Börtönbıl a munkaerıpiacra A börtönviselt emberek munkaerı-piaci (re)integrációja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Börtönbıl a munkaerıpiacra A börtönviselt emberek munkaerı-piaci (re)integrációja"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Börtönbıl a munkaerıpiacra A börtönviselt emberek munkaerı-piaci (re)integrációja Készítette: Kaczvinszki Gábor Humánmenedzsment szakértı szak Posztgraduális Konzulens: Dr. Dabasi Halász Zsuzsanna Egyetemi adjunktus Miskolc, 2011.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 1 I. A büntetés végrehajtás szerepe a modern gazdaságokban, munkaerı-piaci attitődök a büntetés végrehajtással kapcsolatban 3 I.1. Fenyítıházak szemlélete, funkciója; magyar börtönviszonyok 4 I.2. A pártfogás és a rehabilitáció eszméjének megjelenése, kialakulása 6 I.3. Az elítéltek számának alakulása 1990 és 2009 között 10 I.4. Az elítéltek nemek szerinti megoszlása 1990 és 2009 között 11 I.5. Az elítéltek korcsoportok szerinti megoszlása 1990 és 2009 között 12 I.6. A fogvatartottak számának alakulása 1990 és 2009 között 14 I.7. A fogvatartottak nemek szerinti megoszlása 1990 és 2009 között 15 II. Büntetés végrehajtási Intézetek szerepe a munkaerı-piaci (re)integrációban 17 II.1. Munka- és képzés lehetıségek a miskolci Fazekas utcai Bv. intézetben 17 II.2. A magyar BV intézetekben mőködı foglalkoztató gazdasági társaságok 26 II.3. A fogvatartottak foglalkoztatásának szokásai a világban 33

3 II.4. Képzések és azok lehetıségei valamint akadályai a büntetés-végrehajtási intézetekben 38 II.4.1 Fogvatartotti képzések nehézségei: szervezés, motiváció, tanulás 38 II.4.2. A fogvatartottak (re)integrációját segítı egyéb tréningek 47 II.5. Képzések a világ egyéb Bv. Intézeteiben 54 III. (Re)integrációban résztvevı egyéb intézetek, szervezetek 57 III.1. Munkaügyi központ (TÁMOP ) 57 III.2. Váltó-Sáv Alapítvány 60 III.3. Pártfogói Felügyelıi Szolgálat 63 IV. Eredmény- és hatáselemzés a munkaerı-piaci reintegrációt célzó programokról 69 ÖSSZEGZÉS 74 FELHASZNÁLT IRODALOM 77

4 BEVEZETÉS Amikor elıször említem a szakdolgozatom témáját, mindenki megdöbben és értetlenül kérdezi: miért? Honnan az ötlet? Kétségtelen, egyik tanszék honlapján sincs fent ez a téma. Az ötlet több motívumból eredeztethetı. Egyrészt reggelente munkába menet az utam a miskolci Fazekas utcai Büntetés Végrehajtási Intézet elıtt visz el és gyakran látom, hogy egy-egy ır felügyeletével egy rab sepreget a kapuk elıtt. A másik motívum egy film: A remény rabjai. Ebben a filmben több jelenetben is dolgoznak a rabok és különbözı munkát végeznek (növénytermesztés, takarítás, konyhai munka, épület felújítási munka). Majd a szabadulás után a korábbi elítélt egy boltba kerül kisegítıként. Itt hangzik el egy mondat, amit szeretnék szó szerint idézni, de a vulgaritása miatt elıre elnézést kell kérnem. A korábbi elítélt kisegítıként dolgozik a boltban és egy zsúfolt idıszakban int a fınökének, aki ezt észreveszi és magához hívja. - Mit akar? - Fınök ki szeretnék menni, lehet? - Nem kell mindig engedélyt kérnie, ha ki akar menni. A korábbi rab elindul a mellékhelyiség felé és közben arra gondol: az elmúlt negyven évben hugyozni sem mehettem ki engedély nélkül, lehet anélkül már nem is menne Ez az a jelenet, amely után felmerültek bennem a kérdések: Vajon milyen hatással van a börtönben végzett munka a fogvatartottak további életére? Mennyiben hasonlítanak a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított munka körülmények a kinti világ körülményeihez? Egyáltalán hogy találnak munkát az elítéltek? Van-e aki segít nekik ebben? A BV intézetnek van-e egyáltalán ilyen funkciója? Segítenek-e ott a fogvatartottaknak felkészülni a való világ kihívásaira? Nem sokat tudtam errıl. Ekkor tulajdonképpen már eldöntöttem, hogy én ennek a témának utána járok. Aztán néhány hónappal az elhatározás után a következıket olvastam a boon.hu oldalon egy témába vágó cikk bevezetéseként: Lapunk levelezıfórumán,

