Az első névelő nyomában Egedi Barbara MTA Nyelvtudományi Intézet

Átírás

1 Az első névelő nyomában Egedi Barbara MTA Nyelvtudományi Intézet Szeged, április 28. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX.

2 Bevezetés Átfogó kutatás része a korai névelőhasználat és a névelő terjedésének szabályairól a magyar nyelv története során a korábbi nyelvtörténeti szakirodalom átfogó és kimerítő feldolgozása korábbi saját eredményeim egybegyúrása korábbi eredmények kiegészítése, újragondolása, korpuszalapú vizsgálatok alfejezet a korai ÓM kor adatainak szentelve Van-e névelő a korai ÓM korban? Milyen módszerekkel juthatunk közelebb a kérdés megválaszolásához? Megválaszolható-e egyáltalán?

3 Bevezetés A névelő funkciója A névelő a határozottság tipikus, grammatikalizált kódolója Határozottság = referenciális azonosíthatóság nyelvtani kódolása A beszélő azt jelzi, hogy a hallgató azonosítani tudja a főnévi kifejezés referenciáját, ez ugyanis a diskurzus és/vagy közös tudásuk része (Lyons 1999, főleg az 1. és a 7. fejezet. Áttekintően pl. Abbott 2004) (1) Mikkamakka könyvet olvas. nem-referáló főnévi kifejezés (2) Mikkamakka a könyvet olvassa. azonosítható referens

4 Bevezetés Hawkins (1978) > Lyons (1999) és Himmelmann (2001) A referenciális azonosítás módjai anafora asszociatív-anafora tágabb szituációs használat (inherens egyediség) Nyílt egy új kávézó az utcánkban. Nincs itthon semmi, menjünk le a kávézóba és nézzük meg mit adnak enni! Nyílt egy új kávézó az utcánkban. A briós egyszerűen isteni! / A tulaj három évig Japánban élt. Szépen süt a nap. Az olasz konyhát sosem fogom megunni. szituációs használat (szituációs egyediség) Rengeteg új kávézó nyílt a városban. Mennyibe kerül a briós?

5 Bevezetés A referenciális azonosítás módjai anafora asszociatív-anafora tágabb szituációs használat (inherens egyediség) szituációs használat (szituációs egyediség) Nyílt egy új kávézó az utcánkban. Nincs itthon semmi, menjünk le a kávézóba és nézzük meg mit adnak enni! Nyílt egy új kávézó az utcánkban. A briós egyszerűen isteni! / A tulaj három évig Japánban élt. Szépen süt a nap. Az olasz konyhát sosem fogom megunni. Rengeteg új kávézó nyílt a városban. Mennyibe kerül a briós? Nyelven kívüli azonosítás

6 Bevezetés A referenciális azonosítás módjai anafora asszociatív-anafora tágabb szituációs használat (inherens egyediség) szituációs használat (szituációs egyediség) Nyílt egy új kávézó az utcánkban. Nincs itthon semmi, menjünk le a kávézóba és nézzük meg mit adnak enni! Nyílt egy új kávézó az utcánkban. A briós egyszerűen isteni! / A tulaj három évig Japánban élt. Szépen süt a nap. Az olasz konyhát sosem fogom megunni. Rengeteg új kávézó nyílt a városban. Mennyibe kerül a briós? Világról való tudás szerepe az azonosításban

7 Bevezetés Az asszociatív-anafora és az inherens egyediség közös jellemzője: Mivel a szóban forgó referens korábban nem szerepelt a diskurzusban, és nincs jelen közvetlenül a szituációban, a világról való tudásunk segít az azonosításában Fontos következmény: ez utóbbi két stratégia esetében sosem jelenik meg mutató névmási módosító, mert az a közvetlen azonosíthatóságot kódolja Az ómagyar az morféma megjelenésére asszociatív-anaforikus környezetben jól adatolható a legelső kódexektől fogva: (3) Janus nevew parazt: ky zantuala ew mezeyben... elmene az mezewre hollott az ewkrewkewt hattauala (JókK 97-98) ezek a determinánsok nem lehetnek mutató névmások, biztosan határozott névelőnek kell tekintenünk őket (vö. Himmelmann 2001: , további példákért l. még Egedi 2013: 372).

