Tá voktatá si segédlet

Átírás

1 Tá voktatá si Segédlet Dr. Pá nczél Zoltá n Csomagolá stechnika Széchényi Istvá n Főiskola Győr

2 1. Csomagolá si alapismeretek A vilá gon mindig nagyobb tá volsá got kell közbensőá llomá sok közbeiktatá sá val ( tová bb feldolgozá s, tá rolá s stb. ) összekötni. A térbeli elosztá s egyes szakaszait szá llító eszközök, ill. szá llítá si folyamatok kapcsoljá k össze. A csomagolá s alapvetőfeladata, hogy a termék e folyamatok keretében lehetőleg mindenü tt szá mtalan vá llalat dolgoz fel, ill. gyá rt kü lönféle termékeket, valamilyen emberi szü kséglet kielégítésére. A gyá rtó é s a felhaszná ló haszná lati é rté ké nek csökkené se né lkü l, ú jszerű á llapotban é s a leggazdasá gosabb mó don kerü ljön a gyá rtó tó l a felhaszná ló hoz. A csomagoló anyag mindenkori helyes megvá lasztá sa, a csomagoló eszköz szakszerű kialakítá sa, szerkezeti elemeinek összehangolá sa, a célszerű csomagolá stechnoló gia megtervezése és a csomagolá s piacképessége döntő szerepet já tszik abban, hogy az előá llított termék a rendeltetésének megfelelőhelyen és időben, mennyiségi, minőségi vagy anyagi vá ltozá s, ká rosodá s né lkü l rendelkezé sre á lljon. A csomagolá s, mint fontos költségtényező, a szá llítá s, a térbeli elosztá s és az értékesítés elemeinek gazdasá gossá gá ra is jelentősen hat. Valamennyi fá radozá s végsőcélja, a lehetséges csomagolá si megoldá sok közü l a leghaté konyabb kivá lasztá sa é s alkalmazá sa, a legkedvezőbb költsé gfelté telekkel Alapfogalmak A csomagolá s rendkívü l nagy terü letének fejlődése - a gyá rtá stó l a felhaszná lá sig - együ tt já rt szá mos sajá tos szakmai fogalom és megnevezés kialakulá sá val. A kölcsönös megértés végett rendkívü l fontos, hogy ezek a fogalmak félreérthetetlenek, egyértelműek legyenek, bá r kétségtelenü l nehéz feladat a szakmai körökben má r meghonosodott, helytelen szó haszná lattal szembeszá llni. Így példá ul kiíratni olyan meghatá rozá st, hogy a "terméket kartonba csomagoltá k", s helyette elfogadtatni a " terméket kartondobozba csomagoltá k " megfogalmazá st. A karton ui. csomagoló anyag és nem csomagoló eszköz, a doboz pedig a termék befogadá sá ra alkalmas csomagoló eszköz. A következőkben a legfontosabb fogalmakat foglaltuk össze, magyar szabvá ny hiá nyá ban az Anyagmozgatá si é s Csomagolá si Inté zet gondozá sá ban megjelent Csomagolá si Szakkifejezé sek gyűjtemé nye alapjá n. Adagcsomagolá s. A terméket egyszeri felhaszná lá shoz szü kséges, megszabott mennyiségű adagokban tartalmazó, á ltalá ban fogyasztó i csomagolá si egység. Á ruvédelem. Az á runak az előá llítá stó l a felhaszná lá sig bekövetkezhetőká roktó l való megó vá sa csomagolá ssal, és/vagy a megfelelőszá llítá si, mozgatá si, tá rolá si mó d alkalmazá sá val. Bemutató csomagolá s. Fogyasztó i vagy gyűjtőcsomagolá s, amelyeknek alapvetőfeladata a vá sá rló érdeklődésének felkelté se, elsősorban a termé k lá tható vá té tele ré vé n. Csomag. A termék és az egységbe fogó elemcsoport, ill. ideiglenes védőburkolat komplex egysége. Elsősorban kisebb tömegű és méretű egységek fogalmaként haszná latos (pl. postai és kiskereskedelmi forgalomban). Csomagolá s. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyeknek alapvetőcélja a termék védelme, ill. szá llítá sra, tá rolá sra alkalmassá té tele, egysé gbe fogá sa. Má sik értelmezése szerint a csomagolá s a termék és az egységbe fogó elemcsoport, ill. ideiglenes védőburkolat komplex egysé ge. Csomagolá si egység. Az egyedi, fogyasztó i, gyűjtő-, ill. szá llítá si csomagolá si folyamat eredménye, amely tová bbi kezelésre (nagyobb egységekbe való csomagolá s, tá rolá s, szá llítá s, elosztá s stb.) öná lló an alkalmas. Csomagolá si segédanyag. Valamely termé k csomagolá sá nak já rulé kos ré szé t ké pezőkellé k vagy alkatelem (pl. pá rná zó anyagok, pá ralekötőanyagok). Csomagolá stechnoló gia. A csomagolá si tevékenység keretébe tartozó műveletek összességének rendje, ill. az ahhoz tartozó mó dszerek és eszközök meghatá rozá sa. Csomagoló anyag. Valamely termé k burkolatá nak elsődleges eleme, amelyet á ltalá ban csomagoló eszközzé alakítanak. Egyes fajtá i - meghatá rozott esetekben - csomagolá sra közvetlenü l is felhaszná lható k. 2

3 Csomagoló eszkö z. A termékek befogadá sá ra alkalmas, meghatá rozott anyagú, szerkezetű, alakú, rendszerint ipari tevé kenysé g kereté ben előá llított ideiglenes vé dőburkolat. Csomagoló ipar. Csomagoló szerek é s csomagoló gé pek előá llítá sá val, tová bbá csomagolá si tevé kenysé ggel foglalkozó vá llalatok összessé ge. Csomagoló szer. A csomagoló anyag, a csomagoló eszköz és a csomagolá si segédanyag gyűjtőfogalma. Csoportcsomagolá s. Több, a fogyasztó i és értékesítési szoká snak megfelelődarabszá mú, azonos termék egyetlen fogyasztó i csomagolá si egységbe való összefogá sa. Egységcsomagolá s. Azonos termékek vagy azonos rendeltetésű alkatelemek egységbe fogá sa ú tjá n készített fogyasztó i csomagolá s. Egységrakomá ny. Csomagolt vagy csomagolatlan termékekből, segédeszközök (pl. rakodó lap, zsugorfó lia) felhaszná lá sá val vagy ané lkü l ké pzett é s gé pesített kezelé sre alkalmas szá llítá si, rakodá si, mozgatá si, tá rolá si egysé g. Eldobó csomagolá s. Műszaki vagy gazdasá gi okokná l fogva rendeltetésszerűen ismételten fel nem haszná lható csomagoló eszközzel kialakított csomagolá s. Előrecsomagolá s. A terméknek (á ltalá ban fogyasztá si cikknek) az értékesítést megelőzőfá zisban való ideiglenes burkolatba helyezése. Fogyasztó i csomagolá s. A terméket a fogyasztó ig kísérő(önmagá ban rendszerint szá llítá sra nem alkalmas) csomagolá s. Főleg az értékesítés és a fogyasztá s terén van szerepe. Gyű jtőcsomagolá s. A nyilvá ntartá st, á rukezelé st, raktá rozá st, szá llítá st megkönnyítő meghatá rozott mennyiségű csomagolt vagy csomagolatlan terméket nagyobb egységbe összefogó csomagolá s. Hiá nyos csomagolá s. Olyan csomagolá s, amelyet a fuvarozó vá llalat elégtelennek minősít. A minősítés a feladó ra nézve fuvarjogi, ill. ká rtérítési szempontbó l há trá nyos megkü lönböztetést jelent. Készletcsomagolá s. Azonos, ill. hasonló rendeltetésű - á ltalá ban egymá st kiegészítő- eszközöket ideiglenesen vagy tartó san egységbe fogó, rendszerint fogyasztó i csomagolá s. Kombiná ció s csomagolá s. Kü lönbözőtermékek egyetlen, rendszerint fogyasztó i csomagolá si egységbe való összefogá sa. Szá llítá si csomagolá s. A kü lsőhatá sok ellen védelmet nyú jtó, ill. a termék esetleges ká ros hatá saival szemben a környezetet vé dő, tová bbá az egysé gbe fogá st, mozgatá st, szá llítá st é s tá rolá st megkönnyítő, á ltalá ban összetett csomagolá s. Szá llitá si, rakodá si, tá rolá si egység. Lá sd: Egységrakomá ny. Visszatérő csomagolá s. Többszöri haszná latra szá nt csomagoló eszközzel kialakított csomagolá s Egyé b fogalmak A nemzetközi gyakorlatban az előzőkben leírtakon kívü l egyéb fogalmak is haszná latosak. Kereskedelmi csomagolá s - tengerentúli csomagolá s. Mindkét megjelölést a termék rendelésekor a csomagolá s kivitelére vonatkozó előír á sként alkalmazzá k. Ennek ellenére nem hatá rozza meg pontosan, hogy az ilyen csomagolá s műszaki és gazdasá gi szempontbó l milyen legyen. Így a ká reseteknél ezek a fogalmak á llandó jogvitá k tá rgyai. Jobb, ha helyettü k a vá rható igé nybevé telek é s a felmerü lőcsomagolá si költsé gek figyelembevé telé vel a csomagolá s kivitelé t pontosan megbeszélik, ill. írá sban rögzítik. Elismert csomagolá s. A fuvarozó szervek (elsősorban a vasú t és a posta) előír á saival, valamint a csomagolá snak a szá llítá s sorá n fellé pőigé nybevé telekkel szembeni ellená llá sá t megá llapító vizsgá latokkal fü gg össze. A minősített csomagolá sok haszná lata a ká reseteknél eleve kizá rja a fuvarozó á ltal a hiá nyos csomagolá sra há rított szoká sos kifogá sokat. Szokvá nyos, szabvá nyosított, egyedileg tervezett csomagolá s. Gazdasá gi okokbó l lehetőleg előnyben kell részesíteni a szabvá nyosított, ill. szokvá nyos csomagolá sokat. A műszaki termékek jelentős része (kü lönösen a mechanikai igé nybevé telekre é rzé kenyek), a szá llítá s é s tá rolá s sorá n fellé pőhatá sok semlegesíté sé re, egyedi tulajdonsá gainak megfelelően kialakított csomagolá st kívá n. Tá rolá si csomagolá s. A műszaki termékek egy része, bá r szá llítá si csomagolá sban kerü l a kereskedelembe, onnan egyidejűleg vagy má s termékekkel együ tt jut a feldolgozó hoz, ill. felhaszná ló hoz. Ilyenkor olyan egyedi csomagolá s is megfelel, amelynél az értékesítés könnyítését célzó szempontok elhanyagolható k A tá rolá si csomagolá s a lehető legegyszerűbb, á ruvédelmi hatékonysá ga is korlá tozott. A tartalom pontos azonosítható sá ga azonban kü lönösen fontos. A fogyasztá st kö nnyítő csomagolá s, tö bb célú csomagolá s. A fogyasztó i csomagolá s tervezésekor egyre inká bb arra törekednek, hogy a csomagolá s a termék haszná latá t könnyítse, egyszerűsítse. Vannak olyan termékek, amelyek 3