5 az Agórán felmerült: a börtönökben fogva tartottakat is dolgoztatni kellene. Ezzel kapcsolatban Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtóiroda-vezetıje elmondta: a jogerısen szabadságvesztésre ítélteknek kötelezı munkavégzés van elıírva, ami alól csak akkor mentesülhetnek, ha azt egészségi állapotuk nem teszi lehetıvé. 1 Dolgozatom elsı fejezetében a büntetés-végrehajtás szerepét vizsgálom a modern gazdaságokban, illetve a munkaerıpiaci attitődöket a büntetés végrehajtással kapcsolatban. Ez a rész elsısorban a szakirodalomra, az ezzel kapcsolatos statisztikákra épül, mintegy bevezetıjeként a témának. A második részben a fogvatartottak képzési és foglalkoztatási lehetıségeit vizsgálom a Büntetés-végrehajtási intézetek (Bv. intézet) falain belül. Ez egyaránt tartalmaz primer és szekunder forrásokat. Ellátogattam a miskolci fazekas utcai Büntetés-végrehajtási Intézetbe, ahol egy felügyelı segítségével betekintést nyerhetünk a helyi viszonyokba, körülményekbe, lehetıségekbe. Ezután szakirodalom alapján megvizsgálom a magyar börtönökben mőködı foglalkoztatási funkcióval létrehozott gazdasági társaságokat, majd véleményezem az általuk kínált lehetıségeket munkaerıpiaci szempontból. A továbbiakban megvizsgálom a Bv. intézetekben nyújtott képzéseket, azok lehetıségeit, nehézségeit. A harmadik részben bemutatok pár olyan intézményt, amelyeknek van olyan funkciója, hogy a fogvatartottaknak segítsenek a szabadulás utáni életbe való beilleszkedésbe. Ez a fejezet tisztán irodalmi feldolgozás. Az utolsó fejezet a visszacsatolás vagy hatáselemzés fejezete. Ismét egy interjú áll a középpontjába, amelyben egy egy évvel ezelıtt szabadult fogvatartott mondja el saját tapasztalatait a szabadulás utáni életrıl. Ennek az interjúnak köszönhetıen szinte mérhetıvé válik, hogy a dolgozatomban ismertetett munka mennyire hatékony és mennyire segíti elı a börtönviselt emberek munkaerıpiaci reintegrációját

6 I. A büntetés-végrehajtás szerepe a modern gazdaságokban, munkaerıpiaci attitődök a büntetés végrehajtással kapcsolatban Megítélésem szerint, a téma kifejtéséhez szervesen hozzátartozik a magyarországi büntetés végrehajtás történeti múltjának és jelenének kritikai ismertetése. Dolgozatom ezen fejezetében arra szeretnék rámutatni hogy a mai helyzetet mennyiben magyarázzák történeti, jogszabályi gazdasági kérdések. A vizsgálat módszere alapvetıen szekunder, irodalom feldolgozás azzal a törekvéssel, hogy a mindenkori véleményemet megfogalmazom. A magyar büntetés-végrehajtás története több, mint 150 éves. A XIX. század elejétıl Európa szerte a szabadságvesztés az uralkodó büntetési forma. A nyugat-európai országok hozzánk képest gazdag elızménnyel rendelkeztek a börtönbüntetések területén. Magyarországon az elmaradottságból kifolyólag csak a XIX. század utolsó harmadában hoztak létre az egész országra kiterjedı börtönhálózatot, aminek a nyugat-európai börtönök szolgáltak mintául. Ez az új típusú büntetési forma, a hosszú idejő elzárás. Nagy számú alkalmazása hívta fel elıször a figyelmet a rehabilitáció intézményének szükségességére. A szabadságvesztés szóval illetett büntetésnem hazánkban elıször a magyar törvények győjteményében, a Corpus Juris Hungariciben, az évi 12. Törvénycikkben jelent meg. A XIX. század közepéig a vármegyék és a pallosjoggal bíró uradalmak tömlöcei voltak a büntetés végrehajtás színhelyei. A fejlett börtönhálózatot a régi hagyománnyal rendelkezı egyházi büntetés, a távoli gyarmatok rabkolóniái és a fenyítı- és dologházak mintája alapján hozták létre.

