Dr. Siposné Dr. Heré di Erika: Magánjogi alapok Polgári jog. (Nemzetközi kapcsolatok szak)

Átírás

1 Dr. Siposné Dr. Heré di Erika: Magánjogi alapok Polgári jog (Nemzetközi kapcsolatok szak)

2 1 SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Távoktatási tagozat

3 2 1. A polgári jog fogalma I. Bevezeté s a polgári jogi tanulmányokba A jogrendszer adott á llam jogszabá lyainak összessége, amely jogá gakra tagoló dik. A jogrendszeren belü l szá mos jogá g alakult ki, melyek alapvetően két jogá gcsoportba gyű jthetők össze, nevezetesen: a.) közjogi és a b.) magá njogi jogá gcsoportba. Míg a közjogot az á llami élet szabá lyzataként foghatjuk fel (ld. az á llam szervezetét és szerveinek jogá llá sá t, az á llam és az egyén viszonyá t, az á llamhatalom gyakorlá sá t, mű ködését stb. hatá rozza meg), addig a magá njog a tá rsadalmi (gazdasá gi, csalá di) élet jogi szabá lyzata, a magá n- életviszonyok jogi rendje. A polgá ri jog a magá njogi jogá gcsoporton belü l helyezkedik el, a jogrendszer talá n "leghétköznapibb" jogá gaként. "Leghétköznapibb" abban az értelemben, hogy á ltalá nosan, magá tó l értetődően, széles körben jelen vannak mindennapjainkban a polgá ri jog á ltal szabá lyozott életviszonyok (tulajdon, szerződés, öröklés). Mivel a polgá ri jog eszközei elsősorban a jogilag egyenrangú, mellérendeltségi viszonyban lévő, egymá stó l fü ggetlen jogalanyok vagyoni viszonyainak rendezésére alkalmasak, ezért e jogá g fogalmá t az á rujellegű vagyoni viszonyok szabá lyainak összességében hatá rozhatjuk meg. A polgá ri jog fogalmá nak meghatá rozá sá ra szá mos tudomá nyos elmélet szü letett, egységes és minden történelmi időre örökérvényű definíció t adni aligha lehet e jogá g szabá lyozá si terü leteinek sokszínű sége és az á ltala szabá lyozott életviszonyok á llandó vá ltozá sai, formá ló dá sa miatt. 2. A polgári jog tárgya A polgá ri jog fő tá rgyai a vagyonjog és a személyi jog A vagyonjogi fő rész, amely tartalmilag is a polgá ri jog túlnyomó részét teszi ki, tová bbi két alcsoportra osztható : a.) dologi jog és b.) kötelmi jog. A dologi jog szabá lyai a dolgok 1 felett a jogosultnak másokat kizá ró akaraturalmat biztosítanak. A kötelmi jog szabá lyai a személy szerint (egyedileg) meghatá rozott érdekeltek között követelés és tartozá s viszonyokat, azaz kötelmeket hoznak létre. Az élők közötti vagyonjogtó l elkü lönítjü k az öröklési jogot, amely a vagyon sorsá t a vagyon alanyá nak halá la esetére rendezi A személyi jog egyfelől meghatá rozza, ki lehet a polgá ri jog alanya, szó l a jogalanyok "képességeiről" (jog-, cselekvőképesség stb.), valamint figyelembe veszi azt is, hogy a polgá ri jog alanyai között előfordulhatnak "tiszta", azaz nem vagyoni érdekű kapcsolatok, történések, amelyek egyéni érdeksérelmekre vezethetnek. A polgá ri jogi védelemben részesíti tehá t a személyiséget, mint a jogalanyok egyéniségéhez kapcsoló dó és attó l el nem választható, egyedü lá lló jellegét. Így a személyiség védelme is a polgá ri jog öná lló tá rgya. 1 Jogi szakszó, jelentése: birtokba vehető, fizikai léttel bíró testi tá rgy

4 3 3. A polgári jog rendszere A polgá ri jog anyaga szerkezetileg a következő részekre tagoló dik: 1. A személyek és a személyhez fű ződő jogok, 2. A tulajdonjog, 3. A kötelmi jog, 4. Ö röklési jog. 4. A polgári jog forrásai 4.1. A jogforrás fogalma A jogforrá s kifejezés alatt azokat a "lelőhelyeket" értjü k, amelyekből a jogi előírá sok fakadnak. A jogforrá s fogalma kétféle irá nyú jelentéssel bír: Eszerint megkü lönböztetjü k a kü lső, illetve a belső jogforrá sokat. A külső jogforrás a jogszabá ly megjelenési formá já ra utaló fogalom (törvény ill. rendelet); míg a belső jogforrás magá t a jogalkotó hatalommal felruhá zott á llami szervet jelöli (pl. Orszá ggyű lés vagy a Kormá ny). Má sfajta megközelítés szerint beszélhetü nk írott é s íratlan jogforrá sokró l. Az írott jogforrá s a tételes jogot jelöli, amely a jogalkotá s eredménye, míg az íratlan jogforrá s a jogalkalmazá s gyakorlatá ban fejlődik ki A polgári jog forrásai 4.2.a.) A Magyar Kö ztársaság Alkotmánya (1949 : XX. tv.), mint alaptörvény a polgá ri jog elsődleges jogforrá sa. 4.2.b.) A polgá ri jog á ltalá nos jogforrá sa: a törvé ny. A törvények közül kiemelkedő jelentősége van a Polgá ri törvénykönyvnek. (1959. évi IV. törvény; rövidítése: Ptk.). A Ptk.-á n kívü l szá mos má s törvény szabá lyozza a polgá ri jog egyes terü leteit, meghatá rozva a részletes szabá lyokat. Ilyen - a gazdasá gi tá rsasá gokró l szó ló 1997:CXLIV. tv., - a há zassá gró l, a csalá dró l és a gyá msá gró l szó ló 1952:IV. tv., - a nemzetközi magá njogró l szó ló 1979: 13. tvr., - a szövetkezetekről szó ló 1992: I. tv. 4.2.c.) Nagy jelentőséggel bírnak a jogforrá sok közt a törvényekkel kihirdetett nemzetkö zi szerző dé sek is. Ilyen, pl. ENSZ egyezmény az á ruk nemzetközi adá s-vételéről (Bécs, 1980.), melyet az évi 20. tvr-rel hirdettü nk ki; vagy a Genfben június 7-én megkötött vá ltó jogi egyezmény stb. 4.2.d.) A kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek a törvény végrehajtá sá ra á llapítanak meg polgá ri jogi szabá lyokat. Pl. a gyá mható sá gokró l, egyes gyá mható sá gi feladatokró l és a gyá mható sá gi eljá rá sró l szó ló 12/1987. (VI.29.) MM. rendelet e.) A helyi ö nkormányzatok képviselő testü letei á ltal hozott rendeletek is meghatá rozott körben a polgá ri jog forrá sainak tekintendők. Pl. szomszédjogokra vonatkozó an a Ptk. rendelkezéseitől eltérő szabá lyokat is megá llapíthat a telepü lési önkormá nyzat rendelete. Az alá bbi pontok (f., g.,) alatt megjelölt jogforrá sok jogforrá si ereje a magyar jogban vitatott. Egyes tudomá nyos gondolkodó k kifejezetten rá mutatnak jogforrá si erejü kre, má sok azt nem ismerik el. 4.2.f.) A polgá ri jog forrá sai között feltétlenü l meg kell említeni a szokásjogot, amely íratlan jogforrá snak minősü l, mivel a jogalkalmazá s gyakorlata sorá n fejlődik ki. A szoká s