8 Előzmények a nyelvtörténeti szakirodalomban Amiben egyetértés van: (Benkő 1980: 257; Simonyi 1914: 68-69; Klemm 1928: 317; Imre 1953: ; Balázs 1955: 205; I. Gallasy 1991: 461; D. Mátai 2003: ) A határozott névelő belső fejlődés eredményeképpen alakult ki forrása a kijelölő jelzőként álló mutató névmás Amiben nincs egyetértés: a kialakulás ideje "E folyamat (...) kb. a 14. század végére fejeződött be" (TESz I. 204) Hol a határ? Mi a definíció? Itt alkalmazott alapelv: amikor a névmási módosító olyan új környezetekben is megjelenik, amelyekben az eredeti kategória nem fordulhatott volna elő

9 A kései ómagyar kor első felének névelőhasználata Korábbi eredmények kézi és automatikus korpuszvizsgálat alapján (vö. Egedi 2013, 2014) a kései ÓM-kor első felében, vagyis az első kódexekben egy grammatikai értelemben teljesen kialakult, határozott névelő mutatható ki használata kötelező és szabályokkal leírható a határozottság mondattani kódolására való, de sok szempontból különbözik a mai magyar névelőtől Szabályos névelőnélküliség A határozott névelő nem jelenik meg, vagyis szabályosan elmarad az alábbi határozott leírást tartalmazó főnévi kifejezésekben

10 Inherens egyediség: a beszédhelyzettől/szövegkörnyezettől függetlenül is jól azonosítható és egyedi referenciával rendelkező főnévi kifejezések ómagyar mai magyar (4) A napot ke es aʒ ido t (5) Azt a napot viszont, vagy azt az órát ſènki nē tuggaſem Ø mē-nᶜ angali senki nem tudja: sem az ég angyalai, ſem Ø fiu hanēčac Ø atʼa sem a Fiú, hanem csak az Atya. (MünchK 30rb) Generikus olvasatú főnévi kifejezések: individuumok helyett egész fajtára referálnak, amelynek egy tagját képviseli a főnév jelölete ómagyar mai magyar (6) Eleg Ø taneituānnac hog legen mikent (7) Elég a tanítványnak, hogy olyanná o mèſtere, es Ø ʒolganac hog legen legyen, mint a mestere, és a szolgának mikent o vra. (MünchK 16va) mint az ura

11 Mutató névmási módosító jelenlétében: a mutató névmás azt jelzi, hogy a főnévi kifejezés referenciája az adott beszédhelyzetben/szövegkörnyezetben közvetlenül elérhető (pl. látható), vagy a megelőző beszédhelyzetből/szöveg-környezetből ismert. ómagyar mai magyar (8) ez kenerekre (JókK 76) (9) ezekre a kenyerekre Birtokos szerkezet alaptagja előtt: a birtokost tartalmazó kifejezésekben a birtokszó referenciája a birtokos referenciájával való kapcsolatán keresztül azonosítható ómagyar mai magyar (10) èn keńèrimèt (BécsiK 182) (11) az én kenyereimet (12) az ėlètnᶜ keńèrè (MünchK 91ra) (13) az életnek a kenyere

12 Általánosítás: pragmatikai egyediséget/határozottságot kellett látható formai elemmel jelölni, méghozzá határozott névelővel, amennyiben más formai eszköz (MNM, birtokos kifejezés) ugyanezt a funkciót már nem végezte el Ezeket a környezeteket már a korábbi szerzők is észrevették és listázták (Imre 1953; I. Gallasy 1991: ; Benkő 1980: 261), de nem tárgyalták egységes keretben Névelő(-előzmény) nélküli névszóinknak legkorábbi szövegemlékeinkben jellemző csoportja az, melyeket határozottként, azonosíthatóként, ismertként említ a szöveg: minden bizonnyal éppen ezért nincs előttük névelő, mert nélkülük is határozott értelműek, s a meghatározottság ismételt jelzésére, névelővel való prezentálásra nincs szükség. Ilyenek egyrészt a tulajdonnevek, az annak tekintett, az unikumokat jelölő és tulajdonnévszerű szavak, másrészt bizonyos grammatikai eszközök és szerkezetek (I. Gallasy 1991: 472)