7 I.1. Fenyítıházak szemlélete, funkciója; magyar börtönviszonyok Ez a rendészet és a büntetés-végrehajtás határvidékén kiformálódó intézmény korábban nem ismert vagy legfeljebb ötlet szintjén megfogalmazott princípiumokat épített be a szegénygondozásba, hogy azután transzformálva továbbítsa azokat a büntetés-végrehajtásnak. A fenyítıházak felállításával a hatóságok a kriminálisok nagy tömbjérıl kisebb-nagyobb sikerrel megkísérelték leválasztani a csekélyebb súlyú bőnelkövetık, a deviánsnak tőnı magatartást tanúsítók valamint a szegények rétegeit. 2 Jellegzetes bizonyítéka annak, hogy eredetileg a fenyítıházak nem szoros értelemben vett büntetés-végrehajtási intézetként születtek meg (még ha a kiskriminálisok okán volt is némi büntetı karakterük), a lakókról készített felsorolásszerő összefoglaló. A Münchenben, 1682-ben életre hívott fenyítıház alapító rendelete szerint az intézetnek feladata volt befogadni az öntelt lakájokat, rossz házasfeleket, szentségtelen szolgálókat, hanyag és indolens kézmőves fickókat, haszontalan inasokat, büntetendı iskolás fiúkat, a neveletlen, engedetlen gyermekeket, pimasz és könnyelmő embereket, rossz és lassú szobainasokat és építészsegédeket, mindazokat, akik különben nem jót cselekedtek és azokat, akik magukat koldulással és csavargással akarták fenntartani. Mindezeket a beutaltakat kellett az alapító célja szerint megfegyelmezni, megnevelni, s jobbulásuk után visszabocsátani a társadalomba. 3 Ez az új rendészeti-büntetı áramlat a társadalom számára hasznossá formálás, a jobbítás, a nevelés, a meggyızés, az oktatás és a lelki gondozás céljait kitızve, a társadalomba történı visszavezetés, lényegében egy korai reszocializációs gondolat körvonalait rajzolta meg. A koncepció erıteljesen hangsúlyozott vonatkozása volt a fogvatartottakkal végeztetett munka, mely egyszerre volt eszköz és cél. A fenyítıházi rezsimmel érkezett a börtön zárt világába a szervezett munkáltatás. 2 MEZEY, o. 3 MEZEY, o.

8 A társadalomba történı visszavezetés céltételezése az új mozgalom legfontosabbnak tekinthetı vezéreszméjévé a becsületes karaktert tette, mely a tömlöc korábbi, megbecstelenítı hatásával szemben óvni próbálta a fogvatartott tisztességét a társadalom elıtt. A protestáns munkaethosz képviselıi ugyan bőnnek tekintették a tétlen szegénységet, de a jobbítás, nevelés, visszatérés eszméje megakadályozta, hogy az emiatt bezártakat hagyományos értelemben vett bőnözıként kezeljék. Ezt a köztes megítélést tükrözte a házak becsületes jellege. Az Angliában is felbukkanó, de a kontinensen hódító útjára Amszterdamból induló fenyítıházi intézmény két évszázad alatt bejárta az elsısorban német nyelvő territóriumokat, elıször északon a Hanza városokban, majd dél felé haladva keresztül a német birodalmon elérte Ausztriát, s végül a 18. század utolsó évtizedeiben Magyarországon is felbukkant. 4 Az országos fenyítıház gondolata elıször 1763-ban merült fel, németalföldi minta hatására. Az elsı országos fenyítıház 1772-ben kezdte meg mőködését. Szencen létesült ez az elsı intézet, ahová azokat zárták, akik nem halálbüntetést kaptak vagy az alól kegyelmet kaptak. 5 A reformkorban a liberális gondolkodók a föld alatti bőzös vermek ellen emelték fel a hangjukat ban Eötvös József fogalmazta meg elıször, hogy a rabokkal való sikeres bánásmódhoz nem csak a büntetı társasággal kell fellépni, hanem egy olyan intézettel is, amely felkarolja elsısorban lelkipásztorok segítségével a süllyedt szerencsétlent, 1843-ban Deák Ferenc már utógondozási patronázsi javaslatot fogalmazott meg ben hatályba lépett az osztrák birodalmi büntetı törvénykönyv, mely központi büntetési nemként a szabadságvesztést jelölte meg. Megnövekedett az elítéltek létszáma, a tömlöcök befogadóképessége pedig csekély volt. A Habsburgkormányzat kénytelen volt létrehozni a fegyintézetek hálózatát. Így 1854 és 1858 között a régi várakat és egyéb középületeket fegyintézetté alakítottak át. Fegyintézet 4 MEZEY, o. 5 SEVERNYÁK VIDONYI.- oc letöltve 2011.február 11.

9 létesült Lipótváron (Nyitra megyében), Illaván (Trencsén megyében) és Munkácson (Bereg megyében). Ekkor telepítették át a Pest megyei fegyintézetet Vácra. Az elsı nıi intézetet 1858-ban adták át Márianosztrán. Az erdélyi hálózatot még 1860-ban kiegészítették a nagyenyedi és a szamosújvári fegyintézettel. A túlzott központosítás és a hozzá nem értés következtében a börtönnek kinevezett építmények többnyire alkalmatlanok voltak erre a célra. Így míg a nyugat európai intézetek a modernizálás útján haladtak, addig a magyar börtönhálózatra csak a hiábavaló költekezés volt jellemzı. A XIX. század utolsó negyedében példátlan börtönépítési program vette kezdetét. Az 1880-as években épült az állampusztai, a szegedi, a sopronkıhidai intézet. Az 1890-es években épült a Budapesti Győjtıfogház és a Budapesti Törvényszéki Fogház (Markó utca). Ezen kívül sorra épültek a kisebb intézetek az ország számos területén. Az I. világháborúig 9 országos fegyintézet, 65 törvényszéki és 315 járásbírósági fogházból állt a magyar börtönhálózat. A férıhelyek száma volt. A két világháború között azonban a perifériára szorult a börtönügy kérdése, és az anyagi támogatottsága jelentısen visszaesett. Az 1945-öt követı években a szabadságvesztéses büntetés helyett az internálás és a kényszermunka büntetés foglalta el a központi helyet. 6 kialakulása I.2. A pártfogás és a rehabilitáció eszméjének megjelenése, Az 1867-es kiegyezés során éledtek újjá az utógondozási javaslatok, elıtérbe került a rabsegélyezés eszméje. Ekkor tettek kezdeményezéseket a modern börtönrendszer kiépítésére is. Létrejött az elsı magyar büntetı törvénykönyv Csemegi-kódex néven. Ez a szabadságvesztés büntetésének öt nemét különítette el: fegyház, államfogház, börtön, fogház és elzárás. 6 SEVERNYÁK Illés VIDONYI Dániel: Fontolva haladók A börtönviseltek rhabilitációjáról.- oc letöltve 2011.február 11.

