Az els! nžvel! nyom ban

Átírás

1 EGEDI BARBARA Az els! nžvel! nyom ban The paper attempts to answer the long-debated question whether any of the definite determiners that appear in the Early Old Hungarian text records can be analyzed as grammaticalized articles, rather than demonstratives. Some of the earlier views are challenged and new methods are also used in approaching the problem in a systematic way, whereas the limits of the investigation are also admitted. After defining the functions of the definite article and the different strategies by which referents are identified in natural languages, the use of the definite article is presented in the first half of the Late Old Hungarian period. The following part of the paper examines how the model proposed for the first codices can be applied to the earliest sources. The main claim of this study is that the data do not contradict the grammar that has been established for Late Old Hungarian, and accordingly, at least three of the attested determiners in the Early Old Hungarian records can be considered to function as an article. Keywords: definiteness, definite article, demonstrative, determiners, Old Hungarian, reference 1. BevezetŽs Jelen tanulm ny egy olyan tfog kutat s ržszžt kžpezi, amely a korai nžvel!- haszn latot Žs a nžvel! terjedžsžnek szab lyait cžlozza meg a magyar nyelv tšrtžnete sor n. 1 A kutat s cžlkit"zžsei kšzštt szerepel egyržszt a nyelvtšrtžneti szakirodalom tfog Žs kimer t! feldolgoz sa, m sržszt kor bbi eredmžnyeim tov bbi, korpuszalapœ vizsg latokra t maszkod kiegžsz tžse, majd elmžleti kšvetkeztetžseim œjragondol sa, tžrtžkelžse. A kutat s sor n vil goss v lt, hogy hab r a legkor bbi, korai magyar korb l sz rmaz adatok ŽrtelmezŽse sok szempontb l problematikus, a rendelkezžsÿnkre ll inform ci k megfelel! rendszerezžse az šsszkžp szempontj b l elengedhetetlen. SzŸksŽgesnek Žreztem teh t, hogy egy kÿlšn tanulm nyt szenteljek a korai magyar kor nžvel!haszn lat nak Žs k sžrletet tegyek az al bbi kžrdžsek megv laszol s ra: van-e hat rozott nžvel! a korai magyar korban? Milyen m dszerekkel juthatunk kšzelebb a kžrdžs megv laszol s hoz? Megv laszolhat -e egy ltal n ez a kžrdžs a rendelkezžsÿnkre ll m dszerekkel Žs forr - sokkal. 1 A tanulm ny el!ad s form j ban elhangzott a szegedi ãnyelvtšrtžneti kutat sok œjabb eredmžnyei XIÓ c m" konferenci n prilis 28- n. Az r sos v ltozat az OTKA PD t mogat s val kžszÿlt. Ezœton szeretnžm megkšszšnni nžvtelen lektoraimnak jav t saikat, Žs megfontol sra javasolt hozz sz l saikat. Nyelvtudom nyi KšzlemŽnyek 112: 243Ð261. DOI: /NyK

2 244 EGEDI BARBARA A kšvetkez! pontban a nžvel! alapvet! funkci j t ismertetem ltal nos nyelvžszeti, illetve tipol giai szempontb l, mžghozz a referenci lis azonos t s stratžgi i fel!l megkšzel tve. A 3. ržszben az magyar kor nžvel!haszn lat val foglalkozom, kÿlšnšs tekintettel a kžsei magyar kor els! felžre, a kor bbi kutat saimban eredmžnyekžppen erre a korszakra fel ll tott nyelvtani rendszer m"kšdžsžre. VŽgŸl a negyedik pontban ržszletesen megvizsg lom, mennyiben alkalmazhat ez a modell a legkor bbi adatokra, a korai magyar kor nžvel!gyanœs eseteinek kezelžsžre. A tanulm ny legfontosabb ll t sa, hogy az adatok tÿkržben nincs okunk feltžtelezni, hogy a korai magyar kor nžvel!haszn lata jelent!s eltžržst mutatott volna a kžsei magyar kor els! felžnek nyelvtan t l, ennek ŽrtelmŽben a Halotti beszžd nžgy ol determin nsa kšzÿl h rom hat rozott nžvel!nek tekinthet!. 2. A hat rozott nžvel! funkci ja Mindenekel!tt tiszt zand, mit is keresÿnk, amikor a magyar nyelvemlžkek els! nžvel!it keressÿk, mely determin nsok nyerhetik el ezt a kateg riac mkžt mondatbeli viselkedžsÿk alapj n. Ennek ŽrdekŽben termžszetesen a nžvel! alapvet! funkci j r l kell nžh ny sz t ejteni, mžghozz ltal nos nyelvžszeti, tipol giai szempontb l. A nžvel! a hat rozotts g tipikus, grammatikaliz lt k dol ja, a hat rozotts g pedig egy szemantikai-pragmatikai jelensžg, a referenci lis azonos that s g nyelvtani k dol sa. A beszžl! azt jelzi a hat rozotts ggal (al bbi pžld inkban a hat rozott nžvel!vel), hogy a hallgat azonos tani tudja a f!nžvi kifejezžs referenci j t, ez ugyanis a diskurzus Žs/vagy kšzšs tud suk ržsze (LYONS 1999, f!- leg az 1. Žs a 7. fejezet. çttekint!en pl. ABBOTT A magyarral kapcsolatban ugyanerr!l b!vebben EGEDI 2014). Az al bbi mondatp rban pžld ul a nžvel! elmarad sa, illetve megjelenžse lžnyeges kÿlšnbsžget k dol: m g az (1) alatti mondatban a beszžl! nem feltžtelezi, hogy a hallgat egyžrtelm"en azonos tani tudja/akarja a sz ban forg kšnyvet, addig a (2) alatti mondat olyan beszždkšrnyezetben fordulhat csak el!, ahol a hallgat sz m ra! vagy a beszždel!zmžnynek, vagy a konkržt szitu ci nak kšszšnhet!en! nem jelent problžm t ez az azonos t s. (1) Miss Marple kšnyvet olvas. # nem-refer l f!nžvi kifejezžs (2) Miss Marple a kšnyvet olvassa. # azonos that referencia A hat rozotts got termžszetesen nemcsak a nžvel! jelšlheti, hiszen sz mos nyelv nem is rendelkezik hat rozott nžvel!vel. M s nyelvi eszkšzšk is alkalmasak ugyanennek a funkci nak a betšltžsžre, ahogy erre a kžs!bbiekben mžg visszatžrÿnk. A referenci lis azonos t snak eleve tšbb forr sa van b rmely nyelven belÿl, mžgpedig az adott diskurzus fÿggvžnyžben. Az al bbi t bl zat ezeket a m dozatokat foglalja šssze, magyar nyelv" pžld kkal megvil g tva, milyen

3 Az els! nžvel! nyom ban 245 kšrÿlmžnyek, paramžterek mentžn azonos thatjuk egy f!nžvi kifejezžs referenci j t, vagyis mi alapj n tekintjÿk!ket hat rozottnak. 2 anafora asszociat v-anafora t gabb szitu ci s haszn lat (inherens egyedisžg) szitu ci s haszn lat (szitu ci s egyedisžg) 1. t bl zat: A referenci lis azonos t s m djai ãny lt egy œj k vžz az utc nkban. Nincs itthon semmi, menjÿnk le a k vžz ba, Žs nžzzÿk meg, mit adnak enni!ó ãny lt egy œj k vžz az utc nkban. A bri s egyszer"en isteni!ó / ãa tulaj h rom Žvig Jap nban Žlt.Ó ãszžpen sÿt a nap.ó ãaz olasz konyh t sosem fogom megunni.ó ãrengeteg œj k vžz ny lt a v rosban.ó ãmennyibe kerÿl a bri s?ó Anaforikus az azonos t s, ha a referenst kor bban eml tettÿk az adott beszždhelyzetben vagy szšvegkšrnyezetben. Ett!l nžmileg eltžr az asszociat v-anafora, ebben az esetben ugyanis a referenst konkržtan nem eml tettÿk meg, de jelenlžtžre vagy lžtezžsžre a m r eml tett Žs ez ltal bevezetett referenseken keresztÿl asszoci lunk. Szitu ci s haszn latr l vagy szitu ci s egyedisžgr!l beszžlhetÿnk abban az esetben, ha abban a konkržt szitu ci ban, amelyben a mondat elhangzik, a referens vil gosan azonos that Žs egyedi (PŽld ul a Rengeteg œj k vžz ny lt a v rosban mondatban a v ros egyžrtelm"en azonos that akkor is, ha a beszždel!zmžnyben nem szerepelt, de arr l a v rosr l van sz, amiben Žpp tart zkodunk.) A t gabb szitu ci s haszn lat pedig ennek a lehet!s legt gabb ŽrtelmezŽse, hiszen vannak olyan f!nevek, amelyeknek inherensen egyedi a referenci - ja, mivel a vil gr l val tud sunk alapj n a beszždszitu ci t l fÿggetlenÿl is lžteznek Žs tipikusan egy van bel!lÿk. 3 Az inherens egyedisžg Žs szitu ci s egyedisžg kšzšs tulajdons ga teh t, hogy n y e l v e n k v Ÿ l i a z o n o s t s t vžgeznek. Csup n az kÿlšnbšzteti meg!ket, hogy m g az inherensen egyedi entit sok beszždhelyzett!l fÿggetlenÿl azonos that k (nap, olasz konyha a fenti pžld kban), addig a szitu ci san egyedi 2 A t bl zat LYONS (1999) Žs HIMMELMANN (2001) modelljžnek felhaszn l s val kžszÿlt, akik pedig HAWKINS (1978) az angol nžvel!haszn latra fel ll tott taxon mi j ra Žp tettek. EgŽszen m s megkšzel tžsen alapszik, de igen hasonl modellt v zol GIVîN (2001: 459Ð465) tanulm nya is, amely œn. ment lis struktœr kat kÿlšn t el a referensek lehorgonyz s ra. 3 Megjegyzend!, hogy egy adott hat rozott kifejezžs azonos t s nak egyszerre tšbb forr sa is lehet, att l fÿgg!en, hogy a megnyilatkoz s milyen kontextusban hangzik el.