5 4 rendszeresen ismétlődő magatartá s, illetve gyakorlat, amely kötelező erejéről az azt követők meg vannak győződve. A szoká s azá ltal vá lik joggá, hogy azt a jogalkalmazá si gyakorlat (itt a bíró i gyakorlat) az ítélkezése alapjá vá teszi. Pl. A Ptk. kimondja, hogy a szoká sos mértékű ajá ndék visszakövetelésének nincs helye, így a bíró i gyakorlat á llapítja meg, hogy mi minősü l szoká sos ajá ndéknak. 4.2.g.) A Legfelsőbb Bíróság a bíróságokra kötelező jogegysé gi határozatot hoz a joggyakorlat fejlesztése érdekében, valamint e bírói fórum á ltal hozott irányelvek é s elvi dö nté sek is kötelező erővel bírnak. Ezek a döntések az alsó bb fokú bíróságok gyakorlatá ban érvényesü lnek, á llandó sultak (és ezá ltal - a jogtudomá ny egyes jeles képviselőinek megá llapítá sa szerint jogforrá si rangra emelkedtek. 5. A jogi norma fogalma é s szerkezete 5.1. A jogi norma fogalma alatt az á llami kényszer útjá n kikényszeríthető magatartá si szabá lyokat értjü k. Ezek a magatartá si szabá lyok á ltalá nos érvényű ek, mivel a jogi norma á ltal szabá lyozni kívá nt életviszonyok sokfélesége miatt lehetetlen minden egyes eset feltérképezése. Elégséges szabá lyozni a kiemelkedő jelentőséggel bíró mozzanatokat A jogi normá nak há rom szerkezeti eleme van: 1.) tényá llá s, 2. rendelkezés, 3.) jogkövetkezmény A té nyállás azokat a körülményeket fogalmazza meg á ltalá nossá gban, amelyek megvaló sulá sa esetén a jogi normá t alkalmazni kell A rendelkezé s a jogi norma címzettjeinek ír elő vagy enged meg valamilyen magatartá st. A rendelkezés kétféle lehet: a.) kogens vagy b.) diszpozitív. Kogens a rendelkezés, amely feltétlen érvényesü lést ír elő, tiltja az attó l való eltérést. Diszpozitív a rendelkezés, amelytől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, és amelyek csak akkor kerü lnek alkalmazá sra, ha a felek eltérően nem á llapodtak meg A jogkö vetkezmé ny joghá trá nyt jelent, ha a jogi norma rendelkezését nem teljesítik, ugyanakkor a rendelkezés teljesítése esetén az elérhető eredményt is kifejezi. 6. A jogszabály é rvé nyessé ge é s hatálya A jogszabá ly érvényessége és hatá lya nem azonos fogalmak A jogszabály érvényes, ha a jogalkotó hatá skörrel felruhá zott á llami szerv a jogalkotá sra megszabott eljá rá si rendben megalkotta, és meghatá rozott mó don kihirdette A jogszabály hatályos, ha alkalmazni kell, azaz végrehajtandó. A jogszabá ly hatá lya - aszerint, hogy hol, kikre és mettől meddig alkalmazandó - kü lönböző lehet: 1.) terü leti, 2.) személyi, 3.) időbeli A terü leti hatá ly alapjá n megkü lönböztetjü k azokat a jogszabá lyokat, amelyek az egé sz ország területé re nézve hatá lyosak, illetve azokat, amelyek az ország meghatározott ré szé n alkalmazandó ak A polgá ri jogszabá ly mindig meghatározott szemé lyekre, illetve a személyek bizonyos kö ré re alkalmazandó ak.

6 A jogszabá ly hatá lyá nak időben van kezdete és vége. A jogszabá ly alkalmazá sá nak kezdő idő pontját magá ban a jogszabá lyban kell meghatá rozni. A jogszabá ly alkalmazá sá nak vé gső idő pontjában a jogszabá ly hatá lyá t veszti. Hatá lyá t veszti a jogszabá ly, ha - a jogszabá ly maga rendelkezik arró l az időtartamró l, amelyen belü l alkalmazni kell, a hatá ridő lejá rtá val vagy - azt egy ugyanolyan, ill. anná l magasabb jogforrá si hierarchia szinten á lló jogszabá ly kifejezetten hatá lyon kívü l helyezi. 7. A jogalkalmazás A polgá ri jog á ltalá nos szabá lyai konkrét, egyedi életviszonyokban realizá ló dnak. A jogalkalmazá s ennélfogva nem má s, mint annak megá llapítá sa, hogy melyik á ltalá nos polgá ri jogi szabá ly absztrakt, elvont tényá llá sá nak felel meg az életben megvaló sult egyedi, konkrét tényá llá s. Jogalkalmazó szervek: a bíró sá g és má s á llami szerv. A jogalkalmazá s főbb szakaszai az alá bbiak: 1.) a tényá llá s megá llapítá sa, 2.) a jogszabá ly értelmezése, 3.) a döntés (hatá rozat) meghozatala. 8. A polgári jogviszony fogalma é s elemei 8.1. A polgári jogviszony fogalma Mindennapi életü nkben kapcsolatba kerü lü nk emberekkel. Gondoljunk csak arra, hogy a pontos idő irá nt érdeklődü nk, vagy valamelyik utcá t keresve felvilá gosítá st kérünk az éppen utunkba kerü lő já ró kelőtől. Ezt az emberek közötti viszonyt tá rsadalmi viszonynak nevezzü k. A társadalmi viszonyok közül azokat, amelyek különös jelentőséggel bírnak a jog szabá lyozá si körébe vonja. Így tehá t a jogilag szabá lyozott társadalmi viszonyt nevezzü k jogviszonynak. A polgá ri jog döntően a magá n-életviszonyokat rendezi, ennélfogva a polgá ri jog á ltalá nos és elvont tartalmú szabá lyai ezekben az egyedi, meghatá rozott személyek között fenná lló életviszonyokban, mint tá rsadalmi viszonyokban konkretizá ló dnak és realizá ló dnak A polgári jogviszony elemei A polgá ri jogviszony elemei az alá bbiak: 1.) a jogviszony alanyai, 2.) a jogviszony tá rgya, 3.) a jogviszony tartalma A polgá ri jogviszony alanyai azok az emberek, az á llam vagy a jogi személyek (és egyéb jogalanyok), akik között létrejön a jogviszony. A jogalanyokat a polgá ri jog "személyeknek" nevezi A jogviszony tárgya mindaz, amire a jogviszony irá nyul. Ennek alapjá n a jogviszony tá rgya közvetlen, illetve közvetett tá rgynak minősü lhet. A jogviszony közvetlen tá rgya az emberi magatartá s, amire a jogalanyok jogai és kötelezettségei irá nyulnak. Pl. a tulajdonjog estén a jogviszony tá rgya a kötelezett azon magatartá sa, hogy tartó zkodni köteles a tulajdoni á llapot megzavará sá tó l. A jogviszony közvetett tá rgya a dolog, mint fizikai létező való sá g, amire az alanyi jog, ill. az alanyi kötelezettség irá nyul A polgá ri jogviszony tartalma alatt az alanyi jogokat és a velü k szembená lló kötelezettségeket értjü k. Az alanyi jog a személyek bíró sá gi jogvédelemben is részesíthető olyan cselekvési lehetősége, amelyhez jogi hatá sok fűződnek. Az alanyi jogokat tá rgyuk