4 elsősorban a csomagolá s révén vá lnak még a nem gyakorlott személy szá má ra is haszná lható vá. Má s esetben a csomagolá s a termé k feldolgozá sá hoz (elfogyasztá sá hoz) szü ksé ges eszközt helyettesíti. 2. A csomagolá s feladata és jelentősége 2.1. A csomagolás cé lja A csomagolá s vá llalati és népgazdasá gi szempontbó l egyará nt figyelmen kívü l nem hagyható költségtényező. A rá fordítá soknak mindig elfogadható ará nyban kell á llniuk a csomagolandó termék értékével. Az ésszerű csomagolá s kialakítá sa szempontjá bó l még fontosabb, hogy a költségek az előírt feladat betöltéséhez szü kségesek, jogosak legyenek. A csomagolá s feladata á ltalá ban a gyá rtá si folyamat befejezésekor kezdődik. A teljes térbeli elosztá s folyamata - a gyá rtá stó l a szá llítá s sorá n - a nagy- és kiskereskedelmen á t a felhaszná ló ig, ill. a fogyasztó ig tölti be rendeltetését. Valamennyi szá llítá si és tá rolá si művelet, valamennyi rakodá s és egyéb á rukezelés a folyamat szerves része. A feladat a felhaszná ló ná l (fogyasztó ná l) abban a pillanatban ér véget, amikor a terméket ideiglenes védőburkolatá bó l kiveszik vagy a kiü rü lt csomagoló eszközt a hulladékba dobjá k. A csomagolá si hulladékot is figyelembe véve, a csomagoló anyag, ill. eszköz feladatai a megsemmisítéssel érnek véget. A csomagolá s célszerűségét a térbeli elosztá si lá ncot képezővalamennyi egység a maga sajá tos szempontjai, ill. gazdasá gi érdekei alapjá n ítéli meg. A mértékadó természetesen nem ez a szűkre korlá tozott terü letre é rvé nyes megíté lé s, hanem a teljes folyamatban é rvé nyesü lőné pgazdasá gi szempontok. Ebből a szemszögből nézve két alapelv érvényes : - a csomagolá s soha nem lehet öncél, - a csomagolá si rá fordítá snak haszon formá já ban valahol meg kell térü lnie. A rá fordítá s és a gazdasá gi haszon elemzéséhez a csomagolá s feladataibó l kell kiindulni. Ezek: - az á ruvédelem - a kezelési, szá llítá si egységek ésszerű kialakítá sa, - cé lszerű tá rolá si egysé g ké pzé se, - célszerű eladá si (fogyasztó i) egységek kialakítá sa A csomagolás, mint az áruvé delem eszköze A termékeknek - legyenek azok fogyasztá si cikkek vagy beruhá zá si javak -, elkészü lésü k pillanatá ban van a legnagyobb kereskedelmi értékü k, amely azutá n az eladá skor realizá ló dik. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a termé k é rté kcsökkené s né lkü l, azaz sé rtetlenü l é rkezik a vevőhöz. Mennyisé gi é s/vagy minősé gi é rté kcsökkené st a termék a szá llítá s, a közbensőtá rolá s és kezelés, ill. rakodá s sorá n szenvedhet a termelőhelytől a vevőig terjedő ú tvonalon. Az előre csomagolt termékeknél a vevőa végsőfogyasztá sig megkövetelheti a megfelelőá ruvédelmet. A veszélyes vagy egyéb agresszív termékek szá llítá sakor pedig a csomagolá stó l elvá rható, hogy ne csak a terméket a környezettől, hanem a környezetet a terméktől is megó vja. A befolyá soló té nyezők: - a hatá sok, ill. igénybevételek fajtá ja és nagysá ga, lehetőleg szá mszerűen kifejezve; - a termé k é rzé kenysé gé nek mé rté ke az igé nybevé telekkel szemben ; - a fuvarozó k (export esetén a rendeltetési orszá g) csomagolá ssal és szá llítá ssal kapcsolatos előír á sai. 4

5 A csomagolá stervezés sorá n ezeket a tényezőket egymá ssal összehangolva kell a legjobb megoldá st megkeresni. A csomagoló anyag, -eszköz megvá lasztá sá t és méretezését, valamint a csomagolá s mó djá t a vá rható igénybevételekkel, tová bbá a termék tulajdonsá gaival kell egybehangolni. A rá fordítá sokkal szemben a ká rosodá s való színűsége á ll, mint gazdasá gi ellenérték, ha a csomagolá s á ruvédelmi hatékonysá ga nem volt kielégítő A csomagolás, mint kezelé si, szállítási egysé g A terméket a vevőhöz a leggazdasá gosabb mó don kell eljuttatni. A terméket a rendeltetési helyig való tová bbítá sbó l eredően valamennyi terhelőköltség a legkisebb legyen. A fuvarköltségbe a vele összefü ggőrakodá si munká k (be-, ki- és á traká s) is beleszá mítanak. A lehetőség szerint a csomagolt termékekből könnyen kezelhető rakodá si, ill. szá llítá si egysé get cé lszerű ké pezni. Szá llítá si segé deszközké nt kü lönbözőtípusú szá llító tartá lyok, sík é s oldalfalas rakodó lapok stb. vá lasztható k. Haszná latuk sorá n messzemenőn figyelembe kell venni a csomagoló eszközök, a szá llítá si segédeszközök és a szá llító eszközök szabvá nyosított méreteit. A meghatá rozó tényezők között említhető: - A szá llítá s mó dja és ú tvonala, a fenná lló hely- és időbeni kötöttségeivel. Csomagolá si szempontbó l nagy kü lönbsé g, hogy a termé ket szá razföldi, vízi vagy lé gi ú ton juttatjá k-e el rendelteté si helyé re. - A szá llítá si egység tömege és térfogata, tekintettel a legkedvezőbb térkihaszná lá sra és a lehetőleg kis fuvarköltségre. Szá mítá sba kell venni a kü lönbözőszá llító eszközök eltérőrakodá si, ill. halmazolá si magassá gá t. A tengerentú li szá llítmá nyok fuvardíjá t á ltalá ban a térfogat szerint á llapítjá k meg. Má s fuvarozó k a tömeg, megint má sok a térfogat és a tömeg egyidejű figyelembevételével hatá rozzá k meg a fuvardíjat. - A csomagolá s megfelelőszerkezeti kialakítá sá val lehetővé kell tenni a korszerű á rukezelést, kü lönösen a szá llítá si é s kezelé si műveletek gé pesíthetősé gé t (rakodó lapos egysé grakomá ny-ké pzé ssel, szá llító tartá lyok haszná latá val), a korszerű anyagmozgató eszközök (pl. emelővillá s targonca) alkalmazá sá t. A gépesített á rukezelés célja a rakodá si idő, az é lőmunka é s az egyé b költsé gek csökkenté se. Nem elhanyagolható a gé pesített á rukezelé s ré vé n a rakodá si műveletek sorá n fellépőmechanikai igénybevételek csökkentése sem. A kisebb igénybevétel lehetőséget nyú jt a csomagolá si költsé gek csökkenté sé re is. A helyes csomagolá s megvá lasztá sá nak alapvetőcé lja a szá llítá si, fuvarozá si é s kezelé si költsé gek mé rsé klé se. Ezek a költsé gek lé nyegé ben a csomagolá s gazdasá gossá gá t is meghatá rozzá k A csomagolás, mint tárolási egysé g A legtöbb terméket a gyá rtá s befejezésétől a felhaszná lá si helyre érkezéséig gyakran többször is tá roljá k. A leggyakoribb: - a félkész és késztermék á tmeneti tá rolá sa a gyá rtó ná l, a tová bbfeldolgozó ü zemben, a nagy- és kiskereskedelemben; - a szá llítá s sorá n az á trakó helyeken (kikötő, a fuvarozó és szá llítmá nyozó gyü jőraktá raiban), időponthoz kötött fuvarozá sra vagy gyűjtőszá llítmá nyok összeá llítá sá ra vá rva; - a szá llító eszközben a helyvá ltoztatá s előtt, alatt és utá n; - a kereskedelemben, kü lönösen a vá laszték összeá llítá sá hoz ; - az ü zletben a vá sá rlá sig; - a vevőnél a felhaszná lá sig. Az á tmeneti tá rolá s és a szá llítá s közbeni á traká sok sorá n a csomagolá snak lényeges ésszerűsítőszerepe lehet. Az itt elérhetőmegtakarítá sok szintén gazdasá gi ellentételei a csomagolá si rá fordítá soknak. A befolyá soló tényezők közü l a legfontosabbak: 5