10 A magyar börtönrendszer az angol és az ír minta alapján indult fejlıdésnek. A fokozatosság elvét követték, ami azt jelenti, hogy a szabadulás elıtt álló fogvatartott körülményeit fokozatosan közelítették a szabad élet körülményeihez. A fokozatos rendszer meghonosításához új intézeteket kellett létesíteni, melynek során 1873-ban megalakul az elsı magyar rabsegélyezı egylet. Amit 1878-ban a Patronázs-tevékenység törvénybe iktatása követ, ahol állami feladatként határozták meg ezen cselekedetet,(1878 V. tcz 27 ) bár hozzá kell tenni, hogy a tevékenységben a civil szervezetek jártak élen ben megalapítják a Patronázs Egyesületek Országos Szövetségét, a civil szervezıdések összefogására, és munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében. Ekkoriban került sor a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézettípusnak az amerikai mintára való megalakítására is. Jellegzetessége a fokozatosság elvének alkalmazása és az, hogy az oktatásra nagy hangsúlyt helyeztek. A két világháború között azonban a perifériára szorult a börtönügy kérdése, és a szellemi támogatottsága jelentısen visszaesett öt követı években a szabadságvesztéses büntetés helyett az internálás és a kényszermunka büntetés foglalta el a központi helyet. Fıként a politikai elítélteket sújtotta ez a büntetés. A kényszermunkára ítélteket táborokban helyezték el. Gondot okozott, hogy a régi személyzet alkalmatlannak bizonyult a tábori létesítményben élı rabok ırzésére, hiszen ez egészen más feladat volt, mint a hagyományos börtönırizet. Ebben az idıben, mint az élet minden más területén, a magyar büntetés-végrehajtás számára is a szovjet példa volt a mérvadó. A rabmunkáltatást a tervgazdálkodás rendszerébe illesztették bele, a munka célja csak fennkölt, politikai szózatokban a rehabilitáció, a gyakorlatban a rendszer az ellenségeinek megbüntetését, és termelési tevékenységet látott benne ben a börtönökben lecserélték a személyzetet, és a szakmai rátermettség helyett a politikai megbízhatóság lett a mérvadó január 1-jén lépett hatályba az a törvény, mely az addig fennálló Csemegi-kódex büntetési nemeit eltörölte és csak egyetlen szabadságvesztési büntetési formát ismert el, a börtönbüntetést.

11 1952-ben a Belügyminisztérium fennhatósága alá került a börtönügy, és a büntetıintézetek központi irányítására létrehozták a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Sztálin halála után megkezdıdhetett a táborok felszámolása, az ártatlanok rehabilitálása. Ezzel az elítéltek többsége újból zárt intézetbe került. A következı években számos törvény született, mely a rehabilitáció elısegítését volt hivatott segíteni ben miniszteri rendelet született arról, hogy a letartóztatott szabadulásakor annak munkájáról gondoskodni kell tıl a bv személyzetnek pontja alapján a szabadulótól érdeklıdni kell annak terveirıl, és ellátni jótanácsokkal, a visszaesés elkerülése érdekében. Az 55/1960 kr. rendelkezik a szabadultak munkába állításáról. Konkrét feladatokat fogalmaz meg az intézetek számára az elítéltek szabadulásának elıkészítésével. Hiányzott azonban az együttmőködés a tanácsi és a rendıri szervek között ben a szabadságvesztés két nemét különböztették meg: a börtönt és a büntetésvégrehajtási munkahelyet tól a börtönügy felügyelete az igazságügyi miniszter feladata lett. A 12/1965 kormányrendelet konkrétumokat fogalmaz meg az utógondozásról: a büntetésvégrehajtási intézeteknek gondoskodni kellet a szabadultak letelepedésének támogatásáról és arról, hogy 8 napon belül jelentkezzen a tanácsnál. A rendelet legnagyobb problémája az volt, hogy nem hívott életre olyan szervezetet ami összehangolta volna az utógondozásban résztvevık munkáját. A 9/1966 rendelet lehetıvé tette az önkéntes pártfogói felügyelı kirendelését, bár feladataik és jogaik nem voltak tisztázva, így a szisztéma nem mőködött megfelelıen tól a szabadulókat a kellı idıben fel kellett készíteni a szabadulásra, a társadalomba való minél sikeresebb beilleszkedés érdekében. Összességében az állapítható meg, hogy ekkoriban még nem volt cél a komplexutógondozói háttér kiépítése, mindössze csak segítséget kívántak adni a szabadulóknak. Elıírták, hogy minden száz elítélttel egy nevelı foglalkozzon. A fı céllá az elítéltek átnevelése vált. Az elítélt ekkor a végrehajtás tárgyából a végrehajtás alanyává lépett elı. Megjelent a szabadságvesztés büntetési nemének