7 6 szerint személyi és vagyoni jogokra bontjuk fel. Alanyi jog nem á ll fenn alanyi kötelezettség nélkü l. Az alanyi kötelezettség alapjá n valaminek a tevése, nemtevése, vagy valamitől való tartó zkodá s végső esetben bírósági úton is kikényszeríthető. A kötelezettség a tárgyá t kitevő magatartá s alapjá n pozitív (tevőleges) vagy negatív (nemleges). A tevőleges magatartá s valamely cselekvésre irá nyul (pl. a vevő köteles a dolgot á tvenni, és a vételá rat kifizetni), a nemleges magatartá s valamilyen tevékenységtől való tartó zkodá sra vonatkozik (pl. a tulajdonoson kívü lá lló személyek, a kötelezettek tartó zkodni kötelesek a tulajdonjog megzavará sá tó l). 9. A polgári jogviszony fajai 9.1. A polgá ri jogviszonyok leggyakoribb megkü lönböztetése a jogviszonyok szerkezete alapján történik. Eszerint: abszolú t, illetve relatív szerkezetű jogviszonyokró l beszélü nk. Az abszolú t szerkezetű jogviszonyban csak a jogosult van személy szerint meghatá rozva, a kötelezett a jogosulton kívül á lló mindenki má s. A jogosulttal szemben mindenki má s arra köteles, hogy tartó zkodjék a jogosultat megillető á llapot megzavará sá tó l. Ezért ezek a jogviszonyok negatív tartalmúak. Ebbe a körbe tartoznak a személyhez fűződő jogviszonyok és a tulajdoni jogviszony. A relatív szerkezetű jogviszonyban a jogosult és a kötelezett egyará nt személy szerint meghatá rozott jogalany. A jogosulttal szemben a kötelezett á ltalá ban cselekvésre köteles, ezért ezek a jogviszonyok pozitív tartalmúak. Ebbe a körbe tartoznak a kötelmi jogviszonyok A polgá ri jogviszonyok tárgyak szerint is csoportosítható k, eszerint megkü lönböztetjü k a szemé lyi é s vagyoni jogviszonyokat. A vagyoni jogviszonyokon belü l talá lható jogviszonyok: - a dologi jogviszonyok, amely a személy és a dolog között jön létre. - a kötelmi jogviszonyok, amelyekben a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgá ltatá st véghezvigyen. - az öröklési jogviszonyok, amelyek rendezik a tulajdonos vagyoná ban annak halá la esetén bekövetkező tulajdonvá ltozá st. 10. A jogi té nyek Jogi tények fogalma alatt értjü k azokat az á llapotokat, eseményeket, cselekményeket, magatartá sokat, amelyek megvaló sulá sa, avagy meg nem való sulá sa esetén polgá ri jogviszony keletkezik, mó dosul, illetve megszű nik A jogi tények csoportosítása: Az emberi magatartásoknak két csoportja van: - jogos (megengedett) vagy - jogellenes magatartá sok Az egyé b emberi körülmé nyek, mint jogi tények felosztható k objektív és szubjektív körü lményekre. Objektív emberi körü lmény: a nem, a kor, testi vagy lelki fogyatkozá sok, hozzá tartozó i minőség, a szü letés, a halá l stb. Szubjektív emberi körülmény: az ember akarati á llapota, tudatá llapota, azaz a vétkesség (ezen belü l a szá ndékossá g és gondatlansá g), vagy a jóhiszemű ség ill. a rosszhiszemű ség A közhatalmi aktusok, mint jogi tények körébe sorolható k a bíró sá gi vagy a közigazgatá si hatá rozatok. Pl. a bírósá g há zassá g felbontá sá t kimondó ítélete nyomá n a há zassá g, mint csalá di jogviszony megszű nik.

8 Az embertő l független külső kö rülmé nyek, mint jogi tények körébe tartoznak: az idő múlá sa, természeti események (pl. tűz, jég, á radá s) külvilá gban beá lló esemény (pl. az egyesü lés vagy vegyü lés). 11. A polgári jog alapelvei A Ptk. bevezető rendelkezései között kerü ltek megfogalmazá sra a polgá ri jog alapelvei. Az alapelvek normatív jellegű ek, mivel feltétlen érvényesü lést követelnek és mind a jogalkalmazá s, mind a jogalkotá s szá má ra egyfajta "irá nytű ként" szolgá lnak: - a jogalkotá s az újabb jogszabá lyok megalkotá sa sorá n arra törekszik, hogy az alapelvek az új szabá lyokban is visszatü kröződjenek - a jogalkalmazá s segítségére vannak oly módon a jog á ltal kifejezetten nem szabá lyozott esetekre hézagpó tló ként szolgá lnak É rtelmezési alapelv Az értelmezési alapelv értelmében a törvény rendelkezéseit a Magyar Köztá rsasá g gazdasá gi és tá rsadalmi rendjével összhangban kell értelmezni Az alanyi jogok védelme Az alanyi jogokat a jogszabá lyok hatá rozzá k meg. A törvény védi az alanyi jogokat és a személyek törvényes érdekeit, biztosítja azok szabad gyakorlá sá t. A joggyakorlá s szabadsá gá nak azonban vannak hatá rai (ld. a következő pontban) A rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés A személyeket megillető jogok csak e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelő körben gyakorolható k. Ezért a Ptk. tiltja a joggal való visszaélést, azaz azt a joggyakorlá st, ami a jog tá rsadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irá nyul. Pl. joggal való visszaélésnek minősü l, ha a bérbeadó felmond a bérlőnek, pedig tudja, hogy a bérlő önhibá já n kívül, á tmenetileg mulaszt A felek kö lcsö nö s együttműkö désén elve A jogalanyok a jó hiszemű ség és a tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együ ttmű ködve kötelesek eljá rni. Az együ ttmű ködési kötelezettség körén belü l talá lható az értesítés, a tá jékoztatá s kötelezettsége. Az együ ttmű ködés alapvetően a tartó s jogviszonyok elengedhetetlen követelménye Az általános elvárható ság A törvény kimondja, hogy a polgá ri jogi viszonyokban úgy kell eljá rni, ahogy az az adott helyzetben á ltalá ban elvá rható. Ez a rendelkezés a jogalanyok szá má ra etikai mércét, "zsinó rmértéket" á llapít meg Az utaló magatartás A törvény úgy rendelkezik, hogy a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szá ndékos magatartá sa má s jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartá sra indított, amelyből őt önhibá já n kívül károsodá s érte. Az utolsó magatartá s csak szá ndékos lehet. Pl. a szerződéskötési tárgyalá sok sorá n az egyik fél olyan ígéretet tesz, aminek alapjá n a má sik alappal bízhat a szerződés létrejöttében és a teljesítés érdekében má r előkészü leteket tesz. Ha ezek utá n a szerződés nem jön létre, az addigi rá fordítá s feleslegessé vá lik, az ká rként jelentkezik A törvény a Ptk-ban biztosított jogok védelmét minden á llami szerv kötelességévéteszi, végső esetben pedig a bíró ság igénybevételét teszi lehetővé.

9 8 1. A jogalanyiság jelenté startalma II. Szemé lyek a polgári jogban A jog az á llam megalakulá sá val jön létre és követi annak fejlődését. Ez a megá llapítá s helytá lló nak tűnik a jogalanyisá g tekintetében is, hiszen az a különböző történeti időkben a tá rsadalom eltérő rétegeinek a kivá ltsá ga volt, s vá lt a történeti fejlődés eredményeként minden embert megillető teljes evidenciá vá. Így a rabszolgatartó tá rsadalmakban a rabszolgatartó k voltak a jogalanyok, a rabszolgá k pedig csak dolgok, azaz jogtá rgyak. A hűbéri tá rsadalomban a főpapok, főurak á ltalá ban mindenféle vagyonjogi jogviszony alanyai lehettek, míg a jobbá gyok jogalanyisá ga korlá tozott volt, mivel nem szerezhettek földtulajdont. Majd a polgá ri forradalmakat követően minden ember formá lisan egyenlővé vá lik. A jogalanyisá g a polgá ri jogban azt fejezi ki, hogy valaki személyként a polgá ri jog alanya lehet. Aki jogalany, az a polgá ri jogviszony alanya lehet, így személynek minősü l. A polgá ri jogi jogalanyisá g kifejezetten a polgá ri jogra nevesített kategó ria, má s jogá gak a jogalanyisá g kérdését eltérően rendezhetik. A magyar polgá ri jogban személyek : az ember, az á llam és a jogi személyek. 2. Az ember, mint jogalany 2.1. A jogképesség tartalma: A jogképesség az embernek azon képessége, hogy polgá ri jogviszony alanya lehet, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vá llalhat. Az ember jogképessége á ltalá nos, egyenlő és feltétlen. Á ltalános, mert minden élő ember jogképes. Felté tlen, mert minden embert megillet fü ggetlenü l a vagyoni helyzetétől, szá rmazá sá tó l, nemétől, életkorá tó l, vagyis semmifajta feltételhez nem köthető. Egyenlő, mert a jogképesség mindenkire egyenlő mértékben terjed ki. Az ember jogképessége csorbíthatatlan, azaz a jogképességről lemondani nem lehet, illetve az azt korlá tozó szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis. Ez a szabá ly a jogképesség korlátozásának tilalmát fogalmazza meg A jogképesség kezdete: Az é lve született ember aká rmilyen rövid ideig él is- a szü letés pillanatá ban jogképes. A magyar jog nem kívá nja meg feltételként azt, hogy az újszü lött élve szü letés estén életképes is legyen. Az élve szü letett ember mellett a jogképesség a méhmagzatot is megilleti. A méhmagzat jogképessége az élve szü letés időpontjá ig feltételes, mivel a jogképessége attó l fü gg, hogy élve szü letik-e. Ezért a méhmagzat úgymond fü ggő jogi helyzetben van. Ha az újszü lött mindössze néhány percet is él, akkor is rendelkezik - mint ember és nem, mint méhmagzat- feltétlen jogképességgel. A jogképesség kezdete az embernél a fogamzá s időpontja, azzal a feltétellel, hogy az ember élve szü letik. A fogamzá s időpontjá ra a törvény vélelmet á llít fel. A vélelem az a szabá lyozá si technika, melynek sorá n a jog egy való színű, de nem biztos tényá llá st fogad el való snak, és ehhez a tényá llá shoz fűz joghatá sokat. A vonatkozó vélelem szerint a fogamzá s napja a szü letés napjá tó l visszafelészá mított 300-dik nap. A szü letés napja a hatá ridőbe beleszá mít. Az élve szü letett újszü löttet a jogképesség a szü letés napjá nak 0. ó rá já tó l illeti meg. Tehá t a jogképesség kezdete szempontjá bó l közömbös az, hogy az adott napon mely ó rá ban szü letett. A törvény á ltal megfogalmazott vélelem megdönthető, mivel bizonyítani lehet, hogy a fogamzá s korá bban vagy később történt meg, azaz a fogamzá stó l az élve szü letésig nem 300 nap telt el. Ezt annak a személynek kell bizonyítania polgá ri perben, aki vitatja a 300 napos fogantatá si időt. A bizonyítá s elsődlegesen orvosi kérdés.