6 - Az á ruá ramlá s közben igénybe vett raktá r fajtá ja, berendezése és szervezete. Csomagolá si szempontbó l nem mindegy, hogy a terméket á llvá nyokon, sík rakodó lapos egységrakomá nyként vagy egyedileg szá llítjá k-e be, ill. rakodó lapon vagy rakodó lap nélkü l halmazoljá k. Lényeges a csomagolá si és tá rolá si egységek méretének összehangolá sa a raktá ri berendezések méreteivel. Utó bbiak alapméretei legtöbbször a szabvá nyosított rakodó laphoz illeszkednek. A korszerű raktá rak gazdasá gi okokbó l a teljes magassá got kihaszná ljá k. Ha á llvá nyok nélkü l sík rakodó lapokon vagy anélkü l halmazoljá k a terméket, a csomagolá snak a halmazolá si terhelést - gyakran kedvezőtlen klimatikus viszonyok között - biztonsá gosan el kell viselnie Ennél azonban kü lönbséget kell tenni, hogy a termék terhelhető-e vagy a teljes terhelést a csomagoló eszköznek kell viselnie: - A csomagolá s összehangolá sa a rakodá ssal. Ez esetben is az előbbiekben leírtak érvényesítendők. Minden törekvé sné k gyakorlatilag a ki- é s betá rolá si költsé gek csökkenté sé re kell irá nyulnia. - Az egységek gyors azonosítható sá ga jó l felismerhetőés megkü lönböztetőjelölésekkel. Ide tartozik az egyszerű felnyitható sá g és a kifogá stalan ismételt zá rható sá g. Ezek a követelmények kü lönösen akkor fontosak, ha a raktá rban komissió zni kell. A végsőcél a jó csomagolá ssal a tá rolá si, kü lönösen a térfoglalá si és kezelési költségek legkedvezőbb befolyá solá sa A csomagolás, mint eladási egysé g Míg szá llítá si csomagolá s esetén az eddig említett há rom feladat az á ruvédelem, a rakodá si, ill. szá llítá si egység és a tá rolá si egység kialakítá sa a legfontosabb, fogyasztó i csomagolá s esetén az á ruvédelmen kívü l az értékesítéssel összefü ggőfeladatok kerü lnek előtérbe. Ezek közü l a legfontosabbak: - a vá sá rlá sra ösztönzé s, a csomagolá s reklá mlehetősé gé nek kihaszná lá sá val, - a csomagolá s já rulé kos szolgá ltatá sai, - a csomagolá s szerepe az é rté kesíté s korszerűsíté sé ben A csomagolá s, mint reklá mhordozó A reklá mhatá sú csomagolá sra fordított pénz ú j piacok megnyerésében, a má r elért helyzet megőrzésében, valamint a termék forgalmá nak növekedésében térü l meg. A forgalom növekedése nagyobb mennyiség, ill. darabszá m gyá rtá sá t, csomagolá sá t é s ezzel jobb, gazdasá gosabb gyá rtá si mó dszerek alkalmazá sá t teszi lehetővé A csomagolá s já rulékos szolgá ltatá sai A csomagoló eszközök egy ré sze a szá llítá ssal, tá rolá ssal kapcsolatos á ruvé delmi, egysé gbe fogá si feladatain kívü l a felhaszná ló szá má ra já rulé kos szolgá ltatá sokat is nyú jt. A cé l, hogy a termé ket ké nyelmesebben vagy könnyebben lehessen felhaszná lni. Vannak termékek, amelyek ilyen szolgá ltatá sok nélkü l aligha lennének eladható k. A cé lszerűen é s indokoltan megvá lasztott já rulé kos szolgá ltatá sok az é rté kesíté st is eredmé nyesebbé teszik A csomagolá s szerepe az értékesítés korszerű sítésében A csomagolá si költsé gek megté rü lé si forrá sa lehet az é rté kesíté s korszerűsíté se, az önkiszolgá lá s bevezeté se is. A kiskereskedelemben elhagyható a kézzel végzett mérlegelés, a szá molá s és a csomagolá s, mindez á thá rítható a termé ket gyá rtó cé gre vagy központosított csomagoló ü zemre. Így a kezdetleges ké zi műveletek gé pesíthetők. Az eredmé ny az önkiszolgá ló ü zletek valamennyi osztá lyá n fellelhetőmegszá mlá lt, ill. lemé rt termé kmennyisé get tartalmazó fogyasztó i csoport- é s gyűjtőcsomagolá s. 6

7 2.6. A csomagolással való visszaé lé s Bá r a csomagolá ssal szemben időnké nt megnyilvá nuló elmarasztaló vé lemé ny nem mindig indokolt, kétségtelenü l vannak jogosan bírá lt csomagolá sok is: Ezek alapja, hogy gazdasá gi hasznossá guk - legalá bbis népgazdasá gi szempontbó l szá mszerűen nem mutatható ki Szükségtelen, ill. helytelenül megvá lasztott csomagolá s A fejlett ipari á llamokban nem ritka jelenség, hogy - elsősorban a verseny á ltal megkövetelt reklá mhadjá rat egyik eszközeként - egyes termékeket a szü kségesnél lényegesen díszesebben, drá gá bban, esetleg többszörösen csomagolnak. Előfordul pl., hogy az előrecsomagolt termékeket az ü zletben ismételten - feleslegesen - csomagoljá k, amelyet végsősoron a fogyasztó nak kell megfizetnie. Aligha lehet hasznosnak, gazdasá gosnak nevezni pl. egyes szerszá mok, há ztartá si eszközök (kalapá cs, fogó, kézi seprőstb.) bemutató csomagolá sá t. Ezen kívü l a csomagolá s ilyen esetekben a vevőrészére gyakran nem is teszi lehetővé az eszközök ellenőrzését, kipró bá lá sá t stb. Magyarorszá gon a felesleges csomagolá s nem jellemző. Egyes ajá ndék jellegű termékek esetében azonban ez elfogadható, sőt az ajá ndékozá s igénye gyakran joggal megköveteli a kü lönlegesen díszes kivitelt. Gyakran előfordul viszont mind a fogyasztó i, mind a szá llítá si csomagolá sok terén a helytelenü l megvá lasztott, a termé k jellegé hez, a szá llítá si, tá rolá si, mozgatá si, é rté kesíté si, ill. a vá sá rló i igé nyekhez nem illeszkedőcsomagolá s. Több példa bizonyítja - elsősorban a szá llítá si csomagolá sok körében -, hogy a termékek egy há nyadá t Magyarorszá gon még szü kségtelenü l hagyomá nyosan csomagoljá k. Ez a csomagolá s tú lzott mennyiségű csomagoló szert igényel, esetenként nehéz, korszerűtlen (pl. fa, fém) vagy a termék jellegétől idegen. Ez kü lönösen szembeötlőé s az é rté kesíté s gazdasá gossá gá t befolyá soló té nyezőlehet exportcsomagolá s eseté n. Példá ul a csomagoló szerek tömegének, térfogatá nak a termékek kü lföldi értékesíthetőségében is szerepe van. Szá mos termék értékesítésére az a gyakorlat alakult ki, hogy a kü lföldi vevőaz össztömeg (termék és csomagoló szerek) szerint fizet (pl.10 t gyü mölcs á rá t fizeti, fü ggetlenü l attó l, hogy abbó l aká r egyötöd részt tesz ki a gyü mölcsös rekeszek tömege). A vevőebben az esetben tehá t érdekelt, hogy az össztömegből minél kisebb részt képviseljenek a csomagoló szerek. Az egyre élesedőnemzetközi versenyben, az á ruvá laszték bővü lésével együ tt szá molni kell azzal, hogy a kü lföldi piacon az indokolatlanul nehéz (és gyakran tú lzottan terjedelmes), esztétikailag hiá nyos csomagoló eszközökben kíná lt á rucikkek há trá nyos helyzetbe kerü lnek. A magyar csomagolá sok jelentős há nyadá nak tömege nagyobb a nemzetközileg szoká sosná l. Példá ul gyü mölcs exportszá llítá sá ra haszná lt egyes csomagoló eszközök tömegének ará nya a %-ot is eléri a nemzetközi kereskedelemben á ltalá nossá vá lt %-al szemben Megtévesztő csomagolá s A csomagolá s kialakítá sá nak egyik alapvetőkövetelménye, hogy kü lsőmegjelenésével ne mutasson többet, jobbat vagy éppen rosszabbat, mint amit takar. Azaz ne tévessze meg a vá sá rló t a csomagolá sban levőtermék mennyisé gé t, minősé gé t illetően. Tartalmazhat való tlansá got a tá jékoztató szöveg vagy rajz, megtéveszthet a csomagolá s színe, mérete. Így pl. megtévesztő, ha a pirospaprika csomagolá sá hoz élénk piros színű, csillogó burkolatot haszná lnak, de a tartalom "piros" paprika helyett esetleg téglaporhoz hasonló, darabos törmelék. Hiba persze ennek fordítottja is, ha a zamatos, piros színű papriká t foltos, tompa színű tasakba csomagoljá k. Megtévesztheti a fogyasztó t az is, ha a tartalomhoz képest tú lzott a csomagolá s mérete. Többször előfordult má r, hogy pl. egyes mosó porokat a szü kségesnél lényegesen nagyobb térfogatú kartondobozban hoztak forgalomba. A vá sá rló csak haszná lat közben jött rá, hogy keveset vá sá rolt. 7