4 246 EGEDI BARBARA entit sok azonos t sa csak az adott szitu ci ban egyžrtelm", vagyis ahhoz s a beszždszitu ci hoz kštštt, amelyben elhangzanak ezek a megnyilatkoz sok. Az asszociat v-anafora esetžben is szÿksžg van a vil gr l val tud sunkra (az asszoci ci ugyanis ebb!l t pl lkozik), itt azonban a megnyilatkoz st kšzvetlenÿl megel!z! diskurzus vezeti be azt a pragmatikai-asszoci ci s h l t, amely az azonos t shoz szÿksžges. Az asszociat v-anafor t Žs az inherens egyedisžget teh t az rokon tja, hogy a sz ban forg referens nem szerepelt kor bban a diskurzusban, Žs nincs is jelen kšzvetlenÿl a szitu ci ban, a v i l g r l v a l t u d s u n k seg t az azonos t s ban. Fontos megfigyelžs, hogy ez ut bbi kžt stratžgia esetžben nem haszn lhat mutat nžvm si m dos t, mivel az a kšzvetlen azonos that s got k dolja (HIMMELMANN 1997: 34Ð108, 1998: 322, 2001: 833Ð834). Ahogy a fenti t bl zat pžldamondatai is illusztr lj k, a mai magyarban minden felsorolt esetben hat rozott nžvel!t haszn lunk. Az magyar nyelvtani rendszer azonban eltžr! kžpet mutat. A sokkal alacsonyabb ar nyœ nžvel!haszn lat, Žs a korai adatok ŽrtelmezŽse kšrÿli bizonytalans gok tšbbeket arra engedtek kšvetkeztetni, hogy a korai magyar kor az determin nsa mžg nem tekinthet! hat rozott nžvel!nek. Ebben a ržg ta fenn ll vit s kžrdžsben a fenti kšrnyezetek Žs stratžgi k m dszeres vizsg lata azonban œjabb eredmžnyekkel szolg lhat. Biztons ggal ll that pžld ul, hogy a kžsei magyar kor elejžt!l fogva b!ven akad pžlda az az morfžma megjelenžsžre asszociat v-anaforikus kšrnyezetben (l. az al bbi pžld t (3) a J kai-k dexb!l). (3) Janus nevew parazt: ky zantuala ew mezeybené elmene a mezewre hollott az ewkrewkewt hattauala (J kk 97Ð98) A fenti, J kai-k dexb!l sz rmaz pžld ban tšbb hat rozott f!nžvi kifejezžs is szerepel, de jelenleg az ewkrewkewt kifejezžs ŽlŽn ll nžvel! haszn lat t Žrdemes megfigyelni. Szemben az ugyanabban a tagmondatban megjelen! az mezew kifejezžssel, az škršk mellett megjelen! hat rozott nžvel! nem egyszer" anafor t jelšl, hiszen škrškr!l kor bban nem esett sz a szšvegben. A paraszt, a sz nt s Žs a mez! eml tžse vezeti be azt a pragmatikai-asszoci ci s h l t, melynek seg tsžgžvel az škršk referenci ja is elžrhet! lesz a hallgat (ez esetben az olvas ) sz m ra, ezžrt a beszžl! (ez esetben a szšveg fogalmaz ja) hat rozott determin nssal jelšli ezt az azonos that s got. A determin ns asszociat v-anaforikus kšrnyezetben val el!fordul sa pedig kiz rja a mutat nžvm si funkci t, gy az ilyen kšrnyezetben megjelen! determin nsok m r biztosan hat rozott nžvel!nek tekinthet!k. 4 4 Az asszociat v-anaforikus kšrnyezet tulajdons gair l Žs šsszefÿggžseir!l a nžvel!haszn lattal, l. HIMMELMANN 1997, 2001, tov bbi pžld kžrt l. mžg EGEDI 2013: 372.

5 Az els! nžvel! nyom ban Az magyar nžvel!r!l 3.1. El!zmŽnyek a nyelvtšrtžneti szakirodalomban A korai magyar kor nžvel!haszn lat nak vizsg lat t egy igen egyszer" tžny nehez ti: a forr sanyag rendk vÿl kicsi, Žs ennek megfelel!en a determin nsok funkcion lis vizsg lata er!sen korl tozott. Fontos mihamarabb leszšgezni, hogy a forr sanyagnak csak az a ržsze vehet! figyelembe, amelyben a nžvel!haszn lat egy ltal n Žrtelmezhet!. Mint fentebb r mutattunk, a nžvel!haszn lat a referencialit s k dol s val ll šsszefÿggžsben, gy ez a grammatikai kateg ria csak megfelel! hosszœs gœ, šsszefÿgg! szšvegek alapj n vizsg lhat. Nem vžletlen teh t, hogy kor bbi munk imban kiz r lag a kžsei magyar kor megfelel! adataival foglalkoztam. E fent nevezett m dszertani problžma ellenžre m r sokan, sokfžle szempontb l t rgyalt k az çrp d-kori kis szšvegemlžkek ãnžvel!gyanœsó eseteit. A magyar nžvel! kialakul s val kapcsolatban kžt lžnyeges pontban egyetžrtžs mutatkozik a szakirodalomban: i) a hat rozott nžvel! bels! fejl!džs eredmžnyekžppen alakult ki a magyar nyelvben; ii) a hat rozott nžvel! forr sa a kijelšl! jelz!kžnt ll mutat nžvm s (vš. BENK$ 1980: 257, SIMONYI 1914: 68Ð69, KLEMM 1928Ð1940: 317, IMRE 1953: 348Ð349, BALçZS 1955: 205, I. GALLASY 1991: 461, D. MçTAI 2003: 419Ð420). Nincs azonban egyetžrtžs a kialakul s i d e j Ž v e l kapcsolatban. Ez ut bbi kžrdžs termžszetesen szoros šsszefÿggžsben ll egy m sik kžrdžssel, miszerint mennyiben tekinthet!k az çrp d-kori kis szšvegemlžkek nžvel!nek l tsz el!fordul sai tžnylegesen nžvel!- nek. Nyilv nval, hogy csak ennek a kžrdžsnek a tiszt z sa adhat v laszt a kialakul s idejžre vonatkoz lag, hiszen ennek fÿggvžnye, hogy a nžvel! megjelenžsžt a kžsei magyar kor els! felžre, a korai magyar korra, vagy ak r mžg kor bbra tegyÿk. A nžvel! kialakul s val kapcsolatban a magyar nyelv tšrtžneti-etimol giai sz t ra œgy fogalmaz, hogy ãe folyamaté kb. a 14. sz zad vžgžre fejez!dštt beó (TESz 1: 204). Nem vil gos azonban, hogy pontosan mi ãfejez!dštt beó ezen a ponton? A 14. sz zad vžgi szinkr n rendszert tekintve a hat rozott nžvel! disztribœci ja jelent!sen kÿlšnbšzik a mait l, tov bb a nžvel!haszn lat folyamatosan v ltozik a r kšvetkez! nyelvtšrtžneti korokban is. Az sem vil gos, mit!l tekinthet!k a 14. sz zadi nžvel!k kialakultabbnak, mint a kor bbi pžld nyok? Vagyis a nžvel!sžg hat ra a TESz-ben egy olyan implicit nžvel!defin ci ra t - maszkodik, amivel ezen a ponton nem Žrthetek egyet. Jelen tanulm ny arra az alapelvre Žp t, hogy a nžvel! grammatikaliz ci ja sor n a mutat nžvm si m dos t funkcion lisan kettžhasad: a nžvm si m dos - t ugyan meg!rzi kor bbi haszn lati kšržt Žs formai tulajdons gait is, de olyan œj kšrnyezetekben is megjelenik, amelyekben az eredeti kateg ria nem fordulhatott volna el!.

6 248 EGEDI BARBARA 3.2. A kžsei magyar kor els! felžnek nžvel!haszn lata Kor bbi vizsg lataim, amelyek kžzi adatgy"jtžsre Žs automatikus korpuszvizsg latra t maszkodtak (EGEDI 2011, 2013, 2014), arra engednek kšvetkeztetni, hogy a kžsei magyar kor els! felžben, vagyis az els! k dexekben, egy grammatikai Žrtelemben teljesen kialakult hat rozott nžvel! mutathat ki, melynek haszn lata kštelez! Žs szab lyokkal j l le rhat. Ez az magyar nžvel! teh t a hat rozotts g mondattani k dol s t vžgzi, de sok szempontb l kÿlšnbšzik a mai magyar nžvel!t!l. Haszn lat nak feltžteleit azonban nem a kžs!bbi nyelvszakaszok, vagy ak r a mai rendszer viszonylat ban Žrdemes kižrtžkelni, hanem az adott szinkr n rendszeren belÿl. êgy tekintve az magyar nžvel! termžszete nem kevžsbž ãnžvel!szer"ó, mint a kžs!bbi korokban haszn lt v ltozatai, csup n arr l van sz, hogy a hat rozotts g nyelvtani k dol sa illetve a k dol sra haszn lt eszkšzšk haszn lati ar nya folyamatosan v ltozik a magyar nyelv tšrtžnete sor n Szab lyos nžvel!nžlkÿlisžg A kžsei magyar kor els! felžben a hat rozott nžvel! haszn lati kšre teh t sz"- kebb a mai nžvel!hšz kžpest, de hi nya kšvetkezetesnek tekinthet!, Žs gy szab lyosan le rhat. (Minderr!l b!vebben l. EGEDI 2014: 102Ð112.) A hat rozott nžvel! nem jelenik meg az al bbi, hat rozott le r st tartalmaz f!nžvi kifejezžsekben. (Az idžzett magyar pžld k mellett mai magyar megfelel!ik a nžvel! megjelenžsžt szemlžltetik ugyanezen kšrnyezetekben.) a) Inherens egyedisžg esetžn, vagyis amikor a f!nžvi kifejezžsek referenci ja eleve egyedi, gy a beszždhelyzett!l/szšvegkšrnyezett!l fÿggetlenÿl is j l azonos that : îmagyar MAI MAGYAR (4) A nap-ot keá es a" id t (5) Azt a napot viszont, vagy azt az ý nki n# tugga r t senki nem tudja: ýem 0 m#-n$ angal-i ýem 0 fiu han#%ac 0 at&a (MŸnchK 30rb) sem az Žg angyalai, sem a Fiœ, hanem csak az Atya. b) Generikus olvasatœ f!nžvi kifejezžsek mellett, amelyek individuumok helyett egžsz fajt ra refer lnak, ebben az esetben ugyanis a fajt nak egy tagj t kžpviseli a f!nžv jelšlete. îmagyar MAI MAGYAR (6) Eleg 0 taneitu'nnac hog (7) ElŽg a tan tv nynak, hogy legen mikent m (tere, olyann legyen, mint a mestere,

7 Az els! nžvel! nyom ban 249 es 0 "olganac hog legen Žs a szolg nak mikent vra. (MŸnchK 16va) mint az ura c) Mutat nžvm si m dos t jelenlžtžben, mivel a mutat nžvm s azt jelzi, hogy a f!nžvi kifejezžs referenci ja az adott beszždhelyzetben/szšvegkšrnyezetben k š z v e t l e n Ÿ l elžrhet! (pžld ul l that ), vagy a megel!z! beszždhelyzetb!l/szšvegkšrnyezetb!l m r ismert: îmagyar MAI MAGYAR (8) ez kenerekre (9) ezekre a kenyerekre (J kk 76) d) Birtokos szerkezet alaptagja el!tt, ilyenkor ugyanis a birtokost tartalmaz kifejezžsekben a birtoksz referenci ja a birtokos referenci j val val kapcsolat n keresztÿl azonos that : îmagyar MAI MAGYAR (10) n ke) rim t (11) az Žn kenyereimet (BŽcsiK 182) (12) az *l tn$ ke) r (13) az Žletnek a kenyere (MŸnchK 91ra) A list zott esetekben az teh t a kšzšs von s, hogy csak akkor kell nžvel!vel jelšlni a hat rozotts got, ha a fenti szemantikai, vagy formai feltžtelek egyike sem teljesÿl. Mindezen megfigyelžseket Žrdemes kižrtžkelni a 2. pont 1. t bl zat ban ismertetett stratžgi k vonatkoz s ban is. A nžvel! ugyanis nem haszn latos inherensen egyedi Žs generikus f!nžvi kifejezžsekkel, ami azt jelenti, hogy a t gabb szitu ci s haszn latot nem k dolja. Ezeknek a f!nžvi kifejezžseknek az azonos t sa a f!nevek egyedi lexik lis-szemantikai tulajdons gaikb l is kšvetkezik (vš. L BNER 2001: inherensen egyedi nevek oszt lya, mint a nžgy fogalmi alapt pus egyike). Nem haszn latos a nžvel! akkor sem, ha m s szintaktikai eszkšz m r jelen van az azonos t s k dol s ra: a mutat nžvm si m dos t pžld ul a direkt anafor t Žs a szitu ci s egyedisžget is k dolhatja, m g a birtokos kifejezžs egyžrtelm"en az asszociat v anafora ŽrtelmezŽst seg ti el!. Olyan asszociat v-anafora esetžben azonban, ahol nincs birtokos kifejezžs a f!nžv kšzvetlen kšrnyezetžben, a nžvel! kštelez!en megjelenik (vš. (3) pžlda). çltal nos t skžnt megfogalmazhatjuk, hogy a pragmatikai egyedisžget/hat - rozotts got kellett l that formai elemmel jelšlni, mžghozz hat rozott nžvel!- vel, amennyiben m s formai eszkšz (mutat nžvm si m dos t, vagy birtokos kifejezžs) ugyanezt a funkci t m r nem vžgezte el. Fontos megjegyezni, hogy a