10 9 A méhmagzat függő jogi helyzete felveti az abortusz legalizá ció jogi problémá já t, amikor a méhmagzat jogai ü tköznek az anya önrendelkezési jogá val. Az Alkotmá nybíró sá g (AB) a 64/1991.(XII.17.) AB. sz. hatá rozatá ban megá llapította, hogy a méhmagzat jogalanyisá ga az alkotmá nybó l nem vezethető le és a méhmagzat a magyar jog szerint nem jogalany. Az AB szerint a törvényalkotó (az Orszá ggyű lés) dönthet úgy, hogy a magzatot jogalanynak minősíti, ebben az esetben a művi terhesség - megszakítá s gyakorlatilag minden formá ja tilos. De dönthet úgy is, hogy a magzati életet úgy védi, hogy a terhesség megszakítá s a jogalkotó belá tá sa szerint meghatá rozott esetekben korlá tozottan megengedett. A magyar Orszá ggyű lés ez utó bbi megoldá st vá lasztotta, amikor megalkotta a magzati élet védelméről szó ló LXXXI. törvényt. A jogalkotó nem vá ltoztatott azon a korá bbi helyzeten, hogy a magzat nem jogalany A jogképesség megszűnése: A jogképesség megszű nésének á ltalá nos szabá lya, hogy az ember jogképessége a halállal szű nik meg, azaz a polgá ri jogviszonyok alanya már nem lehet. A halá l tényét a halotti anyakönyvi kivonat bizonyítja a közokirat erejével. a halá l bekövetkezésének időpontja elsősorban az öröklés jog szempontjá bó l van jelentősége, mivel az öröklés a halá l időpontjá ban megnyílik, a hagyaték a törvény erejénél fogva á tszá ll az örökösre. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor vitá s, valaki meghalt-e. Má s estben pedig a halá l ténye teljes bizonyossá ggal megá llapítható, csak az anyakönyvezés maradt el valamilyen ok miatt, tehá t okirattal nem bizonyítható a halá l bekövetkezése. Ha a halá l tényének bizonyítá sá ra kö zokirat nem áll rendelkezésre (az anyakönyvezetés mellőzésre kerü lt), de minden adat megvan annak bizonyítá sá ra, hogy valaki meghalt, a bíróságtó l kérni lehet a halá l tényének megá llapítá sá t. A halál té nyé nek bírói megállapításához szü kséges bizonyítani a halá l bekövetkezésének tényét, helyét, és időpontjá t. Ebben az esetben a bírósá g hatá rozata pótolja az anyakönyvezést. Má s esetben kétséges lehet és vitá s, hogy valaki, aki hosszabb ideje ismeretlen helyen tartó zkodik meghalt-e. Valamely személy eltűnése esetén lehetőség van a holtnak nyilvá nítá sra. A holtnak nyilvánítási eljárás sorá n bírósá gi hatá rozattal holtnak kell nyilvá nítani azt, akinek az eltű nésétől szá mítva öt év eltelt anélkü l, hogy életben létére utaló bá rmilyen adat ismeretes volna. Tehá t a holtnak nyilvá nítá s feltételei: 1.) a bíró sá g megá llapítsa az eltű nést, 2.) az eltű nt személy életben létére utaló adatok má r legalá bb 5 év ó ta nem ismertek. A fentiek egybevetése alapjá n egyértelmű, amennyiben a halá l helye a bíró sá g előtti eljá rá sban a bizonyítá s sorá n ismerttéválik, akkor nem holtnak nyilvá nítá snak, hanem a halá l ténye megá llapítá sá nak van helye. Holtnak nyilvá nítá s estén a bíró sá g hatá rozatá ban kimondja, hogy az eltű nt embert meghatá rozott időponttó l kezdve halottnak kell tekinteni. A bíró sá g a hatá rozatá ban megá llapítja a halá l időpontjá t. Az időpont megá llapítá sa a körülmények mérlegelése alapjá n történik elsődlegesen. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a törvény értelmében a halá l időpontja az eltű nést követő hónap 15-dik napja. A holtnak nyilvá nítá s jogkövetkezménye, hogy ellenkező bizonyítá sig a holtnak nyilvá nított személy halottnak kell tekinteni. Ez a bírósá gi hatá rozat egy megdönthető vélelmet á llít fel, mivel bizonyítani lehet, hogy a holtnak nyilvá nított a hatá rozatban megjelölt időpontná l később tűnt el. Amennyiben ennek bizonyítá sa eredményes és ezá ltal a holtnak nyilvá nítá s feltételei má r nem á llnak fenn, a bíró sá g hatá lyon kívül helyezi a hatá rozatot. Holtnak nyilvá nítá sra tehá t eltű nés esetén van lehetőség. Ilyenkor egyá ltalá n nem biztos, hogy az adott személy való ban meghalt, mégis a viszonylag hosszú idő eltelte utá n szü kség van a személyi és a vagyoni ü gyek lezá rá sá ra. A holtnak nyilvá nítá s legjelentősebb jogkövetkezménye vagyonjogi szempontbó l az öröklés megnyílá sa, személyjogi szempontbó l az újabb há zassá g megkötésének lehetősége. Ha a

11 10 holtnak nyilvá nított előkerü l, azaz megbízható mó don tudomá st szereznek az életben létéről, akkor a hatá rozat hatá lytalanná vá lik A cselekvő képesség tartama: Míg jogképességgel az emberen kívül rendelkezik az á llam és a jogi személyek, addig a cselekvőképesség kizá ró lag az embert megillető képesség a polgá ri jogban. Ha az ember cselekvőképes sajá t nevében sajá t akaratnyilatkozattal szerezhet jogokat és vá llalhat kötelezettségeket. A cselekvőképesség aktív megnyilvá nulá sa azt jelenti, hogy az ember sajá t maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot, míg a cselekvőképesség passzív megnyilvá nulá sa az ember azon képességét jelenti, hogy a hozzá címzett, intézett nyilatkozatokat érvényesen elfogadja. Jogunk az egyes embert sajá t akaratá val szemben is védi annak a szabá lynak a kimondá sá val, hogy a cselekvőképesség korlá tozá sá ra irá nyuló szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis A cselekvő képesség fokozatai: 1. cselekvőképesség, 2. korlá tozott cselekvőképesség, 3. cselekvőképtelenség A törvény a cselekvőképesség szabá lyozá sá ná l abbó l indul ki, hogy minden ember cselekvőképes, kivéve, ha azt a törvény korlá tozza vagy kizá rja. Ebből következik, hogy mindennapjainkban tipikus a cselekvőképes ember, és kivételes a korlá tozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen. a törvény cselekvőképességet korlá tozó illetve kizá ró rendelkezései voltaképpen védeni kívá njá k azoknak a személyeknek a törvényes érdekeit, akik testi vagy szellemi fogyatékossá guk illetve fiatalkoruk miatt erre öná lló an teljes értékű en nem képesek A korlátozottan cselekvő képesek kö re Korlá tozottan cselekvőképes: - a 14. életévét má r betöltött kiskorú, kivé ve: - ha a 18. életévét be nem töltött kiskorú a gyá mható sá g engedélyével há zassá got köt, megszerzi a nagykorúsá got és azá ltal cselekvő képes lesz. - ha a bírósá g a év közötti kiskorút cselekvőképességet kizá ró gondnoksá g alá helyezi, akkor az cselekvő képtelen lesz. - a cselekvő képesség teljes, de á tmeneti, időleges elvesztése bíró sági határozat nélkül is bekövetkezhet (pl. altatá s utá ni á llapot, vagy hipnó zis, súlyos alkoholos befolyá soltsá g). - az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyez. A bírósá g ilyen hatá llyal olyan nagykorú személyt helyez gondnoksá g alá, akinek az ü gyei viteléhez szü kséges belá tá si képessége tartó san vagy idő szakonként visszatérő en nagymértékben csö kkent, és ennek okai: elmebeli á llapot, vagy kó ros szenvedély, vagy szellemi fogyatkozá s. A korlátozottan cselekvő képesek jognyilatkozatainak érvényessége: A korlá tozott cselekvőképes személy jognyilatkozatait az alá bbi csoportokba sorolhatjuk: - azok a jognyilatkozatok, amelyeket a korlá tozottan cselekvőképes személy helyett a tö rvé nyes ké pviselő tesz meg (ez az á ltalá nos és tipikus). - azok a jognyilatkozatok, amelyeket kizárólag é s ö nállóan a korlá tozottan cselekvőképes személy tesz meg: Ezek a jognyilatkozatok a következők: - személyes jellegű jognyilatkozatok, amelyre a jogszabá ly feljogosítja, pl. öná lló an tehet há zassá gkötésre irá nyuló jognyilatkozatot, vagy a személyhez fű ződő jogainak védelme érdekében személyesen, maga is felléphet.