12 négy fokozata: szigorított börtön, börtön, szigorított büntetés-végrehajtási munkahely és a büntetés-végrehajtási munkahely. Az 1975-ös 20.tvr. egységes irányítás alatt mőködı utógondozási pártfogói rendszert hozott létre, az utógondozás-pártfogás állami összefogása a bíróságok feladata lett. A megyei bíróságok mellett hivatásos párfogói szervek létesültek. A 70-es évek elejétıl a börtönökben a személyzet generációváltása következett be. Jóval felkészültebb tiszti és tiszthelyettesi állomány lépett az elızı generáció helyére tól a szabadságvesztés büntetés három fokozatát különítették el: fegyház, börtön, fogház. Az elítélteknek egyre nagyobb lehetıséget biztosítottak a külvilággal való kapcsolattartásra. Célkitőzésé vált, hogy az elítéltet a társadalomba helyezzék vissza ben eltörölték a halálbüntetést. 7 Napjainkban alapjában véve sem könnyő munkát találni, amirıl a 12%-os munkanélküliségi ráta illetve az 55-56%-os foglalkoztatási ráta is tanúskodik. Mint az közismert a munkerıpiacon több hátrányos szereplı is jelen van. Elsıként emlegetjük ezen témakörben a nıket, a pályakezdıket, illetve az ötven év felettieket, de nyugodtan emlegethetnénk ebben a körben a börtönbıl szabadultakat is. Általános probléma velük kapcsolatban legtöbbször az alacsony képzettségük, a szakmai tapasztalat hiánya, illetve óriási hátrány az erkölcsi bizonyítványba történı bejegyzés. A bevezetı fejezetben említett cikkbıl is kiderül, hogy az átlagembernek nincsenek ismeretei a börtönben zajló életrıl, körlüményekrıl. Emiatt a nagyfokú tájékozatlanság miatt még mindenkiben az az elképzelés él, hogy a börtönökbe bőnözık kerülnek, akik letöltik a rájuk kirótt büntetést, aztán szabadulás után a korábban megszokott életmódot folytatják. Sajnos ahogy az dolgozatomból ki is fog derülni, valóban egy jelentıs rétegre ez a jellemzı. Ugyanakkor van egy szők réteg, akik valódi büntetésként élik meg a bent töltött éveket és feltett szándékuk, hogy a börtönéveket hasznosan töltsék el, munkával, képzésben való részt vétellel, hogy szabadulás után hasznos tagként tudjanak beilleszkedni a 7 SEVERNYÁK Illés VIDONYI Dániel: Fontolva haladók A börtönviseltek rhabilitációjáról.- letöltve 2011.február 11.

13 társadalomba. Sajnos az általánosítás miatt ezek az emberek az igazán hátrányosak. Több ex-rabokkal készített interjúban, esettanulmányban is olvasni olyat, hogy bár a feltételeknek megfeletek volna egy állásra jelentkezéskor, de a priusz miatt negatívan álltak hozzájuk és nem sikerült elnyerniük a pozíciót. I.3. Az elítéltek számának alakulása 1990 és 2009 között Elítéltek számának alakulása Elítéltek száma ábra Saját szerkesztés a KSH adatai alapján -letöltve: A KSH adatai szerint a rendszerváltást követı években fokozatosan emelkedett a felderített bőncselekmények száma és ennek következtében az elítéltek száma is (1.ábra). A rendszerváltás évében mindössze fı elítélt volt az országban. A következı években ezen személyek száma rohamosan emelkedni kezdett. Ez nyilvánvalóan annak köszönhetı, hogy a teljes foglalkoztatottság megszőnt a rendszerváltáskor és a kevésbé versenyképes tudással, szakismerettel rendelkezı szereplıi a munkaerı piacnak nem találtak munkát. Mintegy kényszerpályára kerülve a feketegazdaság szereplıivé váltak és sok esetben a bőnözéstıl sem riadtak vissza, hogy fennmaradásukat biztosítsák. Az 1.ábrán látható, hogy viszonylag rövid idın belül (mintegy öt év alatt) megduplázódik az elítéltek száma. Sajnos ez korántsem jelentette a csúcsot ben regisztrálták a legtöbb elítéltet, fıt.