13 A határozott névelő terjedése A határozott névelő egyértelmű aránybeli növekedése az ómagyar korszakon belül (Egedi Simon 2012) A terjedés eltérő mértékének magyarázata különböző környezetekben (Egedi 2014a: , újabb értelmezéssel: Egedi 2015) Az a/az morféma aránya öt ómagyar kódexben:

14 A modell alkalmazása a korai ÓM kori adatokra Van-e határozott névelő az Árpád-kori kis szövegemlékekben? A megvizsgálható szöveganyag rendkívül kicsi A források semmilyen tekintetben nem alkotnak egységes korpuszt, némelyikük datálása is problémás. Rövidek, vagy felépítésük nem kedvez az összetett mondattani és jelentéstani vizsgálatoknak (GyS). Az o@ (>az) morféma aránya az Árpád-kori kis szövegemlékekben:

15 A modell alkalmazása a korai ÓM kori adatokra Módszertani javaslat: I. Azt érdemes megvizsgálni, hogy a névelő hiánya mutat-e olyan szisztematikusságot, mint ahogy azt a kései ómagyar kor első felének szinkrón rendszerében kimutattuk II. A determinánsok használatának értelmezése III. Amennyiben a névelő használatát erre a korszakra még elvetjük, azonosítani kellene a pragmatikai határozottság kódolásának egyéb eszközét, amit esetleg a névelő megjelenése előtt használtak.

16 I. Névelőhiány szisztematikus-e? Halotti beszéd és könyörgés Főnévi kifejezések száma összesen: 86 nem-referáló / predikatív: pur eſ chomuv uogmuc vocativus (mindig Px) inherensen egyedi: paradiſumut, urdung, iſten birtokolt: mív iſemucut, w bunet, iſten kegilmet, e@ / mend: e@ vermut, e@ lelic ert, mend angelcut o@ / névelő: o@ gimilſ twl NINCS asszociatív-anaforikus környezet! Gyulafehérvári sorok: birtokos szerkezetek halmozása: birtokszók, vagy generikus főnévi kifejezések, vagy inherensen egyedi referenciájúak Kivétel(?): (14) Nem@etuí nepnech vadulatia (= Nemzette/Nemzeti népnek vádolatja A népnek, amely őt nemzette, a vádaskodása) Königsbergi Töredék: OK, de összesen 9 sorról van szó Szalagok: töredékes és nehezen értelmezhető, datálása is nagyon problémás (vö. Holler 2013 új olvasatai, értelmezési javaslatai) Ómagyar Mária-siralom: vers, archaikus(?)

17 II. A konkrét szöveghelyek (15) o@ kere@t fan figeu kepeben (GyS 125a lap, 4. sor) "a keresztfán függő képében" "azon a keresztfán függő képében" "abban a keresztfán függő képében" Szakirodalom: 1.) névelő Réger 1905: 17; Simonyi 1914: 69; Klemm 1928: 318; Imre 1953: 350; D. Mátai 2003: ') névmás-névelő I. Gallasy 1991: 466 névelő-előzmény, de valószínűbb, hogy névelő 2.) mutató névmás Balázs 1955: 211; Kubínyi 1957: 473 Javaslatok: azon a bizonyos keresztfán függő képében, vö. még Benkő (1980: 260) Előtte: oltár említése asszociatív-anafora?? Konklúzió: eldönthetetlen