12 11 - a mindennapi élet szoká sos szü kségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket köthet. - rendelkezik a munká já val szerzett keresményével - kizá ró lag előnnyel járó szerződéseket köthet, pl. ajá ndékozá si szerződést köthet, mint megajá ndékozott. - azok a jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez a tö rvé nyes ké pviselő beleegyezé se, illetve utólagos jóváhagyása szüksé ges. - azok a jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szüksé ges. A törvényes képviselő a kiskorúnak adott ajá ndékot visszautasíthatja a gyá mható sá g engedélyével, azért hogy a kiskorút az ajá ndékkal ne lehessen olyan tevékenységre csá bítani, ami a személyiségi jogainak sérelmére vezetne A cselekvő képtelenek kö re: Az ember, mint jogalany cselekvőképtelennek minősü l négy esetben: - a 14. életévét be nem töltött kiskorú, - a 14. életévét betöltött kiskorú - aki egyébként korlá tozott cselekvőképességű lenne - akit a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességét kizá ró gondnoksá g alá helyezett, - az a nagykorú személy, akit a bíró sá g jogerős ítélettel cselekvőképességet kizá ró gondnoksá g alá helyezett. Cselekvőképességet kizá ró hatá lyú gondnoksá g alá helyezésre csak meghatá rozott feltételek együ ttes fenná llá sa esetén kerü lhet sor, nevezetesen: elmebeli á llapot vagy szellemi fogyatkozá s fenná llá sa szü kséges, és a fenti okok miatt a belá tá si képesség á llandó jelleggel és teljesen hiá nyzik. - gondnoksá g alá helyezés nélkü l is cselekvőképtelen az a személy is, akinek á llapota miatt az ü gyei viteléhez szü kséges belá tá si képessége hiá nyzik, pl. altatá s utá ni bó dult á llapotban van. A cselekvő képtelenek jognyilatkozatainak érvényessége: Á ltalános szabály az, hogy a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, helyette és nevében a törvényes képviselő já r el, pl. a szü lő, a gyá m, a gondnok. A jognyilatkozat semmisségre azonban csak a cselekvőképtelen személy érdekében lehet hivatkozni. A fenti szabá ly aló l kivé telt képeznek az alá bbi esetek: - olyan ü gylet megkötése és teljesítése, amely a mindennapi életben tömegesen előfordul, kü lönösebb megfontolá st nem igényel, és csekély jelentőségű, - a cselekvőképtelen á llapotban lévő személy élők közti jogü gylete, melynek tartalmá bó l és körü lményeiből arra lehet következtetni, hogy a fél cselekvőképességének megléte esetén is indokolt lett volna a nyilatkozattétel. Példa: A fentiek alapjá n érvényes az adá svételi szerződés, amelyben a 80 éves, az ingatlan jó karban tartá sá ra már nyilvá nvaló an képtelen, mások támogatá sá ra szoruló eladó a több éve ü resen á lló és az á llagromlá s veszélyének kitett há zá t az ingatlan forgalmi értékének megfelelő összegért eladta. Ennek a szerződésnek a megkötése az ő érdekét szolgá lta, a jognyilatkozata cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna A korlátozottan cselekvő képesek és a cselekvő képtelenek jognyilatkozataira vonatkozó kö zö s szabályok: Az általános szabály szerint a korlá tozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatá nak érvényességéhez a törvényes képviselő előzetes beleegyezése vagy utó lagos jó vá hagyá sa szü kséges, míg a cselekvőképtelen személy helyett a törvé nyes ké pviselő teszi meg a jognyilatkozatot Az alá bbi esetekben még a gyámhatóság jóváhagyása is szü kséges a törvényes képviselő jognyilatkozatá nak érvényességéhez:

13 12 - tartá sra vonatkozó jognyilatkozatok (pl. tartá si szerződés megkötése, amelyben a cselekvőképtelen ill. a korlá tozottan cselekvőképes személy a kedvezményezett), - öröklési jogviszony alapjá n a cselekvőképtelen ill. korlá tozottan cselekvőképes személyt megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat (pl. örökség visszautasítá sa), - a külön jogszabá lyban meghatá rozott értéket meghaladó vagyontá rgyak elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó jognyilatkozatok (pl. személyes tulajdont képező platinatá rgy, ékszer, drá gakő elidegenítése) Egyes jognyilatkozatok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem vá lnak érvényessé: - az a jognyilatkozat, amellyel az ajá ndékozó cselekvőképtelen vagy korlá tozottan cselekvőképes személy aká r személyesen, aká r törvényes képviselője útjá n kötelezettséget vá llal, hogy sajá t vagyona rová sá ra ingyenes vagyoni előnyt juttat a megajá ndékozottnak, - az a jognyilatkozat, melynek értelmében ezek a személyek idegen kötelezettségért ellenérték nélkü l felelősséget vá llalnak, pl. kezességet, - az a jognyilatkozat, amelynek értelmében ezek a személyek ellenérték nélkü l jogró l lemondanak. A fenti esetek aló l kivé telt képeznek az alá bbi esetek: - korlá tozottan cselekvőképes személy a munká val szerzett keresménye erejéig érvényesen ajá ndékozhat ill. idegen kötelezettséget ellenérték nélkü l felelősséget vá llalhat, - korlá tozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy szoká sos mértékű ajá ndékozá sra vonatkozó jognyilatkozata érvényes Olyan jognyilatkozatok, melyek csakis a gyámhatóság jóváhagyása eseté n érvényesek: - közcélra felajá nlá s, - örökség részleges visszautasítá sa. 3. Az állam, mint jogalany Az ötvenes évek szovjet jogbó l á tvett dogma az á llamot sajá tos, különleges jogalanynak tartotta. Ez a felfogá s az á llam a polgá ri jogi jogviszonybeli többlet jogait és kedvezményezett helyzetét kívá nta igazolni. Az 1990-es évek elején a politikai, gazdasá gi és tá rsadalmi vá ltozá sok folytá n felü lvizsgá latra szorult az á llam a vagyoni viszonyokban betöltött szerepe. A felü lvizsgá latot szü kségessé tette a magá n- és köztulajdon egyenrangúsá gá t és egyenlő védelmét deklará ló alkotmá nyos tétel, a magá ntulajdonon alapuló piacgazdasá g kialakítá sa, és ennek folytá n az á llami tulajdon kivételes, megkü lönböztetett szerepkörének megszű nése, az á llam gazdasá gi szerepének megvá ltozá sa és a privatizá ció s folyamat megindulá sa. Az á llam a polgá ri jogviszonyokban nem közhatalomként vesz részt, ebben a körben ugyanolyan jogalanyisá ggal rendelkezik, mint a jogi személynek minősü lő má s szervezet. Az á llam, mint a vagyoni jogviszonyok alanya jogi személy. Az á llam a polgá ri jog más alanyaival teljesen egyenrangú, előjogokat nem élvez és ugyanúgy perelhető, mint bá rmely má s jogi személy. az á llamot a polgá ri jogviszonyokban, ha a törvény eltérően nem rendelkezik- a pénzü gyminiszter képviseli, aki ezt a jogkörét más á llami szerv útjá n is gyakorolhatja, vagy má s á llami szervre ruhá zhatja á t. 4. A jogi szemé lyek