8 250 EGEDI BARBARA fent nevezett kšrnyezeteket m r a kor bbi szerz!k is ŽszrevettŽk Žs list zt k (IMRE 1953, I. GALLASY 1991: 472Ð473, BENK$ 1980: 261), de nem t rgyalt k egysžges keretben, Žs nem tšrekedtek hasonl ltal nos t sok megfogalmaz s - ra. A magyar nyelv tšrtžneti nyelvtan ban pžld ul az al bbiakat olvashatjuk: ãnžvel!(-el!zmžny) nžlkÿli nžvsz inknak legkor bbi szšvegemlžkeinkben jellemz! csoportja az, melyeket hat rozottkžnt, azonos that kžnt, ismertkžnt eml t a szšveg: minden bizonnyal Žppen ezžrt nincs el!ttÿk nžvel!, mert nžlkÿlÿk is hat rozott Žrtelm"ek, s a meghat rozotts g ismžtelt jelzžsžre, nžvel!vel val prezent l sra nincs szÿksžg. Ilyenek egyržszt a tulajdonnevek, az annak tekintett, az unikumokat jelšl! Žs tulajdonnžvszer" szavak, m sržszt bizonyos grammatikai eszkšzšk Žs szerkezetekó (I. GALLASY 1991: 472) E fontos megfigyelžs ŽrtelmŽben viszont nem vil gos, hogy mižrt szÿksžges nžvel!-el!zmžnynek, illetve tmeneti kateg ri nak tekinteni azt a nžvel!t, amely l tsz lag igen szisztematikus m don tšlti be meghat rozott funkci j t. A fenti bizonytalans gok kialakul s hoz! szerintem! nagymžrtžkben hozz j rult BALçZS JçNOS sokat idžzett, noha meglehet!sen problematikus, šs tanulm nya, amely hosszan Žrvel amellett, hogy a J kai-k dex nžvel!inek anaforikus haszn lata (BALçZSn l ãkšzvetlen visszamutat só) a nžvm si termžszet mellett sz lnak. Holott a grammatikaliz l dott hat rozott nžvel! egyik alapvet! funkci ja, mind a magyarban, mind m s, nžvel!vel rendelkez! nyelvekben, Žppen az anaforikus azonos t s (vš. 1. t bl zat). BALçZS JçNOS tulajdonkžppen ŽrzŽkeli, Žs kÿlšn csoportos tja az asszociat v-anaforikus haszn latokat is, egyržszr!l a kšzvetlen visszamutat s c m" ržsz 4. pontj ban (1955: 215), m sržszt a kšzvetett visszamutat s c msz alatt (1955: 216)). Nem vil gos azonban, hogy milyen megfontol s hœz dik e kžt ut bbi oszt ly megkÿlšnbšztetžse mšgštt. Nem ismeri fel BALçZS a mutat nžvm si tartalom szemantikai/pragmatikai šszszefžrhetetlensžgžt sem ezekkel az asszociat v-anaforikus kšrnyezetekkel. Megkšzel tžsžnek gyengžje, hogy kiz r lag a determin ns megjelenžsžnek kšrnyezeteit vizsg lja, ebb!l von le kšvetkeztetžseket a nžvel! kialakul s ra vonatkoz lag, mikšzben nem veszi figyelembe a nžvel!vel (mžg) nem rendelkez! hat - rozott f!nžvi kifejezžsek eloszl s t A hat rozott nžvel! terjedžse az magyar korban Az ut bbi Žvek kutat sai sz madatokkal is meger!s tettžk, hogy a hat rozott nžvel! haszn lati kšre egyžrtelm"en b!vÿl m r az magyar korszakon belÿl is (EGEDI! SIMON 2012), ezt az ar nybeli nšvekedžst illusztr lja a 2. t bl zat. 2. t bl zat: Az a/az morfžma ar nya št magyar k dexben KŽzirat tokensz m a/az % J kk 1370 u./1448k ,52 BŽcsiK 1416 u./1450k ,10

9 Az els! nžvel! nyom ban 251 GuaryK 1495 el!tt ,40 Kšnyvecse ,12 KazK ,17 Meg llap that tov bb az is, hogy a terjedžs nem volt egyenletes az šsszes lehetsžges haszn lati kontextusban. A terjedžs eltžr! mžrtžkžnek magyar zat t l azonban a kÿlšnbšz! kšrnyezetekben itt most eltekintÿnk (l. pl. EGEDI 2014: 113Ð115, œjabb ŽrtelmezŽssel: EGEDI 2015), mivel jelen tanulm ny t rgy t a korai magyar kor nžvel!haszn lat nak feltžrkžpezžse kžpezi, vagyis a J kai-k - dexet megel!z! korszak ll a vizsg lat kšzžppontj ban. 4. A modell alkalmaz sa a korai magyar korra A kor bbi eredmžnyek Žs a szakirodalom ttekintžse ut n teh t elžrkeztÿnk a tanulm ny kšzponti kžrdžsžnek megfogalmaz s hoz: vajon alkalmazhat -e a korai magyar kor szšveganyag ra az a pragmatikai hat rozotts got k dol modell, amelyet a kžsei magyar kor els! k dexeinek nžvel!haszn lat ra ll tottunk fel? Seg t-e megv laszolni a kžrdžst, hogy mi ta van nžvel! a magyar nyelvben? Azonos that k-e egy ltal n az rott forr sok els! nžvel!i, m s sz val van-e hat rozott nžvel! az çrp d-kori kis szšvegemlžkekben? 4.1. Az çrp d-kori kis szšvegemlžkek Az çrp d-kori kis szšvegemlžkekkel kapcsolatban fontos meg llap tani, hogy a megvizsg lhat szšveganyag rendk vÿl kicsi. A ma ismert nžgy szšvegemlžk sz sz m t šsszeadva (866 sz ) csup n tšredžkžt kapjuk az els! k dexben tal lhat szšveganyag mžretžnek, a J kai-k dex ugyanis sz b l ll. Ezek a forr sok semmilyen tekintetben nem alkotnak egysžges korpuszt, mžg olyan tekintetben sem csoportos that k, mint egyes k dexek, tov bb nžmelyikÿk dat - l sa is problematikus. 5 Ezen felÿl komoly nehžzsžget okoz a szšvegek ršvidsžge, vagy Žppen tartalmukb l fakad an a felžp tžse (itt els!sorban a GyulafehŽrv ri sorokra Žrdemes gondolni). Mindez nyilv nval an nem kedvez az šsszetett mondattani Žs jelentžstani vizsg latok elvžgzžsžnek. TšredŽkes, vagy koherens szšvegnek nem tekinthet! adatsorban ugyanis a fent bemutatott modell aligha tesztelhet!. 5 Az çrp d-kori kis szšvegemlžkek dat l sa kor ntsem egysžges a szakirodalomban (ez al l csak a Halotti beszžd Žs kšnyšrgžs kivžtel). A problžma ttekintžse nem feladata e tanulm nynak, minthogy az itt t rgyalt kžrdžst Žrdemben nem befoly solja. Egy ltal - nosan elfogadott šsszefoglal sžrt, l. BENK$ 1980: 25Ð26, m g a szšvegemlžkek egy œjabb sorrendezžsžhez vš. pl. HOLLER Annyi mindenesetre meg llap that, hogy a h rom bizonytalanul keltezhet! szšvegemlžk val sz n"leg a 13. sz zad folyam n keletkezett.

10 252 EGEDI BARBARA A konkržt szšvegemlžkek jellemz!it felidžzve azonnal egyžrtelm"vž v lik, hogy szšvegszinten a Halotti beszžd Žs kšnyšrgžs a legalkalmasabb a referenci- lis azonos t s m djainak vizsg lat ra. A GyulafehŽrv ri sorokat tulajdonkžppen tizenšt (h rom csoportba rendezett) egym s al rt f!nžvi kifejezžs alkotja, amelyek nincsenek mondatba gyazva, gy szšvegr!l nyelvžszeti Žrtelemben nem is beszžlhetÿnk. Ett!l eltžr!, de mžgis hasonl eredmžnyre vezet! problžm t okoz az îmagyar M ria-siralom m"faja, a verses megszerkesztžs eszkšzei ugyanis befoly solhatj k a nem kštelez! elemek elhagy s t, illetve bizonyos stil ris jegyek ak r a grammatikalit s rov s ra is ŽrvŽnyesŸlhetnek. VŽgŸl pedig olyan problžm kkal is szembesÿlnÿnk kell, amelyek nem a szšvegemlžk bels! tulajdons gaib l fakadnak: a Kšnigsbergi tšredžk, de legf!kžppen annak szalagjai olyan tšredžkes llapotban maradtak fenn, hogy a mondattšredžkek nehezen Žrtelmezhet! šsszefÿggžsei gyakorlatilag lehetetlennž teszik a 2. Žs 3. ržszben bemutatott referenci lis azonos t stratžgi k vizsg lat t. R tžrve az adatok sz mszer"s tžsžre, a korai magyar korban az ol determin nsnak šsszesen hat el!fordul sa azonos that az çrp d-kori kis szšvegemlžkek kšzÿl h romban. 3. t bl zat: Az ox (> az) morfžma ar nya az çrp d-kori kis szšvegemlžkekben KŽzirat tokensz m oz % Halotti beszžd Žs kšnyšrgžs ,42 Kšnigsbergi tšredžk Žs szalagjai ,25 îmagyar M ria-siralom GyulafehŽrv ri sorok ,96 sszesen ,69 A 3. t bl zatb l leolvashat, hogy az ox (> az) determin ns ar nya a szšvegemlžkekben vitathatatlanul alacsony. A 14. sz zad vžgžn keletkezett J kai k - dexben ez az ar ny m r 2,52% (vš. 2. t bl zat), ami m r šnmag ban is arra engedhet kšvetkeztetni, hogy az çrp d-kori morfžm k mžg nem lehetnek hat rozott nžvel!k. A rendk vÿl alacsony tokensz m azonban kÿlšnleges vatoss gra int, miel!tt messzemen! kšvetkeztetžseket vonn nk le puszt n gyakoris gi alapon. Ehelyett az al bbi, h rmas megkšzel tžst javaslom, amely egyržszt m dszertanilag megalapozott, m sržszt megl t som szerint a lehet! legkšzelebb vihet a k v nt eredmžnyhez: I. Megvizsg land, hogy a n Ž v e l! h i n y a mutat-e olyan szisztematikuss got, mint ahogy az a kžsei magyar kor els! felžnek szinkr n rendszeržben kimutathat (ez a kžrdžs a 4.2. ržsz tžm ja lesz). II. K sžrletet kell tenni a szšvegemlžkekben megjelen! determin nsok haszn lat nak ŽrtelmezŽse. A kor bbi nyelvtšrtžneti szakirodalom termžszetesen m r sz mos javaslattal llt el! erre vonatkoz lag (a ržszleteket l. a 4.3. ržszben). Fontos tov bb azt is meg llap tani, melyek azok a szšvegkšrnyezetek, ame-