14 1998 és 2006 között van egy nyolc éves periódus, amikor nagyon magasan, tartósan fı felett van az elítéltek száma. A KSH adataiból azt nem lehet megállapítani, hogy hány fı szerepel visszaesıként a statisztikában. Az utóbbi évek némi javulást mutattak, sikerült tartósan fı alá csökkenteni ezt a számot. Sajnos ez az adat még mindig messze áll az 1990-es évek as adatától, de több mint fıvel alacsonyabb, mint a 2002-es fıs csúcs volt. I.4. Az elítéltek nemek szerinti megoszlása 1990 és 2009 között Elítéltek nemek szerinti megoszlása között Elítéltek száma Ebbıl férfi Ebbıl nı ábra Saját szerkesztés a KSH adatai alapján -letöltve: Ami az elítéltek nemek szerinti megoszlását illeti (2.ábra) szemmel látható, hogy a férfiak jelentıs többségben vannak a nıkhöz képest ben tízszer annyi férfit ( fı) ítéltek el, mint nıt (4.032 fı). Ezek az arányok változatlanul fennállnak a 90-es évek közepéig. Az elıbb látott növekedési tendenciának megfelelıen a nemek között is megfigyelhetı az arányos növekedés. Összességében azt mondtuk 5 év alatt megduplázódott az elítéltek száma. Ez a nık esetében teljesül is, hiszen amíg ben fı volt elítélt, addig ez a szám 1995-re elérte a at. A férfiak is közel járnak a duplázáshoz. Esetükben a vizsgált idıszak kezdetén elítélt volt és 1995-re ez a szám ra emelkedett.

15 Az 1998-tól 2006-ig terjedı idıszakra jellemzı tendencia már nem olyan arányosan jelenik meg. Amíg a férfiak esetében van némi hullámzás, addig a nıi elítéltek száma fokozatosan emelkedik és 2006-ban éri el a csúcsot fıvel. A férfiaknál a 2002-es év az, amelyben a legtöbb elítéltet tartották számon fı. Ekkor már csökken a kezdeti szakaszban meglévı tízszeres arány ben már csak közel hétszer annyi elítélt férfi van, mint nı. A 2007-tıl kezdıdı periódusban mind a két nemnél tapasztalható visszaesés. Amíg ez a tendencia a férfiak esetében állandónak mondható, addig a nık itt is hullámzó teljesítményt képesek felmutatni ben és 2008-ban ott is csökkenésnek indul az elítéltek száma, azonban 2009-re közel kicsit több mint 1000 fıvel emelkedik meg ez az adat. Ekkorra azonban a kiindulási közel tízszeres különbség már a felére csökken és már csak ötször annyi férfit ítéltek el, mint nıt. I.5. Az elítéltek korcsoportok szerinti megoszlása 1990 és 2009 között Elítéltek kor szerinti megoszlása Elítéltek száma ábra Saját szerkesztés a KSH adatai alapján -letöltve: felnıttek fiatalkorúak Az elítéltek kor szerinti megoszlásának vizsgálatakor (3.ábra) megállapítható, hogy szerencsére a fiatalkorúak jóval kevesebb bőncselekményt követnek el, mint a felnıttek. Szerencsére az a tendencia sem jellemzı a fiatalkorúakra, hogy rövid idın belül duplájára emelkedett volna az elítéltek száma.

16 Sajnos az emelkedés itt is megfigyelhetı, még ha nem is olyan rohamos mértékben, mint a felnıttek esetében. A legmagasabb számokat éppen azokban az években rögzítik a statisztikák, amelyek a korábbi vizsgálatoknál is mérföldkınek bizonyultak ben amely évrıl fentebb állítottuk, hogy megduplázódik az elítéltek száma a legmagasabb a fiatalkorú elítéltek száma fı. A másik mérföldkövünk az 1998-as év, amelytıl az eddigiekben kezdıdött egy nyolc éves periódus, amikor is a 20 éves átlaghoz képest több elítélt jelenik meg a statisztikákban. Nos ebben az évben fiatalkorú került bíróság elé és kapott büntetést. Ettıl kezdve 2003-ig folyamatos csökkenés figyelhetı meg. Ekkor fiatalt ítélnek el és 2007 között egy enyhe emelkedés látható, majd beáll ez a közel körüli állapot a vizsgált idıszak utolsó három évére. Összességében elmondható, hogy sajnos a felnıttekkel azonos növekvı tendencia megállapítható a fiatalkorú bőnelkövetık esetében is, de szerencsére jóval visszafogottabb mértékben. Amíg a felnıtteknél a vizsgált 20 év alatt közel duplájára emelkedett az elítéltek száma, addig a fiatalkorúak esetén ez az adat 1/5- ével emelkedett.