14 13 A polgá ri jogunk a jogi személyt jogalanynak ismeri el. A jogi személyiség kizá ró lag polgá ri jogi kategó ria, amely azt jelenti, hogy egy szervezetnek polgá ri jogai ill. kötelezettségei lehetnek. A jogi személy fogalmá t a tételes jogszabá lyi rendelkezések nem hatá rozzá k meg, ezért a jogtudomá ny különböző elméleteket megalkotá sá val igyekezett magyará zni és igazolni a szervezetek jogalanyisá gá t A jogi személy ismérvei. A tételes jog nem hatá rozza meg azokat a szempontokat, melyek alapjá n valamely szervezet jogi személynek minősü l, ezért a jogtudomá ny dolgozta ki azokat az á ltalá nos ismérveket, melyek a jogi személlyévá lá s kritériumainak tekintendők: - az alapító (k)tó l való viszonylagos fü ggetlenség, - a gazdasá gi á ruforgalomban való részvétel, - a szervezet relatíve tartó s mű ködése, - á llandó (ü gyintéző és képviseleti) szervekkel való rendelkezés, - á llam á ltal elismert céllal való rendelkezés (jogilag tilos és lehetetlen célra nem jöhet létre), - a jogi személy (a szervezet) tagjai az alapító vagyoná tó l elkü lönített vagyonnal rendelkezik, - az elkü lönített vagyonnak megfelelően a jogi személy öná lló vagyonjogi felelősséggel rendelkezik A jogi személy jog- és cselekvő képessége: A jogi személy jogképes. Ennek alapjá n sajá t nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vá llalhat. A jogi személy jogképessége kiterjed mindazon jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegü knél fogva nem csupá n az emberhez fűződhetnek. Így megá llapítható, hogy a jogi személy jogképessége az ember jogképességétől eltér, mivel alapvetően vagyoni jogai és bizonyos személyhez fűződő jogai (pl. jó hírnévhez, kereskedelmi névhez való jog) lehetnek. A jogi személy nem lehet cselekvőképes úgy, mint az ember, mivel mindig képviselő útjá n cselekszik A jogi személy létrehozása: A jogi személy létrejöttéhez mindenekelőtt egy vagy több alapító akaratnyilvá nítá sa szü kséges. A jogi személy létesítésének leggyakoribb eszköze a létesítésről szó ló okirat. Az alapítá shoz az alá bbiakra van szü kség: - alapító k megfelelő formá ban tett akaratnyilvá nítá sa, - mű ködési feltételek megteremtése, - a mű ködéshez szü kséges vagyon elkü lönítése, - a szervezet létrehozá sa, - jogi személy nyilvá ntartá sba vétele (amely nem má s, mint az á llam á ltali elismerés mó dszere) A jogi személy megszűnése: A megszű nés á llami beavatkozá s a jogi személy működésébe. Erre azért kerü lhet sor, mert a jogi személy működése súlyosan sérti a törvényességet és a szabá lyszerű működés nem á llítható helyre. A megszü ntetés á ltalá ban a bírósá g feladata. Ha a jogi személy működésével felhagyott ill. működő képtelennévált a bíróság hatá rozatá ban megszű ntnek nyilvá nítja. A megszű nés alapvetően két módon történhet: jogutó ddal (átalakulá s, szétvá lá s, egyesü lés) ill. jogutó d nélkü l (pl. felszá molá s, végelszá molá s), de a megszű néshez minden esetben szü kség van a bíróság jogi személyt nyilvá ntartá sbó l törlő jogerős hatá rozatá ra. a megszű nés okait és mó djait kü lön jogszabá lyok rendezik A jogi személy képviselete: A jogi személy cselekvőképességgel nem rendelkezik, így helyette és nevében a képviselője já r el. A képviselő a jogi személy nevében eljá rva jognyilatkozatival jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a jogi személyt a bíróság és más ható sá gok előtt. A

15 14 bankszá mla feletti rendelkezés a jogi személy gazdá lkodá sá t alapvetően érinti, így ehhez e művelethez mindig két képviseleti joggal rendelkező képviselő aláírása kell A jogi személyek csoportosítása: A jogi személyek különböző szempontok alapjá n csoportosítható k. A kö zjogi é s a magánjogi jogi személyek. képezik az első csoportot. A közjogi jogi személyek jellemzői: - közérdekű célra szerveződnek, - kényszerítő eszközökkel vannak felruhá zva, - részt vesznek kisegítő jelleggel a gazdasá gi forgalomban a magá njog többi jogalanyá val mellérendelten, - közjogi személy hozhatja létre jogszabá llyal vagy ható sá gi hatá rozattal. Közjogi jogi személynek minősü l, pl. az á llam, a költségvetési szervek, az á llami vállalat, a közalapítvá ny, a köztestü let, a közhasznú társasá g, - a Ptk. rendszerén kívül szabá lyozott - önkormá nyzat, az egyhá z, a pá rtok stb. A magá njogi jogi személyek jellemzői: - magá nautonó mia alapjá n jönnek létre azá ltal, hogy a magá nszemély az alapítá sra irá nyuló akaratá t szerződésben vagy má s okiratban, alapszabá ly elfogadá sá val kinyilvá níthatja. Magá njogi jogi személynek minősü l, pl. az alapítvá ny, az egyesü let, a szövetkezet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasá gi tá rsasá gok stb A jogi személyek vagyoni helyzet alapjá n is csoportosítható k: - vagyonegyesíté ssel lé trejö vő jogi szemé ly a tagok szerződése alapjá n jön létre, pl. a szövetkezet vagy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasá gi tá rsasá g. - vagyon-elkülö níté ssel lé trejö vő jogi szemé lyt az alapító egyoldalú jognyilatkozata hozza létre, pl. költségvetési szerv, á llami vá llalat, leá nyvá llalat stb Szervezeti szempontbó l nézve a jogi személyek az alá bbiak lehetnek: - szemé lyö sszessé g, pl. az egyesü let, - vagyonö sszessé g, pl. az alapítvá ny Az egyes jogi személyek: Állami vállalat Az á llami vá llalat az á ll. tulajdoná ban á lló vagyon jövedelmező működtetésére létrehozott szervezetek, amelyek a rá juk bízott vagyonnal öná lló an gazdá lkodnak, s kötelezettségeikért e vagyonnal felelnek. A kilencvenes évek elejéig a gazdasá g meghatá rozó szervezeti formá ja volt az á llami vá llalat. Az á llami vá llalat az elmúlt évtizedek alatt jelentős vá ltozá sokon ment á t, mivel az á llami vállalatok java részt már á talakítottá k valamilyen gazdasá gi társasá gi formá ba. Trö szt A tröszt vá llalatszerű en mű ködő gazdá lkodó szervezet, amely a központi á llamigazgatá s és az egyes á llami vá llalatok közti szinten elhelyezkedve irá nyító szerepet is betölt. Az alapító szerv a trösztöt a felü gyelete alá tartozó több vá llalat gazdasá gos mű ködésének és fejlesztésének előmozdítá sá ra és irá nyítá sá ra hozhatja létre. Ma azonban a tröszt sem létező forma.

16 15 Egyéb állami gazdálkodó szerv A jogi személyek e kategó riá já ba eredetileg vá llalatszerű en gazdá lkodó kutató, tervezőintézetek és á llami pénzintézetek tartoztak, má ra azonban a jogi személyek e fajtá i is megszű ntek. E gazdá lkodá si forma vagyona mögött biztosítékul ott á ll a tagok sajá t vagyona is. A tagok felelőssége azonban együ ttes és kezesi felelősség. A tag felelőssége egyszerű kezesi felelősség, a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a tartozá s a vá llalattó l behajtható. Kö ltségvetési szerv A költségvetési szervek á llami feladatokat lá tnak el, ennek anyagi fedezetét az á llami közpénzek jelentik. Költségvetési szervet az Orszá ggyű lés, a Kormá ny, a miniszter és a helyi önkormá nyzat alapíthat. Szö vetkezet A szövetkezet a szövetkezés szabadsá ga és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzá já rulá saival és személyes közremű ködésével, demokratikus önkormá nyzat keretében a tagok érdekeit szolgá ló vá llalkozá si és má s tevékenységet folytat. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: közös vá llalat Kft Rt A közös vá llalat gazdasá gi tá rsasá g, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyoná val felel. Ha a vállalat vagyona a tartozá sokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozá saiért együ ttesen - vagyoni hozzá já rulá suk ará nyá ban-kezesként felelnek. névértékének vagy kibocsá tá si értékének szolgá ltatá sá ra terjed ki, egyébként a részvényes nem felel - á ltalá nos szabá lyként - az Rt. kötelezettségeiért. Korlátolt felelő sségű társaság A Kft kis vagy közepes méretű és tőkeerejű tagná l rendszerint nem nagyobb létszá mú vá llalkozá sok legelterjedtebb formá ja. Sajá tossá ga a tagok korlá tolt felelőssége, ami azt jelenti, hogy a tagok a tá rsasá gnak és nem a tá rsasá g hitelezőinek felelnek. A tá rsasá g irá nyá ba a tagok a törzsbetét (a társasá gi szerződésben meghatá rozott vagyoni szolgá ltatá s) nyújtá sá ra kötelesek. A Kft előre meghatá rozott törzsbetétekből á lló törzstőkével alakul, melynek törvényi minimuma 3 Millió Ft. Részvénytársaság Az Rt az a gazdasá gi társasá g, amely előre meghatá rozott szá mú és névértékű részvényekből á lló alaptőkével alakulhat. Az alaptőke tv-ny. minimuma: 20 Millió Ft. A tag kötelezettsége a Rt-vel szemben a részvény Kö zhasznú társaság A közhasznú tá rsasá g ún. új típusú jogi személy, mivel től alapítható. A közhasznú tá rsasá g ún. non-profit tá rsasá g, mert alapvetően nem ü zletszerű, nyereségre törekvő gazdasá gi tevékenység folytatá sa céljá bó l alapítható, hanem közhasznú tevékenységre. Kiegészítő jelleggel folytathat ü zletszerű gazdasá gi tevékenységet, de az abbó l eredő nyereséget a tagok között nem oszthatja fel. Közhasznú tevékenység az a tevékenység,

17 16 amely a tá rsadalom szü kségleteinek a kielégítését szolgá lja. Közhasznú tevékenység, pl. egészségmegőrzés, szociá lis tevékenység, csalá dsegítés, kutatá s, oktatá s, műemlék-, természet-, á llatvédelem, önkéntes tűzoltá s stb. A közhasznú tá rsasá g sajá tos Kft, mivel a jogi személyiségű gazdasá gi tá rsasá gok és a Kft szabá lyait megfelelően alkalmazni kell a közhasznú társasá gra, valamint lehetőség van arra, hogy a már működő Kft társasá gi szerződését mó dosítva közhasznú tá rsasá ggá alakuljon á t. Egyesület Az egyesü lési jog olyan szabadsá gjog, amely alapjá n az alkotmá nyos rend tiszteletben tartá sá val szervezett közösségek hozható k létre politikai, érdekképviseleti, kulturá lis stb. cél érdekében. Az egyesü let önkéntesen létrehozott, önkormá nyzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabá lyban meghatá rozott célra alakul, nyilvá ntartott tagsá ggal rendelkezik, és céljá nak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Elsődlegesen gazdasá gi tevékenység folytatá sá ra nem alapítható. Az egyesü let sajá t vagyoná val felel a tartozá saiért, a tag kötelezettsége mindössze abban á ll, hogy befizesse a tagdíjat, de egyébként az egyesü let tartozá sáért nem felel. Kö ztestület A köztestü let minden esetben közfeladatot lát el, amelyet korá bban az á llam vagy a helyi önkormá nyzat látott el v. kellett volna ellá tnia. A köztestü let alapítá sá t törvény rendeli. A köztestü let is személyegyesü lés, mivel önkormá nyzattal és nyilvá ntartott tagsá ggal rendelkezik. Közterü letek kü lönösen gazdasá gi. és szakmai a kamará k; Magyar Tudomá ny Akadémia. Egyes jogi személyek vállalata Vá llalatalapítá si joggal rendelkeznek: helyi önkormá nyzatok, szövetkezetek orszá gos érdekképviseleti szerve, az egyesü let, az alapítá si jog indokoltsá ga az, hogy a vá llalat alapítá sá ra jogosult jogi személyek céljuk megvaló sítá sa érdekében szü kséges és indokolt gazdá lkodó tevékenységet folytatnak, ami egy öná lló vá llalati formá ban hatékonyabban lá tható el. A helyi önkormá nyzat kizá ró lag a feladatkörébe tartozó közszolgá ltatá sok céljá bó l alapíthat vá llalatot. Az egyesü let vá llalatot akkor alapíthat, ha ezt az alapszabá lya kifejezetten lehetővé teszi. Az egyes jogi személyek vállalatainak a cégbejegyzése kötelező, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel nyernek jogi személyiséget a bejegyzés napjá val. Az egyes jogi személy vá llalata az alapító val szemben nem öná lló, mert tevékenységi körét és az ehhez szü kséges vagyont az alapító nak kell biztosítani, ezá ltal a vá llalat kötelezettségeiért az alapító jogi személy (sortartó ) egyszerű kezesként felel. Leányvállalatot Leá nyvá llalatot alapíthat: jogszabá lyban meghatá rozott gazdá lkodó szervezetek és gazdasá gi tevékenységet is folytató má s jogi személyek. A leá nyvá llalatra, ha a jogszabá ly eltérően nem rendelkezik az egyes jogi személyek vá llalatá ra vonatkozó szabá lyokat kell alkalmazni. Az alapító okiratban szabá lyozni kell az alapító és a leá nyvá llalat együ ttmű ködésének mó djá t, valamint az együ ttmű ködés keretében az alapító t és a leá nyvá llalatot megillető jogokat és kötelezettségeket. Alapítvány Alapítvá ny esetén alapító lehet: magá nszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasá gi társasá g, azaz a Kft és a Bt az alapító belföldi ill. külföldi egyará nt lehet.