11 Az els! nžvel! nyom ban 253 lyekben a determin ns azonos t sa nem lehetsžges (nžvel!, ill. nžvm si m dos - t ), mert ezekben az esetekben a kžrdžst szÿksžgszer"en nyitva kell hagyni. III. Amennyiben a nžvel! haszn lat t erre a korszakra elvetnžnk, szÿksžgessž v lik annak az nyelvtani eszkšznek (vagy eszkšzšknek) az azonos t sa, amely a pragmatikai hat rozotts got valamilyen m don k dolja a korai magyarban. Ilyen eszkšzšk lehetnek pžld ul a referenci lis tulajdons gokkal šsszefÿgg! sz rendi vari ci k, az aspektus jelšlžsžnek šsszefÿggžsei, vagy az ur li nyelvekre jellemz!, birtokos szuffixummal val determin ci (l ržsz) Szab lyos nžvel!nžlkÿlisžg Els!kŽnt teh t Žrdemes megvizsg lni, hogy a nžvel! hi nya szisztematikus-e az Žrintett szšvegemlžkekben, vagyis a hat rozott f!nžvi kifejezžsek nžvel!nžlkÿlisžge megfelel-e a ržszben bemutatott szab lyoknak. Amennyire meg llap that, a nžvel!nžlkÿlisžg szab lyos. A vizsg latot csup n azok a tžnyez!k korl tozz k, amelyekr!l fentebb sz t ejtettÿnk a forr sok bemutat sa kapcs n. KŽzenfekv! teh t, hogy a kutat si cžlokra legalkalmasabb szšveg, a Halotti beszžd Žs kšnyšrgžs f!nžvi kifejezžseit elemezzÿk ki a legržszletesebben, gy mutatva be, hogy a kžsei magyar kor els! felžre meg llap - tott nyelvtani rendszernek n e m m o n d e l l e n t a szšvegemlžk determin nshaszn lata. A Halotti beszžd Žs kšnyšrgžs šsszesen 86 f!nžvi kifejezžsžb!l Žrtelemszer"en nžvel! nžlkÿl llnak a nem-refer l / predikat v kifejezžsek (pl. pur eý chomuv uogmuc), tov bb a vocativusi szerep"ek! ez ut bbiak rendszerint nžvm si birtokossal egžszÿlnek ki, amint az a mai magyarban is megfigyelhet! stratžgia. Jelen szempontrendszer szerint sokkal fontosabb r mutatni, hogy szab - lyosan nžvel!tlenek az inherensen egyedi nevek (pl. paradiýumut, urdung, iýten), a birtokos kifejezžsek alaptagjai (pl. m v iýemucut, w bunet, iýten kegilmet), az eleve hat rozott, mutat nžvm si Žs kvantor determin nsok b!v tmžnyei (pl. el vermut, el lelic ert, mend angelcut). NŽgyszer jelenik meg a szšvegben az ol determin ns, amely ak r nžvel!nek is Žrtelmezhet!k (pl. ol gimilý twl), ezeket az eseteket a kšvetkez!, 4.3. ržsz t rgyalja. A Halotti beszžd Žs kšnyšrgžs hat rozott f!nžvi kifejezžsei kšzÿl azonban egyik sem fordul el! asszociat v-anaforikus kšrnyezetben, amely a 2. ržszben ismertetett modell szerint a grammatikaliz l dott nžvel! egyžrtelm" tesztkšrnyezetžt nyœjthatn. Ahogy fentebb eml tettÿk, a GyulafehŽrv ri sorokban val j ban f!nžvi kifejezžsek kšvetik egym st, r ad sul ezek a kifejezžsek szinte egyt!l egyig birtokos szerkezetek, melyeknek alaptagja szab lyosan nžvel!tlen. A birtokosokat vžgigtekintve pedig meg llap that, hogy azok vagy generikus f!nžvi kifejezžsek, in-

12 254 EGEDI BARBARA herensen egyedi nevek (pl. bbodug aýcunnac, Iýten), vagy maguk is birtokoltak. 6 A 125a lap negyedik sor nak ox determin ns t a kšvetkez! pontban t rgyaljuk. A Kšnigsbergi TšredŽk kilenc sor ban tal lhat szšveg hat rozott f!nžvi kifejezžseinek nžvel!nžlkÿlisžge is megfelelnek a fenti kritžriumrendszernek, a Szalagok tšredžkessžge azonban sajnos lehetetlennž teszi ugyanezt a fajta vizsg latot. Az îmagyar M ria siralom f!nžvi kifejezžseinek referenci lis tulajdons ga nem minden esetben vil gosak a vers forma miatt. A birtokos szerkezetek Žs megsz - l t sok mellett elmarad nžvel! szab lyosnak mondhat, de mindenkžpen felt"- n!, hogy egyetlen ol determin ns sem adatolhat ebben a szšvegemlžkben. KŽrdŽs marad persze, hogy ennek oka egyszer"en a megfelel! kšrnyezet hi ny ban keresend!, vagy egy archaikusabb (esetleg archaikusabbnak sz nt) nyelvv ltozat mutatkozik meg a szšvegben Az egyes szšveghelyek vizsg lata Az al bbiakban a 3. t bl zatban feltÿntetett, ol determin nsokat tartalmaz konkržt esetek, szšveghelyek vizsg lata kšvetkezik. GyulafehŽrv ri sorok (125a lap, 4. sor) (14) ox kerext fan figeu kepeben (125a lap, 4. sor) A GyulafehŽrv ri sorokban el!fordul determin nst a vonatkoz irodalom tšbbsžge (RƒGER 1905: 17, SIMONYI 1914: 69, KLEMM 1928Ð1940: 318, IMRE 1953: 350, D. MçTAI 2003: 420) nžvel!nek tekinti, m g I. GALLASY (1991: 466) az ltala javasolt nžvel!-el!zmžny kateg ria egyik lehetsžges pžld nyakžnt azonos tja, b r nžvel! volt t is elžg val sz n"nek tartja. NŽh nyan pedig (BALçZS 1955: 211, KUBêNYI 1957: 473) a mutat nžvm s mellett Žrvelnek. Az idžzett pžlda j l illusztr lja, hogy egy izol lt (azaz mondatba nem foglalt) fr zis referenci lis tulajdon gainak meghat roz sa milyen komoly nehžzsžgekbe Ÿtkšzik. A mellžknžvi igeneves m dos t el!tt ll determin nsnak, Žs ennek megfelel!en a f!nžvi kifejezžs egžszžnek ugyanis logikailag legal bb h - rom jelentžse lehet: ãa keresztf n fÿgg! kžpžbenó, ãazon a keresztf n fÿgg! kžpžbenó, ãabban a keresztf n fÿgg! kžpžbenó. (NŽvel!kŽnt termžszetesen csak a birtokos kifejezžshez, vagyis a keresztf hoz tartoz nžvel! jšhet sz ba, mivel a birtokos szerkezet alaptagja a korai magyarban nem k v n nžvel!t). A kijelšlžs vagy r mutat s els! pillant sra nem t"nik indokoltnak, de kšnynyen elkžpzelhet! olyan ŽrtelmezŽs is, ahol teol giai Žrtelemben ãkiemeltžkó Krisztust tšbb, lehetsžges megjelenžsi form ja kšzÿl (vš. BENK$ 1980: 260). A nžvel! haszn lata ellen sz l az is, hogy a birtokos kifejezžs kontextu lisan egyedi referenci ja nem teszi azt szÿksžgessž. M sržszr!l a szšveghely el!tti 6 A 154a lap els! sora (nemletu nepnech vadulatia) ŽrtelmezŽse problžm s, gy ezt sem kivžtelkžnt, sem meger!s tžskžnt nem kezelhetem.

13 Az els! nžvel! nyom ban 255 sorban, az olt r eml tžse megteremti az asszociat v-anafora haszn lat nak kšrnyezetžt, amely felÿl rhatja az egyedisžg puszt n szemantikai alapœ k dol s t, Žs engedžlyezheti a nžvel! kitžtelžt. 7 Mindezeket a megfontol sokat egybevetve, a szšvegkšrnyezet pontosabb ismerete hi ny ban nem lehet eldšnteni, hogy az ox determin ns nžvel! avagy nžvm si m dos t szerepžt tšlti be a GyulafehŽrv ri sorokban. Kšnigsbergi tšredžk (15) de qui legen neky atia oxut nem tud,, hot iuc Ez ox yýten mynt,, evt eýmer uc; quit ýceplev nem illethet. A Kšnigsbergi TšredŽk ol determin ns nak termžszetžt illet!en mark nsabb vžlemžny-kÿlšnbsžg figyelhet! meg a kor bbi szakirodalomban. Legal bb annyian Žrvelnek a nžvel! (SIMONYI 1914: 69, KLEMM 1928Ð1940: 318, B. L$- RINCZY 1953: 159, illetve nžvel!-el!zmžny I. GALLASY 1991: 464) mellett, mint a mutat nžvm si mellett (BALçZS 1955: 212, KUBêNYI 1957: 473, BENK$ 1980: 259, kevžsbž hat rozottan IMRE 1953: 350). A szšvegkšrnyezet alapj n a determin ns funkci ja egyžrtelm"en kataforikus, amely meglehet!sen tipikus kšrnyezet a mutat nžvm si m dos t sz m ra. Emellett az ãistenó sz inherensen egyedi referenci val rendelkezik, Žs a korai k dexekben is kšvetkezetesen nžvel!tlen (ahogy erre BENK$ (1980: 259) is r - mutat). A Kšnigsbergi TšredŽk szšveghelyžnek ŽrtelmezŽskor teh t lžnyegžben a m sodik t borhoz csatlakozom, hozz tžve, hogy a mutat nžvm si m dos t funkci ja itt Isten egy aspektus nak kiemelžse, kijelšlžse lehetett. Halotti beszžd (16) yýa k nopun emdul ox gimilý twl (17) eý evec ox tiluvt gimilýtwl. eý ox gimilýben halalut evec (18) Eý ox gimilýnec wl keýeruv uola vixe A Halotti beszžd ox determin nsait kor bban t rgyal kutat k tšbbsžge mind a nžgy idžzett el!fordul st mutat nžvm skžnt azonos tja (SIMONYI 1914: 69, KLEMM 1928Ð1940: 317, IMRE 1953: 349Ð350, 8 BALçZS 1955: 210, 9 KUBêNYI 7 E kžt sor šsszefÿggžse kapcs n hasonl kšvetkeztetžsre jut BALçZS (1955) is, de! ezt az Žrvet Žppen a determin ns nžvm skžnt val azonos t s ra alkalmazza, amivel a fentebb bemutatott ltal nos t sok ŽrtelmŽben nem tudok egyetžrteni. 8 IMRE SAMU val j ban œgy vžlekedik, hogy a nžvel!kžrdžs nem dšnthet! el a Halotti beszžd alapj n, de elveti a nžvel! lehet!sžgžt annak ritk s ga miatt, illetve a szšvegemlžkek relat v kronol gi j val Žrvelve. Mint l ttuk, ezek az Žrvek sem tekinthet!k igaz n meghat roz nak. Az a tžny, hogy a HBK biztosan kor bbra keltezhet! a tšbbi szšvegemlžknžl, csak akkor volna relev ns szempont, ha a m sik h rom szšvegemlžk nžvel!- haszn lata, avagy bennÿk a nžvel! teljes hi nya egyžrtelm"en bizony that lenne.

14 256 EGEDI BARBARA 1957: 473, BENK$ 1980: 259). I. GALLASY (1991: 463Ð464) az el!bbiekhez hasonl an nžvm s-nžvel!kžnt kezeli a determin nst, de! egyžrtelm" kÿlšnbsžget tesz az els! el!fordul s Žs a r kšvetkez! h rom kšzštt: œgy Žrvel, hogy az ox determin ns els! el!fordul sakor a r mutat s, a kijelšlžs er!s, m g a tšbbi esetben m r nžvel!-el!zmžnnyel van dolgunk, amely ãaz el!bb eml tettel azonos tó, vagy a ãtžma v ltozatlans g tó jelzi. Ezzel a kÿlšnbsžgtžtellel teljes mžrtžkben egyet kell Žrtenem, ahogy RƒGER BƒLA tšbb mint sz z Žvvel ezel!tt szÿletett tanulm ny val is, amely csak az els! el!fordul st tekinti nžvm sinak, a kšvetkez! h rom szerinte m r val sz n"leg nžvel!, mivel a mutat nžvm si m dos t haszn lata ezekben a kšrnyezetekben felesleges (RƒGER 1905: 17). BENK$ (1980: 259) ezt az Žrvet nem tekinti ãkomolyabban sz m t sba veend!nekó, Žs BALçZS (1955) pžldagy"jtemžnyžre utal, amely ãtšmegžvel mutatja ki az effžle, sokszorosan ismžtl!d!, anaphorikus mutat nžvm si haszn latotó a J kai-k dexben. IsmŽtelten r kell azonban mutatnom, hogy az anaforikus haszn lat šnmag ban nem z rja ki a nžvel! haszn lat t, teh t BENK$ ŽrvelŽse sem t maszt megfelel!- en megalapozott kritžriumokat. A kžrdžses szšveghelyek el!zmžnye vil gosan Žrthet!: Isten csak egyetlen fa gyÿmšlcsžt!l tiltotta el çd mot. A gyÿmšlcs kifejezžs egy birtokos szerkezetbe gyazva jelenik meg els! alkalommal, gy termžszetesen nem el!zi meg determin ns. A gyÿmšlcs m sodik eml tžse (16) direkt anafora, ami a mutat nžvm si m dos t Žs a nžvel! el!fordul s t is megengedi. A kšvetkez! h rom el!- fordul s szintžn anaforikus, ami ugyan nem z rja ki a mutat nžvm si m dos t haszn lat t, de ezekben a kšrnyezetekben a r mutat s redund ns. Ezeknek a determin nsoknak egyszer" azonos t s a szerepÿk, azt jelzik hogy a referens jelen van a diskurzusban, azonos that. DIESSEL (1999: 96-98) Žs HIMMELMANN (1997: 229) sz mos nyelv vizsg - lata sor n meggy!z!en kimutatta, hogy a mutat nžvm s (Žs a nžvm si m dos - t ) anaforikus haszn lata sokszor arra szolg l, hogy olyan diskurzusszerepl!kre utaljon vissza, amelyek (œjb li) felbukkan sa v ratlan, vagy valamilyen m don kontraszt v. Teh t a nžvm si elem tipikusan nem akt v topik szerep" šsszetev!- ket helyettes t, vagy determin l, hanem topikv lt sra utal. MegfigyeltŽk tov bb, hogy egy œj referens bevezetžse ut n, annak els! eml tžsžt jellegzetesen mutat nžvm si m dos t k sžri, mivel a lehetsžges topikok kšzÿl ezzel az eszkšzzel jelšlhet! ki a k v nt referenst. Ezt kšvet!en ugyanazon referens kšvetkez! eml - tžseit m r tipikusan harmadik szemžly" nžvm s jelšli, vagy hat rozott nžvel! determin lja, illetve! az adott nyelv eszkšzt r t l fÿgg!en! determin ns nžlkÿl 9 BALçZS JçNOS szerint a kšzvetlen anafora szerepb!l kšvetkezik a mutat nžvm si besorol s, holott a hat rozott nžvel! egyik alapvet! funkci ja is a kšzvetlen anafor k k - dol sa.

15 Az els! nžvel! nyom ban 257 ll a topik szerep", hat rozott f!nžvi kifejezžs. Mindezt az al bbi, 4. t bl zat foglalja šssze: 4. t bl zat: Diskurzusszerepl!k grammatikai jelšlžse ELS$ EMLêTƒS MçSODIK EMLêTƒS RçK VETKEZ$ EMLêTƒSEK œj referens Topik megjelšlžse Topik folytat sa/kšvetžse hat rozatlan f!- nžvi kifejezžs mutat nžvm s / nžvm si m dos t 3. sz. nžvm s / hat rozott nžvel! /! Fenti ltal nos t sok al t masztj k RƒGER (1905) Žs I. GALLASY (1991) intu- ci j t, hogy a Halotti beszžd nžgy ox determin ns nak haszn lati kšrnyezete nem egyenžrtžk". Minden okunk megvan azt feltžtelezni, hogy amennyiben az ox nžvm s egyik funkci j ban mžg nem grammatikaliz l dott volna nžvel!vž, egym st kšvet!, puszta f!nžvi kifejezžsek is elegend!ek lettek volna az akt v diskurzustopik jelšlžsžre A referenci lis azonos t s (hat rozotts g) alternat v jelšlžsei VŽgezetŸl Žrdemes megvizsg lni a hat rozott nžvel! jelenlžtžnek kžrdžsžt egy olyan szempontb l is, hogy milyen m s esetleges m dja mutathat ki a referenci lis azonos t snak az magyar korai korszak ban. A vil g sz mos nyelvžben ugyanis nincsen hat rozott nžvel!, a diskurzusreferensek azonos t s ra azonban m s eszkšzšk is rendelkezžsre llnak. Ilyen eszkšzšk lehetnek az esetjelšlžs (pl. finn, tšršk), az aspektusjelšlžs (pl. orosz), a sz rend (pl. k nai), vagy ak r ezek kombin ci ja (VAN GELDEREN 2011: 146). Mindenekel!tt mžgis a birtokos szuffixum œn. kiterjesztett haszn lat nak lehet!sžgžt Žrdemes itt megvizsg lni, amely eszkšzt sz mos ur li nyelvben kimutatt k a referencialit s szisztematikus jelšlžsžre. Az ur li nyelvek tšbbsžgžben nincs hat rozott nžvel! (ez al l a magyar nyelv mellett mžg kivžtelt kžpez a mordvin, amelyben hat rozott nžvsz ragoz s alakult ki, vš. ZAICZ 1998: 191Ð193; illetve a finn beszžlt nyelvi v ltozat ban is egy hat rozott nžvel! van kialakul ban, vš. LAURY 1997), sz mos nyelvben azonban kimutatt k a birtokos szuffixum (Px) nem-birtokosi haszn lat t egyfajta determin l funkci val (inter alia COLLINDER 1960: 203Ð204, K NNAP 2004). Ezekben az esetekben egy birtokos szuffixum jelenik meg a f!nžven, holott a szšvegkšrnyezet alapj n nincs jelen val di birtokos. Az E/3, illetve egyes nyelvekben az E/1 Žs E/2 szuffixumok a f!nžvi kifejezžs anaforikus haszn lat t, vagy a kšzvetlen illetve t gabb szitu ci hoz kšthet! egyedi referenci j t jelšlik. (A Px-determin ci m"kšdžsžre az elmœlt kžt Žvtizedben sz mos tfog magyar zat szÿletetett, pl. FRAURUD 2001, NIKOLAEVA 2003, SCHROEDER 2006, GAR- LAND 2014, JANDA 2015, b r az egyes nyelvek kšzštti eltžržsek teljes feldolgoz sa Žs kižrtžkelžse mžg nem tšrtžnt meg.) Amennyiben helyes a rekonstrukci,

16 258 EGEDI BARBARA hogy a Px-determin ci alapnyelvi tulajdons g (JANHUNEN 1981: 32, DƒCSY 1990: 81), illet!leg a rokon nyelvek tanœs ga szerint legal bbis az ugor alapnyelvre elfogadjuk ezt a lehet!sžget, arra a kšvetkeztetžsre juthatunk, hogy a nžvel!t nem haszn l!smagyar korszakban a birtokos szuffixumok ilyenforma alkalmaz sa ltal nos lehetett, Žs ennek nyomai ak r az magyar szerkezetekben is meg!rz!dhettek (egy hasonl javaslatžrt, l. MIKOLA 1966: 450Ð451). A Px-determin ci nyomai val ban (a mai napig) kimutathat k pžld ul az engem, tžged, ill. minket, titeket nžvm sok morfol giai felžp tžsžben, tov bb az egyik, mindenik t pusœ, -ik vžgz!džs", kijelšl! jelz!k lexikaliz l dott haszn lat - ban is. Ez ut bbi csoport kialakul s ban dšnt! szerepet j tszhatott a harmadik szemžly" birtokos szuffixumok partit v-asszociat v haszn lata, amely a rokon nyelvekben is kimutathat. Megjegyzend!, hogy e form ci k korai (kiz r lag nžvm si) el!fordul sai mellett nem is adatolhatunk mžg hat rozott nžvel!t, vagyis a Px-b!l levezethet! -ik kžpz! eleve hat rozott olvasatœ f!nžvi kifejezžseket eredmžnyezett. 10 E j l lehat rolhat ãmaradv nyokonó tœl azonban a birtokos szuffixum szisztematikus, azaz szab lyszer"en le rhat, nem-birtokosi haszn lata az çrp d-kori kis szšvegemlžkekben nem mutathat ki. Az obi-ugor nyelvekben, a fent bemutatott Px-determin ci mellett sz rendi v ltozatok Žs a ragoz s t rgyas egyeztetžse is k dolja a t rgyi szerep" šsszetev!k inform ci s szerkezeti st tusz t. Az adott Žs œj inform ci megkÿlšnbšztetžse pedig szoros šsszefÿggžsben ll a sz ban forg f!nžvi kifejezžsek referenci lis tulajdons gaival. Az magyar mondatszerkezet tfog vizsg lata (ƒ. KISS 2013 Žs 2014b) azonban kimutatta, hogy az alapnyelvi SOV sz rend helyžt erre a korszakra m r a maihoz hasonl, dedik lt funkcion lis poz ci kkal rendelkez! TopikÐF kuszðigeðx sz rend vette t, gy az obi-ugor nyelvekben megfigyelhet! šsszefÿggžsek a magyar nyelv rott korszak ban (m r) nem mutathat k ki. 10 Egyik lektorom b r lat ban megjegyezte, hogy az -ik kžpz! (kiemel! jel) nem vezethet! le a birtokos szuffixumb l alapvet! kronol giai šsszefžrhetetlensžg miatt. Az ltala i- džzett szakirodalom (BENK$ 1980: 196!202 Žs HEGED%S 2014: 196!198) ttanulm nyoz sa azonban nem gy!zštt meg ebben a kžrdžsben, tekintve, hogy legkor bbi adatunk (HBK cuzicun) j l al t masztja a morfžma korai meglžtžt. Mivel a Px specializ lt haszn lati kšre a jelek szerint m r az!smagyar korban kialakult, Žs az akkori nyelvj r si v ltozatokr l mžg annyi ismerettel sem rendelkezÿnk, mint az magyar koriakr l, kšnnyen lehet, hogy az egyik nyelvv ltozatban ršgzÿlt kžpz! v ltozatlan form ban terjedt el a tšbbi nyelvv ltozatban is. A T/3 szemžly" birtokos szuffixum mindenestre az egžsz beszžl!kšzšssžg sz m ra sok ig transzparens maradt, hiszen a birtokos szerkezet alaptagjakžnt szerepl! -ik vžgz!džs" f!nžvi kifejezžsek sok ig nem kapnak birtokolts gjelet (vagyis a korai k dexekben rendszerint fr tereknek egyik t pusœ szerkezet tal lhat fr tereknek egyike helyett). Az -ik szuffixum eredetžben teh t SIMONYI ZSIGMOND ll spontj t kšvetem (SIMONYI 1911: 344Ð345, 1914: 8, 148!149).

17 Az els! nžvel! nyom ban sszegzžs sszefoglalva a tanulm ny eredmžnyeit meg llap thatjuk, hogy a korai magyar kor adatai nem mondanak ellent a kžsei magyar kor els! felžre fel ll tott modellnek. A Halotti beszžd nžgy ox el!fordul s b l h romr l val sz n"s thet!, hogy nžvel!, m g a nžvel! nžlkÿli, hat rozott f!nžvi kifejezžsek el!fordul sai szab lyosan illeszkednek abba a rendszerbe, amelyet az els! k dexek hosszabb, Žs ezžrt mondattani szempontb l alaposabban vizsg lhat szšveganyag ban kimutattunk. A nžvel! ãritkas gaó az çrp d-kori kis szšvegemlžkekben šnmag ban nem Žrv, mivel val j ban a lehetsžges kontextusb l van kevžs, tov bb a kutat s szempontj b l kulcsfontoss gœ asszociat v-anaforikus kšrnyezet sajnos egy ltal n nem adatolhat az šsszefÿgg!bb szšvegegysžgekben. Nincs okunk azonban feltžtelezni, hogy a korai magyar kor nžvel!haszn lata eltžrt volna a kžsei magyar kor els! felžnek nyelvtan t l, mivel nemhogy annak ellentmond pžld t nem tal ltunk, de nem tudtunk kimutatni m s determin l sra val eszkšzt sem, amely a nžvel! helyett szisztematikusan k - doln a pragmatikai hat rozotts got. RƒGER (1905: 28) javaslata szerint a nžvmutat (ti. nžvel!) megjelenžse val sz n"leg nem sokkal a Halotti beszžd Žs kšnyšrgžs kora el!ttre tehet!, ami egybev g az itt felsorakoztatott Žrvekkel. A folyamat kiindul - pontja azonban, vagyis hogy mennyivel a Halotti beszžd el!tt tšrtžnhetett mindez, forr sok hi ny ban jelenleg kider thetetlen. Irodalom ABBOTT, BARBARA (2004), Definiteness and Indefiniteness. In: HORN, LAURENCE R. Ð WARD, GREGORY (eds), The Handbook of Pragmatics. Blackwell Publishing, Oxford. 122Ð149. B. L$RINCZY ƒva (1953), A Kšnigsbergi TšredŽk Žs Szalagjai mint nyelvi emlžk. AkadŽmiai Kiad, Budapest. BALçZS JçNOS (1957), A magyar hat rozott nžvel! kialakul sa. Nyelvtudom nyi KšzlemŽnyek 56: 204&225. BENK$ LORçND (1980), Az çrp d-kor magyar nyelv" szšvegemlžkei. AkadŽmiai Kiad, Budapest. COLLINDER, BJ RN (1960), Comparative Grammar of the Uralic Languages. Almqvist & Wiksell, Uppsala. DƒCSY, GYULA (1990), The Uralic protolanguage: a comprehensive reconstruction. Eurolingua, Bloomington, Indiana. DIESSEL, HOLGER (1999), Demonstratives. Form, Function, and Grammaticalization. Typological Studies in Language 42. John Benjamins, Amsterdam. EGEDI, BARBARA (2013), Grammatical encoding of referentiality in the history of Hungarian. In: RAMAT, A. G. Ð MAURI, C Ð MOLINELLI, P. (eds), Synchrony and Diachrony: a Dynamic Interface. John Benjamins, Amsterdam. 367Ð390.