18 II. A konkrét szöveghelyek (16) de qui legen neky atia o@ut nem tud,,hotiuc Ez o@ yſten mynt,, evt eſmeríuc; quit ſceplev nem illethet. (KT) Szakirodalom: 1.) névelő Simonyi 1914: 69; Klemm 1928: 318; B. Lőrinczy 1953: '.) névmás-névelő I. Gallasy 1991: 464 névelő-előzmény, bár felismeri, hogy kataforikus 2.) mutató névmás Imre 1953: 350 (bár nem határozottan); Balázs 1955: 212; Kubínyi 1957: 473; Benkő 1980: 259 A kontextus alapján: kataforikus használat, ami tipikus a MNM számára Az "isten" szó inherensen egyedi, korai kódexekben is következetesen névelőtlen (hasonlóan: Benkő 1980: 259) Konklúzió: inkább mutató névmási módosító

19 II. A konkrét szöveghelyek (17) yſa kí nopun emdul o@ gimilſ twl (HB) (18) eſ evec o@ tiluvt gimilſtwl. eſ o@ gimilſben halalut evec (HB) (19) Eſ o@ gimilſnec wl keſeruv uola vi@e (HB) Szakirodalom: 1.) mind mutató névmás Simonyi 1914: 69; Klemm 1928: 317; Imre 1953: (névelő ellen: ritka & relatív kronológia); Balázs 1955: 210 (közvetlen anafora, ezért mind mutató névmás); Kubínyi 1957: 473; Benkő 1980: 259 1'.) névmás-névelő I. Gallasy 1991: (különbségtétel tesz az első és a másik három előfordulás között: erős a rámutatás vs. névelő-előzmény, amely az említettel azonosít", vagy a "téma változatlanságát" jelzi 2.) négyből 3 névelő Réger (1905: 17): az első előfordulás MNM, a következő három már valószínűleg névelő, mert az MNM használata redundáns. Diessel (1999: 96-98) és Himmelmann (1997: 229): ELSŐ EMLÍTÉS MÁSODIK EMLÍTÉS RÁKÖVETKEZŐ EMLÍTÉSEK Új referens Topik megjelölése Topik folytatása/követése Határozatlan NP anaforikus DEM 3.sz. névmás / határozott névelő / Ø

20 III. A referenciális azonosítás alternatív jelölései Szórend és aspektus Px-determináció Az uráli nyelvek többségében nincs határozott névelő (kivétel: mordvin határozott névszóragozás, vö. Zaicz 1998: ; finn határozott névelő kialakulóban, vö. Laury 1997) Az uráli nyelvek mindegyikében (kivéve finn

21 Összegzés I. A korai ÓM kor adatai nem mondanak ellent a kései ÓM kor első felére felállított modellnek; az adatok ritkasága önmagában nem érv, mivel a lehetséges kontextus a ritka: nincsen asszociatív-anaforikus környezet II. A HBK négy o@ előfordulásából háromról valószínűsíthető, hogy névelő (nyelvtipológiai és általános nyelvészeti megfontolások alapján) III. Nincs más determinálásra való eszköz, amely a pragmatikai határozottságot a névelő helyett kódolná