18 17 Az alapítvá ny létrehozá sá ra jogosultak csak tartó s, azaz hosszabb időre létrehozott közérdekű célra hozhatnak létre alapítvá nyt, tehá t elsődlegesen gazdasá gi tevékenység folytatá sa céljá bó l nem alapítható. Az alapítvá nynak a cél eléréséhez szü kséges vagyonnal kell rendelkeznie, e vagyont az alapító vagyoná tó l el kell kü löníteni, hogy ennek alapjá n a kötelezettségeiért öná lló vagyonná feleljen. Tartó s és közérdekű célnak minősü l, pl. orvosi mű szerek beszerzésére, a beszerzés tá mogatá sá ra létrehozott alapítvá ny, közérdekű cél, pl. tehetséges pá lyakezdő tudomá nyos kutató képzését elősegítő ösztöndíj alapítá sa. Az alapító okirat kötelező tartalmi kellékei - alapítvá ny neve, - alapítvá ny célja, - székhelye, - célra rendelt vagyon, - vagyon felhaszná lá sá nak mó dja. Az alapítvá nyi vagyont egy szervezet kezeli, melyet az alapító az alapító okiratban hoz léte vagy egy má r létező szervet jelöl meg kezelőként. Az alapítvá ny a bírósá g á ltali nyilvá ntartá sba vétellel jön létre és nyeri el jogi személyiséget az erre irá nyuló kérelmet az alapító terjeszti elő. Az alapítvá ny a nyilvá ntartá sbó l való törléssel szű nik meg. A törlésre az alá bbi esetekben kerü lhet sor: - a cél megvaló sult - az idő-, amelyre megalakult - letelt - a feltététel - amelyre alakult - bekövetkezett - a bíró sá g megszü nteti az alapítvá nyt törvényességi felü gyeletet gyakorló ü gyész keresete folytá n, mert felhívá s ellenére az alapítvá ny kezelője a törvényes működést nem á llítja helyre. - az alapítvá ny más alapítvá nnyal való egyesítését rendeli el a bíróság, ha ez az alapítvá nyok célja megvaló sítá sá val összhangban á ll. Az alapító az alapító okiratban rendezheti az alapítvá nyi vagyon sorsá t az alapítvá ny megszű nésének esetére. Ha ilyen rendelkezést nem tett, a bírósá g má s, a megszű nt alapítvá ny céljá val hasonló célú alapítvá ny tá mogatá sá ra fordítja a fennmaradó vagyont. Hasonló cél, pl. a megszű nt alapítvá ny célja a betegek gyó gyítá sa volt, akkor a megmaradt vagyont szintén betegek tá mogatá sá ra kell fordítani. Kö zalapítvány A közalapítvá ny az alapítvá ny speciá lis fajtá ja. Alapítá sra jogosultak köre: - Orszá ggyű lés, - Kormá ny, - helyi önkormá nyzat képviselő testü lete. Magá nyszemély és gazdasá gi tá rsasá g nem jogosult közalapítvá ny létrehozá sá ra. Közalapítvá ny esetén a tartó s közérdekű cél: olyan á llami vagy közigazgatá si feladat, melyet jogszabá ly alapjá n az á llamnak ill. a helyi önkormá nyzatnak kell ellá tnia. Közalapítvá ny létrejöhet úgy is, hogy korá bban má r létrejött alapítvá ny a teljes vagyoná t az alapító hozzá já rulá sá val azonos célú közalapítvá ny létesítése érdekében felajá nlja az Orszá ggyű lés, a Kormá ny ill. helyi önkormá nyzat képviselő testü letének. A kezelő szervet ill. az ezt ellenőrző szervet az alapító okiratban meg kell jelölni. A közalapítvá ny alapító okiratá t hivatalos lapban közzé kell tenni. A közalapítvá ny - á ltalá ban - nyílt, ahhoz bá rki csatlakozhat. A közalapítvá ny felett az ü gyészség törvényesség felü gyeletet gyakorol, a gazdá lkodá sá nak törvényességét és célszerű ségét az Á llami Szá mvevőszék ellenőrzi, a helyi önkormá nyzat képviselő testü lete á ltal létrehozott közalap kivételével. A közalapítvá nyt a bíró sá g szü nteti meg az alapító kérelmére, ha a közfeladat irá nti szü kséglet megszű nt, v. a közfeladat

19 18 ellá tá sá nak biztosítá sa má s mó don ill. má s szervezet keretében jobban megoldható. A közalapítvá ny megszű nése utá n a közalapítvá ny vagyona az esetleges hitelezők kielégítése utá n az alapító t illeti, aki azt köteles hasonló célra fordítani és erről a nyilvá nossá got tá jékoztatni. Egyesülés június 16-i hatá llyal az egyesü lés, a több gazdasá gi társasá gtó l elkü lönítve, sajá tos formaként kerü lt elismerésre, mint jogi személy. Az egyesü lés olyan kooperá ció s tá rsasá g, amely nem ü zletszerű gazdasá gi tevékenység folytatá sá ra, hanem az alapító k gazdasá gi tevékenységének összehangolá sá ra, annak eredményessége előmozdítá sá ra jön létre. 5. Egyé b jogalanyok A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasá gi tá rsasá gok - nevezetesen a közkereseti tá rsasá g és a betéti társasá g - a gazdasá gi életben á rutulajdonosként léphetnek fel, bár nem minősü lnek jogi személynek. A fenti tipizá lá st követően hangsúlyozandó azonban, hogy a jogi személyiséggel nem rendező gazdasá gi tá rsasá g is jogképes. Jogalanyisá ga folytá n valamennyi gazdasá gi társasá g függetlenü l attó l, hogy jogi személy vagy sem, a tagjaitó l függetlenü l és elkü lönü lten öná lló alanya lehet a legkü lönbözőbb polgá ri jogviszonyoknak, ebből következően a tá rsasá g létrejöttével és a működése sorá n jogokat és kötelezettségeket maga a tá rsasá g szerez. A tá rsasá gi formá k jogi és nem jogi személyiségű felosztá sa inká bb az elmélet szempontjá bó l relevá ns, mivel a gyakorlatban e kü lönbségtételnek ott van jelentősége, ahol az egyes jogszabá lyok valamilyen tevékenységi kört csak meghatá rozott cégformá ban, ill. csak jog személyiségű tá rsasá goknak tesznek lehetővé.

20 19 III. A szemé lyek polgári jogi vé delme 1. A szemé lyhez fű ző dő jogok általános vé delme A személyek polgá ri jogi védelme körébe a személyhez fűződő jogok és a szellemi alkotá sokhoz fűződő jogok tatoznak. A személyhez fűződő jogok a személyiség társadalmi, erkölcsi, nem vagyoni jellegű, egyediségét és érdekét fejezi ki. A szellemei alkotá shoz fű ződő jogok az eszmei javak, a műalkotá sok, a gazdasá gilag hasznosítható gondolati termékek és azok felhaszná lá sá nak védelmét teszi lehetővé. A törvény egy á ltalá nos szabá lyt mond ki: a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok pedig a törvény védelme alatt á llnak. A törvényben megfogalmazott védelem á ltalá nos egyfelől azért, mert mindenfajta személyiségi jog megsértésével szemben védelmet nyújt, (nemcsak a törvényben kü lön nevesített és részletesen szabá lyozott személyiségi jogoknak) má sfelől mindenkit terhel a személyiségi jogok tiszteletben tartá sá nak kötelezettsége, tová bbá - az érem má sik oldalá t tekintve - mindenki jogosult követelni a személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartá sá t. A Ptk. kiemeli, hogy a személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt á llnak. Ez azt jelenti, hogy a törvényben meghatá rozott valamennyi jogi eszköz igénybe vehető e jogok védelme érdekében. A fentiekben kifejtett jelentéstartalmú á ltalá nos védelem nem universalis, önkényes mindenek felett á lló, az csak a törvény szabta keretek között érvényesü lhet. 2. Az általános jellegű vé delem korlátai 2.1. A személyiségi jogok is csak a rendeltetésszerű joggyakorlá s elvének betartá sa mellett érvényesü lhetnek. A személyhez fűződő jogok gyakorlá sa nem sértheti mások jogait és tö rvényes érdekeit. A tá rsadalomban különböző erkölcsi, eszme- és érzésvilá ggal rendelkező emberek élnek egymá s mellett, a társadalom működőképességének biztosítá sa céljá bó l nem érvényesü lhet mindenkinek az akarata, elképzelése szabadon, s főleg nem a többség rová sá ra A személyiségi jogot sértő magatartá s jogellenes. A jogellenességet a sértett beleegyezése kizá rja, amennyiben a hozzá já rulá s nem sért, ill. nem veszélyeztet tá rsadalmi érdeket. A személyiségi jogaival a jogosult ezen túlmenően nem rendelkezhet, azaz ezek korlá tozá sá ra, ill. kizá rá sá ra irá nyuló jognyilatkozata a törvény értelmében semmis A törvény alapvetően a magá nszemélyeket tartja szem előtt a személyiségi jogok szabá lyozá sá ná l, mivel azok jellegü kből adó dó an elsősorban az emberhez kötődnek. Ugyanakkor a Ptk. személyiségi jogvédelmet biztosít a jogi személyeknek is minden olyan esetben, amikor jellegéből következően a személyiségi jog nemcsak magá nszemélyre vonatkozhat (pl., névviseléshez való jog, jó hírnévhez való jog). Pl. Kft is érvényesíthet sajtó - helyreigazítá si igényt a jó hírnevét sértő, való tlan tényá llítá sok közlése esetén A személyiségi jogok alanya csak jogképes személy lehet. Az elhunyt vagy megszű nt személy személyiség jogainak érvényesítésére nincs mód. A kegyeleti jog törvényi szabá lyozá sa az alá bbi időbeli korlá tnak nem mond ellent, nincs ellentmondá sban, mivel az elhunyt természetes személy személyiség. 3. A Ptk-ban külö n nevesített egyes szemé lyisé gi jogok Az á ltalá nos védelmi szabá lyok megfogalmazá sá t követően a Ptk. egyes, tipikus személyiségi jogot részletesen szabá lyoz. A tv. néhány különösen fontos személyhez fűződő jog megsértését emeli ki, melyek közös jellemzője, h. a jogsértés csak magá nszemély ellen követhető el. Így a Ptk. a személyiségi jogok megsértésének minősíti a há trá nyos