítését. Toleráljuk azt, amikor valaki csak írásban, illetve csak szóban képes beszámolni. A tanulók értékelése a saját fejlődésükhöz mérten történik. Amennyiben szükséges, a nevelés-oktatás folyamatában alkalmazzuk a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszereket és eszközöket, valamint egyéb, a tanuló életvitelét, tanulását támogató technikai eszközöket (számítógép, táblagép stb.). Sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására is. Az iskolában kialakításra került egy terem, ahol kizárólag a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók fejlesztése folyik egyéni vagy kiscsoportos formában. Ebben a teremben rendelkezésre állnak a speciális tankönyvek, fejlesztő játékok, számítógép nyomtatóval, megfelelő fejlesztő programok. Az iskola gondoskodik arról, hogy a megfelelő képesítéssel rendelkező fejlesztő tanárok lássák el ezt a feladatot. A sajátos nevelési igényű tanulók minden év elején felmérésre kerülnek, melyet az iskola gyógypedagógusai végeznek. Ennek, illetve a szakértői vélemény figyelembe vételével készül el az egyéni fejlesztési terv, mely alapján megvalósulhat a habilitációs, rehabilitációs fejlesztés. A gyerekek az elvégzett munkájukról és a fejlődésükről félévkor és év végén szöveges értékelést kapnak.

10 A tanulók befogadását, nevelését, oktatását, fejlesztését a különböző szakemberek (pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, konduktor) közötti együttműködés, a folyamatos konzultáció lehetősége is segíti. Nem okoz problémát ezen gyerekek elfogadása, beillesztése az osztályközösség életébe. Azon sajátos nevelési igényű tanulók köre, akiket fogadni tudunk: - mozgásszervi fogyatékos tanulók - látássérült (aliglátó és gyengénlátó) tanulók - hallássérült (nagyothalló) tanulók - enyhén értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók - beszédfogyatékos tanulók - autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók - egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók: súlyos tanulási, figyelem- és magatartásszabályozási zavarral küzdő tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. Tanulási nehézségek váltják ki a problémát. Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. A személyközpontú megközelítés elmélete és tudományos kutatások eredményei alapján biztosak vagyunk abban, hogy ez a fajta létezési mód, légkör segít a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekeken. A segítség része az Alkotmány, az alapvető emberi jogok biztosítása és ennek betartása, aminek következtében a gyerekek elég rövid idő alatt képesek lesznek megtanulni, hogyan lehet egymás mellett élni különböző adottságokkal, viselkedéssel bíró társak között, úgy hogy senkinek a jogai ne sérüljenek. Pl.: egy "hiperaktív" gyermek gyakrabban kimehet, felállhat, járkálhat foglalkozás közben, egyszerűen azért, mert erre van szüksége. A különböző forrásból származó feszültségnek a levezetésére számos utat kínálunk: személyes beszélgetés, mozgás, sportversenyek. A gyerekeket arra neveljük, tanítjuk, hogy nagyon sok útja van ennek, de nem lehet: a másik embert bántani, piszkálni, megalázni. A pszichológusok egyéni terápiával is segítik a rászoruló gyermekeket.

11 Tapasztalataink azt mutatják, hogy néhány év türelem, elfogadás, empátia sok-sok olyan esetben segített, amikor ezek nélkül a gyerekek a közösség peremére szorulva élnék végig iskolás éveiket (elektív mutizmussal, autizmussal együtt élők, hiperaktivitás) Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók A tanulás - véleményünk szerint - optimális feltételeinek biztosításával korán kiderül, hogy kik azok a gyerekek, akik a kiemelten tehetséges tanulók csoportjába tartoznak. Már első osztálytól kezdve lehetőséget kapnak arra, hogy egyéni ütemben haladjanak, s ehhez minden segítséget megadunk számukra: - egyéni tanulási szerződések, külön többlet tananyag megismerésének lehetősége érdeklődés szerint - felsőbb osztályok óráihoz való csatlakozás egy vagy több tantárgyból - egyéni konzultációs lehetőség - szakkörökön való részvétel lehetősége - tanulmányi versenyekre való felkészítés, részvétel - fakultációs órákon való részvétel érdeklődés szerint 6.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekekre. Igyekszünk kompenzálni a családi és/vagy szociális környezetből adódó hátrányokat, s biztosítani számukra a képességeiknek megfelelő fejlődés feltételeit. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni különbségekre alapozott nevelésre, a differenciált oktatásra. A differenciálás a tanuló számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő fejlesztés biztosítását jelenti. Ehhez figyelembe vesszük előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Fontosnak tartjuk készségeinek, képességeinek, kompetenciáinak és személyiségének fejlesztését, s emellett a tanuló lelki, mentális állapotával való kiemelt törődést is A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A szociális, műveltségi hátránnyal küzdő tanulók felzárkóztatásához a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, szülői értekezletek, fogadónapok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. A felzárkóztatás célja: - A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály-, illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. - Készségek, képességek fejlesztése. - Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.

12 - Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai Alkotmány szellemében. Alkalmazott pedagógiai módszerek, elvek: - Az eredményesebb tanulási folyamat érdekében változatos módszereket, tanulási technikákat alkalmazunk: drámapedagógiai foglalkozások, kooperatív tanulási technikák, egyes tananyagrészeknél projektmódszer. - A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. - A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint, a törvény által előírt órakeretnek megfelelően tartanak fejlesztő foglalkozásokat, melyek során változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét, készségeit, képességeit, kompetenciáit és tárgyi tudását. - A tanórák és a fejlesztő foglalkozások felépítése igazodik a tanulók pszichológiai és mentális érettségéhez, teherbíró képességéhez. - A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. - Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. - Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. - Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. - Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. - Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. - A videóra, hanglemezre felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az előre elkészített feladatsorok, megoldási kulcsok. - Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését, kognitív képességeit. - Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az egyén szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe Pályaválasztás előtt álló tanulók A megközelítés lényegéből adódóan abban szeretnék segíteni pszichológusaink az itt tanuló gyerekeket, hogy felismerjék képességeiket, olyan pályát válasszanak maguk számára, amely érdeklődésükön alapul, de képesek legyenek rugalmasan változtatni is Felsőoktatási intézményekben továbbtanulni szándékozó tanulók

13 A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó tanulók számára lehetőséget teremtünk az érettségi tantárgyak emelt óraszámú tanulására, egyéni vagy csoportos konzultációkra, előkészítőkre. Szaktanáraink a megközelítés alapelveiből adódóan segítséget nyújtanak a tudásanyag hozzáférhetővé, a különböző szakkönyvek, folyóiratok, feladatgyűjtemények elérhetővé tételéhez. 7. Az esélyegyenlőség biztosítása A Köznevelési Törvény egyik kiemelt célja, hogy megszüntesse a különbséget az iskolarendszeren belül, s hogy a gyermekek közötti különbségeket lehetőség szerint csökkenjenek. Ezért az iskolában nem érheti hátrányos megkülönböztetés a gyermeket, tanulót (közvetlen vagy közvetett) különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az oktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása. Nem lehet kizárni tanulót vagy tanulócsoportot az igénybe vehető bármely szolgáltatásban való részvétel lehetőségéből, a jogok gyakorlásából. Az iskola biztosítja az oktatás színvonalát, ennek illeszkedését a szakmai követelményekhez, szakmai szabályokhoz, biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Nem lehet a tanulót jogellenesen elkülöníteni, zaklatni, megalázni, megfélemlíteni, emberi mivoltában megsérteni, ilyen hatást kiváltó légkört, környezetet kialakítani. Az iskolában közvetett megkülönböztetés sem érhet senkit. Az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenekfelett álló érdeke különösen, hogy a) a törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, b) a törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek Arra törekszünk, hogy a szociális különbségek ne jelenjenek meg a gyerekekkel való foglalkozás során. Ennek érdekében az intézmény által nyújtott szolgáltatások (a szakkörök, a sportkör, a felzárkóztató-, a fejlesztő-, a pszichoterápiás-, a tehetséges diákokat felkészítő foglalkozások, a konzultációk) ingyenesek. A tankönyveket nem kötelező megvásárolni, a könyvtárból egy tanévre kikölcsönözhetők. Így biztosítjuk azok számára is a könyveket, akiknek ez ingyenesen jár. A füzetek, tanszerek megvásárlásában is gyakorolhat méltányosságot a fenntartó.

14 8. A diákok és az iskola A Diákönkormányzat mint választott, a diákéletet szervező, a tanulói érdekvédelmet és képviseletet vállaló iskolai közösség. A diákszervezet saját szervezeti és működési szabályzat alapján dolgozik, törvény által biztosított jogosítványainál fogva: - szervezi az iskolai diákéletet - gyakorolja demokratikus jogait - diákköröket hozhat létre. Iskolánk sajátosságaiból következik, hogy a diákéletnek nem aktív fóruma a Diákönkormányzat. A naponta történő megbeszélések, egyeztetések, lehetőségek az igények megfogalmazására, az önérvényesítés bátorítása, a vélemények kikérése és figyelembe vétele, állandó kommunikációt eredményez a diákok és a pedagógusok között. 9. A szülők és az iskola 9.1. Szerződés a szülőkkel Iskolába lépéskor vagy későbbi csatlakozáskor a szülőkkel megállapodunk abban, hogy mit nyújt, mit vállal az iskola, illetve, hogy mit vállalnak a szülők. Törekszik mindkét fél arra, hogy a gyermeknevelésről, emberi jogokról, alapvetésekről közelítsenek az elgondolásaink, a szülők vállalják a Színes Iskola Alapítvány anyagi támogatását, hozzájárulva ezzel az iskola működésének zavartalanságához. A szerződés, ha annak valamely része nem teljesül, bármikor felbontható Kapcsolattartás a szülőkkel Iskolánk szemléletéből adódóan rendszeres és szoros kapcsolatot tartunk fenn a szülőkkel, amelyben egyensúlyra törekszünk (mindennek megegyezés az alapja), és szeretnénk elősegíteni a szakmai és pszichológiai színvonalhoz való adaptálódást. Az iskola egészét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztató közös szülői értekezlet évente minimum háromszor: tanévnyitó, félévi, évzáró. Ezen kívül, az igazgató, az osztálytanító rendkívüli szülői találkozót hívhat össze. Osztályszintű szülői értekezletet tartunk 1,5-2 havi rendszerességgel, ezeket az osztálytanítók szervezik. Itt az osztályt érintő kérdéseket, problémákat vitatják, beszélik meg a jelenlévők. Fogadóórák: hetente, rendszeresen fogadóórákat hirdetnek az osztálytanítók, szaktanárok, ahol személyes gondok megbeszélésére kerülhet sor. Megegyezés szerint ettől eltérő időpontban is a szülők rendelkezésére állunk előzetes egyeztetés alapján. Nyílt nap. Jelzett igény esetén lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők bepillanthassanak az osztályban folyó munkába. Megegyezés szerinti napon bejöhetnek, jelen lehetnek az órákon, foglalkozásokon. A reggeli beszélgetések ideje ez alól - a titoktartás, az intimitás védelmezése érdekében - kivétel. A nyílt nap végén megbeszéljük a tapasztalatokat, kérdezhetnek a szülők.

15 Szülők iskolája - pszichológiai estek. A pszichológusok általában havonta egy alkalommal gyermeknevelési, fejlődéslélektani témákról tartanak előadást, ill. ehhez kapcsolódva beszélgetnek a szülőkkel, válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Szülőcsoport. Az iskola pszichológusa havi rendszerességgel, állandó résztvevőkkel encounter csoportot facilitálnak az erre igényt tartó, jelentkező szülőkkel. Részt vehetnek a szülők (nézőként, játékosként) az iskola hagyományos sportnapjain és a félévzáró szülő-tanár rendezvényeket (karácsonyi és tanévzáró vacsora, találkozó) 10. Iskolánk kapcsolatai Minden törvényt, rendelkezést megtartunk, és a felmerülő problémák esetén kerülünk kapcsolatba az országos valamint a helyi szervezetekkel. (Oktatási Minisztérium, Polgármesteri Hivatal, Pedagógiai Intézet, Megyei Szakértői Bizottság, Országos Szakértői Bizottságok, Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, Független Pedagógiai Intézet, Családsegítő Szolgálat). Iskolánk alapítványi jellegéből adódóan keressük a személyes és a hivatalos kapcsolatfelvétel lehetőségét olyan gazdálkodó szervezetekkel, amelyek valamilyen módon (szakmai, természetbeni) - nem anyagi - segítséget tudnak nyújtani. Kapcsolatban állunk az országban több alternatív iskolával (Carl Rogers Személyközpontú Iskola és Gimnázium, Budapest; Alternatív Közgazdasági Gimnázium.) Ezen kívül természetesen kapcsolatban állunk a városi és a környékbeli iskolákkal. Az intézmény jó kapcsolatot ápol kulturális szervezetekkel, s rendszeresen látogatja azok rendezvényeit (pl.: Magyary Zoltán Művelődési Központ, Jászai Mari Színház, Verzió Filmfesztivál /Budapest). Iskolánk kapcsolatot tart fent a pozsonyi Comenius Egyetem tanárképző karával, onnan rendszeresen érkeznek hozzánk hallgatói csoportok, hogy tanulmányozzák, tapasztalatokat szerezzenek az itt folyó nevelő-oktató munkáról. Utazótanári szolgálattal is kapcsolatban vagyunk, integráltan nevelt, oktatott diákjaink érdekében (pl. Vakok és Gyengénlátók Szövetsége). Kapcsolatot tartunk fent számos európai Személyközpontú Intézettel. Külföldi hasonló szemléletű tanár- pszichológus kollegáinkat bármikor szívesen látjuk. Évente néhány alkalommal jönnek is, tapasztalatszerzés céljából. 11. A tanulmányok alatti vizsgák A hagyományos osztálykeretek megbontása nélkül biztosítjuk - igény szerint - az osztályok közötti átjárhatóságot. Minden tanuló számára lehetőség, hogy magasabb évfolyamhoz csatlakozzon valamely tantárgyból, teljesítette a saját évfolyamának követelményeit. Osztályozó vizsgát tehet a tanuló, ha

16 - felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, - a nevelőtestület engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek az előírtnál hamarabb eleget tegyen, - a meghatározott időnél többet mulasztott, s számára a nevelőtestület engedélyezte a vizsgát. A vizsga szervezésére a következő szabályok vonatkoznak: - Az iskola bármikor szervezhet osztályozó vizsgát. - A vizsgaidőszakot a vizsgát megelőző három hónapon belül kell kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. - A tanulónak minden tárgyból vizsgázni kell, amely a pedagógiai programban az adott évfolyamra vonatkozik. - A vizsgák anyagát, illetve a beszámolás módját a szaktanár határozza meg a helyi tanterv alapján, s a nevelőtestület hagyja jóvá. - Az írásbeli vizsgák nem szakos felügyelő tanár jelenlétében történik, a szóbeli vizsgákra háromtagú bizottság előtt kerül sor. - Az iskolának figyelembe kell venni, hogy a tanuló egy nap két vizsgánál többet nem tehet. - A vizsgáztató tanárok kötelesek a megírt dolgozatokat két hét alatt kijavítani. Ezeket a tanuló rendelkezésére kell bocsátani, hogy tájékozódhasson eredményéről. Ha nem ért egyet a javítással, az igazgatóhoz fellebbezhet, aki köteles független javítót, szükség esetén független bizottságot felkérni a vizsgáztatásra. A szóbeli vizsgák esetén az eredmény azonnal kihirdetendő. - Az osztályfőnök összegyűjti a vizsgák dokumentumait, majd a nevelőtestület elé terjeszti, amely határozatban mondja ki a vizsga eredményét, és erről jegyzőkönyvet készít. Ebből egy példányt a tanuló, egy példányt az iskola irattára kap. Ezt az irat kezelője két héten belül megküldi. 12. Az intézménybe lépés Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamában Fontosnak tartjuk, hogy a szülők alaposan és hitelesen tájékozódhassanak az iskolánkban folyó munkáról. Ezt szolgálják azok a közös beszélgetések, amelyek hónapokkal az osztályindítás előtt megkezdődnek és folytatódnak 1,5-2 havi rendszerességgel. Ezek célja, hogy mindkét fél (pedagógusok, szülők) pontosan felmérhesse és eldönthesse azt, hogy képese az együttműködésre. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a szülők egyénileg beszélgethessenek a pszichológusokkal, igazgatóval, ha ezt igénylik. Az iskola óvodáscsoportjából az első osztályba lépés 6 éves korban automatikus, illetve ha valakinek már jár ide testvére, akkor előnyt élvez. A gyermekek részére játszócsoportokat szervezünk, ilyen módon figyelhetjük meg őket közösségben is, ez áprilistól kezdődően 2-3 szombat délelőtti alkalmat jelent.

17 12.2. Tanév közbeni átvétel Ha az adott évfolyamon a létszám ezt megengedi, fogadunk tanulókat bármikor a tanév során. Az iskolához való csatlakozás módja, lépései: 1. A felvételi bizottság tagjai találkoznak a szülőkkel, lehetőséget adnak arra, hogy megismerkedhessenek az iskola szellemiségével, mindennapi életével. A szülők is elmondhatják, hogyan, miért találtak rá az iskolára, milyen elvárásaik, igényeik vannak, esetleges gondjaikról is mesélhetnek. 2. Ismerkedő beszélgetés a gyermekkel próbanap az iskolában, amikor a tanuló ténylegesen megtapasztalhatja, hogyan zajlik nálunk egy nap, milyen módon tanulnak a gyerekek, milyen viselkedési szabályok szerint élünk együtt. (Alkotmány a mindennapokban) 4. A tanuló, a szülő, az osztályfőnök és az iskolavezetés megbeszélik az elmúlt napok tapasztalatait, és egyetértés esetén megkezdődhet az együttműködés. 5. Megkötjük a szerződést a szülőkkel. A tanuló beilleszkedését egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával támogatjuk Gimnáziumba való felvétel A gimnáziumba való jelentkezés a középfokú felvételi eljárás keretében lehetséges. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló - az általános iskolába is hozzánk jár, amennyiben tanulmányi eredménye eléri a mindenkori felvételi tájékoztatóban meghatározott szintet - testvére az adott intézmény tanulója Ha a felvételi eljárás után a 9. osztályban még vannak betöltetlen helyek, az iskola pótfelvételi eljárást hirdet. Év közbeni és magasabb évfolyamba való jelentkezés módja: lásd Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket;

18 tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Biológia: rovarcsípések, légúti akadály, artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés Kémia: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés Fizika: égési sérülések, forrázás Testnevelés: magasból esés az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

19 II. Helyi tanterv

20 1. Tanulói tevékenységformák tanulási alapidőben 1.1. Csoportbontás Osztályon belül - tevékenységformák szerint - a leggyakoribb tanulási forma a kiscsoportos foglalkozás és a szerződés szerinti egyéni munka, ez sok lehetőséget biztosít a differenciált foglalkoztatásra és a tehetséggondozásra is. Természetesen új anyag ismertetésekor frontális közlés is létezik - ez elsősorban a hetedik évfolyamtól jellemző. Tanulói csoport létrehozható több évfolyamból is. A tananyag feldolgozás formái: előadások (az egész osztály frontálisan dolgozik), szemináriumok (kisebb csoportban, élményszerű feldolgozás), konzultációs időpontok (egyéni megbeszélések, segítségkérés és adás) Az alsó tagozatban mindennapos munkaforma - az osztálylétszámtól függően -, hogy egyidejűleg egy tantárgyból 2-3, akár 4 csoport is működjön egy-egy órán vagy heteken át Az epochális rendszer A Waldorf-iskolák és számos pedagógiai kísérlet, alternatív szemléletben oktató iskolák tapasztalatai alapján a gimnáziumi oktatást a 2002/2003-as tanévben epochális rendszerben kezdtük meg. Összegezve a saját tapasztalatainkat, a 2003/2004-es tanévben a felső tagozatban is bevezettük ezt a rendszert. Néhány tantárgyat folyamatosan, minden héten, egyenletesen elosztva tanulnak a diákok (idegen nyelv, számítástechnika, testnevelés, énekzene), a többi tantárggyal epochákba sűrítve, négyhetenkénti váltásban (nyolc hét óraszáma és tananyaga) foglalkoznak. Az utóbbi tanév tapasztalatai, eredményei alapján megfelelőnek tartjuk ezt a rendszert kisebb változtatásokkal, módosításokkal (praktikus elvek: pl. az óraadók az epochális rendszerben) továbbra is így folytatjuk az említett évfolyamokon az oktatást A projektoktatás A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok tevékenységére, együttműködésére épül. Több tantárgy kooperációja is megvalósul. Ezek témái évfolyamonként és tanulócsoportonként változhatnak az aktuális motivációnak megfelelően. A pedagógusok nyitottak a tanulói kezdeményezésekre A tanulási szerződés, beszámolás módja A tanulási szerződés egy kölcsönös megállapodás tanuló és tanár között, amely meghatározza a munka tartalmát és formáját. Ebben határozzák meg, hogy milyen tananyagot, mennyi idő alatt sajátít el a diák és ehhez milyen segítséget biztosít a tanár. A szerződések időtartama változó. A magasabb évfolyamokban fokozatosan növekszik, de függ a tantárgy, ill. a feladat jellegétől, és indokolt esetben egyénenként is eltérő lehet. A szerződés formája lehet szóbeli vagy írásbeli. Az első néhány év szóbeli megállapodásainak jelentőségét növeli, hogy írásbeli, aláírásokkal hitelesített szerződéseket kötnek. Később ez ismét szóbeli szerződésekké alakul. A felek diákok, tanárok ismerik ennek a jelentőségét, szabályait, és betartják ezeket. Az egyéni szerződésekben szerepelhet az előírtnál jóval magasabb vagy szélesebb körű követelmény (például idegen nyelvből nyelvvizsga