22 Hivatkozások Abbott, Barbara Definiteness and Indefiniteness. In: Laurence R. Horn Gregory Ward (eds.): The Handbook of Pragmatics. Blackwell Publishing, B. Lőrinczy Éva A Königsbergi Töredék és Szalagjai mint nyelvi emlék. Budapest: Akadémiai Kiadó Balázs János A magyar határozott névelő kialakulása. Nyelvtudományi Közlemények 56: Benkő, Loránd Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest: Akadémiai Kiadó Collinder, Björn Comparative Grammar of the Uralic Languages. Uppsala: Almqvist & Wiksell. Décsy Gyula The uralic protolanguage: a comprehensive reconstruction. Bloomington, Indiana: Eurolingua Diessel, Holger Demonstratives. Form, Function, and Grammaticalization. Typological Studies in Language 42. Amsterdam: John Benjamins.D. Mátai, Mária Szófajtörténet. In: Kiss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó és Egedi, Barbara Grammatical encoding of referentiality in the history of Hungarian. In: A. G. Ramat C. Mauri P. Molinelli (eds.): Synchrony and Diachrony: a Dynamic Interface. Amsterdam: John Benjamins Egedi Barbara Főnévi kifejezések: határozottság, névelőhasználat, birtokos szerkezetek. In: É. Kiss K. (szerk.) Magyar generatív történeti mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó, Egedi Barbara The Hungarian definite article across time: an account of its spreading. Előadás kézirata. 12th International Conference on the Structure of Hungarian (ICSH12), május Leiden University Centre for Linguistics Egedi, Barbara Eszter Simon Gradual expansion in the use of the definite article. Checking a theory against the Old Hungarian Corpus. Talk presented at Exploring Ancient Languages through Corpora. University of Oslo June É. Kiss Katalin From Proto-Hungarian SOV to Old Hungarian Top Foc V X*. Diachronica 30: É. Kiss Katalin The evolution of functional left peripheries in the Hungarian sentence. In: É. Kiss, K. (ed.): The Evolution of Functional Left Peripheries in Hungarian Syntax. Oxford: Oxford University Press Fraurud, Kari Possessive with extensive use: A source of definite articles? In: Baron, Irène Michael Herslund Finn Sørensen (eds.), Dimensions of Possession. Amsterdam: John Benjamins Gerland, Doris (2014): Definitely not possessed? Possessive suffixes with definiteness marking function. In: Gamerschlag, Thomas et al. (eds.): Frames and Concept Types. Applications in Language and Philosophy. Dordrecht: Springer Hawkins John Definiteness and indefiniteness. London: Croom Helm. Himmelmann, Nikolaus P Deiktion, Artikel, Nominalphrase: zur Emergenz syntaktischer Struktur. (Linguistischer Arbeiten 362) Tübinger: Niemayer

23 Hivatkozások Himmelmann, Nikolaus P Articles. In: Martin Haspelmath et al. (eds.): Language Typology and Language Universals. Handbücher der Sprach und Kommunikations-wissenschaft. Volume Berlin New York: Walter de Gruyter Holler László "Ki miatt ördögök szörnyülének és csodálkodván úgy szólának" Kronológia és szövegrekonstrukció: a 120 éve felfedezett Königsbergi Szalagok alapkérdéseiről. Nyelvtudományi Közlemények 109: I. Gallasy, Magdolna A névelő és névelő-előzmény. In: Benkő Loránd (szerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor. Budapest: Akadémiai Kiadó, I. Gallasy, Magdolna A névelők. In: Benkő Loránd (szerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó, Imre Samu A határozott névelő használata a Bécsi kódexben. Magyar Nyelv 49: Klemm Antal Magyar történeti mondattan. Budapest: MTA Kubínyi László Megjegyzések a határozott névelő keletkezéséhez. Magyar Nyelvőr 81: Künnap, Ago About the non-personal definite function of the Uralic 3rd person possessive suffix. Linguistica Uralica XL 1-4. Laury, Ritva Demonstratives in Interaction. The emergence of a definite article in Finnish. Studies in Discourse and Grammar 7. Amsterdam: John Benjamins. Lyons, Christopher Definiteness. Cambridge: Cambridge University Press,. Mikola Tibor A tárgyrag és a tárgyas ragozás kérdéséhez. Magyar Nyelv 62: Nikolaeva, Irina Possessive affixes as markers of information structuring: Evidence from Uralic. In: Suihkonen, Pirkko Bernard Comrie (eds.): International Symposium on Deictic Systems and Quantification in Languages Spoken in Europe and North and Central Asia. Izhevsk: Udmurt State University; Leipzig: Max Planck Institute of Evolutionary Anthropology, Réger Béla A határozott névmutató. Nyelvészeti Füzetek 24. Budapest: Athenaeum Schroeder, Christoph Articles and article systems in some areas of Europe. In: Bernini G. M. L. Schwartz (eds.): Pragmatic Organization of Discourse in the Languages of Europe. Berlin: Mouton de Gruyter, Simonyi Zsigmond A jelzők mondattana. Nyelvtörténeti tanulmány. Budapest, MTA. Zaicz Gábor Mordva. In: Abondolo, Daniel (ed.): The Uralic languages. London New York: Routledge, A tanulmány az OTKA PD keretei között készült.