8 A megtévesztés egyik tová bbi sú lyos vá ltozata a tartalom helytelen eltartható sá gi, ill. fogyasztható sá gi hatá ridejé nek feltü nteté se. A csomagolá ssal való visszaélés egyik formá ja tehá t a megtévesztés, félrevezetés, ha a csomagolá s tudatosan, kö vetkezetes tö bb vagy jobb minőségi á ru lá tszatá t kelti a tartalomná l. A csomagolá sok megfelelőtá jékoztató szerepének teljesítésére a következőirá nyelveket kell figyelembe venni : - A csomagolá son levőszöveg és/vagy képi á bra vilá gosan, egyértelműen, való sá ghűen, azonosítható mó don tá jékoztasson a termékről. A csomagolá s nem kelthet hamis képzetet a vá sá rló ban. - A tartalom mennyiségét a csomagolá s jó l lá tható helyén a tömeg, a térfogat vagy a darabszá m megjelölésével kell feltü ntetni. A mennyiségre vonatkozó adatok feleljenek meg a tényleges értéknek. A tú l lazá n ömlesztett termék és a tartalomhoz képest feleslegesen nagy, feltűnőcsomagolá s a vevőt megtévesztheti, ezért kerü lendő. - A töltőtömeg, ill. tartalom lehetőleg kerek értékű legyen, és az á rral való összehasonlítható sá ga végett a kereskedelemben szoká sos tömegre vagy térfogatra utalá ssal egészítendőki. - A csomagolá son a fogyasztó i á r gyorsan felismerhetőés könnyen olvasható legyen. A gyá rtó egy-egy termékfajtá t illetően lehetőleg mindig azonos helyen tü ntesse fel a fogyasztó i á rat. - A gyorsan romló termékek - elsősorban élelmiszerek - csomagolá sá n fel kell tü ntetni a felhaszná lható sá g (fogyasztható sá g), a hosszabb ideig eltartható élelmiszerekén pedig a minőség megőrzésének hatá ridejét. A "Korlá tozottan tartó s", "gyors fogyasztá sra ajá nlott" és hasonló szövegek nem nyú jtanak kellőtá jékoztatá st a termék minősé gé re é s eltartható sá gá ra, ezé rt nem alkalmazható k. - A csomagolá s tá jékoztató szerepének kifogá stalan ellá tá sá n kívü l minden lehetőséget meg kell ragadni a csomagolá si rá fordítá sok és ezá ltal a fogyasztó kat terhelőköltségek csökkentésére (pl. a csomagolá si méretek ésszerű szűkíté sé vel, a tömegcikkek csomagolá sá nak szabvá nyosítá sá val, ill. egysé gesíté sé vel stb.) A termé kre vetített csomagolási ráfordítások alakulása A termékegységre vetített csomagolá si költségekről összevont, pontos statisztikai adatok nem á llnak rendelkezé sre. Az egy-egy termékfajtá t vagy terméket jellemzőpéldá kbó l azt a következtetést lehet levonni, hogy a termékegységre vetített csomagolá si költségek a kü lönbözőorszá gokban viszonylag á llandó, egymá shoz közelá lló értékek. Bizonyos fokig mindenü tt é rvé nyesü l az ú n. csomagolá si telitettsé g törvé nyszerűsé ge. Egy-egy termé kfajtá hoz é vek, évtizedek alatt kialakul egy meghatá rozott csomagolá si rá fordítá si ará ny, amelyet- bizonyos szűk hatá rok között - nem lépnek tú l, mivel a fogyasztó k, ill. a felhaszná ló k ennél többet á ltalá ban nem hajlandó k elfogadni, elismerni, inká bb má s, helyettesítőtermé ket vá lasztanak. Így az egyes termékekre a rendelkezésre á lló adatokbó l következve kitűnik,, hogy pl. az élelmiszerek termékértékre vetített csomagolá si költségeinek á tlaga jelenleg a fejlett ipari orszá gokban és hazá nkban egyará nt %, a gyó gyszerek %, egyes tartó s fogyasztá si cikkek %, textíliá k, ruhá zati cikkek %, gépek, berendezések, műszerek % csomagolá si költségará nyt viselnek el. 8

9 3. A célszerű szá llítá si csomagolá s 3.1. A gazdasági optimum Minden csomagolá st a gyá rtá s befejezésétől a vevőig terjedőú ton kü lönféle igénybevételek érik. Ezek bizonyos körü lmények között a termékben részleges vagy teljes ká rt okozhatnak. A csomagolá s feladata az igénybevételek hatá sá t olyan mértékben csökkenteni, hogy a termék ép maradjon. A csomagolá si rá fordítá s gazdasá gi haszna abban van, hogy a ká rosodá s mé rté ké t kizá rja, vagy legalá bb elfogadható mé rté kre csökkenti. Elméletileg minden termék csomagolható olyan mértékben, hogy még rendkívü li katasztró fá k - (hajó elsü llyedése, repü lőgép lezuhaná sa, közú ti baleset) következtében se sérü ljön meg. Az ilyen csomagolá s természetesen lényegesen költségesebb, mint az, amelyik a szoká sos igénybevételek ellen nyú jt védelmet. Így pl. az egyik villamosipari vá llalat vezetőjének bemutattá k a legú jabb porszívó mintapéldá nyá t, az erre a célra tervezett csomagolá sban. A készü lék és a csomagolá s ellená lló képességének ellenőrzésére a vezetőa mintá t első emeleti irodá já nak ablaká bó l a kövezett udvarra hajította le. Miutá n a porszívó ezt az igénybevételt is kifogá stalanul elviselte, alakult ki a vélemény: "Ez a csomagolá s jó, ennél maradunk." Kétségtelen, a szó ban forgó csomagolá s á ruvédelmi szempontbó l jó, kérdéses azonban, hogy gazdasá gos-e? A csomagolá s tervezésekor a mértékadó ejtési magassá g is legfeljebb 0,7 m, és nem 10 m.. A gazdasá gilag legkedvezőbb á ruvé delem az elé ré sé hez szü ksé ges rá fordítá sok é s a ká rszabá lyozó költsé gek (bizonyos időszakon á t vagy sok szá llítmá ny á tlagos tapasztalataibó l összeá llítva) legkisebb összege. Ez alatt a ká rköltségek döntők. Az optimumon tú l lényeges javulá s nem érhetőel, a csomagolá s má r nem gazdasá gos. A ká rköltségek nullavonala még fokozott csomagolá ssal sem érhetőel, mert a ká resetek sorá n ritká n á llapítható meg, ténylegesen mi történt és mi volt a ká r való di előidézője. Ritká n van jelen szakmailag megalapozott és reá lis vélemény adá sá ra alkalmas személy. A szembená lló felek kereskedelmi érdeke gyakran a tények elkendőzésére vezet. A ká reset rekonstruá lá sá nak kísérlete is csak ritká n nyú jt felvilá gosítá st. Ehhez já rul még, hogy nincs vilá gos hatá r az á tlagos é s azt meghaladó igé nybevé tel között. Tömegcikkek é s nagy sorozatban gyá rtott termé kek költsé ges csomagolá sa nem gazdasá gos. Exporttermékekre -- ahol a ká r jelentős többletköltséggel já rhat -, a biztonsá g érdekében nagyobb rá fordítá s is megengedhető. 9