17 I.6. A fogvatartottak számának alakulása 1990 és 2009 között Fogvatartottak száma Elítéltek száma ábra Saját szerkesztés a KSH adatai alapján -letöltve: Persze, az hogy valakit elítélnek, még nem jelenti automatikusan, hogy valamely büntetés-végrehajtási intézet vendégszeretetét kell élveznie. Elıfordulhat, hogy közmunkára, pénzbüntetésre vagy kényszergyógykezelésre ítélik az elkövetıt. Számomra dolgozatom témája miatt azok a személyek fontosak, akiknek valamely büntetés-végrehajtási intézményben kellett büntetést letölteniük. Ebbe beleértve az elızetes letartóztatásban és a már ítélet után lévıket is. İket nevezik a büntetés végrehajtás világában egységesen fogvatartottaknak. Ha valaki nem értette az elızı pár mondat fontosságát annak a grafikonok megmutatják a különbséget. Külsı embernek úgy tőnhet, hogy az elítélt valamint a fogvatartott az egy és ugyanaz a személy. Az 1. és a 4. ábra összevetésébıl megállapítható, hogy valójában közel sem azonos kategóriákról beszélünk. Amíg megállapíthattuk, hogy az elítéltek számában 5 éven belül jelentıs emelkedés állt be konkrétan megduplázódott a számuk, addig ugyanez nem mondható el a fogvatartottak számáról. Az emelkedı tendencia itt is megfigyelhetı re zal több fogvatartott volt, mint a rendszerváltás elsı évében. Szerencsére 1996-ig innentıl kezdve csökkenés figyelhetı meg. Amíg az elítéltek száma 1998-tól 2006-ig emelkedett, addig ez a tendencia a fogvatartottak számában már korábban elkezdıdött tól 2002-ig fokozatos

18 emelkedés jellemzı. Eddigre az 1990-es állapothoz képest közel fıvel emelkedik a fogvatartottak száma. Ekkor szerencsére 2007-ig fokozatosan javul a helyzet és egyre kevesebb embert utalnak be büntetés-végrehajtási intézménybe. Sajnos 2008-tól ismét romlott a helyzet és emelkedett a BV intézetek lakóinak a száma. A 2009-es adat szerint összesen fı élvezte valamely fegyház, fogház vagy börtön vendégszeretetét. I.7. A fogvatartottak nemek szerinti megoszlása 1990 és 2009 között Fogvatartottak nemek szerinti megoszlása Fogvatartottak száma férfi nı ábra Saját szerkesztés a KSH adatai alapján -letöltve: A fogvatartottak nemek szerinti vizsgálatakor megállapítható, hogy a rendszerváltást követı években emelkedés indult el. Mindkét nem esetében 1992 a legkritikusabb év ebben a szakaszban. Ekkor férfi és 796 nı mondhatja magát valamely Bv. intézet lakójának. A következı években csökkenés figyelhetı meg. A férfi fogvatartottak száma lecsökken az 1990-es szintre, míg ugyanez elmondható a nıkrıl is. Azonban, ahogy fentebb már láttuk 1996-tól kezdıdıen fokozatos emelkedés figyelhetı meg mind a két nem létszámát tekintve. A csúcsot 2002-ben érik el a férfiak és a nık is. Ekkor férfi és nıi fogvatartottat tartottak számon. Ez a férfiak esetében közel 50%-os emelkedést, míg a nık esetében csaknem 100%-os emelkedést jelent az 1990-es év adataihoz képest.

19 Ahogyan az összesített létszám alapján azt várni lehetett ezután fokozatos a csökkenés 2007-ig. Ekkor férfi és 919 nıi fogvatartottat regisztráltak. Arányaiban közel ugyanolyan mértékő növekedésrıl beszélhetünk mind a két nem esetében. Sajnos az utóbbi években ismét romlott a helyzet és növekedett a fogvatartottak száma. Az elemzett szakirodalom és rendelkezésre álló adatok alapján megállapítom, hogy napjainkban több ezer fogvatartott képzésére és munkáltatására lenne szükség ahhoz, hogy késıbb ezek az emberek hasznos tagként tudjanak a társadalomba integrálódni. Talán ha látványosabbak lennének ezek a programok, akkor ez egyfajta szemléletváltást is hozhatna a társadalom oldaláról a szabadultakhoz való hozzáállás terén. Ezáltal a munkaerı piacon az alapból is hátrányos helyzetőek közé sorolt elítéltek nem indulnának dupla teherrel. A következı fejezetemben azt vizsgálom, milyen lehetısége van a fogvatartottaknak, hogy a szabadulás utáni esélyeiket növeljék a büntetés letöltése alatt; illetve milyen módon kapnak segítséget ennek a célnak az elérésben.