18 260 EGEDI BARBARA EGEDI BARBARA (2014), F!nŽvi kifejezžsek: hat rozotts g, nžvel!haszn lat, birtokos szerkezetek. In: ƒ. 2014a: 96Ð127. EGEDI, BARBARA (2015), The Hungarian definite article across time: an account of its spreading. El!ad s kžzirata. 12th International Conference on the Structure of Hungarian (ICSH12). Leiden University Centre for Linguistics, m jus 22Ð23. EGEDI, BARBARA Ð ESZTER, SIMON (2012), Gradual expansion in the use of the definite article. Checking a theory against the Old Hungarian Corpus. El!ad s kžzirata. Exploring Ancient Languages through Corpora. University of Oslo, jœnius 14Ð17. FRAURUD, KARI (2001), Possessive with extensive use: A source of definite articles? In: BARON, IRéNE Ð MICHAEL HERSLUND Ð FINN S RENSEN (eds), Dimensions of Possession. John Benjamins, Amsterdam. 243Ð267. I. GALLASY MAGDOLNA (1991), A nžvel! Žs nžvel!-el!zmžny. In: BENK$ LORçND (szerk.), A magyar nyelv tšrtžneti nyelvtana I. A korai magyar kor. AkadŽmiai Kiad, Budapest. 461Ð475. I. GALLASY MAGDOLNA (1992), A nžvel!k. In: BENK$ LORçND (szerk.), A magyar nyelv tšrtžneti nyelvtana II/1. A kžsei magyar kor. Morfematika. AkadŽmiai Kiad, Budapest. 716Ð770. VAN GELDEREN, ELLY (2011), Linguistic Cycle. Language Change and the Language Faculty. Oxford University Press, Oxford. GERLAND, DORIS (2014), Definitely not possessed? Possessive suffixes with definiteness marking function. In: GAMERSCHLAG, THOMAS Ð GERLAND, DORIS Ð OSSWALD, RAINER Ð PETERSEN, WIEBKE (eds), Frames and Concept Types. Applications in Language and Philosophy. Springer, Dordrecht. 269Ð292. GIVîN, TALMY (2001), Syntax: An Introduction. John Benjamins, Amsterdam. HAWKINS, JOHN (1978), Definiteness and indefiniteness. Croom Helm, London. HEGED%S ATTILA (2014), Alaktani problžm k. Magyar Nyelv 110: 196Ð202. HIMMELMANN, NIKOLAUS P. (1997), Deiktion, Artikel, Nominalphrase: Zur Emergenz syntaktischer Struktur. Linguistische Arbeiten 362. Niemayer, TŸbingen. HIMMELMANN, NIKOLAUS P. (2001), Articles. In: HASPELMATH, MARTIN Ð K NIG, EK- KEHARD Ð OESTERREICHER, WULF Ð RAIBLE, WOLFGANG (eds): Language Typology and Language Universals. HandbŸcher der Sprach und Kommunikationswissenschaft. Volume Walter de Gruyter, Berlin Ð New York. 831Ð841. HIMMELMANN, NIKOLAUS P. (1998), Regularity in irregularity: Article use in adpositional phrases. Linguistic Typology 2: 315Ð353. HOLLER LçSZLî (2013), ãki miatt šrdšgšk szšrnyÿlžnek Žs csod lkodv n œgy sz l - nakó Kronol gia Žs szšvegrekonstrukci : a 120 Žve felfedezett Kšnigsbergi Szalagok alapkžrdžseir!l. Nyelvtudom nyi KšzlemŽnyek 109: 267Ð336. IMRE SAMU (1953), A hat rozott nžvel! haszn lata a BŽcsi k dexben. Magyar Nyelv 49: 348Ð359. JANDA, GWEN EVA (2015), Northern Mansi possessive suffxes in non-possessive functions. ESUKA Ð JEFUL 6/2: 243Ð258.

19 Az els! nžvel! nyom ban 261 JANHUNEN, JUHA (1981), On the structure of Proto-Uralic. Finnisch-Ugrische Forschungen 44: 23Ð42. ƒ. KISS, KATALIN (2013), From Proto-Hungarian SOV to Old Hungarian Top Foc V X*. Diachronica 30: 202Ð231. ƒ. KISS KATALIN (szerk.) (2014a), Magyar generat v tšrtžneti mondattan. AkadŽmiai Kiad, Budapest. ƒ. KISS KATALIN (2014b), Az!smagyar SOV sz rendt!l az magyar 'TopikÐF kuszðvð X*' sz rendig. In: ƒ. KISS 2014a: 14Ð33. KLEMM ANTAL (1928Ð1940), Magyar tšrtžneti mondattan. Magyar Tudom nyos AkadŽmia, Budapest. KUBêNYI LçSZLî (1957), MegjegyzŽsek a hat rozott nžvel! keletkezžsžhez. Magyar Nyelv!r 81: 473&479. K NNAP, AGO (2004), About the non-personal definite function of the Uralic 3rd person possessive suffix. Linguistica Uralica 40: 1Ð4. LAURY, RITVA (1997), Demonstratives in Interaction. The emergence of a definite article in Finnish. Studies in Discourse and Grammar 7. John Benjamins, Amsterdam. LYONS, CHRISTOPHER (1999), Definiteness. Cambridge University Press, Cambridge. L BNER, SEBASTIAN (2011), Concept types and determination. Journal of Semantics 28: 279Ð333. D. MçTAI MçRIA (2003), Sz fajtšrtžnet. In: KISS JEN$ Ð PUSZTAI FERENC (szerk.), Magyar nyelvtšrtžnet. Osiris Kiad, Budapest. 204Ð233, 393Ð429. MIKOLA TIBOR (1966), A t rgyrag Žs a t rgyas ragoz s kžrdžsžhez. Magyar Nyelv 62: 441Ð461. NIKOLAEVA, IRINA (2003), Possessive affixes as markers of information structuring: Evidence from Uralic. In: SUIHKONEN, PIRKKO Ð COMRIE, BERNARD (eds), International Symposium on Deictic Systems and Quantification in Languages Spoken in Europe and North and Central Asia. Izhevsk: Udmurt State University. Max Planck Institute of Evolutionary Anthropology, Leipzig. 130Ð145. RƒGER BƒLA (1905), A hat rozott nžvmutat. NyelvŽszeti FŸzetek 24. Athenaeum, Budapest. SCHROEDER, CHRISTOPH (2006), Articles and article systems in some areas of Europe. In: BERNINI, G.! SCHWARTZ, M. L. (eds), Pragmatic Organization of Discourse in the Languages of Europe. Mouton de Gruyter, Berlin. 545Ð611. SIMONYI ZSIGMOND (1911), A birtokos szerkezetek. Magyar Nyelv!r 40: 337Ð347. SIMONYI ZSIGMOND (1914), A jelz!k mondattana. NyelvtšrtŽneti tanulm ny. Magyar Tudom nyos AkadŽmia, Budapest. ZAICZ, GçBOR (1998), Mordva. In: ABONDOLO, DANIEL (ed.), The Uralic Languages. Routledge, London Ð New York. 184Ð218.