10 3.2. Milyen mé rvű vé delem szü ksé ges? A termé kre ható szá llítá si é s tá rolá si igé nybevé telek fajtá ja é s mé rté ke meghatá rozható. Bizonyos mé rté kig szinte valamennyi termék csomagolá s nélkü l is ká rosodá s nélkü l elviseli ezeket az igénybevételeket. Így pl. az ü zemelése sorá n rá zkó dá snak kitett terméket eleve ú gy kell meg tervezni, hogy az ilyen jellegű igénybevételt elviselje. Ezért ez nem is igényli a pá rná zó hatá sú csomagolá st. Ha a szá llítá si é s tá rolá si igé nybevé telek a termé k ü zemelé sé né l fellé pőhatá sokná l kisebbek, gyakorlatilag csomagolá sra egyá ltalá n nincs szü kség. Ha ellenben a gyá rtó tó l a felhaszná ló ig tartó ú ton a szá llítá si és tá rolá si igé nybevé telek a termé k szerkezeti terhelhetősé gé nek mé rté ké t tú llé pik, az igé nybevé teli csú csé rté keknek megfelelően kialakított csomagolá ssal kell a védelemről gondoskodni. Tá blá zatbó l vehetővagy mé rőeszközzel meghatá rozható abszolú t é rté k nincs, a legkedvezőbb é rté kek azonban tapasztalati alapon meghatá rozható k, éspedig az igénybevételeknek laborató riumi berendezésekkel (ejtőasztal, lejtőpá lya, nyomó prés, rá zó asztal stb.) való utá nzá sá val. Ennek sorá n a nem ismert vizsgá lati értékeket helyettesítő jellemzőkkel (pl. ejtési magassá g) pó toljá k Hol é s mit kell vé deni? A legkedvezőbb védelmet nyú jtó szá llítá si csomagolá s tervezésekor a fellépőigénybevételeken kívü l azok mértékét, nagysá gá t és a termék terhelhetőségén kívü l tová bbi feltételt is figyelembe kell venni. Ismerni kell, hogy a termé k mely pontjá n vannak meghatá rozott igé nybevé telre é rzé keny ré szek, é s honnan é rheti azokat a legerősebb tá - madá s. Csak így lehet a szü kséges á ruvédelmet gazdasá gosan a termék szó ban forgó helyén kialakítani, ill. ahol az ilyen é rté kű vé delem felesleges, elhagyni. Így pl. éveken á t a nehéz villamos gépeket hétvégi há z méretű csú szó talpas falá dá ba csomagoltá k. Felesleges kiadá s volt, mert a gépek acélhá za egyá ltalá n nem kívá nt védelmet: A mai ismeretek alapjá n ezeket a belsőszerelésű gépeket az acélköpeny mindkét oldalá n levőnyílá sok fedésével védik. A géplá da helyett pedig a daruzá shoz és a fuvareszközön való elhelyezéshez csú szó talpas fenéklapot haszná lnak, A helyileg kialakított védelemnek ez az alapelve, kü lönösen a pá rná zó és kitá masztó elemekre érvényes. A homlokvillá s targoncá val kezelhetőcsomagoló eszközt má sként kell kialakítani, mint azt, amelyiket kizá ró lag bá lafogó val felszerelt emelővillá s targoncá val mozgatnak 3.4. A legnagyobb igé nybevé tel é s a legkisebb é rzé kenysé g, mint a ráfordítás meghatározó i, A tengerentú li szá llítá s rendszerint jobban igénybe veszi a csomagolá st, mint a belföldi. Ez aló l azonban egyes esetekben akad kivétel is. Így pl. feltételezzü k, hogy a villamos tűzhely tengerentú li szá llítá sa sorá n mind a kiinduló, mind az érkezési kikötőben kedvezőá traká si feltételek vannak. Sem a kiinduló kikötőig, sem a rendeltetési kikötőből nincs lényeges szá razföldi fuvarozá s. Belföldi szá llítá skor vá lasszuk azt az esetet, amikor a terméket a gyá rtó tó l az építkezéshez fuvarozzá k. Tá rolá s szabadban, kedvezőtlen körü lmények között. A tűzhelyeket kézzel mozgatjá k az építkezésen, majd lépcsőn az emeleti laká sokba. A két szá llítá s közü l az utó bbiná l fellépőigénybevételek a nagyobbak. Ennek megfelelően kell a csomagolá st kialakítani. A példá bó l az is lá tható, hogy a legkedvezőbb csomagolá s tervezéséhez tá gabb értelemben az is hozzá tartozik, hogy az igé nybevé teli csú csé rté keket ne csak a csomagolá s vonatkozá sá ban, hanem a szá llítá s é s a szervezé s körü lmé nyeinek figyelembevételével mérlegeljék. Érdemes a tervezőket is ösztönözni arra, hogy a termék igénybevételekkel szembeni ellená llá sá t mindaddig növelje, amíg az ehhez szü kséges többletköltség kisebb, mint a já rulékos csomagolá si rá fordítá s. 10

11 4. Mechanikai igénybevételek 4.1. Az ejté s Az ejtés a leggyakrabban előforduló dinamikus igénybevétel. Rendszerint a szakszerűtlen vagy gondatlan á rukezelés következménye be-, ki- és á traká s sorá n. A szá llító eszköz hirtelen megá llá sa vagy indítá sa is okozhat az á ru tehetetlensé gé ből eredőejté si igé nybevé telt Fizikai alapfogalmak Az ejtéskor fellépőmechanikai igénybevétel az elmozduló test felü tközésekor bekövetkezőhirtelen sebességvá ltozá s következménye. Az m tömegű csomagolá s h magassá gbó l leejtve a föld vonzó erejének hatá sá ra á llandó an gyorsuló mozgá ssal esik. A szabadon esőtest gyorsulá sa g= 9,81 m/s 2 Ha az ismert m tömegű csomagolá s ismert h magassá gbó l leesik és ott felü tközik, v max legnagyobb sebességét közvetlenü l a felü tközés előtt éri el. A felü tközéskor ez a sebesség a má sodperc tört része alatt a hirtelen lassulá s folytá n v 0 =0 értékre csökken. 11

12 A lassulá s negatív gyorsulá s, amelynek sorá n a felü tközőcsomagolá s az f fékezési utat teszi meg. A fékezési ú t hossza a felü tközési felü let és a felü tközőtest rugalmassá gá nak a fü ggvénye, azaz anná l rövidebb, minél merevebb a felü tközési felü let, és minél kevésbé rugalmas a csomagolá s. Minél rugalmasabb a felü tközési felü let és a csomagolá s, anná l hosszabb a fékezési ú t is, de mindig kisebb, mint a h ejtési magassá g. A legnagyobb ejtési sebesség, amely f fékezési ú t alatt nulla értékre csökken: v max = 2gh (1) Az ü tközéskor fellépőerőkiszá mítá sá hoz a test tömegét is ismerni kell. erő= tömeg X gyorsulá s és a sú lyerö: G= mg. (2) A Magyarorszá gon is kötelezőnemzetközi SÍ mértékrendszer (Systéme International d Unités) szerint az eddigi kp erőegység helyett az N (newton) egységet kell haszná lni. kg m 1N=1 2 s Á tszá mítá s : I kp = 9,80665 N, 1 N=0,10197 kp. A h magassá gra emelt csomagolá sban potenciá lis energiá ban kifejezett munkaképesség van felhalmozva, ez pedig a tömeg és a magassá g fü ggvényében alakul, azaz W pot = Gh = mgh. (3) Az ejtéskor ez a felhalmozott energia a felü tközéskor mozgá si (kinetikai) energiaként érvényesü l: W kin = F f = m v 2 2 (4) ahol : F a felü tközéskor ható erő, f a fékezési ú t. A v értéket az (1) képlet szerint behelyettesítve F f= m 2gh 2 = m g h (5) A csomagolá s felü tközé sekor fellé pőerőtehá t: F= mgh = G h f f (6) Ez a ké plet haszná lható a felü tközé si erőkiszá mítá sá ra. A h f ejté si_ magassá g viszony, azaz fé kezé si _ út meghatá rozza, hogy a felü tközé si erőa csomagolá s tömegé nek há nyszorosa. 12

13 Példa. A csomagolá sban levőtermék tömege m=10 g, ejtési magassá ga a h=100 mm, a fékezési ú t f=0,01 mm. Mekkora a fellépőerő? Szá mítá s : F= mgh f = 0, 01 9, 81 0, 1 = 981N 0, Ez az erőolyan nagy, hogy a csomagolt termék sérü lés nélkü l aligha képes elviselni. Mit lehet tenni a termék védelmére, ha az ejtési magassá g és a tömeg adott? A csomagolá st pá rná zó hatá sú vá kell tenni. A csomagolá s megfelelő kialakítá sá val a 0,01 mm fékezési ú t növelhetőpl. f=1 mm-re. Ez esetben az előbbi képlet alapjá n : F =9,81 N. Ezt az erőhatá st a termék má r sérü lés nélkü l elviselheti. A csomagolá stechnika feladata tehá t az, hogy külö nféle megoldá sokkal a fékezési utat olyan mértékben nö velje, ami az adott termék érzékenységének megfelelően csö kkenti a fellépő erőhatá st A fékút nö velése A fékezési ú t hossza megfelelően rugalmas csomagoló anyag megvá lasztá sá val, ill. az ü tközés felemésztésére alkalmas szerkezetű csomagoló eszközzel növelhető. Ha kell, já rulékos pá rná zat is beépíthető. A pá rná zat a csomagolá s szerkezeti eleme, főfeladata a fékezési ú t szabá lyozá sa. A feladat tehá t a sé rü lé st okozó igé nybevé teli csú csé rté ket csomagolá stechnikai megoldá ssal olyan mé rté kűre csökkenteni, hogy az igénybevétel kisebb legyen, mint amilyet a termék csomagolá s nélkü l is el tud viselni. A csomagolá s a többletrá fordítá ssal nem lett jobb, sőt a jó l lá tható rezgések rezonanciá t idézhetnek elő, amely a termék sérü lését okozhatja A termék felütkö zési érzékenysége Minél nagyobb a termék érzékenysége, azaz minél kisebb az ellená llá sa a fellépőigénybevétellel szemben - adott ejtési magassá g esetén -, anná l nagyobb fékezési ú t kell. Ez az egyik döntőfeltétele a pá rná zat megvá lasztá sá nak, elhelyezésének és szerkezetének A pá rná zó anyagok gyá rtó i a térfogategységre jutó tömeg és a vastagsá g kiszá mítá sá hoz gyakran a termé kek é rzé kenysé gi foká t adjá k meg G-é rté kben (1. tá blá zat). Ez a G-érték nem tévesztendőössze a sú lyerővel, amit szintén G-vel jelölü nk. A G érzékenységi fok azt hatá rozza meg, hogy a termék a g nehézségi gyorsulá s há nyszorosá t tudja elviselni. Vagyis C=x g. A szövegből mindenü tt kitűnik adott helyen a G jelentése. A cégek tá jékoztatá sá ban megadott G-értékek azonban csak közelítő irá nyelvként haszná lható k, egyes esetekben jelentősen eltérnek, sőt ellentmondó k. Így pé ldá ul lehet, hogy az egyik cé g hűtőszekré nye a szá llítá si igé nybevé telekkel szemben nem kü lönösen é rzé keny. A má sik vá llalat termé ké t viszont ú gy szerkesztetté k, hogy megfelelően kialakított csomagolá s né lkü l a lá bak a szá llítá s alatt elgörbü lnek. Ez a termék azonos szá llítá si körü lmények között is több védelmet kívá n. Bá r a villamosipar egyes nagyvá llalatai nagy értékű készü lékeik érzékenységét erre a célra alkalmas laborató riumban ellenőrzik, ezt nem lehet á ltalá nosítani. Az optimá lis á ruvé delem megtervezé sé hez á ltalá ban előnyben ré szesítik a mé rté kadó é rté kek kísé rleti megá llapítá sá t az igé nybevé teleket utá nzó ké szü lé kek (pl. ejtőasztal, ejtődaru, lejtőpá lya) segítsé gé vel. Az ismeretlen G-értéket az ejtési magassá ggal helyettesítik Mérőkészülékek 13

14 Fü ggetlenü l az ejtési magassá g, mint kisegítőadat megadá sá tó l, a szakemberek arra törekednek, hogy a té nyleges igé nybevé teleket való s körü lmé nyek között, mé rőké szü lé kekkel G-é rté kben hatá rozzá k meg. Az ilyen vizsgá latok sorá n a mérőkészü léket a csomagolt termék helyett (vagy mellett) helyezik el, és szá llítjá k végig a teljes ú tvonalon. A teleppel működődiagramíró papírcsíkra feljegyzi a felü tközések gyakorisá gá t, sorrendjét és nagysá gá t, csak a felü tközé si irá ny ké rdé ses. A há rom főirá nyban é rzé kelőösszetett diagramíró há rom megfelelőelrendezésű felvevővel csökkenti ugyan a nehézséget, de mivel az erőhatá sok gyakorlatilag minden lehetséges irá nybó l fellé pnek, a mé ré si eredmé ny nem egé szen pontos. A legtöbb készü lék mechanikusan, tehá t rugó s feszítéssel beá llított mérővel működik. Valamennyi mechanikus rendszer há trá nya a rugó s megoldá s tehetetlenségében és a kis sajá tfrekvenciá ban van. Rövid, kemény felü tközések és rezonanciaképződés bizonyos tartomá nyban hibá s jelzést adhat. Jobb eredmények érhetők el piezoelektromos kristá lyos felvevővel. Jellemzője az igen kis tehetetlenség és a 3000 Hz feletti sajá tfrekvencia. 1. tá blá zat Külö nbö ző termékek érzékenysége a g gravitá ció s gyorsulá s tö bbszö rö sében kifejezve g rendkívül tö rékeny 20g külö nö sen érzékeny g nagyon érzékeny g érzékeny g mérsékelten érzékeny g viszonylag érzéketlen g érzéketlen villamos vezé rlőberendezé sek, precízió s ké szü lé kek, precízió s mé rőké szü lé kek mechanikai csapá gyazá ssal ( hurkos galvanométer ) elektromechanikai mé rőműszerek, tűcsapá gyas mé rőműszerek, elektroncsövek, szilá rd, rá zkó dá smentes keretszerkezetbe beé pített ké szü lé kek, szerkezetek é s elektronikai berendezések repü lőgé p-alkatré szek, elektronikai ké szü lé kek, elektromechanikai készü lékek ( pl. villamos író gép, pénztá rgép ) televízió, optikai é s finommechanikai ké szü lé kek,, há ztartá si gépek és készü lékek,, pl. mosó gép, hűtőszekrény,, ü vegá ru gé pek, ü vegpalackok, motorok, transzformá torok Az ejtési magassá g A Svéd Csomagolá si Intézet kü lönleges filmezési mó dszerrel több pá lyaudvaron vizsgá lta a rakodá si műveletek sorá n jelentkezőejtési magassá gok gyakorisá gá t. A nyilvá nossá gra hozott eredmények szerint a megfigyelt csomagolá sok 56%-á nak ejtési magassá ga 15 cm alatt, 1%-á nak 60 cm felett volt. Rakodó lapos egységrakomá nyoknak 66%-a volt 15 cm alatt, 1,5%-a cm között. 60 cm-nél nagyobb ejtési magassá g nem fordult elő. Az emelővillá s targoncá val mozgatott csomagolá sok közü l kevés, legfeljebb 150 cm-ről esett le. A gyakorlati csomagolá stervezés szempontjá bó l azonban nem az ejtés gyakorisá ga, hanem a még normá lisnak minősíthetőlegnagyobb ejtési magassá g a mértékadó, akkor is, ha ritká n fordul elő. Nagyobb halmazolá si magassá gbó l vagy az emelővillá val felemelt egységből való leesés - sorozatban gyá rtott és tömegcikkek esetén - má r nem tekinthető normá lisnak. Felmerü l a kérdés, hogy a csomagolá stervezés sorá n milyen ejtési magassá got kell szá mítá sba venni? A Nemzetközi Vasú tegylet az ejtési magassá g meghatá rozá sá ra a következőképletet javasolja : ahol : h=70-q, h a mértékadó ejtési magassá g, cm, Q a csomagolá s teljes tömege, kg. A német szakemberek abbó l a feltevésből indultak ki, hogy az 50 kg-ná l kisebb tömegű csomagolá sok ejtésére, esetleg ledobá sá ra szá mítani lehet, főleg ha kézzel mozgatjá k 150 kg felett ez az igénybevétel má r aligha következik be, ezért jelentősen kisebb ejtési magassá g is elegendő. 14

15 Az ejtési igénybevétel utá nzá sa ütkö ztetéssel vagy ejtéssel A mértékadó vizsgá lati mó dszereket az MSZ 16430/4-74 és az MSZ 16430/5-74 ismerteti. A kisebb csomagolá sokat billenőlapos, magassá gban á llítható asztalra helyezik. Az asztallap mechanikai, elektromá gneses vagy elektrohidraulikus működtetésű oldá sa utá n a csomagolá s az előzőleg meghatá rozott magassá gbó l a vízszintessel kb. 10 -os szöget-bezá ró merev felü tközési felü letre esik Ha a csomagolá st sarokra kívá njá k ejteni, a vá lasztott helyzetben kü lön szerkezet rögzíti A vizsgá lati program hatá rozza meg, hogy há nyszor kell a vizsgá latot elvégezni, milyen ejtési magassá gbó l és helyzetben, ill. a felü tközőfelü let milyen szögre á llítandó be, tová bbá hogyan kell az eredményt értékelni. Az ejtőasztalra nem helyezhetőnagyobb méretű csomagolá sokat ejtődaruval vizsgá ljá k. A pró badarabot kötélhurok segítségével a vizsgá landó ejtési helyzetben fü ggesztik, majd daruval vagy csörlővel a szü kséges magassá gra emelik. Mechanikusan vagy elektromá gnesesen működtetett szerkezettel a hurkot kioldjá k. A tová bbi folyamat azonos az ejtőasztalos vizsgá lattal. A mó dszer sorá n a kezelés és a vizsgá lati helyzet pontos beá llítá sa nehézkes. A lejtőpá lyá s ü tközési pró bá t (MSZ 16430/4-74) nagy és terjedelmes csomagolá sok vizsgá latá ra alkalmazzá k ejtés helyett. Eredetileg a tolatá si ü tközések utá nzá sá ra szerkesztették. Ha az előbbiekben leírt célra haszná ljá k, a felü tközőfalat teljesen merev anyagbó l kell készíteni. A berendezés 1O -os lejtésű sínpá rbó l á ll, amelyen a kocsi beá llítható gurító magassá gbó l sajá t tehetetlenségénél fogva lefut A csomagolá st ú gy helyezik a kocsira, hogy a vizsgá landó felü let- él vagy sarok - a lejtőpá lyá hoz képest 90 -os szögben beá llított falhoz ü tődjön Ü tközé s Tolatá si ütkö zés A szá llító eszköz hirtelen indítá sakor vagy fé kezé sekor fellé pőerőhatá s az ejté si igé nybevé teltől lé nyegé ben csak irá nyá ban kü lönbözik. A legnagyobb ilyen jellegű igénybevételek tolatá skor, kü lönösen a vasú ti kocsi rá futá sakor vá rható k. A vasutak gyakorlatá ban az 1 m/s= 3,6 km/h (gyaloglá si sebesség) rá futá si sebességet jelölik normá lisnak. Ilyenkor a lassulá s - a rakfelü leten mérve - a vasú ti kocsi megraká sá tó l fü ggően - a= 0,75...2,0g. Ez viszonylag kisebb igénybevétel, mint ami a csomagolá s ejtésekor fellép. Az olajiparban végzett vizsgá latok szerint a gyakorlatban a tolatá skor a rá futá si sebesség eléri a 12 km/h értéket, rendkívü li esetben aká r 24 km/h is lehet. A vasú ti kocsi rakfelü letén mért lassulá s 12,5 km/h, rá futá si sebesség esetén - a= 5...6g. A termék biztonsá ga végett ajá nlatos csomagolá stervezéskor ezeket a gyakorlati értékeket figyelembe venni. Ká rok keletkezhetnek a tolatá si ü tközés elsődleges és má sodlagos hatá sá ra. Az elsődleges hatá s a hosszirá nyban fellépődinamikus igénybevétel. A má sodlagos hatá sok a hirtelen sebességvá ltozá s következtében a csomagolá s feldőlésekor, leesésekor keletkeznek. Má r viszonylag kisebb tolatá si ü tközés is elegendőolyan igénybevétel kivá ltá sá ra, ami az elsődleges hatá s többszöröse. Gyakorlatilag e fejezet elején leírtakkal azonos hatá sokró l van szó, a termék is ugyanazt a védelmet igényli A termék rö gzítése A má sodlagos ü tközési hatá sok elhá rítá sá nak leghatékonyabb mó dja a termék megfelelőrögzítése a szá llító eszközön. Ha ez természetes mó don, azaz a szá llító tér hézag nélkü li kitöltésével nem lehetséges, a terméket já rulékos elemekkel kell rögzíteni. Erre a célra egyes vá llalatok a 600X600 vagy 900X 1200 mm mé retű felfú jható lé gpá rná t ajá nljá k. Az a remé ny azonban, hogy ü tközé skor felemé sztik az energiá t, nem teljesü lt. Az ü tközést a vele hatá ros csomagolá soknak tová bbadja. Csupá n annyiban hasznosak, hogy meggá toljá k a csomagolá sok leesését vagy á tbuká sá t. 15

16 Szá llítá si egységek rö gzítése Dr. Pá nczél Zoltá n - Csomagolá stechnika A kisebb csomagolá sokat gazdasá gi okokbó l egységrakomá nnyá, ill. daruzható szá llítá si egységgé fogjá k össze. Ez a megoldá s a vízszintes irá nyú ü tközési és az ejtési igénybevétel lehetőségét csökkenti. Ezzel szemben a tolatá si ü tközés, a hirtelen fékezés, ill. a viharos tengeren a hajó himbá ló mozgá sa folytá n létrejövőerők igyekeznek az egysé grakomá nyokat meglazítani Ü té s Az eddig leírt igénybevételek a csomagolá s egész felü letét, egyik élét vagy sarká t érhetik. A gyakorlatban ilyen jellegű dinamikus hatá s akkor is előfordul, ha pl. molná rtargoncá t, emelővillá t vagy má s anyagmozgató eszközt, ill. elemet a csomagolá snak ü tköztetnek vagy az á rukezeléskor az egyik csomagolá s sarka a má sikhoz ü tődik. Eltekintve a csomagolt terméket érőigénybevételtől, já rulékos hatá s is fellép. A csomagoló eszköz az érintkezés helyén behajlá si és á tü tési igénybevételnek is ki van téve. Ha - mint ez gyakori eset - a termék az ily mó don igénybe vett csomagoló eszköz belsőfelü lete mentén van, a legtöbbször maga is megsérü l. Könnyen keletkezhet alakvá ltozá s, karcolá s vagy egyéb felü leti sérü lés, ami kellemetlen és költséges reklamá ció kra ad lehetőséget A biztonsá gi hézag Az ü tés ká ros hatá sa a leghatékonyabban a termék kü lsőfelü lete és a csomagoló eszköz belsőfala közötti biztonsá gi hé zag tartá sá val előzhetőmeg. Legcé lszerűbb a sarokpá rná zá s. A biztonsá gi hézag kialakítá sá val egyidejűleg a megnövelt fékezési ú t révén csökkenthetőaz ü tőhatá s ereje, a sarokpá rna célszerű kialakítá sá val pedig a csomagolá s halmazolá si szilá rdsá ga is növelhető Ü tésvizsgá lat Az ü tőhatá s a legegyszerűbben golyó singá s ü tőművel utá nozható. A vizsgá lat sorá n az ingá ra erősített acélgolyó 30 J energiá val ü tődik a szilá rdan rögzített csomagoló eszköznek. Ez egyenértékű a 60 kg-mal megrakott 3,6 km/h sebessé gű molná rtargonca felü tközé si energiá já nak. A fa- és papírlá da mind a négy oldallapjá t vizsgá ljá k. Az ü tési pontot az á tló k metszéspontjá ban vagy ott jelölik ki, ahol a termék érzékenysége a legnagyobb. A csomagolá s akkor felel meg, ha a termék-fü ggetlenü l attó l, hogy a csomagoló eszköz beszakadt-e vagy behorpadt-e - sértetlen marad Rázó mozgások é s lengé sek Menet közben csaknem valamennyi szá llító eszköz rá zkó dik, ezt pedig a rakfelü leten á t a csomagolá sra és ezzel együ tt a termékre tová bbítja. Az ilyen rá zkó dá sokat a szá llító eszköz rugó rendszere egyenletes frekvenciá jú lengéssé alakítja á t, amely azonos mó don adó dik á t a termékre A lengés két jellemzője: - az amplitú dó, vagyis a kilengés nagysá ga, ez hatá rozza meg a lengés intenzitá sá t, - a frekvencia, amely az egy má sodpercre jutó lengések szá ma, mértékegysége Hz (hertz). Lengési igénybevételek eredhetnek : 16

17 - vasú ti szá llítá s sorá n sínilleszté sekné l, kité rőkné l ; - légi szá llítá s sorá n a motor működéséből; - vízi szá llítá s sorá n a hullá moktó l, valamint szintén a motor működéséből A. ká rok jellemzője Mind a gyakori ü tközések okozta rá zkó dá s, mint a lengés egész kü lönbözőjellegű ká rokat okoz. Rá zkó dá skor, rögzítés hiá nyá ban, a csomagolá sok, ill. a szá llítá si egységek a rakfelü letről felemelkedhetnek. Az igénybevétel kis magassá gbó l nagyon gyors, egymá st követően ismétlődőejtés formá já ban jelentkezik. Nagysá ga azonban lényegesen kisebb, mint szabad ejtéskor. A legnagyobb érték még nagyon rossz ú ton is csak kb. 5g. A veszélyt kizá ró lag az ismétlődőazonos irá nyú hatá sok gyakorisá ga jelenti. Ez a csomagoló eszköz teherviselőelemeinek kifá radá sá ra és ezzel az eredetileg jó pá rná zó hatá s csökkenésére vezethet. Semlegesítésére a nagy és gyors visszaá lló ké pessé gű pá rná k alkalmasak. A lengés akkor veszélyes a termékre, ha a kívü lről ható frekvencia megegyezik a termék vagy valamelyik é rzé keny alkatré szé nek sajá tfrekvenciá já val. Az együ ttmozgá s pillanatá ban, a veszé lyeztetett ré szeken, ha rögzítve vannak és nem lenghetnek ki, az amplitú dó k többszörösére növekednek, ennek folytá n pedig jelentős hú zó - és nyomó erők lépnek fel. Így pé ldá ul egy alkalommal nagy felü letű, viszonylag könnyű hűtőaggregá torokat szá llítottak tehergé pkocsin é s pó tkocsin 500 km tá volsá gra. A rendeltetési helyre érkezéskor a termékre kívü lről csavarozá ssal felerősített, 1-2 m hosszú rézcsövek letörtek, a rá csavart peremek a menetből kiszakadtak. A ká r oka, hogy az aggregá t mérete miatt nagy tehergépkocsira és pó tkocsira volt szü kség. Ezek a rendszerint lényegesen nagyobb terhelés miatt keményen voltak rugó zva. Menet közben a gépkocsi rugó zá sá nak lengései és a hü tőaggregá t között együ ttrezgés jött létre (a hü tőaggregá t rezoná lt), s ez okozta az alkatrészek törését. Ez esetben a sérü lést még nagy költséggel kialakított csomagolá s sem akadá lyozhatta volna meg. A helyes ú t a két lengéstartomá ny eltolá sa lett volna egyrészt pó tterhelés alkalmazá sá val, má sré szt a csövek kiköté sé vel Nyomó igé nybevé tel Amíg a korá bban ismertetett igénybevételek dinamikus hatá sokra vezethetők vissza, a nyomá s statikus jellegű. A nyomá st két főcsoportba osztjá k: - fü ggőleges irá nyú halmazolá si nyomá s é s - vízszintes irá nyú szorító nyomá s. A halmazolá si nyomá s a csomagolá sok (termékek) közvetlen egymá sra helyezésekor fordul elő. A szá llító eszközökön a fü ggőleges irá nyú gyorsulá sok, ill. lassulá sok miatt nem a statikus, hanem a sebességvá ltozá s okozta nagyobb, dinamikus nyomá s hat. A vízszintes vagy keresztirá nyú nyomó -igénybevételt főleg a csomagolá s daruzá sa vagy az emelőtargonca, ill. má s anyagmozgató gép megfogó szerkezete vá ltja ki A halmazolá si nyomá s A halmazban a legalsó csomagolá st éri a legnagyobb terhelés. Á ltalá ban a következőhalmazolá si magassá gokkal kell szá molni: 17

18 - szá razföldi szá llító eszköz (szá llító tartá ly is) 2 m, - tengeri hajó fedélközében 4,5 m-ig, - tengeri hajó hombá rjá ban 8 m-ig, - á llvá ny nélkü li raktá rban á ltalá ban 4,5 m, legfeljebb 6 m. Azonos csomagolá sok halmazolá sakor a terhelőerőt a következőképlettel viszonylag egyszerűen lehet szá mítani: f=9,81 H h Q, h ahol F a nyomó erőn Q a csomagolá s tömege H a halmazolá si magassá g, m h a csomagolá s fü ggőleges élhossza, m 9,81 a tömeg é s a sú lyerőközötti á tszá mítá si té nyező Rendezett raktá rozá shoz ez a képlet jó l haszná lható. Hajó rakodá sakor azonban az egyforma csomagolá sok ilyen formá ban való egymá sra helyezése a gyakorlatban ritká n fordul elő. Ezért a halmazolá si nyomá st a lehetséges legnagyobb halmazolá si magassá gbó l és a csomagolá s tapasztalati fajlagos térfogategységre jutó tömegéből (0,7 t/m 3 ) hatá rozzá k meg. Az egyszerűség kedvéért, biztonsá gbó l, gyakran a megengedett padló terheléssel szá molnak, azt tekintik a legalsó csomagolá sra ható terhelésnek. A szá llító tartá lyhoz a lehetséges 2,2 m legnagyobb halmazolá si magassá g esetén megengedhetőfajlagos terhelés á ltalá ban 0,45...0,60 t/m 2. A legnagyobb terhelés megközelíti az 1,4 t/m 2 -t. Bá r a szá llító tartá lyokat gyakran egymá son tá roljá k, az így adó dó já rulékos terhelést maga a szá llító tartá ly veszi fel. Figyelembe kell azonban venni, hogy a halmazolá si nyomá s a hajó himbá lá sá bó l és dü löngéléséből eredődinamikus hatá sok miatt jelentékenyen megnő. Ezek az erők a hajó orrá ban és tatjá ban a legnagyobbak, közepén a legkisebbek. Kedvezőtlen esetben a csomagolá sra ható halmazolá si terhelés aká r 60%-kal is növekedhet. Á ltalá ban a szá mított értéket %-kal növelik A klimatikus igénybevételek hatá sa a halmazolá si ellená llá sra A papír és a papírlemez, valamint a belőlü k készített csomagoló eszközök szilá rdsá gi tulajdonsá gai a nedvességtartalomtó l fü ggnek. A nedvességtartalmat pedig elsősorban a csomagolá s körü li mikroklíma hatá rozza meg. A nedvességtartalom növekedésével bizonyos hatá ron tú l csökken a csomagoló szerek szilá rdsá ga és ezzel pá rhuzamosan halmazolá si ellená llá sa is. A papír és papírlemez minőségét 20 C és 65% relatív légnedvesség-tartalmú té rben vizsgá ljá k (repesztőnyomá s, á tü tőmunka, torló nyomá s, hajlító merevsé g stb.). A halmazolá si igé nybevé tel azonban a gyakorlatban nem az á tlagos, hanem a pillanatnyi környezetben lép fel : a já rművön, a mindenkori nappali és éjjeli időszakban, télen, a fűtetlen tá roló - és á trakó helyen, valamint a hajó hombá rjá ban. A relatív légnedvességtartalom szinte mindig nagyobb, és a legtöbbször a csomagolá sok hosszabb időn á t ennek a környezetnek vannak kitéve, ennek következtében a halmazolá si ellená llá s jelentősen csökken. Ha ezt a körü lményt a csomagoló anyag minőségének megvá lasztá sakor és a csomagolá s kialakítá sakor nem veszik figyelembe, a csomagolá s összeroppaná sa és a halmaz megdőlése miatt ká r keletkezik. Sajnos, á ltalá nos é rvé nyű adat nincs a halmazolá si ellená llá s vá ltozá sá nak mé rté ké re a lé gnedvesség és a hőmérséklet fü ggvényében. A csomagoló eszközzé feldolgozott papír és papírlemez szilá rdsá ga kü lönböző nedvességtartalomná l nagyon eltérő. A rostanyag fajtá ja, a fafajta, a feltá rá si mó d, a feltá rá si fok, az enyvtartalom és még egyéb körü lmények hatá rozzá k meg a papír és ezzel a csomagoló eszköz nedvszívó képességét. Mind ez ideig még nincs olyan 18

19 vizsgá lati mó dszer, amelynek alapjá n biztosan meg lehetne hatá rozni, hogy az adott és vizsgá lt papíranyagbó l készü lt csomagoló. eszköz halmazolá si ellená llá sa nagyobb légnedvességre miként viselkedik. A legjobb megközelítés akkor érhetőel, ha a gyakorlatot követve a halmazolá si ellená llá st nemcsak 20 C és 65% relatív légnedvességű normá lis környezetben, hanem nagyobb lé gnedvessé gen is megvizsgá ljá k Anyagkifá radá s (ö regedés) A nagy műanyag szá llítá si csomagoló eszközök (pl. hordó k) hajlamosak arra, hogy halmazolá si ellená llá suk csökkenjen a hosszú ideig tartó nyomó terhelés és magasabb hőmérséklet hatá sá ra, ahogyan az a tengerentú li szá llítá s sorá n előfordul. Ezt az á llapotot kú szá snak (helytelenü l hidegfolyá snak vagy tartó sfolyá snak) nevezik. Hosszabb statikus terhelés hatá sá ra a papír alapú csomagoló eszközök terhelhetősége is csökken, kü lönösen akkor, ha még dinamikus terhelésnek (pl. rá zá s, lengés) is ki vannak téve. Ha ilyen jellegű terhelések vá rható k, ajá nlatos a tartó s gyakorlati igénybevételeknél is szigorú bb feltételek között végezni a vizsgá latot. 5. Papír, karton, papírlemez A papír, karton és papírlemez alapú csomagoló anyagok, valamint a belőlü k előá llított csomagoló eszközök a magyarorszá gi csomagoló szer-felhaszná lá snak mintegy 40%-a (2. tá blá zat)..megoszlá sukat a 3. tá blá zat szemlé lteti. 19

20 A papír, karton és papírlemez sikerét elsősorban a nagy vá lasztéknak, a sokoldalú alkalmazá si lehetőségeknek, a má s anyagokkal való tá rsítható sá gá nak köszönheti. Az MSZ alapjá n a papírgyá rtó ipari késztermékek négyzetmétertömegü k szerint a következőcsoportokra osztható k: 180 g/m 2 -ig papír, g/ m 2 között karton, 400 g/ m 2 felett papírlemez. 2. tá blá zat A csomagoló szerek alapanyag szerinti megoszlá sa Magyarorszá gon 1975-ben Csomagoló szer % Papír 42,1 Fé m 20,9 Műanyag 18,2 Ü veg 11,5 Fa, textil 7,3 3. tá blá zat A papír csomagoló szerek megoszlá sa Magyarorszá gon 1975-ben Csomagoló szer % Ná tronzsá k 12,6 Zacskó, tasak 4,8 Karton- és papírlemez doboz 19,2 Hullá mtermé k 30,2 Impregná lt és bevont papír 3,6 Dohá nycsomagoló szerek 7,9 Csomagoló papír és karton 14,2 Egyé b 7,5 A papír előzetesen mechanikailag vagy vegyileg kezelt növényi rostokbó l á lló vékony, hajlékony lap. Papírt elméletileg minden szá las, rostos anyagbó l lehet készíteni. Gyakorlatilag azonban csak a nagyobbrészt orsó vagy szalag alakú rostokbó l á lló növényi nyersanyagok haszná latosak, mivel csak az ilyen alakú rostok alkalmasak kellőszilá rdsá gú papír készítésére. A papíriparban haszná latos rostok előá llítá sá ra legalkalmasabbak a fenyőfélék, egyes lombosfá k és bizonyos egynyá ri növények. A karton papír alapanyagbó l készü lt lap alakú termék, melynek vastagsá ga a papír és a papírlemez között van. A nagyobb négyzetméter-tömegű fajtá it kozmetikai cikkek, élelmiszerek stb. csomagolá sá ra gyá rtott dobozokhoz haszná ljá k (MSZ ), kisebb négyzetméter-tömegű vá ltozataibó l levelezőlapok, lyukká rtya-kartonok (MSZ ) stb. készü lnek. A papírlemez papírgyá rtá si eljá rá ssal, több elemi ré tegből ké szített nagy né gyzetmé ter-tömegű termé k. Szilá rdsá ga ré vé n szá llítá si csomagoló eszközök ké szíté sé re haszná ljá k (MSZ ). A hullá mpapírlemez egy vagy több hullá mosított papírrétegből és az azokat borító sima papírrétegből, ill. a közéjü k ragasztott papír- vagy kartonré tegekből á lló termé k. A hullá mpapír (MSZ ) hullá mosított papírra ragasztott papír-, vagy kartonrétegből készü l és tekercs formá ban kerü l forgalomba. A há romrétegű hullá mpapírlemez (MSZ ) két papír- vagy kartonréteg közé ragasztott hullá mosított papírré tegből á ll. 20