20 II. Büntetés végrehajtási Intézetek szerepe a munkaerı-piaci (re)integrációban II.1. Munka- és képzés lehetıségek a miskolci Fazekas utcai Bv. intézetben Úgy gondolom, egy ilyen témát nem lehet feldolgozni pusztán nyomtatott szakirodalom, illetve interneten elérhetı anyagok alapján. Szükséges, hogy az ember terepmunkát végezzen éppen ezért elkerülhetetlen, hogy látogatást ne tegyen egy büntetés-végrehajtási intézetben. Tulajdonképpen a dolgozatom témáját szolgáltató tevékenységnek a fogvatartottak reintegrációjának ez az elsı állomása. A vizsgálat módszere primer, interjú készítés valamint szekunder irodalom feldolgozása azzal a céllal, hogy képet kapjunk arról, mennyiben hasonlítanak a benti munka feltételei a valós életben tapasztalható körülményekhez, továbbá az elítélteket hogyan indítják el a munkaerı-piaci (re)integráció útján. Véleményem szerint akkor van értelme a börtön falai között végzett munkának, ha a feltételei, körülményei vagy ugyanolyanok, mint a mindennapi életben; vagy szigorúbbak. Amennyiben ugyanolyanok úgy a bent töltött évek alatt lehet rá lehetısége a fogvatartottaknak, hogy megszokják azokat és a szabadulás után természetesen az álláskeresés kihívásának leküzdése után zökkenımentesen álljanak munkába ismerıs körülmények között. Amennyiben szigorúbb körülmények között végeznek munkát és ezalatt az idı alatt sikerül velük az adott tevékenységet megkedveltetni abban az esetben szabadulás után motivációt jelenthet számukra, hogy hasonló munkavégzéssel boldogulnak a valós életben, megállnak a saját lábukon és szabadabbnak érezhetik magukat. Ez talán némi motivációt jelenthet a számukra és elkerülhetik a lehetıségét az ismételt bőnelkövetésnek. Diebel Andrea és Prókai Orsolya tanulmányába is szó esik a fogvatartottak foglalkoztatásáról illetve annak lehetıségeirıl, nehézségeirıl: a célcsoport fogvatartó intézményben történı foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülı legfontosabb megoldandó problémák: A börtönben végzett munka nem látja el a fogvatartottakat piacképes szakmai képzettséggel és további, a

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Kontakt Humán Szolgáltató Közhasznú Társaság 8900 Zalaegerszeg, Kert utca 39. e-mail: foglalkoztatas@kontaktkht.

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Kontakt Humán Szolgáltató Közhasznú Társaság 8900 Zalaegerszeg, Kert utca 39. e-mail: foglalkoztatas@kontaktkht. A Kontakt Kht. pályázatot hirdet tanácsadó munkakörre zalaegerszegi, zalaszentgróti-keszthelyi telephelyre várhatóan 2008. június 1. 2010. július 31-ig terjedı idıtartamra. Az alkalmazás a Munka Törvénykönyve

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT EGYÜTTMŐKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÜZLETI ÉS NON-PROFIT TANÁCSADÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSE FOGYATÉKOS EMBEREK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ELİSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Vezetıi

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

VERSENY KÖZIGAZGATÁS KÉRDİÍV 2010. szeptember

VERSENY KÖZIGAZGATÁS KÉRDİÍV 2010. szeptember VERSENY KÖZIGAZGATÁS KÉRDİÍV 2010. szeptember Jó napot kívánok. A MASMI Hungary munkatársa,. vagyok. A piaci szabályozással kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni Önnek. Körülbelül 10 percre venném

Részletesebben

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása?

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Fényes Hajnalka A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás... 4 1. Bevezetés... 5 1.1. Kezdı gondolatok

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2170Aszód, Szabadság tér 9. Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Tisztelt Képviselı-testület! A

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

A gyermek- és fiatalkorú elkövetık helyzete Magyarországon: Értük, ellenük vagy velük?

A gyermek- és fiatalkorú elkövetık helyzete Magyarországon: Értük, ellenük vagy velük? A gyermek- és fiatalkorú elkövetık helyzete Magyarországon: Értük, ellenük vagy velük? Dr. Fellegi Borbála Foresee Kutatócsoport A Külügyminisztérium Emberi Jogi Konferenciája 2010. április 15. [ ] félek

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1147. Budapest, Csömöri út 50-60. A KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E BUDAPEST, 2008. MÁRCIUS

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Európai Gazdasági és Szociális Bizottság TEN/445 Az uniós közlekedéspolitikák szociális szempontjai Brüsszel, 2011. június 15. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Az uniós politikák hatása

Részletesebben

Resztoratív szemlélet a büntetésvégrehajtásban. Külföldi tapasztalatok. Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2007. december 13.

Resztoratív szemlélet a büntetésvégrehajtásban. Külföldi tapasztalatok. Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2007. december 13. Resztoratív szemlélet a büntetésvégrehajtásban - Külföldi tapasztalatok Elıadó: Fellegi Borbála Balassagyarmati Fegyház és Börtön 2007. december 13. A helyreállító attitőd Hogyan válaszolunk a normaszegésre?

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 235-247. o. Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Dusek Tamás 1 - Szalka Éva 2 Egy termék

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése

DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Pápa, 2012. május 16. Kovács Csilla Nóra elnök DOMUS OPTIMA KHE Közhasznúsági

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

Jegyzıkönyv. Novák Lajos polgármester megkérdezi, hogy kik vállalják a jegyzıkönyv hitelesítését?

Jegyzıkönyv. Novák Lajos polgármester megkérdezi, hogy kik vállalják a jegyzıkönyv hitelesítését? Jegyzıkönyv Készült 2009. március 25-én megtartott munkaterv szerinti rendes ülésérıl Jelen vannak: Novák Lajos polgármester Dénes Kálmánné alpolgármester ifj. Paulusz József Cseh János Veres-Herédi Eszter

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2009. elsı félévi beszámolója A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL

BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL Sárospatak, 2009. 1. Bevezetı Tisztelt Képviselı-testület! Az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium munkájáról 2008

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben